Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-31 / 178. szám

BORSODI A Rákosi elvtársnak adott szó kötelez! KOHÁSZOK! Teljesítsétek augusztus 20-i vállalásaitokat! Tűrhetetlen nemtörődömség, Opportunismus akadályozza a begyűjtést Boldogkőájfalun Az Északmagyarország már kétízben foglalkozott Boldogkőújfalu község párt- szervezete és tanácsa munkájával. Mind­két alkalommal súlyos hiányosságokat állapított meg a község vezetőségének mun­kájában. „A községi pártszervezet és a tanács súlyosan elmulasztja a kötelező éberséget és bűnös opportunizmust tanú­sít az osztályellenséggel szemben folyta­tott harcban” — állapítottuk meg. A régi vezetőséget leváltották. A köz­ség élére új vezetők kerültek es a község becsületes dolgozó parasztjai ezek után joggal számítottak arra, hogy Boldogko- újfalun megváltozik a helyzet. 0 községi tanács nem hajtja végre a törvényes rendeikezésafeet A napokban kint jártunk a községben, megvizsgáltuk, hogy az új vezetőség ho gyan okult a régiek hibáján, hogyan dol­gozik' a község érdekében. Már csaknem tíz napja befejezték az aratást. A község dolgozóinak 40 száza­léka a hordást is elvégezte, július 16-án három géppel megkezdődött a cséplés. 29-ig 54 dolgozó paraszt csépelte el ter­ményét. A munkában élenjár a 111. típusú „Kossuth” termelőcsoport. Elsők között fejezte be az aratást és kezdte meg a cséplést. Az allam iránti kötele zettségének rögtön a gép alól tesz eleget. Ugyanakkor a községben 12 olyan egyénileg dolgozó paraszt van, aki nem teljesítette határidőre beadási kötelezettségét.. A határidő már régen lejárt, a tanács mégis elmulasztotta az 5—10 százalékos felemelést- A hátralékosok között szerepel Koleszár Jánosné 12 holdas, ifj. Tóth István 4 holdas dolgozó paraszt is, mindketten a begyűjtési állandó bizottság tagjai. A járási tanács már figyelmeztette a községi tanács elnökét, hogy a hátralé­kosokkal szemben alkalmazza a büntető rendelkezéseket, így a helyszíni elszámol­tatást. Kérész Ferenc községi tanács­elnök azonban ennek ellenére sem haj­totta végre a törvényes rendeletet. Bűnös módon eltűri, hogy Beitem- bach János kulák, aki 24-én csépelt el 29-én még mindig nem tett ele­get beadási kötelezettségének. A tanácselnök megelégedett azzal, hogy a kulák megígérte: „amint ideje lesz, beviszi a terményt”. íme: hová vezet az éberség, az osztályérzék eltompulása! A községi tanács egyáltalában nem tudja, hogy a kulákok elvégezték-e a kö­telező tarlóhántást- Nem ellenőrizte a másodnövény vetését sem, De hogyan is ellenőrizné, amikor nem is ismeri a ter­vet. Állítólag az iratok elvesztek. Most úgy akarja pótolni, hogy behívatja a dol­gozó parasztokat és tőlük kérdezi meg, mennyi a tervük. Nincs felvilágosító munka Hiányosan működik a mezőgazdasági állandó bizottság is. A tanácselnök a munkák ellenőrzését csaknem teljes egé­szében a mezőőrre bízta. Hiányzik a köz­ségben a politikai felvilágositó munka. Július 27-én, vasárnap a három cséplő­gép közül egy sem csépelt. A községben egyáltalában nem fejteitek ki agitációt annak érdekében, hogy vasárnap is csé­pelni kell. Bialkó Kálmán párttitkár elvtársnak is az a véleménye, hogy: „épp eleget dolgoznak az emberek hétköznap”. Nem kell tehát, csodálkozni azon, ha a község a 28-ik helyen áll a járás­ban a cséplési és begyűjtési munká- han­A község párttitkára látja a hiányos­ságokat, de nagyon keveset tesz a hibák kijavításáért. A 15 népnevelő közül állí­tólag csak kettő dolgozik. A többi azért nem — ahogy Bialkó elvtárs mondja —, mert: „nincs idő' most erre, hiszen itt van előttünk a központi feladat: a csép­lési, begyűjtési terv teljesítése. Nálunk inkább télen megy a népnevelő munka.” Mire mutat ez a helytelen álláspont? Arra, hogy maga a községi pámitkár sem ismerte fel a népnevelő munka je­lentőségét. Nem tanulmányozta Horváth Márton elvtárs június 27-én a Központi Vezetőség ülésén tartott beszámolóját. „A megnyugvás, az önelégültség, sót gyakran az opportunizmus hibáival ter­helt politikai munkával a tömegnevelés feladatait elvégezni nem lehet.” Vérszemei kapnak a bnlákok Boldogkőújfalun nincs népnevelő mun­ka. A község dolgozó parasztjai így könnyen a kulákok befolyása alá kerül­nek, akik különböző rémhírekkel igye­keznek félrevezetni őket. Azt hiresztelik, hogy: „hiába teljesíti valaki beadási kö­telezettségét, utána úgyis elviszik a többi terményét. A szabadpiac, az csak mese” Ideje már, hogy véget vessenek a garáz­dálkodó kulákok aljas munkájának. V. Kbs János, Bakos János, Révész István jó munkájukkal, példamutató kö­telezettségteljesítésükkel bebizonyították hűségüket népi demokráciánk iránt- Vonják be őket a népnevelő munkába. Világosítsák fel a dolgozó parasztokat a beadási kötelezettségek teljesítésének fontosságáról. A községi tanács pedig, amelyik egyáltalában nem okult a régi vezetőség munkájának hibáiból, a leg­sürgősebben vonja felelősségre, alkalmaz­zon szigorú rendszabályokat a mulasztók­kal szem lien. Teremtsen végre rends! a járási Tanács I Immár harmadik eset, hogy az Észak” magyarország csaknem ugyanazokat a hiányosságokat állapítja meg Boldogkő” úifaJu községben. Felhívtuk a járási pártbizottság, a járási tanács figyelmét is ezekre a hiányosságokra. Fordulat azonban még mindezideig nem történt. A legsürgősebben vizsgálják felül a községi pártszervezet és tanács munkáját és teremtsenek végre rendet Boldogkő­újfalun. ÚTBAN A BORSODI PARASZTKÜLDÖTTSÉGGEL TURKEVÉRE Hajnal! A város még alszik, amikor a. két autó­busz elindul Miskolcról az 50 tagú borsodi parasztkül­döttséggel Tvrkeve Jelé. Vidám, lelkes a hangulat. Na­pok óta vártuk ezt a pillanatot, amikor elindulhatunk a nagyhírű alföldi város és szövetkezetének meglátoga­tására. , t Ahogy kiérünk a városból, mint valami gyönyörű színes képeskönyv tárul elénk a vidék. A budapesti út mentén egymás után tűnnek fel öt­éves tervünk pompás alkotásai: a hejőcsabai ccmentmű, a mályi téglagyár. . Amerre nézünk, — a mezőn tarlók, söldelő kukori- eaföldck; gátionakcrefizteket alig látni, Ha mindenütt így végezték volna a hordást és csépiéit, mint ezekben a falvakban, megyénk bizonyosan nem lenne utolsó az országos versenyben. A vattai, bükkábrányi és mező- nyárádi utcákon gabonával megrakott szekerek. I iszik a földművesszövetkezet raktárába „az első gabonát a hazának". Messziről integet felénk a kövesdi óriás gabona- raktár II emelet magas, villogóan fehér betontömbje. Öröm sugárzik minden arcról, amikor megpillant­juk Közép-Európa egyik legmodernebb, legnagyobb ga­bonatárolóját. Sokan a küldöttség tagjai közül még nem látták a gyönyörű épületet, ámuló szemmel tekintenek ablaksoraira.' Aztán ez a látvány is eltűnik, autóbu­szaink délre, a Tisza felé vezető útra fordulnak. Egcr- lövő, Kegyes, Borsodivánka, Tiszavatk utcáin robogunk, — mindegyik megyénk élenjáró községe a kenyércsatá­ban és a, szövetkezeti mozgalom erősítésében, — küldöt­teik itt vannak a delegáció tagjai között. Reggel van, amikor átmegyünk a Tiszán. Izgatott várakozással tekintgetünk ki az ablakon, 'közeledünk Szolnok megye határához. Csak növeli az izgalmat, hogy meg kell állnunk, gumidefektet kaptunk. Ez 10—15 perces késést okoz. Végre fél 8 óra tájban átlépjük a szolnoki határt. Előzékeny vendéglátóink már várnak bennünket, — 'Horváth Imre elvtárs, a szolnokmegyei tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője üdvözli küldöttségünket, aztán ő is felszáll az autóbuszra s elkísér bennünket Túrkevérc. A. borsodi küldöttek a. kérdések özönével árasztják el. Juhász Vince ongaújfalui küldött aziránt érdeklődik, mekkora a túrkevei „Vörös Csillag” termelő, szövetkezel? Nem olyan nagy — válaszolja mosolyogva Horvátit 'elvtárs —, , csupán" 8 ezer hold a földteriMte, a tag­ság létszáma pedig „alig" 1200 ■.. j Hogyan áll Szolnok megye az aratással? j — A cséplés vége felé tartunk..'. Kiss Bólint mezőnagym ihályi küldött az időjárás felöl érdeklődik. Mikor esett ezen a vidéken? — Esőben szűkein, vagyunk, de már védekezünk az Uszály ellen — mondja Horváth elvtárs. _ Földjein­ken egyre jobban kiépítjük az öntözőrendszert. Több, mint 6 ezer holdon vezettük be eddig az öntözéses gaz­dálkodást­Horváth, élvtárs élmondja, hogy megyéjükben nagy­iszabású rizstermelés folyik. Amint elkészül a tiszalöki erőmű, újabb hatalmas területeket tudnak majd öntözni s a nagyüzemi gazdálkodás segítségével az eddig szikes talajokat termőföldekké változtatják átm Kisújszálláson a. „Sallai” termelőszövetkezet 80 holdas' víztárolót épít, amelybehaltcnyészet is lesz. Rátértek a haltenyész­tésre azok a termelőszövetkezetek is, amelyek rizster. illesztéssel foglalkoznak. Eddig !> termelőszövetkezet kezdte meg vízzel elárasztott rizsföldjein a haltenyész­tést, ami külön nagy jövedelmed biztosít a tagságnak. Lelkesen, izgatottan jegyeznek a küldöttség tagjai; Horváth elvtárs alig győz válaszolni a különböző Úrié- sekre. Mindenki tudni szeretné, hogyan élnek a, Szolnok­megyei parasztok. K. Nagy Sándorné, a korcsai „Dózsa’’ termelőszövetkezet küldötte arról érdeklődik, foglalkoz- nak-c a szolnokmegyei szövetkezetek baromfitenyésztés­sel? Horváth elvtárs elmondja, hogy ezen a. téren ko­moly fóilödés tapasztalható. A karcagi „Béke" termelőszövetkezet földjén 80 fo­kos melegforrás buggyant fel, amelynek vizét értékesí­tik. Meg a csibenevelőben is forróvíz segítségével tart­ják a meleget. Kilenc óra felé jár az idő, amikor feltűnnek Túr- keve házai. % Induló harsam az autóbuszban, víg nótaszóval ro­bogunk a, városba, s állunk meg a „Vörös Csillag’’ szék­haza elölt. a A fogadás megható és ünnepélyes. Kis úttörők sza­ladnak elénk virágcsokrokkal, aztán Tóth Lajos elvtárs köszönti a borsodi parasztküldötteket a községi párt- szei vezet nevében. Vaszil István élvtárs válaszol mindannyiunk nevé­ben ás tolmácsolja mindannyiunk Ígéretét, hogy a Szol­nok megyében álvett tapasztalatokat odahaza hazánk s a béke védelmére, az ország felvirágoztatására értékesí­teni fogjuk. Szépen, feldíszített nagy helyiségbe vonulunk, ahol a szövetkezet vezetői szívből jövő vendégszeretettel he­lyeznek el bennünket. Rövid pihenő után előzetes megbeszélést tartunk. Lovas Lajos elvtárs, a „Vörös Csillag" elnöke ismerteti a szövetkezet fejlődését, 1948-ban kezdték IS taggal az új életet. Sok nehézségük volt, vagyonuk semmi. Egyet­len tehén s egy bika volt az állatállomány. Vetőmagot az államtól kaptak. •— A kulákok mindent elkövették, hogy lejárassanak bennünket — mondja. — Igyekeztek befolyásuk alá von- . ni a tagságot■ Bizony én magam is beleestem a hálójuk­ba — vallja be őszintén Lovas elvtárs. — Mephdtráitam a nehézségektől és kiléptem a csoportból. Egy hét múlva aztán rájöttam, hogy rosszul tettem. Visszamentem és kértem, vegyenek fel újra. Az elvtársak visszavettek. Kemény, megfeszített munka kezdődött, amelynek ered­ménye már hz első elszámolásnál megmutatkozott. 22 forint jutott epy-egy munkaegységre. Az egyénileg dol­gozó parasztok jövedelméhez viszonyítva ez már szép eredmény volt s az lett á hatása, hogy kezdtek ránk felfigyelni. Vj belépők jelentkeztek. 19.)9 őszén már 1200 hold földön gazdálkodtunk. Rátértünk a nagyüzemi állattenyésztésre és a kertgazdálkodásra. Nagy segítsé­get kaptunk a gépállomástól. Termésünk búzából 2 má­zsával, kukoricából 8 mázsával volt több, mint az egyé­nieké. Zárszámadáskor 28 forint jutott minden munka­egységre­Tavaly januárban megmozdult a föld Túrkevén, Naponta 15—20 dolgozó paraszt körte felvételét. Egy-két hét múlva a tagság létszáma 1200-ra emelkedett, föld­területünk elérte a. 8 ezer holdat S az egykor sok ne­hézséggel küzdő kis csoportból milliomos termelőszö­vetkezet lett.-. Csillogó szemmel, visszafojtott lélegzettel hallgatják az elbeszélést a borsodi küldöttek — különösen az egyé­niek. Ott van előttük a szövetkezet gazdaságának minden bizonyítéka. A hatalmas virágzó szövetkezeti állatte­nyésztés, a szovjet agrotechnika módszereivel évről évre nagyobb sikereket elérő növénytermesztés. Csinos, tiszta házak sorakoznak azz utcán, mindegyikben egy-egy bol- , dog otthon, ahol béke, öröm, jólét várja a milliomos szövetkezet dolgozóját. Borsodi küldötteink most azt az utat ismerik meg, amely ehhez a boldog élethez vezet­TÖTtl BERTALAN, Uj traszörlő üzem épült Sátoraljaújhelyen A napokban fejezték be Sátoralja­újhelyen az új traszörlő üzeni építé­sét, amelyet 1 millió forintos költség­gel a régi gyeríyagyárból alakítottak át. Az üzem mellett korszerűen fel­szerelt öltözők, mosdók épültek. Meg­kezdték a gépi berendezések beszere­lését is. Két hatalmas siló őrü majd a köveket, ezenkívül több különböző nagyságú' kőzúzó működik majd az üzemben. Az üzem felépítése azért is nagy- jelentőségű, mert az országban Sá­toraljaújhelyen található a legjobb traszkö. A trasz-cementalapanyag, amelyből az újabb vizsgálatok alap­ján kézmosószert is készíthetnek. A traszörlő a hejőcsabai cementgyár­nak szállítja majd a zúzott köveket. A traszörlöt ünnepélyes keretek kö­zött augusztus 20-án adják át rendel­tetésének. DOBAI ILONA R MEDOSZ elnökségének határozata a sáribesnyöi állami gazdaság dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalásával kagcsolatbair A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnök­sége megtárgyalta a sáribesnyöi ál­lami gazdaság dolgozóinak szocialis­ta kötelezettségvállalását, amelyben elhatározták, hogy termelési felada­taik teljesítésével, illetve túlteljesíté­sével, a termékek önköltségének csök­kentésével az 1952. évben 702.000 fo­rint többletbevételt érnek el. A szakszervezet elnöksége he­lyesli és támogatja a sáribesnyöi ál­lami gazdaság növénytermelési es állattenyésztési dolgozóinak és veze­tő szakembereinek hazafias kötele­zett ség;vállalását. A sáribesnyöi álla­mi gazdaság dolgozóinak kezdemé­nyezését követendő példaként állítja az összes állami gazdaságok dolgozói elé. Felhívja az állami gazdaságok üzemi bizottságait, hogy üzemi bi­zottsági és munkahelyi bizottsági ülésen tárgyalják meg a sáribesnyöi állami gazdaság ■ dolgozóinak Rákosi elvtárshoz küldött levelét. A példa­mutató szocialista kötelezettségválla­lást ismertessék a bizalmiakkal és az összes dolgozókkal. Az üzemi bizottságok, munkahelyi bizottságok tagjai és a szakszerve­zeti bizalmiak elsősorban maguk te­gyenek munkafeiajánlásokat a ter­melési tervek túlteljesítésének előse­gítésére. Példamutatásuk meggyőző erejével, a dolgozók között végzett felvilágosító és nevelőmunkával érjék el, hogy az állami gazdaságok dolgo­zói olyan munkafelajánlásokat te­gyenek. amelyek teljesítésével a ter­melés költségeinek csökkentése mel­lett több és jobbminöségtí termést és terméket adnak a népgazdaságnak. Levelezőink és tudósítóink a kenyércsatáról Zalkod teljesítette beadási kötelességét Zalkod község dolgozó parasztsága 5 nap alatt aratta le a rozsot és 7 nap alatt a búzát A hordást 3 nap alatt fejezte be. A tervek szerint Zalkodon 3 gép­nek kellett volna csépelni. A járási tanács azonban a jó munka jutal­mául 5 gépet adott a községnek, így az 11 nap alatt elvégezte a cséplést és teljesítette beadási kötelezettségét. Zalkodon július 2S-ig a dolgozó pa­rasztok búzából 101, rozsból 101-9, zabból és árpából 100—100 százalék­ra teljesítették beadási előírásukat. Zalkod község hamarosan megkapja a szabadpiaci értékesítés jogát. Rubiesek László­Lipusz János 596 százaléka Abaújkéren a pártszervezet elnöke, Lipusz János kommunistához méltóan példát mutat a község dolgozó pa­rasztságának. Idejében végezte el az aratást, cséplést és a hordást, be­gyűjtési előírásának 596 százalékban tett eleget. Lipusz elvtárs tettekkel harcol a békéért. Szigeti László. Párosverseny Zsujla és Hernádszurdok között Zsujta község dolgozó parasztsága párosversenyre hívta Hernádszurdok dolgozó parasztjait. A versenyszer­ződést vasárnap kötötték meg Her- nádszurdokon, ahová a zsujtaiak fel- lobogózolt szekereken mentek el. A zsujtaiak vállalták, hogy a hordást augusztus 2-re befejezik. Ezt úgy érik el, hogy minden rendelkezésre álló igaerőt munkába állítanak. A cséplést és a beadást augusztus 16-ra akarják befejezni. A tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke a munkák meggyorsítása ér­dekében vállalta, hogy idejében ér­tesíti azokat a dolgozókat, ahol más­nap megkezdik a cséplést. A cséplés- sel és beadással egyidöben el kel! vé­gezni a tarlóhántást és a másodve­tést. A zsujtaiak elhatározták, hogy fi­gyelőszolgálatot szerveznek. A figye­lők ellenőrzik, nincs-e a burgonya- és paradiesomföldeken burgonyabogár, a gyümölcsfákon nem jelent-e meg a szövőlepke hernyója. A tanács tagjai vállalták, hogy 5f mezőgazdasági munkákkal egyidöben házi agitációt fejtenek ki a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztése ér­dekében. Ebben a munkában is igen nagy segítséget kap majd a tanács a pártszervezettől, amely legjobb nép­nevelőit küldi a tanács dolgozóinak segítségére. Szddeezki István■ Pótbeporzással növeljük a kukorica- és napraforgótermést! A Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságá­ban és nálunk is bebizonyosodott, hogy a pótbeporzással jóval magasabb termés­hozamot érhetünk el. Ugyanakkor kikü­szöböljük a növény sokféle megbetegedé­sét, a következő évre pedig termőképe- aebb magot nyerünk. Termelőszövetkezeteink, állami gazda­ságaink nagyrésze már felismerte a pót­beporzás jelentőségét, nem egy helyen bizonyosodott be a pótbeporzás előnye. Kukoricából 5—6, napraforgóból 2—3, a lucernából 1—1.5 mázsával több termést kaptak holdankint. A pótbeporzás teljes sikerrel csak ak­kor jár, ha azt megfelelő időben végez­zük. Az eddig szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a nagy meleg idején je­lentkező szárító szelek erősen csökkentik a virágpor életképességét. Azért van az, hogy a kukorica him- és nővirágjai nagyrészt éjjel élnek, mert akkor a hő­mérséklet s a levegő nedvességtartalma a legkedvezőbb számukra. Reggel a ku- koricgföldeken bőségesen áll rendelke­zésre virágpor és a friss bibeszál is akkor a legtöbb. Ilyenkor a virágpor a legélet­képesebb és a bibeszál a legfogékonyabb. Tehát a pótbeporzást a kukoricánál s a többi növénynél is teljes virágzáskor a reggeli órákban végezzük el. A kuko­rica pótbeporzásához tölcsérhez hasonló készüléket készítünk kartonpapirból. A tölcsér felső része 20—1-25, alsó része 3—4 centiméter átmérőjű legyen. A készülék hossza 30—10 centiméter. A tölcsér alsó nyílásához sűrűbb, középső részén rit­kábbszövésü szitát helyezünk el, mellyel a virágpor között lévő idegen anyagokat felfogjuk. Vödörbe, vagy más edénybe is gyüjthetjük a virágport. Amikor ezt 100 —150 növényről összegyűjtöttük, rászór­juk, vagy vattával rákenjük a kukorica bajuszára. Ezt az eljárást 3—-5 naponkint kétszer, háromszor megismételjük. Ez a legegyszerűbb eljárás, amellyel egy em­ber naponta egy hold területen tudja el­végezni a pótbeporzást. A napraforgóhoz puha szövetből ké­szült kesztyűt készítünk, melynek közepét vattával béleljük ki. Ezt kezünkre húzva a napraforgó tányérjára nyomkodjuk. A kesztyű összegyűjti a virágport, ame­lyet így egyik tányérról a másikra vi­szünk. A napraforgó pór beporzását egy-1 szerübb módon is el lehet végezni. A két tányért szembefordítva, egymáshoz érint­jük. A lucerna hiotógiai sajátossága, hogy virága nem nyílik ki macitól, hanem külső beavatkozást kíván. Megállapítot­ták, hogy ba a lucerna virágait meg­érintjük, azok sokkal hamarabb kinyílnak. Ha mozgásba hozzuk a lucernát, az ser­kentőleg hat a virág kinyílására, egy­szersmind elvégezzük a pótbeporzást is, ami biztosítja a magtermést. A megtermékenyítés annál biztosabb és •eredményesebb, minél több virágporból válogathat a növény. Az így nyert mag­vakban jóval nagyobb a fehérjetartalom s jelentősebb mennyiségű a zsírtartslodf is. Az ilyen magvakból sokkal életképe? sebb, termoképesebb lesz a növény, ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom