Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

Csütörtök, 1953. júHus 10. ÉSZAICMAGYARORSZÁG 3 Szovjet bányászok látogatása a kondói bányaüzemben Ünnepnapja volt kedden a bányászoknak. Ünneppé tette ezt « napot a szovjet bányászi-üldöttség lá­togatása „ Nagy Szeretettet fogadták Grigorlj Novozsilovot, a küldöttség vezetőjét, J. I. Duhanyin Sztdlin-dí- jas réselőgépkezelőt, Uzergejev szak- szervezeti funkcionáriust^ akik a cseh_ szlovák bányászok szakszervezeti kül­dötteinek kíséretében érkeztek Lent a munkahelyeken köréjük se­reglettek a bányászok. Tanácsokat kér­tek tőlük, érdeklődlek a szovjet bá­nyászok munkájáról. A szovjet vendé­gek készségesen válaszoltak a kérdő, sekre, majd elmentek az egyik mun­kahelyre, ahol MV 60 típusú szovjet léselőgép működik. Útközben Grigorlj Novozsllov több hiányosságra hívta fel az üzemvezető­ség figyelmét. Többek között taná­csolta, hogy mindig gondoskodjanak a gépek vezetékének földeléséről, a föld alatt még a szállítási dolgozókat se engedjék sapka Délkül dolgozni, műi­dig biztosítsák a munkahelyeken a jó levegő* « A szovjet gép munkahelyén J- /• Duhanyin elbeszélgetett Vongner László réselőgépkezelővei és Sztollár István brigddvezetővel. A magyar bá­nyászok megkérdezték: — Hogyan szervezik meg önöknél a termelést? — A ml bányánkban, így az én frontfejtésemen is — válaszolt a kér­désre J■ I- Duhanyin — ciklusos gra­fikon szerint folyik a munka. A mi frontfejtésünknél az első műszakban mindössze ketten dolgoznak■ ISO m mélységben végigróselik a frontot, a fúrómester és a robbanták pedig le­robbantják. A második műszak dolgozói­nak egy része felrakja a lerobbantott 600 tonna szenet — mert átlag ennyit termelünk naponta —, a többi pedig kiszállítja a szenet, s megkezdi a mun­kahely ácsolását. A harmadik műszak­ban befejezik az ácsolást, átszerelik a kaparószalagot, elvégzik a tömedéke­lést. így egy nap alatt a frontfejtés ISO m-t halad előre. Mivel a föld­alatti szállítás egy műszak alatt megy végbe, a szállítóberendezést jól ki­használjuk. Az egyes frontfejtések ugyanis ugyanabban a műszakban más-más munkát végeznek, így mindig más munkahely használhatja a szállí­tóberendezést. J. I. Duhanyin ezután azt tanácsol­ta a réselőgép inellett dolgozóknak, hogy a. réselőgépet a fJép talpúnak- mozgórészéhez illesztett vezetőgerendá- vai rögzítsék meg, nehogy kinyomja 'az ácsolatokat• A bányajárás után a vendégek az tizem legjobb bányászaival és műszaki vezetőivel beszélgettek. A magyar bá­nyászok arról ts érdeklődtek, hogyan lett Sztálin-díjas bányász J. I. Duha­nyin. — Harminchét éve dolgozom bányá. ban —■ hangzott a válasz. — Egyike voltam azoknak, akik a huszas évek­ben elsőként kezdték meg elsajátítani a technikát. Akkor tanultam meg a réselőgép kezelését. 1926-tól 1941-ig szakadatlanul réselőgép mellett, dol­goztam. A Nagy Honvédő Háború alatt katona voltam, mgjd a győzelem ntán visszatértem a réselőgéphez. Ak­kor, a háború után, kevés volt a mun­kaerő, kevés volt a gépész. Hogy a munkaerőhiányt pótoljam, egy-egy hó­napban 10 ezer tonna szenet adtam hazánknak. Magához hivatott a szén­bányászat! miniszter, érdeklődött ta­pasztalataimról. Elmondottam, hogy sokan elérhetnék ezt a teljesítményt, ha biztosítanák számukra a műszaki feltételeket. Ezután a beszélgetés után versenyre hívtam * szovjet réselőgép- kezelőket- Azt a célt tűztem ki, hogy el kell érni a havi 14 ezer tonnás tel. jesítményt Ékkor már a Lenin Rend hirtokosa voltam, ez még nagyobb erőt adott munkámhoz. 1948-ban elértem a 14 ezer tonnát, keresetem havi 15 ezer rubelra emelkedett. Újabb felajánlást tettem. Havi 16 ezer tonna szén ter­melését vállaltam. 1949-ben ezt az ígéretemet Is megvalósítottam, elnyer, tem a Szocialista Munka Hőse címet majd a ciklusos munkaszervezés terén elért eredményeimért, jó munkámért Sztálin-díjjaí tüntettek kL — Mi a véleményük a ml bányánk­ról? — hangzott Hankó Pál sztahdno. vista vájár kérdése. — Ebben a bányában már eddig is szép eredményeket értek el a bányá­szok — válaszolt a szovjet réselőgép kezelő. — Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint hogy az üzem átlagosan több mint 109 százalékra teljesíti ter­vét. A bányában azonban még sok tartalék van, amelyek kihasználásával újabb sikereket lehet elérni. Meg kell erősíteni a gépesítést, a szállítást, kétmétereskarú résélőgéppel kell dol­gozni, hiszen azt a föteviszonyok meg. üugedik. A gépkezelők gyarapítsák is­kondói méreteiket, s váljanak gépük igazi gazdájává. Grigorij Novozsllov a frontfejtés előnyeiről beszólt. — A kamarafejtés — amellyel most dolgoznak az elvtársak — kistermeié. kenységű módszer, emellett akadályoz­za az új technika bevezetését is mért ezeken a fejtéseken nem lehet iái ki­használni sem a réselőg'pet, sem a szállítóberendezést Ezzel szemben a frontfejtés biztosít ia mind a termelő mind a szállítóberendezés jobb kihasz­nálását. — Próbál' óztunk már frontfejtéssel de a kíné let nem sikerü’t — szólít meg Csák Gyula üzemvezető mérnök — N[e tekintsék ezt befelezett téiv nek, foltda.ss-'k tovább a kísérteteket Duhanyin elvtárs tanácsai alapján A frontfejtésen jelentősen men fog nő­ni a rései önének teljesítménye — Szólni akarok még néhány szót — mondotta ezután — a munkavéde­lem kérdéséről. Igen fontos, hogy a munkahelyeken mindig jó levegőben dolgozzanak a bányászok Meg kell javítani a szellőztetést. Az egyik munkahelyen Iá tűk, hogy az elhasz­nált levegő a vágaton visszamegy a munkahelyre, mivel az elvezető cső nem ér el egészen a kihúzó légvága- t!g Fordítsanak nagy gondot az elv­társak az ácsoiás gyakori ellenőrzé­sére. Építsenek magasabb folyosókat, ne járjanak a bányászok görnyedten a vágatokon. A kábeleket és egyéb vil­lamos vezetékeket több helyen gyújtó- zsinórral kötötték fel Ez helytelen, mert nem takarékos eljárás, emellett tűzveszélyes. — Az ebetdrsak itteni nehézségei keztetnek bennünket a mi 1929. évi ne kézségeinkre. Mi akkor kezdtük meg a bányák gépesítésétm Azóta bányászaink elsajátították az élenjáró új teclmi’ át, a vezetők új káderekei neveltek, s győzelemre vittük a gépesítés ügyét- így lesz ez Önöknél is, ha nem i ed- nek meg a nehézségektől, hanem a mérnökök a technikusok és „ bányá­szó' egvüt'cs erővel jckilzdik a hibá­kat Egy régi.orosz közmondás szerint ..izzadság nélkül nem lehet dolgozni, még kevésbé sikereket elérni" lliztosra vesszük, hogy önök sikeresen meg 'égnek küzdeni , neh •'? sápekk'M prob­léma'kai. mert — mint már s-kszor bebizonyították - a megvár bányá szók nem félnek az erőfeszítésektől. az .izzadságtól" — .I' önök kollektívája összeforrott Ez a közösség győzelemre viszi a gé­pesítés ügyét a ok sikert kívánunk to­vábbi munkáin'' hoz Mindig boldogok leszünk ani’kor az Önök újabb nagy­szerű eredményeiről fogunk hallani Ezután JaD Teper, a csehszlovák bányászszakszervezet elnöke szólt. — Ml is sokat tanultunk szovjet elv­társainktól — mondotta — s a ma­gyar bányászokkal együtt továbbra Is mindent megteszünk hogy méltókká váljunk a szovjet bányászok barátsá­gára. A kondói üzem dolgozói nevében Mihály József vállalati igazgató és Buri Mihály párttitkár mondott köszö­netét az értékes tanácsokért. A kondói bányászok megfogadták a szeretett vendégeknek, hogy becsület­tel teljesítik az alkotmány ünnepe tisz­teletére tett felajánlásaikat, tútszár. — folytatta a továbbiakban —%cmlé- j nyalják felemelt tervüket Is Vasárnap is kapálták a cukorrépát a taktaharkányi állami gazdaság DlSZ-íiataljai (Tudósítónktól■) A taktarharkányi állami gazdaság DISZ-szervezete ered­ményes munkát fejt ki a növényápo­lásra való mozgósításban. A cukorrépa kapálásánál megszervezték a vasárnapi munkát is. A munkában élenjárt Hi­deg István, Tóth Erzsébet, Balsánszkt Erzsébet, Szatmári Mária, Birkás Hona, Karsz.kí Teréz A DISZ-tagok vállalták, hogy az aratási munkában Is ugyanilyen lendülettel bekapcsolód­nak. Az állattenyésztési brigádban Veres Erzsébet, Monok Mária, Rozgonyi Magda, Oláh Mária, Koncz Piroska brigádtagok vállalták, hogy 25 borjú helyett 29-et nevelnek fel. Vállalásukat eddig 113 százalékra teljesítették. Zsoldos János ellető kanász a mala_ eok leválasztásánál az elhullás csök­kentésével 103 százalékra teljesítette tervét. A tehenészetben Zvőlenszki István 158, Feliér Erzsébet 177, Tóth István 181, Bokus Lajos 133, Tóth Lajos 133 százalékra teljesítette a fejési át­lagot. Takács István. FARKAS MIHÁLY ELVHÁRS ÜV Ralfe EIWtR HODZSft ELViÁRSHOZ Az albán néphadsereg fennállásának 9. évfordulója alkalmából magam és a magyar néphadsereg nevében szívélyesen üdvözlöm Önt és az albán néphad­sereg minden harcosát, tisztjét és tábornokát. Kívánom, hogy a dicső albán néphadsereg az ön vezetése alatt további sikereket érjen ci a barát: albán nép szabadságának, függetlenségének és béké­jének biztosítása érdekében. Budapest, 1952 július hó 9 én- FARKAS mjhALY vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere g yomban araiás után végezzük e! a tar!ókántást! Az aratás után nyomban végez­zük el a tarlóíiántást. Ä tailóhán- tássai raktározzuk a talaj nedves­ségét, emellett igen nagy mérték ben megkönnyíti ez a gyom és más kártevők irtásáí is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a növényi kártevők általában a gyomtól gazos táblákban terjednek cl leginkább. Ilyenek a drótféreg, a bagoíypillc, valamint a hernyó. A bagolypille a tábla gazos részeire rakja tojásait, az ezekből kikelt hernyók kezdetben a gyomokból él­nek, később onnan támadják meg az őszi vetéseket. Ila a tarlóhántást Idejében elvégezzük, elejét vesszük a kártevők szaporodásának, ugyan­is a gyomnövények leszán tásával elvonjuk tőlük a táplálékot. Másik nem kisebb jelentőségű tény, hogy a tarlóhántással elpusztítjuk a ga bonafutrinka bogarat is. A futrinka lárvája, a csócsároló az őszi gabo­navetésekben tesz kárt, kezdetben az aratásnál kipergett búza, rozs és árpaszeinekkel táplálkozik, ezt megelőzni szintén csalt a tarlóhán­tással tudjuk. Az aratáskor kipergett, de a tar­lóhántással leforgatott gabonamag­vak ismét kikelnek. A kikelt ,.árva­gabona“ a hessenl, a trit t, a fekete óúzalégy nyári nemzedékét oda­csal ja, a legyek erre rakják petéi­ket. A belőlük kikelt nyüvek a ga- bonasarjak belsejében élnek. A kl- zöldült tarlóhántás után következő szántással a legyekkel fertőzött ár­vagabonát a talajba juttatjuk, ahol ez. k elpusztulnak. A szolmadarázs lárvája a gabo­naszár belsejében él s azt pusztítja. Aratás után a tarlóra a szárcsomó, ba rejtőzik, amelyekből tavasszal kel ki. Ha a tarlót Iehántjuk, majd későbbi szántással még mélyebbre juttatjuk, tavaszra ezek is elpusz­tulnak. Ugyancsak a tarlóhántással tud­juk hatásosan pusztítani a borsó, a lencse és a bükköny zsizsiket is. mert ezek a földbe jutva elpusztul­nak, nem képesek áttelelnl, így megmentjük a tavaszi növényein­ket a fertőzéstől. A tarlóhántás Idejében való el­végzése tehát egyúttal védekezést jelent a növény kártevői eBen Is, amelyek a következő évben esetleg 10—15 százalékos terméscsökkenést is okozhatnak. VASS LÁSZLÓ növényvédelmi előadó. fl mezőkövesdi járás az első, a pu’naki az u»o!só a megyei aratási versenyben A versenyben hátul kullog Miskolc vá­ros, ahol a tegnapi napig még 10 holdat sem arattak le. A kedvező időjárás mellett kalászo­saink szinte máról'hóinkra kasza alá értek. Csaknem az egész megyében már teljes lendülettel megkezdődött a nagy harc az aratás, gyors elvégzéséért, a szem­veszteség legkisebbre való csökkentéséért. Az első értékelés szerint a járások kö­zötti sorrend a következő: 1. mezőkövesdi 2. mezőcsáti 3. szerencsi 4. ricsei 5. sárospataki 6. abaujszántói 7. sátoraljaújhelyi 8. szikszói 9. edelényi 10. emcsi 11. miskolci 12. ózdi 13. putnoki járás MIT JELENT A KÖZÖS SZÉRŰN VALÓ CSÉPLÉS A VIZSOLYI DOLGOZÓ PARASZTOKNAK Amikor tavasszal a cigándj „Petőfi’ termelőszövetkezet elindította az „Ér­jünk el magasabb terméseredményeket az idén, mint tavaly !’’-mozgalmat, az egyénileg dolgozó parasztok közül elsőként a vizsolyiak csatlakoztak az értékes kezdeményezéshez. Jelentős vállalásokat tettek és a megye vala­mennyi községéhez intézet^ felhívásuk­ban ugyanerre buzdították a többi dol­gozó parasztot is. A vizsolyiak becsülettel teljesítik vállalásaikat. A legnagyobb gondosság­gal végezték a növényápolást, befejez, ték a harmadik kapálást. Eddig több, mint 60 dolgozó paraszt jelentette be a községi tanácsnál, hogy a termésát­lag fokozására a kukoricánál és napra­forgónál elvégzi a pót­beporzást. A mnlt héten szombatra kasza alá érett a búza, megkezdődött aratása. A község apraja-nagyja kint van a határban, — minden perc időt kihasz­nálnak, hogy a legkisebb szemveszte­séggel határidő előtt befejezzék az aratást. Hornyák János esp. dolgozó paraszt vasárnap is aratott, többen követték a jó példát Tudják nagyon jól, hogy az érett búza nem nézi a napiárt, — vasárnap ts pereg Már jóelőre megbeszélték, hogy a hordást közösen végzik, összefog 3—4 dolgozó paraszt úgy, hogy estére a kazlat mindig be tudják fejezni, így nem kell attól tartani, hogy éjjel be­ázik, ha eső lenne A cséplés meggyorsítására ez évben először lesz közös szérű a községben. Tavaly,is felvetődött már ennek gon­dolata. Beszélgettek is arról, hogy helyes dolog lehet, hiszen a közeli Gönc községben már hosszú évek óta minden nyáron közös szérűn csépel, nek, — de a beszélgetésnél tovább nem jutottak. Ez év májusában a tanácsülésen Kocsis Pál tanácselnök ismertette a közös szérű megszervezésének jelentő­ségét. Az I. típusú termelőcsoport ró- széről ifj. Kovács András, a csoport elnöke és Takács Ferenc vállalta, hogy jő népnevelő munkával megszervezik a közös szérűt. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül Hunyor János és Léport József szintén amellett nyilatkozott, hogy meg kell szervezni a közös szérűt. A júniusi tanácsülésen újból megvi­tatták a közös szérű kérdéseit. Mun­kához láttak a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai is- Rendszeresen felkeresték a dolgozó parasztokat, elbeszélgettek velük és ennek hatására egészen rövid idő alatt több, mint 150 dolgozó paraszt hatá­rozta el, hogy a közös szérűre hordja a terményt. Kétségkívül eredményt jelent ez, de az eredmény Vizsolyban sokkal na­gyobb is lehetne. Ez a 150 dolgozó pa­raszt csak fele a község lakosságának, — a másik felét is meg kell nyerni •. közös szérű gondolatának. Ez csak a népnevelők jó munkájától függ. Van­nak helyi érveik bőven, van miről be­szélniük. A mtjltévi cséplésnél igen sok tapasztalatot szereztek, ismertessék ezeket a népnevelők. A csépi és t három géppel kezdték," majd két bét múlva újabb hármat kaptak. A 6 géppel is több, mint 40 napig tartott a cséplés. Amiatt húzó­dott el ennyire a munka, mert nagyon sok volt a kiesett idő- Innen oda, amoda, az alsó szomszédból a felső szomszédba huzattak. Egy-egy huzatás körülbelül 2 órát vett igénybe, össze, sítve a kiesett időt, végső soron az volt a helyzet, mintha 6 gép helye*! csak 4 csépelt volna állandóan A fe­lesleges időpazarláson till szemveszte­ség is származott ebből. A kazalbara. kott terményben kárt okozott az esős időjárás. Emlékeztessenek a népnevelők ar- "a is, hogy a cséplés elhúzódása miaibt például id. Riczu János és Ri- ezu György dolgozó parasztok csak­nem két héten át őrizték éjjel-nappal terményüket, míg végre hozzájuk ju­tott a gép. Nam egyedül ők jártak így tavaly. A község dolgozói nagy többségénél komoly munkaidő-ki­esést okozott, hogy sokáig tartott a cséplés. Mondják el ezután milyen előnyöket íelent a közös szérű. Kiszámolhatják — mint ahogyan mi a tanácselnök elvtárssal kiszámoltuk, — hogy ha a község valamennyi dol­gozó parasztja közös szérűn csépel, csak 3 géppel is legfeljebb 30 napig tart, tehát a községben augusztus 10-re befejeződhetik a cséplés. Beszéljenek a népnevelők a mi­nisztertanácsnak a napokban megje­lent határozatáról is, mely szerint 0.5 százalékkal alacsonyabb cséplési díjat fizetnek, akik közös szérűn csépelnek. A 150 dolgozó paraszt — aki már bejelentette, hogy közös szé­rűre hord — több mint 20 mázsa terményt takarít meg pártunk és kormányzatunk újabb segítő gondos­kodása révén. Ha a község vala­mennyi dolgozó parasztja közös szé­rűn csépel, a megtakarítás 43 mázsa terményt jelent. Ha ennek csak har­madrésze takarmánygabona, — 3 ser. tiést lehet vele jól kihízlalnl. Közös szérű esetén nem kell a kazal tövé­ben aludni, vagy mellette virrasztanl, mert néhány dolgozó ellátja a tüzör. séget. Kipiheni magát nyugodtan a dolgozó paraszt, nincs kiesés munká­jában, jól elvégzi a soronkövatkező feladatokat, hogy tarlóhántással, másodvetéssel növényápolással bizto­sítsa a bő termést,- jövedelmének to- vábbi emelkedését. Mindezekből világosan kitűnik, hogy érdemes közös szérűn csépelni, saját magának árt a dolgozó pa­raszt, akt nem hallgat a népnevelőre. A közös szérűn való cséplésnek nagy jelentősége van népgazdasá­gunk szempontjából is, mert a feles­leges huzatások elkerülésével jelen, tős mennyiségű üzemanyagot is ta­karítunk meg. Érjék el a népnevelők, hogy közös szérűn csépeljen minden Vizsoly! dolgozó paraszt így hamarabb befe­jezik a cséplést. hamarabb teljesí­tik a terménybeadást, — hamarabb nyerik vissza a szabadpiacon való értékesítés jogát. TÓTH BERTALAN R meqyében elsőként Tisz?bábolna befejezte a búza aratását Tisoabábolma szövetkezeti község to­vábbra is élenjár az aratás-cséplés gyors elvégzésében. Párosversenyben Tiszado- rogma szövetkezeti községgel Timabá- bolna a megyében elsőként végzett a búza aratásával. A vállalt 6 nap helyett 4 nap alatt már 8-án befejezte 445 hold búza aratását. Learattak 117 hold rozsot is. A község dolgozó parasztsága 9-én reggel megkezdte 190 hold tavaszi árpa aratását, szombaton lát hozzá a 117 hold­ról learatott rozs csépléséhez. fl zab kivételével elvégezte az aratást a négyssi „Ui Barázda“ Négyes szövetkezeti község „Uj Baráz­da” termelőcsoportjának dolgozói elvégez­ték már az ősziárpa cséplését. Az őszi- árpa holdankinti átlagban 16 mázsa 35 kilót hozott. Szerdán délután érkezett jelentés szerint a zab kivételével az ara­tást elvégezték. Rövidesen megkezdik a 22 holdról betakarított borsó cséplését. Az aratásban különösen kitűnt Dobos Sándor, Tóth Ignác és a Szelei arató­brigád. Példamutató terménvbeadásl eredméuyek Chinesen Girincs községben is befejeződött az ősziárpa cséplése. 8 és fél holdról 141 mázsát csépeltek el és 5-én estig a gép alól 32 mázsát vittek a begyüjtőhelyre. A terménybeadásban élenjár Kertész Géza 11 holdas dolgozó paraszt, aki nyomban a cséplés után 982 kg árpát adott be. Jó példát mutat a község dolgozó pa­rasztjainak Kertész Zoltán 14 holdas dol­gozó paraszt is, aki eddig 955 kg árpát vitt a begyüjtőhelyre. Erős Imre 8 hol­das 463, ifj. Tóth Bertalan 2 holdas 208 és id. Tóth Bertalan 5 holdas dolgozó paraszt 208 kg árpát adott be Tartsuk be a kórházban a látogatási időt A megyei kórházban gondos ápo­lásban részesülnek a betegek. Az orvosok, az egészségügyi dolgozók mindent megtesznek annak érdeke, ben, hogy a betegek minél hama­rabb meggyógyuljanak, egészsége, sen, vidáman éljenek családjuk kö­rében, folytassák munkájukat. Ennek a célnak elérését azonban nagy mértékben hátráltatja, ha a betegek hozzátartozói. Ismerőse) nem tartják be a megállapított lá­togatási Időt. hanem ezen Időn kívül is háborgatják a pihenésre, nyuga­lomra szoruló betegeket, akadályoz, zák az orvosok, egészségügyi dol­gozók munkájút. A megyei kórház­ban a hivatalos látogatási idő: va­sárnap délelőtt fél 11-től fél 12-ig. délután fél 3-től föl 4-ig, továbbá szerdán és pénteken fél 2-től fél 4 óráig. A betegek gyors felgyógyulása érdekében mindenki alkalmazkod­jék ehhez az előíráshoz, s hozzátar­tozója, barátja, dolgozó társa érdé. kében ne is kérjen kivételes látoga­tásra szóló engedélyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom