Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-17 / 114. szám
ÉSZAKMAGYARORSZXe Szombat, 1953. m&jns 17. * Újra összeméri erejét a bő ÉS . Síiyetmclegito érzés volt most hétfőn, amikor elhozták a járás második községének kijáró győzelmi jelvényt, átadták a ialu dolgozóinak a szép piros selyemzászlót. a hét is jó! kezdődik, most már biztos, hogy a szi- rakiak fölé kerekedünk — mondogatták vidáman a íinkeiek. _ De Vodila elvtárs tanácselnökhelyettes lehűtötte a kedélyeket. — Csak lassan a testtel, messze vagyunk még a győzelemtől — intette őket. — A zászlót a vetési munkánkért kaptuk, mert elsőnek tettük a földbe a magot. Szövetkezeti község vagyunk, jobban meg tudjuk szervezni a munkát, így aztán megtehettük, hogy mindennel előbb végeztünk a szomszédnál. A munka neheze viszont még hátra van. Nagy a határunk, kevés a munkaerőnk, a májusi eső pedig nemcsak az életet, hanem a gazt is neveli; alaposan fel kell készülni a kapálásra. A figyelmeztetés jókor jött. Mindkét termelőcsoport — ■i csaknem ezer holdas ,,Kossuth’1 termelőszövetkezet, meg a „Rákóczi" elmaradt a növényápolással s most újabb erővel feküdt bele a munkába. Úgy, hogy a minisztertanácsi határozat előírja, mozgósítottak minden épkézláb családtagot és hamarosan eredményeket is értek cl. Több mint 30 hold répát és 5 hold mákot megsarabol- tai, már folyik az egyelés is. A „Kossuth“’ 14 holdas kertészetében befejezték a palántázást. — Igaz, már jóval előbbre is lehetnénk, de az eső miatt néhány nap kiesett a munkából — mentegeti faluját Vodilla elvtárs. — Igyekszünk behozni a késést- Erre annál nagyobb szükség van, mivel sok a kapásunk. Ahol csak lehet, gépi erővel cs lókapával akarjuk elvégezni a munkát. A „Kossuth '- nak 8 hold négyzetesen vetett kukoricája van, ami lehetőséget nyújt a gépi munkára. Jó szervezés segítségével, a munkaverseny fokozásával boldogulunk a növényápolással is; különösen, ha a dolgozók követik az élenjárók példamutatását. Juhász István, Urbán István és Budi József különösen szép eredményt ért el a vetésnél. Magyari Ilona a kertészetben már 40 munkaegységet szerzett. Büdi Józsefné könyvecskéjébe eddig 31 munkaegység teljesítését jegyezték be. Olyan gyorsan akarják elvégezni a fínkeiek a kapálást és annyiszor, ahányszor csak lehet — hogy a tavalyinál is gazdagabb termést takaríthassanak be. Ha még tovább fokozzák erőfeszítéseiket, el is érik céljukat. termésért folyó harcban BORSODSZIKÁK A faluban nagyon bizakodó a hangulat. — Múlt évben is megnyertük a versenyt a fin\eie\\el szemben, az idén sem előznek meg bennünket — hangoztatja KGondos József tanácselnökhelyettes. — Több a munkaerőnk és jól fel is készültünk a tavaszi munkára- Eddig is csak azért előzhettek meg bennünket, mert határunk egy része tíz alá került és emiatt megkéstünk a vetéssel. De csak néhány nap volt a lemaradás, hamarosan be is hoztuk* Igen, csakhogy a 'borsodszirákia\ megfeledkeznek valamiről: arról, hogy Finke közben szövetkezeti községgé fejlődött és sokkal erősebb vetélytárs, mint tavaly volt. Kétségtelen, hogy a szirá\i határban most jóval előbbre vannak a munkával, mint a finkeiek. Termelőszövetkezetünk jár élen a munkában. Eddig 7 hold cukorrépát és 13 hold takarmányrépát sarabolt meg, megkezdték, az egy elést is, 4 holdon a kertészetben elvégezték a palántázást — sorolja K. Gondos elvtárs. — A csoport kukoricája most kek nemsokára hozzáfoghatnak fogasolásához. Egyénileg dolgozó parasztjaink sem maradnak la a feladatok végrehajtásával. Megsarabolta\ 20 hold cukorrépát, 40 hold takarmányrépát és 2 hold mákot, ők is megkezdték az egyelést. 28 holdon elvégeztük a szőlőmunkákat is. Egyénileg Matesz János, Gondos Péter, D. Kacvincki János és Ferenci János közép parasztok végezték eddig a legszebb, leggondosabb munkát. Egyiküknek a neve sincs azonban a versenytáblán, mely üresen lóg a tanácshoz falán. ■— Van azért nálunk verseny anélkül is — mondják a tanácsházán. „ Úgy gondolják, hogy nem szükséges biztosítani a verseny nyilvánosságát, menni fog a dolog magától is. Ezt azonban igen helytelenül gondolják, mert a verseny nyilvánosságának rendszeres, állandó biztosítása nagy lendítője, serkentője a versenynek A szirákiak meg vannak győződve arról, hogy már az öveibe' az elsőség és versenytársuk messze lemaradt mögöttük- Erről a tévedésükről könnyen meggyőződhetnének, ha átmennének a szomszédba és megnéznék, hogy folyik ott a munka. Ezt azonban mindezideig elmulasztották- Tájékozódjanak a finkeiek eredményeiről, munkájáról és még odaadóbh szorgalmasabb, tervszerűbb munkával harcoljanak az elsőségért. FINKE LEVELEINK NYOMÁBAN II vállalatvezető elfojtja a bírálatot, semmibe se veszi a dolgozók kezdeményezéseit — ezért maradt le súlyosan terve teljesítésében a tátijai kőbánya Trescsánszki Sándor' étvtárs a tállyai kőbánya üzemi pártszervezetének ti.kára levelei küldöli szerkesztőségünknek, amelyben megírta, mi az oka annak, bogy a táUyai kőbánya hosszú idő óta nem leljesili , tervét. A levélben foglaltakat a bely- sánen vizsgáltuk ki. Miért raknak egy műszakon 25 csille helye« csak 15—16-et ? Az ötéves terv sikeres végrehajtásában a tállyai kőbányára is nagy feladatok hárulnak. A gyárak, üzemek, a vasutak, lakóházak utak építéséhez mind löbb és több követ kell termelnie. Ennek a feladatnak azonban a tállyai üzem nem tesz eleget — Nemcsak teljesíteni tudnánk, tervelőírásunkat, de túl is tudnánk szárnyalni azt — hangoztatják a dolgozók. •— Az a baj, ’hogy nem biztosítják a munkához a műszaki feltételeket. Kevés az úgynevezett billenőcsille, ugyanakkor sodronykötél csilléből van bőven. Ifjú Tóth József szerkezetet készített, amelynek segítségével ezeket a sodronycsilléket is fel tudják használni, nemcsak az összezúzott kő szállítására, hanem a nagy kövek szálK 1 ására, a törő etetésére is. A javaslatot elfogadták csak éppen nem alkalmazzák. — Ennek az az oka, — mondja a vállalatvezető —, hogy mind a két törő elavult, régi, kikopott. Valójában a hiba ott van, hogy elhanyagolják a gépek karbantartását, ezért van napirenden az üzemzavar. Persze, hogy a csillék megrakottan állnak, nincs üres csille, ha a törő nem dolgozik. Ez az oka annak, hogy bár egy ember egy műszakon meg tudna rakni 25 csillét is, nem rak csak 15—lfi-oL A már régen leszállított új töret “még m» sem szerelték be. A gépalkatrészek hosszú ideig gazdátlanul heverlek az irodaház környékén. Terv szerint május 3-én kellett volna üzembe helyezni s jó, ha e hónap végére elkészülnek vele. Ez a súlyos mulasztás nagymértékben visszaveti c terv teljesítését. Elsősorban a vállalatvezetést terheli ' ezért felelősség. Ugyanakkor a vállalat vezet 5 arról panaszkodik, hogy kevés a munkaerő. Tan- kina Károly elvtárs. vállalatvezető szerint még 50 dolgozóra lenne szükség, hogy a tervet maradéktalanul teljesíteni tudják. A dolgozók véleménye azonban más. — Az a baj — mondja Drombu-xhi Ferenc bunkózó, pakoló —, hogy a válla- íatvezetőség magábazárkózik, behunyja a szemét, bedugja a fülét. A dolgozók kezdeményezéseire, javaslataira mindig azt válaszolják: jó elvlárs, nagyon helyes, megcsináljuk... Csak éppen nem csinálják meg. Mi történt Pál József úiftásaival ? Pál József például két újítást adott be. Mindkettőt elfogadlák.A fúró és a kompresszor közölt nagy p távolság. Ha befejeződik a fúrás, vagy fúrócsere van, a fúrásnak minden esetben el kell mennie a kompresszorhoz és közölni, hogy állítsák le a motort. Ez egy műszak alatt ölször-hatszor is előfordul, ami sok kiesést okoz. Pál elvtárs javaslala az volt, szereljenek fel jelzőcsengőt. Igen egyszerű, észszerű megoldás, havonta 2 ezer forint megtakarítást lehet vele hizlosílr.ni. Nincs elegendő drólhuzal — válaszolták a javaslatra. Pál elvtárs erre elment a mádi kaolinhányába s Alföldi László vállalalvezető segítségével megkapta a szükséges drótot. Hálán, gyalog cipelte el Tállyára a drótot, hogy az újítási meg tudják valósítani. A drót azonban még ma is a szögön lóg; még mindig nem vezették be az újítást. Másik javaslala az, hogy a kompresszor! motorral indítsák el, mert most kézierővel végzik ezt, amihez esetenkint 6 ember szükséges. Az előmelegiléshcz 10 kg faszén is kell. A kompresszor beindítása másfél órát igényel. A javaslatot elfogadták. Megvalósítása annál köny- nyebb lett volna, mert a raktárban van heverő, felesleges motor. Azonban ebből az újításból 9e lett semmi. Ezévben tovább nőtt az adósság A dolgozók látták a hibákat, termelési értekezleteken és más alkalmakkor követelték is azok kijavítását, de maradt minden a régiben- Aki határozottan, keményen bírálta a vezetőség munkáját, arra rossz szemmel néztek. Van rá példa, hogy aki bírálni merészelt, annak előblrutóbb el kellett mennie az üzemből. Ez törlént Pál eJvtárssal is. Követelte, hogy elfogadott újítását, amiért jutalmat is kapott, vezessék be. Erre Pál elvársat, aki szakmunkás volt, segédmunkássá minősítették — később el is ment a bányából. Ez történt Halász Lajossal is, aki a zúzó vibrátornál dolgozott. Keményen bírálta a vezetőség munkáját, erre más munkahelyre tették. Tavaly szeptemberben ő is elhagyta a bányát; A vezetőség nem hallgatja meg a dolgozók véleményét, nem támaszkodik javaslataira, kezdeményezéseire. Itt az alapvető oka a tervlemaradásnak. A múlt évről 2361 vagon adósság maradi. Ezévben az első negyedévben az adósság tovább nőtt 591 vagonnal. Áprilisban újabb 762 vagon tetézte a tartozást. Május 8-ig pedig 216 vagonnal termelt kevesebbet az előirányzatnál. Nagy adósság ez, szégyenfoltja a tály- lyai kőbányának. Csak úgy lehet kiköszörülni a csorbát, ha őszinte, kommunista bírálattal értékelik az eddig végzett munkát és szívósan, keményen harcolnak a tervek maradéktalan teljesítéséért) Á miskolci 131. sz. iparitanuló iskola kiállítása A Munkaerőtartalőkok Hivatala miskolci 131- sz. iparitanuló iskolája kiállítást rendez a Kun József utca 9. sz. alatti helyiségben, amelyet május 38-án ünnepélyes külsőségek között nyitnak meg. A kiállításon bemutatják az ipari tanulók ez évben készített munkadarabjait, rajzait és festményeit. Sajlóklállltás a Pravda megjelenésének 40. évfordulója alkalmából A Magyar-Szovjet Társaság 'ás a Horizont könyvesbolt a Pravda, megjelenésének 40- évfordulója alkalmából sajtókiállítást rendez Miskolcon, Ózdon és Sátoraljaújhelyen. A miskolci kiállítást ünnepélyes külsőségek között ma, szombaton este fél 8 órakor nyitják meg a Kossuth moziban. Segíti a termelést- a hibák kiküszöhöiését az abaujszántói állami gazdaság faliújságja Az abaujszántói növény- és gyümölcs- termelő állami gazdaság dolgozói lelkes jó munkájukról, felajánlásaik teljesítéséről, munkasikereikről faüuuágcikkekben is beszámolnak. A gazdi tág dolgozói megértetlek a faliújságain;’»'-lom jelentőségét. A faliujságtáblát ízléses kivi leiben elkészítet lék, feldíszítenék. A gazdaság központi épülete előtt a szépen parkírozót!, virágos ágyakkal díszítek téren helyezték el. A cikkek egy része a felajánlásokban élenjárók nevét sorolja fel, kiemelik a munka hőseit. Itt olvassuk, hogy ifj. Szabó József „Kossuíh’‘-bri- gádja nyerte el a versenyzószlót. Szereld, megbecsülés Jogadta az egész üzemben. — Nemcsak eredményeinkkel dicsekedünk cl a faliújságunkon, — mondja Tóth Józsefné faliujságfelelős —, hanem minden alkalommal, amikor valami hibát fedünk fel. gazdaságunkban, faliújság- cikkeinken azt is a dolgozók elé lárjuk. Szeszák András párllitkár rendszeresen foglalkozik a faliujságmunkával, segítséget nyújt a faliujságfeleLősnek* A faliujságcikkeket állandóan cserélik, frissítik. A leglelkesebb cikkírók közé tartozik Ruszkai Katalin és Korovics Borbála, akik tartalmas írásaikban beszámolnak a gazdaság életéről, eredményeiről. Az Északmagyarország munkatársának segítségével a napokban megalakították a faliújság szerkesztőbizottságot. Ruszkai Katalin, Kosik István, Mecenzóf István és Tóth Józsefné vesz részt a faliujság- szerkcsztőbizoltság munkájában. Tóth Józsefnét választották meg felelősnek. A szerkesztőbizottság tagjai vállalták, hogy bekapcsolódnak a munkás-paraszt* levelező mozgalomba is, rendszeresen le* veleznek pártunk központi és megyei lapjával. Ruszkai Katalin megígérte, hogy helenkint beszámol az Északmagyar* országnak a gazdaság dolgozóinak termelési eredményeiről és a hiányosságokról is. A faliújság szerkesztőbizottság tagjai elhatározták, hogy a legjobb brigádok és a legjobb dolgozók fényképeivel is díszítik faliújságukat, hogy ezzel is eredményes munkára serkentsék gazdaságuk dolgozóit* Példamutató termeléssel készüljenek az üzemi dolgozó nők az MNÖSZ HL kongresszusára Alkotmányunk — a dolgozó nép törvénye, jogainak biztosítója kimondja a nők egyenjogúságát. A nők élnek Is ezzel a .jogukkal, egyre többen kapcsolódnak be a termelő munkába, a szocializmus építésébe. A magyar .asszonyok követik a hős szovjet nők példáját s egyre nagyobb eredményeket érnek el a termelésben. A Diósgyőri Kohászati üzemekben 1949—50-ben alig dolgozott 4—500 nő. Ma ez a szám már több mint kétezerre emelkedett. Megyénkben a bányász dot gőzök 15—20 százaléka is nő. A szakmai átképző tanfolyamokon számos asszony válik kiváló építő- munkássá. Egyre több az élmun Uás, a sztahanovista, a „szakma legjobbja" a nők között. Fejedelem Józsefné, a Diósgyőri Kohászati Üzemek magkészítője már 1953 második negyedévi tervén dolgozik és 240 százalékos eredményt ért et. A 28/2. építőipari vállalatnál az átképzös női brigád egyik tagja, Kóbor Anna 150 százalékra teljesíti tervét. A dolgozó nők tudják, hogy szép eredményeiket pártunk, kormányzatunk segítségével érhették el, amely lehetővé tette számukra, hogy egyenrangú munkát végezhessenek a férfiakkal. Köszönetü- ket, hálájukat akarják kifejezni, amikor lelkes felajánlásokkal ké szülnek az. MNDSZ május 24-én és 25-én megtartandó III. kongresszusára. A diósgyőri gyárak uödolgo- zói a munkaiéin janiások mellett, vállalták, hogy ajándékokat készítenek a gyermekeknek és baba kelengyéket varrnak a bölcsőde részére. A nökongresszus közeledtével és a június 1-i béketalálkozóval kap csolatban felelősségteljes lcladatolt hárulnak a szakszervezeti nőbizott-. Ságokra is. Segíteniük kell a gyen gébben teljesítő nődolgozókat, meg kell szervezniük a munkamódszer, átadást, A dolgozó nőknek az üzemekben fokozottabban kell bekap- csolodniok a nőbizottságok munkájába, nagyobb gondot kell fordfta- niok politikai és szakmai tovább képzésükre. A III. nőkongresszusra és a jú nius 1-1 béketalálkozóra való fel. készülésnek azt kell tükröznie, hogy a magyar anyák, a dolgozo nők lelkes harcosai a Szovjetunió vezette béketábornak. A magyar anyák, a dolgozó nők átérzik, hogy* kötelességük harcolni saját és az egész világ gyermekeinek boldog jövőjéért, a békéért. A dolgozó nők akkor járulnak hozzá legméltóbban a békeharchoz, ha példát mutatnak a termelőmunkában és a tanulásban, hazánk építésében. NAGY MARGIT Szakszervezete k Megyei Tanácsa, nőfelelős TERJED AZ ÚJÍTÓMOZGALOM BULGÁRIÁBAN A bolgár vállalatok és üzemek államosítása után az egész országban. hatalmas lendületet vett az újitómozgalom. Az 1950-ben benyújtott 3464 észszerüsítési javaslatból 1346-ot elfogadtak és a termelés szolgálatába állítottak. Az 1951. év harmadik negyedévének befejeztekor 6692 beérkezett javaslatból 2340-et valósítottak meg. Csupán a ,,Vaszil Kolarov“-üzemben 136 újítást alkalmaztak az elmúlt évben, ami 25 millió léva megtakarítását tette lehetővé. Különösen a gépek korszerűsítése terén jelentenek nagy előrehaladást az észszerüsítő javaslatok. Az újítómozgalomban résztvesz- nek a munkások, a mesterek és a mérnökök. Kirill Petkov, a „Georgi Dimitrov'-gyár dolgozója az esztergagépen eszközölt változtatást s ezzel 9 millió 850 ezer lévát takarított meg a nemzetgazdaságnak. Sztanoj Markov, a „Dimitrov“-bánya üzemvezető-mestere új famegmunkálói géppel lepte meg munkatársait. Az újítómozgalom fellendülése az egyik bizonyítéka annak, hogy a bolgár dolgozók — különösen azáltal, hogy megismerték a szovjet műszaki irodalmat — nagymértékben gyara pították szakmai tudásukat. A Bolgár Kommunista Párt és a kormány kitüntetésekben és pénzjutalmakban részesíti az újítókat. Az észszerüsítő javaslatok benyújtót 1951 szeptemberéig 19 millió 448 ezer láva jutalmat kaptak. Az újító mozgalom szélesedése lé-* nyegesen hozzájárult Bulgária népgazdaságának további fejlődéséhez. Tíx község képviselőinek réssvételéveI békevédelmi kuliurhetet“ rendeznek Ernődön Ernőd Községben június 1-től 8-ig kulturális hetet rendez az MSZT helyi szervezete. Bükkaranyos, Harsány, Vatta, NyéUádháza, Hejőkeresztur, Hejöszalonta, Hejőpapi, Igrici község, a mezőcsdti, az emődi állami gazdaság és tsz dolgozói gyűlnek össze erre a kulturális megmozdulásra, hogy ezzel is bizonyítsák harcos békeakaratukat. A kuUúrhét programja a, következő: június 1-én délután népünnepély, térzene, úttörő sportverseny. Este 7 órakor a Diósgyőri Népi Együttes 250 tagú csoportja lép fel szabadtéri színpadon. Június 2-án n DIMÁVAG 60 tagú fúvós zenekara ad térzenét, este 8 órakor a DIMÁVAG kultúrcsopon szerepel- Június 3-án este 7 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között a kép- és könyvkiállítást■ 4-én filmvetítés lesz a szovjet kolhozokról, szov- hozokról és ismeretterjesztő előadást tartanak. 5-én kisgyüléseket rendeznek, amelyekről a hangos híradó és a rádió is közvetítést ad. 6-án este 8 órakor fővárosi művészek szerepelnek a szabadtéri műsorban. 7-én a helyi népzenészek térzenéje után az MS XT kultúrcsoportja adja elő a „Csendháborító“ című színdarabot- S-dn délelőtt motor-, kerékpár-, futó- és lövészversenyt rendeznek. Délután térzene, népünnepély, szavaló- és tánc- verseny szórakoztatja a dolgozókat, este 8 órai kezdettel ismét bemutatják a „Csendháborítók“ című színdarabot.. Utána, hajnalig tartó táncmulatsággal ér véget a >,békevédelmi kultúrhét“. ÁRT AT GUSZTÁV MSZT-titkár, Ernőd. Üzemi lapjaink írják DIÓSGYŐRI MUNKÁS: A gépgyári vasszerkezeti üzemben Kiss Imre és Fodor József minden hónapban 2—3 napot mulasztott igazolatlanul. A két kimaradozót a népnevelők és a béke- bizottság tagjai rendszeresen felkeresték és elmondották: kimaradozásukkal nagymértékben hátráltatják szocialista építő munkánkat, amellett közvetlenül is kárt okoznak családjuknak, mert keresetük lényegesen kisebb a mulasztások folytan, büntetésnek is kiteszik magukat. A beszélgetéseknek meg lett az eredménye. Kiss Imre és Fodor József már rendesen jár dolgozni. Jól kihasználják a 480 perces munkaidőt, ezáltal termelési eredményük 143—150 százalékra emelkedett. ÓZDI VASAS: A finomhengerműben áprilisban. 20 volt a kimaradozók száma. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva ez már jelentős javulást mutat. Antal Lajos finomsori dolgozó elmondotta, bogy a finomhengerműben igen keményen elbánnak a dologkerülőkkel, a fegyelmezetlenekkel. Bellér Ferencet és Birinyi Józsefet — akik rendszeresen kimaradtak a munkából és nem hallgattak a népnevelők magyarázó szavaira — a fegyelmi bizottság határozata alapján azonnali hatállyal elbocsátották a gyárból. Bellér Ferenc már hosz- szú idő óta nem tett eleget feladatainak. Gyakran kimaradt a munkából, amikor bement műszakra, akkor sem dolgozott 2—3 óránál többet, a többi időt ellógta. Birinyi József fegyelmezetlenségét súa munkafegyelemről lyosbította, hogy igen sokszor italosán jelent meg munkahelyén. ÓZDI BÁNYÁSZ: Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tartozó Királdi Bánya Vállalat 1952. első negyedévi termelési tervét 107.3 száza-* lékban teljesítette. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a vállalathoz tartozó üzemekben az elmúlt tervévhez viszonyítva lényegesen megjavult a munkafegyelem. A putnoki bányaüzemnél az igazolatlan hiányzások száma az elmúlt negyedévben 45 százalékkal, a királdi bányaüzemnél 66 százalékkal, Pech Antal- táró bányaüzemnél 32.9 százalékkal csökkent 1951. negyedik negyedévéhez vi. szonyítva. 1952. első negyedévében 678 műszakkal kevesebb esett ki, ez több mint 1000 tonna szénnel jelentett magasabb termelést. BORSODI ÉPÍTŐK: A mályi téglagyár építkezésénél Demeter Irén segédmunkásról munkatársai megállapították, hogy nem szeret dolgozni. A brigád többi tagja fegyelmezett, öntudatos, Demeter Irén viszont napközben többször is otthagyta munkahelyét és meghúzódott a nagy építkezés valamelyik részében. Megkárosította ezzel saját magát is, mert a brigád többi tagja három- szorannyit keresett, mint ő. Fegyelmezetlen magatartása az oka annak, hogy a. brigádtagok kijelentették: ha Demeter1 Irén nem változtat magatartásán, néni maradhat a brigádban«