Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

Szerda, 1852. július 9. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Aljas romboló munkát végeztek a befurakodott kulákok a hódosesépányi „Dózsa66 termelőcsoportban Hódoscsépány ezév februárjában szövetkezeti község lett. Két III. típusú termelöcsoport van a község­ben. 185 taggal, 470 holdon gazdál­kodik a „Dózsa“ és 17 taggal 197 holdon a „Petőfi“. A kezdeti nehézségek leküzdése után a „Petőfi“ tszcs szépen fejlő­dött. A tagok rendszeresen dolgoz­nak, idejében elvégezték a vetést, a növényápolási feladatokat. Kapás, növényeiket gondosan megkapáliók beadási kötelezettségük esedékes ré­szét teljesítették. Nem mondható el ugyanez a „Dózsa“ termelőcsoportról. Ebben a csoportban egyre súlyosabbak lettek a bajok. Tavasszal nehezen indult a munka, a tagok rendszertelenül jár­tak dolgozni, a trágyahordást csak 50 százalékig végezték el, elkéstek a vetéssel is. A csoportban lévő becsületes dől. gozó parasztok közül többen, gondol­koztak, beszélgettek arról, hol lehet a hibák forrása. Elhangzott az a vé­lemény, hogy a bajokat az ellenség okozza. Keresték is az ellenség kezét, de hosszú időn át nem ott keresték, ahol megtalálták volna. Rájuk Illett, amit Sztálin elvtárs mon­dott annakidején, amikor a Szovjet­unióban megalakultak a kolhozok: „Keresik az osztályellenséget a kol­hozon kívül... Olyan alakban kere. sík a kul'ákot, amilyenben a plaká­tokról ismerjük __Nem a kolhozok. tói messze kell őket keresni. Ott ül­nek bent magukban a kolhozokban rak tárnoki, gazdaságvezetöi, szám. vivői, titkár stb. állásokban. Ezek a kulákok sohasem fogják azt mon­dani, hogy „Le a kolhozzal!“ Ezek a kolhoz „mellett“ vannak. De olyan szabotáló és kártevő munkát véges­nek a kolhozon belül hogy a kolhoz arról koldul..." A termelőcsoportba befurakodott kulákok gyalázatos, romboló tevé­kenységét sínylette meg a hódoscsé- pányi „Dózsa“. Nem is nagyon kel­lett furakodniok ezeknek a kulákok. nak, mert a tanács maga hívta őket a csoportba! A tanácselnök helyettesének az volt a véleménye, hogy „a kulákokat be lehet venni a termelöcsoportba, mert szükség van a munkaerőre, de meg hasznos is, ha beveszik őket, mert ők öltenek legjobban a gazdái- kodáshoz __“ Ezek után nem is lehet csodálkozni azon, ami a télen történt. A tanács, elnökhelyettes behívatta a tanács- házára Fehér János 34 holdas kulá- kot. — Te, János — mondta neki fel­tűnő barátsággal. Jót akarunk neked. Oszd szét a földet a családon belüL, hogy 25 holdon alul legyen, azután lépj be a termelöcsoportba... A kuláknak sem kellett több, kapva-kapott az alkalmon. Magával vitte több hasonszőrű társát is. így lett csoporttag Csépányi Kajács Fe­renc homokbánya-tulajdonos, aki a múlt évben negyedév alatt homok- szállítással csaknem 30 ezer forintot keresett, azután ifj. Dózsa Sándor, Kosztur József, id. Csépányi Bárdos Ferenc és Csépány Pál Móric kulák Ök ragadták kezükbe a vezetést. Fehér János kulák lett az elnök, Koszftur József kulák és Csépányi Kajács Ferenc homokbánya-tulajdo. nos az intézőbizottságba került. Ettől kezdve elvetemült tervszerű, séggel rombolták a termelöcsopoitot. Azzal kezdték, hogy „a csoportnak pénzre van szüksége“, tehát 6 pár fogatot fuvarozásra állítottak be. Amikor elérkezett a trágyahordás ideje, ajz Intézőbizottság — a kulá­kok „kezdeményezésére“ — olyan ha­tározatot hozott, hogy csak az ökrös, fogatok hordják a trágyát, a lovak továbbra Is fuvarba menjenek. Ez volt a helyzet a vetés idején Is. A kulákvezetöség szabotálta a vetést. A vetéstervben 50 hold tavasziárpa szerepelt, ebből csak 10 holdon került a mag idejében a földbe, 40 holdat azonban olyan későn vetettek be, hogy emiatt a csoportnak holdánkint 4—5 mázsával kevesebb árpatermése less. Vetés után a talajt nem henge­relték, a nagy rögök miatt még azt sem tudják majd teljes egészében be­takarítani, ami termett. Jőnéhány hold föld teljesen parlagon maradt. A kulák vezetőknek ez természete­sen nem fájt. Amíg a csoport tagjai, nak zöme rendesen, becsülettel dol­gozott, ők a fuvarozással kerestek. Hogy harác,tolásukat zavartalanul folytathassák, nem tartották be az alapszabályt, a munkaegységek el­számolására vonatkozó rendelkezése­ket sem. A csoportban mindenki sa­ját lovával dolgozott, így a kulákok sokat kerestek. Ott csapták be a dol­gozó parasztokat, ahol csak tudták. Csépányi Kajács és Kosztur délelőtt a termelöcsoport földjén dolgozott lovaival, délutánra más munkába járt, — például 300 négyszögöl földet 60 forintért felszántott —, azután külön még munkaegységet, is írt be magának ugyanerre az időre. A munkaegység elszámolás ugyanis nem a végzett teljesítmény arányá­ban, hanem „napszámban“ történt aszerint, hogy ki hány napon át vett részt a munkában. Egyenlőstül teremtettek a csoportban, hogy a jól dolgozó parasztok kedvét elvegyék a munkától, szembeállítsák őket a termelőszövetkezeti mozga. lommal Míg más csoportokban an­nak a légkörnek a kialakítására tö­rekszenek, amelyben a munkafegye­lem megsértése, a lógás — szégyen és gyalázat, a hódosesépányi „Dózsa“ termelőszövetkezeti csoportban a ku. Iákok éppen az ellenkezőjét akarták elérni. Arra biztatgatták a csoport­tagokat hogy ne járjanak dolgozni, mert ha csak néhányan fegyelmezet. lenek, azokat megbüntetik, de a cso­port valamennyi tagját nem büntc* hetik egyszerre a fegyelmezetlenség miatt. Nem egy csoporttagot sikerült is hálójukba keríteniök, aknamunká­juk hatására többen elmaradoztak a közös munkából. Legutóbb már olyan hangot Is lehetett hallani a tagság soraiban, hogy „jobban menne a mun. ka, ha mindenki bevitt földjét mű­velné .. A hódosesépányi tanács mitsem tanult opportunista magatartásának súlyos következményeiből, tovább folytatta a kulákokkai szemben meg. nyilvánuló felháborító eljárását. 1950- ban még 17 kulák volt a faluban. Anélkül, hogy valamelyik is elköltö­zött, vagy meghalt volna, a tanács nyilvántartásában már csak 4 szere­pel. A többiből — a tanács szerint — nyilván „dolgozó paraszt lett.. .“ A járási pártbizottság segítségével a termelőcsoport öntudatos dolgozó parasztjai leleplezték és eltávolították az osztályellenséget. Meg van most már az előfeltétel ahhoz, hogy a csoport elinduljon a fejlődés útján. A pártszervezetet sú­lyos felelősség . terheli amiatt, hogy ily hosszú időn át elnézte a kulákok garázdálkodását, — adjon meg most minden segítséget ahhoz, hogy mi­előbb felszámolják az ellenség garáz­dálkodásának nyomait. A községi tanács vezetőivel szem­ben pedig — akik Ilyen rendkívül sú­lyos hibákat követtek el — nem ma­radhat el a kemény felelösságrevo- nás! Szombton megkezdik a villamos vasút űiaáli Miskolcon jó ütemben halad a vil. lamosvasüt kettős vágányának építése. Szombaton megkezdik a kettösvágány újabb szakaszának építését a Hunyadi utcán, a Tanácsbáz-tér és a Petőfi mlsko'ci keffósvágánvú szakaszának építését utca között A városi tanács közleke­dést osztálya közli, hogy az építkezés miatt július 12-én 13 órától elzárja a forgalom elől ezt az útszakaszt. Domaháza, Uppony, Arló vezet, Béta erősen lemaradt az ózdi járás községeinek szénabeadási versenyében Az ózdi járás területén Domaháza, Uppony és Arló dolgozó parasztjai járnak az élen a szénabeadás teljesí­tésében: szénabeadási kötelezettsé­güknek eddig 80 százalékban tettek eleget és megfogadták, hogy a még hátralévő mennyiséget a napokban beadják. Ezekben a községekben a tanács­elnök és a begyűjtési állandó bízott, ság jó népnevelő, munkát végzett, helyesen megmagyarázta a község dolgozó parasztjainak a beadás pon­tos teljesítésének jelentőségét. Az alkotmány ünnepének tisztele­tére vállalták, hogy beadási kötele­zettségüket határidőre mindenben túlteljesítik. Azon lesznek, hogy a terménybeadásban is az élenjárók közé kerüljenek. Az ózdi járás területén súlyosan le­maradt a széna- és a sertésbeadás­ban Bóta község dolgozó paraszt­sága. A községi tanács hibája ez, amely nem végez felvilágosító mun­kát a község dolgozó parasztjai kö­zött. A tanácselnök mellett a begyűj­tési állandó bizottság is felelős a le­maradásért. Gyárfás Béla őzd. Tartsuk be a tűzvédelmi szabályokat az aratásnál és cséplésnél I A minisztertanács határozata és a belügyminiszter utasítása alapján a helyi tanácsok irányításával meg­kezdődött a terménybetakarítás. Népgazdaságunk szempontjából Igen fontos, hogy a betakarítást gyorsan és tüzkármentesen hajtsák végre. Terményeink tűzvédelmét csak tár­sadalmi alapon lehet biztosítani. Ezért a tanácsok már joelöre meg­szervezték a figyelő és ttizkészültse- gi szolgálatot. E szolgálat elvégzésé, ben a DISZ-fiataloknak kell példát mutatniok. Helyes, ha az aratás megkezdésénél betartjuk a tűzvészé, lyességi sorrendet. Először mindig a vasút és az utak mentén kezdjük meg az aratást. A learatott gabonát az előírt tűztávolságra hordjuk ösz- sze, tűz ellen védőszántáasal óvjuk. Mielőtt a behordásí megkezde­nénk, Igen fontos nemcsak egészség- ügyi, hanem tűzvédelmi szempont, bői is, hogy udvarainkat, szérűinket kitakarítsuk és gondoskodjunk a szükséges tűzvédelmi eszközökről, (víz, szikracsapó, veder, stb.). Lehe­tőleg minden dolgozó paraszt közös szérűn csépeljen, mert ez nemcsak a cséplési munkálatokat gyorsítja, a gép üresjáratásának Idejét csökkenti, de tűzvédelmi szempontból is nagy­jelentőségű. A belsőségre vajó be­hordó« veszélyezteti egyéb építmé­nyeinket is, éppen ezért ide csak kétszáz kereszten alul és az előírt tűztávolságok betartásával lehet be­hordani. Cséplésnél leggyakrabban a trak­torok kipníogőcsövéből kipattanó szikrából keletkeznek tüzesetek. A kipufogócsőre szikrafogót kell tenni, cséplésnél dohányozni nem lehet, csalt az erre a célra kijelölt terüle­ten. Nagyon gyakoriak a gyermekjáték, ból keletkezett tüzek. Különösen ezekben az időkben fontos, hogy gyermekeinket napközi otthonokban helyezzük el, mert ezzel is életüket és népünk vagyonát védjük. A tűz­védelmi szabályok betartásával elő. segítjük szocialista hazánk építését, a béke védelmét. Biztosítsuk szőlőink jó termését! Ä koratavaszl kisebb fagykárok után a kedvező időjárás mellett a szőlők szépen fejlődnek, sőt jó erőben lévő szőlők még másodtermést is hoz­nak. A jó termés érdekében a fagykár mértékétől függően a teendők a kö­vetkezők : Ahol a fagy következtében a gyenge hajtások tövig lefagvtak, a tőkefejben lévő rejtett rügyekből nagyszámban törnek elő hajtások, amelyek egy ré­szére sem a következő évi termés biz­tosítása szempontjából, sem pedig a művelési módnak megfelelően a tőke­fej kialakítása céljából szükségünk nincs. A tőkéről tehát ezeket tőből el kell távolítanunk. hogy a szükséglet­nek megfelelő hajtások tökéletesebben fejlődjenek, mielőbb beéredjenek. Abban az esetben, ha a hajtások felső része fagyott le, akkor az épen maradt hajtások leveleinek hónaljában lévő riigvek fejlődésnek indultak. Ha az fezekből a rügyekből előtörő másod­rendű hajtásokon fürtöket nem talá­lunk, akkor a legfelső másodrendű hajtást — amely a vitorla szerepét veszi át — meghagyjuk, a többit vi­szont eltávolítjuk, mert ellenkező esetben sűrű lombozató tőkénk marad. Ilyen körülmények mellett termésün­ket peronoszpóra veszély ellen megvé. deni nem tudjuk, mert esetleges esős időjárásban a sűrű lombozat hosszabb ideig megtartja a nedvességét, ami kedvező a fertőzésre. Annak érdekében, hogy a másod­rendű hajtáson mutatkozó másodter- mésünkböl minél jobb minőségű mus­tot nyerjünk, a következőt kell végre­hajtani: A másodrendű hajtásokon lévő má­sodtermés (Márton-szőlő) legfelső fürtjei fölött a hajtást 3—4 levélnél lekurtítjuk virágzás előtt öt-hat nap­pal. így elérjük, hogy a tápanyag, ame. lyet a növény a növekedés érdekében a vitorlába irányit, annak hiányában a fürtökbe vándorol, tehát a táp­anyagtorlódás, illetve a nagyobb meny. nyiségü tápanyag folytán a másod­termés virágzása előbb következik be. Ezzel a módszerrel a bogyók fejlődé­séhez több időt tudnnk biztosítani, továbbá a bogyók fejlődési időszaká­ban is ide vándorol a tápanyag, mivel az utólag kinövő hajtásokat ismét el­távolítjuk. Ezzel az eljárással kedvező időjárás mellett 1—2 fokkal növeljük a must cukortartalmát, emellett a termés mennyiségét is. A szovjet és a csehszlovák bányász küldöttség látogatása a kondói bányaüzemben Kedden délben Kondóra érkezett Grigorij Novozsilov, a szovjet bányászszakszervezet elnöke, a hazánkban tartózkodó szovjet bányász- küldöttség vezetője, J. I. Duhanyin, Sztálln-díja* rí sei ö gép. kezelő, Szer- gejev szakszervezeti funkcionárius, a küldöttség tagjai s a csehszlovák bányász szakszervezet küldöttsége Jan Teper, a szakszervezet elnöke vezetésévei. A kondói bányászok kitörő lelkesedéssel, meleg szeretettel fogadták a vendégeket. A szovjet elvtársak megteüinietteK a nanyauzetnoea folyó munkát és átadták gazdag tapasztalataikat. A bánya járás után a vendégek beszélgettek a bánya legjobb dolgozóival és műszaki vene. tőivel s ennek során értékes tanácsokat adtak bányászainknak. Az üzem dolgozói nevében Mihály József vállalati igazgató és Bún Mihály párttitkár mondott köszönetét a nagyértékű segítségért. A szovjet bány&szküldöttség látogatásával részletesen lapunk csü­törtöki számában számolunk be. MEGJELENT MAGYAR NYELVEN V. I. LENIN MÜVEINEK 25-IK KÖTETE A Szikra kiadásában ötvenezer példányban megjelent magyar nyelten V. 7. Lenin műveinek 25. kötete. Ez a kötet V. 7. Leninnek agakat a müveit tartalmazza, amelyeket 19n júniustól szeptemberig, a Vagy Októberi Szo­cialista Forradalom előkészítésének időszakában irt■ LEVELEK A BEGYŰJTÉSRŐL Cserépváralja második félévi begyültési tervét is batáridő előtt akarja teljesíteni Cserépváralja község dolgozói ser­tés- és vágómarhabeadási féléves ter­vüknek már márciuriian eleget tettek. Tojásból az egészévi tervet 80, ba­romfiból a félévi tervet 100, tejből a havi előirányzatot rendszeresen 100 százalékra teljesítették. Második fél­évi tervüket is batáridő előtt akarják teljesíteni. A növényápolási munkákat mér elvé. geztük, felkészültünk az aratás meg­kezdésére. Az aratást a kezdéstől szá­mított 6 nap alatt, a tarlóhántást pe­dig a másodvetéssel együtt 8 nap alatt akarjuk elvégezni. Tóth László Cserép váralja. Javul a begyűjtés Járdánházán Járdánháza hosszú ideig a járásban az utolsók között volt a beadásban. Az utóbbi időben azonban már komoly javulás tapasztalható, tojásból 102, baromfiból 103, tejből 101, élőállatból 90 százalék az eredmény. Több dolgozó paraszt igen szép pél­dát mutatott a kötelezettségek teljesí­tésében. Boros Ágoston 12 holdas dől. gozó paraszt sertésbeadási előírásának 170 százalékban tett eleget, egész, évi tojásbeadását június 15-re, félévi ba­romfibeadását 300 százalékban feb­ruár 15-re teljesítette. Kitűnik Mikó András tanácstag is. Jó példájuk ser­kentőleg hat * többi dolgozó pa­rasztra. Szedték Blanka, DISZ-titkár­Levelezőink \i 11 á m ai Az jesaalcmagyerorezág július 5-i számában a „Levelezőiek villá­mai' című rovatban cikk jelent meg: kit terhel a felelősség, hogy Mucsony község dolgozó parasztjai a szerződés alapján termelt zöldborsót padlá­sukon kénytelenek tárolni. Ebben a községben nem a Mezöker köteles begyűjteni a szerződött növényféleségeket. A földműves szövetkezeteket 4 kategóriába osztották. Mucsony község a 4. kategóriába tartozik és eszerint a szerződéses fel­vásárlást a járási MÉSZÖV irányításával a helyi földművesszövetkezet, nek kell végeznie. A Mezöker a községben megkötött zöldségtermelési szerződéseket még áprilisban jegyzőkönyvileg átadta a, földműves® zövaí- kezet megbízottjának. Miért nem gondoskodik a MÉSZÖV é3 a helyi földművesszövetke­zet, hogy a szerződött termelőktől átvegye növényféleségeiket? NEVELÖS BÉLA SZÉKELYFÖLDI J6ZSEF termeltetési adminisztrátor Mezöke-r kirendeltségvehető Értékes munkával vesznek részt az ötéves lerv megvalósításában a miskolci vasipari termelőszövetkezet dolgozói A miskolci vasipari termelőszövet­kezet 1949 októberében alakult 15 kisiparossal. Mindössze 6 kisebb gé­pük és 3000 forintjuk volt. Azóta a kitünően dolgozó kisipari termelőszö­vetkezet nagyarányú fejlődésen ment keresztül A szövetkezetnek 70 tagja van, 55 gépen dolgoznak, a szövet­kezeti vagyon 1 mülió 200 ezer forin­tot tesz ki, A vasipari szövetkezet tagjai érté­kes munkával járulnak hozzá ötéves tervünk alkotásaihoz, így például résztvettek a diósgyőrvasgyári óriás, kohó építésében is. Számos gépalkat­részt, vasszerkezeti részt és csaknem 2 kilométer hosszúságú csövet készí­tettek az óriáskohóhoz. Nagyban elő. segítik a Diósgyőri és Borsodvldéki Gépgyár munkáját, kisebb gépalkat­részeket, csöveket szállítanak a két gyár számára. A szövetkezet valamennyi dolgo­zója bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. a lelkes verseny nagy eredménye. hogy már május 31-én befejezték fél­éves tervüket, májusban 149.2 száza­lékos üzemátlagot értek el Németh András, Tóth István és Gulyás Jó­zsef kovácsok június második dekád, jában tervüket 200 százalékra telje­sítették A tömegcikkek készítésében élenjár Srájberger Péter. Augusztus 20 tiszteletére vállalta, hogy munka- módszerét tíz átképzösnek átadja. Ennek nyomán Molnár Katalin át. képzős esztergályos már 110 százaié kos átlagteljesítménnyel dolgozik. Hasonló szép eredményt ér el a többi munkamódszer-átvevő is. Makkár Ferenc, Csőtai Gábor, Er- dös Mihály, a mérlegkészítö brigád tagjai, — akik teljesen selejtmente- sen dolgoznak — a kenyércsata győ­zelme érdekében vállalták, hogy a cséplési mérlegeket július 15-ig elké­szítik, Illetve kijavítják. A vasipari termelőszövetkezetek országos kiállításán több dijat nyertek. a kiállított tárgyakra sok megrende­lést kaptak. Vida László sztahano­vista, a szövetkezet elnöke, számo3 újításával, észszeriisítésével segíti e’oO a közös munka mindjobb eredmé­nyeit. Az ekekapák készítésénél újS tásával évi 12 ezer forintot takarítse nak meg Veres Zoltánnal közöse» patköhajlító gépet szerkesztett, a gép alkalmazásával hulladékanyagból ha­vonta 12 tonna patkót gyártanak. A szövetkezet 86 százalékban maradék-, hulladékanyagokat: dolgoz fel, ezek­ből mezőgazdasági és háztartási esz. közöket, ekekapát, boronát, mérleget, vasalót, tésztareszelöt, kályhacsöve­ket stb. készít. Gépeik egy részét is huüadékanyagból állították elő. Gyu­la József brigádja lemezvágó olló- gépet készített. Egy esztergagépet la hulladékanyagból állítattak elő. ér­téke kb. 300 ezer forint. Július elsejétől javító részleggel bő­vítették a szövetkezetei. Tervükben az is szerepel, hogy az eddigieken felül még 22 féle közszükségleti cik­ket fognak előállítani. Az országosan Is kitűnő jő ered­mények mellett még vannsk h'ftnvossápek a szSveíkezet dolrozéínak untniá'iliín. Nem eléggé szilárd a munkafegye­lem, sok késés fordul elő. A dolgozók nagyrésze csatlakozott a Nazarova- mozgalomhoz, de ez csak formális volt, mert a gépek karbantartása, gondozása még sok kívánnivalót hagy maga után. Hiba az Is, hogy a szövetkezetben nem fejlesztettek ki élénk kultűréletet. Ezeknek a hibáknak kijavításával a szövetkezet dolgozói kétségkívül még tovább növelik példamutató eredményeiket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom