Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-11 / 109. szám
4 ÉSZAKMÁGYARORSZÁG Vasárnap, 1952. májna XI. Üdvözöljük az orvos-egészségügyi szakszervezet megyei konferenciáját Ma, vasárnap délelőtt konferenciára ülnek össze Miskolcon az Orvos-Egészségügyi Szakszervizét borsodmegyei szervezeteinek küldöttei, hogy meghallgassák a területi bizottság beszámolóját eddig végzett munkájáról, megyénk egészségügyének fejlődéséről, kicseréljék egymással tapasztalataikat és megválasszák küldötteiket az országos konferenciára. A mai konferencia jelentős eseménye megyénk életének. A tanácskozás termékenyt iőleg fog hatni megyénk egészségügyi helyzetének további javítására, az orvosok és egészségügyünk valamennyi dolgozójának munkájára. A beszámoló teljes képet ad majd egészségügyi intézményeink gyarapodásáról, fejlődéséről és arról a hősies, kitartó munkáról, amelyet egészségügyünk hivatott őrei a ,,Gyógyíts jobban“-mozgalom keretében végeznek a szocializmus mielőbbi felépítéséért. Megvilágítja majd a konferencia szokat a nehézségeket, hibákat is, amelyeket a további fejlődés, a még jobb eredmények érdekében a szakszervezetbe tömörült egészségügyi dolgozóknak pártunk irányításával és hathatós segítségével le kell küzdeniük. Ennek fontos előfeltétele a szakszervezeti élet, a koUektív szellem erősítése, a párt útmutatásainak hűséges követése. Egészségügyünk dolgozói, akik értékes segítséget kapnak a tanácsoktól, a dolgozók széles rétegeitől, harcolnak az Alkotmányunkban lefektetett alapelv következetes érvényesítéséért, hogy a dolgozók államában legfőbb élték az ember. Harcolniok kell a szocializmus építését hátráltató táppénzcsalók, álbetegek ellen, akik, visz- szaélve népi demokráciánk szociális intézményeinek jótéteményeivel, a becsületes dolgozókat károsítják meg. A mai konferencia hasznát egyetemesen érzik majd megyénk dolgozói. Szeretettel köszöntjük a konferencia résztvevőit és munkájukhoz sok sikert, értékes eredményeket kívánunk. Miskolc Jövő arculata Vákár Tibor építésemémöknakm Észak- magyaxország 1952 április 20-i számában „Miskolc jövő arculata” cimiael megjeleni cikke — amely Miskolc városrendezési problémáit vetelle fel — élénk visszhangot vállott ki olvasóink körében. Többen szerkesztőségünkhöz küldöl! leveleikben szóltak hozzá a kérdésekhez ég értékes javaslatokkal, észrevételekké! járullak a felvételi problémák megoldásához. Az alábbiakban kél hozzászólás fontosabb részleteit ismertetjük. RÉTHLY GYULA technikus többek közöli ezeket írta: Vakár Tibor cikkében megemlíti, hogy „egy rosszul elhelyezett lépcső, hibás ülburkulat háuy balesetnek lehet okozója”. Oszlóm nézclet és rögtön felteszem a kérdési: az új térrendszer ki alakításánál pl.: az újgyőri tanácsháza előtt a járdaszigeten nem szerencsétlen megoldás-e a nagy hézagokkal egymáshoz illess.te 11 nagykockakő? Már lát iám o.l nőket, akiknek cipője sarkát letörte a hézag, vagy cipősarkuk beszorult a résbe éppen, amikor jölt a villamos. Más burkolóanyagot nem lehetne ott felhasználni? Vagy ott van a ^ I.ÁE\ villamosmegálló-hely egyoldali járdaszigete, amely Szerencsé 1 ianségek okozója lehet A város további áejleRttesi tervében az építészeti, parkosítási, fásítási és közlekedési elemeknek összhangban kell lenniük, a szocialista társadalomnak helyes nemzeli formát kell adni. Szép példák lá.kalók erre a „Gorodszkoje chozjájsztvo Maszkvu ’ (Moszkva város- gazdálkodásai című szovjet folyóiratban, ahol a városképző elemek felépítése szocialista összhangban áll a növekvő forgalommal és a dolgozók fokozódó igé nyeseégével. Ezzel szemben Miskolc áj épületeinek homlokzata mechanikusan sablonos, a művészet" nek s az értékes népi hagyományoknak nem adnak szerepet az épületek díszítésénél. Nem cikornyás cirádákra gondolok, hanem a dolgozók napi éleiéből kiragadott momentumok képzőművészeti feldolgozására, valamint a térkiemelő mozaikokra. Ugyancsak „skatulyázó” jelenség varosunkban az a gyón felié rí-és, az egyhangúság. Szem előtt kell lartatii a belvárosban a lakói elepek vertikális terki" használásai. ami Miskolc földrajzi hely zetéből parancsolólag következik. Kevés városban fukarkodtak annyira a zöldterületek kiszabásával, mint Miskolcon, ahol pedig erre igen nagy szükség volna. Il i van például a Déryné utca végén a Táncsics pártszervezet előtt elterülő néhány nógyszógöílnyi „park , ahol a terület kicsinysége folytán a fejlődő gyermekek nem játszhatnak, de pihenni sem lehet, mert — a gyér nö vényzetre való tekintettel tulajdonképpen a® ulca közepén ül az ember s nem parkban. Ha egy parkkal csak annyit törődünk, akkor kár is létesíteni. Ma már minden modem nagyváros korszerűen rendezett pályaudvara előtt egyirányú körforgalom van, amely megfelelően tagolt lerelőu lakkal a sugár- utakba torkollik. Miskolc pályaudvara előli is célszerű volna a körforgalom bevezetése, ami a villamosvállalat dolgozóinak munkáját is jelentős mértékben megkönnyítené. A mai egyes kilérő- rendszer ósdi és nehézkes a fel-- és le- kapcsolások miatt is. A pályaudvar előtti tér és környéke városunk mostohagyermeke, holott a sík terület nagy lehetőségeket biztosít. Példa erre a debreceni pályaudvar előlti tér rendezése, ami fellendítette a közlekedést. Miskolcon a I ér szélesítése megkívánná egy kisebb földszintes ház lebontását és a Baross Gábor ulca 28. számú épület homlokzati rendezését. A híd szélesítése folyamatban van. A körforgalom közepén létesítendő park alkalmas volna szökőkút és padok elhelyezésére, ami a külsői tetszetőssé tenné, a füstös levegőt felfrissítené és az utasok kényeiméi is szolgálná, amire az állomás körül nem igen van lehetőség. Az állomást szegélyező utak és járdaszigetek fásí ása kívánatos, ellenben az utakkal közvetlenül körülhatárolt parkok nem fád* hal ók, mert ez a közlekedés biztonságát veszélyez let né. A Selyemre len a városi fürdő épületét he kell illeszteni az új, modem városképbe, a fürdő rendbehozása és megnyitása is célszerű lenne. A Selvemiét egyébként hálás terület, ahol Szlálinvá- ros példájára sok szép és új elgondolást lehelne megvalósílani. Vákár mérnök megemlékezik a LA EV megálló előtti tér kiképzéséről. Ez fontos is, mert a helyes kialakítás esetén a tér reprezentatív lenne, mint felvonulási szemlehely, mint kirándulási gócpont, s a Sztálin sugárút kezdőpontja. ANGYALFFY FERENC hozzászólásában többek közölt ezeket írta: Miskolc egyik legégetőbb kérdése a Szinva rendezése. A Szinva jelenlegi ál- lapolában gáíolja a közlekedés rendezését, a városrendezést, rontja a városképet. Véleményem szerint a Szinvát kell legelőször rendezni. Ennek a munkának elvégzése az oil épült házak nagy részénél csak a mellékhelyiségek eltávolítását vonná maga után. A Szinva rendezésével az út a Tiszai pályaudvartól a Szinva jobbparlján haladhatna Diósgyőr irányába. Ezzel több célt érnénk el. A Visinszkij utcától az állomás felé a Hadirokkantak- és Vörösmarty-utca közötti zeg-zugos, szennyes, csatornázási, közlekedési, villany-világilási szempontból is alkalmatlan, tűz esetén menthelellen városnegyedet fel kell számolni és kereskedelmi, ipari és irodahelyiségekkel kellene betelepíteni. Az Arany János utca mentén fekvő zsákutcás „kutyaszo- rílós” közponli fekvésű rész meg valósággal liivalotl arra, hogy szép lakónegyeddé alakítsák át. Az Eszakm agy arország tegnapi postájában érkezett levelek zöme megyénk életéről, termelési eredményekről ad számot. Kis Zoltán örömmel írja, hogy a hernádnémeti „Dózsa György“ úttörőcsapat kajakot kapott ajándékba a Ganz Hajógyár pártszervezetétől» Számos levél érkezett a fémgyűjtéssel kapcsolatban is. Ezeket összefoglalóban közöljük. T. Nagy István szikszói és Vas János mezőcsáti levelezőnk beszámolóit önálló cikkben ismertetjük. Hogya Ilona ricsei, Sándor Albert és Dúrbák István miskolci levelezőink tájékoztatásait összefoglalóinkban használjuk fel. Lengyel Ferenc felsődofoszai fszcs-fag írja felejfhefeHen budapesti élményeiről Kedves Elvlársak! A felsődobszai termelőcsoport élenjárt a tavaszi vetési munkában. Jó munkánk elismeréseképpen a Földművelésügyi Minisztérium egy csoporttagot meghívott Budapestre az állattenyésztési kiállításra. Engem ért a megtiszteltetés, hogy elmehettem a küldetésbe. T FIRM SEM TUDOM, hogy mi- lyen boldog vagyok, annyi mindent láttam és tanultam. El is határoztam, hogy falumban egy gyűlés alkalmával ismertetni fogom tapasztalataimat. El akarom mondani, le akarom írni a Párt és a munkásosztály vezetésével kivívott eredményeinket, hogy tudjon róla mindenki, nemcsak az országban, hanem az egész világon. Szeretném az imperialisták szeme közé vágni eredményeinket, lássák, hogy mit tud az urak igája alól felszabadult magyar nép. Építünk, termelünk, tanulunk, egyre jobban boldogulunk! Féljen tőle a klerikális reakció és Truman minden csatlósa, vezetőivel együtt. Most láttam csak Budapesten, milyen hatalmas erő a mi munkásosztályunk és vele szövetséges dolgozó parasztságunk. Ennek az erőnek megtestesülését láttam azokban a gépekben is, amelyek a mezőgazdasági kiállításon voltak. Még csak álmodni sem tudtam volna azelőtt ilyenekről. Szebbnél-szebb állatokat láttam, amelyeket csaknem mind állami gazdaságaink és termelöcsopor'jaink tenyésztettek ki és vittek a kiállításra, hogy megmutassák, mennyivel szebbet és jobbat tudunk termelni, mint a mágnások, a grófok és a káptalanok. Láttám szebbnél- szebb lovakat, igásokat, anyakancát, mént, versenylovat, csikókat. Voltak olt tehenek, gyönyörű növendékele, bikák, volt egy 5 mázsás sertés, 1 mázsás tiszai harcsa is. A KIÁLLÍTÁS nagy élmény volt, de az felejthetetlen marad egész életemben, hogy május elsején résztvet- tem a felvonulásban, A dolgozók százezrei, mint a tenger, hömpölyögtek végig az utcán zászlóer- dök alatt. Soha sem láttam még ilyen lelkesedést, egységet és erőt. Ezt nem tudják széjjeltépni ellenségeink, sem atom, sem baktérium, de semmiféle más fenyegetéssel sem. Láttam, hogy öntudatos, bátor munkásosztályunk milyen erősen, lángttlóan tud szerelni. Ott voltam a „Rákosi elvtárs harcos élete” kiállításon, sokáig néztem a soksok ajándékot, minden darabja tükrözi dolgozó népünk határtalan szeretetét drága Rálcosi elttársunk iránt. Amikor megláttam az emelvényen Rákosi elvtársat, éreztem, hogy szívem sebesebben dobog és könnyek szöknek a szemembe. Örültem, hogy közelről láthatom azt, aki engem, az urak porbala- posott szolgáját emberi sorsba emelt és egyenrangúvá tett az ország, a világ bármelyik dolgozójával. O zállásom a Margit-szigeti szóllodá- ban volt. Ide azelőtt csak a Hor- thy-urak járhattak, engem be sem engedtek volna. A Szovjetunió győzelme- nek cs segítségének, a Pártnak, Rákosi elvtársnak, a munkásosztálynak köszönhetem, hogy jólvégzeit munkám után ebben a szállodában lakhattam, pihenhettem. ígérem, hogy ezentúl még jobban fogom végezni munkámat. Azon fogok igyekezni, hogy a felsődobszai „Béke" tszcs mindenben élenjárjon, a munkár1 ban és kötelezettségei teljesítésében. Csak néhány napig voltam Pesten, de ez az idő elég 'volt ahhoz, hogy minden eddiginél jobban erezzem és egy percre sem felejtsem: szabad, független emberek vagyunk és ennek megvédéséért minden áldozatot meg kell hoznunkl Felismertem, hogy minden felnevelt jószág, minden szem gabona a békét erősíti. El is határoztam, hogy ezentúl még a fél-patkót is össze jogom szedni az utcán, mert legalább egy új csavart! abból is lehet készíteni, a sok kicsiből pedig a gyárakban gép lesz. Magamnak teszem ezt is, amikor népemnek teszem* hiszen az én boldogságomat növeli, amikor majd látom, hogy 5 gyermekem, nem fog a kaszanyélnél izzadni, hanem traktort, kombájnt fog vezetni, vagy ecset, toll, vagy éppen górcső lesz <$ szerszáma. MINDEZEKET újból és újból köszönöm Pártunknak, Rákosi elvtársnak l Szabadság! LENGYEL FERENC tszcs tag, Felsődobsztt LEVELEZŐINK ÍRTÁK... a pártoktatásban szerzett tapasztalatokról: A jó szemináriumvezetés legfontosabb feltételének a jó felkészülést tekintem. Az anyagot fő- kérdések köré csoportosítom, ezeken belül alkérdéseket állítok össze, mindig ügyelek arra, hogy az elméletet a legszorosabban ösz- szekössük a gyakorlattal. A politikai iskolák foglalkozását megelőző napon személyesen beszélek minden hallgatóval, újból és újból felhívom figyelmüket a rendszeres tanulás fontosságára, hogy biztosítsam a foglalkozáson való részvételüket. Amennyiben valaki mégis hiányzik, már a következő napon felkeresem, megkérdezem, mi volt az oka elmaradásánál», egyúttal rámutatok arra, hogy egyszeri hiányzással is milyen sokat vesztett tudása gyarapításában. GAAL ANDRAS a pacin! tszcs titkára Középfokú politikai Iskolát vezetek Cigándon. A hallgatók többsége termelőszövetkezeti csoporttag. Az oktatási évad megkezdése óta komoly fejlődés tapasztalható náluk. Megtanulták, hogyan kell helyesen összekötni az elméletet a gyakorlattal. A politikai iskolán felhasználják a népnevelő, agitá- ciós munkában. Amikor a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről szóló anyagot tanulmányoztuk, több hallgató hangoztatta, hogy községünkben olyan elvi és gyakorlati hibák, hiányosságok tapasztalhatók, amik arra mutatna!», hogy nem alkalmazzuk következetesen pártunk parasztpolitikáját. Még mindig hiányosságok vannak a jegyzetelés terén, továbbá az is előfordul, hogy egy-egy anyagból nem készülnek fel teljes alapossággal a hallgatók. Igyekszem konkrét példákkal megmagyarázni a tanulás jelentőségét, hogy ezt a hullámzást megszüntessük és a hallgatók minden alkalommal jól készüljenek. PALDI JEREMIAS Cigánd a tavaszi munkáról: Tiszapalkonya dolgozó parasztjai május 1 tiszteletére 100 százalékig elvégezlek a szánlást és vetést. A dolgozó parasztok közül élenjárt a községben Béta János, Strabek Ferenc, Fakó András, Kostencki László és Bari Mihály. Elmarad! a munkálatokkal Szabó Dániel és Kéki Jánosné BARTÓK JÓZSEF A szendröi gépállomás dolgozói még kora tavasszal megfogadták, hogy tavaszi tervüket május 1 tiszteletére teljesítik. A „Beloiannisz“. brigád 145, a „Rákosi“-brigád 188 százalékot ért el. A traktoristák közül Pánlovszki István 192, Bállá Ferenc 157, Szászfái István 155. Kötal László 149. Kusztván István 145 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A szendröi gépállomás dolgozói május elsejéig tavaszi tervüket 104 százalékra teljesítették. A gépállomás dolgozói keményen megbírálják azokat, akik elmaradnak, például Ferenci Gyulát, aki eddig csak 60 százalékra teljesítette tervét. Tóth István brigád - vezető nem gondoskodott idejében üzemanyagról, az ő hibájából állott két napig Égerszögön Kuruc Béni traktora. A dolgozók megfogadták, hogy kiküszöbölik a hiányosságokat, tavaszi tervüket legalább 140 százalékra teljesítik. MOLNÁR JANOS a második negyedévi terv túlteljesítéséért folyó harcról: A Borsod vidéki Mélyépítőipart Tröszt dolgozói május elsejére telt fogadalmukat becsülettel teljesítették. Felajánlásuk pénzben 566 ezer 327 forint volt, ehelyett 618 ezer 550 forintot értek el, felajánlásukat 109 százalékra teljesítették. Igen jő munkát végzett Fésűs Pál vasbetonszerelő brigádja, amely már az 1954 augusztusi tervén dolgozik. A Gazdaji- és Mozsik ácsbrigád 1954 június havi tervét teljesíti. A Borsodvidéki Mélyépítő Tröszt dolgozói nagy lelkesedéssel harcolnak második negyedévi tervük teljesítéséért. túlteljesítéséért, KONCZ GÁBOR © A barossaknal bányaüzem ifjúmunkásai a Loy-mozgalomhoz csatlakozva „Termelj ma többet, mint tegnap!“ jelszóval harcolnak második negyedévi tervük túlteljesítéséért. Kovács Lajos sztaháno- vista brigádvezető irányításával a 14 tagú DISZ-brigád 126 százalékos átlagteljesítményt ért el. Dob- rik Lajos brigádja 124.3 százalékos teljesítménnyel dolgozott, május 1 tiszteletére tett vállalását 138 százalékban teljesítette. SZABÓ GYULA a begyűjtésről: Encs község dolgozó parasztjai élenjárnak a beadási kötelezettségek teljesítésében. Első félévi sertés- és tojásbeadási kötelezettségüknek már, eleget tettek. A község dolgozói május 1-ig befejezlek a tavaszi vetést és az ültetéseket• Minden dolgozó paraszt tudja, hogy hazánkért, családun“ kért harcolunk, amikor becsületesett végezzük el munkánkat és teljesítjük az állam iránti kötelezettségeinket. D. Kocsis András és Lengyel József tanácstagok járnak elöl jó példával községünkben, akik már egész éti beadási kötelezettségüknek eleget tettek, JUHÁSZ JÁNOS az állattenyésztésről Mézőnagymlhály községben a* elmúlt nyáron több állat elpusztult, mert a gulya rövendékmarháit és a csordát csak részben oltották be, A pártszervezet javaslatára a te-4 nács gondoskodott arról, hogy idén ne maradjon a községben egyetlen szarvasmarha vagy sertés sem oltás nélkül. Elhatározásukat! valóra váltották, május 1-Ig a község szarvasmarháit és sertéseit kivétel nélkül beoltották. KERESZTÚRI KALMANNB a június elsejei béketalálkozóra való készülődésről: Bánréve községben a minap meg* tarlóit békegyűlésen nagy szamba;! vellek részt a MÁV dolgozói és 3 dolgozó parasztok. .Tósvai Jenő MÁV dolgozó beszámolóját több értékes hozzászólás követte. Az egyik hozzá“ szóló bejelenlelte, hogy a békegyülés napján 1350 tonnás békevonatot in“ ditottak Miskolcra, ami 350 tonnás túlterheléssel érkezeti rendeJletési he“ Iyére. A békegyűlésen megválasztották a küldötteket a június l‘i béketalálko“ zóra: Molnár István élmunkásl, Mu“ rányi Tibor MDP titkárt és Hajdú Józsefné MNDSz elnököt. BALOGH ISTVÁN Levelezőink Villámai Az abaujszántói állami gazdaság DISZ-szervezete 1952 januárján ban új vezetőséget választott. A DISZ-tagok lelkesen jártak a taggyfi-i lésekre, szemináriumokra. Amíg a DISZ-titkár hathetes titkárképző iskolán volt, a szervező titkár elhanyagolta feladatait, még taggyűlés sem volt. A DISZ-fiatalok derekasan teljesítették április 4-t és májusi elsejei termelési felajánlásaikat, de a tagság DISZ-munkáját senki sert! irányította. Akkor sem változott a helyzet lényegesen, amikor titká“ runk hazajött az iskoláról. A titkár és a szervező titkár között lévő személyi ellentét akadályozza a DISZ-szervezet fejlődését. A DlSZ-tttj kár nem adja át az Iskolán szerzett tapasztalatait. Állami gazdaságunk líISZ-szervezetőnek hibáit feltártuk a járási DISZ-bizottság előtt, du onnan sem kaptunk segítséget. RUSZKAY KATALIN I KUROVICS BORBÁLA ül Hangács és Irota községek tanácsának elnöke felületesen, hanyag! módon - kezelte a sertésbegyüjtési terv végrehajtását. Nem gondoskodtak arról, hogy községükben a dolgozó parasztok Idejében fogják be hízásra sertéseiket, nem ellenőrizték a hizlalást, ezzel késleltették a község ser“ tésbegyüjtési tervének végrehajtását. Az edelényi járási tanács végre“ hajtó bizottsága a két községi tanácselnökre pénzbírságot szabott ki. TÓTH ISTVÁN az edelényi járási tanáéi yégrehajtóbizottságának titkára
