Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

Vasárnap, 1952. június 22. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Élősködik a falu nyakán, uszít a beadás ellen az uzsorás bask ói pap Mélyen az ordöbényei hegyek kö­zött húzódik meg a kis Baskó köz­ség. Ebben a községben is ugyan, olyan sanyarú volt a múlt rendszer­ben a dolgozó parasztok élete, mint & többi szomszédos községben, mint a többi magyar faluban. Fizették a nagy adót, éhbérért dolgoztak a föl- desumak. A különbség talán annyi volt — ami tetézte nyomorukat -—, hogy ingyen dolgoztak az egyház 72 holdján. Akinek már három hold földje volt, annak egy napot ingyen kellett dolgoznia a. papnak, — ezért tartott misét, prédikációt a kulák- pap arról, hogy — „milyen jó sze­génynek lenni...“ Szorgalmasan pré­dikálta a szószékből, hogy „bele kell nyugodni a szegénységbe... eleget kell tenni a felsöbbség akaratának.“ A ,,sz.entbeszédnek“ ez az utóbbi ré­sze abból született, hogy Halmos föld. birtokos — 4000 hold ura •— panasz­kodott nála: — elégedetlenek a pa­rasztok... Czurkos Sándor „tisztelen­dő úr“ készséggel vállalta, hogy ö majd lelkűkre beszél, mikor a temp­lomba mennek. Mellesleg szólva, ezt sem ingyen csinálta. Idönkint a föld- birtokos úrnál vacsorázott, ilyenkor volt alkalom a legközelebbi prédiká­ció közös előkészítésére, azután meg arra, hogy Halmos — külön legelőt biztosítson a pap marhái részére.... Kenetteljes szavakkal biztatgatta a dolgozó parasztokat, hogy hajtsák fejüket türelmes békességgel a ki- zsákmányoltság igájába, hiszen ö maga is ott nyúzta őket, ahol csak tudta. Pusztai Bélának még ma is tartozik azért, hogy 1944-ben 8 darab marháját őrizte. Nem ismert határt, amikor arról Volt szó, hogy „szerez­ni“ — magyarán: harácsolni, szipo- lyozni — lehet. A felszabadulás után Czurkos Sán. Bor mitsem változott, csak módsze­rein változtatott, mert kénytelen volt. Belátta, hogy a régi módon már nem lehet többé könnyen élni. Nem követelheti az ingyen napszámokat, hiszen nincsenek már háta mögött a csendőrök. Valamihez mégis csak kezdeni kell — gondolkozott. Látta, hogy a legtöbb újgazdának nincs igaereje. „Jólelküen“ segítségükre sietett. Egymásután ajánlotta fel munkára lovait. „Nem kell fizetne­tek érte — mondogatta kegyesen — majd elintézzük... legfeljebb dolgoz­tok érte valami keveset...“ Hamarosan saját bőrükön érezték a dolgozó parasztok, hogy ez nem is rossz üzlet — a pap számára. Las. sacskán a fél falu adósa lett és dol­gozott a papnak. Azt is el kellett türniök, hogy a „tisztelendő úr“ jó­szága szabadon csatangol a határban és gázolja termésüket © A. Jólsikerüit tízletek után egyre nőtt Czurkos Sándor étvágya. Arra vetemedett, hogy visszavette a 240 négyszögöl szőlőt, amelyet évtizede­ken át a harangozó, illetve annak ap­ja használt — persze, az egyháznak fizetendő megfelelő bérlet fejében. A 240 négyszögöl után évente másfél hektó mustot kellett szállítaniok a papnak. Ha rossz volt a termés, a pap nem szólt semmit, átvette a mustot. Ha bő termést adott a szőlő egyre azt feszegette: „— János, nem lehetne egy kicsit többet...?" A régi időben csak a módosabb gazdákat ismerte a faluban. Ma azonban igen sűrűn járja a házakat. Legelső szava mindig — a panaszko- öás. „Nehéz az élet.., drága minden- ráadásul még itt van a beszolgálta­tás...“ A múlt évben felajánlotta 72 hold földjét az államnak. Már hetek­kel előbb beszélt erről a községben: „Látjátok, jót akarok nektek, hi. szén az állam úgy is nektek adja a földet, U pedig majd boldogultok vele..“ Sikerült is megtévesztenie néhány '<fc%ozót. Elhitték ezt neki, pedig Czurkos — a beadási kötelezettség teljesítésétől akart megszabadulni. A faluban ugyanis ő a legnagyobb hát­ralékos. 785 kilogramm kenyérgabo­nával, 240 kg kukoricával, 180 kg ár­pával, 587 kg szénával, 315 kg ser­téssel, 106 kg baromfival és 450 da­rab tojással tartozik. Amikor a ta­nácselnök felszólította a hátralék rendezésére, sopánkodni kezdett, hogy „nincs neki miből, hiszen föld­jét felajánlotta az államnak!“ Érdemes megnézni, milyen nagy szegénységben é] ez a pap, 50 bir­kája, 5 lova, 4 sertése, 1 tehene és három borjúja van! Czurkos mindent elkövet, hogy félrevezesse a község dolgozóit, meg próbálja szembeállítani őket népi ál­lamunk törvényeivel, uszít a beadás ellen. Kitűnik ez abból is, hogy köz-, vetlen barátai, ismerősei a hátraléko­sok között vannak. Ellenséges uszí­tásának hatása alá került ifj. Kond- ráth Józsefné is, aki még multévi baromfibeadását sem teljesítette, idén pedig — akárcsak a pap —- megtagadta a sertésbeadás teljesíté­sét. Még a begyűjtési állandó bizott­ság néhány tagja is a pap befolyása alá került, ifj. Vantek József, F. Kondráth József, Paluscsák József még multévi beadási előírásaiknak sem tettek teljes egészében eleget. Az ilyen tanácstagok nem is végez­hetnek jó munkát, ez egyik fő oka annak, hogy a község a múlt évről 7009 tojással, 12 mázsa 35 kg. ba­romfival, 6767 liter tejjel adósa az államnak. Ezévben tojásból mindösz. sze 35, baromfiból 24, sertésből 28 százalékra teljesítették félévi ter­vüket. © A lemaradás alapvető oka, hogy a községben rendkívül gyenge a politi­kai felvilágosító munka, ennek kö­vetkezménye az is, hogy az élősködő, uzsorás pap szabadon garázdálko­dik. Pedig agitációjuk során sok mindenről beszélhetnének a népneve­lők, aktívák. Földet kaptak a felszabadulás után a régi nincstelenek, ötéves tervünk alkotásai tapasztalhatók Baskó köz­ségben is. Uj iskola, tanítőlakás épült. A gyermekeknek nem kell már a régi piszkos, sötét épületben tanulniok. Telefont, közigazgatást kapott a község. Megalakult a ta­nács, — azóta a dolgozóknak nem kell kilométerekre gyalogolniok ügyes bajos dolgaik elintézésére. Egyre több dolgozó kerül a faluból az ipar különböző területére. Sok baskói fiatal tanul szakmát az ipari üzemekben. Két leány Pesten védő- nöképzö iskolán van. örömmel beszélnek ezekről a köz­ség dolgozói. Szavaikból kicsendül, hogy tudják: ezt mind a népi demo­kráciának köszönhetik. A népneve­lőknek buzdítaniok kell társaikat, hogy kövessék az olyan élenjáró dol­gozó parasztok példáját, mint Szén­égető József és ifj. Ferenc János, akik példásan teljesítik beadási köte­lezettségüket. A népnevelőknek le kell leplezniük a kulák-pap mesterke­déseit. © A baskói pap garázdálkodásainak, kártevéseinek eltűrése miatt a köz­ségi pártszervezet és tanács mellett felelősség terheli a járási pártbizott. Ságot és tanácsot is. Ha másból nem, a község igen gyenge begyűjtési eredményeiből már régen rájöhettek volna, milyen nagy hibák vannak ott a politikai munkában. Súlyos mulasztást követtek el, — haladéktalanul helyre kell hozniok. Véget kell vetni az élősködő, szabo­táló, a törvény ellen izgató kulák- pap népellenes aknamunkájának! TÓTH BERTALAN. A sajószentpéteri üveggyár dolgozói követelik: Súlyos büntetést szabjon kt a bíróság Ugróczi Sándorra, a papi ruhába bujt gonosztevőre A' legnagyobb felháborodással és megdöbbenéssel értesültünk: arról, milyen alávaló bűncselekményeket kö­vetett el Ugróczi Sándor, felsőzsoleaí pap- A sajószentpéteri üveggyár vala­mennyi dolgozója a legélesebben el­ítéli a klerikális reakció alaltomos ügynökének erkölcsromboló gyaláza­tosságait. Ez az eset is világosan bi- zonyítia, hogy a klerikális reakció a legaljasabb eszközöket is felhasználja arra, hogy megzavarja dolgozó né­pünk békés alkotó munkáját. Gyárunk dolgozói — különösen az anyák — követelik, hogy a bíróság szabjon ki súlyos büntetést erre a gonosztevőre, aki féltett kincsünk-, a gyermekek megrontására és megfertő­zésére tört. A Sajószentpéteri Üveggyár dolgozói­BÉKEGYIJLÉS ORMOSPUSZTAN AZ ORMOSPUSZTAI BÁNYÁSZOK Pál, Lajos fenntartó vájárt választot­ták meg küldőt nek a megyei békctalálkozóra. Pál Lajos jó munkájával érdemelte hi a megtisztel­tetést. Tavaly évi tervét 8 hónap alatt teljesít ette- Munkaérdem.-éremmel tün­tették ki. A megyei bé/cetalálkozó után Pál Lajos dolgozó társainak beszámolót tar­tott arról, milyen határom zatokat hoztak a béke- találkozó küldöttei, mi­lyen feladatok várnak az ormos pusztai bányászokra, békeharcosokra is. Pál elv­társ beszámolójában em­lékeztette bányászt ársait a múltra. Elmondotta, hogy ő maga 11 éves kora óta dolgozik. Volt napszámos, küldönc, nem egyszer csak alkalmi munkából tengette életét. Senkik voltunk a múltban, akiket a Horthy'rendszer urai nem is vettek emberszám­ba — mondotta. A felsza­badulás után páriánk ve­zetésével, e Szovjetunió segítségével új életet tér remiettünk. Miénk a bá~ nya, miénk az ország. Az a feladatunk, hogy jó munkával, a termelésben való helytállással erősítsük tovább a béketábort. A BESZÁMOLÓT figyel­mesen hallgatják az or­mos pusztai bányászok. Látszik rajtuk, hogy el­gondolkoznak a hallotta­kon. A bányásznak nem szo­kása a sok beszéd. Kele­set, röviden szól, de abban benne van minden érzése. Erőteljesen cseng Smidt Ferenc szava: — Mi békét akarunk, de csak olyan békét, amely biztosítja a Szovjetuniótól kapott szabadságunkat, a Rákosi elvtárs vezetésével kivívott boldog életünket. Az imperialisták háborús mesterkedéseire jobb ter­melési eredményekkel vá­laszolunk. Bállá Sándor brigád- vezető szól ezután: — Pál elvtárs beszámo­lójából megértettem, mi a feladatom. Mindnyájunk életéről, boldog jövőjéről van szó. Brigádom nevé­ben megfogadom, hogy tervünket rendszeresen 120 százalékra teljesítjük. EGYMÁS UTÁN SZÓ­LALNAK FEL a bányá­szok. Joó István segéd­vájár megfogadja, hogy Bona Sándor, Varga Lajos és Ináncsi József szakiárm saival együtt 120 százalék­ra teljesíti tervét. Burkus István hangoztatja: nem elég, ha csak mi dolgo­zunk jól és mi teljesítjük a tervet. Társaink között vannak olyanok, akik csak 60—70 százalékos ered­ményt érnek el. Megfoga­dom , hogy a bánya három leggyengébb dolgozójának átadom munkamódszere­met s hozzásegítem őket ahhoz, hogy tervüket 100 százalék felett teljesítsék. A GYŰLÉS VÉGETEK. A dolgozók elindulnak a föld melyébe, a bányába, hogy a munka frontján tettekkel bizonyítsák be szilárd békeakaratukat. Megkezdte a Szláiln vasmű l-es nagyolvasztójához szükséges vasszerkezetek gyártását Június 21-én, több mint egy hónap­pal a tervezett idő előtt, megkezdték a Sztálin Vasmű I-es nagyolvasztójá­hoz szükséges vasszerkeze lek gyártá­sát a Vaskohászati Kemenceépítő Vál­lalat dolgozói. legelőször a hat alsó főtartóoszlop szerkezetet készítik el. Ezután sorra kerül a középső, majd a felső főtartó gyártása is. A Szlálin Vasmű első nagyolvasztója és a hozzá tartozó berendezések elkészítéséhez 252 vagonnyi különböző vasszerkezet szükséges. Ebből száz vagonnyit majd a Vaskohászati Kemenceépítő Válla­lat dolgozói szállítanak. A szerencsi járás vezet, az ózdi és a sárospataki az utolsó a sertésbeadási versenyben Tovább fokozódik megyénkben a be­gyűjtés üteme,. Különösen komoly javu­lás mutatkozik a seirtésbegyüjtés terén. Eddig 132 község teljesítette a hízott- sertésből első félévi előirányzatát, 31 községünk pedig már minden részletében teljesítette tervét. Szép eredményt ért el Tiszt szederkény, amelynek dolgozói első félévi tervüket, sertésből 100, marhából 119, baromfiból 396.1, tojásból 146.7, tej­ből pedig 98.4 százalékra teljesí ették. A járások között is megjavult a ver­seny lendülete. A legutóbbi értékelés szerint a sertésbeadásban a következő sorrend alakult ki: 1. Szerencsi 111.8 százalék 2. putnoki 108 w 3. abaujszántói 105.1 * 4. mezőcsáfi 104.6 „ 5. mezőkövesdi 103.5 6. szikszói 101.5 „ 7. miskolci 101.4 * 8. encsi 101 n 9. ricsei 100.1 H 10. edelényi 97.1 »> 11. sátoraljaújhelyi 92.3 ti 12. sárospataki 88.1 *i 13. ózdi járás 84 99 Miskolc város 96.6 százalék. A megyei állag 100.7 százalék. A heti begyűjtési eredmények alapján a megyék rangsorában több változás tör­tént. Borsod 14. helyről a 15-re esett vissza. A megyék versenyének állása az össze­sített értékelés alapján: 1. Szabolcs, 15. Borsod. A megyék versenyének állása a félévi tervhez viszonyítva: Hízottsertés: 1. Heves, 16. Borsodé Tojás: 1. Békés, 13. Borsod. Baromfi: 1. Békés, 13. Borsod. Tej: Fi Szabolcs, 2. Borsod, 9 min sztertanács határozatot hozott a bányászok házépítésének elősegítéséről, a „kiváló orvos“ és »érdemes orvos“ kitüntető cím adományozásárói A szénbányászat gyors fejlődése követ" kezében a népgazdaságnak egyre több új bányászra van szüksége. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa mindent elkövet, hogy a bányamunkán dolgozók számára munkájuk népgazdasági fontos­ságának megfelelő megbecsülést és ma­gasabb, kulturáltabb életfeltételeket te­rem sen. A bányászok bérének rendezése, a hűségjutalom, a bányászok számára nyújtott állami kitüntetések mellett a minisztertanács most újabb fontos hatá* roza.ot hozott a bányászok életkörülmé­nyeinek megjavítására. Elhatározta, hogy a jövő év nyaráig megépülő négyezer új állami bányászlakáson felül, igen jelen­tős állami támogatással, még kétezer sa" ját családiház építésére is akciót indít a szénbányászok részére. Az akció célja, hogy ezúton is megfelelő lakáshoz segítse az új bányászokat, s emellett a munka­helyüktől távollakó, többezer régi bá­nyászt is. Az építkezés céljára az állam minden saját házhoz 250—500 négyszögöles tel­ket ad ingyenes örök használatra a bá- nypteiepektől olyan távolságra, hogy onnan a dolgozók munkahelyüket köny- nyen elérhessék. Az épí kezeshez szükséges anyagokat a vállalatok vásárolják meg és jelentős árengedménnyel, húszéves törlesztésre, hi­telbe adják az építkező bányászoknak. Miután a bányász az építkezésen egyes szakmunkákat maga elvégezni nem tud, a szerelési szakipari munkákra is nyújt­hatnak a bányavállalatok 1800—2200 fo­rint hitelt. Annak érdekében, hogy a bányászok a házakat saját maguknak minél olcsóbban építhessék meg. a bányavállalatok az építkezőket ingyen típustervek nyújtásá­val és műszaki tanácsadással is támogat­ják. Az építkezési híVlt a bányászok igen kedvezményesen, két százalékos kamat mellett kapják. A hitel törlesztésének idő­tartamára a házak után rendkívüli ház- adólcedvezmény jár. Az akció során épülő házak az épít­kező bányászok egyéni, telekkönyvi tulaj­donába kerülnek. Az akció 1952. évi július 1. napjától kezdve indul. Annak a szénbányásznak, aki saját családi háza építéséhez igénybe akarja venni a minisztertanács határoza­tában megállapított kedvezményeket^ ezt a bányaüzem igazgatójától írásban kell kérnie. A kérelmekről a bányaüzem igaz­gatója a szakszervezet meghallgatásával dönt. Előnyben részesülnek az újonnan toborzottak és a nagyobb távolságról be­járó bányászok, továbbá a bányatelepen lakó olyan érdemes dolgozók, akiknek nincs saját házuk, illetve megfelelő la* kásuk. tr A Magyar Népköztársaság kormánya a szocializmus építésében nagy jelentő­séget tulajdonít az egészségügyi munká­nak, megbecsüli azokat az orvosokat, akik jó munkájukkal hozzájárulnak az egész­ségügyi kultúra és dolgozó népünk: egészségügyi színvonalának emeléséhez» E megbecsülés újabb kifejezéseként a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa olyan határozatot hozott, hogy annak az orvosunk, aki a gyógyító-megelőző munka, illelőleg a közegészségügy és járvány- védelem területén kiváló eredményeket ért el. vagy kiemelkedő munkát végzett, az egészségügyi miniszter kitüntető címet adományozhat. A kitüntető címnek két fokozata van: I. fokozat: ,,kiváló orvos”; II. fokozat: „érdemes orvos”. A kitüntető cím adományozása évenkin* egy alkalommal, július 1-én, a magyar orvostudomány és az egészségügyi kul­túra legnagyobb alakjának. SemmehveiJ Ignácnak születésnapján történik. A kitüntetett orvos a kitüntetésről okJ levelet kap és „kiváló orvos”, illetőleg „érdemes orvos” címet feltüntető jelvény v i scl ésére j o gosu It. A „kiváló orvos” kitüntető cím adomá­nyozása háromezer forint pénzjutalommal is jár. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata- A Magyar Népköztársaság kormá­nya az alábbi nyilatkozatot adta ki: „Az Egyesült Államok, Nagybri- tan ni a és Franciaország kormánya 1952 május 26-án Bonnban külön­szerződést írtak alá Nyugat-Német­ország úgynevezett „kormányával“. Egy nappal később Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai Parisban ugyancsak szer. ződést írtak alá úgynevezett „euró­pai védelmi közösség“ létrehozásá­ról és „európai hadsereg alakításá­ról“. A Magyar Népköztársaság kormá­nya ezeket a bonni és párisi szerző­déseket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya részéről, hogy Nyugat-Németországnak a tá- i madó atlanti tömbbe való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el-1 len tervezett harmadik világháború kirobbamtását, törvényesítsék Nyu­gat-Németország remilitarizálását és Nyugat-Németország megszállásá­nak állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesíté­sének útjába. A bonni és párizsi szerződések in­tézkedései éles ellentétben állanak a jaltai és potsdami megállapodások­kal, valamint a békeszerető népek életbevágó érdekeivel. Ezek a szer­ződések szentesítik a revans-eszméket tápláló agresszív német, imperia­lizmus újjászületését, ahelyett, hogy az egységes, demokratikus Németor­szág létrehozását, a német nép to­vábbi békés, demokratikus fejlődését és a többi békeszerető néppel való baráti kapcsolatait mozdítanak elő. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának és a magyar népnek szilárd meggyőződése, hogy ezek a szerző­dések komolyan veszélyeztetik az egész világ és különösen Európa bé­kéjét. A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját elnyomó! és a német Imperialista hódítók között létrejött „szövetség“ jármát. A né­met imperializmus világuralmi törek­vései egy emberöltő alatt kétizben sodorták Magyarországot bűnös há­borús kalandokba, amelyek a ma­gyar nép számára rengeteg szenve- dóst és nyomorúságot hoztak. A ma­gyar nép zavartalanul óhajtja foly­tatni békés építőmunkáját és nerrt akar mégegyszer a német Imperia­lizmus és militarizmus áldozata lenni. A Magyar Népköztársaság kormá­nya leszögezi, hogy a magyar nép békében és barátságban akar élni minden országgal és minden néppel és fontos feladatának tekinti, hogy a nemzetek egyenjogúságának és egyenlőértékfíségének elvéből kiin­dulva a békés gazdasági és kulturá­lis együttműködés alapján őszinte baráti kapcsolatokat fejlesszen ki » német néppel. A Magyar Népköztár­saság kormánya azonban nem isme­ri el és nem tekinti törvényesnek az említett szerződéseket, amelyek a német nép életérdekelt és jogos nem­zeti követeléseit lábbal tiporják, a bőkeszerető német nép legádázabb ellenségeit, az agresszív német impe­rialistákat, köztük Hitler népgyil­kos fasiszta tábornokait helyezik vissza „jogaikba“ és ugyanakkor á legsúlyosabb mértékben sértik a bé- keszeretíí magyar nép érdekeit és ve­szélyeztetik békéjét. A Magyar Népköztársaság kor. máaya és a magyar nép teljes egé­szében támogatja és magáévá teszi a Szovjetunió kormányának 1952 má­jus 24-i jegyzékét, amely a béke megszilárdítása érdekében össznémet kormány alakítását, a Németország, gal vaió békeszerződés megkötését, a megszálló csapatoknak Németor­szágból való kivonását és az egysé­ges, demokratikus Németország meg. teremtését célozza és szilárd meg­győződése, hogy a jegyzékben java­solt tárgyalások minél gyorsabb megvalósítása az egész békeszere­tő emberiség életbevágó érdeke. A magyar nép, amely éberen őr­ködik biztonsága és függetlensége fe­lett, minden erejét latba veti, hogy támogassa a német nép harcát az egységes, demokratikus, független Németország megteremtéséért és ez­zel hozzájáruljon az amerikai impe­rializmus bűnös terveinek meghiúsí­tásához, a nemzetek közötti békés együttműködés megszilárdításához Budapest, 1952. június 21.“ Megkezdődött az első híradó és dokumentumé m-konferencto A Magyar Színház- és Filmművé­szeti Szövetség rendezésében szomba­ton délelőtt a Művészeti Szövelség ffázában megkezdődött az I. híradó- és dokumentümfilm konferencia. A konferencián megjelentek: Révai József népművelési miniszter-, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese A konferenciát' Homoki Nagy Ist­ván Kossuth-díjas filmrendező nyi­totta meg, majd Erdei Sándor nép­művelési miniszterhelyettes mondott beszédet: „Beszámoló híradó- és do- kumenturnfilmmű vésze tünk helyzetéről és fejlődéséről“ címmel. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom