Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
J Dicsőség a nagy Sztálinnak, a kékéért karcai emberiség lángielkű vezérének, a népek közötti barátság zászlóvivőiének! A rudabányai vasércbánya dolgozói nem tűrik az igazolatlan hiányzásokat A diósgyőri óriáskohó nyersanyagellátása fokozott feladatokat ró a rudabányai vasércbánya dolgozóira is. A bánya dolgozói érzik megtisztelő felelősségüket abban, hogy jó munkával elősegítsék avas és acél, a gépek országa felépítését. Ezért fordítanak nagy gondot a tervteljesítés egyik legfontosabb feltételére, a munkafegyelem megszilárdítására. A vasércbánya dolgozói a multévi és az idei első negyedévi tapasztalatokból okulva indultak harcba a többtemielés- ért, a második negyedévi terv sikeres teljesítéséért. A munkafegyelem kérdése különösen élesen vetődik fel itt, ahol a dolgozók 60—70 százaléka kétlaki. Dicséretére' válik a bányaüzemnek, hogy ennek ellenére az első negyedévben az igazolatlan kimaradások száma a dolgozók összlét- számdhoz viszonyítva csupán 1.9 százalék volt, igazolatlan müszakmulasztások miatt a munkanapoknak csak 0.02 százaléka esett ki a termelésből. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy megjavult a politikai felvilágosító munka A népnevelők konkrét érvekkel agitálnak. Adott esetben kiszámítják: egy-egy igazolatlan mulasztó mennyit termelne egy műszakon és megmagyarázzák: az igazolatlan mulasztó megkárosítja népgazdaságunkat, akadályozza a tervek teljesítését, ugyanakkor saját magának, családjának is kárt okoz, csökken a keresete, elesik egész sor jutalomtól, juttatástól. Jól dolgoztak a munkafegyelem megszilárdításáért az üzem vezetői. Példát mulat ebben az üzem igazgatója, Magyar: János elv társ. Martonyi Károly bányász az első negyedévben két napot mulasztót! igazolatlanul. Magyart elvtárs elbeszélgetett vele, megmagyarázta neki, hogy különösen most az óriáskohó felépítése után milyen nagy fontossága van tervük teljesítésének, lúlteljesílésének, rámutatott, hogy fegyelmezi llenségéve] az ellenség malmára hajtja a vizet. Martonyi Károly azóta egyetlen napot sem mulasztó It igazolatlanul, sőt munkatársait is figyelmezteti: ne maradjatok ki a munkából! A jó politikai munkát igazolja az is, hogy a kétlaki dolgozók közül már 40-en felajánlották földjüket Többen maguk mentek el a tanácshoz és bejelentetlek: véget akarnak vetni a kettős éleinek, a bányát választották! Papp János, Tarjáni Géza, akik az elsők között ajánlották fel az államnak földjükéi, most kiváló eredményeket érnek el a bányában. Keresetük napi 30—10 forintról 70 forintra emelkedett. Példájuk beszédesen bizonyítja: a kétlaki dolgozó sem a bányában, sem a mezőgazdasági munkában nem tudja jól megállni a helyét, de aki csak a bányában dolgozik, az többet lúd termelni, emelkedik keresete, van ideje pihenésre, szórakozásra, tanulásra. A rudabányai vasércbányában igen nagy gondot fordítanak a mulasztók ellenőrzésére. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévben Rudabányán egyetlenegy álbeteg sem volt, egyetlenegy táp- pénzgsalás sem fordult elő. A baleselek megelőzésére több bizottság alakult szakszervezeti aktívákból. Ezek az új és régi bányászdolgozóknak rendszeresen tartanak előadásokat a balesetelhárításról. A szilárd munkafegyelem, a szívós politikai munka lemérhelö a termelési eredményekben. Április 27-ig esedékes tervüket részleteiben is 104 százalékra teljesítetlek. Sikerrel valóra váltották a május i tiszteletére tett felajánlásukat is, ami az volt, hogy áprilisi tervükön felül 3500 tonna vasércet adnak népgazdaságunknak. A munkában különösképpen kitűnt Szász József sztahánovista brigádja 202, Kalló Ferenc brigádja 140 és Kántor János brigádja 138 százalékos teljesítményével. A rudabányai vasércbánya dolgozói példát mulatnak a munkafegyelem meg- szilárdílásában. Kövesse a jó példát megyénk valamennyi bányaüzeme! A TARCALI DOLGOZÓ PARASZTOK OKULJANAK KISGYŐR PÉLDÁJÁN, a begyűjtési munka megjavításával kerüljék el a szabadpiaci forgalomból való kizárásukat Sok ezer dolgozó paraszt tett vállalást megyénkben május elsejére, a félévi beadási kötelezettség teljesítésére, s a nagy ünnepnap közeledtével egyre több' község, dolgozó paraszt jelentette büszkén, hogy vállalását teljesítette. Tárcái községben mindössze 18 dolgozó paraszt tett beadási felajánlást május 1. tiszteletére. Ez bizony nagyon kevés, meft a faluban 1040 beadásra kötelezett termelő van. Arra mutat ez, hogy nagyon gyenge a politikai munka a községben. Pedig sok mindenről tudnának beszélni a népnevelők és kellene is beszélniük ezekről. Tárcái nagyon sok értékes támogatást kapott népi államunktól. A földreform során 430 nincstelen paraszt között 2000 kb. földet osztottak ki; az elmúlt évben kul- turhizat kapott a község. Ma avatják a községben az új bölcsődét. Folyamatban van a község területén a belvízlevezető csatornák építése. A vasúti forgalóm átszervezéseként rövidesen gyorsvasúti megállót kap a község. Középiskolákban több mint 30, az egyetemen 12 fiatal tanul a faluból. Ezek legnagyobb része olyan, mint Ozsvát László, akinek szülei a múltban napszámosok voltak, akik azelőtt soha nem is gondolhattak arra, hogy fiaik tanulhassanak. Eltűnt a község dolgozóit zsaroló úri nagybirtok, nem állnak többé a dolgozók feje felett korbáccsal a Szirmai Ottó-féie földbirtokosok. Ötéves tervünk hatalmas építő keze egyre szebbé formálja, gazdagítja a tarcali dolgozó parasztok életét. Mindezért a sokirányú támogatásért államunk joggal elvárja, hogy a község dolgozó parasztjai becsülettel teljesítsék kötelezettségüket. A községi tanács azonban súlyos hibát követett el. Nem tudatosította eléggé a község dolgozó parasztjai körében még azt sem, hogy kik tettek felajánlást, sőt azt sem tudja, hogy a felajánlók között ki az, aki teljesítette a vállalást? Igen nagyfokú hanyagság és gondatlanság mutatkozik általában a tanács begyűjtési munkájában. Többek között ez az oka annak, hogy múlt évi előírásainak sem tett még eleget, ez év április elsején tavalyról még 7173 darab tojás és 758 kg. baromfi hátraléka volt. Vannak olyan dolgozó parasztok, akik különösen lemaradtak. Rácz Sándor 17 kg. baromfival. Simkó Mihály 7 kg.-val és 72 tojással ifj. Rácz Sándor — párttag létére — 12 kg. baromfival és 79 darab tojással adósa népgazdaságunknak. A községi tanács vezetői nem indították meg idejében ellenük az eljárást. Belenyugszanak abba is, bogy a felvásárló szervek havonta csak egyszer adnak jelentést a hátralékok teljesítéséről — ezért tudták csak az április elsejei adatokat megmondani —, persze így egész hónapon keresztül nincs tiszta képük a begyűjtés menetéről. Súlyosan lemaradtak az 1952-es első negyedési sertésbegyüjtési terv teljesítésében is. Az előirányzott 54 darab sertés helvett csak 40 darabot adtak be a községben. A tanácselnök kész a magyaráz- gatással: „kevés a sertés a faluban későn kapták a tervet, emiatt nem tudtak idejében gondoskodni arról, hogy a dolgozó parasztok megfelelő- számú sertést befogjanak hízásra . . .” ' A lemaradásnak azonban nemcsak ez az oka. A nyilvántartási lapokból kiderül, hogy a községben kb. 1200 darab sertés van. Van tehát miből teljesíteni az előírást A tervet sem kapták meg később, mint a megye többi községe, amelyek közül sokan nemcsak első negyedévi tervüket, de már félévi előirányzatukat is teljesítették. Tárcái is teljesítheti tervét, ha a tanács felszámolja a munkájában tapasztalható lazaságot, opportunizmust. Tűrhetetlen, hogy Andrási Jenő kulák" még multévi sertés- és terménybeadási kötelezettségével is hátralékban van. A tanácselnök azért nem indította meg ellene a bűnvádi eljárást, mert — úgy sincs rajta már mit venni. . Az ilyen álláspont keményen elítélendő megalkuvás az osztályellenséggel szemben! A sertésbeadási terv felbontásánál 43 dolgozó paraszt írt alá kötelezvényt és vállalta, hogy határidőre megfelelő súlyú sertést ad be. Itt is megmutatkozott azonban a községi tanács gyenge munkája. Békényi János 16 holdas dolgozó parasztnak sertést kell beadni, kötelezvényt mégsem írt alá, a tanács azóta sem gondoskodott arról, hogy sertésbeadási kötelezettségének eleget tegyen. Ezeket a hibákat mielőbb ki kell küszöbölni. Fokozni kell a népnevelő munkát Vonják be az agitációs munkába az olyan becsületes dolgozó parasztokat, mint Bíró István, Szaniszló Endre, G. Nagy Imre, Andrási István 13 holdas dolgozó parasztok, akik élenjárnak a kötelezettségek teljesítésében. A népnevelő munka mellett az eddiginél sokkal szigorúbban kell alkalmazni a hanyagokkal szemben a törvény rendelkezéseit. A tanács egyik legfőbb feladata, hogy szigorúan őrködjék az állami fegyelem betartása felett. Tartsák szem előtt a tarcali dolgozó parasztok, hogy ha nem változtatnak a helyzeten, nagyon könnyen Kisgyőr község sorsára jutnak és kizárják őket a szabadpiaci forgalomból. ÉLENJÁRÓ PROPAGANDISTÁK MEGYÉNKBEN GAZDA LAJOSÁÉ elvtárs alapfokú politikai iskolát vezet Mezőnyárádon. Rendszeresen tanul, képezi magát, pontosan résztvesz a propagandista szemináriumodon. Politikai iskolájából egy hall' gdtó sem maradt kiLAKATOS MARGIT elvtárs Alsóvadászon vezet alapismereti politikai kört. Rendszeresen résztvesz a propagandista szemináriumokon, az ott hallottakat és saját tapasztalatait jól feldolgozza és hasznosítja előadásaiban. A hallgatókkal rendszeresen folvtat egyéni hesr lfrn* »st MOLNÁR GYULA elvtárs középfokú politikai iskolát vezet Cserépfalun. Szemináriumában jól fejlődnek az elvtársak, valamennyi hallgató csatlakozott Boron' kai elvtárs kezdeményezéséhez, segítik a gyengébben tanuló elvtársaikat. JUHÁSZ JÄH.OS elvtárs i(oz.pjok ú iskolavezető Szikszón. Hagy gonddal készül minden előadására és a vitavezetésre. A hallgatók szeretik Juhász elvtársat. Az oktatási évad elején politikai iskolájának 20 résztvevője volt, ma a hallgatók létszáma 2 5\ Megnyílt a Bolsevik Párt Története múzeuma Szerdán délelőtt Budapesten a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben ünnepélyes keretek közöli; nyílt meg a Bolsevik Párt Történe le múzeuma. Réti László elvtárs, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója bevezető szavai után Hegedűs András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bízol tságának. tagja, az állami erdő- és mezőgazdasá* gok minisziere nyitotta meg a múzeumot. Beszédében a többi között ezeket mon* dotta: A Bolsevik Párt Történetének mai napon megnyíló múzeuma — amelynek, felállítása közvetlenül Rákosi elvlárs javaslatára történ! — újabb segítség pártunk erősítésében és különösen páiItagságunk eszmei, politikai színvonalának növelésében. Pártunk eddigi történetében és első- I sorban a jelszabadulás után elért győzelmeiben hatalmas szerepe van a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja tapasztalatainak és Sztálin elvtárs e tapasztalatokat elemző, a marxizmust—leninizmust tovább fejlesztő nagyjelentőségű elméleti mun* kájónak, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának győzelme segílelte a magyar munkásosztályt a dicső emlékű 1919-es prolel árforradalom megszervezésében és a párt további sikerei öntöttek reményt dolgozóink legjobbjaiba az elnyomatás éveiben, erősítették bennük azt a hitet, hogy a Horthy-rendszer nem tart örökké és a szocializmus ügye győz hazánkban is. A magyar dolgozók nagy tömegei számára csak a felszabadulás után váltak hozzáférhetővé a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai. Pártunk széles körben szervezte meg a párt történet tanítását a pártoktatás különböző formáiban, emellett egyetemeinken és főiskoláinkon is. Népünk és különösen munkásosztályunk szinte páratlan érdeklődéssel fogott a Bolsevik Párt Története tanulmányozásához. Ezek a tapasztalatok és Sztálin elvlárs tanácsai, útmutatásai segítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje a dolgozók döntő tömegeit a munkásosztáJyt és a dolgozó parasz:ságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletariátus diktatúrája megteremtésének egyik legfontosabb előfeltételét. így történhetett meg, hogy országunk* ban az osztályharc éleződése közben, de viszonylag békés körülmények közölt, minden különösebb megrázkódtatás nélkül került uralomra a munkásosztály és valósult meg a proletariátus diktatúrája. így lett országunk — néhány rövid év alatt — elmaradt agrárországból fejlett ipari országgá. Ezek a harci tapasztalatok segi:ették pártunkban is az ellenséges elemeknek, az imperialisták és ügynökeik, az áruló Tito bandáinak, Rajk és társainak a felfedését és szétzúzását és ezzel pártunk egységének, összeforrot tságának erősítését. Páliunk előtt továbbra is nagy feladatok állnak. Az osztály ellen ség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének megkezdett ügyét, tovább kell építenünk dolgozó né- pünk egységét és helytállását a béke frontján, erősítenünk kell győzelmeink zálogát, pártunkat, emelve párttagságunk eszmei, politikai színvonalát. Mindezekben a munkákban továbbra is a Bolsevik Párt Történetének tapasztalatai mutatják az utat. Ezért egyre nő a jeleni őségé annak, hogy párttagjaink az eddiginél is szélesebben és különösen mélyrehatóbban tanulmányozzák a Bolsevik Párt Történetét, tapasztala Iáit. Párt funkcionáriusaink &s párttagjaink Lenin és Sztálin elvtársak tanításait ne csak az elméletben ismerjék, hanem mennél szélesebben tudják alkalmazni. mindennapi munkájukban. Ehhez a munkához a Bolsevik Párt Történetének további tanulmányozásához ad majd segítséget a ma megnyíló állandó múzeum. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy elsősorban a propaganda eszközeivel szilárdítsa pártunkban és egész népünkben a proletámemzetköziség eszméjét, mélyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezetőereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szere" tett Sztálin elvtárs iránt. A múzeum erősítse azt a meggyőződést, hogy Lenin—Sztálin pártjának nagy ügye: a kommunizmus végleg győzni fog az egész világon. Hegedűs András elvtárs beszéde után a megjelenlek megtekintették a múzeumot. Idejében végzett növényápolással a magasabb termésért! A bőséges termés biztosítása érdekében feltétlenül idejében és szakszerűen kell végeznünk a növényápolást. Dolgozó parasztságunk ezirányú eredményes munkáját azonban még mindig számos elavult rossz szokás gátolja. Ezek nek a káros nézeteknek jó felvilágosító munkával való leküzdése annál is fontosabb, mert eredményeként sok millió métcrmázsával nagyobb termést takaríthatunk be, ami érdeke népgazdaságunknak, egyéni érdeke minden dolgozó parasztnak is, hisz a nagyobb tér. mésbőj könnyebben, teljesítheti be- | adási kötelezettségét, több marad ! szabadpiaci értékesítésre. Legfontosabb feladatunk most, hogy zsenge növényeink jókor megkapják az első kapálást, Sok tízezer sertésnek elegendő tengeri vész kárba például csak azért, mert dolgozó parasztjaink késnek az első kapálással, a kukorica így megsárgui és nem fejlődik. Ugyan, csak fontos feladat kelés után vetéseink fogasolása és a kapásoknál még a begyomosodás előtt a gon. dós lókapálás. Vannak, akik azt mondogatják: minek kapálni, hiszen alig gyomos még a föld. Ez a nézet teljesen helytelen. Akkor kell kapálni, amikor a föld még gyomtalan, hiszen a kapálás célja nemcsak a gyomirtás, hanem a nedvesség megőrzése s a porhanyítás. Eső után közvetlenül azonban ne kapáljunk, mert azzal rontjuk a talajt; a lágyban kapált vetemény megsár. gul, csökken a termése. Májusban és júniusban a kukoricának legalább három kapálás kell. Ezt a munkát lókapával olcsóbban és tökéletesebben lehet elvégezni, amellett megkíméljük vele az em- • béri erőt. Egyetlen pillanatig sem szabad elfelejteni, hogy minden kapálás több sertést, cukrot, dohányt, jelent, magasabb jövedelmet hoz, ezért nem hiába mondják hogy a jó gazda nem számlálja a répa, a kukorica és a dohány kapálását. Az olyan gazda, aki idejében, sokszor és jól kapál, nem siránkozik az esőért, haragoszöld a növénye szárazságban is, mert nem szárad ki a föld, nem szívja ki a föld nedvét a gyom. Káros szokás azonban a kukorica tültögetése. Egyesek úgy — ahogy megkapálják kukoricájukat, aztán megtöltögetik és sorsára hagyják. Fel kell világosítani ezeket, hogy a töltögetés lehetetlenné teszi a későbbi kapálást, növeli a talaj felületét s ezzel elősegíti a kiszáradást. Csak simán kapáljuk minél többször és sekélyen a kukoricaföldet, mert a mély kapálás szárít és veszélyezteti a növény felső gyökereit. Ellenben a burgonyát töltögetni kell. A burgonya a szár földalatti részén hozza a termést, s ezért az első sima kapálás után, amint a növény eléri a 12—15 cm magasságot, már töltögetni kell. Ezt később egyszer-kétszer megismételjük. Virágzás után a burgonyát nem szabad kapálni, de a kukorica akkor is meghálálja a kapálást, amikor már 2 méter magas. Igen jó hatású az aratás utáni gazoló kapálás, különösen, ahol kukorica után búza kerül a földbe, amely ilyen talajmunka után szintén nagyobb termést ad. Fokozza a termést a kukoricánál, napraforgónál és a rozsnál a pótbeporzás, amely könnyű, egyszerű munka és a szovjet tapasztalatok szerint nagymértékben növeli a terméshozamot. ötéves tervünk jó végrehajtása, a terméseredmények állandó fokozása érdekében a legnagyobb gonddal végezzük el a növényápolási munkákat úgy, ahogy azt a minisztertanács határozata előírja. Nem engedhetjük meg azt a pazarlást, hogy az elkésett kapálások miatt sokmillió métermázsával kevesebb termésünk legyen, mint amekkorát elérhetünk. Dolgozó parasztságunknak meg kell magyarázni, hogy a magasabb termés nemcsak egyénileg biztosít magasabb jövedelmet, hanem az ipar fejlődését, a falu árubőségét segíti elő, több kultúrát, villanyt, iskolát’ jelent, erősíti a dolgozó nép hazáját. A növényápolási munkában mutassanak példát termelőszövetkezeteink állami gazdaságaink. Úgy kell megszervezniök a munkát, mint a borsodivánkai termelőszövetkezetben, ahol már megkezdték a növényápolást és túlteljesítették májas 1 tiszteletére tett felajánlásukat. Mindent el kell követnünk, hogy megyénk területén a máris jelentkező késedelmet behozzuk, új, minden eddiginél nagyobb lendületet adjunk a bőséges termésért indított harcnak. HATOD KAROLY növénytermesztési főelőadó
