Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

Kftdd, 1952, május 27. ÉSZÁKMAGf XKÜÄSZA G 3 Fel kell hívnunk a dolgozó parasztok figyelmét ismételten arra: 8 szabadpiac előíeitéleie — a beadás jó teljesítése Nagy Imre elvtárs begyűjtési miniszter mondott beszédet a megyei tanácselnökheíyettesek országos értekezletén | szovjet kormány válaszjegyzéke az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához az össznémet választások, a német egység és a német békeszerződés kérdésében Ez év május 13-án a Szovjetunió külügyminisztere megkapta az Egye. sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország azonos tartalmú jegyzékét a német békeszerződésről, válaszul a szovjet kormány április 9-i jegyzé­kére. Május 21-én a Szovjetunió kül ügyminisztériuma eljuttatta az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran. ciaország nagykövetségéhez a szov­jet kormány válaszjegyzékeit. Az Egyesült Államok május 13-i jegyzéke — amely megfelel az an­gol és a francia jegyzéknek is —, leszögezi a tárgyalási készséget, de csak arra az esetre, ha a négy nagy­hatalom előzetesen megállapodásra jut „a tárgyalások keretei és a meg­tárgyalandó problémákat illetően''. Majd újólag kifejti az Egyesült Álla­mok kormányának már ismert állás­pontját, amely szembeszegül a szov­jet kormány jegyzékében megállapí­tott feltétellel, hogy tudniillik Német­ország nem csatlakozhat olyan ha­talmi csoportosuláshoz, amely bár­mely békeszeretö állam ellen irányul. A továbbiakban a jegyzék kitér arra, hogy a német békeszerződést csak abban az esetben lehet kidolgozni, „ha megalakult az össznémet kor­mány, amelyet szabad választások eredményeként alakítottak meg ca amelynek lehetősége van» teljes sza­badsággal részt venni a szerződés megvitatásában". Majd a már ismert érveléssel a szabad választások kér­dését taglalja és visszatér arra a javaslatra, hogy a választások fel­tételeinek megállapítását bízzák az Egyesült Nemzetek bizottságára. A szovjet kormány korábbi jegyzéké nek arra a javaslatára, hogy a vá­A szovjet kormány ez év március 10-i jegyzékében javasolta az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran. ciaország kormányának, hogy közö­sen vitassák meg a német békeszer­ződés megkötésének és az össznémet kormány megalakításának kérdését. A szovjet kormány, hogy megköny- nyitse és meggyorsítsa a német béke. rzerződé3 előkészítését, előterjesz­tette szerződéstervezetét, egyúttal kifejezte, hogy kész megvizsgálni más lehetséges javaslatokat is ebben a kérdésben. A szovjet kormány szükségesnek tartotta és tartja en­nek a kérdésnek haladéktalan meg­oldását, mert szem előtt tartja az európai béke megerősítésének érde­keit és annak szükségességét, hogy teljesíteni kell a német nép jogos nemzeti követeléseit. Mivel az Egye­sült Államok kormányának március 25 1 válaszjegyzékében az össznémet kormány megalakításával kapcsolat­ban javasolták a németországi álta­lános választások megtartása feltété, leinek kivizsgálását, a szovjet kor­mány április 9 i jegyzékében el­fogadta ezt a javaslatot, ragaszko­dott azonban ahhoz, hogy az emlí tett vizsgálatot ne az Egyesült Nem­zetek Szervezetének bizottsága vé. gézzé — amelynek hatáskörébe nem tartoznak a Németországra vonat­kozó békés rendezés kérdései —, ha­nem a Németországban megszállási funkciókat' teljesítő négy hatalom elfogulatlan bizottsága. A szovjet kormány egyúttal másodszor is java­solta az Egyesült Államok kormá­nyának, valamint Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy ne halasszák tovább a német' béke­szerződés, valamint Németország egysége és az össznérrjet kormány megalakítása kérdésének megvizsgá­lását, Noha a szovjet kormápy el­fogadta az Egyesült Államok kor­mányának azt a javaslatát, hogy vizsgálják meg, megvannak-e Né­metországban a szabad, általános választások megtartásának feltételei; noha a szovjet kormánynak az a ja­vaslata, hogy a négy hatalom kö­zötti megegyezés alapján nevezzenek ki bizottságot ilyen vizsgálat meg­tartására, biztosítja az említett bi­zottság tárgyilagosságát és elfogulat­lanságát— a német békeszerződés és Németország egyesítése kérdésének megoldását, amint az Egyesült Álla­mok kormányának május 13 i jegy­A szovjet kormány szükségesnek tartja külön felhívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok kormánya, Nagybritannia és Fran­ciaország kormányával együtt, a folytatódó jegyzék váltással egyide­jűleg külön tárgyalásokat ' folytat NyugatNémetország bonni kormá­nyával az úgynevezett keretszerző­dés megkötéséről. A valóságban ez a keretszerződés külön szerződés, amelyet hamisan . neveznek Keret­szerződésnek a nép félrevezetése ér­dekében. Ilymódon durván megsértik a potsdami e gyezményt, »mely a négy ha­lasztásokkal kapcsolatos vizsgálat végrehajtását bízzák a négy meg­szálló hatalom által alakítandó bi­zottságra, a jegyzék kifejti, hogy r.z Egyesült Államok kormánya ezzel a megoldással szemben előnyben része siti az Egyesült Nemzetek bizottsá­gát, de ..kész tanulmányozni bármely lehetőséget annak kiderítésére, hogy megvannak-e a feltételek egész Né­metország területén valóban szabad választások megtartására“. Az Egye­sült Államok kormányának jegyzéke ezután javaslatot tesz az úgyneve­zett elfogulatlan bizottság felállítá­sára és működésére vonatkozóan. A jegyzék végül a kővetkezőket tartal­mazza : „Amint ennek az elfogulatlan bizott­ságnak jelentése elkészül, az Egye­sült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország és a Szovjetunió kor­mányának képviselői találkozzanak, hogy megvizsgálják a jelentést ab­ból a célból, hogy megegyezzenek: a) A szabad választások leghama­rabb történő megtartásában egész Németországban, beleértve a meg felelő feltételek megteremtését ott, ahol ez szükséges és b) a biztosíté­kokról, amelyeket a négy hatalom­nak kell adnia arra vonatkozólag, hogy az ezeknek a szabad választá­soknak eredményeképpen megaláki tott össznémet kormány rendelkezni fog a szükséges cselekvési szabad­sággal, a békeszerződés életbelépése előtti időszakban.“ A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának jegyzékére adott válaszában a következőket állapítja meg: zékc tanúsítja, ismét elhalasztják bi­zonytalan időre. Az említett jegyzékből látható, hogy az Egyesült Államok kor­mánya elutasítja, hogy !v négy hatalom végre minden huzavona nélkül hozzáfogjon ezeknek a kérdéseknek a megvitatásához. Az Egyesült Államok kormánya ehelyett máju3 13-i jegyzékében egész sor új, előzetes feltételt tűzött ki, amelyeket március 25-1 jegyzé­kében nem tűzött ki és amelyekről most javasolja a megállapodást jegy­zékváltás folytatása útján, még mi­előtt a közvetlen tárgyalásokat meg­kezdenék. így az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében javasolja, hogy a közvetlen tárgya­lások megkezdése előtt állapodjanak meg ,,a tárgyalások keretét és a megtárgyalandó alapvető problémá­kat illetően“ és hogy folytassák a jegyzékváltást a németországi álta­lános választások feltételeit vizsgáló bizottság Összetételéről és funkciói­ról. Mindezek a tények arról tanús­kodnak, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is halasztja a német békeszerződés megkötését, vala­mint Németország egyesítése és az össznémet kormány megala­kítása kérdésének megoldását. Csak ezzel lehet magyarázni azt a körülményt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya május 13-í jegy­zékében ismét több kérdést vetett fel az anélkül ts több hónapja hú­zódó jegyzékváltás folytatása érde­kében, ahelyett, hogy a négy hata­lom hozzáfogna a közvetlen tár­gyalásokhoz és megkezdené a német békeszerződés és az összes ezzel kap­csolatos kérdések közös megvizsgá­lását. Ebben a helyzetben mind Német­országban, mind Németországon ki vül szükségszerűen megerősödik az a vélemény, hogy az Egyesült Államok kormánya a valóságban nem törekszik arra, hogy a békeszerződést megkössék és végigvessenek Németország megosztásának. A békeszerződés megkötése és Né­metország egyesítése nélkül azonban nem lehet helyreállí­tani a független és teljes jogú német államot, amely az egész német nép igazi akaratát fejezi kJ. falómra — az Egyesült Államok­ra, N agybritanniara, 1- ranctaor szágra és a Szovjetunióra — bizta a német békeszerződés elő­készítését. Bár a bonni kormánnyal folyta­tott tárgyalások titkosak és bár a külön egyezmény teljes szövegét mindeddig nem tették közzé, a saj­tóban megjelenő adatokból már ismeretessé vált e külön szerződés tartalma. Ezekből az adatokból lát­ható, hogy az Egyesült Államok, Nagy­britannia és Franci » ország kor­mánya által előkészített, emlí. tett külön szerződés Nyugat- N őmetországgal, egyáltalán nem tűzi ki célul az önállóság és függetlenség megadását Nyugat- N émetországnak. A megszállási statútum formális eltörlésével egyidejűleg ez a szerző­dés fenntartja a tényleges katonai megszállás rendszerét és Nyugat - Németországot függő és alárendelt helyzetben tartja az Egyesült Álla­mok, valamint Nagybritannia és Franciaország kormányával szem­ben. Az Egyesült Államok, Nagybritan. nia és Franciaország kormánya ugyanakkor a Nyugat Németországgal való külön szerződés megkötésével törvényesíti a német hadsereg helyreállítását hitlerista tábor­nokok vezetése alaiít és követ­kezésképpen utat nyit az agresz szív nyugatnémet militarizmuS újjászületésének. A valóságban ez a szerződés az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország nyílt katonai szö­vetsége Nyugat-Németország kor­mányával. E szerződés segítségével a bonni kormány a német népet bele­sodorja az új háború előkészüle­teibe. Az Egyesült Államok, Nagybritan­nia és Franciaország kormánya emellett be akarja kapcsolni Nyugat- Németországot az általuk „euró­pai védelmi közösség“ elnevezés alatt létesített államcsoportosu­lásba, amelynek tagjai Franciaor­szág, NyugatNémetország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Ennek az ál „európai közösségnek“ az atlanti tömb al­kotórészévé kell válnia és meg kel! alakítania az úgynevezett „európai hadsereget“, amelyben benne kell lenniük á Nyugat-Németországban most újjászervezés alatt álló német fegyveres erőknek. Teljesen világos, hogy az ^euró­pai közösség“ és az „európai hadsereg“ megalakításának nem­csak az a célja, hogy Nyugat­Németország rcmilitarizáiását törvényesítsék — ezt már tény­legesen meg is teszik —, hanem az is, hogy Nyugat-Németorszá- got bekapcsolják az agresszív atlanti tömbbe. Közismert,-hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya épp a legutóbbi időben arra törekszik, hogy min­den eszközzel meggyorsítsa mind az említett külön szerződés megkötését Nyugat-Németországgal, mind Nyu­gat -Nem etország felvételét az „európai közösségbe“. Ezzel nem­csak véglegesen el akarja szakítani, de szembe is akarja állítani Német­ország egyik részét Németország másik részével. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormányának nem Németország egyesítése, nem a német békeszerződés az érdeke, ha­nem az, hogy új. külön egyezmé­nyekkel az eddiginél még erősebben a hatalmak északatlanti tömbjéhez kapcsolja Nyugat Németországot és az újjáalakítás alatt álló nyugat­német hadsereget, ami 'összeegyez­tethetetlen a békés európai fejlődés távlataival. Mindez azt bizonyítja, hogy jelenleg egyezkedés folyik Nyu­gat Németország -revansiszia uralkodó körei és a hatalmak északatlanti csoportosulása kö­zött. E megegyezés alapja csak az lehet, hogy támogatják az Európában új háború kirobban fását előkészítő Adenauer bonni kormányának revansiszta törek­véseit. Csak a német revansiszták agresz- sziv céljait szolgálhatja a most újjáalakítás alatt állő nyugatnémet hadsereg, élén fasiszta, hitlerista tá­bornokokkal. Ennek a nyugatnémet hadseregnek a bekapcsolása az úgy­nevezett „európai hadseregbe“ és következésképpen az atlanti tömb hadseregébe: még jobban kiemeli az egész atlanti csoportosulás agresz- szív jellegét. A szovjet kormány ismét java solja az Egyesült Államok kor­mányának, valamint Nagy­britannia és Franciaország kor. Hiányának, bogy’ közösen vitás sák meg ezeket a kérdéseket és akadályozzák meg a további huzavonát ebben az ügyben. Ezeknek a kérdéseknek további jegyzékváltás útján való megvizs­gálása csak megnehezítheti a meg­egyezést és nem vezethet olyan eredményekre, amilyeneket közvet­len tárgyalásokon el lehet érni. Ha a német békeszerződés és Németor­szág egyesítése kérdésének megol­dását tovább halasztják, ez feltétle­nül jogos elégedetlenséget kelt a né­met népben, nem is beszélve arról, hogy az ügy ilyen elhúzása ellent­mond Németország és a szomszédos államok normális és tartós kapcso­latai megteremtésének és az álta­lános béke megszilárdításának. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban abból Indul ki, hogy a német béke­A begyűjtési minisztériumban érte­kezletet tartottuk a megyei tanácsok elnökhelyetteséi részére. A beadással foglalkozó elnökhelyettesek első or­szágos jellegű értekezlete volt ez. A részvevők előtt Nagy Imre elvtárs, begyiijlési miniszter ismertette a ta­nácsok termény- és állatbegyüjtéssel kapcsolatos időszerű feladatait. Beszéde elején hangsúlyozta: Igen fontos kérdés, hogy a- megyei tanács vezető funkcionáriusai jobban ismer­jék ínunkáterUleriikel, alaposan, mély. rehntóan tanulmányozzák a begyűjtés kérdéseit. A begyűjtés: gazdasági és politi­kai szempontból egyaránt döntő fontosságú, n falusi osstályharc központi kérdése — nyilvánvaló tehát, hogy csak az a vezető irá­nyíthatja, jól, aki megérti annak nagy népgazda,ifigi jelentőségét. — A tanácsok — folytatta Nagy Imre elvtárs — a begyűjtés sikeréért vívott harcban a központi államhata­lom szervei. A tanácsok vezetői: az államhatalom helyi képviselői. Mégis vannak olyan vezelők a tanácsappará­tusban, akik helytelenül, valamiféle rosszul értelmezett „helyi érdekek“ képviselőjének tartják magukat. Ezek megfeled kéknek arról, hogy ma már Magyarországon a központi és a he­lyi érdekek azonosak, tehát az védi legjobban a dolgozó parasztság érde­keit, aki feltétlenül érvényt szerez a népi demokratikus államhatalom tör­vényeinek és rendeletéinek — A tanácsok munkájában ma még sok he,yen lazaság, megalkuvás, a feladatoktól való meghátrálás mutat­kozik. Az. eddigi tapa-sztalalnk azt mu­tatják. hogy ez a lazaság főképen ott nyilvánul meg, ahol a tanácsoknak még nem eléggé szilárd a kapcsolatuk a dolgozó parasztsággal. — Az állandó bizottság működése az az egyik legfontosabb forma, amellyel a la*áes szoros kapcsolatot tarthat a dolgozó parasztokkal. A tanács apparátusában dolgozó néhány ember egyedül nem képes a feladato­kat megoldani. A feladatokra erőt kell összpontosítani és ezl az erőt a dolgozó parasztság széles tömegeiből kell meríteni. ' Nagy Imre elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a begyűjtést csak harcos, lendületes, kezdeményező tnnácsappa- rálus irányíthatja ^megfelelően. Ezt látniok kell a mégyei fanácselnök- hel.vettesoknok, akik a begyűjtésnél a tanácsok munkájára felügyelnek. — Alapvető kérdés az is, hogy a tervet mindig és mindenütt tör. vénynek tekintsék, t annak taná­csait ahol úgy gondolják, hogy a tercet 10—00 százalékig is elég végrehajtani. Sürgősén fel kell számolni ezt a nézetet, ,Á terv a tanács apparátusában dol­gozók számára is kötelező törvény. Begyűjtési törvényünk megteremté­sénél elöntő szempont volt, hogy a terheket igazságosan osszuk meg A beadás kötelezettsége a tehetősebbek­nél nagyobb A törvény alkalmazásá­nál azonban előfordul, hogy a kötele- zeltséget nem arra vetik ki, akire kell, hanem aki a terményt, vagy ál­latot gyorsabban beadja Vigyázni kell arra, hogy egyesek — jó törvényünk helytelen alkalmazásával — ne sért­sék meg a Parasztság igazságérzetét. Felhívta Nagy Imre elvtárs a ta­nácséi nöle helyett esek figyelőjét, hogy még mindig akadnak olyan tanácsok, amelyek lebecsülik az osztályellensé­get. Ezekén a helyeken lábrabapnak a „szegény kutakról“, vagy „kiöregedett kólákról“ szóló „elméletek“. Ha az ilyen elgondolások hatása alatt nem teszünk határozott intézkedéseket a kulákok ellen, nem hajtjuk végre a törvény idevonatkozó rendelkezései! — a kulákok a hátunk mögött kine­vetik a tanácsapparátust. Ez igen so­kat árt a tanácsok, az államhatalom tekintélyének. — A begyűjtés most döntő szaka­szába lépett — mondotta Nagy Imre elvtárs. — Most fejezzük lie az lilái —52-es évet, most készítjük elő az 1052—53. esztendei begyűjtést. Ez a befejező szakasz messzemenően kihat a jövő évre is. Ha kimagasló ered« ménnyel látunk hozzá az új feladatok­hoz — a termény- és kenyérgabona« begyűjtéshez — nyilvánvaló, hogy jő eredményt érünk el már az első sza« kaszon is. Ezért most, hogy a félévi előirányzatot teljesítsük, minden erőt a sertésbegyüjlésre kell fordítanunk !> .V feladatok igen nagyok. A legfontosabb: hogy a hátralé­kos kulákok elszámoltatásánál ta­pasztalt veszélyes lazaságot min­denütt haladéktalanul felszámol­ják, ' Ha mi a kuiákoklól nem pénzt foga­dunk el — ami helyenként előfordult —, hanem sertést követelünk: sok községben gyorsan javul a beadás eredménye. A liízottsertés beadása, mellett igen fontos, hogy a süldő, éa malncfelvásárlás előirányzatát minden község, Járás és megye határidőre tel­jesítse — A jövő begyűjtési év előkészí tésé­nek három nagyon fontos területe vaui — folytatta Nagy elvtárs—: a szerve­zési. tervezési és politikai előkészítés. — Szervezési téren fő feladat a be­gyűjtő apparátus előkészítése, fegyel­mének megszilárdítása. Itt különös fir gyelemmcl kell lenni a járási tanácsok begyűjtési apparátusának megerősíté­sére. — A másik terület az előkészítési, munkában: a tervezés. Itf ,, legfonto­sabb a dolgozó parasztok egyéni ter­vének jó kidolgozása- Ezekből az egyé­ni tervekből adódik a mi országos ter­vünk. tellát rendkívül fontos, hogy milyen figyelemmel, gondossággal ál­lítjuk össze, hogyan készítjük elő az egyéni terveket. Althoz, hogy mindenkitől pontos és jó beadást követeltünk — pon­tos és ;ó tervek kellettel: miftd.cn egyes termelő számára. — A harmadik terület: a i politikai előkészítés. Itt elsősorban a forgalom szabályozására, a szabadpiac és a forgalmi kötöttségek kérdésére gondo­lok. December 1-é-n a párt és a kor­mány halározatof hozott, amellyel fel­szabadította a piaci forgalmat, meg- sziintet'e a forgalmi korlátozásokat- A határozat annakidején megáll api tot la, hogy a korlátozások megszüntetésének előfeltétele a beadás jó teljesítési' volt. Ugyanez a határozat azt is. le­szögezte, hogy a forgalmi korlátozások felszabadítása sí ■■ gabonaféléknél jú­nius 30-ig, az új begyűjtési év meg­kezdéséig van érvényben, akkor jia- tálybalépnek majd a forgalmi korlá­tozások. Amikor a dolgozó parasztok a beadást teljesítik, újra megkapják a szabadpiac jogát — Ez két szempontból Is rendkívül fontos. Egyrészt azért, mert a hátra­lékok begyűjtésére mozgósít A dol­gozó parasztság igyekszik, hogy ne hátralékokkal kezdje a jövő gazda­sási évet, hiszen ezek miatt, csak ké­sőbb kaphatja meg a szabad értékesí­tés jogát. Másrészt komoly jelentősége van ennek az új beadás meggyorsítása és pon­tos teljesítése szempontjából, mert a, parasztság tudja, hogy a szabad­piac komoly anyagi, gazdasági előnyöket ielettt a számára. Áz elmúlt félév alatt a parasztság meggyőződhetett arról, hogy amit ml megígértünk, azt meg is tartottuk. — Tehát világosan látja, hogy amennyiben az állam iránti köte­lezettségének eleget fess — ismét megnyílik a szabadpiaci értékesí­tés lehetősége. Fel kell tehát hívni a dolgozó parasz­tok figyelmét ismételten arra, hogy az állam iráni) kötelezettség ' teljesí­tése jelenti a forgalmi korlátozások megszüntetését. Beszéde végén Nagy Imre elvtárj hangsúlyozta, hogy a tanácsok vezető funkcionáriusai az elmúlt év során so­kat fejlődtek,' igen messzemenően ja* vílottak a munkán, tehát az az appa­rátus, amely most rendelkezésünkre áll, egészen, más, mint amellyel egy évvel ezelőtt dolgoztunk. Ezzel az apparátussal jól meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat. Nagy Imre elvtárs beszédéi számos hozzászólás követte. szerződés kidolgozása terén mind a Szovjetunió kormányát, mind pedig az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányát a pots­dami egyezmény határozatai fogják vezérelni, különösen Németország határainak kérdésében, amint erre a szovjet kormány már rámutatott áp­rilis 9 1 jegyzékében. Ami az össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy ezt a kormányt is a potsdami hatá­rozatoknak, a békeszerződés megkö­tése után pedig a békeszerződés ha­tározatainak kell vezetniök, amely szerződésnek az európai tartós béke megteremtését kell szolgálnia. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány to­vábbra is a német nép elvitathatat­lan jogának tartja, hogy az ország védelméhez szükséges saját nemzeti fegyveres erőkkel rendelkezzék, mert enélkül an össznémet kormány hatáskörének kérdését nem lehet igazságos és méltó módon megoldani. A szovjet kormány, amikor ja­vasolja, hogy haladék talannJ kezdjenek közvetlen tárgyalás» leaf Németország békeszerződ© sérül és az össznémet kormány megalakít ásá ról. azt is figyelembe veszi, hogy Német- ország egyik vagy másik részének más államok kormányával kötött külön egyezményei semilyen kötele­zettséget nem rónak az össznémet kormányra és hogy az össznémet kormány — miután aláírta a béke- szerződést — rendelkezni fog min­den olyan joggal, amilyennel más független, szuverén államok kormá­nya rendelkezik. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma hasonló jegyzéket intézett Nagy­britannia és Franciaország nagykö­vetségéhez is. 1. ü német kérdés megoldásának halaszthatatlanságáról és e kérdésnek a nyugati hatalmak által jegyzékváitással való halogatásáról 2. fi nyugati hatalmaknak Kytigat-Hémetországgal kötött külön egyezményeiről és azokról a kísérletekről, amelyekkel ki akarnak térni a német fcékeszerzödés megkötése elöl

Next

/
Oldalképek
Tartalom