Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

¥ b ) A német békéért — A TARKA FEDŐLAPON Gőring jóltáplált figurája, nyakában vaske­reszt. A vaskos könyv címe: „Egy bi­rodalmi marsall a háborúban.“ Az egész „mű“ — Gőring féktelen ma- gasztalása. A lap alján ez a felírás: „Stuttgart, 1050“. Amióta Bonnban megalakult Adenauer kormánya, nemcsak az ilyen és ehhez hasonló fasiszta szennyiro­dalom jelenik meg szabadon Nyugai Németországban, hanem nyíltan mű­ködnek a különböző fasiszta pártok és szervezetek is. A látszat kedvéért Mac Cloy amerikai főbiztos többízben „felháborodással“ beszélt „a fasiszták aktivizálásáról, a gyakorlatban azon­ban sem az amerikai, sem az angol, sem pedig a francia megszálló hatósá­gok nem akadályozták a nácik újjá­éledő tevékenységét, sőt a kulisszák mögött a legnagyobb mértékben támo­gatták. Adenauer — imperialista gaz­dáinak utasításait követve — min­dent elkövetett és elkövet, hogy fenn­tartsa Németország kettészakított sá­git, szembeállítsa Nyugat Németor­szág lakosságát a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozóival, a világ békeharcosaival. Ugyanakkor, amikor a Német Demokratikus Köztársaság­ban a békeszereíő milliók új gyárakat, városokat, békeműveket építenek, Nyugat-Németországban az imperialis­ta tőkések helyreállították a hadi üzemeket, megkezdték a háborús ter­melést, terrort alkalmaznak a dolgo­zókkal szemben, háborúra uszítanak és. készülnek. Ilyen előzmények után nem csodál­kozhatunk azon, hogy az imperialista hatalmak külügyminiszterei és Ade- r ’er báb-kancellár Bonnban — a né­’t nép és az egész békeszerető em- b .-'iség akarata és tiltakozása ellene re, a német nép, sőt a bonni parla­ment megkérdezése nélkül — aláír­ták minden idők egyik legszégyentei- jesebb népellenes paktumát, az úgy­nevezett keretszerződést é.> az ehhez tartozó három kiegészítő egyezményt. A KERETSZERZŐDÉS ELLEN hatalmas tiltakozó mozgalom indult. A német nép demokratikus szervezetei, a német dolgozók képviselői többízbeü felhívták a figyelmet a keretszerző­déssel kapcsolatos veszélyekre. A nyugatnémet dolgozók százezrei tün­tettek a bébe mellett, a keretszerződés ellen. Dortmundban több mint SO ezer, Bambergben 48 ezer, Kiéiben 15 ezer dolgozó vonult fel. így sorolhatnánk tovább Regensburgot, Hamburgot, Hannovert és a többi német várost és községet, — a dolgozók tíz- és száz­ezrei szálltak síkra a keretszerződés ellen, az egységes, demokratikus Né­metország létrehozásáért, a német békeszerződés mielőbbi megkötéséért harcoló szovjet javaslatok mellett. Mi történt Bonnban? Erre adott feleletet röviden, de igen , kifejező módon dr. Heinemann, volt bonni belügyminiszter az Aachenen Nachrichtenben írt cikké­ben: „Ismét tengelyt kovácsolnak. A Berlin—Róma—Tokió-tengely után most a Bonn—Washington—Tokió ten gely összekovácsolásán fáradoznak.“ A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT május 26-át, a keretszerződés aláírá­sának napját a német történelem „fe­kete hétfőjének“ nyilvánította. Ez a megállapít ás teljesen helyénvaló, ezt bizonyítják a szovjet kormány május 24-i jegyzékében felsorolt tények. A szovjet jegyzék megállapítja, hogy ,a német revansiszták és az angol-ameri­kai imperialisták agresszív tervei egyaránt fenyegetik a német népet es Európa többi békeszerető népét. A keretszerződés aláírása elmélyíti Né­metország kettészakítását, újabb aka­dályokat emet Németország egyesítése elé, véglegesíti Nyugat-Németország­ban az angol amerikai megszállást. A keretszerződés főcélja, bogy még erő­sebben az Egyesült Államok atlanti tömbjéhez kapcsolja Nyugat-Németor- szágol, s részesévé tegye annak a tá­madó rendszernek, amellyel az Egye­sült Államok — a Szovjetunió, a népi demokráciák és a Német Demokra­tikus Köztársaság elleni fegyveres tá­borrá igyekszik változtatni Nyugat- Európát. Adenauer és parancsoló gazdái min­denben egyel értenek, megegyeznek. A megegyezés alapja a háborús ter­vekben való egyetértés. Az agresszív terveket Amerika és csatlósai az •».Egyesült Európa“ hangzátos szóla­mával takargatják. Adenauer külügyi államtitkára azonban elszólta magát, amikor megmondotta, mit értenek ők az „egyesülésen“: — „Európa egyesí­tését egészen az Uraiig...“- Európa békéjéért A bonni szerződés aláírása háborús összeesküvés, s a népek számára újabb figyelmeztetés arra, hogy még szilár­dabbá kell kovácsolnunk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábort. A SZOVJETUNIÓ KORMÁNYÁ­NAK május 24-1 jegyzéke Amerika, Anglia és Franciaország kormányához már a harmadik jegyzék volt, amely teljes mértékben feltúrta az USA bű­nös politikáját, amellyel előkészítette a bonni szégyen I eljes szerződést. A hónapok óta húzódó jegyzékváltások során az amerikai imperialisták és csatlósaik váltig bizonygatták, hogy „ők is a német egységet kívánják*. A valóságban azonban ezek a hangza­tos szólamok a népek megtéveszlésére szánt komédiát takarták és csak arra voltak szükségesek, hogy ezalatt láza­san előkészítsék Németország még mélyebb keltészakítását. A szovjet jegyzékek után most a bonni keretszerződés — lényegében különbékeszerződés — aláírása végle­gesen lerántotta a leplet a nyugati hatalmak kélszínű politikájáról, telje­sen lelepleződött Adenauer bábkancel­lár és klikkje is. Adenauer a keret- szerződésre írt kézjegyével saját m^ga igazolta, hogy a német nép árulója, aki test várháborút akar előkészíteni- E bűnös szerződés aláírása még in­kább rásütötte Adenauerre a hazaáru­lás bélyegét. A NÉMET NÉP s a világ dolgozó milliói azonban nem nyugszanak bele a béke ügyének, létérdekeinek ebbe a bűnös hátbatámadásába. Még a nyu­gati sajló egy részében is aggodalmat keltett a keretszerződés aláírása, — „Kém ad túlzott optimizmusra okot a keretszerződés aláírása után kiala­kuló helyzet“ — állapítja meg a jobb­oldali Spectator. A New Statesman rámutat, hogy a keretszerződés alá­írása azt jelenli. hogy az Egyesült Államok ismét ráerőszakolta akara­tát tö!)b európai államra. A lap is kénytelen azonban megállapítani, hogy az amerikai „győzelem“.sem nem tel­jes, sem nem végleges, hiszen a ke­retszerződés aláírása a békeszerető népek legleljesebb ellenállásába ütkö­zik és az európai parlamenteknek még ratifikálniok is kell azt. A fran­cia közvélemény tiltakozására jellem­ző, hogy még Herriot, a radikális párt elnöke is birálta pártja kongresz- szusán a keretszerződést. „Meg kell mondanom — jelentette ki —, hogy igen aggaszt a németországi kérdés és a német újrafelfegyvérzés“. Az ame­rikaiak felé Herriot kijelentette : „Kincs joguk ahhoz, hogy országunkat halálos veszélynek tegyék ki.“ Mindezek után megállapíthat, hogy új fejezet nyílik az egységes, demo­kratikus Németország megteremté­séért vívott harcban. Most megkezdő­dik a harc a bonni különbékeszerződés végrehajtásának meghhisításáért. S ebben a harcban Nyugat-Németország éppen úgy nem lesz egyedül, mint ahogyan eddig sem voltak egyedül, hiszen a Szovjetunió vezette béke tá­bor minden erejével támogatja a nyu­gatnémet dolgozók bátor küzdelmét. A HARCHOZ HATALMAS ERŐT AD az a tudat, hogy a Szovjetunió rendíthetetlenül folytatja a német békeszerződés megkötését és a német egység megvalósítását szolgáló béke- politikáját. A Szovjetunió mostani jegyzékében is sikraszáll amellett, hogy a haladéktalanul összehívandó négyhatalmi tárgyalásokon készítsék elő az egész Németországgal kötendő békeszerződést. A Szovjetunió javas­lataival egyetért minden békeszerető ember, százmilliók követelik az egysé­ges demokratikus Némeiország létre­hozását. A magyar nép, amely történelme során annyit szenvedett a német im­perializmustól, azzal támogatja a nyu­gatnémet dolgozók harcát, hogy foko­zott jó munkával járul hozzá ötéves béketervünk megvalósításához, ezzel a béketábor további erősítéséhez. — Pásztor József bánrévei vasutas dol­gozó szerkesztőségünkhöz küldőit leve­lét — melyben a nyugatnémetországi eseményekről írt — így fejezte be: „Most, amikor „ június 1-i béketalál­kozóra készülünk, hitet teszünk a bé­ke mellett s a béketábor nagy vezére, Sztálin elvtárs mellett azzal, hogy erőteljesebb munkával építjük a szo­cializmust Magyarországon!“ Megkezdődött az országgyűlés Az országgyűlés új ülésszakának keddi, első ülését Dögéi Imre, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nyiri Sándorné és Sás- di Ernő képviselőkről. Az ország­gyűlés tagjai helyükről felállva hall­gatták végig az elnöki bejelentést, s az elhunyt képviselők emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára tartotta meg beszá­molóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1951 december 21-én berekesztett és 1952 május 27-én megnyitott új üléssza­ka közötti időben végzett munkájá­ról. Az Elnöki Tanács a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott cs tizenhárom törvényerejű rendeletet alkotott. A törvényerejű rendeletek között kiemelkedik a termelőszövet­kezeti tanács létesítéséről rendel­kező jogszabályalkotás. A termelő­szövetkezeti tanács már eddigi mű­ködése során is bebizonyította, hogy komoly segítséget nyújt a termelő­szövetkezeti mozgalom további fej­lesztéséhez és határozataival hozzá­járul ahhoz, hogy termelőszövetkeze­teink mind erősebb, virágzóbb és példásan működő gazdaságokká vál­janak — mondotta. Jelentőségében ugyancsak kiemel­kedő jogszabályalkotása az Elnöki Tanácsnak az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéröl szóló tör­vényerejű rendelet. A dolgozók régi kívánságát teljesítette ez a törvény- erejű rendelet, kettős feladatot va­lósított meg: egyrészt megóvja nép­gazdaságunkat attól a kártól, amely abból származott, hogy e házak tu- lajdonosai ingatlanukon a legszüksé­gesebb javításokat sem végezték el és ezért a házak állaga rohamosan pusztult: másfelől megszüntette a volt uralkodó osztályhoz tartozó ele­meknek házingatlanból eredő, munka nélkül szerzett jövedelmét. Ugyan­akkor messzemenően gondoskodott a rendelet a dolgozók érdekeinek vé­delméről. Ezután az új minisztériumok szer vezéséről szóló törvényerejű rende­lettel foglalkozott, majd bejelentette, hogy az új minisztériumok szerve zéséről szóló törvényerejű rendelet tudomásulvételére és az alkotmány új ülésszaka 24. szakasza új szövegének megálla. pitására az igazságügyminiszter kü­lön javaslatot terjeszt az országgyű­lés elé. Az országgyűlés az Elnöki Tanács titkárának beszámolóját tudomásul vette. Ezután Gerő Ernő államminiszter beterjesztette a központi állami el­lenőrzésről szóló törvényjavaslatot, Molnár Erik igazságügyminiszter pedig az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról, a pol­gári perrendtartásról, valamint a ha. zasságról. a családról és a gyámság­ról szólő törvényjavaslatokat. Az or. szággyülés a központi állami ellen­őrzésről szóló törvényjavaslatot a gazdasági és a pénzügyi bizottság­nak, a másik három törvényjavasla­tot pedig a jogi bizottságnak adta ki előzetes tárgyalásra és jelentésté­telre. Az országgyűlés legközelebbi ülé­sét ma, szerdán délelőtt 10 órakor tartja, napirendjére az alkotmány 24. szakasza új szövegének megál­lapításáról, valamint a központi álla­mi ellenőrzésről szóló törvényjavas­lat tárgyalását tűzte. Hatalmas tömegakciók !\jii«*aí-.^émetorszá"ban a keretszerződés ellen A szégyenletes háborús keretszer. zödés Bonnban történt aláírása a fi gyelmeztető sztrájkok és tiltakozó gyűlések újabb hatalmas hullámát váltotta ki Nyugat-Németországban. Hétfőn Münchenben 150.000 dolgozó kö­vetelte a népellenes szerződés elvetését és az .áruló Adenauer- kormány azonnali lemondását. 400 géppisztolyos rendőr roha­mot intézett a tüntetők ellen. A munkástömeg azonban megfuta- modásra Uényszerítette a rend­őröket. Nürnberg főterén 80.000 dolgozó tüntetett a keretszerződés ellen. Gelsenkirchenben több mint 40.000 dolgozó vett részt a Német Kommu­nista Párt nagygyűlésén. Fritz Rische elvtárs, a Német Kommunista Párt parlamenti képviselője a nagy­gyűlésen felszólította Nyugat-Né metország dolgozóit, hogy összpon­tosítsák erőiket a bűnös Adenaucr- rendszer megbuktatására. Mannhetmben a Daimler—Benz müvek 4000 munkása hétfőn figyel­meztető sztrájkba lépett. Hannoverben a Continental gu­miabroncsgyár 11.000 «lolgozoja munkancszuntetessel nimaKozorr a háborús keretszerződés alá­írása ellen. Hétfőn délután 3 órától valameny. nyi bajorországi üzem dolgozói ne­gyedórás figyelmeztető sztrájkot tar. tottak. A Nyugat-Berlin amerikai öveze­tében lévő Lorenz müvek 3500 dolgo­zója hétfőn tüntető felvonuláson tiltakozott a keretszerződés aláírása ellen. A „Neues Deutchland" vezércikké, ben megállapítja: minél erőszako­sabban próbálják megszervezni az amerikai imperialisták és bonni ki­szolgálóik a világháborút és a né­metek testvérháborűját, annál gvor- sabban találják meg egymást és fog­nak össze a demokratikus erők Né­metországban, hogv megakadályoz­zák a háborús gyújtogatok gaztet­teit. A TASZS7 a keretszerződés aláírásáról Azzal kapcsolatban, hogy május 26-án a nyugatnémet ..szövetségi köztársaság“, illetőleg az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország aláírta az úgynevezett keretszerző­dést, a TASZSZ többek között a kö­vetkezőket írja: Ennek a „szerződésnek“ az a cél­ja, hogy Nyugat-Németországot be­vonja a nyugateurópai országok “európai védelmi közösségnek“ ne­vezett katonai tömbjébe. Ez a tömb alkotó része az amerikai-angol agresszív északatlanti szövetség­nek. A „keretszerződés“ korlátlan jogot biztosít a nyugati hatalmaknak ar­ra, hogy csapataikat Nyugatnémet­ország területén tartsák. A nvugati hatalmak bármikor rendkívül állapo­tot hirdethetnek ki Nyugatnémetor­szágban és kezükbe ragadhatják a teljhatalmat. A „szerződésiben a bonni kormány kötelezettséget vál­lal a nyugati hatalmak megszálló csapatainak eltartására. Ugyanak kor viselnie kell a hirhedt „európai hadsereg“ keretében felállítandó nyu. gatnémet hadsereg megalakításá­nak és fenntartásának költségeit Is. A TASZSZ közleménye a továb, biakban hangsúlyozza, hogy a szer­ződés továbbra is fenntartja Nyu- gatnémetország katonai megszállá- * sát és így folytatja: Adenauer, bonni kancellár, a „ke­retszerződést“ az egész német nép világosan kifejezett akarata ellené­re írta alá. Németország demokratfl- kus közvéleménye joggal tekinti a „keretszerződés“ aláírását nem csu­pán hazaárulásnak, hanem. állam­csínynek is, amelynek az a célja, hogy Nyugatnémetországban katonai diktatúrát teremtsen. A Nemet Demokratikus Köztársaság kormányának rendelele a demarkációs vonal mentén végrehajtandó rendszabályokról A Német Demokratikus Köztársaság kormánya május 26-án tartott rend­kívüli ülésén egyhangú határozatiul a következő rendeletet fogadta el: „A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya javaslatokat tett a bon­ni kormánynak és a nyugati hatal­mak kormányainak szabad, össznémet választások megtartására és a Német­országgal való békeszerződés mielőbbi megkötésére. A Német Demokralikus Köztársaság kormányának ezt a lépé­sét népünknek a béke fenntartására és a német egység helyreállítására irányuló egyöntelü akarata vezérelte. A bonni Adenauer-kormány ezeket a javaslatokat elutasította és az ame­rikai, angol, francia megszálló hatal­mak utasítására a békeszerződés meg­kötését és a német egység helyreállí­tását akadályozó keretszerződés meg­kötésének útjára lépett. A bonni kormány és a nyugati meg­szálló hatalmak háborús politikájának megfelelően Szigorú határ- és vám- szolgálatot vezetlek be a demarkációs vonalon, hogy elhatárolják magukat a Német Demokratikus Köztársaságtól és ezáltal elmélyílsék Németország szétszakítottságát. Azt a körülményt: hogv a Német Demokratikus Közlár- saság nem tett megfelelő védelmi in­tézkedéseket a demarkációs vonalon-, a nyugati hatalmak arra használták fel, hogy a demarkációs vonalon át egyre nagyobb inért ékben küldtek a Német Demokratikus Köztársaság te­rmeiére kémeket, kártevőket, terroris­tákat és csempészeket. Ezek az ele­mek megbízásuk teljesítése után eddig a demarkációs vonalon ál könnyű­n szovjet kormány jegyzékének világvisszhangja A világsajtó nagy figyelmet fordít a szovjet kormánynak az Egyesült Ál­lamok. Anglia és Franciaország kor­mányához a német békeszerződés ügyé­ben intézelt jegyzékére. PÁRIZS Az „Humanité“-ban Pierre Courtade elvtárs megállapítja: A szovjet kormány bebizonyította békeakaratát Míg a párisi,, a londoni és a washingtoni kormány képviselői Bonnban katonai szövetségről szóló szerződés aláírására készülnek Ade- nauerrel, a szovjet kormány Ismét a független, demokratikus és békeszerető Németország megteremtésére irányuló politikájának adóit hangot. LONDON A „Daily Express“ bonni tudósító­jának jelentésében a szovjet jegyzék szerrel térhettek vissza Nyugat-Né- metországba. Az ellenséges ügynökök ilymódon próbálják aláásni a Német Demokratikus Köztársaság békés gaz­dasági és kulturális épitő munkájá­nak eredményeit, megakadályozni la­kosságunk életszínvonalának további emelkedését, megingatni a demokra­tikus rendet és törvényességet, a né­met nép támaszát a békéért, az egy­ségért és békés újjáépítésért folyó harcban. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya —• az amerikai, angol, fran­cia megszálló hatalmak és a i bonni kormány e cselekedetei következtében _ kénytelen rendszabályokhoz folya­modni, hogy megvédje a Német De­mokratikus Köztársaság lakosságának érdekeit és lehetetlenné tegye ellen­séges ügynökök behatolását a Német Demokratikus Köztársaság területére. A Német Demokratikus Köztársa„ ság kormánya ezért elrendeli: Az államvédelmi minisztérium hala­déktalanul léptessen életbe szigorú rendszabályokat a Német Demokra­tikus Köztársaság nyugati megszál­lási övezetei közötti demarkációs vonal őrizetének megerősítésére, hogy meg­akadályozza kártevők, kémek, ter­roristák és más ellenséges ügynökök további behatolását a Német Demo­kratikus Köztársaság területére. Az e rendszabályok végrehajtását’ szolgáló valamennyi intézkedést és utasítást annak a szempontnak figye­lembevételével kell kiadni, hogy ezeket szabad, össznémet választások meg­tartására vonatkozó megegyezés ese- o7finnni vissz# lehessen vonni.“ tartalmát ismerteti. A tndósíló kiemeli a jegyzéknek arról szóló pontjait} hogy rövid időn belül tárgyalásokat kel folytalni Németország kérdéséről» hogy a nyugatnémet hadsereget fa­siszta, hitlerista tábornokok vezetésé­vel helyreállítják, hogy a németeknek joguk van nemzeti fegyveres erők fenntartására és hogy milyen akadá­lyok állanak Németország egyesítése előtt NEWYORK A szövetségesek politikai megfigye­lő; __ jrja a7, „United Press“ berlini tudósítója — aggódnak, hogy a szov­jet jegyzék, amelyet éppen a kelló pillanatba"1 nyújtottak át, „részben: meghiúsítja a bonni események pro’ pagandaértékét és zavart kelt a ne­metekben“. I mm1^ » is ii b ^ 1 ^|l I Lb .1 I <■: V 1 • E in'» I BFa n f E »far Pm v If ?$r f an I I 1 i I & np f » \qj [A^D^BOPSQ^BAU^niPL^T^SE^RTBiZ^TSÁGÁNAK LAPJA g

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom