Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-05 / 156. szám

Szombat, 1952, július 5, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A SZÉN CSATA KURITYÁNI HŐSEI 'A kurityáni bányaüzemben június 28-án t-síe az éjszakai műsza/c dolgozói a szo­kottnál gyorsabban szálltak le a bányába. Valamennyien igyekeztek, mert tudták, hogy az ö műszakjuk eredményétől jügg: a bánya teljesíti-e ezen a napon máso­dik negyedévi tervét. A vájárok kemé­nyebben jogiak a csákány nyelét, a csil­lések ügyesebben dolgoztak, — mintha a kaparószalag is gyorsabban mozgott volna. A lelkes munkának meg is lelt az eredménye. A műszak 136 százalékra tel­jesítette előírását, a dolgozók boldogan- büszkén jelentették: kitermelték a bánya második negyedévi tervének teljesítésé­hez szükséges szénmennyiséget. m A második negyedévi terv határidő előtti befejezése természetesen nem egy műszak jó munkájának eredménye volt. A kurityáni bánya • dolgozói hónapról- hónapra túlteljesítették tervüket, igyekez­tek az egyenletes termelést biztosítani. Első negyeden! tervelőirányzatuknak 104.6 százalékra tettek eleget, 548 tonna szenet termeltek terven felül. Áprilisban 100.2, májusban 100.7 százalékos volt a havi átlag. Júniusban lényegesen fokozták eredményüket, 106.1 százalékra teljesítet­ték tervelőirányzatukat. Ebben megmu­tatkozik, milyen nagy lendületet adott a munkáink az Alkotmány Napja méltó megünneplésére indult versenyszakasz. A dolgozók vállalták: havonta 520 tonna szenet termelnek terven felül. Helyesen mondta Bot üzemvezető elv­társ: özeiért szép eredmények, az oly be­szédes számok mögött látnunk kell a megváltozott új dolgozót, a szocialista bányászt, a szén csata hősé' • A csereterületi aknában alig két héttel ezelőtt tűz ütött ki. A bányahuzat be­felé vitte a tüzet, rendkívül gyorsan ter­jedt. Veszélyezletve volt a bánya leve­gője, veszélyben volt a frontfejtés. A bá­nyászok megbeszélésre gyűltek össze. A megbeszélés nem tartóit sokáig. Mor- csányi Gábor főaknász elvtárs felhívta a figyelmei, milyen bajokat okozhat a bányatüz. A dolgozók megfogadták: a legrövidebb idő alatt megszüntetjük a tüzet. Jelszavuk ez volt: — gyorsan cse­lekedjünk, mert veszélyben az augusztus 20-i felajánlás sikerei A tűz elfojtásánál a bányakőmüvesek- íe várt nagy feladat. Tóth Sándor elv­társ a bányakőmüvesek vezetője bejelen­tette: a bányászok augusztus 20-i válla­lásának marAlékialan teljesítése érdeke­ljen 3 nap alatt elvégzik a 10 napos munkát... 1 • Tóth elvtárs a kőműveseket két cső- porira osztotta. Az egyik csoportot ö, « másikat pedig Konyha László elv’.árs ve­zette. Önfeláldozó helytállást követelt a nagy értékű fogadalom valóraváltása, A begyulladt szénfalab ki kellett bontani, majd a tűz továbbterjedését el kellett falazni. A kőművesek 30 fokos melegben dolgoztak. — Valamennyien úgy igyekeztünk, mint még soha — mondja Tóth elvtárs. —— Megértettük, hogy most rajtunk mű" Uk, teljesítik-e a kurityáni bányászok Rákosi elvfársnalc adott szavukat. Nem ismertünk fáradtságot. A közös cél érde- kében mindent elkövettünk. A bányakőmüvesek hősies munkával valóban 3 nap alatt ártalmMlanná tették a veszélyes tüzet, —* a széntermelés foly­hatott tovább zavartalanul. Tóth elv társ és valamennyi dolgozó, aki a tűz megszüntetésében résztveit, a 3 nap elolt jóformán semmit sem pihent. A kőművesek közül különösképpen ki* tűntek Demjén István, Bátori Rafael és Hanéó Márton elvtársak. A nagy harcból és siketből a bánya- szók is kivették részüket. A vájárok közül leghősiesebben dolgoztak Nagy József és Csorba Gergely elvtársak. A kurityáni bányaüzem dolgozói oda­adó munkájukkal bebizonyították, hogy valamennyiüknek szívügye a Rákosi elv- társnak tett fogadalom valóraváltása. © A második negyedévi terv határidő előtti teljesítéséhez nagyban hozzájárult a csereterületi frontfejtésen dolgozó Elek Ferenc csapata. A csapat két front- szárnyban dolgozik. Az előző hónapokban sok baj volt a csapaton belüli munka- felosztással. A huzavona abból adódott — magyarázza Elek elvtárs —, hogy mindenki szénen akart dolgozni, mert ott jobban látja munkája eredményét a terv teljesítésében és ott több a kereset is. Sokat gondolkoztunk Kónya Pál frontaknász elvtárssal együtt, mit kellene tenni. Dolgozó társaink ekkor azt java­solták, hogy a jobb termelés érdekében a csapatunkat osszuk ketté, — legyen egy szeneié és szerelő brigád. Ugyan­akkor a bérezés problémájának meg­oldására is javaslatot tettek. A dolgozók kezdeményezését termelési értekezleten vi;attak meg. A javaslatot valamennyien helyeselik. Nyolc önként jelentkező bányászból megalakították a szerelő brigádot. Az új módszer elősegí­tette a termelés emelkedését. Míg egy csapatban dolgoztak, nagyon ritka volt, hogy a műszak alatt elérték a 200 csil­lét. most pedig rendszeresen legalább ennyi a teljesítményük. Pogány Miklós elvtárs, a szerelő bri­gád tagja elmondja: a brigád ketté- vál sztása az'-rt is jó volt, mer! így mi, a szerelő brigád tagjai, állandóan csak szerelünk, jobban elsajátítjuk az aprólé­kos fogásokat, ezáltal könnyebben és jobban megy a munka. Az F.lek-brigád tagjai valamennyien öntudatos, vígkedélyü emberek. Sokan vannak a bányában, akik szívesen dol­goznának ebben a brigádban. Elek elv­társ még cs k 5 éve. bányász, de igen jól érti mesterségét. Büszke is rá a brigád valamennyi tagja. Sztahanovista, nem­régiben kapta meg a Népköztársasági Érdemérem arany fokoz tát. Sike István elytárs toljorzott bányász megjegyzi: — szívesen dolgozom a bányában, igazi elv- ársakra találtam. Az Elek-brigád a legnagyobb szerve­zettséggel dolgozik. Minden brigádtag ismeri feladatát, nincs kapkodás, egyen­letesen halad a munka. Igazolatlan mu­lasztás nem fordul elő. Palur László elv­társ keményen mondja: — ha.valaki kö­zülünk igazolatlanul hiánvozna, nyomban ki is zárnánk csapatunkból. A brigád jó munkáját nagyban elő­segíti Báthori Jenő elvlárs. fron* mester. A fúrási időt igen nagy mérőkben csök­kentette. Sz rka Miklós időelemző moso­lyogva mondja: amikor Báthori elvtárs idejét számítom, előre tudom, hogy az eredmény nagyon jó lesz... © A kurityáni bányaüzem dolgozói máso­dik negyedévi tervük sikeres teljesítése után még nagyobb lendületlel folytatták munkájukat. Július elsejéig terven felül 1416.5 tonna szenet adlak népgazdasá­gunknak. Most a koreai műszakban, és azután is azért harcolnak, hogy az augusz­tus 20 tiszteletére vállalt havi 520 ton­nás felajánlásukat minden hónapban túl­teljesítsék. Termelésük állandó emelésé­vel akarják meghálálni pártunknak, Rá­kosi elvtársunknak azt a sok gondosko­dását, amivel a bányászokat körülveszi, úgy védelmeik az alkotmányban biztosí­tott nagyszerű jogokat. FODOR LÁSZLÓ Ezért szabotálja az aratást Farkas Péter hernádnémeti kulák Körülbelül egy hete, bogy Hernád- néraeti községben megkezdték az őszl- árpa aratását; csaknem valamennyi dolgozó paraszt már be is fejezte. A „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet tagjai a másodnövények vetését is el­végezték. Vannak azonban, akik megikéstek az aratással. Csütörtökön délután Macsu. ga Mihály dolgozó paraszt még mindig az árpát aratta- A tarlón egy négy­szögölön 80 kalászt számoltunk meg a gereblyézés után, ami majdnem 5 mázsás veszteséget Jelent holdankint. — Miért nem kezdte korábban az aratást-, hiszen láthatja, milyen nagy kárt okozott magának a késéssel — kérdeztük tőle. — Nem akartam hamarabb kezdeni, mert a szomszéd sem kezdte meg — felelte­Közvetlen szomszédjában Farkas Péter kulák árpája van. Hz árpa mír túlérett, a legkisebb érintésre pereg. Eegalább S nappal előbb meg kellett volna kezdeni aratását. De a knláknak nem sürgős. Bezzeg valamikor rögtön elzavarta volna ke- pését, ha nem kezdi meg idejében a» aratást. Aratás előtt legalább egy héttel az egyik köpése állandóan a határt járta, figyelte, mikor lehet megkezdeni. Vigyázott Farkas minden szem gabonára; — akkor— Farkas Péter Hernádnémeti község­ben mindig a zsírosok közé számított 41 hold saját földjéhez még az egy­háztól is bérelt 30 holdat Neki, per­sze, a Javából adtak. A kulák udvara inkább majorhoz hasonlított. Béggé, lenkint 4 ökre és két pár lova Indult munkába. Két kommenciós és egy hó­napos cselédje volt, azonkívül 4 pár arató és 6—6 család dolgozott nála részes munkán. A dolgozó parasztok nyomora, sok keserves könnye árán gyarapodott egyre Farkas vagyona- Jó] értette módját, hogyan lehet harácsolni Ott csapta be a dolgozókat, ahol csak tudta. A köpéseknek páronkint két hold har­mados földet adott, de amiért lókapát adott a kapáláshoz, másik két holdat ingyen kellett megmüvelniök, Végered­ményben nem is harmad, hanem ha­todrészért kellett dolgozatok. Akinek igaerőre volt szüksége, szívesen adott. — Tudom, hogy nincs pénzed, majd ledolgozod — szokta mondani. — Hgy papi fuvarért négy-öt napot követelt. Volt úgy, hogy 15 ember is dolgozott ilyen robotmunkán a kulák gazdasá­gában. A felszabadulás után a kulák takti­kát változtatott, 41 hold földjét há­romfelé osztotta és középparasztnak tüntette fel magát. Dolgozni persze most sem akart. Továbbra Is igaerő­vel „segített“, hogy legyen megint ingyen munkása. Eljárt a gyűlésekre is. 1947-ben még a pártba is kérte fel­vételét. Nyeregben érezte magát. Ami­kor megalakult a termel őosoport-, mindent elkövetett, hogy bomlassza. Felkereste a legszegényebb tagokat. — Én rögtön fizetek — csábította őket —, zsírt is adok, gyertek hozzám dol­gozni. Sikerült Is neki több tagot fél­revezetni-, mint Dobos Jánosnét, aki 1949-ben mindössze 19 munkaegységet szerzett a csoportban, mert legtöbb Idejét a kuláknál töltötte- így termé­szetesen a zárszámadásnál igen kevés jutott neki. Ezzel akarta a kulák szembeállítani a tagokat a csoporttal. Egyre tovább építette baráti kapcso­latait. Jó barátságba került Pálházi Dezső volt tanácselnökkel, aki min­dent elnézett neki. Habár Farkas Pé­ter ma Is cselédet tart, senki sem A megyei tanács végrehajtóbizoUságá- rtak egészségügyi osztálya onkológiai nar pOt rendez ma délelőtt 10 órai kezdettel az MSZT székhazában (Miskolc, Deák- utca 5). Az onkológiai nap keretében Ratkó Anna elvtárs, egészségügyi minisz­ter adja át rendeltetésének a megyei Az ózdi acélműben a 2-es számú 50 tonnás daru nagy emelökötelének ki­cserélése eddig legalább 3 óra hosszat tartott. A kötél elhasználódása miatt a napokban újabb kötélcseréte kerüli sor. Mázilc András, a villamos karbantartó üzem műszakvezető mestere úgy irányí­totta a munkát, hogy kiküszöbölte az állásdcszka beépítését, a kötél kijüzcsét magával a daruval végeztette el és a dobon lévő kötélrögzitö nyílást kibőví­tette, Az észszerüsítés segítségévei a vonta felelősségre amiatt, hogy cse­lédjét az SZXK-nál nem jelentette be és az istállóban adott neki szállást. B múlt évben mepint kijátszotta a részesmunkásait is. > Napraforgóját a részesmunkások be­adási könyvén adta be „C“ jegyre, az olajat pedig kiárusította literenkint 80 forintért. Ugyanakkor 30 forintot fizetett egy napi munkáért. Ez év tavaszán, amikor Pálházi De­zsőt, a kulák cinkostársát leleplezték, észrevette Farkas, hogy. tovább már nem lehet garázdálkodnia. Fölkereste a termelőszövetkezet és a tanács ve­zetőit, kérte, hogy vegyék be a ter­melőcsoportba. A csoport tagsága azonban — nagyon helyesen — nem vette fel soraiba­Farkas Péter kulák most azzal te­tézi gazságait, hogy szabotálja az ara­tást. Meg akarja károsítani ezzel is a dolgozó nép államát, továbbra is félre akarja vezetni a község dolgozó pa­rasztjait. A községi tanács új vezetőségét — és a pártszervezetet is — felelősség terheli, hogy elnézte az osztályellenség kártevését. Itt a legfőbb ideje, hogy a szabotáló-, népnyuző kulák elvegye méltó büntetését. kórházban létesített 25 ágyas daganatr osztályt. A kórház új osztályának megnyitásával lehetőség nyílik arra, hogy Borsod és környező megyék daganatos betegeit a megyei kórházban gyógyítsák. munkálatokat egy órán belül elvégezték, a több mint kétórás időnyereség több­ezer forint megtakarítást jelentett nép­gazdaságunk számára. Ez a kimagasló teljesítmény azért is nagyjelentőségű, mivel a daru az öntő- csarnok közepén van és kiesése ahóöntés- kor elzárja a többi daru hosszmeneti mozgását. ANTAL BÉLA Óid (t. 6 ) Ratkó Unna elvtárs, miniszter adja át rendeltetésének ma a menyei kórház onkológiai osztá'yát Mázik András ózdi műszakvezető mester értékes észszerűsítése Csak a rendeletben előírt súlyú sertéseket vegyenek át begyűjtő szerveink! Megyénk félévi sertésbegjüjtési tervének teljesítésében vannak je­lentős eredmények, például a globá­lis megyei értékelés szerint az egyé­nileg dolgozó parasztok túlteljesí­tették az előírást. Lemaradás mu­tatkozik azonban a termelőszövet­kezetek részéről. Ennek részben a tenyésztés, a hizlalás elhanyagolása az oka, de hozzájárult a késéshez a nemtörődömség, az állami fegye­lem lazasága is. De — a látszatra jónak mond­ható eredmény ellenére — egyéni­leg dolgozó parasztjaink sertés, beadásánál is vannak súlyos hiá­nyosságok. A félévi sertésbeadást tervet számszerűen túlteljesítették ugyan, a beadott mennyiség súly­ban nincs arányban a sertésok szá­mával. A miskolci vágóhídon pél­dául június hónapban átlagosan 112 kg-os sertések kerültek levágásra, holott a begyűjtési rendelet előírja, hogy 125 kg-on aluli hízott sertést csak kivételes esetben lehet átvenni. Mi az oka annak, hogy az át­vételi súly alatta van a rendeletben előirt súlynak, holott felette kellene lennie ? Legelsősorban az, hogy a begyűjtő szervek, a községi tanácsok csak darabszámra nézik a terv teljesíté­sét. Átvesznek sovány vagy fél­hízott sertéseket és sok esetben ennek szükségességét állatorvosi bizonyítvánnyal igazolják. A be­gyűjtő szervek (a vágóállatforgalmi vállalat, a járási tanácsok begyűj­tési osztályai) és az állatorvosok egy részének túlságosan gyakori és nem minden esetben megbízható Igazolványai kettős kárt okoznak. Egyrészt a népgazdaságot rövidítik meg, amelynek nem mindegy, hogy az átvett sertésekből mennyi zsír és szalonna lesz, két—háromszáz má­zsával több, vágj' kevesebb havonta. Ugyanokkor kárt okoznak a terme­lőszövetkezeteknek és az egj’énlleg dolgozó parasztoknak; egyrészt, mert így több darab sertést ken beadniok, másrészt, mert a jobban kihizlalt sertésért több pénzt kap­hatnának. Begyűjtő szerveinknek és az ál­latorvosoknak az a feladata, hogy az állatok átvételekor, az orvosi Igazolvány kiállításakor szem előtt tartsák a népgazdaság érdekeit. Ezt nem lehet semmibe venni, mint aho. gyana miskolci vágóhíd főállator- vosánál tapasztalható, aki úgy tesz, mintha semmi köze sem lenne ah­hoz, hogy sovány, vágj' kövér ser­tést hoznak és vágnak le a vágóhí­don. Nyilvánvaló, hogy köze van ehhez mindenkinek, aki közvetlen kapcsolatban van a sertésbegyüj- téssol, vagy a fogyasztással. Nem szükséges az Edelényben elkövetett hibát —, hogy sovány és félig hí­zott sertéseket vettek át a vágó­hídra — más helyen is megismétel­ni. Ellenkezőleg, — az elkövetett hibát ki kell javítani és arra kell törekedni, hogy elkerüljék, meg­előzzék a hibákat. Nem lehet azzal sem elintézni a kérdést, hogy Iga­zolják egy papiros rendelkezés ki­adását, még kevésbé azzal, hogy a felelősséget áthárítják a vágóállat, forgalmi vállalatra. A hibákért felelős a megyei ta­nács begyűjtési osztálya is, mert a figyelmeztetés ellenére szemet hunyt a jelenség felett, nem ellen­őrizte kellően, mi történik a sertés­beadás terén. Ha az ellenőrzés meg­felelő lett volna, nemcsak a felüle­tességet, hanem az osztályellenség kezét is észre kellett volna vefmlök. Az, hogy minőségileg meg ke* javítani a munkát, természetesen nem jelenti, hogy számszerűen nem kell teljesíteni a sertésbegyüjtésf tervet. Legkevésbé pedig azt, hogy a félévi begyűjtési lemaradás után — „pihenjünk babérainkon." A fel­adat az, hogy tovább fokozzuk a. sertésbegyüjtést és minőségileg U» megjavítsuk teljesítését A MÁV miskolci igazgatósága forgalmi osztályának dolgozói augusztus 20-i felajánlásaik teljesítéséért A MÁV miskolci Igazgatósága for­galmi osztályának dolgozói termelési értekezletükön megtárgyalták az al­kotmány ünnepe tiszteletére tett fel­ajánlásaik végrehajtását. Az elmúlt időszakban a forgalmi osztály dolgo­zói mennyiségi tervelőirásaikat 100 százalék körül teljesítették, a minő­ségi munkát azonban tovább kell ja- vítaniok, hogy maradéktalanul ele­get tegyenek vállalt kötelezettsé­geiknek, annál is inkább, mert az őszi forgalom még az elmúlt évit is felül fogja múlni. Az igazgatóság területén még nem érték el a kitűzött 3 és félnapos kocsifordulót, de ma már naponkint 3 ezer körül mozog a kocsimegraká- sok száma, ez nagyobb az elmúlt évi őszi csúcsforgalomban elért legjobb eredményeknél. A személy- és munká&vonatok ké­sése az új menetrend életbelépése után lényegesen csökkent. Ez azt bi­zonyítja, hogy a menetrend szerkesz­tői jő munkát végeztek. A vasutas dolgozók örömmel fogadták az 500 km-es mozgalom új alapokra helye­zését, amelynek márts szép eredmé­nyei mutatkoznak. A közlekedési kormányzat állan­dóan figyelemmel kíséri a vasutas dolgozók munkáját és a kiváló ered­ményt elért dolgozókat megjutal­mazza. A miskolci igazgatóság dol­gozói közül Sárinál György intézőt kiváló menetirányitő munkájáért vándorzászlóval tüntették ki és 450 forint pénzjutalmat kapott. LANG LAJOS tudósító Levelezőink \illámai Az Északmagyarország június 26-1 számában a „ViDárn“-rovatban közölte, hogy a diósgyörv as gyári 10.es számú kapunál két vasúti kocsi hever kihasználatlanul. A két vasúti kocsit a Borsodvidéki Mélyépítő­ipart Tröszt béreli a MAV-tóL A heverő Kocsisért jeiemeneny összegű kocsibért fizet a vállalat a MAV-nalf. Ebből az összegből 7—8 szak­munkást tudna a vállalat foglalkoztatni egy hónapon keresztül. Ennek ellenére a BMT hónapokig mitsem törődött a vasúti kocsik ügyével, a BMT Illetékesei nem gondoltak arra, milyen nagy kárt jelent népgazda­ságunk szempontjából két kocsi hevertetése. A „Villám“-ra válaszoljon sürgősen a Borsodvidéki Mélyépítőipart Tröszt: helyezze azonnal vágánjrra a két vasutlkocslt. Emellett nyilván­valóan helyes és szükséges, hogy a mulasztókat felelősségre vonják. FARKAS LÁSZLÓ * A napokban Tapolcán voltam. A kirándulás után bementem a volt Anna szállóba. Kint nem tudtunk leülni, bár a belső helyiségekben volt elegendő asztal és szék. Magunknak kellett kilrc mink. Tapasztaltuk, hogy a rendeléseket rendkívül vontatottan hozzák, még 40—50 perc !s beletelik. A kiszolgálást végző dolgozók arra hivatkoztak, hogy „nincs elegendő pohár." Később kaptam poharat, bementem a söntésbe. de ott csak a pincéreknek adták ki a rendeléseket. Igen súlyos hibákat láttam Itt. Amikor például a pincérek vissz avitték a poharakat, a csapolást végző dolgozók azokat nem mosták ki, hanem azonmód, ahogyan pisz­kosan, habmaradványokkal voltak, — újratöltették. Felhívtam erre a figyelmet, de azt a választ kaptam, hogy ,a poharakat ugyanahhoz a* asztalhoz viszik vissza, ahonnan elhozták.“ Kérdem: hogyan Ismerik meg az egyes poharakról, hogy azokból Jd Ivott előzőleg? Joggal vagyunk kiváncsiak arra, megtörténik-e és milyen eredménnyel a rendszeres orvosi ellenőrzés? Mit csinálnak a beállított egészségügyi ellenörök. ha a kiszolgálást végző személyzet ilyen hanyag módon végzi munkáját? Elvárjuk, hogy ezeken a nagy hibákon a legrövidebb Időn belül, azonnal változtassanak. JUHASZ BÉLA. * / Kit terhel a felelősség azért, hogy Mucsony község dolgozó paraszt­jai a szerződés alapján termelt zöldborsót padlásukon kénytelenek tá­rolni. A „Mezóker“ többszöri felszólítás ellenére sem intézkedett az el­szállításról, holott a község Ipartelepekkel van körülvéve, ahol nyilván­valóan szükség lenne a zöldborsóra. PORACZKI JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom