Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-29 / 151. szám
VÜSRmap, 1952. Jöntns 29. ÉSZAKMAGYASORSZAG 7 ANKÉT AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGBAN A GAZDAG TERMÉSÉRT FOLYÓ HARCRÓL így készültek a mező csati járás termelőcsoportjai az aratási csatára A mezőcsáti járásban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok egy része már megkezdte és be is fejezte az ősziárpa aratását. Már vannak tapasztalatok, tanulságok, amelyeket hasznosítanunk kell az aratási csata sikere érdekében. Egyik ilyen fontos tanulság, hogy termeifiszövatkezeti csoportjaink tagságát tettes számban bt? kel! vonni a közös munkába. Csak így tudjuk az aratást jól elvégezni. El kell érni, hogy megszüntessük a „papíros tagságot”, azoknak tagságát, akik ilyen, vagy olyan okok miatt feléje sem néznek a csoportnak. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy egyes tagok későn járnak dolgozni, ■\iszom annál jobb n igyekeznek a hazamenéssel. Oda kell hatni, hogy minden tszcs-tag a leglelkiismeretesebben, gondosabban és jobban dolgozzék, mint egyéni gazda korában. Nem lehet beletörődni abba, hogy amíg a serény, becsületesen dolgozó tagok — a csoport- tagok túlnyomó többsége — töri magát, egyesek a legnagyobb dologidőben baromfit, túrót, tejfelt és más portékát fognak a hónuk alá és naphosszá üldögélnek a piacon, mint Sepsi Józsefné és Zsűri Józsefné, holott Sepsi József és Zsűri József — a mezőcsáti „Szabadság” tsz tagjai. Máshol is előfordult hasonló eset. A sajóörösi „Alkotmány” tszcs egyik t-gja, Batueki Imre növényápolás helyett halászni járt, ezzel súlyosan megsértette a minisziertanács határoza át, amely szerint minden tagnak ki kell vennie részét a közös munkából. Ott, ahol a termelőszövetkezetek vezetői és a függetlenített brigádvezetők jól dolgoznak és helyes felvilágosítással, szervezéssel bevonják a szövetkezet tagságát az időszerű munkákba, minden feladatot idejében elvégeznek. Számos termelőszövetkezetünknél állapított uk meg, hogy a kapások térimének egyénekre való felosztása jő hangulatot, nagy versenykedvet váltott ki minden becsületes, szorgalmas tagból, ennek nyomán mozgósították családtagjaikat is. Van olyan közöttük, aki' negyed-, sőt ötödmagával kapált, mint Labanc Mihály a sajószögedi termelőszövetkezetben. Ha a földterületet ueii osztják fel és közösen kapáltak volna, bizonyos, hogy ezek a dolgozók nem vonták volna be családtagjaikat a munkába. Vannak még termelőszövetkezeteinkben olyanok, akik egyéni gazda korukban is restek, kényelmesek vrltak, jellemző, hogy éppen ezek a leghangosabbak most. l’árttitkár és népnevelő elvtársaink beszéljenek többször is az ilyen rendszertelenül dolgozó, piacozó, elmaradozó tagokkal, győzzék meg őket a kötelességteljesítés fontosságáról. Vezessék rá őket arra, hogy fegyelmezetten kell dolgozniuk, a munkaidő minden percét ki kell használniuk, mert ezt vállalták a belépési nyilatkozatban, ezt követeli saját érdekük is. Világosan, számokkal meg kell nekik magyarázni, hogy egyéni boldogulásuk el sem képzelhető a körös vagyon gyarapodása nélkül. A termelőcsoportok minden egyes tagjának bevonásával a legsürgősebben be kell hozni a késést a növényápolásban, mert őszi kalászosaink nem várnak az éréssel. Ősziárpa termésünk igen szépnek ígérkezik. A szövetkezeti tagok nagy örömmel, vidáman aratnak, folyik a verseny termelőszövetkezeteink között, hogy melyik lesz az első, melyik fogja legelsőnek teljesíteni beadási kötelezettségét az új termésből. Gépállomásainknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordit.-niok a termelő- szövetkezetek segítésére. Nagyobb figyelemmel kell elvégezniök a gépek bejáratását. Nem szabad megismétlődnie annak, ami Tiszadorogmán történt, hogy az aratógép már az aratás elején kiesett a munkából. A. termelőszövetkezetek jóval nagyobb támogatást várnak gépállomásainktól, mint amit az elmúlt évben kaptak. Ugyancsak jól kell készülniük az aratásra, fokozottabban kell segíteniük termelőszövetkezeteink munkáját a községi tanácsoknak is. Községi tanácselnökeink vegyenek példát a tiszatarjáni és a hejőpapi tanácselnököktől, akik csaknem naponta, a munkahelyeken Is feihersslk a szövetkezet dolgozóit. A hejőpapi tanács elnökét a napokban a ,.Pe:őfi” tsz repcetábláján találtuk, ahol útmutatást adott a jobb munkára. Vannak azonban olyan tanácselnökeink is, akik az irodából szeretnék irányítani a munkát. Az ilyenek persze nem veszik észre a hibákat, nem is tudnak gyorsan és megfelelő segítséget adni. Igriciben a tanácselnök például nem tudta, hogy a „Kossuth” termelőszövetkezetben napszámban szedtek le az étkezési cukorborsót. Hejőbábán a tanácselnök nem ismerte, hogy a tsz vezetősége a legszorgosabb növényápolási munka idején hatnapi távolmaradást engedélyeseit a í&b.ácyos munkacsapat tagjainak, akik ez időre máshová mentek el napszámba dolgozni. Még súlyosabb hiba volt, hogy nem vette észre, hogy a termelőszövetkezet elnökhelyettese a dohányos munkacsapatnak 500 forintért adott ki kapálásra egy darab cukorrépa-földet, így aztán nem csoda, hogy a vezetőség szemrebbenés nélkül szétosztotta volna a közös sertésállomány malacait is a tagok között, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya idejében közbe nem lép. Termelőszövetkezeteink vezetői és tagjai vegyenek példát az élenjárókról, különösen vigyázzanak az alapszabály megtartására. Községi tanácsaink ellenőrizzék és segítsék termelőszövetkezeteink munkáját- Fordítsák mindenütt a legnagyobb gondot a versenymozgalom kiszélesítésére, ennek eredményeképpen gyorsabban, jobban halad a növényápolás, az aratás, tarlóhántás, másodvetés és cséplés. Mikor fegyelemről beszélnek, az állami fegyelemre is gondoljanak; arra, hogy a szövetkezet pon'.osan és jól teljesítse az állam iránti kötelezettségét. Itt az ideje, hogy termelőszövetkezeteink eleget tegyenek félévi serlés-, tojás- cs baromfibeadási előírásaiknak Ahol a termelőszövetkezet és tanács között jó a kapcsolat, előrelátó a csoport vezetősége, idejében gondoskodtak arról, hogy hízásra fogják a serléseket, baromfit neveljenek. Az ilyen szövetkezeteknél nincs is lemaradás. Heiőbábán, Ernődön. Tisza- bábolnán, Mezőcsáton és még több más helyen a termelőcsoportok már eleget tettek sertésbeadási kötelezettségüknek. A baromfibeadásban az árok ői „Vörös Csillag”, a L'szabábolnai „Rákóczi” és a geleji „Petőfi” termelőszövetkezet jár az élen. Lemaradt termelőszövetkezeteink pótolják a mulaszlást, ne feledjék, hogy természetesein — a termelőszövetkezetekre is vonatkoznak a törvény előírásai és a törvény megsértésének következményei. Jellemző, hogy ahol gyenge a politikai munka, a csoport tagjait nem nevelik állampolgári fegyelemre s emiatt lemarad ak a beadással, ott az államot fejőstehénnek nézik, attól mindig csak kapni szeretnének, nem értették meg az állam iránti kötelességek teljesítésének jelentőségét. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy stiel megsértik az illám! fegyelmet, ott laza a munkafegyelem is. Vannak termelőszövetkezeteink, amelyekben egyes dolgozók úgy gondolkoznak, hogy a kétszeri kapálást el kell ugyan végezni, de „a h rmadik és a negyedik kapálás mér fölösleges”. A kukorica pótbeporzása sem szükséges, hiszen „úgyis terem annyi, amennyi elég a szövetkezet és a tagság jószágállományának”. Az ilyenek nem gondolnak az állam iránti kö elczottség teljesítésére, azt hiszik, hogy úgyis haladékot kapnak. Le kell küzdeni az ilyen káros nézeteket, pártszervezeteinknek mozgósitaniok kell erre a népnevelőket. Termelőszövetkezeteink kövessék az élenjárók példáját, mozgósítsák tagságukat, hogy a békearatást a gyorsan végrehajtott béke- begyűjtés kövesse s ebben is termelőcso- portjaink mutassanak példát. OKVATH BÁLINT * járási tanács Vsx csoportvezető Száz orvost tüntetnek ki július 1-én „kiváló orvos“ és „érdemes orvos“ címmel Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának a „kiváló orvos” és „érdemes orvos" kitüntető cím adományozásáról. Természetes és magától értetődő — mondotta —, hogy amikor népi demokráciánk a minisztertanácsi határozattal lehetővé tette, hogy a kiváló és érdemes orvosaink az őket megillető kitüntetést megkaphassák, ennek időpontjául július 1-ét, a nagy Semmelweis születése napját választotta. így 1952 július 1-én, a magyar orvostársadalom történetében először, száz kiváló és érdemes orvos fog összegyűlni a Semmelweisről elnevezett teremben, bogy a jól megérdemelt kitüntetést ’átvegye. Ma ül össze a Nyomda- és Papíripari Borozók Szakszervezetének XXXIV. országos küldöttgyűlése A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete vasárnap tartja XXXIV. országos küldöttközgyűlését. Az egésznapos tanácskozáson, amelyen most elsőíz- ben vesznek részt az újságírók, a könyv- és lapkiadó vállalatok küldöttei, Galló Ernő főtitkári beszámolója alapján megtárgyalják majd a szakszervezeti munka eddig elért eredményeit, fogyatékosságait és meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásával az egész iparág területén elősegíthetik ötéves tervünk sikerét. Uj búzafajtát termesztettek ki a Szovjetunióban A délurali földeken sikerrel honosítja\ meg A „Szikja.” nevű új tavaszi búzafajtát, amelyet írv'.csurini módszerekkel termesztettek \i. Termése a kísérleti földeken néhány év alatt elérte a negyvenöt mázsás hektdronkinti átlagot. Az ul, nagyszemű búzából igen jóminőségű kenyeret lehet készítené. Szara rendkívül erős és d\\or sem dől meg, ha nagyol; a kalászok A „Szikra"-búzát az Ural néhány déli vidékén már nagy területen termesztik és meghonosítják a Baskír Autonom Köztársaságban is. A jövő évben a délurali kolhozok már félmillió hektáron termesztik az új búzafajtát. Épül a Turk mén főcsatorna íz lmu-Darja 'és Krasznovodszk között 'épülő 1100 kilométer hosszú Turkmén Főcsatorna. 1,300 000 hektár öntözését és mintegy 7 millió hektár legelő árasztásos öntözését teszi majd lehetővé, A csatorna útvonalán már megindultak a~ építkezés előmunkálatai. Képünkön egy hit köbméteres markolókmalú 'exkavátor szerelését lát- hatiuk fi tghia-tasi szerelőállomásul^ ' NEMZETKÖZI SZEMLE Korea, a nagy Mar hét éve vérzik Korea* bombáktól szaggatott földje. Mérhetetlen szenvedés az osztályrésze annak a hőst népnek, amely csak öt évig élte a békés, demokratikus építés örömteli életét ísszak-Koreában és nyújtott bizakodást erőszakkal elszakított testvéreinek a 38. szélességi foktól délre. Eredményei — az új hazai ipar, az újjászületett, fejlett mezőgazdaság, Plienjan hatalmas egyeteme, az ország tizenhét főiskolája és ötvenöt technikuma — megmutatta a gyarmati népeknek, hogy mit eredményez, lia egy nép megszabadul elnyomóitól és ura lesz sa ját sorsának. A gyarmati népek erőt merítettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság példájából. Ez volt az imperialista támadás indító- oka, ezért lépték át El Szín Man bábkormányának csapatai 1950 június 25-én a SS. szélességi fokot gazdáik, az amerikai Imperialisták parancsára, azért követték Lí Szín Man csapatait az amerikai hordák. Az imperialista fegy-veres beavatkozásnak azonban nem az volt az egyetlen célja, hogy megbénítsa az ország demokratikus fejlődését. Az Imperialista agresszorok elsősorban azért akarták rátenni kezüket az egész koreai félszigetre, hogy új támaszpontot, új felvonulási területet nyerjenek a Szovjetunió és Kína ellen tervezett támadó háborújuk céljaira. Az egész Korea feletti ellenőrzés biztosítja a Sárga- és a Japán-tenger elienőr/.ését. Mindezeken túl Korea jelentős természeti kincsei, fejlett ipara is csábította az agresszort. Ezért robbantották ki az imperialisták a világtörténelem egyik legszégyenletesebb támadó háborúját. A gyilkosságok, a baktérlumhá- ború, a hadifoglyok „rostálása“, Ko- csedo hóhérainak embertelen rémtettei, a fegyverszüneti tárgyalások elhúzása és akadályozása, mind-mind leleplezik az emberbőrbe bujt imperialista vadállatok aljasságait. A koreai nép a kínai önkéntesek segítségével hősiesen és sikerrel vívja nemzeti szabadságliarcát. A kínai népi önkéntesek a koreai nép igaz barátai. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek minden ütközetben megmutatták hősiességüket és visszaverték az amerikai imperialisták támadásait. Győzelmeikhez erőt ad, hogy hazájuk szabadságáért, függetlenségéért és a világ békéjéért harcolnak. Nemcsak a kínai önkéntesek támogatják a koreai nép hősi harcát. A Szovjetunió népei, az egész haladó emberiség együtt érez a koreai nép Igaz ügyével. A Szovjetunió többízben tett javaslatot a koreai kérdés békés rendezésére. Ezeket a javaslatokat a világ valamennyi békeszereharc zászlaja tő népe támogatja. Ezek a javaslatok a békét ós a koreai nép érdekeit szolgálják. A fegyverszüneti tárgyalások is a Szovjetunió javaslatára kezdődtek meg. A fegyverszüneti tárgyalások amerikai részről történő elhúzása világosan mutatja, hogy az intervenciósok nem akarnak békét Koreában, nem adták fel tervüket, hogy Koreát távolkeleti katonai felvonulási területükké változtassák. Erre a tényre már többször rámutatott Kara ír tábornok a panmindzsoni tárgyalások során és leleplezte, hogy az amerikaiak mindenáron a koreai háború kiterjesztésére törekednek. A június 25-1 évforduló alkalmából a világ népei harcos üdvözletü. lset küldték a nemzeti függetlenségéért küzdő hős koreai népnek. —i Ezek az üdvözletek bizonyítják, hogy a hatalmas béketábor egyetért azokkal a szavakkal, amelyeket Pák Deu Aj mondott a koreai háború hatodik hónapjában: „Korea ma az ázsiai népek zászlaja abban a harcban, amelyet a gyarmati iga lerázásáért vívnak. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a jövőben is fennen hordozzuk ezt a dicső zászlót“. A világ minden tájáról érkeztek üzenetek az évforduló alkalmából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Kína demokratikus pártjai és szer. vezetei üdvözletüket küldték a koreai néphadseregnek és a kínai népi önkénteseknek. „A koreai népnek az amerikai imperializmussal vívott el- lenállási harca — mondja a többi között az üzenet — bizonysága annak, hogy egy békeszerető nemzet legyőzhetetlen.“ Nemcsak a béketábor országaiban támogatják a koreai nép harcát. Az olasz, francia, osztrák dolgozók gyűléseken követelték ezen a napon az idegen csapatok visszavonását Koreából, s követelték a béke megteremtését Koreában. Japánban hatalmas tüntetések zaj. iottak le. Newyorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete székhelye előtt sok newyorki asszony gyűlt ossz« a koreai nép hősi harcának második évfordulóján. Az asszonyok — sóban kis gyermekükkel karjukon —. követelték: „Vessenek véget a koreai háborúnak!“ A hős koreai nép 'iránti nemzetközi szolidaritás állandóan erősödik. A magyar dolgozók most a „koreai mű- szak“ során kivívott új nagy ter- raelési győzelmekkel, hazánk s a béketábor további erősítésével, a gyűjtés során őszinte szívből, testvéri szeretettel adotf forintjaikkal is tá- mogatják a mi hazánk békéjéért és szabadságáért is harcoló koreai hősöket. Ridgway Wyugat-Németorgzágban Kldgway, a gyűlölt pestistábornok, a koreai nép hóhéra európai körúton jár. Páris és Róma után „meglátogatta“ Nyugat-Németországot, német földet taposott vértől sietve megtisztított lakkcsizmája. Itt is — mint mindenütt, amerre járt — kétféle fogadtatás várta. Az egyik: felfegyverzett rendőrosztagok, készenlétbe helyezett riadóautók, néppel szombeszegezett szuronyok, golyó, és lángszórók. A másik fogadtatás azonban ennél félelmetesebb: hatalmas, erős, egységes népi ellenállás. A német nép gyűlölete és utálata itt Is áttörte a szilárdnak hitt rendőr-falat és a „Go home, Ridgway“ („Takarodj haza, Ridgway!“) túlharsogta a zsoldosok alázatos énekét. A Ridgway üdvözlésére felszálló repülőgépekkel egyidö- ben léggömbök ezrei szálltak fel „Ridgway, takarodj haza!“ felírással. A német nép még nem felejtette el Ridgway elődjét, aki gázt és klör- meszet szánt az emberiségnek, — Nyugat-Németország népe méltó fogadtatásban részesítette Ridgwayt. Míg a pestistábornok Nyugat-Né- metországban járt és hadgyakorlatokat tartott a Német Demokratikus Köztársaság határán, megbeszélte, hogy kellően aknázták-e alá a német hidakat, vasutakat és gyárakat — ural sem pihentek. Londonban Acheson, Eden és Schuman tárgyal a háborús tervek megvalósításáról. Tárgyalásaik főkérdése: a bonni és párisi háborús szerződések ratifikálásának kérdése. Nehezen, félig tető alá holott szerződéseiket veszély fenyegeti, A nép — amelyet kifelejtettek a számításból — tiltakozik e szerződések ellen. Tüntetések, tiltakozó sztrájkok, röpcédulák ezrei követelték egész ' Németországban: „KI Németországból a pestistábomokkal!“ „Le a háborús kiilönbékeszerződéssel!“ A RIdgway-ellenes tüntetések olyan méreteket öltöttek, hogy Ridgway messze elkerülte a nyugatnémet, országi városokat és kizárólag az amerikai, angol, francia megszálló ^apatoiiat, valamint a nyugatnémet zsoldos alakulatok körében tartózkodott háromnapos nyugatnémetországi útja során. Az események megmutatták azt is, hogy Adenauer — akire biztosan számítottak a Londonban tárgyaló külügyminiszterek — nem elég erős saját pártjában sem. Adenauer vereségét mutatja a különszerződés ratifikálásának elhalasztása. Adenauer po. Útikat kudarcához hozzájárul, hogy a különböző nyugatnémet pártok ve. zető tagjai is egyre gyakrabban nyilatkoznak a háborús szerződések ellen. A német népnek harcában utat mutat a Szovjetunió legutóbbi, május IM-i jegyzéke. A dolgozók — a Német Szocialista Egységpárt és a Német Kommunista Párt vezetésével egész Németországban a külön- békeszerződés elvetését, az össz- német békeszerződés megkötését követelik. Kommunista és szociáldemokrata munkások harcolnak a munkásegység megteremtéséért. A nyugatnémet dolgozók egyre erélyesebben és egyre egységesebben harcolnak Adenauer klikkje ellen. Az idő nem az agresszoroknak dolgozik. A németországi események bizonyítják, hogy a nyugati külügyminiszterek tárgyalásainak légköre éppen olyan kevéssé nyugodt, mint Ridgway nyugatnémetországi látogatásának körülményei voltak, amikor tankok és rohamlövegek védelme alatt, „Vesszen Ridgway, a pestistábornok!“ „Le a ktllönbékeszer- zödéssei és Adenauerrel!“ és hasonló „üdvözlések“ között hagyta el Nyugat-Németország földjét. Míg Londonban az imperiaUsták klikkje tárgyal támadó politikájának kiszélesítéséről, míg a pestistábornok európai körúton jár, addig a népek sem ülnek tétlenül. Éles harci fegyverüket : a munkásosztály akcióegységét, a nemzet minden haladó rétegére támaszkodó népfrontot, az országhatárokat nem ismerő békemozgalmat nekiszegezik az Imperialistáknak. És ez a iegyrer legyőzhetetlen!
