Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-06 / 131. szám

3 A műszaki vezetők még mindig nem segítik elő a Loy-mozgalom kifejlődését a diósgyőri papírgyárban Amikor a Megyei Pártbizottság Miskolcon ankétot rendezett, arae- yen megtárgyalták a Loy-mozgalom ;lvi és gyakorlati problémáit, a vita órán felszólalt a diósgyőri papír­gyár dolgozóinak képviselője is. Ki- elentctte: úgy látja, hogy gyáruk­on nincs lehetőség a „Termelj ma löbbet. mint tegnap!“ mozgalom be­vezetésére, ők csak olyan formában ^satlakozhatnak Loy elvtárs kezde- nényezéséhez, hogy mind jobb és óbb minőségű papírt állítanak elő. Már az ankóton megkapta a vá- aszt, hogy ez a felfogás helytelen, najd az Északmagyarország április 12-i számában a gyárban szerzett ta- -Kisztalatok alapján konkrét javasla­tokkal rámutatott, hogy — ter­mészetesen — a diósgyőri papírgyár­ban is fejleszthető a Loy-mozgalom. Hogrsn szlvtolték msg a bírálatot a gyár vezetői, hogyan hasznosították a javaslato­kat? A gyár munkásai körében komoly érdeklődés nyilvánul meg a Loy-moz. galom Iránt. Ez érthető is, hiszen a gyár dolgozói általában jó munkával tűnnek ki a terv sikeréért folytatott harcban, fegyelmezetten, öntudato­san dolgoznak, azon igyekeznek, hogy minél nagyobb arányban túl­szárnyalják termelési előírásaikat, — javítsák a minőséget. E mellett a termelés fokozása — a szocialista bérezés elvének megfelelően — kere. setíikben is emelkedést biztosit. Fel­ismerték a Loy mozgalom nagy je­lentőségét, amely a munka jobb megszervezésével, a gépek, az adott lehetőségek jobb kihasználásával biztosítja a termelés egyenletes eme­lését, a termelékenység növelését. Több értékes javaslatot, észfezerüsi. tésl és újítási elgondolást dolgoztak ki a Loy-mozgalom gyárukban való kifejlesztése érdekében. Április 12-1 cikkünkben rámutat­tunk, hogy a raktárhelyiséget nem használják ki megfelelően. Csak 4—5 bálát raknak egymás tetejére, holott a raktár elég magas ahhoz, hogy egymás fölött 8—10 bála is elfér benne. A 200 kg súlyú bálák nagyobb magasságra történő emelése termé- szetesen nem oldható meg kézierö- vel, az is helytelen, hogy jelenleg a munkások a nagy súlyú bálákat puszta fizika erővel emelik 2—3 mé­ter magasságba. Ha Itt valamilyen kisgépesítési al­kalmaznának, hevesebb munkás könnyebben elvégezné a bálák felrakását, a raktárhelyiséget jobban kihasznál, hatnák. Ez annál is szükségesebb, mert a külföldről behozott drága cellulóze-anyagok egy része — a rak­tár nem megfelelő kihasználása miatt ki van téve az időjárás viszon­tagságainak, Elsős időben megtörté­nik, hogy a 200 kg-os bála a víztől 395 kg-ra is megduzzad, a beázott cellulózé „meggombásodik“ ez káros kihatással van a minőségre. Király András raktári csoportvezető java­solta is már, hogy kis költséggel is megépíthető egyszerű darut szerel­jenek fel. Volt másik javaslata is: a klórmészoldó kemencék felé fektes­senek le vízvezetéket, ne gumicsővel juttassák a vizet egyik kemencéből a másikba. A simítógépen jelenleg percenkint 110—120 méter papír megy át. Más papírgyárakban — észszerüsí- tés eredményeként — a gépet sokkal jobban kihasználják, a perccnkinti teljesítmény 150—160 méter. Kiss Béla simitógépkezelő már fel Is ve­tette: mindössze annyi szükséges a gép jobb kihasználásának biztosítá­sához, hogy kicseréljék a csapágya­kat, ezzel lehetővé válik a gép fordulatszámának emelése. Ml történt a dolgozók javaslatai­val ? Semmi. A vállalatvezetöség nem fordít gondot ezekre a javaslatokra, arra hivatkozik, hogy „nincs pénz megvalósításukhoz“, nem szorgal­mazza az újítások bevezetését. A diósgyőri papírgyár dolgozói áp rilisi tervüket 101 százalékra teljesí­tették a selejt 2.8 százalék volt. Ér­deklődtünk májusi tervteljesí­tési eredményük és selejtszázalékuk iránt, — június 3-án azonban ezt még nem tudták megmondani. Arra mutat ez, hogy a vállalat veze­tői azt sem teszik meg, ami nem ke­iül külön pénzbe. Elhanyagolják a Loy-mozgalom egyik fontos összete­vőjét, a teljesítmények mielőbbi, gyors értékelését, a verseny eredmé­nyeinek nyilvánosságra hozatalát. Ideje, hogy a diósgyőri papírgyár vezetői megértsék: alapjában helyte­len álláspontot foglalnak el a Lmy- mozgalommal szemben. II páriszervezet egyik fő feladata, hogy ezt megvilágítsa és elérje, hogy a vállalat vezetői álláspontjukon mielőbb változtassanak. Álljanak a gyár vezetői a Loy-mozgalom élére, ne hanyagolják el a dolgozók kezde­ményezéseit, javaslatait, ellenkező­leg: bátorítsák ezeket a kezdeménye, zö dolgozókat és a fizikai dolgozók kai a legszorosabb összefogásban valósítsák meg gyárukban a Loy- mozgalom jelszavát: „Termelj ma többet, mint tegnap!". Példásan teljesítették beadási kötelezettségüket — gazdagodnak, módosodnak a szabadpiac hasznából a méraiak Mozit, könyviárat, — teljesen felsze­relt kultúrtermet kapott a község. Olvas­hatnak, tanulhatnak, előadásokat hallgat­hatnak a méraiak. Segítséget kaptak a nép államától munkájuk megkönnyítésére is. Gépállomás van a faluban. Az állami gazdaság jó kereseti leHetőségét nyújt minden dolgozónak. Eleven, örömteli élet szilárd alapjai ezek, de* még sem mutatják a hatalmas iramú fejlődés teljes, képét. Valamikor, az urak világában keserves Volt itt is az élet. A pénz ritka vendég volt a szegényember házában, gyorsan elment adóra, sóra. — Egyébre nem is igen tellett. Soha nem remélt jólét bizonyítékait mutatja most a falu íöldművesszövetke- zetéuek áruforgalma Egyedül május hónapban 200 pár cipőt és szandált, bakancsot, 140 méter gyapjú- és selyemszövetet, 12 paplant vásároltak a dolgozó parasztok. Vettek ezenkívül 50 pár seiycmharisnyát, 13 villanyvasalót, rezsót és 3 ezer forint értékű porcellán dísztárgyat. Tízszeresére nőtt a falu cukorka- és csokoládéfogyasztása. A dolgozó parasztoknak ma már telik fényűzést cikkekre is. Ezek az adatok természetesen csak azt mutatják, amit a falu dolgozói a helybeli szövetkezetnél vásároltak. Öt-hat évvel ezelőtt a faluban mind­össze 30 kerékpár volt. Most nincs olyan család, ahol ne volna. Felszabadulás előtt 18—20 rádiót tartottak nyilván, — javarészt a kulákoknál voltak. Most mind az 510 házban szól rádió, — sok helyen kettő is. Az elmúlt hónapok során ugyanis bevezették a vezetékes rádiót, de megtartották a telepes készülékeket is. A szabadpiaci haszonból gazdagodnak, módosodnak a falu dolgozói. Encsre vi­szik a tojást, a baromfit, a zöldséget, de nincs messze Miskolc sem. Vonattal rö­vid óra alatt el lehet érni s a méraiak élnek is a lehetőségekkel. Napról napra igen szépen pénzelnek, bőven futja a be­vételből minden szükségletre. Takács La­jos 5 holdas dolgozó paraszt a szabad­piac hasznából új bútort vett, Lukács József 4 holdas, szoba-, konyhaberende- íést. kerékpárt és ruhákat vásárolt. Orosz István felruházta egész családját, ezen­felül teljes ágynemükészletet vásárolt, jutott kerékpárra is. Lapp József és Szenei István ugyancsak rendszeresen visz fölöslegéiből a szabadpiacra, ebből futotta ruhaneműre, cipőre, porcellán- tárgyakra, kötött meleg holmira, gyapjú­pokrócra. Az egész falu véleményét nyilvánítja Majoros András 9 holdas dolgozó paraszt, amikor azt mondja: Közvetlenül látjuk a szabadpiac hasznát. Ezerszerte nagyobb kedvvel dolgozik így fez ember, mert meg van munkánk ered­ménye. A magam restéről becsülettel gleget teszek beadási kötelezettségemnek, feogy továbbra is megkapjuk a kedvez­ményt, Félévi előírásomat már mindenből 100 százalékig teljesítettem. Ugyanígy gondolkozik cs cscleks-zik a falu többi dolgozója. Kevés kivétellel valamennyien eleget tettek már beadási kötelességüknek s így joggal számíthat­nak arra, hogy június 30-a után hama­rosan visszakapják az értékes előnyöket jelentő szabadpiaci jogot. Büszkék arra, hogy elsők a járás begyűjtési versenyé­ben és már május elsején 100 száz lék felelt teljesítették valamennyi beadási előírásukat. A tojásból egész évi kötele­zettségüket teljesítették, félévi baromfi­beadási tervüket 140, hízoltsertés beadási tervüket 120, vágómarhabeadási tervüket ugyancsak 120 százalékra teljesítették. Jó példát mutatott a két termelőszö­vetkezet, az „Uj barázda’’ és a „Szabad föld’’ tagsága. Elsőnek tettek eleget egész évi tojásbeadási kötelezet:ségiiknek és a hízottsertésbeadásban is túlteljesí­tették előírásukat. A baromfibeadásban lemaradlak, mert eddig nem volt baromfi- állományuk. A hiányt rövidesen pótolják. Kiemelkedően jó munkát végzett a be­gyűjtés sikere érdekében a községi ta­nács, Nagy András tanácselnök vezetésé­vel. Eredményüket annak is köszönhetik, hogy a begyűjtési állandó bizott­ság széleskörű aktiva- háíózafot épített ki és megmagyarázta a dolgozó parasztok­nak a besdás jelentőségét. A népnevelők jó munkát végeztek. Rámutattak a köz­ség fejlődésére, a szabadpiac hasznára, amely nagy mértékben emelte a dolgozók életszínvonalát. Figyelmez'.eiték a lema­radókat, hogy milyen veszélynek teszik ki a falut, ha nem tesznek pontosan eleget kötelezettségüknek. Igen eredmé­nyesen vonták be a fiatalokat a begyűj­tési munkába. Még az úttörők is megkér­dezték odahaza szüleiktől, teljesítették-e már kötelezehségüket? Ennek az alapos felvilágosító és szervező munkának ered­ményeként érték el a mérai dolgozó pa* rasztok, hogy a szabadpiacon értékesít­hették termékeiket. Lelkes készülődés folyik most a falu* ban az aratásra, a cséplésre, az új ke­nyér betakarítására, ügy akarják el­végezni, hogy mielőbb eleget tehessenek gabonabeadási előírásuknak és a szabad’ piaci forgalom június 30-i megszüntetése után ismét mielőbb visszaszerezhessék a szabadpiaci értékesítés jogát és élvezhes­sék annak előnyeit. (Zs. I.) A sátoraljaújhelyi szlovák iskola nevelői és növendékei sorra látogatják a tanulók szülőfaluját A sátoraljaújhelyi szlovák tan­nyelvű általános iskola, nevelői Cs ta­nulói sorra látogatják azokat a köz­ségeket, ahonnan a gyermekek az is­kolába jöttek. Azért tartottuk ezt szükségesnek és helyesnek, hogy a szülők, az illető falvak dolgozói ily módon közvetlen benyomások útján — legalább részben — megismerjék az iskolánkban folyó munkát, <i gyer­mekek is megismerjék tanuiótúrsaik szülőfaluját, életkörülményeit. Először a bükki községekben láto­gattunk. Ömassa, Pükkszentlászló, fliikks.zcntkcrcs.zt és Kcpáshuta volt kirándulásunk legtávolabbcső állo­mása. A helyi tanácsok, tömegsserve- zctek, nevelő társaink nagy figyclem­Védekezzünk a lucerna kártevői, a poloska és a böde ellen! TarcaJ község határúban tapasz­taltuk, hogy a lucemaföldehen fel­lépett a poloska és a böde. Lehet­ségesnek tartjuk, hogy a megye más részeiben is hasonló a helyzet, éppen ezért felhívjuk a figyelmet e kártevők elleni haladéktalan vé­dekezés nagy fontosságára. A kár­tevők pusztítása olyan nagymérvű is lehet, hogy veszélyeztett a má­sodik kaszálást, sőt a későbbi ka­szálások eredményeire is kihatás­sal van, ha nem védekezünk elle­nük idejében és szakszerűen. . Felhívjuk a megye termelőinek figyelmét, hogy ezt a védekezést mel és gondoskodással intézték elszál­lásolásunkat, étkeztetésünket. Külön ki kell emelnünk Kayui Márton ta­nácselnök, Galuska. József né, Császár József né, Orlicki Vilmosáé, és több más szülő, Nágy Hála, Molnár Gáspár és Szives Lajos nevelők, továbbá Vagy őrmester elvtárs irányunkban megnyilvánult nagy figyelmességét. Igen jóleső volt és nagy segítséget je­lentett, hogy gyermekeink, a fárasztó gyaloglás helyeit teherautón mehettek az egyik távolabbesö községbe. Utunk alkalmával igen sole jó ta­pasztalatot szereztünk, élményeink felejthet éti ének m a ra dnak. MACK ISTVÁN igazgató­1—3 napon belül feltétlenül hajtsák végre. Az üresen maradt tarlókat lehetőleg a hajnali és esetleg az esti órákban járassuk meg nehezí­tett tüskeboronával. Napközben nem érdemes a tüskeboronát já­ratni, ahol már sarjúfakadás van. Ha a sarjű már mutatkozik, ideg- méregporozást javasolunk Mata­dorral, vagy Darsinnal való perme­tezést. Termelőink kövessenek el mindent, hogy megakadályozzák a kártevők szaporodását! LENGYEL BÉLA Szőlészeti Kutató Intézet tarcali kísérleti telepe Az Északmagyarország levelező-mozgalmának fejlődése május hónapban Május hónapban megyénk munká­sai, bányászai, dolgozó parasztjai, ér­telmiségi dolgozói 540 levéllel keres­ték fel az Északmagyarország szer­kesztőségét. Április hónapban 464 le­velet kaptunk. Az emelkedés azt mu­tatja, hogy mind többen Ismerik fel a jevelezőmozgalom jeleni őségét és rendszeresen beszámolnak az elért eredményekről, az észlelt hiányossá­gokról, a tapasztalt problémákról Me­gyei Pártbizottságunk lapjának, rajta keresztül pártunknak. A jelzett időszakban 2S9 levelet közöltünk lapunk hasábjain. Fordítsanak nagyobb gondot párt-, állami és gazdasági szerveink a kivizsgálásra küldőit levelekre! Szerkesztőségünk minden panaszt, bejelentést tartalmazó levelet igyek­szik lelkiismeretesen kivizsgálni és el­intézni. 43 levélben mutattak rá má­jusban íróik olyan hibákra, amelyek fékezik előrehaladásunkat, tápot ad­nak az ellenségnek, hogy akadályozza építő munkánkat. Eközül a 43 levél közül 23-at már teljesen elintéztünk, a többi kivizsgálása még tart. Itt kell rámutatni arra, hogy egyik-másik he­lyi párt, állami és gazdasági szerv még mindig nem fordít kellő gondot a dolgozók leveleire. Ezekre változatla­nul érvényes pártunk Politikai Bi­zottsága a niur.kás-parasztlevelező mozgalomról szóló határozatának meg. állapítása: „Akadnak olyan pártbi­zottságok ... amelyek felesleges meg­terhelésnek, kényszerű feladatnak te­kintik a dolgozók leveleivel való foglalkozást, a levelekben fölvetett kérdések megválaszolását, a. bejelenté­sek kivizsgálását. Ezek a pártbizottsá­gok ... nem ismerték fel a. levelező- mozgalom jelentőségét, hogy a levele­zők tízezreinek ébersége helytállása, kezdeményezése, harckészsége a dol­gozó milliók kimeríthetetlen erőforrá­sait tárja fel építő munkánk meg­gyorsítása, a kongresszusi határoza­tok megvalósítása érdekében. A mun­kás-parasztié felezők „ sajtón keresz­tül újabb széttéphrtetten kötelékek­kel kapcsolják össze pártunkat a tömegekkel.'’ Több esetben szükséges, hogy a szerkesztőség a beérkezett levelet to­vábbítsa ellenőrzés, kivizsgálás és in­tézkedés végett illetékes helyi, párt, állami és gazdasági szervekhez. Így április 24-én továbbítót lünk egy leve­let a Diósgyőr vasgyári Kohászati Üzemek pártbizottságához, amelynek elintézését május 6-án Ismét kértük és sürgettük. Azonban a pártbizottság mindmáig nem intézkedett és nem válaszolt. Az ózdi nagyüzemi pártbi­zottsághoz február 21-éu küldött és március 6-án megsürgetett, április 6-án küldölt és április 24-én ismét kért levelet ugyancsak nem válaszol­ták meg. Válaszolatlanul fekszik a Diósgyőri Kohászati Üzemek DISZ- bizottságánál egy április 16-án kül­dött és május 2-án megsürgetett le­vél. Az edelényi járási pártbizoltság sem válaszolt még ver. április 8-án küldött és április 23-án megsürgetett levélre. Március 27-én továbbítottuk egyik dolgozónk levelét a putnoki já­rási TSB-hez, április 23-án ismét ír­tunk ugyanabban az ügyben, de vá­laszt máig sem kaptunk. Ezúton is fel­hívjak a felsorolt szerveket, kezeljék nagyobb gonddal és törődéssel a dol­gozók leveleit. Hajtsák végre a l-’oli- tlkai Bizottság idézett határozatát, amely megszabja: „4 pártbizottságok és pártszervezetek fokozottan támasz­kodjanak a tömegeknek a leveleken keresztül megnyilvánuló kezdeménye­zéseire, leleplezéseire, bírálataira. A központi szervek és a szerkesztőségek által kivizsgálásra megküldött levele­ket a legrövidebb időn belül dolgoz­zák fel, biztosítsák megválaszolásukat, nyilván tartásukat­A levelek megoszlása területenkint és tárgykörönkint A május hónapban szerkesztősé­günkhöz érkdke'.t levelek területenkint így oszlottak meg: Abaújszántói já­rás 38, edelényi 18, enesi 10, rnező- esáti 29, mezőkövesdi 32, miskolci 29, sárospataki 56, szerencsi 18, szikszói 11, ózdi 29, sátoraljaújhelyi 21, put­noki 25, ricsei 7. Miskolc város 99, nagyüzemek 77, bányák 29, épilkezé- sek 17. Tárgy szerint a levelek megoszlása a következő: az ipari és mezőgazda­sági termelés legkülönbözőbb kérdé­seivel — munkaverseny, munkamoz- galmak, tervteljesítés, munkafegyelem; stb. — 112 levél foglalkozott. A tava­szi mezőgazdasági munkákról, vetés­ről és növényápolásról 58-an írtak. — Kevés levélben számoltak be a köz­ségek dolgozói, vezelől a begyűjtés ál­lásáról 29 ilyen levelet kaptunk. Ér­tékes segítséget nyújtottak levelezőink a fémgyűjtésben. Napról napra lelkes sorokban számoltak be az újabb ered­ményekről- Ezek a levelek is kifejez­ték, hogy megyénk dolgozói, elsősorban fia­taljai átéresték „ fémgyűjtés nagy jelentőségét, népgazdaságunk to­vábbi fejlődése szempontjából■ SS levél foglalkozott a fémgyűjtéssel- A nemzetközi kérdések iránt egyre; növekedő érdeklődésről, az imperia­listák gazteltei által kiváltott felhá­borodásról, az amerikai pestisbandi­ták elleni gyűlöletről tanúskodik az a 64 levél, amelyben a dolgozók tilta­koztak a keretszerződés megkötése ellen, Duclos elvtárs letarlóztatása ellen. 62 levél a kultúrélet, a kultúr- agitáció különböző kérdéseit ölelte fél- 43 levé1!>en különböző sérelmes ese­tekről tájékoztattak bennünket levél­íróink, 49 levél mutatott rá a terme­lést, a tervek teljesítését akadályozó hibákra és bírálták meg építően a fe­lelős személyeket, örvendetesen meg­nőtt sportlevelezőink írásainak szá­ma. 30 ilyen levél érkezett hozzánk május hónapban. Az elmúlt hónapban 613 levelet küldött szerkesztőségünk a dolgo­zóknak és válaszolta mea levelei­ket­Az Északmagyarország ankéfja a gazdag termésért folyó harcról Június 1-i, vasárnapi számunkban ankétot indítottunk el a gazdag ter­mésért folyó harcról. Elsőként Fodor András, a karcsai „Dózsa" termelő- szövetkezet növénytermelési brigádve­zetője számolt be munkamódszerük­ről- Lapunk június 5-i, csütörtöki szá­mában Bartha Imre, a sárospataki „Dózsa“ tsz növénytermelési brigád- vezetője írta meg munkatapasztalatai­kat. Nagy örömmel vennénk, lia leve­lezőink, dolgozóink közül minél töb­ben bekapcsolódnának ebbe az ankét- ba. Várjuk a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezeti cso­portok, az egyénileg dolgozó parasz­tok, a községi párttilkárok és népne­velők, tanácsvezetők és járási pártbi­zottságaink munkatársainak hozzá­szólását: hogyan készülnek — jó nö­vényápolással, a munka magasszínvo- nalú megszervezésével, a gépek idö- lieni kijavításával, széleskörű politi­kai felvilágosító munkával — a gaz­dag aratásra, az aratási és cséplési csatára. Várjuk agronómusaink szak­cikkeit, amelyekben az élet meggyőző lényeivel és érveivel magyarázzák meg a viaszérésben való aratás, má­sodvetés, pótbeporzás, tarlóhántás nagy előnyeit. Uj levelezőink közül ki kell emel­nünk Trembiczki Józsefet (Tolcsva), aki szorgalmasan és elevenen tájékoz­ta! bennünket a község életéről, mun. kajáról. A kapott levelekről „az Északmagyarország postája“ című rovatunkban napról napra beszámo­lunk, mégis ki kell emelnünk Bernát Hona (Berzék) levelét, amelyet a na­pi háromszori fejés bevezetésének ki­tűnő eredményeiről írt és Vida An­tal (Bodrogkeresztur) közlését, amely­ben megírta, milyen segítséget nyúj­tott munkájuk megjavításához az Északtnagyarországban megjelent bí­ráló cikk. Ankétjaink májusban Május hónapban is több ankétot rendeztünk. Mezőcsáton megbeszélést tartottunk a tszes-k növénytermelő brigádvezetői vei, Ernődön az állami gazdaságok növénytermelő brigádve­zetőivel a növényápolás és munka- szervezés kérdéseiről- Göneruszkán három község élenjáró dolgoz^ pa­rasztjai tárgyalták meg ankétünkön, hogyan készülnek fel a második fél­évi begyűjtési előírások maradéktalan teljesítésére. „S zero besil és“-t ren­deztünk a Tejipari Egyesülés és az Élei mi.szer kiskereskedelmi Vállalat kö. zott Miskolc jobb fe.iellátása érdeké­ben. Hasonlókén ankétot tartottunk a kenyér minőségének megjavítása cél­jából­A MÁV miskolci igazgatóságéinak dolgozói az 500 kilométeres mozgalom sikeréért A MÁV miskolci Igazgatóságának területén dolgozó vasurasok mind jobban megértik az 500 kilométeres mozgalom nagy jelentőségét s válla­lásaik teljesítésével járulnak hozzá a mozgalom sikeréhez. Az országos versenyben a legjobb eredményt Urbán László, a miskolci rendezőpályaudvar dolgozója érte el aki az átlagos kocsiterhelést 108 szá­zalékra emelte A forgalmi szolgálat, tevők közül az országos versenyben a második helyre került Benke Ist­ván sztahanovista, forgalmi szolgá­lattevő. KALLUS IMRE Máv. igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom