Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-17 / 114. szám

ÉSZAKMAGYARORSZXe Szombat, 1953. m&jns 17. * Újra összeméri erejét a bő ÉS . Síiyetmclegito érzés volt most hétfőn, amikor elhozták a járás második községének kijáró győzelmi jelvényt, átadták a ialu dolgozóinak a szép piros selyemzászlót. a hét is jó! kezdődik, most már biztos, hogy a szi- rakiak fölé kerekedünk — mondogatták vidáman a íinkeiek. _ De Vodila elvtárs tanácselnökhelyettes lehűtötte a ke­délyeket. — Csak lassan a testtel, messze vagyunk még a győ­zelemtől — intette őket. — A zászlót a vetési munkánkért kaptuk, mert elsőnek tettük a földbe a magot. Szövetkezeti község vagyunk, jobban meg tudjuk szervezni a munkát, így aztán megtehettük, hogy mindennel előbb végeztünk a szomszédnál. A munka neheze viszont még hátra van. Nagy a határunk, kevés a munkaerőnk, a májusi eső pedig nem­csak az életet, hanem a gazt is neveli; alaposan fel kell ké­szülni a kapálásra. A figyelmeztetés jókor jött. Mindkét termelőcsoport — ■i csaknem ezer holdas ,,Kossuth’1 termelőszövetkezet, meg a „Rákóczi" elmaradt a növényápolással s most újabb erővel feküdt bele a munkába. Úgy, hogy a minisztertanácsi ha­tározat előírja, mozgósítottak minden épkézláb családtagot és hamarosan eredményeket is értek cl. Több mint 30 hold répát és 5 hold mákot megsarabol- tai, már folyik az egyelés is. A „Kossuth“’ 14 holdas ker­tészetében befejezték a palántázást. — Igaz, már jóval előbbre is lehetnénk, de az eső miatt néhány nap kiesett a munkából — mentegeti faluját Vodilla elvtárs. — Igyekszünk behozni a késést- Erre annál nagyobb szükség van, mivel sok a kapásunk. Ahol csak lehet, gépi erővel cs lókapával akarjuk elvégezni a munkát. A „Kossuth '- nak 8 hold négyzetesen vetett kukoricája van, ami lehetősé­get nyújt a gépi munkára. Jó szervezés segítségével, a mun­kaverseny fokozásával boldogulunk a növényápolással is; kü­lönösen, ha a dolgozók követik az élenjárók példamutatását. Juhász István, Urbán István és Budi József különösen szép eredményt ért el a vetésnél. Magyari Ilona a kertészetben már 40 munkaegységet szerzett. Büdi Józsefné könyvecskéjébe eddig 31 munkaegység teljesítését jegyezték be. Olyan gyorsan akarják elvégezni a fínkeiek a kapálást és annyiszor, ahányszor csak lehet — hogy a tavalyinál is gazdagabb termést takaríthassanak be. Ha még tovább fokozzák erőfeszítéseiket, el is érik cél­jukat. termésért folyó harcban BORSODSZIKÁK A faluban nagyon bizakodó a hangulat. — Múlt évben is megnyertük a versenyt a fin\eie\\el szemben, az idén sem előznek meg bennünket — hangoztatja KGondos József tanácselnökhelyettes. — Több a munka­erőnk és jól fel is készültünk a tavaszi munkára- Eddig is csak azért előzhettek meg bennünket, mert határunk egy ré­sze tíz alá került és emiatt megkéstünk a vetéssel. De csak néhány nap volt a lemaradás, hamarosan be is hoztuk* Igen, csakhogy a 'borsodszirákia\ megfeledkeznek vala­miről: arról, hogy Finke közben szövetkezeti községgé fejlő­dött és sokkal erősebb vetélytárs, mint tavaly volt. Kétségtelen, hogy a szirá\i határban most jóval előbbre vannak a munkával, mint a finkeiek. Termelőszövetkezetünk jár élen a munkában. Eddig 7 hold cukorrépát és 13 hold takarmányrépát sarabolt meg, megkezdték, az egy elést is, 4 holdon a kertészetben elvégez­ték a palántázást — sorolja K. Gondos elvtárs. — A cso­port kukoricája most kek nemsokára hozzáfoghatnak fogaso­lásához. Egyénileg dolgozó parasztjaink sem maradnak la a fel­adatok végrehajtásával. Megsarabolta\ 20 hold cukorrépát, 40 hold takarmányrépát és 2 hold mákot, ők is megkezd­ték az egyelést. 28 holdon elvégeztük a szőlőmunkákat is. Egyénileg Matesz János, Gondos Péter, D. Kacvincki János és Ferenci János közép parasztok végezték eddig a leg­szebb, leggondosabb munkát. Egyiküknek a neve sincs azon­ban a versenytáblán, mely üresen lóg a tanácshoz falán. ■— Van azért nálunk verseny anélkül is — mondják a tanácsházán. „ Úgy gondolják, hogy nem szükséges biztosítani a ver­seny nyilvánosságát, menni fog a dolog magától is. Ezt azonban igen helytelenül gondolják, mert a verseny nyilvá­nosságának rendszeres, állandó biztosítása nagy lendítője, serkentője a versenynek A szirákiak meg vannak győződve arról, hogy már az öveibe' az elsőség és versenytársuk messze lemaradt mögöttük- Erről a tévedésükről könnyen meggyőződhetnének, ha át­mennének a szomszédba és megnéznék, hogy folyik ott a munka. Ezt azonban mindezideig elmulasztották- Tájékozód­janak a finkeiek eredményeiről, munkájáról és még odaadóbh szorgalmasabb, tervszerűbb munkával harcoljanak az első­ségért. FINKE LEVELEINK NYOMÁBAN II vállalatvezető elfojtja a bírálatot, semmibe se veszi a dolgozók kezdeményezéseit — ezért maradt le súlyosan terve teljesítésében a tátijai kőbánya Trescsánszki Sándor' étvtárs a tállyai kőbánya üzemi pártszerveze­tének ti.kára levelei küldöli szer­kesztőségünknek, amelyben megírta, mi az oka annak, bogy a táUyai kő­bánya hosszú idő óta nem leljesili , tervét. A levélben foglaltakat a bely- sánen vizsgáltuk ki. Miért raknak egy műszakon 25 csille helye« csak 15—16-et ? Az ötéves terv sikeres végrehajtásában a tállyai kőbányára is nagy feladatok hárulnak. A gyárak, üzemek, a vasutak, lakóházak utak építéséhez mind löbb és több követ kell termelnie. Ennek a fel­adatnak azonban a tállyai üzem nem tesz eleget — Nemcsak teljesíteni tudnánk, terv­előírásunkat, de túl is tudnánk szár­nyalni azt — hangoztatják a dolgozók. •— Az a baj, ’hogy nem biztosítják a munkához a műszaki feltételeket. Kevés az úgynevezett billenőcsille, ugyanakkor sodronykötél csilléből van bőven. Ifjú Tóth József szerkezetet készített, amelynek segítségével ezeket a sodronycsilléket is fel tudják használni, nemcsak az összezúzott kő szállítására, hanem a nagy kövek szálK 1 ására, a törő etetésére is. A javaslatot elfogadták csak éppen nem alkalmazzák. — Ennek az az oka, — mondja a vál­lalatvezető —, hogy mind a két törő el­avult, régi, kikopott. Valójában a hiba ott van, hogy el­hanyagolják a gépek karbantartását, ezért van napirenden az üzemzavar. Persze, hogy a csillék megrakottan állnak, nincs üres csille, ha a törő nem dolgozik. Ez az oka annak, hogy bár egy ember egy műszakon meg tudna rakni 25 csillét is, nem rak csak 15—lfi-oL A már régen leszállított új töret “még m» sem szerelték be. A gépalkatrészek hosszú ideig gazdátlanul heverlek az irodaház környékén. Terv szerint május 3-én kellett volna üzembe helyezni s jó, ha e hónap végére elkészülnek vele. Ez a súlyos mulasztás nagymértékben vissza­veti c terv teljesítését. Elsősorban a vál­lalatvezetést terheli ' ezért felelősség. Ugyanakkor a vállalat vezet 5 arról pa­naszkodik, hogy kevés a munkaerő. Tan- kina Károly elvtárs. vállalatvezető sze­rint még 50 dolgozóra lenne szükség, hogy a tervet maradéktalanul teljesíteni tudják. A dolgozók véleménye azonban más. — Az a baj — mondja Drombu-xhi Ferenc bunkózó, pakoló —, hogy a válla- íatvezetőség magábazárkózik, behunyja a szemét, bedugja a fülét. A dolgozók kez­deményezéseire, javaslataira mindig azt válaszolják: jó elvlárs, nagyon helyes, megcsináljuk... Csak éppen nem csinál­ják meg. Mi történt Pál József úiftásaival ? Pál József például két újítást adott be. Mindkettőt elfogadlák.­A fúró és a kompresszor közölt nagy p távolság. Ha befejeződik a fúrás, vagy fúrócsere van, a fúrásnak minden eset­ben el kell mennie a kompresszorhoz és közölni, hogy állítsák le a motort. Ez egy műszak alatt ölször-hatszor is előfor­dul, ami sok kiesést okoz. Pál elvtárs javaslala az volt, szereljenek fel jelző­csengőt. Igen egyszerű, észszerű meg­oldás, havonta 2 ezer forint megtakarí­tást lehet vele hizlosílr.ni. Nincs ele­gendő drólhuzal — válaszolták a javas­latra. Pál elvtárs erre elment a mádi kaolin­hányába s Alföldi László vállalalvezető segítségével megkapta a szükséges drótot. Hálán, gyalog cipelte el Tállyára a dró­tot, hogy az újítási meg tudják valósí­tani. A drót azonban még ma is a szögön lóg; még mindig nem vezették be az újítást. Másik javaslala az, hogy a kompres­szor! motorral indítsák el, mert most kézierővel végzik ezt, amihez esetenkint 6 ember szükséges. Az előmelegiléshcz 10 kg faszén is kell. A kompresszor be­indítása másfél órát igényel. A javaslatot elfogadták. Megvalósítása annál köny- nyebb lett volna, mert a raktárban van heverő, felesleges motor. Azonban ebből az újításból 9e lett semmi. Ezévben tovább nőtt az adósság A dolgozók látták a hibákat, termelési értekezleteken és más alkalmakkor köve­telték is azok kijavítását, de maradt min­den a régiben- Aki határozottan, kemé­nyen bírálta a vezetőség munkáját, arra rossz szemmel néztek. Van rá példa, hogy aki bírálni merészelt, annak előblrutóbb el kellett mennie az üzemből. Ez törlént Pál eJvtárssal is. Követelte, hogy elfoga­dott újítását, amiért jutalmat is kapott, vezessék be. Erre Pál elvársat, aki szak­munkás volt, segédmunkássá minősítették — később el is ment a bányából. Ez történt Halász Lajossal is, aki a zúzó vibrátornál dolgozott. Keményen bírálta a vezetőség munkáját, erre más munka­helyre tették. Tavaly szeptemberben ő is elhagyta a bányát; A vezetőség nem hallgatja meg a dol­gozók véleményét, nem támaszkodik ja­vaslataira, kezdeményezéseire. Itt az alapvető oka a tervlemaradásnak. A múlt évről 2361 vagon adósság maradi. Ez­évben az első negyedévben az adósság tovább nőtt 591 vagonnal. Áprilisban újabb 762 vagon tetézte a tartozást. Má­jus 8-ig pedig 216 vagonnal termelt ke­vesebbet az előirányzatnál. Nagy adósság ez, szégyenfoltja a tály- lyai kőbányának. Csak úgy lehet kikö­szörülni a csorbát, ha őszinte, kommu­nista bírálattal értékelik az eddig végzett munkát és szívósan, keményen harcolnak a tervek maradéktalan teljesítéséért) Á miskolci 131. sz. ipari­tanuló iskola kiállítása A Munkaerőtartalőkok Hivatala miskolci 131- sz. iparitanuló iskolája kiállítást rendez a Kun József utca 9. sz. alatti helyiségben, amelyet má­jus 38-án ünnepélyes külsőségek kö­zött nyitnak meg. A kiállításon be­mutatják az ipari tanulók ez évben készített munkadarabjait, rajzait és festményeit. Sajlóklállltás a Pravda megjelenésének 40. évfordulója alkalmából A Magyar-Szovjet Társaság 'ás a Horizont könyvesbolt a Pravda, meg­jelenésének 40- évfordulója alkalmá­ból sajtókiállítást rendez Miskolcon, Ózdon és Sátoraljaújhelyen. A miskol­ci kiállítást ünnepélyes külsőségek kö­zött ma, szombaton este fél 8 órakor nyitják meg a Kossuth moziban. Segíti a termelést- a hibák kiküszöhöiését az abaujszántói állami gazdaság faliújságja Az abaujszántói növény- és gyümölcs- termelő állami gazdaság dolgozói lelkes jó munkájukról, felajánlásaik teljesítésé­ről, munkasikereikről faüuuágcikkekben is beszámolnak. A gazdi tág dolgozói megértetlek a faliújságain;’»'-lom jelentő­ségét. A faliujságtáblát ízléses kivi leiben elkészítet lék, feldíszítenék. A gazdaság központi épülete előtt a szépen parkíro­zót!, virágos ágyakkal díszítek téren helyezték el. A cikkek egy része a fel­ajánlásokban élenjárók nevét sorolja fel, kiemelik a munka hőseit. Itt olvassuk, hogy ifj. Szabó József „Kossuíh’‘-bri- gádja nyerte el a versenyzószlót. Szere­ld, megbecsülés Jogadta az egész üzem­ben. — Nemcsak eredményeinkkel dicseke­dünk cl a faliújságunkon, — mondja Tóth Józsefné faliujságfelelős —, hanem minden alkalommal, amikor valami hibát fedünk fel. gazdaságunkban, faliújság- cikkeinken azt is a dolgozók elé lárjuk. Szeszák András párllitkár rendszeresen foglalkozik a faliujságmunkával, segítsé­get nyújt a faliujságfeleLősnek* A faliujságcikkeket állandóan cserélik, frissítik. A leglelkesebb cikkírók közé tartozik Ruszkai Katalin és Korovics Bor­bála, akik tartalmas írásaikban beszámol­nak a gazdaság életéről, eredményeiről. Az Északmagyarország munkatársának segítségével a napokban megalakították a faliújság szerkesztőbizottságot. Ruszkai Katalin, Kosik István, Mecenzóf István és Tóth Józsefné vesz részt a faliujság- szerkcsztőbizoltság munkájában. Tóth Józsefnét választották meg felelősnek. A szerkesztőbizottság tagjai vállalták, hogy bekapcsolódnak a munkás-paraszt* levelező mozgalomba is, rendszeresen le* veleznek pártunk központi és megyei lapjával. Ruszkai Katalin megígérte, hogy helenkint beszámol az Északmagyar* országnak a gazdaság dolgozóinak terme­lési eredményeiről és a hiányosságok­ról is. A faliújság szerkesztőbizottság tagjai elhatározták, hogy a legjobb brigádok és a legjobb dolgozók fényképeivel is díszítik faliújságukat, hogy ezzel is eredményes munkára serkentsék gazdaságuk dolgozóit* Példamutató termeléssel készüljenek az üzemi dolgozó nők az MNÖSZ HL kongresszusára Alkotmányunk — a dolgozó nép tör­vénye, jogainak biztosítója ki­mondja a nők egyenjogúságát. A nők élnek Is ezzel a .jogukkal, egyre többen kapcsolódnak be a termelő munkába, a szocializmus építésébe. A magyar .asszonyok követik a hős szovjet nők példáját s egyre nagyobb eredményeket érnek el a termelésben. A Diósgyőri Kohá­szati üzemekben 1949—50-ben alig dolgozott 4—500 nő. Ma ez a szám már több mint kétezerre emelke­dett. Megyénkben a bányász dot gőzök 15—20 százaléka is nő. A szakmai átképző tanfolyamokon számos asszony válik kiváló építő- munkássá. Egyre több az élmun Uás, a sztahanovista, a „szakma legjobbja" a nők között. Fejedelem Józsefné, a Diósgyőri Kohászati Üzemek magkészítője már 1953 második negyedévi tervén dolgozik és 240 százalékos eredményt ért et. A 28/2. építőipari vállalatnál az átképzös női brigád egyik tagja, Kóbor Anna 150 százalékra telje­síti tervét. A dolgozó nők tudják, hogy szép eredményeiket pártunk, kormány­zatunk segítségével érhették el, amely lehetővé tette számukra, hogy egyenrangú munkát végez­hessenek a férfiakkal. Köszönetü- ket, hálájukat akarják kifejezni, amikor lelkes felajánlásokkal ké szülnek az. MNDSZ május 24-én és 25-én megtartandó III. kongresszu­sára. A diósgyőri gyárak uödolgo- zói a munkaiéin janiások mellett, vállalták, hogy ajándékokat készí­tenek a gyermekeknek és baba kelengyéket varrnak a bölcsőde ré­szére. A nökongresszus közeledtével és a június 1-i béketalálkozóval kap csolatban felelősségteljes lcladatolt hárulnak a szakszervezeti nőbizott-. Ságokra is. Segíteniük kell a gyen gébben teljesítő nődolgozókat, meg kell szervezniük a munkamódszer, átadást, A dolgozó nőknek az üze­mekben fokozottabban kell bekap- csolodniok a nőbizottságok munká­jába, nagyobb gondot kell fordfta- niok politikai és szakmai tovább képzésükre. A III. nőkongresszusra és a jú nius 1-1 béketalálkozóra való fel. készülésnek azt kell tükröznie, hogy a magyar anyák, a dolgozo nők lelkes harcosai a Szovjetunió vezette béketábornak. A magyar anyák, a dolgozó nők átérzik, hogy* kötelességük harcolni saját és az egész világ gyermekeinek boldog jövőjéért, a békéért. A dolgozó nők akkor járulnak hozzá legméltóbban a békeharchoz, ha példát mutatnak a termelőmunkában és a tanulás­ban, hazánk építésében. NAGY MARGIT Szakszervezete k Megyei Tanácsa, nőfelelős TERJED AZ ÚJÍTÓMOZGALOM BULGÁRIÁBAN A bolgár vállalatok és üzemek államosítása után az egész ország­ban. hatalmas lendületet vett az újitómozgalom. Az 1950-ben benyúj­tott 3464 észszerüsítési javaslatból 1346-ot elfogadtak és a termelés szolgálatába állítottak. Az 1951. év harmadik negyedévének befejeztekor 6692 beérkezett javaslatból 2340-et valósítottak meg. Csupán a ,,Vaszil Kolarov“-üzemben 136 újítást alkal­maztak az elmúlt évben, ami 25 mil­lió léva megtakarítását tette lehe­tővé. Különösen a gépek korszerűsí­tése terén jelentenek nagy előrehala­dást az észszerüsítő javaslatok. Az újítómozgalomban résztvesz- nek a munkások, a mesterek és a mérnökök. Kirill Petkov, a „Georgi Dimitrov'-gyár dolgozója az eszter­gagépen eszközölt változtatást s ez­zel 9 millió 850 ezer lévát takarított meg a nemzetgazdaságnak. Sztanoj Markov, a „Dimitrov“-bánya üzem­vezető-mestere új famegmunkálói géppel lepte meg munkatársait. Az újítómozgalom fellendülése az egyik bizonyítéka annak, hogy a bolgár dolgozók — különösen azáltal, hogy megismerték a szovjet műszaki irodalmat — nagymértékben gyara pították szakmai tudásukat. A Bolgár Kommunista Párt és a kormány kitüntetésekben és pénzju­talmakban részesíti az újítókat. Az észszerüsítő javaslatok benyújtót 1951 szeptemberéig 19 millió 448 ezer láva jutalmat kaptak. Az újító mozgalom szélesedése lé-* nyegesen hozzájárult Bulgária nép­gazdaságának további fejlődéséhez. Tíx község képviselőinek réssvételéveI békevédelmi kuliurhetet“ rendeznek Ernődön Ernőd Községben június 1-től 8-ig kulturális hetet rendez az MSZT he­lyi szervezete. Bükkaranyos, Harsány, Vatta, NyéUádháza, Hejőkeresztur, Hejöszalonta, Hejőpapi, Igrici község, a mezőcsdti, az emődi állami gazda­ság és tsz dolgozói gyűlnek össze erre a kulturális megmozdulásra, hogy ez­zel is bizonyítsák harcos békeakaratu­kat. A kuUúrhét programja a, következő: június 1-én délután népünnepély, tér­zene, úttörő sportverseny. Este 7 óra­kor a Diósgyőri Népi Együttes 250 tagú csoportja lép fel szabadtéri szín­padon. Június 2-án n DIMÁVAG 60 tagú fúvós zenekara ad térzenét, este 8 órakor a DIMÁVAG kultúrcsopon szerepel- Június 3-án este 7 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között a kép- és könyvkiállítást■ 4-én filmve­títés lesz a szovjet kolhozokról, szov- hozokról és ismeretterjesztő előadást tartanak. 5-én kisgyüléseket rendez­nek, amelyekről a hangos híradó és a rádió is közvetítést ad. 6-án este 8 órakor fővárosi művészek szerepelnek a szabadtéri műsorban. 7-én a helyi népzenészek térzenéje után az MS XT kultúrcsoportja adja elő a „Csendhá­borító“ című színdarabot- S-dn dél­előtt motor-, kerékpár-, futó- és lö­vészversenyt rendeznek. Délután tér­zene, népünnepély, szavaló- és tánc- verseny szórakoztatja a dolgozókat, este 8 órai kezdettel ismét bemutatják a „Csendháborítók“ című színdarabot.. Utána, hajnalig tartó táncmulatsággal ér véget a >,békevédelmi kultúrhét“. ÁRT AT GUSZTÁV MSZT-titkár, Ernőd. Üzemi lapjaink írják DIÓSGYŐRI MUNKÁS: A gépgyári vasszerkezeti üzemben Kiss Imre és Fodor József minden hónapban 2—3 napot mulasztott igazolatlanul. A két kimaradozót a népnevelők és a béke- bizottság tagjai rendszeresen felkeresték és elmondották: kimaradozásukkal nagy­mértékben hátráltatják szocialista építő munkánkat, amellett közvetlenül is kárt okoznak családjuknak, mert keresetük lé­nyegesen kisebb a mulasztások folytan, büntetésnek is kiteszik magukat. A be­szélgetéseknek meg lett az eredménye. Kiss Imre és Fodor József már rendesen jár dolgozni. Jól kihasználják a 480 per­ces munkaidőt, ezáltal termelési eredmé­nyük 143—150 százalékra emelkedett. ÓZDI VASAS: A finomhengerműben áprilisban. 20 volt a kimaradozók száma. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva ez már jelentős ja­vulást mutat. Antal Lajos finomsori dol­gozó elmondotta, bogy a finomhenger­műben igen keményen elbánnak a dolog­kerülőkkel, a fegyelmezetlenekkel. Bellér Ferencet és Birinyi Józsefet — akik rendszeresen kimaradtak a munkából és nem hallgattak a népnevelők magyarázó szavaira — a fegyelmi bizottság határo­zata alapján azonnali hatállyal elbocsá­tották a gyárból. Bellér Ferenc már hosz- szú idő óta nem tett eleget feladatainak. Gyakran kimaradt a munkából, amikor bement műszakra, akkor sem dolgozott 2—3 óránál többet, a többi időt ellógta. Birinyi József fegyelmezetlenségét sú­a munkafegyelemről lyosbította, hogy igen sokszor italosán jelent meg munkahelyén. ÓZDI BÁNYÁSZ: Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tar­tozó Királdi Bánya Vállalat 1952. első negyedévi termelési tervét 107.3 száza-* lékban teljesítette. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a vállalathoz tartozó üzemekben az elmúlt tervévhez viszonyít­va lényegesen megjavult a munkafegye­lem. A putnoki bányaüzemnél az igazo­latlan hiányzások száma az elmúlt ne­gyedévben 45 százalékkal, a királdi bá­nyaüzemnél 66 százalékkal, Pech Antal- táró bányaüzemnél 32.9 százalékkal csök­kent 1951. negyedik negyedévéhez vi. szonyítva. 1952. első negyedévében 678 műszakkal kevesebb esett ki, ez több mint 1000 tonna szénnel jelentett maga­sabb termelést. BORSODI ÉPÍTŐK: A mályi téglagyár építkezésénél De­meter Irén segédmunkásról munkatársai megállapították, hogy nem szeret dolgoz­ni. A brigád többi tagja fegyelmezett, ön­tudatos, Demeter Irén viszont napközben többször is otthagyta munkahelyét és meghúzódott a nagy építkezés valamelyik részében. Megkárosította ezzel saját ma­gát is, mert a brigád többi tagja három- szorannyit keresett, mint ő. Fegyelmezet­len magatartása az oka annak, hogy a. brigádtagok kijelentették: ha Demeter1 Irén nem változtat magatartásán, néni maradhat a brigádban«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom