Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-26 / 173. szám

;V.;,i',CTTb fwozeuM ^^SKOLc Az országos nyersvastermelési értekezleteié ÉRTEKEZLETRE ülnek ma össze Diósgyőrött a vasas szakszervezet székházának kultúrtermében a nyers- v as gyártás élenjáró dolgozói, sztahá- novistái, műszaki vezetői, a kutató- ős. tervezőintézetek képviselői, hogy megtárgyalják a tervek sikeres telje­sítésének, túlteljesítésének kérdéseit. Nagy, nemes ügy ötéves tervünk döntő esztendejének győzelmes befe­jezéséért munkálkodni. Ebben az év­ben adták át rendeltetésének a kor­szerű technikai berendezéssel fel­szerelt tiszamenti vegyiműveket, a mályi téglagyárat, a 700 köbméteres diósgyőri nagyolvasztót, az ajka- söjtöri és a kőbánya-sztálinvárosi 120 kilowattos elektromos távveze­téket. Ebben az esztendőben új gé­pek beáll!jósával fokozódott bánya­üzemeink gépesítése, gyors ütemben épül ötéves tervünk büszkesége, Ka­zincbarcika, megkezdtük Diósgyő­rött a 180 tonnás billenő kemence építését, befejezéshez közeledik a i miskolci kettösvágányu villamos- • "»sut építése, gyors iramban halad a m akóiéi rendezöpályaudvar bővítése, 7 és fél nap alatt átépítették az ózdi I-es kohót. Sok, nagyszerű eredmény hirdeti a párt mögé teljes egységben leisorakozott dolgozó népünk hatal­mas alkotó erejét. Ebbeh az országot formáló mun­kálkodásban oroszlánrész jut a ko­hók dolgozóinak. Nagy létesítmé­nyeink megvalósítása, az ötéves terv végrehajtása mind több és több nyersvasat követel. Az olvasztók oolgozói érzik is nagy felelősségüket, amit az Alkotmány Napjára vauló lel­kes készülődésben, a Rákosi elvtárs­hoz intézett levélben így fogalmaz­tak meg: „Mi borsodi kohászok tu­datában vagyunk annak a. felelősség­nek, amelyet egész országunk terme­lési sikereiért viselünk, hiszen mi ad­juk a nyersvastermelés 100 százalé­kát, az acél és hengereltacél több mint 80 százalékát. Nagy mérték­ben függ töiünk, hogy országunkban több gép, több traktor legyen és ez­zel emeljük dolgozó népünk életszín­vonalát.“ ENNEK A FELELŐSSÉGTUDAT­NAK kell áthatnia a mai tanácsko­zást is, amelyen a nyersvasgyártás- eal kapcsolatos legfőbb problémák szerepelnek napirenden. A kohók egyenletes, helyes adagolása, a grafi­kon szerinti termelés, a helyes tech­nológia kialakítása, az anyagellátás biztosítása, a karbantartás, a szovjet tapasztalatok alkalmazása, az egy személyi felelős vezetés megszilárdí­tása, a munkafegyelem, a munka­verseny — azok a legfőbb problémák, amelyeknek helyes megoldása lehető­vé teszi, hogy az olvasztók napról- napra, dekádról-dekádra teljesítsék és túl is szárnyalják tervüket. A munka megjavításához, az egyenletes termelés biztosításához az első, legfontosabb feladat a munka helyes megszervezése. Jelenleg még mindig sok idő pocsékolódik el amiatt, hogy várakozni kell az üres üstre. Diósgyőrött például négy-öt óra alatt jön vissza a kohóhoz az üst, mert rossz a Martin és a kohó közötti együttműködés, holott a gra­fikon szerint 45 perc alatt kellene visszaérkeznie. Ez volt az oka annak is, hogy július 21-én a III. kohó 8 óra 40 perc helyett csak egy órakor tudott csapolni. A vas bonyolult gyártási folya­mata magasfoku szervezettséget igé nyel, azt követeli, hogy grafikon sze­rint percröl-percre, szinte az óramű pontosságával hangolják össze a kü­lönféle műveleteket. Ugyanilyen pon­tossággal kell biztosítani a nagyol vasztó és a Martin-kemencék együtt működését. A munka megjavításának további feltétele a technológiai fegyelem szi gorú betartása. Az igazi, szocialista fegyelem azt követeli: pontosan telje­síteni kell minden műszaki utasítást, minden technológiai előírást. A na­pokban özdon nyomáscsökkenést okozott a turbófuvó leállítása. Lassí­tani keilett a kohó járatát, növelni a koksz-adagsúlyt. Amikor a turbó új­ból munkába kezdett, vissza kellett állítani, a megfelelő adagsulyt. Az olvasztárok nem voltak elővigyáza­tosak, egyszerre tértek át arra az elegyre, ami normális járatnál szük­séges. Ez a hiba hidegjáratot oko­zott: ezért nem teljesítette tervét jú­lius 2I-én a II. számú kohó. A MAI ÉRTEKEZLET fontos fel­adata a tervszerű, megelőző karban­tartás problémáinak megvitatása, ami sok kívánnivalót hagy még ma­ga után A megelőző karbantartás hiánya miatt például július 11-én hajnalban leszakadt az ózdi II. kohó felvonó kocsija, aminek kijavítása 20 órát igényelt. Emiatt 230 tonna nyersvassal termeltek kevesebbet. Ha idejében jelentették volna, hogy a felvonókocsi konstrukciója rossz — időben hozzáláthattak volna javításá­hoz. Ez pedig mindössze egy órába került volna. Súlyos hiányosságok tapasztalha­tók a szovjet munkamódszerek alkal­mazásánál is. A hazánkban járt ki­váló szovjet szakemberek értékesebb­nél értékesebb tanácsokat adtak. Mégis az a helyzet, hogy — elisme­rik ugyan a szovjet tapasztalatok ha­talmas jelentőségét —, de nem szer­vezik meg azok gyakorlati alkalma­zását. Bár özdon és Diósgyőrött van­nak ezen a téren eredmények, ko­rántsem lehetünk velük megelégedve. A nyersvastermelés fokozásának alapvető, döntő feltétele: a politikai tömegmunka javítása, a munkaver­seny kiszélesítése. Ez a feladat a pártszervezetekre, a szakszervezetre és a DISZ-re hárul. Kohászaink szo­cialista versenyének nagyszerű ha gyományal" vannak. Legutóbb —■ mint ismeretes — a borsod} kohászok közös vállalást tettek az Alkotmány Napja méltó megünneplésére. A ver senyben a kohóknál még sok a bü­rokratikus vonás. Nem ellenőreik eléggé a vállalások teljesítését, gyön­ge a verseny nyilvánossága. A mun­ka rossz szervezése fékezi a dolgozók versenylendületét. A versenyző mun­kások figyelmét nem irányítják a termelés, a tervteljesítés legfonto­sabb kérdésére. A versenyagitációnak többek kö­zött a berendezések jobb kihasználá­sára, a minőség javítására kell irá nyúlnia. Be kell vonni a versenybe a művezetőket, gépészeket, darusokat is, hiszen rajtuk is múlik a terv tel jesítése. A DIÓSGYŐRI és ózdi kohók sú­lyosan lemaradtak a tervfeladat vég­rehajtásában. Nem teljesítették első negyedévi tervüket, a második ne­gyedévben sem törlesztették adóssá, gukat. A harmadik negyedévbe is sok-száz tonna adóssággal léptek át Az Alkotmány Napja méltó megün­neplésére tett vállalásukban megfo­gadták. hogy behozzák lemaradásu­kat, teljesitik tervüket és terven fe­lül 1000 tonna nyersvasat adnak nép gazdaságunknak. Pártunk igen nagy jelentőséget tu lajdonit a mai tanácskozásnak amelynek jó munkája nagyban elő segítheti a termelés megjavítását Megyénk dolgozói szeretettel üdvöz lik az országos nyersvasgyártási ér tekezlet résztvevőit. Hozzon a ta nácskozás olyan értékes határozató kát, amelyek megvalósításával nagy­olvasztóink dolgozói behozzák lema radásukat és sikerrel teljesítik az Alkotmány Napjára tett felaján lást is. Jó munkát, értékes eredményeket kívánunk a mai tanácskozáshoz. A PAKT FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁJA A TÖMEGEK KÖZÖTT MEGYÉNKBEN Harmati Sándor elvtár» beszámolója a megyei pártrálasstmány ülésén Három nap a!atl több mini félmillió nvuia’német dolgozó követelt harci akciót üdeneuer és Fette összeesküvése elfen-Óráról órára fokozódik NvugafNémet- ország dolgozóinak ellenállása a bonni parlament által elfogadott jogfosztó üze­mi szabályt orvén nyel és a jobboldali szakszervezeti vezetők munkásáruló poli­tikájával szemben. Szerdán 140.000 Ruhr-vidéki bánya­munkás küldöttei felszólították a szak- szervezeti vezetőséget, hogy szervezzen azonnali harci akciókat a reakciós üzemi szabályzattörvény bevezetésének meghiú­sítására. 155.000 Ruhr-vidéki bányász 200 küldöttje csütörtökön egyhangúlag hozott határozatban kijelentették, hogy. megbízóik minden pillanatban készek ab­bahagyni a munkát és tömegsztrájkkal harcolni a dolgozók jogaiért. A nürnbergi AEG-üzein munkásbizal­mijai csütörtökön este hozott határoza­tukban felszólították a fémipari dolgo­zók szakszervezetét, hogy indítson harci akciót a jogfosztó üzemi szabályzat tör­vény ellen. A legutóbbi három nap alatt összesen több mint félmillió nyugatnémet dolgozó követelt erélyes harci akciót, tömegsztráj­kokat és tömegtüntetéseket Adenauer és Eette összeesküvése elfen, A megyei pártválasztmány csii- örtökiin kibővítet ülést tartott Mis­kolcon a Szakszervezetek Megyei Ta. nácsa szék házul mii- Az ülésen inegje. lent Nógrádi Sándor elvtárs, altábor­nagy, pártunk Központi Vezetőségé­nek tagja. A kibővített megyei párt. választmány megtárgyalta a Központi Vezetőség június 27-i és 28-i ülésé­nek útmutatásait. Bodnár András elvtárs, a miskolci ,’árosi pártbizottság titkára üdvözlő szavai után Harmati Sándor elvtárs, megyei pártbizottság titkára tar. tolta meg referátumát a párt felvi­lágosító munkájáról a tömegek kö­zéin. Horváth Márton elvtárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén elöljáróban be­szélt. népünk öntudatának növekedésé­ről- Amit erről mondott, érvényes me­gyénk dolgozóira is. Üzemeink, bá­nyáink, építkezéseink munkásai, fal. vnlnk dolgozó parasztjai, nem ugyan­azok, mint akár két évvel ezelőtt vol­tak. Százával emelkedtek ki soraikból olyan dolgozók, akik ma vezető poli­tikai, gazdasági és közigazgatási funk­ciót töltenek be. öntudatban erősödött, szakismeretekben gazdagodott vala­mennyi munkásunk a gyárakban; a bányákban, az építkezéseken. így ér­hettük el, hogy nyersvas-, acélgyárit!, sunk, széntermelésünk megkétszerező­dött, hozzákezdhettünk Miskolcnak, az ország második legnagyobb szocialista városává fejlesztéséhez. Megyénk dol­gozóinak körében olyan nagyszerű kezdeményezések születtek, mint a Loy-mozgalom, a Szalai-féle gépki­használási mozgalom. Csakis a szocia­lizmus építésében lelkesen résztvevő dolgozók munkájával építhettünk olyan alkotásokat, mint a diósgyőr. vasgyári 70D köbméteres óriáskohó, a mályi téglagyár, építhetjük a kazinc. bareikai kombinátot, a hejőcsabai ce mentgyárat, a műegyetemi várost. Nagyot fejlődött megyénk dolgozó parasztsága is. Termelőszövetkezeteink száma sokszorosa a két év előttinek s a még egyénileg dolgozó parasztok is egyre nagyobb érdeklődést, vonzó­dást tanúsítanak a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának kérdései iránt. Dolgozó parasztságunk, elsősorban a tszos-k és állami gazdaságok dolgo­zóinak viszonya a munkához mélyre­hatóan megváltozott. Erre mutat töb­bek között az a tény, hogy míg ta­valy nehezen haladt a növényápolás, ezévben nem lehetett látni gazos föUl- táblákat, egyre szélesebb körben al­kalmazzák az élenjáró szovjet agro­technikai módszereket. Míg tavaly mindössze 150 kát. holdon alkalmaz­ták a keresztsoros vetést, ezévben már 5 ezer holdon. Megyénk dolgozó töme­gei az tíj, szocialista élet építésének lelkes harcosaivá váltak. Jelentős fejlődésünk elsősorban a pártszervezeteknek, a tömegek között kifejtett nevelő, felvilágosító munká­nak köszönhető. Dolgozóink saját ta­pasztalataikból is meggyőződtek ar­ról, hogy nem a kizsákmányolóknak, hanem saját maguknak alkotnak, — életük egyre jobbá, szebbé válik. Nincs megyénknek egyetlen még oly kis te. riilete sem, ahová ne jutna el pártunk szava. Agitáeiós munkánk a szocialista építés, a termelés kérdéseire irányítja a dolgozó tömegek figyelmét. Üze­meinkben pártszervezeteink felvilágo­sító tevékenységükkel serkentik, moz­gósítják a dolgozókat a szocialista munkaversenyben tett vállalásaik tel­jesítésére. Ezévben különös súlyt he­lyeztünk a- termelési . értekezletekre, amelyeken a dolgozók zöme résztvett. Ezek hasznosan mozdították elő a verseny sikerét. A tömegek között végzett felvilágosító munkának nagy része van abban, hogy az első negyed­évben elnyerte a büszke élüzem címet niink, hogy a nemrégiben eszközölt részleges norma rendezés érdekében folytatott felvilágosító munkából tit­káraink, népnevelőink derekasan ki­vették részüket. A dolgozók felvilágo- suitságának növekedésére vall az is, hogy az iskolaköteles gyermekeknek mindössze 18 százalékát íratták be m egyénkben hitoktatásra. A fejlődés azonban nem általános — állapította meg beszámolójában Horváth Márton elvtárs. így van ez a mi megyénkben is. Az elmúlt évben, különösen a legutóbbi félévben elért jelentős gazdasági sikerek árnyoldata, ként elbizakodottság, önteltség lett. úrrá, egy sor pártszervezetünkben még a vezetők között is felütötte fe­jét az automatizmus káros légköre. Nem egy helyen például olyan nézet alakult ki, hogy a gabonabegyüjtés ér. dekében nincs szükségünk különösebb meggyőző munkára, hiszen azt tör­vény írja elő- Az ilyen légkörben cl. homályosul a funkcionáriusok 'tisz­tánlátása. ellanyhul a tömegek közölt végzett munka, mindez, természetesen, aláássa a munkásosztály hnrekészsé- gét, éberségét, lazítja a munkás-pa­raszt szövetséget. Feladatunk, hogy fel­fedjük a tömegek között végzett fel­világosító munka lebecsülésének okait; megszüntessük azokat és meghatároz­zuk feladatainkat ezen a téren. A továbbiakban Harmati elvtárs megyénkre vonatkoztatva sorra vette azokat a kérdéseket, amelyekkel Köz­ponti Vezetőségünk foglalkozott. 4 szAciáldrmokralizmusról a Diósgyőri Kohászat és Gépgyár, Borsodvidéki Gépgyár, a 8 a jószen'[lő­téri Üveggyár, a Tállyai Kőbánya, több üzemünk pedig a második helyet szerezte meg az országos versenyben. A felvilágosító munka eredménye az is. hogy minimálisra csökkent szénbá. nyáinkban az igazolatlan kimaradások száma és elsősorban a Borsodi Szén- bányászati Tröszt' élre tört az orszá­gos versenyben. Külön ki kell emel. Horválh Márton elvtárs beszámoló­jában megállapította: „Általános je­lenség a szociáldemokratizmus veszé­lyességének lebecsülése. Sokan elinti*, zettnek veszik a kérdést azzal, hogy nyílt szociáldemokrata szervezetekbe nem ütközünk többé". Mondjuk meg őszintén, elvtársak, bogy a szociáldemokratizmus veszélyét mi is lebecsültük, pedig éppen nekünk semmi okunk sincs erre. Ismert dolog, hogy üzemeinkben, elsősorban Diós­győrött és Ózdon, bányáinkban is, a felszabadulás előtt és után erős szo­ciáldemokrata befolyás érvényesült. Tucatjával nőttek kt az olyan jobbol­dali szoedem áruló vezetők üzemeink­ben, mint Poprádi, Kerner, Kemccsei, Szedlák, Maus és társaik, akik arra használták fel a szociáldemokrata pártot és a szakszervezetet, hogy Horthy rendőrségének kezére juttas­sák a baloldali munkásokat. Felszaba­dulás utáni tevékenységüket pedig az jellemezte, amit Rákosi elvtárs mon­dott róluk a DISZ kongresszuson: „Most ők azok, akik lazítják a fe­gyelmet, növelik a selejtet, tanácsok­kal látják el és bátorítják a norma, lazitókat, a bércsalókat, a táppénzcsa­lókat, terjesztik az ellenség rémhíreit, igyekeznek aláásni a dolgozók jó han­gulatát. Szövetkeznek az imperialisták ügynökeivel, együttműködnek népünk szívós ellenségeivel, az egyházi real cióval”. Ol.fan árulók tevékenykedtek me­gyénkben 1919-ben, mint Reisinger Fe­renc, akiről Borbély-Maczky Emil fa­siszta főispán elismeréssel nyilatkozott, mert mint a miskolci direktórium tagja tucatjával mentette meg a gyilkos el­lenforradalmárokat a proletárdikta. tura jogos és igazságos btintető kézé. tői. A zemplénmegyei vörös őrség volt politikai megbízottja emlékezik arra, hogy a sátoraljaújhelyi direktórium szociáldemokrata tagjai olyan embert mentettek meg a proletár ököl meg­semmisítő csapásától, mint Czekeházi (Fritsche) Ernő fasiszta katonatiszt, később pápai kamarás, aki az ellenfor­radalom felülkerekedése után kommu­nista harcosokat gyilkoltatok halom­ra, mint Siber, Seek, Horovitz, Reiner elvtársat. Vájjon eltüntek-e mindezek az em­berek üzemeinkből, bányáinkból, vá­rosainkból, kipusztult-e az a dögletes szellem és áruló ideológia, amelyet képviseltek? Nem, nem pusztult ki! Vájjon véletlennek tekinthető-e, hogy üzemeinkbe.n időnkint rémhírek nyugtalanítják a dolgozókat. Velet- len-e, bogy a Diósgyőrvasgyári Kohá­szati Üzemek acélöntödéjében időn. kint magasra ugrik a selejt, elharapó­zik a bérdemagógia, lazul a munka- fegyelem? Mindez nem véletlen ! Diós­győrött és Ózdon ma Is sok olyan jobboldali szoedem van, akiket az egyesülésnél kizártunk a pártból, de fontos posztokon állnak. — mesterek, művezetők, sőt: műheliyfőnökök. Hogyan harcoltunk eddig ez ellen a veszedelem ellen? Nagy általánosság­ban hirdettük — ezt sem állandóan 1—* bogy az áruló jobboldali szoclálűe. mokraiók a felszabadulás előtt össze voltak nőve a kizsákmányoló állam­hatalommal, a burzsoázia ügynöksége­ként működtek a munkásmozgalmon Iveiül és jelenleg is az imperialisták ügynökei. De hogy most hol bújtak meg, mit tevékenykednek, ezt nem mutattuk meg. Nem lepleztük le, nem tettük ki a munkástömegek megveté­sének és haragjának azokat, akiket nyilvánvaló áruló magatartásuk, ellen­séges tevékenységük miatt eltávolítot­tunk üzemeinkből, vagy éppen az Igazságszolgáltatás elé kerültek. Ózdon például a jobboldali szoedem befolyás következménye, hogy egyes sztahánovisták, akik jól keresnek, iz­gatnak a normarendezés ellen s a ko­reai nép harcának támogatására irá. nyúló gyűjtés ellen. A szociáldemo­kratizmus befolyásának tulajdonítha­tó, hogy Ózdon Roszjár és Kismaréi András sztahánovista főforraszt árok, akik havonta 4—4 ezer forintot is keresnek, csupán 20 forintos párttag­sági díjat hajlandók fizeifni. Az üze­mekben megbúvó szociáldemokrata árulók szembe akarják állítani a be­csületes dolgozókat népi demokrá­ciánkkal, sőt egyes párttagokat a párttal. Megmutattnk-e dolgozóinknak, hogy a kapitalista reakció hogyan fonódott, össze a szociáldemokratizmussal? Nem, nem mutattuk meg. Pedig számtalan példával lehet igazolni, hogy a felsza. badulás után százával léptek be üze­meinkben a szociáldemokrata pártba olyan elemek, akik a hitleri fasiszták­kal és nyilasokkal együtt nyugatra szöktek, leszerelték gyárainkat, a Horthy-rendszerbcn vezető helyeket töltöttek be. A szociáldemokratizmus teljesen megfelelt munkásellenes cél­jaiknak. A volt szociáldemokraták közül egyesek nem is veszik észre, hogy az ellenség kezére játszanak, amikor pél­dául amiatt morognak, mert jó dolga van az ipari tanulóknak, mondván: „Bezzeg nekem inaskoromban gyorsan lekenték a pofont, ha nem hidegen hoztnm a sört”, — amikor nem tetszik nekik, hogy a nők szakmunkássá vál­hatnak, például a vasas szakmában* amelyben azelőtt csak férfiak dolgoz­hattak. Nem veszik észre, hogy a régi világból való zsörtölődéstikkel az el­lenséges agitációnak adnak tápot. Á szociáldemokratizmus megnyilvánulása többek között az, ha a betanított új munkásokat rossz helyre teszik, a nő­ket elnyomják, kiszorítják, morognak az ipari tanulók jó élete miatt, stb. Sok volt szociáldemokrata nem veszi észre, hogy konzervativizmusából, do. hogásából az ellenség hogyan , húz hasznot a háta mögött. Ismerjük Le­nin és Sztálin elvtárs tanítását arról, hogy a kisparaszti parcella, az egyéni termelés automatikusan újraszüli a kapitalizmust, minden ideológiai vele­járójával. Lenin ezt. a magyar mun­kásokhoz intézett levelében is hangsú­lyozza- Vonatkozik e- a szociáldemo. krntlzmusra is, amely újraszületik, ba meg van számára a megfelelő táptalaj. Nemcsak jobboldali szociáldemokra­tákról kell tehát nia beszélnünk, ha­nem szociáldemokraíizmusról is, a munkásosztály érdekeivel ellentétes ideológiáról. Jó politikai munkával m^g kell védenünk a dolgozók nagy 1 tömegeit a szociáldemokratizmus károst V.'C'* Ut‘0 muzeum ^ Miskolc ^-----------------------------------------------^ m i i/w ■» tvtn i\fw\r,ri »’n i LSZAKrlAGYARUBSZAu Vili. évíolvam 173- szám Ara 50 lillér . Miskolc. 1952 iulius 26. szombat I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom