Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 195?. július f talált, megjavítása — eddig — több napot vett igénybe. Ez idő alatt a kemence nem kezdhette volna meg munkáját, habár a kőművesek már előbb elkészültek volna a falazással. K. Kiss István munkatársával és a szerelőcsoportjának tagjaival meg­beszélte: hogyan lehetne gyorsabban elvégezni a javítást. Biztosították a (megfelelő anyagot, egymás között a legapróbb részletekig felosztották a munkát. 24 óra megfeszített munká­val kijavították a hálózatot. Mire a kemencekőmüvesek elkészültek a ke­mence falazásával, ők is büszkén je­lentették: az elektromos berendezést is üzemképes állapotba hozták. Lelkes, önfeláldozó munkájukkal 5 nap termeléskiesést akadályoztak meg. fl koreai műszakban már 533 tonnával túlteljesítette tervét a diósgyűri durvaltengerde gerendasora A diósgyőri durvahengerde gerendasori "dolgozói lelkes munkaversenyben harcol­nak, hogy a koreai műszak ideje alatt túlteljesítsék hengerlést tervüket. E^zel is biztosítani akarják augusztus 20 tisz­teletére tett vállalásaik sikeres teljesíté­sűt. A verseny eredményeként kedden reggelig a durvahengerde gerendasora már 533 tonna acélt hengerelt tértén felül. Cigány Vince brigádja a meleganyag folyamatos biztosításával, a hengerek for­gási idejének jobb kihasználásával kedd­re virradóra terven felül 142 tonna acélt hengerelt. A gerendasor dolgozói jó munkájának komoly része van abban, hogy az egész durvahengerde javított eredményén, s július 8-án reggelig esedékes havi tervét 107.9 százalékra teljesítette. Pártélet így dolgozik Szemén Lászlóné, felsődobszai párítitkár a aárircimfea Terven felül 49 tonna öntvényt áilüot'ak élű a diósgyőri vasöntöde dolgozói A diósgyőri vasöntöde dolgozói lel­kes munka, versennye 1 készülnek al­kotmányunk ünnepére. A harmadik negyedév megindulá­sakor a koreai műszak újabb nagy lendületet adott munkájuknak. En­nek eredménye, hogy az augusztus 20-ig terven, felül vállalt öntvény- súlyból hétfő reggelig esedékessé vált 4.5 tonnával szemben már 49 tonna öntvényt állítottak elő. Ocsenás Ernő brigádja naponta terven felül egy darab esztergaágy elkészítését vállalta, felajánlásának a koreai műszak megindulása óta minden nap eleget is tesz. Boldizsár István brigádja előírásán felül na­ponta egy-egy tubbing öntésére tett ígéretet. A Boldizsár-brigád hétfő reggelig hat darab tübbinget készí­tett terven felüt MNDSZ nfinsvclfik koreai testvéreinkért, a békéért Az Országos Béketanács felhívása nyomán megyénkben is lelkesen folyik a gyűjtés a hős koreai nép megsegí­tésére. .Jelentős és általában jó mun­kát végeznek ezen a téren az MNDSZ aktívák, a nőnevelők. A gyűjtést össze, kötik a szemveszteség nélküli aratás­ra, a gyors beadásra való mozgósítás­sal és az MNDSZ-szer vezetek erősíté­sével. Sárospatakon 40 MNDSZ nőnevelő Sorra felkeresi a családokat és hosz- szasan beszélget a háziasszonyokkal. Rámutatnak, hogy míg mi a szabad hazában békésen arathatjuk termé­nyeinket, a koreai hősök vérük hulla- tásával harcolnak az imperialista el­nyomók ellen. Megmagyarázzák a nő- nevelők, hogy a szabadságáért küzdő hős koreai nép a mi békés életünket is védi. Ezért kötelességünk irántuk és egyben magunk, családunk iránt is, hogy többtermeléssel és forintjainkkal segítsük harcukat. Ládpetri községben is igen jó házi- agitácfe folyik a gyűjtés sikere érde­kében. Ismertetik az aratási, eséplési munka határidőben, sőt határidő előtt történő elvégzésének fontosságát is. Különösen jó nevelőmunkát végeznek Vlner Ferencné, Mdtyus Józsefné, Göndör Bertalanná, Tóth Józsefné kö­zépparaszt asszonyok. Szikszón 10, Csókádon 5, Hrmód. szent and rá son 3, Rdsonysáplerencsen és Céhen 4—4 kisgyűlést tartottak. A nőnevelők beszéltek a koreai nép bős harcáról, összehasonlították a mi bol­dog életünket a koreai nén harcokkal teli, példamutató, áldozatkész küzdel­mes életével, így buzdítottak jobb munkára, Korea népének támogatá­sára. Halmaion a gyűjtés során Gáspár Tstvánné tszcs tag megfogadta, hogy a szemveszteség nélküli aratás és csép. lés érdekében valamennyi tszcs-tag feleségét beszervezik a munkába. Mezőkövesden az MNDSZ aktívák 9 kisgyűlést tartottak. A nőnevelők a békebizottság aktíváival karöltve vég­zik felvilágositó munkájukat. Eddig 4000 forint értékű bélyeget adtak el. A sajószentpéteri hányatelepen 12 nőnevelő látogatja a bányász asszo­nyokat. Elmondjá'k, milyen nagy meg­becsülésben részesíti pártunk, népi ál lomunk a bányászdolgozókat, munka, helyükön nyugodtan dolgoznak család, jakért, a szocializmus építéséért — Ugyanakkor a koreai asszonyok fér­jei, fiai fegyverrel kezükben állnak őrt a mi szabad életünk felett is. A mi gyermekeink boldogan játszanak a napköziottlionokban, bölcsődékben, ugyanakkor mennyit szenvednek a hö­ren i gyermekek, akiknek szüleit meg­gyilkolták, otthonait feldúlták az amerikai imperialisták. Őket segítjük, saját gyermekeinket védjük a koreai bélyeg vásárlásával- A jó nevelő mun­ka eredményeképen minden bányász" asszony liáztartási pénzéből legalább 20 forintot adott a koreai harcosok és gyermekek támogatására. A putnoki belső hányában tartott kisgyűlésen Máté, Rózsi bányacsillés vállalta, hogy a koreai műszak alatt a zavartalan termelés érdekében ál­landóan biztosít üres csilléket. Kópis Sándorné arra tett ígéretet, hogy a gyűjtés során jó felvilágosító nevelő munkát végez a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében is. Szendrön 32 MNDSZ nőnevelő a többi tömegszervezet aktíváival együtt­működve végez eredményes munkát. A gyűjtést az MNDSZ-szervezet erősíté­sével kötik össze. Eddig 30 új tagot szerveztek be. Tolcsván 2600 forint érfékű bélyegei adtak el eddig az MNDSZ aktívák. Özdon 80 nőneveiő 48 kisgyűlést tartott. Emellett Doma- házára, Kissikátorba ngitáeiós brigá­dokat küldtek, ezek tagjai segítik a helyi aktívákat, jó nevelő munkát végeznek. A sok jó eredmény mellett hiányos­ság, hogy néhány községben igen hely­telen módszert alkalmaznak. Súlyos hiba, hogy például Selyeh községben nem folyik agitáció, a koreai bélyeget a szövetkezetben árusították. Az ilyen jelenségeket meg kell szüntetni, to­vább kell javítani a nevelő, felvilágo­sító munkát, hogy ennek nyomán még több dolgozó váljék a szocializmus építésének, a béke megvédelmezésének öntudatos harcosává. Andre Sül elvtárs nyilathoxata kihallgatásáról André Stílt — másfélhónapi fogva- tartás után — a vizsgálóbíró hétfőn hallgatta ki érdemben elsőízben. A kihallgatás délután két órától este nyolc óra utánig tartott- André Stil a kihallgatás után a saj­tó képviselői előtt hangsúlyozta: — Kizárólag a párt politikájáról Intéztek hozzám kérdéseket. Stíl kiemelte, hogy Luciano touloni szakszervezeti harcosnak az ő — Stíl — egyik előadása során készített jegy­zetei alapján akarták felelősségre von­ni. A jegyzetek között ez a mondat szerepel: „Fennhangon hirdetjük ra­gaszkodásunkat a Szovjetunióhoz". Úgy látszik, hogy a vizsgálóbíró en­nek a mondatnak az alapján azt a kérdést veti fel, vajjen Sül nem az országnak a Szovjetunióhoz kapcsolá­sát „hozzáragasztását” hirdette. Ez a megállapítás az újságírók körében nagy derültséget keltett Stil ezután hangoztatta, hogy az egész vád hasonló alapokon nyugszik, majd így folytatta: Szememre vetik a letartóztatásom előestéjén írt cikkemet, amelyben a kommün vértanúinak tömegsírjánál tartandó felvonulásról írva „a szo­cializmus perspektíváiról” beszéltem. Ugyanilyen jogon pert Indíthatnak a franciaországi szocialista mozgalom nagy alakjai eilen* sőt akár Vincent Auriol ellen Is. Ilyen körülmények között nemcsak a kommunistákra akarnak lesújtani, hanem mindazokra, akik kifejezik vágyaikat a szocializ. mus perspektíváival kapcsolatban. — Most már zűrt tárgyalásról és katonai bíróságról beszélnek — mon­dotta ezután. — Azt akarják elhitetni, hogy a valójában üres irattartók gya­nús dolgokkal vannak tele. Az igazság az, hogy a belügyminiszternek és az igazságügyminiszternek Jacques Duc- los ellen intézett támadása nem sike­rült, így most engem tartanak vissza túszként, bár tudják, hogy semmit sem lehet ellenem felhozni. Börtönben tar­tanak, hogy azt a látszatot keltsék: valamilyen titokzatos dolog rejlik ügyem aktáiban Nordman ügyvéd, André Sül jogi képviselője, a „l’Humanité" főszer­kesztőjének nyilatkozata után az új­ságírók előtt kijelentette: — Követeljük André Stíl haladék­talan szabadonboesátását. Reméljük, hogy szabadonbocsátása véget vet majd a súlyos ügynek, amely nemcsak a kommunistákra, hanem mindazokra fenyegetést jelent, akik a kommunis­táknak akárcsak egy programpontját is helyeselnék, mindazokra, akik akár­csak egy mondat erejéig ne lennének egy véleményen a kormány politikájá­val. így tehát a gondolatszabadság fo­rog kockán* egyik hőse Szemén Lászlónénak hívják. Párttitkár Felsődobfaa községben. Meg­jelenésében nincs semmi különös, de mi­kor megismerjük, látjuk, érezzük benne a párt nevelő munkájának eredményeit, ,az új vonásokat.: a pártmunkásokra jel­lemző áldozatkészséget, a íárcdbatailan munkale'kesedést. a nehézségekkel kémé nyen stembeszálló harcos akaratot. Erő sugárzik belőle, a párt által formált kommunista ereje. Minden szava, csele kedetc tükrözi: érzi, hogy milyen meg tisztelő megbizalás egy községi pártszer­vezet titkárénak — a község első embe rének — lenni. Tudja, hogy ez a meg­bízatás kötelez. Példás munkára, állami fegyelemre, békeharcra kell mozgósíta­nia. nevelnie a faluban a párttagokat és a pártonkivüli dolgozókat, tanítani, ve­zetni őket a fejlődés útján a szocializ­mus felé. A felszabadulás előtt Szemén Lászlóné elvtárs élete ugyanolyan volt, mint a többi sokezer falusi nincstelené. A falu ban valósággal élet és halál ura volt Szi­lágyi földbirtokos. Csaknem az egesz határt bitorolta. Kénye-kedvétől függött, hogy a falu lakói majd csak három- ne gyed részén1'!: van-e kenyér az asztalin, vagy nincs. A szerződésben kikötött bért sohasem akarta megadni. Ha a dolgozók követeltek, 9ok esetben Hevesből hozatott munkásokat, hogv letörje a munkabére­ket, a követeléseket. éhczterérsel szorítsa rá a dolgozó parasztokat, hogy igáiéba hajtsák fejüket. Mellette ott voltak faluban a kulákok. Ezek a néptiyúzók is szipolyozták tönkretettük a szegény em­bereket. Szemén Lászlóné apját is agvonhajszolták a sok munkával. 8 éves volt, amikor elvesztette apját. Anyja kuhíkoknál dolgozott- 12 eves korában már ő is a Bárrzvfcle malomban búzta- vonszolta a liszttel telt zsákokat. végezzék az aratást. Turcsanyi János elv- 1 parasztoknak a rendeletek tars a határjárás alkalmával ................ 1945 mélyreható fordulatot terem­tett életélven. Belépett a párt­ba. Pártmee-bizatásait mindig a leglelki- ísnverete sebben elvégezte. Áldozatkész, harcos kommunistává fejlődött. A párt. a dolgozó társai iránti hűsége, szeretete, ’"ó munkám eredményeképpen ez év ta­vaszán a falu kommunistái a pártszerve­zet vezetőségébe választották. Titkár lett. Sok és igen nagy feladatot kellett megoldania. A pártszervezet igen gyenge volt. Nem a párttitkár, hanem a községi tanács irányította a pártszervezett mun­káját. Nem a falu vezető ereje volt a pártszervezet, olyannak tűnt, mintha a tanácsnak lenne valamiféle segédszerve. Vezetőségi illést, taggyűlést nagy ritkán tartottak. A pártszervezetnek nem volt tekintélye, — még külön helyisége sem. A pártszervezet vezetősége azt sem tudta, hány pá'ttag van a községben, ki tartó­ik a pártszervezethez. Népnevelő, fel- illgorito, politikai munkáról ilyenfor- nán beszélni sem lehetett. A járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozása óta gyökeres vál­tozás történt a felsődobszai pártszervezet életében. Ez a tanácskozáson elhangzott útmutatásoknak, a járási pártbizottság és nem utolsósorban — Szemánné elv- társ jó munkájának köszönhető. | B íárási DárthizolfsWól Sctkő elv- társ hete­ket töltött a községben. Segítette, taní­totta a párttitkár elvtársnőt, megvilágí­totta, milyen feladatai vannak, hogyan oldja meg ezeket, hogyan kell kommu­nista módon vezetni. Szemánné elvtárs a kommunista vezetés helyes módszerét al­kalmazva nem próbálkozott meg a lehe­tetlennel, hogy minden munkát maga végezzen el, hanem aktívákat mozgósított az egyes feladatok végrehajtására. Mun­kája sikerének „titka’, hogy aktivizálja tagságot és mindenkinek a képessége szerint legmegfelelőbb feladatokat adja. így például legutóbb Szoboczki József oártmegbizatása az volt: dolgozzék ki helyi érveket a népnevelők számára, hogy iól mozgósítsanak az aratásra. Aktívák bevonásával legelőször is szám bavette a község kommunistáit. Második legfontosabb feladatának a pártcsoportok megszervezését tekintette, utána a nép- nevelőhálózatot szervezte meg. Az aktí­vák között élenjárt Turcsanyi János elv- tárR. kitűntek továbbá: Lengyel Ferenc, Szoboczki József, Szenzák Andrásné. Ju­hász Barnáné olvtársak és Molnár József­né pártonkivüli népnevelő. Minden héten rendszeresen vezetőségi ülésen mezbeszélik a legfontosabb pro­blémákat. így történt az aratásra való felkészülésnél is. A minisztertanács hatá­rozatát részletesen meatártrvalták és ha­tározatban rögzítették, kinek milyen munkát kell végeznie a határozat legjobb végrehajtása érdekében. Utána taggyűlé­sen ismertették a feladatokat majd a népnevelők láttak munkához. Nemcsak a pártszervezet népnevelői, mert Szemán ívtársnőnek gondja van arra, hogv a tömegszervezetek vezetői űtián mezőőrit" ák a tanács, az MNDSZ, a DISZ, a földmű vessző vetkezet aktíváit, tagjait is. megnézi, melyik darab földön lehet már kezdeni az aratást, felkeresi az illető dolgozó pa­rasztot, hogy ne késlekedjék, lásson mun­kához. Az aratas előkészületei idején az ellen­ség is akcióba lépett. Azt a rémhírt ter­jesztette, hogy június 1-én „bejön a blokkrendszer”. Persze, június elsején ez nem történt meg. Akkor- július 1-ét jó­solgatták . . . Az is elmúlt — természe­tesen a jegyrendszer bevezetése nélkül. A pártszervezet figyelmét nem kerülte el az ellenség mozgolódása. A népnevelők leleplezték az aknamun­ka célját, s rámutattak: ismét tapasztal­hatták a dolgozó parasztok, milyen alá- valóan hazudozik az ellenség. Ne is hall­gasson senki „szaktanácsaikra’", amelyek­kel az aratás időben való megkezdéséről akarják lebeszélni a dolgozó parasztokat! Azután elmondották. milyen nagy jelen­tősége van annak, hogy hazánkban meg­szüntettük a jegyrendszert, milyen elő­nyöket biztosított a szabadpiac a község dolgozóinak. Arra buzdították társaikat, hogy a gyors terménybeadásssl mielőbb szerezzék vissza a község számára a sza­badpiacon való értékesítés jogát. irányításával a pártszervezet ve" Sremánné 8’vt*rs zetősége most már rendszeresen ellenőrzi a tanács munkáját is, építő bírálattal segíti hibái kijavításában. Előfordult például, hogy a tanácselnök elvtárs dol­gozó parasztok előtt olyan kijelentést tett, hogy „a rendelet az rendelet, akár tetszik, akár nem azt így kell csinálni”. A párttitkár elvtársnő kifejtette, hogy ez bürokratikus magatartás, igen helytelen módszer. Meg kell magyarázni a dolgozó célját, hogy lássák: pártunk és kormányunk vala­mennyi intézkedése az ő érdekeiket, egész népünk előrehaladását szolgálja. Nevelő, felvilágosító tevékenység nélkül a tanács nem végezhet jó munkát. Ha elhanya­golja a dolgozók felvilágosítását, azzal könnyen az ellenség malmára hajthatja a vizet. A bírálat nyomán a tanácsnál meg is javult a munka. A pártszervezet irányítását követve az aratásnál biztosítják a verseny nyilvános­ságát. Népszerűsítik az élenjárókat, ser­kentik a lemaradókat. Szemánné elvtárs azt is elhatározta, hogy faliújságot fog­nak szerkeszteni. Az alapszervezet lapjá­nak szerkesztőbizottságálja a legjobb kommunistákat és a példás munkával kitűnő pártonkívülieket választják. Fe'sSdobszán a pártszervezet a falu vezetője lett. A lakos­ság minden probléma megoldását a párt- szervezet döntésétől, iránymutatásától várja. A párttitkár szavának nagy súlya van. Nemcsak a párttagok, hanem a pártonkivüli dolgozók is nagy bizalom­mal viseltetnek iránta. Számos esetben felkeresik ügyes-bajos dolgaikkal. Sze­mánné elvtárs nagy figyelemmel, szere­tettel hallgatja kéréseiket, bejelentései­ket, igyekszik elintézni az aprónak látszó, de az egyes dolgozók életében jelentős problémákat. A komoly sikerek nem teszik elbfeako- dottá Szemánné elvtársat. Minden törek­vése az, hogy még jobban dolgozzék, még alaposabb, hatásosabb legyen a község­ben a politikai nevelő munka, eredménye­ként a dolgozó parasztok felismerjék bol­dogulásuk egyetlen, biztos útját és Felső- dobsza is szövetkezeti községgé fejlődjék­fl koreai-kínai fegyverszüneti küiüöitség szóvivőiének nyiiatkazaia a tárgyalások aíáakstázására irányúié újabb amerikai mesterkedésekről hirügynök­Koszon. Az „Uj Kína* ség különtudósítója írja: Az amerikaiak az értekezlet sáto­rán kívül nyíltan hangoztatják: egy. oldalú eljárásra készülnek a hadi­foglyok kérdésének „rendezése" te­kintetében, akkor teszik azt, amikor a koreai-kínai fél újabb megfeszített igyekezettel lehetővé tette a régóta megfeneklett liadifogolykérdé3 mind. két fél számára kielégítő megoldásá­nak megtalálását. Az „Associated Press“ július 3-áről keltezett munszani távirata idézi William P. Nuckols dandártábornok, hivatalos amerikai szóvivő „újság- íróknak adott magyarázatát", amely szerint az amerikaialt a fegyverszü­neti szerződés aláírása előtt „bizo­nyos adminisztratív intézkedéssel új helyzetet teremtenek az olyan fog­lyok számára, akik megtagadták a hazatelepülést." Amikor erről tudomást szereztem írja a különtiudósító — kérdést in­téztem a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek fegyverszüneti küldöttségének egyik szóvivőjéhez, aki nyilatkozatában a többi között ezeket mondotta: „A hadifogolykérdés megvitatása folyamatban van. Bármely egyoldalú lépés a foglyok kezelése tekinteté­ben aláaknázhatja a vita egész alap­ját és azért feltétlenül megengedhe­tetlen. Az amerikaiak legutóbb változtat­ni kezdtek azon az álláspontjukon, hogy megtagadják a tanácskozást és azt az óhajukat fejezték ki, hogy hajlandók a hadifogolykérdés olyan megoldását keresni, amely „észszerű mértékben eleget tesz mindkét fél kívánságainak“. Ilyen körülmények között azt javasoltuk, hogy a két fél őrizetében lévő hadifoglyokat osztá­lyozzák újra nemzetük és lakóhelyük szerint és a fogolylistáknak ezen az alapon történő újraellenőrzésével te­gyék lehetővé mindkét fél hadifog­lyainak, hogy hazatérhessenek és bé­kés életet folytathassanak. Ez teljes összhangban van a fegyverszüneti megállapodás mindkét fél által elfo­gadott tervezetének 51. szakaszával — amely kimondja, hogy a fegyver­szüneti megállapodás hatálybalépése, kor a két fél őrizetében lévő minden hadifoglyot szabadon kell bocsátani és haza kell telepíteni — és össz­hangban van a fegyverszüneti meg­állapodás 52 szakaszával, — amely kiköti, hogy a hazatelepített hadifog. lyok nem vehetnek többé részt a ko. reai háborúban. Mialatt az amerikaiak azt állítják, hogy olyan megoldásra törekednek, amely „észszerű mértékben eleget tesz mindkét fél kívánságainak" szó­vivőjük bejelenti, hogy egyoldalú lé­pésre készülnek. Ez arról tanusko. dik, hogy az amerikaiak távolról sem hagytak fel fogságukba esett tekin­télyes számú emberünk visszatartá­sára irányuló szándékukkal és arcát­lan kalandor módon előkészületeket tesznek tervük megvalósítására. Ünnepélyesen figyelmeztetjük az amerikaiakat, hogy tiltakozunk fog- ságbaesett embereink egyoldalú ke­zelésének minden formája ellen. Ha az amerikaiak olyan lépésre vete­mednek, vállalniok kell a felelősséget az ebből származó súlyos következ­ményekért." fl nűnneveiOk Helyi példákkal, számadatokkal magyarázzák meg dolgozó parasattársaik- nak, miért kell — egyéni és közösségi érdekből egyaránt — végrehajtani a mi­nisztertanács határozatát, hogy az abban | káspárti vezetőséget „támogatta" eJőírt érési állapotban és határidőre ei­Angol politikusok az amerikai imperialisták koreai gaztettei elíen A Yorkshire-megyeá szakszervezeti tanácsok szövetségének negyedévi konferenciáján — amelyen harminc­hat szakszervezeti tanács képvisel­tette magát, — egyhangú határozat­tal erélyesen tiltakozott a jalui erő­müvek bombázása ellen. A konferen­cia felhívta a kormányt, haladéktala­nul vonja vissza Koreából az összes angol csapatokat és tagadjon meg minden néven nevezendő részvételt a koreai háborúban. Strachey volt munkáspárti hadügy. miniszter választói kerületében mon­dott beszédében kijelentette: Az északkoreai bombázás bűnös és ve­szedelmes őrültség volt. Az egész angol közvélemény a leghatározottabban helyteleníti az amerikaiak felfogását a tá­volkeleti helyzetről. A kínai forradalom olyan tény, ame. lyet el kell fogadni, mert semmi sem változtathatja meg. Valamennyi ENSZ-tag, köztük Amerika is — je­lentse ki világosan, hogy mihelyt lét­rejött a fegyverszünet Koreával, a népi Kínát felveszik a Biztonsági Ta­nácsba és Csang Kai-Sektöl megvon­ják az elismerést. Figgirts, az angol vasutas szakszer­vezet — az egyik legnagyobb angol szakszervezet, amely mindig a mun­ciájának előestéjén mondott beszé­dében kijelentette: A koreai háborút nem a szabad­ságért és a demokráciáért vív­ják, hanem az amerikai nagytő­ke érdekeiért. Nekünk itt Angliában nincs semmi függetlenségünk, mert ha volna, ak­kor az amerikaiak nem parancsol­gatnának nekünk. Az amerikaiak­nak meg kell érteniök, hogy nem vi­selhetnek háborút a mi számlánkra. De ha idegen érdekekért mégis fel­áldozzuk életünket, úgy olyan osto­báit vagyunk, hogy magunk sem sejtjük. I főtitkára, a szakszervezet konferen. Járás1 part&izoitsága'nk és a propagandista- kéDZö tanfolyamok vezetőinek figyelmébe! Értesítjük a járási pártbizottságo­kat, hogy július 11-én, pénteken reg­gel 8 ólára az esti propagandista- képző tanfolyamok vezetőit küldjék be egésznapos értekezletre a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára. Az értekezlet napirendje: 1. A Központi" Vezetőség 1952 június 27-í és 28-i ülése any agának megbeszélé­se. 2. Vita az elmúlt évi oktatási ta­pasztalatokról. 3. Az esti tanfolya­mok vezetői feladatainak ismertetése. Megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom