Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-11 / 109. szám

Vasárnap, 1952. május IT. ÉSZAKMÁGYARORSZÁG 3 Fandák Károly, a Sajószentpéteri Bányavállalat egységes pártszervezetének titkára írja: Az öntudatos dolgozókra támaszkodva fokozzuk harcunkat a munkafegyelem megszilárdításáért A Sajósacntpétcri Bányavállalat első ne­gyedévi tervét 107.1 százalékra teljesítet­te. Ez jó eredménynek mondható, hiszen túlszárnyaltuk tervelőírásunkat. Az ered­ménnyel még sem lehetünk megelégedve, mert ha alaposan megvizsgáljuk bánya­üzemeink munkáját, életét, látjuk, hogy ennél jóval nagyobb tervteljesitést is érhettünk volna e! A termelés még nagyobb arányú növelé­sét gátló hibák kijavítása annál is szük­ségesebb, hogy sikeresen tegyünk eleget további, nagyobb feladatainknak. A Sajószentpéteri Bányavállalat üze­meire is vonatkozik az, amit Vas Zol­tán elvtárs mondott a munkafegyelem kérdésében összehivott országos aktivaér- tckezleten: ,,Me'g mindig rendkívül nagy azo\na\ a dolgozódnak a száma, a\i\ a\ár tudatosan, akár az ellenség befolyá­sa alatt késned, igazolatlanul hiányoznád, önkényesen távoznak, nem tartják, be a munkakönyv-előírásokat.” Az első negyedévben 121. számú üze­münknél 475 igazolatlan műszakmulasztás történt, emiatt a bánya 63 vagonnal ter­melt kevesebb szenet. Még több lazaság fordult elő a munkafegyelem terén az slacskai bányaüzemben, emiatt 78 vagon szénnel termelt kevesebbet. Viszonylag a legjobb ebben a tekintetben a berentei bányaüzem volt, ahol a 272 igazolatlan műszakmulasztás 31 vagon szénkiesést okozott. A munkafegyelem lazaságának oka az, hogy nem folyt széleskörű és jó felvilá­gosító munka, másrészt a vállalat műsza­ki vezetői — néhány kivételtől eltekint­ve — általában nem érvényesítették kö­vetkezetesen a rendelkezésükre álló jogo­kat, elmulasztották a fegyelmezetlenek, a kimaradozók, a lógósok felelősségrevoná- •át. A pártbizottság nem adott elég segít­séget a műszaki dolgozóknak, nem ellen­őrizte megfelelően a feladatok végrehaj­tását, nem biztosította az agitáció megja­vítását. Népnevelőink csak általánosság­ban beszéltek a munkafegyelem megszi­lárdításának jelentőségéről, de nem mon­dották el számokkal is alátámasztva, hogy akár csak egyetlen igazolatlan múszakmulasztas is milyen nagy kárt okoz népgazdaságunk­nak és személy szerint a fegyelmezetlen dolgozóknak. El kellett volna mondaniok, hogy az a dolgozó, aki csak egyszer is hiányzik, elveszít egy napot fizetett sza­badságából, szénjárandóságának csak 50 százalékát kapja meg, elveszti a hűség­pénzt, meg kell térítenie az egyébként in­gyenes munkaruha árának 50 százalékát, vagyis együttesen pénzben kifejezve kere­ken 1300 forintot dob ki az ablakon. Széles körben ismertetniök kellett volna már eddig is népnevelőinknek, hogy a széntermelési kiesés mellett más vonat­kozásban is hogyan károsítják meg az igazolatlan műszakmulasztók népgazdasá­gunkat, dolgozó társaikat. Ha üzemeink­nél nem történtek volna igazolatlan mű­szakmulasztások, nem lett volna szükség vasárnapi műszakokra, amelyeknek meg­szervezése és megtartása jelentős mérték­ben növelte a béralapot. Szívós felvilágosító munkával kell har­colnunk üzemeinknél az ellen a teljesen helytelen nézet ellen, hogy „a terv túlfe­szített, nem teljesíthető“’. Igen nagy hi­ba, hogy műszaki kádereink egy része ezen az állásponton van. Tények bizo­nyítják, hogy ez a vélekedés alaptalan, a gyakorlati munkában bebizonyosodott, hogy a terv reális, megvalósítható és túlteljesíthető. Nézzük például a legutóbbi nagytermelési napot. A 2-es akna az előirányzott 31 és fél vagon szén helyett 45 vagon szén termelését vállalta erre a napra, az alacs- kai üzem 27 helyett 45, a berentei üzem 47 helyett 60 vagon szén termelésére tett felajánlást. Amikor értékeltük a nagyter­melési nap eredményét, kiderült, hogy va­lamennyi üzemünk túlteljesítette vállalá­sát. Ezek a tények arra hívják fel párt­szervezeteink vezetőinek és műszaki dol­gozóinak figyelmét, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodja­nak a bányászok alkotó kezdeményezésé­re, hősies munkalendületére. A második negyedévben a munkafe­gyelem terén lényeges javulás volt ta­pasztalható. Részletesen ismertettük a dol­gozókkal Vas Zoltán elvtárs beszédét, javult a felvilágosító munka. A Megyei Pártbizottságtól, személy szerint Harmati Sándor elvtárstól és a járási pártbizottság­tól kapott segítség birtokában értünk el eredményeket. A munkafegyelem megszi­lárdítása terén azonban még mindig sok tennivalónk van. Sztálin elvtárs távirata A. Zápotocky elvtárshoz Moszkva (TASZSZ). Sztálin elvtárs a következő táviratot küldte Zápotocky elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének: Csehszlovákia nemzeti ünnepe, a hitlerista hódítók rabságából tör­tént felszabadulása 7. évfordulója alkalmából kérem önt, Miniszter- elnök elvtárs és a Csehszlovák Köztársaság kormányát, fogadja baráU üdvözletemet. További sikereket kívánok a csehszlovák népnek az új, népi demokratikus Csehszlovákia építésében. J. SZTÁLIN. Antonin Zápotocky elvtárs távirata Sztálin elvtárshoz Moszkva (TASZSZ). A. Zápotocky elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke a kővetkező táviratot intézte Sztálin elvtárshoz, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökéhez: i Tisztelt Sztálin elvtárs! Engedje meg, hogy a Csehszlovák Köztár­saság kormánya és a magam nevében őszinte hálámat fejezzem ki önnek azért a jókívánságért, amelyet ön a Csehszlovák Köztársaság kormányának és nekem küldött Csehszlovákiának a hős Szovjet Hadse­reg által történt felszabadítása 7. évfordulóján. Megragadom az alkalmat, hogy biztosítsam önt a kormány és az egész csehszlovák nép nevében: az ön iránti forró szeretet és odaadás érzésével eltelve továbbra is fáradhatatlanul fokozzuk erőfeszítéseinket a szocializmus építése terén. Még jobban erősítjük a barátságot és szö­vetséget hatalmas felszabadítónkkal és barátunkkal, a Szovjetunióval, a béke, a demokrácia és a szocializmus megdönthetetlen bástyájával. ANTONTN ZÁPOTOCKY a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. áprilisban még műszakin ulasztás A vállalat üzemeiben mindig 59 5 igazolatlan történt. Az eddigi tapasztalatokat hasznosítva, okulva az eddigi hibákon, hiányosságo­kon. arra törekszünk, hogy a munkafe­gyelmet tovább javítsuk. Ennek érdeké­ben pártbizottságunknak, pártszerveze­teinknek többet kell foglalkozniok a mű­szaki dolgozókkal. Erősítenünk kell a fel- világosító munkát. Pártszervezeteinknek pártellenőrzési joguk gyakorlása során mindig ügyelniük kell arra, hogy a szük­séges és indokolt esetekben — amikor egyes dolgozóknál a felvilágosító munka nem hozott kellő eredményt — az üze­mek vezetői következetesen és szigorúan érvényesítsék a fegyelmi rendszabályokat. Teljesítse pontosan beadási kötelezetiségeit a sátoral jaújhelyi „Vörös Csillag44 tsz! Több mint 5 milliárd rubellel túljegyezték a Szovjetunió 1952. évi állami kölcsönét Május 10-én lezárult a jegyzés Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió 1952. évi népgazda­ságfejlesztési állami kölcsönét — amelyet harm!nemiUiárd rubel összeg­ben bocsátottak ki — május 8-án 24 óráig 85 milliárd 712.874.080 ru­bel értékben .jegyezték le, azaz öt milliárd 712.374.000 rubellel túlje­gyezték. Minthogy a kölcsön megái- lapított, összegét jelentékenyen túlje­gyezték, a Szovjetunió pénzügymi­nisztériumának a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa utasítására kiadott rendeleté nlapján a kölcsön jegyzése 1952 május 10-ével mindenütt vé­get ér. Kerületi pártválasztmányok és pártbizottságok Miskolcon Amikor megkérdezzük Szabó Tibor elvtársid, a sátoraljaújhelyi „Vörös Csil- Tg” termelőszövetkezet elnökéi, hogyan teljesí:étiek az állam iránti kötelezet Né­püket, nem tel sokat mondó — de annál ■ többet sej ítélő — választ kapunk: — Nem állunk rosszul a beadással.. igaz, van egy kis hátralékunk a múlt év­ről ... A beszélgetés során, amikor a beadási előírások teljesítése felől részletesen ér­deklődünk, kiderül, hogy a „Vörös Csil­lag” igen rosszul áll a beadással. Ebben az évben még úgyszólván semmit sem adelt be előírásai teljesítésére. Az a b zonyos „kis hátralék” a múlt esztendő­ről, — 400 ka baromfi! A sátoraljaújhelyi „Vörös Csillag” tsz tehát megsértette az állampolgári fegyel­met, nem ismerte fel azt a kötelezettsé­gét, hogy 8 tsrmelöcsoportoknak a beadásban Is álén kell iárniok. példát kell mutateiok az egyénileg dol­gozó parasztok számára. A törvény meg­sértése mellett a sátoraljaújhelyi „Vörös Csillag” esetében különösen nagy hálá­ik Hanságot is jelent ez a nép áEama, a dolgozó nép iránt, amelytől rendkívül sok segítséget, támogatást kapott, A termelőszövetkezet 1950'ben alakulj jelenleg 124 taggal, több mint 900 hold földön gazdálkodik. Sok felsorolni is, mennyi mindennel segíiette elő államunk a tsz erősödését, fejlődését. 1951-ben 4 pár lovat, 1 sertéstöizset, 3 ekekapát, 1 vízhúzó molort és az éDÜletek kijaví­tására 20 ezer forintot kaptak. 1952-ben 160 juh, 10 tehén vásárlásához kaptak hitelt. További 310 ezer forintos hitelből 40 férőhelyes tehénislállót, 150 férő- h lyes sertéshizlaldát építenek, kijavítják " magtárakat. Ha ehhez méz hozzászá móljuk a műtrágyában, a vetőmagban és a gépállomás állal végzett munkában ka­pott segítséget, hiteleket, — megalaku­lása óta a termelőszövetkezet több, mint félmillió forintos támogatást kapott az államtól. A termelőszövetkezel tagjainak kb. 75 százaléka a háztáji gazdaság után már egész évi beadási kötelezettségének ele­get telt. Ez a tény arra mulat, hogy nem a szövetkezet tagjaiban, hanem elsősorban a szövetkezet vezetőségében van a hiba. Igen jellemző, hogy egyáltalán nem is­mertették a szövetkezet tagságával a Mi­nisztertanács április 24-én megjelent ha­tározatát a termelőszövetkezetek gazda­sági megszilárdításáról és munkafegyel­mének megerősítéséről. A termelőszövet­kezet elnöke nem is olvasta ezt a hatá­rozatot! Pedig ebben sok egyéb fel­adatának megállapítása mellett azt is olvashatta volna, hogy: „az elnök szemé­lyében felelős azért, hogy a termelőszö­vetkezet eleget tegyen valamennyi köte­lezettségének (ezek között beadási köte­lezettségének) az állammal szemben A termelőszövetkezet vezetői körében az a súlyosan elítélendő álláspont ural­kodott el, hogy „az államnak támogatnia kell a termelőszövetkezetet, a termelő­szövetkezet pedig — ha tudja — idejé­ben teljesíti beadását, lia nem tudja, majd teljesíti később ...” A lermelőszöveikezet pártezervezelé- nek elsőrendű feladata, hogy felvegye a harcot ezzel a káros, veszélyes nézettel szemben és a termelőszövetkezeiben to­vább fejlesszék azokat a jó kezdeménye­zéseket, amelyek a lagság részéről indul­lak el a beadási kötelezettség teljesíté­sére A tagok elhatározták, hogy a ltotlésaiia mozgalom hereiében kb. 100 tyúkot adnak össze, ezzel akar­ják megkezdeni a közös baromfitenyész­tést. Május 20-ra készen lesz a 800 férő­helyes baromfiól. amelyet, a lagok leg­nagyobbrészt saját erejükből építettek fel. A szövetkezetben 25 darab sertést már beáttüotiak hízásra, úgy számítanak, hogy júniusra tudják ezekkel teljesíteni a sertésbeadást. A termelőszövetkezet elnöke valóság­gal felháborodva beszélt arról, hogy az egyik kölcsönt, az építkezéshez szükséges pénzösszeget kissé megkésve kapták meg. Olyan légkört kell kialakítani a sátor­aljaújhelyi „Vörös Csillag” termelőszö­vetkezetben, hogy mindannyian felhábo­rodással — ez esetben jogos felháboro­dással — beszéljenek arról, hogy ők nem is kissé, hanem nagyon is elkéstek az állam iránti kötelezettségeik teljesítésé­vel. A legelső feladat az, hogy mielőbb összehívják a csoportgyűlést, a legalapo­sabban megtárgyalják a Minisztertanács­nak a termelőszövetkezetekre vonatkozó legújabb határozatát és azokat a teendői­ket, amelyeknek elvégzésével kiköszörü­lik a hírnevükön esett csorbát és a leg­rövidebb időn belül eleget tesznek köte­lezettségeiknek. Május 22 és 25 között Pécsett rendezik meg az első békekölcsön második sorsolását Május 22—25 között a pécsi Nem. zeti Színházban tartják meg az 1950 szeptemberében kibocsátott első békekölcsön második sorsolását. Ezalkalommal 95.300 darab nyere­mény kerül kisorsolásra. Megkezdő­dik a kölcsönök törlesztése is. Név­értékben történő visszafizetésre több mint 48.000 darab kötvényt sorsot, nak ki. Nyereményekben közel harminc­kilenc millió forintot, törlesztés for­májában pedig 9.7 milüő forintot fizet vissza államunk azoknak a dolgozóknak, akik kölcsönjegyzésük­kel hozzájárultak népgazdaságunk erősítéséhez, a béke védelméhez. A sorsolásra kerülő összeg tehát csak. nem 49 millió forintot tesz ki. A sorsolási tervezetnek megfele­lően ezalkalommal 1 százezer forin­tos, 18 ötvenezer forintos, 39 huszon­ötezer forintos, 95 tízezer forintos, 284 ötezer forintos nagy nyereményt sorsolnak ki. Ezen felül kihúzásra kerül még 4700 ezer forintos, 14.200 ötszáz forintos. 75.963 háromszáz forintos nyeremény. Több mint 48 ezer kötvényt — nyeremény és ka­matozót — pedig névértékben tör­ténő visszafizetésre sorsolnak ki. Lehr bonni rendőrminiszter betiltotta a nyugatnémet ifjúság esseni béketalálkozóját Nyugatnémetország haladó ifjúsá­ga vasárnap az ország minden pont­járól Essenbe készült, hogy a hábo­rús keretszerződés elvetését, az Adenauer kormány lemondását és a német békeszerződésnek a szovjet javaslatok alapján történő mielőbbi megkötését követelje. Lehr bonni rendőrminiszter betiltotta az ifjúság esseni béketalálkozóját azzal az ürüggyel, hogy a béketalálkozó „ve­szélyezteti a közrendet.“ R Vatikán nyíltan beavatkozik az olasz választásokba Az „Osservatore Romano" a Vati­kán sajtóorgánuma minden kertelést félretéve nyiltan azt írja, hogy az olasz katolikusoknak feltétlenül a keresztény demokrata pártra kell szavaz niok. A szardínia! püspökök kiközösí­téssel fenyegették meg mindazokat, akik a demokratikus pártokra adják le szavazatukat. Di Vittorio, a CGIL főtitkára, egy római választási gyűlésen rámuta­tott, hogy a reakció vad dühvei tá­madja a népi erőket: fél, hogy a ha­talom kicsúszik a kezéből. A római városi lista jelentősége abban áll — mondotta Di Vittorio, — hogy csirájában magában foglal­ja az egész országra alkalmazható megoldást, amely biztosítaná a nép közvetlen részvételét a közügyek vezetésében. A városi lista győzelme esetén a fővárosban megkezdődhet­nének azoknak a fontos gazdaság! reformoknak a megvalósítása, ame­lyeket a CGIL munkaterve az egész ország számára, előirányoz. A PARTKONGRESSZUS határo­zatainak . végrehajtásában, ötéves tervünk nagy célkitűzéseinek meg­valósításában, hazánk építésében je­lentős feladatok hárulnak Borsod megye dolgozóira. Megyénk kohá­szati üzemel szolgáltatják a szocia­lista ipar fejlesztéséhez, a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséhez elsőrendűen fontos nyersvas teljes mennyiségét, az acél és szén jelentős részét, gépeket az ország üzemei­nek. Sokszázmillló forintos beruhá­zással épülnek Borsodban az ötéves terv olyan országos jelentőségű al­kotásai, mint a kazincbarcikai kooperáció, az egyetemi város, a he- jöcsabai cement- és mészmü. A me­gye székhelye, Miskolc, amelynek ereje kisugárzik az egész területre, az ország második legnagyobb váro­sává, ipari és kulturális gócponttá fejlődik. A Horthy.rendszer ural semmi gondot sem fordítottak a város fej­lesztésére, sőt minden erővel meg­akadályozták azt. Elmaradott közle­kedés, kulturálatlanság, nyomorta­nyák, barlanglakások jellemezték a munkások, a dolgozók lakta Miskol­cot. A felszabadulás után népi demo­kráciánkban Miskolc esztendők alatt nagyobbat nőtt, fejlődött, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt pártunk, kormányunk gondoskodá­sa mindjobban eltünteti a múlt bű­neit, pótolja mulasztásait, nagy ter­veket valósit meg. Eleven, lüktető, alkotó élet zajlik a városban, amely napról-napra rohamos Iramban épül, szépül, gazdagodik. Száz és száz új munkáslakás, jól felszerelt városi könyvtár, egyre javuló közlekedés, autóbuszok, kettősvágányu villamos­vasút, a diósgyőri óriás kohó, száz meg száz új gép a diósgyőri gyárak­ban, a korszerű Borsodvidéki Gép­gyár, Miskolci Drótgyár, gyönyörű egyetemünk, új Iskolák, napközi ott­honok, szociális intézmények, áruval bőségesen ellátott üzletek beszélnek annak a harcnak sikereiről, győzel­meiről, amelyet a város dolgozói a kommunisták vezetésével vívtak az új szocialista Miskolcért. PARTUNK, KORMÁNYUNK nagy jelentőséget tulajdonit Miskolcnak. messzemenő támogatásban és meg­becsülésben részesíti a város dolgo­zóit, biztosítja egyre gyorsabb ira­mú fejlődését, hogy minél jobban betölthesse feladatait az ötéves terv végrehajtásában, a szocializmus épí­tésében. Ennek a gondoskodásnak és megbecsülésnek újabb bizonysága a kerületi pártválasztmányok és párt- bizottságok megalakulása. A város, egész megyénk életének nagyjelen­tőségű eseménye, hogy a miskolci pártszervezetek küldöttei ma ünne­pélyes keretek között megválaszt­ják a kerületi pártváiasztmánvokat, kerületi pártbizottságokat. Újabb erőforrások nyílnak meg a város életében, fejlődésében. A kerületi pártválasztmányok és pártbizottsá­gok újabb nagy lendületet adnak majd a város életének, még szoro­sabbra vonják pártunk és a mis­kolci dolgozó tömegek kapcsolatait. A város nagyarányú fejlődése eredményeként számos új alapszer­vezet létesült: üzemi-, tszcs-, keres­kedelmi-,, hivatali-, gth. ftártazerve-. zetek egész sorát kellett irányítani*, összefognia, instruálnia és segítenie a miskolci pártbizottságnak. Ez a, munka most, a kerületi pártválaszt­mányok és pártbizottságok megala­kulásával decentralizálódik. Pártbi­zottságaink hatékonyabb, közvetle­nebb segítséget tudnak majd nyúj­tani az alapszervezeteknek, hogy azok még jobban, eredményesebben mozgósítsák a dolgozókat a tervek teljesítésére, a párt- és kormányha­tározatok végrehajtására. A kerü­leti pártválasztmányok és pártbt- zottságok az alapszervezetek mun. kájának helyes irányításával a párt-, állami és gazdasági élet minden területén meg fogják gyorsítani A város fejlődését. A kerületi pártvá­lasztmányok, pártbizottságok tagjai és aktívái több időt tölthetnek el az üzemekben, tszcs-ben. állami gazda., ságban, a tanácsoknál, a hivatalok­ban, intézményeknél, a munka kü­lönböző helyein. Rendszeresebben! résztvehetnek az alapszervezetek ülésein, aktivaértekezletein, taggyü- lésein. MISKOLC KOMMUNISTÁI, pár­tonkívüli dolgozó tömegei nagy sze­retettel és örömmel készültek a mai ünnepi eseményre, a kerületi párt­választmányok és pártbizottságok megválasztására. Az üzemekben munkafelajánlásokkal, több, jobb termeléssel fejezték ki hálájukat, örömüket. A miskolci üveggyárban tartott röpgyülésen Gritz Viktor hangsúlyozta: „ünnep számunkra á kerületi pártválasztmány megalaku. lása, amellyel a ml pártszervezetünk is meg fog erősödni.“ Javaslatára a dolgozók elhatározták, hogy ünnepi műszakot tartanak. A 28/3 építőipa­ri vállalatnál Oláh László sztaháno- vtsta vasbetonszerelő vállalta, hogy eddigi 180 százalékos teljesítményét 270 százalékra emeli. Keresztúri La­jos sztahánovista kőműves és bri­gádja megfogadta, hogy 149 száza­lékos teljesítményét 160 százalékra' fokozza. Nemes Károly habarcske- verö brigádja arra tett ígéretet, hogy csökkenti a selejtet és telje­sítményét 110 százalékról 120 szá­zalékra emeli. A tapolcai kőbányá­ban a Rákosi és a Béke-brigád telje­sítménye 110 százalékra való fel­emelésére tett fogadalmat. A város kommunistáinak, dolgozói, nak legjobbjai gyűlnek ma össze a kerületi küldöttkonferenciákon, hogy megbeszéljék, megvitassák a Mis­kolc továbbfejlesztésével kapcsolatos problémákat, az ötéves terv végre­hajtásában, a szocializmus építésé­ben előttünk álló feladatokat. Ta­nácskozásaikat tíz és tízezrek kísé­rik nagy figyelemmel és érdeklődés­sel. A kerületi pártkonferenciák je­lentős mértékben erősítik pártunk és a város dolgozó tömegeinek elsza­kíthatatlan, megbonthatatlan kap­csolatait. Kifejezésre juttatják, hogy Miskolc dolgozói egyemberként so­rakoznak fel pártunk és forrón sze.- retett vezérünk, Rákosi elvtárs mö­gött. Törhetetlen akarattal és elszánt­sággal harcolnak eredményeink, bé­kénk megvédelmezéséért. Szeretettel köszöntjük a miskolci kerületi pártkonferenciákat és mun­kájukhoz sok sikert, értékes ered­ményeket kívánunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom