Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

Az üzemi kollektív szerződés — a szocializmus építésének erőforrása ÖTÉVES TERVÜNK sikeres meg valósításának, a szocializmus építé­sének egyik fontos erőforrása: a kol­lektív szerződés, az üzem alkotmá­nya. A kollektív szerződés a szocia­lista termelés növelésének, a dolgo­zók életszínvonala emelésének haté kony eszköze. A kollektív szerződés­ben a munkásosztály szerződést köt a nép államával, saját államával, le­rögzítik a kölcsönös kötelességeket. A kollektív szerződésben következe­tesen érvényesül a dolgozóknak az a joga, hogy társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak a szocialista üzem működése felett. A szerződések azt fejezik ki, hogy üzemeink gazdája — a munkásosztály, a dolgozó nép. Népköztársaságunk kormánya a Munka Törvénykönyvében rögzítette le az üzemi kollektiv szerződés elvi alapjait, céljait és megkötésének formáit. Az üzemi kollektív szerző­dések a régebben alkalmazott iparági szerződéseknél pontosabban határoz­zák meg, mit kell tenni a dolgozók további szociális és kulturális fel- emelkedése, nevelése, a termelékeny­ség növelése, a szocialista verseny fejlesztése érdekében. Az üzemi kollektív szerződések megkötése és betartása fokozott fe­lelősséget ró az üzemi bizottságokra és az igazgatókra egyaránt. A szer­ződésben vállalt kötelezettségek végrehajtásáról negyedévenkint be; kell számolni az üzem dolgozóinak.! Ahol az üzemi szakszervezett bizott­ság és az igazgató elsőrendű felada­tuknak tekintik a kollektív szerződés pontjainak lelkiismeretes megvalósí­tását, az eredmények nem is marad­nak el: megmutatkoznak azok a ter­vek teljesítésében, a dolgozók szo­ciális és kulturális igényeinek kielé­gítésében. A pártszervezetek fokozottabb se­gítségének és r:'öryő munkáiénak eredményeként az üzemekben, hiva­talokban, intézményekben az utóbbi félév során sokat fejlődtek a szak- szervezeti szervek. Még mindig van. bak gzooiban olyan területek, ame­lyeket elhanyagolnak szakszervezeti funkcionáriusaink, így nem foglal­koznak súlyának megfelelően az üzemi kollektív szerződéssel sem. Ennek az az oka. hogy szakszerve­zeti aktíváink jelentős része még mindig nem látja az üzemi kollektív szerződés fontosságát, szerepét a szó. cialista építésben, a dolgozók élet­színvonalának emelésében. MEGYÉNKBEN a múlt évben hét üzemi kollektív’ szerződést kötöttek, ebben az esztendőben újabb hét üzemben térnek rá a szocialista kol­lektív szerződések rendszerére. A múlt évben kötött szerződések végre­hajtásában mutatkoznak eredmé nyék. Ezeket nagyban elősegítették a dolgozók értékes javaslatai. A hejöcsabai cement- és mészmü épít­kezésénél Dénárt elvtárs a szerződés- tervezet ismertetésénél javaslattal élt, építsenek keskenyvágányú vas­utat az építkezés területén, hogy megkönnyítsék a szállítást. Az ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói több mint 50 javaslatot terjesztettek elő, ezek közül 13-at azonnal meg is le­hetett valósítani. A tapasztalatok azonban általában azt mutatják: üzemi bizottságaink és az igazgatók nem harcoltak kötelezettségeik be­tartásáért, hogy a szerződésből élő valóság váljék. Szakszervezeteink, üáemi szakszervezeti bizottságaink nem magyarázták meg a dolgozók­nak a kollektív szerződés jelentősé­gét. nem mozgósították őket a szer­ződés betartására. Nem ellenőrizték a szerződések végrehajtását. Számos igazgató nem ismerte fel a kollektív szerződés jelentőségét, mitsem törő­dött az abban vállalt kötelezettségek betartásával. Az új kollektív szerződések meg­kötésénél hasznosítani kell az elmúlt év tapasztalatait. Mindenekelőtt a dolgozók széleskörű bevonásával kell előkészíteni, összeállítani azokat és biztosítani kell maradéktalan végre­hajtásukat. A Diósgyőri Kohászati üzemeknél megkötött kollektív szerződés 95. pontjában az igazgató vállalta, hogy augusztusig három éjjel-nappal mű­ködő bitffét állít fel az üzem terüle­tén. Ebből egyet a Martinban már megszerveztek. Hiba volt. hogy a kollektív szerződés megszövegezésé- né! nem fordítottak gondot a kötele­zettségek pontos meghatározására, megszövegezésére. Ebből számos félreértés, vita támadt. A 8. fejezet 138. pontja például kimondja: ,,az üzemi bizottság vállalja, hogy a le­hetőséghez képest, ahol még nincs, kultúrbrigádot szervez". Ez így ho­mályos és lényegében semmiféle kö­telezettséget sem foglal magában. A 7. fejezet 122, pontjában a:z üzemi bizottság és az igazgató közösen vállalta, hogy a termelési értekezle­teken, vagy szakszervezeti napokon tartandó beszámolóban legalább 10 percet a munkavédelmi kérdéseknek szentelnek. Ezzel szemben a hiányos előkészítés miatt sok esetben még a napirenddel kapcsolatos beszámo­lót sem tartották meg. Az üzemi bi­zottság ezévben még nem vizsgálta meg a munkahelyek egészségiig}’: körülményeit, a munkavédelmi intéz­kedéseket. nem ellenőrizte a szerző­désben erre vonatkozó pontok végre­hajtását. A SZOT ELNÖKSÉGI:, megvizs­gálva az 1951-ben kötött üzemi kol­lektív szerződések végrehajtását, határozatot hozott a hibák kiküszö­bölésére. A határozat aláhúzza, hogy a szerződésben foglaltakat a dolgo­zók tudta nélkül nem lehet megvál­toztatni, a termelési értekezleteken rendszeresen be kell számolni a szer­ződés egyes pontjainak végrehajtá­sáról. Ellenőrizni keli, hogyan bizto­sítják a dolgozók jogait, hogyan ér. vényesül a helyes szocialista bérezés, mennyire fordítanak gondot a mun­kásvédelemre, a szociális és kulturá­lis Intézmények fejlesztésére A szakszervezeti aktívákra, bizal­miakra megtisztelő feladat hárul az üzemi kollektív szerződések jelentő­ségének tudatosításában. Emlékez, tessenek arra. hogyan éltek a dolgo­zók a Horthy-rendszerben. milyen embertelen körülmények között kel­lett dolgozniok — ha egyáltalában dolgozhattak. — hogyan tizedelte meg soraikat a baleset, a betegség, a nyomor. Mondják el, hogyan élnek a munkások a tőkés országokban, amelyekben kemény sztrájkokkal kell kivívniok a dolgozóknak legele­mibb jogaikat. A kapitalista üzemek­ben a legalapvetőbb biztonsági intéz­kedések hiánya miatt állandóan a baleset, a betegség réme fenyegeti a munkásokat. Mutassák meg felvilá­gosító munkájukban, hogy ugyan­akkor népi demokráciánk, pártunk, kormányunk milyen messzemenően gondoskodik a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítéséről. A kollektív szerződések mindezt ma­gukban foglalják, egyszersmind elő­segítik a tervek teljesítését, a terme lékenvség emelését, a töhbtermelést, tehát dolgozó népünk életszínvona­lának emelését. A meglévő és most érvénybe lépő üzemi kollektív szerződések csak akkor lesznek valóban az üzem al­kotmányává. ha minden dolgozó küzd a benne foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséért. Megyénk szakszervezeti funkcionáriusai napi munkájukban a verseny szervezésénél és fejlesztésénél mindig legyenek figyelemmel a kollektiv szerződésben foglaltakra. A területi bizottságok és üzemi bizottságok rendszeresen ellen, őrizzék a szerződések valóraváltását. Az üzemi kollektív szerződést meg­szegő üzemi bizottságokat, vagy igazgatókat felelősségre kell vonni. A szakszervezeti munkában, az ed­digi helytelen gyakorlattól eltérően, központba kell állítani a kollektív szerződésben megszabott feladatok végrehajtását. Ha ezt teszik szakszervezeti szer­veink, úgy jelentős segítséget nyúj­tanak majd ötéves tervünk végrehaj­tásához, a szocializmus építéséhez. A SZAKSZERVEZETEK BORSODMEGYEI TANACSA A Szovjetunió támogatja tizenhárom EKSZ-tagállam kérését, hogy híviák össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát a tun szí kérdés megtárgyalására Malik elvtárs, a Szovjetunió állan. dó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében, levelet intézett Guil­laume Georges-Picothoz, az ENSZ főtitkárának helyetteséhez. A levél­ben többek közt ezeket mondja: I Megkaptam táviratát, amelyben közölte, hogy az ENSZ tizenhárom tagállamának állandó képviselője kérte: hívják össze a közgyűlés rend kívüli ülésszakát a tuniszi feszült helyzet kérdésének sürgős megvita­tása céljából. A Szovjetunió támo- gatja a felsorolt államok kérését. A BORSOD. KOHÁSZOK HARCBAN AZ ALKOTMÁNY napja tiszteletere tett vállalások teljesítéséért A diósgyőri és az Úzdi Kohászati ÜzerceK ncüoSgozái a második negyedévi terv hatandó előtti heteiezeséert A liiósgvöri Kohászati Üzemek vas«, önt (kiviében a férfiak mellett a nők is igen jól megállják helyüket a munka, ban, az augusztus 20-i vállalások tel­jesítéséért folyó harcban­Fejedelem József né magkészítö ez évlren állandóan 120—130 százalékos tervteljesítéssel dolgozott- Jó eredmé­nyeit helyes munka módszerek alkal­mazásával éri el. Szakaszokra bon­totta munkáját, ezáltal tervszerűvé tette minden mozdulatát. A technoló­giai utasításokat pontosan betartja. Június 2I-én már szeptember 25-re előítj térért teljesítette. Az Ózdi Kohászati Üzemek teker­cselő műhelyében a dolgozók 39 szá­zaléka nő. Az elektromotorok javítását és újra tekercselését végzik. f> hónapos tanfolyamot végeztek, szakmájukat jól megtanulták, ezt bizonyítják kitűnő termelési eredményeik Az ózdi Martin dolgozói kedden 25.3 tonnával túlteljesítették augusztus 20 tiszteletére lett napi 70 tonnás terven- feliili vállalásukat. Az elmúlt napokban erősen gátolta az olvasztár brigádok versenyét az I. számú keverő kemence javítása. Ebben a ke menőében kezelik a kiállókból érkező nyersvasat, hogy ?zt a Martin-kemencék kevesebb szennyező anyaggal kapják. A brigádok jó kollektiv munkával egy nappal megrövidítették a kemence javításá­nak idejét. Öt nap helyett négy nap alatt végezték'el a szükséges javítást* így a keverő ké men cet június 23-án már üzembe helyezhették. Akauályor.{e~í *>vui'.ái* a.-jr ön/ őe'c.m oh hr n feigviil-omlett sok sslak. ócskavas és sze­mét is. Az üzemvezetőség ezért a szak* A Borsódnádasdi Lemezgyárba.n az Alkotmány ünnepének tiszteletére tett vállalások túlteljesítésében hétfőn a leg­jobb eredményt a kikészí.ő üzem dolgo” Kósik Ferencné áprilisban 128, má­jusban I2f5 százalékos teljesítménnyel dolgozott. Június első felében 131 szá­zalékot éri el. Késik elv társnő kiváló irti nőségű mun kát végez Június f>-ún befejezte második vermed évi tér rét. Értékes felajánlást tett az alkotmány ünnepére. Hal elektromotor át?ombo- lyítását, illetve át tekercselését vál­lalta. Felajánlását június 21-én már tel­jesítette­A műhely dolgozói Kósik elvtársnő fényképét a „dicsőség-albumban“ he­lyezték pl. Jó eredménnyel tűnik ki Tóth Ká- rolyné munkaérdemrendes dolgozó, ,,.4 h ős koreai asszonyok ért“ nevű brigádja átlagosan 72.1 százalékra t el j esi ti tervei őirán yza tó t. sz.fjivc7.ct tel karöltve rohambrigádokat szervezet'!, eltávolít őrt ák n salakhegyeket, ki­takar i oltók az öntöcsamokot, ezzel lehetővé tették a termelés gyorsabb ütemét, a jobb minőségű termelést. A vas-kerf dolgozói jó szervezéssel folya­matos anyagellátást, biztosították. Ennek eredményeképpen született meg a Martinban június 25-én a 1054 száza­lékos üzemi tervteljesítés. Ezen a napon 5 kemence 110 százalék felett termelt. A legjobb eredményt a IV-es számú kemence brigádjai érték el 143.2 százalékos tervteljesítéssel. 67 tonna acélt termeltek terven felül, 63-650 forint értékben. A havi terv teljesítésében továbbra is az V, . számú kemence brigádjai veszetnek 124.9 százalékos, eredménnyel. Felajánlá­sukat 125 százalékra teljesítették. zói ’érték el. N^pi tervüket 106.8 száza lókra teljesítették. . Murányi Vencel lemezszerelő bri­gádja. 153. Érsek Zoltán szerelő brigádja 149 százalékos teljesítményt ért el. A brigádok jó eredményeiket annak köszönhe ik, hogy u műszaki dolgozók biztosították számukra a folyamatos anyagellátást• Az acélmű II-es számú kemencéje hét­főn 104.8 százalékos tervteljesítéssel dol­gozott. Kovács József sztahánovisa olvasz­tár brigádja 108 5 százalékos teljesít­ményt ért, el. aznap délben befejezte második negyedévi tervét. Érsek József olvasztár brigádja 106 szá" zalékos teljesít menyével tűnt ki, június 24-en, kedden teljesítette má­sodik negyedévi tervét. A hengerműben Vigh Barna hengeres* brigádja 4.5 tonnával teljesítePe túl napi .érvét, 1488 százalékos eredményt ért el. Az új szovjet hengerrel dolgozik Kurtáit Ignác brigádja. napi tervéi 2.2 tonnával túlszárnyalta. Kormos L.tios brigádja is szovjet hen­gerrel dolgozik. 113 százalékos terviéije- sí léssel terven felül 1.7 tonna hengerelt árut adó t népgazdaságunknak. Ózdkörnyéki bányászok ériékes felajánlásai augusztus 20 tiszteletére Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tar“ tozó bányaüzemek sok dolgozója tett már ériékes felajánlást az Alkotmány Napja méltó megünneplésére. A putnoki bányaüzemnél Vadnai László vájár 9 tagú brigádja vállalta, hogy augusztus 20*ig terven felül 50 tonna szenet ad nép- gazdaságii n kn ak. Pásztor Ferenc 6 tagú csapata ígéretet tett, hogy augusz us 20-ig terven felül 100 tonna szenet termel. Péch Aulai-tárán Fükő László szter- hánovista vájár 19 tagú brigádjával 40(1 tonna szén tervén felüli termeié" sét vállalta augusztus 20-ig. Fükő Béla sztahanovista brigádja ngynn- : csak 400 tonnával termel többet. 1 • Fehér Imre sztahanovista vájár .19 tagú brigádja napi 5.5 mázsa szén terven felül i termelésére tett fogadalmat. A farkaslyuki bányaüzemben Papp István sztahanovista vájár vállalta, hogy augusztus 20-ig terven felül naponta 5 csille szenet ad. 5 kemence 110 százalékon felül termelt az ózdi Martinban Borsodnádasdon hefnieztéX második negyedévi tervüket Kovács József és Érsek József olvasztárok brigádjai HARCBAN MINDEN SZEM GABONÁÉRT Az aratógépek vágóollói széles csikót hagynak maguk mögött, kövér ké­vék szegélyezik a gép útját. Néhány száz lépésre egy másik, majd egy harmadik aratógép vitorlája úszik az aranyló ősziárpa hullámai fölött. Egy­szerre feltűnik u negyedik gép is. Való­ban. szinte harcszerű felvonulás ez az emődi állami gazdaság földjén. — Igazi aratási csata a gazdag termés betakarí­tásáért. Messzire hallatszik a traktorok dübörgése. Ugyancsak kiabálni kell köze­liikben, hogy a dolgozók megértsék egy­más szavát. A traktorosok jókedvűen, kemény kéz­zel lógják a kormányt, az élenhalado, gyakran hátranéz, vajfen nincs-e a sar­kában már a másik. Most látszik majd meg, hogy ki az igazi legény, kié lesz estére a vándorzászló, amelv egyelőre még gazdátlanul lobog a tábla szélén. A nap már del előre áli, amikor Eger- lövö községbe érünk. A ,,Május 1" termelőszövetkezet tagjait keressük. — Nem nehéz megtalálni őket, — mondja egy idősebb bácsi, aki ka­szával a vállán ballag a mezőre —, a régi temető mellett aratnak. El sem lehet téveszteni őket, mert most még csak ök aratnak a faluban. A termelőszövetkezet tanyáján ta­láljuk a „Harcos" brigád tagjait. Ebédidő van, de ennek egy részét is munkára fordítják — kötelet készí­tenek, mert délután akarják felköt­ni a learatott árpát. Mire az ebéd­időnek vége, készen vannak a köte­lek is, megkezdődik az árpa kötése. Aratópárokra vannak beosztva; elöl megy a marokszedő, lerakja a köte­let a földre s ráteszi az első markot. Utána halad a kaszás, ráteszi a má­sik markot, majd jó erősen megköti. Nemes verseny alakult ki az arató­Horválh Gyula traktoros átkiabál szomszédjának: . — Fogd gyorsabbra a gépei, ha nem akarod, hogy elő led is én kaszáljam le az árpát . . . Ilyet nem lehet szó nélkül hagyni, hamarosan megkapja rá a választ; — Legénykedj csak a magad tábláján. Maid estére kiderül, hogy ki lesz n győztes! Könnyű ellenőrizni a teljesítményt, nagy táblára kiírták, hogy egy-egy arató- gépnek mennyit kell aznap teljesítenie. Azt is könnyen ki tudják számolni, hogy egy műszak alatt mennyit kell. végezni­Igyekeznek derekasan, — iái haladnak a munkával. Egy-egy tábla learatósa után nyomban megkezdik a tarlóhántást és a másodnövények vetését.. Ezévben az emődi gazdaság első akar lenni a megyé­ben az aratási versenyben. párok között, s ennek eredménye­képpen a brigád 180 százalékra telje­sítette a normát. Úgy dolgoznak, hogy az aratásnál behozzák a mulasztást a növényápo. lási munkákban úgyanis lemaradtak a másik két brigád mögött. Már az első napokban kitűnt jő munkájával Ferge Miklósné és Gasparik József- né. A férfiak közül Galambos Pál és Kausz Imre halad az élen. Most a kötözésben is ök az elsők. Amint el­készültek a kévekötéssel, megkezdő dik a keresztberakás. Ez az aratási munka befejező része; ilyenkor mé­regetik, hány kiló lehet egy-egy ke­resztben. Zubor Jenő, a szövetkezet elnöke büszkén mondja, hogy a múlt évben holdanként csak 10 mázsa őszi árpájuk volt. most legkevesebb 14 mázsára számítanak. Búzából is sokkal szebb lesz az átlaguk, legalább 2 és fél mázsával több mint az elmúlt évben. Mosgó-holtok a mesőcsáti határban A mező csáti földmű vesszővel kezet dől* gozói is felkészültek az aratásra. Már a muB évben terveztek, — ez évben valóra is váltják —, hogy az aratás-csépi és ide­jére mozgó-boltokat szerveznek. Mezöcsát. községben 6 ilyen mozgó- bolt lesz. Egyet az állami gazdaságba irá­nyítanak. a lobbii a termelőcsoportokhoz küldik. Jóeiöre tudatosították a község­ben. hogy a mozgó-holt naponta kétszer fogja felkeresni őket, a munkahelyen. Elsősorban kaszát, fenőkövet, kalapácsot és üllőt visznek. J— Ez a legfontosabb —* mondja Kánynsi elvtárs. a járási MÉSZ* ÖV titkár. — Egy kaszat őr és két ember legalább félnapi munkából való kiesését jelentené. A mozgó-boltokat ellátják hú sítő ita­lokkal, dohányáruval és készételekkel„ Körülbelül 300 darab különféle konzer• vet rendeltek, főleg húsféléket. Érré van szükség az aratásnál. Cs. Tóth István bolt kezelő elmondja, hogy eddig már hh. 200 kaszát adtak el9 de még van bőven tartalékban is. Hiá­nyosság azonban, hogy a vaskereskedelmi vállalatnál még télen megrendelték a szükséges mennyiségű kalapácsot, üllőt, fenökövet. de a mai napig sem szállítot­ták. holott nagyon szükséges volna. A mozgó-boltokat megszervezik a járás egész terület én. elsősorban a szövetkezeti községekben. Ezzel is elő akarják segí* te ni az aratás és a cséplés gyors elvég­zését. Jól késsült a mesőnnírádi tanács as aratási csatára Mezönyárád községben még nem kezdték meg az aratást, de a dolgo­zó parasztok már megtettek min­den előkészületet, akármelyik órában^ szinte egyszerre az egész falu neki­láthat a munkának. Ebben a községben a tanács való­ban irányítója volt az aratási előké­születeknek. Részletes, pontos tervet Kié less a rersenysássló as emődi urtttógépvesetőh hősül ? tarló' Egerlövőn a „Harcosi-brigád már heresstbe rakta as őssi árpát I re*? i FM n rvn nnnc7 i’r caZAliflAu iAKUKjZAu Vili» tívioíyutn 14!>. hZátu >ra jo tiller iVlisUiMC. I95ií inimis 26, csuiöitök I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom