Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

VÜSRmap, 1952. Jöntns 29. ÉSZAKMAGYASORSZAG 7 ANKÉT AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGBAN A GAZDAG TERMÉSÉRT FOLYÓ HARCRÓL így készültek a mező csati járás termelőcsoportjai az aratási csatára A mezőcsáti járásban a termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok egy része már megkezdte és be is fejezte az ősziárpa aratását. Már vannak tapaszta­latok, tanulságok, amelyeket hasznosíta­nunk kell az aratási csata sikere érde­kében. Egyik ilyen fontos tanulság, hogy termeifiszövatkezeti csoportjaink tagságát tettes számban bt? kel! vonni a közös munkába. Csak így tudjuk az aratást jól elvégezni. El kell érni, hogy megszüntessük a „papíros tagságot”, azoknak tagságát, akik ilyen, vagy olyan okok miatt feléje sem néznek a csoportnak. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy egyes tagok későn járnak dolgozni, ■\iszom annál jobb n igyekeznek a haza­menéssel. Oda kell hatni, hogy minden tszcs-tag a leglelkiismeretesebben, gon­dosabban és jobban dolgozzék, mint egyéni gazda korában. Nem lehet bele­törődni abba, hogy amíg a serény, be­csületesen dolgozó tagok — a csoport- tagok túlnyomó többsége — töri magát, egyesek a legnagyobb dologidőben ba­romfit, túrót, tejfelt és más portékát fognak a hónuk alá és naphosszá üldö­gélnek a piacon, mint Sepsi Józsefné és Zsűri Józsefné, holott Sepsi József és Zsűri József — a mezőcsáti „Szabadság” tsz tagjai. Máshol is előfordult hasonló eset. A sajóörösi „Alkotmány” tszcs egyik t-gja, Batueki Imre növényápolás helyett ha­lászni járt, ezzel súlyosan megsértette a minisziertanács határoza át, amely szerint minden tagnak ki kell vennie részét a közös munkából. Ott, ahol a termelőszövetkezetek veze­tői és a függetlenített brigádvezetők jól dolgoznak és helyes felvilágosítással, szervezéssel bevonják a szövetkezet tag­ságát az időszerű munkákba, minden fel­adatot idejében elvégeznek. Számos ter­melőszövetkezetünknél állapított uk meg, hogy a kapások térimének egyénekre való felosztása jő hangulatot, nagy versenykedvet vál­tott ki minden becsületes, szorgalmas tagból, ennek nyomán mozgósították családtagjaikat is. Van olyan közöttük, aki' negyed-, sőt ötödmagával kapált, mint Labanc Mihály a sajószögedi ter­melőszövetkezetben. Ha a földterületet ueii osztják fel és közösen kapáltak volna, bizonyos, hogy ezek a dolgozók nem vonták volna be családtagjaikat a munkába. Vannak még termelőszövetkezeteinkben olyanok, akik egyéni gazda korukban is restek, kényelmesek vrltak, jellemző, hogy éppen ezek a leghangosabbak most. l’árttitkár és népnevelő elvtársaink be­széljenek többször is az ilyen rendszer­telenül dolgozó, piacozó, elmaradozó ta­gokkal, győzzék meg őket a kötelesség­teljesítés fontosságáról. Vezessék rá őket arra, hogy fegyelmezetten kell dolgoz­niuk, a munkaidő minden percét ki kell használniuk, mert ezt vállalták a be­lépési nyilatkozatban, ezt követeli saját érdekük is. Világosan, számokkal meg kell nekik magyarázni, hogy egyéni boldogulásuk el sem képzelhető a körös vagyon gyarapodása nélkül. A termelőcsoportok minden egyes tagjá­nak bevonásával a legsürgősebben be kell hozni a késést a növényápolásban, mert őszi kalászosaink nem várnak az éréssel. Ősziárpa termésünk igen szépnek ígér­kezik. A szövetkezeti tagok nagy öröm­mel, vidáman aratnak, folyik a verseny termelőszövetkezeteink között, hogy me­lyik lesz az első, melyik fogja legelsőnek teljesíteni beadási kötelezettségét az új termésből. Gépállomásainknak az eddiginél na­gyobb gondot kell fordit.-niok a termelő- szövetkezetek segítésére. Nagyobb figye­lemmel kell elvégezniök a gépek bejára­tását. Nem szabad megismétlődnie an­nak, ami Tiszadorogmán történt, hogy az aratógép már az aratás elején kiesett a munkából. A. termelőszövetkezetek jó­val nagyobb támogatást várnak gépállo­másainktól, mint amit az elmúlt évben kaptak. Ugyancsak jól kell készülniük az ara­tásra, fokozottabban kell segíteniük ter­melőszövetkezeteink munkáját a községi tanácsoknak is. Községi tanácselnökeink vegyenek pél­dát a tiszatarjáni és a hejőpapi tanács­elnököktől, akik csaknem naponta, a munkahelyeken Is feihersslk a szövetkezet dolgozóit. A hejőpapi tanács elnökét a napokban a ,.Pe:őfi” tsz repcetábláján találtuk, ahol útmutatást adott a jobb munkára. Vannak azonban olyan tanácselnökeink is, akik az irodából szeretnék irányítani a munkát. Az ilyenek persze nem veszik észre a hibákat, nem is tudnak gyorsan és megfelelő segítséget adni. Igriciben a tanácselnök például nem tudta, hogy a „Kossuth” termelőszövet­kezetben napszámban szedtek le az étke­zési cukorborsót. Hejőbábán a tanács­elnök nem ismerte, hogy a tsz vezetősége a legszorgosabb növényápolási munka idején hatnapi távolmaradást engedélye­seit a í&b.ácyos munkacsapat tagjainak, akik ez időre máshová mentek el nap­számba dolgozni. Még súlyosabb hiba volt, hogy nem vette észre, hogy a ter­melőszövetkezet elnökhelyettese a dohá­nyos munkacsapatnak 500 forintért adott ki kapálásra egy darab cukorrépa-földet, így aztán nem csoda, hogy a vezetőség szemrebbenés nélkül szétosztotta volna a közös sertésállomány malacait is a tagok között, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya idejében közbe nem lép. Termelőszövetkezeteink vezetői és tag­jai vegyenek példát az élenjárókról, kü­lönösen vigyázzanak az alapszabály megtartására. Községi tanácsaink ellenőrizzék és segít­sék termelőszövetkezeteink munkáját- Fordítsák mindenütt a legnagyobb gon­dot a versenymozgalom kiszélesítésére, ennek eredményeképpen gyorsabban, jobban halad a növényápolás, az aratás, tarlóhántás, másodvetés és cséplés. Mikor fegyelemről beszélnek, az állami fegyelemre is gondoljanak; arra, hogy a szövetkezet pon'.osan és jól teljesítse az állam iránti kötelezettségét. Itt az ideje, hogy termelőszövetkeze­teink eleget tegyenek félévi serlés-, tojás- cs baromfibeadási előírásaiknak Ahol a termelőszövetkezet és tanács között jó a kapcsolat, előrelátó a csoport vezetősége, idejében gondoskodtak arról, hogy hízás­ra fogják a serléseket, baromfit nevel­jenek. Az ilyen szövetkezeteknél nincs is lemaradás. Heiőbábán, Ernődön. Tisza- bábolnán, Mezőcsáton és még több más helyen a termelőcsoportok már eleget tettek sertésbeadási kötelezettségüknek. A baromfibeadásban az árok ői „Vörös Csillag”, a L'szabábolnai „Rákóczi” és a geleji „Petőfi” termelőszövetkezet jár az élen. Lemaradt termelőszövetkezeteink pótolják a mulaszlást, ne feledjék, hogy természetesein — a termelőszövetkeze­tekre is vonatkoznak a törvény előírásai és a törvény megsértésének következmé­nyei. Jellemző, hogy ahol gyenge a politikai munka, a csoport tagjait nem nevelik állampolgári fegyelemre s emiatt lema­rad ak a beadással, ott az államot fejős­tehénnek nézik, attól mindig csak kapni szeretnének, nem értették meg az állam iránti kötelességek teljesítésének jelen­tőségét. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy stiel megsértik az illám! fegyelmet, ott laza a munkafegyelem is. Vannak termelőszövetkezeteink, amelyek­ben egyes dolgozók úgy gondolkoznak, hogy a kétszeri kapálást el kell ugyan végezni, de „a h rmadik és a negyedik kapálás mér fölösleges”. A kukorica pótbeporzása sem szükséges, hiszen „úgyis terem annyi, amennyi elég a szövetkezet és a tagság jószágállományának”. Az ilyenek nem gondolnak az állam iránti kö elczottség teljesítésére, azt hiszik, hogy úgyis haladékot kapnak. Le kell küzdeni az ilyen káros nézete­ket, pártszervezeteinknek mozgósitaniok kell erre a népnevelőket. Termelőszövet­kezeteink kövessék az élenjárók példáját, mozgósítsák tagságukat, hogy a béke­aratást a gyorsan végrehajtott béke- begyűjtés kövesse s ebben is termelőcso- portjaink mutassanak példát. OKVATH BÁLINT * járási tanács Vsx csoportvezető Száz orvost tüntetnek ki július 1-én „kiváló orvos“ és „érdemes orvos“ címmel Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi mi­niszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának a „kiváló orvos” és „ér­demes orvos" kitüntető cím adományo­zásáról. Természetes és magától értetődő — mondotta —, hogy amikor népi demo­kráciánk a minisztertanácsi határozattal lehetővé tette, hogy a kiváló és érdemes orvosaink az őket megillető kitüntetést megkaphassák, ennek időpontjául július 1-ét, a nagy Semmelweis születése napját választotta. így 1952 július 1-én, a ma­gyar orvostársadalom történetében elő­ször, száz kiváló és érdemes orvos fog összegyűlni a Semmelweisről elnevezett te­remben, bogy a jól megérdemelt kitünte­tést ’átvegye. Ma ül össze a Nyomda- és Papíripari Borozók Szakszervezetének XXXIV. országos küldöttgyűlése A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete vasárnap tartja XXXIV. országos küldöttközgyűlését. Az egészna­pos tanácskozáson, amelyen most elsőíz- ben vesznek részt az újságírók, a könyv- és lapkiadó vállalatok küldöttei, Galló Ernő főtitkári beszámolója alapján megtár­gyalják majd a szakszervezeti munka ed­dig elért eredményeit, fogyatékosságait és meghatározzák azokat a feladatokat, ame­lyeknek végrehajtásával az egész iparág területén elősegíthetik ötéves tervünk si­kerét. Uj búzafajtát termesztettek ki a Szovjetunióban A délurali földeken sikerrel honosítja\ meg A „Szikja.” nevű új tavaszi búzafajtát, amelyet írv'.csurini módszerekkel termesztettek \i. Termése a kísérleti földeken néhány év alatt elérte a negyvenöt mázsás hektdronkinti átlagot. Az ul, nagyszemű búzából igen jóminőségű kenyeret lehet készítené. Szara rendkívül erős és d\\or sem dől meg, ha nagyol; a kalászok A „Szikra"-búzát az Ural néhány déli vidékén már nagy területen ter­mesztik és meghonosítják a Baskír Autonom Köztársaságban is. A jövő évben a délurali kolhozok már félmillió hektáron termesztik az új búzafajtát. Épül a Turk mén főcsatorna íz lmu-Darja 'és Krasznovodszk között 'épülő 1100 kilométer hosszú Turkmén Főcsatorna. 1,300 000 hektár öntözését és mintegy 7 millió hektár legelő árasztásos öntözését teszi majd lehetővé, A csatorna útvonalán már megindultak a~ építkezés előmunkálatai. Képünkön egy hit köbméteres markolókmalú 'exkavátor szerelését lát- hatiuk fi tghia-tasi szerelőállomásul^ ' NEMZETKÖZI SZEMLE Korea, a nagy Mar hét éve vérzik Korea* bom­báktól szaggatott földje. Mérhetet­len szenvedés az osztályrésze annak a hőst népnek, amely csak öt évig élte a békés, demokratikus építés örömteli életét ísszak-Koreában és nyújtott bizakodást erőszakkal el­szakított testvéreinek a 38. szélessé­gi foktól délre. Eredményei — az új hazai ipar, az újjászületett, fejlett mezőgazdaság, Plienjan hatalmas egyeteme, az ország tizenhét főisko­lája és ötvenöt technikuma — meg­mutatta a gyarmati népeknek, hogy mit eredményez, lia egy nép meg­szabadul elnyomóitól és ura lesz sa ját sorsának. A gyarmati népek erőt merítettek a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság példájából. Ez volt az imperialista támadás indító- oka, ezért lépték át El Szín Man bábkormányának csapatai 1950 jú­nius 25-én a SS. szélességi fokot gazdáik, az amerikai Imperialisták parancsára, azért követték Lí Szín Man csapatait az amerikai hordák. Az imperialista fegy-veres beavat­kozásnak azonban nem az volt az egyetlen célja, hogy megbénítsa az ország demokratikus fejlődését. Az Imperialista agresszorok elsősorban azért akarták rátenni kezüket az egész koreai félszigetre, hogy új tá­maszpontot, új felvonulási területet nyerjenek a Szovjetunió és Kína el­len tervezett támadó háborújuk cél­jaira. Az egész Korea feletti ellen­őrzés biztosítja a Sárga- és a Ja­pán-tenger elienőr/.ését. Mindezeken túl Korea jelentős természeti kin­csei, fejlett ipara is csábította az agresszort. Ezért robbantották ki az imperialisták a világtörténelem egyik legszégyenletesebb támadó háborúját. A gyilkosságok, a baktérlumhá- ború, a hadifoglyok „rostálása“, Ko- csedo hóhérainak embertelen rémtet­tei, a fegyverszüneti tárgyalások el­húzása és akadályozása, mind-mind leleplezik az emberbőrbe bujt impe­rialista vadállatok aljasságait. A koreai nép a kínai önkéntesek segítségével hősiesen és sikerrel vív­ja nemzeti szabadságliarcát. A kínai népi önkéntesek a koreai nép igaz barátai. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek minden ütkö­zetben megmutatták hősiességüket és visszaverték az amerikai impe­rialisták támadásait. Győzelmeikhez erőt ad, hogy hazájuk szabadsá­gáért, függetlenségéért és a világ békéjéért harcolnak. Nemcsak a kínai önkéntesek tá­mogatják a koreai nép hősi harcát. A Szovjetunió népei, az egész haladó emberiség együtt érez a koreai nép Igaz ügyével. A Szovjetunió többíz­ben tett javaslatot a koreai kérdés békés rendezésére. Ezeket a javasla­tokat a világ valamennyi békeszere­harc zászlaja tő népe támogatja. Ezek a javasla­tok a békét ós a koreai nép érde­keit szolgálják. A fegyverszüneti tárgyalások is a Szovjetunió javas­latára kezdődtek meg. A fegyverszüneti tárgyalások ame­rikai részről történő elhúzása világo­san mutatja, hogy az intervenciósok nem akarnak békét Koreában, nem adták fel tervüket, hogy Koreát távolkeleti katonai felvonulási te­rületükké változtassák. Erre a tényre már többször rámutatott Kara ír tábornok a panmindzsoni tárgyalások során és leleplezte, hogy az amerikaiak mindenáron a koreai háború kiterjesztésére törekednek. A június 25-1 évforduló alkalmá­ból a világ népei harcos üdvözletü. lset küldték a nemzeti független­ségéért küzdő hős koreai népnek. —i Ezek az üdvözletek bizonyítják, hogy a hatalmas béketábor egyetért azok­kal a szavakkal, amelyeket Pák Deu Aj mondott a koreai háború hato­dik hónapjában: „Korea ma az ázsiai népek zászlaja abban a harcban, amelyet a gyarmati iga lerázásáért vívnak. Minden erőnkkel arra törek­szünk, hogy a jövőben is fennen hordozzuk ezt a dicső zászlót“. A világ minden tájáról érkeztek üzenetek az évforduló alkalmából a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságba. Kína demokratikus pártjai és szer. vezetei üdvözletüket küldték a ko­reai néphadseregnek és a kínai népi önkénteseknek. „A koreai népnek az amerikai imperializmussal vívott el- lenállási harca — mondja a többi között az üzenet — bizonysága an­nak, hogy egy békeszerető nemzet legyőzhetetlen.“ Nemcsak a béketábor országaiban támogatják a koreai nép harcát. Az olasz, francia, osztrák dolgozók gyű­léseken követelték ezen a napon az idegen csapatok visszavonását Ko­reából, s követelték a béke megte­remtését Koreában. Japánban hatalmas tüntetések zaj. iottak le. Newyorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete székhelye előtt sok newyorki asszony gyűlt ossz« a koreai nép hősi harcának második évfordulóján. Az asszonyok — só­ban kis gyermekükkel karjukon —. követelték: „Vessenek véget a koreai háborúnak!“ A hős koreai nép 'iránti nemzetközi szolidaritás állandóan erősödik. A magyar dolgozók most a „koreai mű- szak“ során kivívott új nagy ter- raelési győzelmekkel, hazánk s a bé­ketábor további erősítésével, a gyűj­tés során őszinte szívből, testvéri szeretettel adotf forintjaikkal is tá- mogatják a mi hazánk békéjéért és szabadságáért is harcoló koreai hő­söket. Ridgway Wyugat-Németorgzágban Kldgway, a gyűlölt pestistábornok, a koreai nép hóhéra európai körúton jár. Páris és Róma után „megláto­gatta“ Nyugat-Németországot, né­met földet taposott vértől sietve megtisztított lakkcsizmája. Itt is — mint mindenütt, amerre járt — két­féle fogadtatás várta. Az egyik: fel­fegyverzett rendőrosztagok, készen­létbe helyezett riadóautók, néppel szombeszegezett szuronyok, golyó, és lángszórók. A másik fogadtatás azonban ennél félelmetesebb: hatalmas, erős, egysé­ges népi ellenállás. A német nép gyűlölete és utálata itt Is áttörte a szilárdnak hitt rendőr-falat és a „Go home, Ridgway“ („Takarodj haza, Ridgway!“) túlharsogta a zsoldosok alázatos énekét. A Ridgway üdvözlé­sére felszálló repülőgépekkel egyidö- ben léggömbök ezrei szálltak fel „Ridgway, takarodj haza!“ felírás­sal. A német nép még nem felejtette el Ridgway elődjét, aki gázt és klör- meszet szánt az emberiségnek, — Nyugat-Németország népe méltó fo­gadtatásban részesítette Ridgwayt. Míg a pestistábornok Nyugat-Né- metországban járt és hadgyakorlato­kat tartott a Német Demokratikus Köztársaság határán, megbeszélte, hogy kellően aknázták-e alá a né­met hidakat, vasutakat és gyárakat — ural sem pihentek. Londonban Acheson, Eden és Schuman tárgyal a háborús tervek megvalósításáról. Tárgyalásaik fő­kérdése: a bonni és párisi háborús szerződések ratifikálásának kérdése. Nehezen, félig tető alá holott szer­ződéseiket veszély fenyegeti, A nép — amelyet kifelejtettek a számítás­ból — tiltakozik e szerződések ellen. Tüntetések, tiltakozó sztrájkok, röp­cédulák ezrei követelték egész ' Né­metországban: „KI Németországból a pestistábomokkal!“ „Le a háborús kiilönbékeszerződéssel!“ A RIdgway-ellenes tüntetések olyan méreteket öltöttek, hogy Ridg­way messze elkerülte a nyugatnémet, országi városokat és kizárólag az amerikai, angol, francia megszálló ^apatoiiat, valamint a nyugatnémet zsoldos alakulatok körében tartózko­dott háromnapos nyugatnémetorszá­gi útja során. Az események megmutatták azt is, hogy Adenauer — akire biztosan szá­mítottak a Londonban tárgyaló kül­ügyminiszterek — nem elég erős sa­ját pártjában sem. Adenauer veresé­gét mutatja a különszerződés ratifi­kálásának elhalasztása. Adenauer po. Útikat kudarcához hozzájárul, hogy a különböző nyugatnémet pártok ve. zető tagjai is egyre gyakrabban nyi­latkoznak a háborús szerződések ellen. A német népnek harcában utat mutat a Szovjetunió legutóbbi, má­jus IM-i jegyzéke. A dolgozók — a Német Szocialista Egységpárt és a Német Kommunista Párt vezetésé­vel egész Németországban a külön- békeszerződés elvetését, az össz- német békeszerződés megkötését kö­vetelik. Kommunista és szociálde­mokrata munkások harcolnak a munkásegység megteremtéséért. A nyugatnémet dolgozók egyre erélyesebben és egyre egységesebben harcolnak Adenauer klikkje ellen. Az idő nem az agresszoroknak dolgo­zik. A németországi események bizo­nyítják, hogy a nyugati külügymi­niszterek tárgyalásainak légköre ép­pen olyan kevéssé nyugodt, mint Ridgway nyugatnémetországi láto­gatásának körülményei voltak, ami­kor tankok és rohamlövegek védel­me alatt, „Vesszen Ridgway, a pes­tistábornok!“ „Le a ktllönbékeszer- zödéssei és Adenauerrel!“ és hasonló „üdvözlések“ között hagyta el Nyu­gat-Németország földjét. Míg Londonban az imperiaUsták klikkje tárgyal támadó politikájának kiszélesítéséről, míg a pestistábornok európai körúton jár, addig a népek sem ülnek tétlenül. Éles harci fegy­verüket : a munkásosztály akcióegy­ségét, a nemzet minden haladó réte­gére támaszkodó népfrontot, az or­szághatárokat nem ismerő békemoz­galmat nekiszegezik az Imperialis­táknak. És ez a iegyrer legyőzhetetlen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom