Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

4 ÉSZAKMAG YARORSZAG Vasárnap, 195®. június 8. IVLegyénlt liat pedagógusát tüntették ki a „kiváló tanító“, illetve kiváló tanár“ címmel Megyénkben a „kiváló tanító4’ kitün­tető címet kaptak:. Lekóczki Zoltán.(Sa­Dobi István átadta a „kiváló íanító44-i és „kiváló tanár“-i okleveleket az ország legjobb pedagógusainak A. Minisztertanács a kiváló pedagógu­sok kitüntetéséről és u Pedagógus Nap­ról sióló határozatában foglaltak éltei­nkében. az első Pedagógus Nap alkalmi­ból! a; alábbi tanítók és tanáruk részeié adotnányozta a • ..kiváló tanító" és ..ki­váló tanár” cimet és egyidejűleg tgyen- kint háromezer forint pénzjutalomban rc- ssesítette őket. GÉRESl ISTVÁN. (Sárospatak) PÁSZTOR PIROSKA (Ónod) jókaza). Veres István (Ózd), Tóth Mar­git (Miskolc—Hejőcaaba) és Fodor Pai­ne (Miskolc J. A „kiváló tanár” kitüntető címet kapta Bóna Ervin (Sátoraljaújhely) és Ferner Károly (Miskolc—Diósgyőr) CSÁKÓ JANOSNÉ (Sátoraljaújhely) VERES ISTVÁN (ÓZD) Szombaton délelőtt a parlamentben ünnepélyes keretek között adták át az ország legjobb pedagógusainak a „kiváló tanító” és a „kiváló tanár’* okleveleket és az ezzel járó pénzjutalmakat. Az ün­nepségen Dobi István, a Minisztertanács elnöke beszédében hangsúlyozta: A Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezúttal elsőízben hozott határozatot az el­ismerés e jeleinek kifejezésre juttatásáról. Ennek a ténynek kiemelkedő jelentősége van a magyar nevelésügy terén. A .kiváló tanítói” és „kiváló tanári * ki­tüntető címek adományozása számot ad arról, hogy tovább fokozódott az az anyagi és er­kölcsi gondoskodás. amellyel népi demokráciánk a pedagógusodat övezi. Pártunk és kormányunk mind több juttatásban és megbecsülésben részesíti nevelőinket és maga Rá­kosi elvtárs személyesen is meleg 'érdeklődéssel és nagy szeretettel kí­séri figyelemmel sorsukat. Az e'mult évek során népi demokráciánk kormánya 19? pedagógust részesített ki­tüntetésben. Eddig 11 általános és kö­zépiskolai pedagógus kapta meg Népköz- társaságunk legmagasabb kitüntetését, a Kossuth-dijat. A kormány megbecsülése természete­sen nem csupán az oktatás névszerint is felsorolt kiváló képviselőinek szól. Ál­lamunk az ő személyükön keresztül kife­jezésre juttatja azt az elismerést is, amellyel a nevelői hivatás, a pedagógiai tevékenység felé fordul. A mi tanítóinkra és tanárainkra nem kevesebbet bíztunk, mint legféltet­tebb, legdrágább (fittesünket, az if­júságunkat. Ok azok, akik a nyomunkba lépő nemze­dék elméjét és szivét formálják. Ők azok, akik az általános ismeretek és szakmai tudás fegyvereivel vértezik fel fiainkat és leányainkat. Ők azok, akik megtanít­ják ifjúságunkat arra, hogyan kell hűsé­get tanúsítani a nép iránt, hogyan kell lángolóan szeretnie szabad és szép hazán­kat, hogyan kel! meghozni minden áldo­zatot a védelmében. Ok azok, akiknek szavai nyomán megismerkednek tanulóink a dicső Szovjetunióval, a nagy és boldog szovjet néppel, amelynek a mi ha­zánk felszabadulását és felemelkedé­sét köszönheti. Ők adnak tájékoztatást árról is, hogyan épül országunkban a szocializmus, ho­gyan építjük, teremtjük meg új, büsz­ke szocialista városainkat, virágzó szövet­kezeti gazdaságainkat, hogyan ■vírágoz- tatjuk fel tudományunkat, művészetün­ket és irodalmunkat. Ok sarkalnak lel­kes munkára és bátor harcra az emberiség közös ügyének, a békének érdekében, A pedagógusok legjobbjai nyomban a felszabadulás után bekapcsolódtak a; újjáépítés munkájába. De nemcsak a falakat kellett megújí­taniuk az iskolák számára, hanem új szel­lemet is kellett teremteniük e fala* kö­zött. A múltnak áporodott levegőjét ki kellett /pergetni tanintézeteink falai közül, hogy új, friss levegőnek adja át a helyét, hogy a sötétség helyét átvegye a fény, hogy a hazugság helyét átvegye az igaz­ság, hogy a maradiság dicséretét átve­gye az emberi haladás hirdetése. Ennek érdekében elsősorban maguknak a pedagógusoknak kellett átalakulniok. Ez nem folyt le áldozat nélkül, ez ke­mény munkát követelt meg tőlük. E téren az biztosította a sikert, hogy pedagógusaink hallgattak■ pártunk­nak, a Magyar Dolgozók Pártjának iránytmutató szavára. így értük el azt, hogy a közoktatásügyi kormányzat állandó gondot fordít a peda­gógusok továbbképzésére. így értük el azt, hogy iskoláink tanulmányi színvona­la állandóan emelkedik, hogy a tanul­mányi fegyelem mind szilárdabbá válik és egyre inkább megközelíti az öntudatos, szocialista fegyelem követelményeit. De azt is meg kell mondanunk: pedagógiai munkánk szocialista szint­re történő felemelése érdekében még csupán az első jelentős lépéseket tet­tük meS és a feladat nagyrésze még előttünk áll. Addig nem nyugodhatunk meg, amíg le nem küzdöttük a hibákat, amig cl neat takarítottuk a hűbéri és kapitalista neve, lés romjait. Mi szocialista férfiakat és nőket akarunk nevelni, akiknek szívében egyszerre él saját népünk szeretete és más népeknek a szeretete, akik önzetlenül akarnak munkálkodni a közösség tavára. El kell érnünk azt, hogy ne csupán na­gyon sok iskolánkban, hanem irur.de n egyes iskolánkban ilyen módon, ilyen szocialista szellemben tanítsanak. Ennek érdekében éppen élenjáró pe­dagógusaink, köztük a most kitün­tetésben részesített pedagógusok te­hetnek a legtöbbet. Nekik kell jó példával előljárniok, nekik kell továbbadniok tapasztalataikat, nekik kell a szocialista pedagógia bátor élhar­cosaivá válniok. Neveljenek olyan ifjúsá. got, amely a tudás biztos alapján áll, amely ismeri a tudományok tudományát, a marxizmus-leninizmust, amely forrón szereti hazáját, mély hálát és szeretetet érez a felszabadító, dicső Szovjetunió iránt és bátran küzd a béke megvédésé­ért. Kövessék a maguk tevékenységének területén azt az utat, amelyet a legna­gyobb magyar tanító, egész dolgozó né­pünk nagy tanítómestere, Rákosi Mátyás elvtárs jelölt ki mindnyájunk számára. Dobi István ezután átadta az okleve­leket a kiváló tanároknak és tanítóknak, akiknek nevében Gaborek Ilona, a nagy. szentjánosi állami gazdaság iskolájának pedagógusa mondott köszönetét. „A Pedagógus Nap munkánk megbecsülésének újabb bizonyítéka“ Ma, a Pedagógus Napon, különösképpen a pedagógusok felé fordul az or* szag dolgozóinak megbecsülése. # A múlt rendszer megalázta a nevelőket, — népi államunkban gyökeresen megváltozott a nevelök helyzete. A pedagógus a szocializmus építésének megbecsült dolgozója. Nem kell alázatoskadnia többé, sem rettegnie, ahogyan a múltban a peda­gógus valóban félt a ki kény szeri tett tekintély fagyos álarca mögé bújt tan felügye* lök látogatásait ÓL Ma a tanulmányi felügyelők segítő készséggel, tanácsokkal tá­mogatják munkánkat. Pártunk és Népköztársaságunk megbecsülésének nem egyetlen megnyilvánu­lása az országos Pedagógus Nap. Kormányzatunk rendezte a pedagógusok fizetését* Számos Kossuth-díjas nevelő van. Megadta a legszebb címet, a munka legneme" sebb rangjára emelte a pedagógusi, amikor a „kiváló * jelzőt adományozza a leg* jobbjaiknak. A kuliúr forradalom a pedagógus tudását, az iskola és a tanítás szín­vonalát jóval a régi fölé emelte. A maradiság pókhálói eltűntek. A hideg forma­lizmust felváltotta a dialektika, a tudományos marxi—lenini nevelés. Pártunk- és népi államunk a tanítók ezreit képezi tanárokká. Minden lehetőséget megad fejlő* désükhöz, tanulásukhoz, sőt — nagyon helyesen ezt meg is követeli. Köszöntőm népi államunkat, pártunkat mint egy azok közül, akii: a Peder gögus Napon büszkén, felszabadultan tekintenek szabad hazájuk virágzó jövője elé. Azzal az elhatározással végezzük további munkánkat, hogy igyekszünk még sikeresebben hozzájárulni boldog életünk építéséhez, a kultúr forradalom győzelmé­hez, a béke megvédéséhez. * JAKAB JÓZSEF ált. isk. nevelő, Mezőkövesd Élenjáró pedagógusok megyénkben FODOR PAINE (Miskolc) GERGELY LÁSZLÓ (Miskolc) MICSURIN Súlyos anyagi helyzete és a cári hiva­talnokok gúnya ellenére Micsurin, hazá­jának hu fia, visszautasította a csábító ajánlatot. — Orosz ember vagyok — mondotta — nincs annyi pénz a világon, amiért el­hagynám ezt a földet. Az én munkám az én népemnek az ügye. Elemem az észak, a hideg. A gyümölcshozó világot felfelé terelem észak felé. Jöjjenek ide 20 év múlva és meglátják, hogy gyümölcsöt esznek majd az emberek olyan vidékeken is, ahol idáig csak hírből ismerték az almát, a cseresznyét. { Sokai és elszántan küzdött j a sötét klerikális reakció mes' er kedései­vel szemben. A pópák vadul támadták öt ,,istentelen tevékenységnek” minősí­tették, hogy a népért dolgozik. Főleg növény beteszi eíesi módszerei miatt volt szálka szemükben. Egyszer jelkereste öt a kozlovi pópa, Hrisztofor, akinek nagy gyümölcsöskertje volt s beszélgetés közben ezt mondotta: — Mondhatom, minden évben megerő­södik hitem istenben . . . — És miért engedi az isten minden télen az ön kertjét kijagyni? — kér­dezte Micsurin. — Ennek az éghajlat az oka — felelte a pópa. — Éghajlat — legyintett Micsurin s jelkelve székéről egy fügét vett. le a szekrényről. — Ez a füge az én kertem­ben termett. Nálam nem fagynak ki a növények. Nem az éghajlat pusztítja a növényzetet, hanem a szellemi lustaság és a tehetetlenség. Nálam jövőre már őszibarack terem. Igen, őszibarack, itt a tambovi kormányzóságban! Veszek mon- góliai mandulát, keresztezem az ameri­kai Dávid-barackkal és azután . •. — Ez fattyú keresztezés, de méz nem őszibarack — emelte fel til'akozón ke­zét a pápa. — Ön a paráznaság házává alakítja otthonát. Megbotránkoztatja a népet, megszevtség'eleníii isten, földié*, felfordulást csinál az isten által terem­tett természetben. Ez pontosan olyan bűnös cselekedet, mintha csukát kutyá­val párosítana ... E beszélgetésnek az lett a következ­ménye, hogy Micsurint meg akarták fosztani kertjétől. Ettől a veszélytől csak a dicsőséges Októberi Forradalom men­tette meg. Egy nappal azután, ] hogy , a ’nunka~ és parasztok képviselőinek tanácsa át­vette a hatalmat Kozlovban, Micsurin —• aki egyébként igen ritkán hagyta olt faiskoláját — ünneplőbe öltözött, meg­jelent a kerületi földművelésügyi ható­ságnál és kijelentette: „Dolgozni akarok az új hatalom számára.” S a szovjet ha­talom állam fontosságú ügynek tekintette a micsurini faiskola támogatását, intéz­kedett annak megőrzésére, sőt kibővíté­sére, biz'osítoPa a fenntartásához és fej­lesztéséhez szükséges eszközöket. ** II gondoktól megszabadult Micsurin boldogan és minden addigit jó­val felülmúló eredményekkel dolgozott• Felhívást intézett a Szovjetunió pedagó­gusaihoz: — Egy fél évszázad óta várom önöket!, Jöjjenek gyorsan és tanulják meg nálam, hogyan tanítsák az iskolákban a gyerme­keknek a kertészetet. Gyógyítsák ki őket a fák gyűlöletéből, a közömbösség­ből és tanítsák meg a fák, a növényfk szereietére. Ha ezt sikerül elérniok, meg­szépül a világ! A virágzó fák között az ember nem lehet rossz és goromba cs nem üti agyon embertársát.!’9 Legyen Micsurin példaképünk a ter­mészet legyőzésére. megváltoztatására irá­nyuló munkában is. ne feledjük mondá­sát: „Az embernek új növényeket kell teremtenie, ha a természet nem gondos­kodót t megfelelőkről !** 4ROKSZALLASY 20LTAN 1935 jú­nius 7-én halt meg élete 80. évében Ivan Vlagyi- mirovics Micsurin, az alkotó szovjet darwinizmus megalapítója. Ma már min­denki tudja, hogy Micsurin több mint 60 év munkájával új gyümölcsfajták létrehozás ónak módszereit dolgozta Iá s azokat a dolgozó nép rendelkezésére bo­csátotta. Azt is ismerjük, hogy a Micsu­rin tanait továbbfejlesztő szovjet kutatók munkája nyomán honosodott meg nálunk is — többek között — a gyapot és a citrom, hoz létre az élenjáró szovjet tu­domány új növény- és állatfajtákat állítja ezeket a többtermelés szolgálatá­ba, emelvén ezzel is a dolgozók milliói­nak. életszínvonalát. Kevesen ismerik azonban Micsurint, mint embert, — a Forradalom ügye iránt odaadó, a hazáját izzóan szerető, a kle­rikális reakció megtévesztései ellen tör- heletlenül harcoló embert. Érdemes és fontos Micsurint, az embert is meg­ismerni és életéből, magatartásából ta­nulni, róla példát venni, még boldogabb országot építő, a békét védő harcunkban. Tizenhét évvel ezelőtt HABÓCZKY ANNA (Miskolc) LERNER KAROLY. (Miskolc) Jelentkezzetek a dolgozók általános gimnáziumába! Alkotmányulik biztosítja a dolgozók­nak a művelődéshez való jogát is. Pár­tunk útmutatását követve 1951 szep­temberében én is beiratkoztam a dol­gozók általános gimnáziumába. Az. állalános gimnázium* széleskörű általános képzést ad, amelyre azután igen sokirányú további tanulás épít­hető fel, de ha valaki nem is tanul azután tovább főiskolán, az itt szer- zet műveltség, az alapos társadalom­tudományi ismeretek és széles látókör nagy eredményekkel segíti elő termelő fnwikája fejlesztését. Most vizsgák előtt állunk. A vizsgák után kezdődnek a beiratkozások. Fel­hívok minden tanulni vágyó dolgozó*: iratkozzék be a Földes Ferenc gimná­zium esti dolgozó tagozatára! Csak úgy fogják tudni megvalósítani egyre növekvő feladatainkat, ha állandóan és következetesen emeljük műveltségi szín­vonalunkat. ÁCS ÉVA a Földes Ferenc gimnázium dolgozó tagozatának I. oszt. tanulója fagyálló, böuenlermó gyümölcsfákat akart ki­alakítani, de nem volt megfelelő anyagi eszköze a széleskörű tudományos huta ó munkához. Gyűlölte a reklámot, semilyen kicsinyes hiúsági érzés sem vezette, de nem nézhette közömbösen faiskolájának sorsát. Elhatározta, hogy a cári kormány­hoz fordul segítségért: alakítsák át fa­iskoláját kertészeti iskolává. Több mint két esztendeig járta kérvénye a bürokrá­cia útvesztőit, — végül is visszautasítot­ták ajánlatát. Közben az amerikai földművelésügyi minisztérium azt indítványozta Micsurin­nak, hogy szállítsa át faiskoláját külön hajón Amerikába, irányítsa a tudományos munkát az ott elhelyezett kertészeti tele­pen. Hatalmas anyagi előnyökkel, évi Hzezer dollár fizetéssel kecsegtették öt. Micsurin

Next

/
Oldalképek
Tartalom