Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-19 / 91. szám
Ssoufcoi, 1982. iprffls 19. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Sikeresen halad a Volga—Don-csatorna megtöltése Antonov, a Volga—Don csatorna építkezésének helyettes főmérnöke beszámolt a Krasznaja Zvjezda tudósítójának arról, hogyan halad a csatorna vízzel való megtöltése. Mint Ismeretes — jelenítette ki Antonov — a Volga -—Don csatorna a Volga és a Don közti magasan fekvő terepen halad keresztül. Ez azt követelte a tervezőktől, majd pedig az építőktől, hogy a doni lépcsőnél négy és a volgai lépcsőnél kilenc '■! üipet tér. vezzenek, illetve építsenek. A viz először a csatorna Don felöli részét tölti meg, majd a vízválasztón áthaladva szabadeséssel ömlik a Volga felé. Ahhoz, hogy a hajózást a megállapított határidőre meg lehessen kezdeni a csatornán, szükséges a zsilipek közötti valamennyi víztároló megtöltése. Február elsején működésbe lépett az első szivattyútelep, február 29-én pedig a második. A két szivattyútelep máris sokmillió köbméter vizet szivattyúzott át a Donból. A Don vize, miután megtöltötte a karpovkai víztároló alsó részét, a Iíarpovka folyó medrén bejutott a marinovkai szivattyútelepet tápláló csatornába. A karpovkai víztároló után a doni vízlépcső többi viz. tárolói is megtelnek. A varvarovkai víztárolóból a vízválasztó vidék csatornáin keresztül jut el a víz a 9. zsiliphez, s utána leereszkedik a „volgai vízlépcsőn.“ A csatorna megtöltése pontosan a kijelölt Időben történik. A munkások, mérnökök és technikusok mindent elkövetnek, hogy becsülettel végezzék el a beíe. jező munkálatokat. Az első negyedévi tervteljesítés tapasztalatai — feladatok a második negyedévben a Borsodi Szénbányászati Trösztnél A Megyéi Pártbizottság okta.ási alosztálya megyei oktatási segéd" anyagot bocsát az alapfokú politikai iskolák hallga óinak rendelkezésére az „Ötéves terv” című anyaghoz. Cikksorozatot indít meg ezzel kapcsolatban a bányákról, a vasiparról és az építőiparról. * A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinek dolgozói az ö.éves terv harmadik, döntő évében első negyedévi termelési tervüket 106.0 százalékban teljesítették és ezzel 6.2 százalékkal adtak több sze- net népgazdaságunknak, mint az előző év utolsó negyedében. Az eredmények megmutatták, hogy helyes volt a Szovjetunió nagyértékü la" paszlalcIának alkalmazásával végrehaj.ott trösztösílés, bányaüzemeink új szervezési formájának megvalósítása. Az első negyedévi terv teljesítése és túlszárnyalása sok ériékes tapaszt lattal és tanulsággal szolgált számunkra, amelyek megvilágításával, további alkalmazásává és fejlesztésével biztosíthatjuk második negyedévi tervünk maradéktalan végrehajtását és túlszárnyalását. A januárban megtartott országos aktívaér ekezle I sn Gerő Ernő elvtárs felhívta a figyelmet: trA tervfegyelem szempontjából szükséges, hogy a lógósok, önkényesen kilépők, az igazolatlanul mulasztók ellen szigorúbb rendszabályokat alkalmazzunk, amire jogszabályaink lehetőséget adnak és ami1, a becsületes dolgozók, azaz a dolgozók túlnyomó többsége, már réges-régen maga követel." Az aitívaérlekezlet útmuta ása nyomán, Rákosi elvtárs többször elhangzó t figyelmeztetését megszívlelve, főfeladalul tűztük ki a munk'fegyelem megszilárdítását. A dolgozók kívánságára és helyeslésétől kísérve Ormospuszián és Sajószent- péleren bírósági tárgyaláson vonták felelősségre a nótárius kimaradozákat. Az erélyesebb feirvelmi rendszabályoknak, de mindenekelőtt a széleskörű felvilágosító munkának köszönhető, hogy a január havi 5164 kimaradás februárban 4394-re, márciusban pedig 3512-re csökkent. Ez javulás ugyan, de 'ermészetesen egyálla- lában nem kielégítő. A betegek száma az első negyedévben körülbelül egy szinten mozgott. Az igazo’t hiányzók száma az 1951. évihez viszonyítva ugyancsak csökkent. A fizetett szabadságokat megközelítőleg rz előirányzatnak megfelelően adtuk ki. Eredményes együttműködés a vállalatok, üzemek között A negyedévi tervelőirányzatot időben üzemekre bontoltuk szél, az üzemek ellenlervet készítettek, amelyek végrehajtásáén szívós, eredményes harcol folytattak. Elősegítette termelési sikereinket a termelő- és szállí óeszközök átcsoportosítása, a telepítések koncentrációja. Megszüntettük sz egészségleien vállalati sovinizmus;, ami akadályozta a gépek alapos kiha-»ználásál és megteremtettük a vállalatok közötti termékeny együttműködést, az üzemek közti kooperációt, Hónapról-hónapra emelkedett a termelés. Ha a decemberi eredményt száznak vesszük, úgy a januári termelés ennek 101, a februári 105, a március havi pedig 107.8 százalékának felel meg. Követve Rákosi elvtárs útmu!a:ását, megszüntettük a vasárnapi termelési műszakokat és megvalósítottuk a vasárnapi előkészítő munkálatokat, amelyek bizlosítotIák, hogy a termelés hélfőtő! kezdve egész héten egy szinten mozogjon. Hatalmas lendületet adott a termelésnek a mi üzemeinkben is az a lelkesedés, amellyel a dolgozók népünk szereiéit vezére, Rákosi elvlárs 60. születésnapjára készültek. A bányászok, a műszaki vezetők ériékes vállalásokat tct ek. A Tröszt üzemei együttesen 108 száza- Iákban letek eleget a Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére tett fogadalmuknak. A Loy-mozgalom Jelentősége Területünkről, az alberl telepi bányaüzemből indull el az országos jelentőségű Loy-mozgalom. Bányász: ink nagy számban csatlakoztak a nagyfontosságú kezdeményezéshez, ennek eredménye lemérhető a termelés számadatain. Az albert- telepi 500 csillés mozgalom ma már 882 csillés teljesítéshez vezetett, a sajókazai 150 csillés mozgalom 200 csillés teljesítésig, az ormospusztai 180 csillés mozgalom 330 csillés eredményig fejlődőit. Az első negyedévben 27 dolgozó kapott szahánovisla oklevelet, 15-en pedig elnyerték a szakma legjobbja büszke címet. A béralap felhasználása kedvezően alakult, ezen a téren 6.4 százalékos meg- Izkarílást ériünk el. Gerő elvtárs januári beszédében aláhúzta: „Szem előtt kell tartani Rákosi elvtársnak azt az útmutatásá’, hogy a munkafegyelem megszilárdítása terén a főfeladat olyan légkör megteremtése, amelyben nincs megmaradása a lógósnak, a naplopónak, az igazola lan mulasztónak, a hosszú forintért az egyik munkahelyről a másik helyre repülő vándormadaraknak." A munkaerővándorlást az előző év utolsó negyedéhez viszonyítva felére csökkentettük. Figyelemreinél I ó mértékben csökkent a kétlakiak száma — az év első három hónapjáb"n 257 dolgozó ajánlotta fel földjét az államnak. Míg az elmúlt években a tél után fokozatosan csökkent a munkád";!szám, most nem tapasztalható lemorzsolódás. A meglévő munkaerőket tervszerűbben osztottuk el. üzemeink fejlesztése szempontjából különösen fontos a beruházási, fel árási és elővájási tervek végrehajtása. Az első negyedévben a beruházási terveket 115 százalékra, a feltárási terveket 138 százalékra, az elővájási terveket pedig 119 százalékra teljesítettük, a fejtésre előkészített szénvapyon- megmaradt 1951 utolsó negyedének szintjén. 329 újítást nyújtói ak be a dolgozók, ezek köriil 121-et már bevezettünk. Az elfogadott és megvalósítót úiítások évente 600 ezer forint megtakarítást biztosítanak népgazdaságunknak.' A januári ér ckezlelen Gerő elvlárs kiemelte a vezet” káderek szakmai tanulásának fontosságát. Ennek alapién á vállalati igazgaiók és főmérnökök részére rendszeres továbbképzési szerveztünk. A három segédaknászképző iskola befejezésével 56-1al nőit a szakmai vezető középkáderek száma. A naayértékü szoviet tapasztaltok hasznosítása Eredményeink eléréséhez felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak a gazdag szovjet tapaszlalatok, amelyeket az elmúlt negyedévben személyes látogatás során is átadtak nekünk a szovjet elvtársak. így a Herbolyán, Felsőnyárá- don, Lyukóbányában telt látogatásai során nagy’rlékű segítséget nyújtott számunkra Vaszilij Kucser elvtárs, Sztálin- díjas szénkombájnvezető, a hazánkba érkeze t szovjet küldöttség tagja. Gerő elvtáre idézett beszédében hangoztatta : „Gazdaságvezetőinktöl, a felsőktől csakúgy mint az alsók ól elvárjuk, hogy valóban vezessenek. Ne higyjék, mint ahogy egyesek hiszik, hogy a vezetés „viszontbiztosítás”, Mielőtt egy intézkedést kiadnak, mindenkivel megtárgyalják, mindenkinek a véleményét kikérik, írásban kell, hogy adják és csak úgy merik az in'ézked-st kiadni. Ne féljenek intézkedni attól való félelmükben, hogy esetleg hibát követnek el. Merjenek felelősséget vállalni, éljenek fegyelmező fogukkal, vezessenek megfontoltan, de bátran és határozottanKövetve pártunk útmutatását, érvényesítettük a vállalatvezetők és műszaki vezetők egyszemélyi felelősségét s ez nagy mértékben elősegítette eredményeinket. Rá kell azonban mutatnunk azokra a hibákra és fogyatékosságokra is, amelyek pá’ollák előrehaladásunkat. Nem tudtuk biztosi am a tervben megszabott -zárná úi munkaerőt, bár a M-ervei Pártbizottság lehetőséget nyújtott külön toborzásra Miskolcon április 20, és 27. között rendezik meg a szocialista kereskedelem tavaszi árubemutatóját. Az árubemutató hét gazdag programja április 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik a színházban megrendezésre kerülő ruhabemutatóval. Az ünnepséget Komlősl József, a belkereskedelmi minisztérium ősz. tályvezetője nyitja meg, majd ezután következik a ruhabemutaitó, amelyet gazdag kultúrműsor tesz színesebbé. Fellép: Aubrey Fankey világhírű néger baritonista, Páka Jolán és Lóránt György, az Állami Operaház is, így a létszámhiány kiegészítésére pót- műszakokat kellet szervezni. Termelési középkádereink aktivitása nem kielégítő. A műszaki előfeltételek (üres csille, fa, anyag, szellőztetés slb.) bizlosílásánál még sok a hiányosság. Ez természetszerűen vissz:hat a munkafegyelemre is és fékezi a munkaverseny lendületét. A versenynél nincs meg a megfelelő nyilvánosság, hiba van az adat szolgálta ás terén is. Nem kapunk meg időre minden szükséges anyagot, ami több esetben munkatorlódási idéz elő. Lassú a millszekundos robbantási eljárás elterjedése üzemeinkben. Bár nagyjából felszámoltuk az újtól való idegenkedést s a dolgozók túlnyomó többsége örömmel fogadja a gépeket, az úi fejtési módszerek bevezetését, a tipizálást, szabványos! ást, még mindig több helyen találkozunk az elavult, régihez való görcsös ragaszkodás jelenségeivel, ami természetszerűen nehezíti sz egyenletes lervleljesílést. Jobban kell szorgalmazni vezető kádereink politikai fejlődését, hogy mindenült élenjáró, úttörő harcosai legyenek az újnak, az előrehaladónak, a érv t el jesí I ésnek. A korszerű, magasszinvonalú széntermelésért A második negyedévi terv még fokozol labb követelményeket állít elénk, hiszen szocialista iparunk, népgazdaságunk még több szenet vár tőlünk. Éppen ezért különösen fontos az önteltség káros szellemének felszámolása, ami némely vezelő káderünknél máris tapasztalható. A munkaerő szervezett biztosítása érdekében a termelőszövetkezeti csoportok intéző bizottságaival munkavállalási szerződéseket kötünk. Állandó toborzógárdát szervezünk. Uj kismélységü, nagyterme- lésre alkalmas aknákat nyilunk meg. Megkezdjük, illetve továbbfolytatjuk a kitörési szelvények egységesítését. Megvalósítjuk a munkahelyek rangsorolását, tartalékmunkahelyek képzését. A feltárási, elővájási és lermelési tervek teljesítése érdekében minden telep számára meg kell találnunk a leghelyesebb gépesítési formát s a legjobb fejlési mód* szert. Tervünkben szerepel a vastámok h sználaIának bevezetése, különböző gépesítések, gépkoncentrációk megteremtése, Továbbá a csoportos pillérfejtések és frontfejtések megszervezése ciklus, grafikon szerint. A berendezések jobb kihasználása véget I vál akozó koncentrációt vezetünk be. Jobban ki kell használnunk az F. 4-es, Sz. 153-as gépek kapacitását. A minőség javítása céljából földalatti mintavevőket állíunk be. A vasárnapokat ezután is felhasználjuk az előkészítő munkálatokra, a megelőző gépkarbantartásra. Profilírozzuk műhelyeinket. A bal- rsetelhárílás érdekében javíijuk az ellenőrzést, Továbbfejlesztjük a Tröszt üzemeinek szervezeti felépítését, a gépek jobb kihasználása, az álfogóbb irányítás és haékonyabb ellenőrzés érdekében koncentráljuk a telepítéseket. Csatlakozva a Győri Vagongyár kezdeményezéséhez 1 millió 702 ezer forintot takarítunk meg a beruházási összegekből. Követve Párunk iránymutatását, értékesítve az első negyedévi terv teljesítésé- nak tapasztalatait és tanulságait harcolunk második negyedévi tervünk maradéktalan teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Tudjuk, hogy a feladat, amelyet pártunk és kormánvunk elénk ’ tűz — telies mór"ékben reális s a feladat megvalósításában pártunk, szeretett Rákosi elvtársunk vezet b-nnünk-t. MONOS JANOS a Borsodi Szénbánvászati Tröszt igazgatója művészei, Szemere Vera, a budapesti Ifjúsági Színház tagja. Rodolfo bűvész, az Artista Akadémia tanára, Fellegi Tamás előadóművész, Görög Mara és Beszterczei Pál, a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Zongorán kísér Dankó Aladár. A ruhabemutató után cipöbemutatót tartanak a színház előcsarnokában. A bemutatók előtt és után az Elelmiszer- kiskereskedelm i Vállalat rendezésé, ben készétel-kóstoló lesz. A bemutatót délután 3 órai kezdettel Dlősgyörvasgyárban megismétlik, Vasárnap kezdődik Miskolcon a szocialista kereskedelem tavaszi árubemutató hete Bierut elvtársat a legmagasabb lengyel érdemrenddel tiintették ki A Lengyel Köztársaság államtanácsa és minisztertanácsa a következő határozatot fogadta el: „Az államtanács és a minisztertanács Boleslaw Blerutot a Lengyel Köztársaság elnökét 60. születésnapján a Népi Lengyelország Építője Érdemrenddel tünteti ki a népi Lengyelország erőinek fejlesztéséért vívott küzdelemben szerzett kimagasló érdemeiért“. Vladyslaw Kowalski, a szejm (nemzetgyűlés) elnöke az érdemrend átnyujtásakor a többi között ezeket mondotta: — A lengyel nép azt az embert látja Benned, aki rettenthetetlenül harcolt a nép forradalmi élcsapatának soraiban a hitlerista megszállók ellen, s erősítette a baráti szövetséget a nagy Szovjetunióval. Népünk azt az embert látja Benned, aki megszervezte az országos nemzeti tanácsot, a nép demokratikus erőinek egyesülését, amely a felszabadult Lengyelország népi hatalmának kezdetét jelentette, A lengyel nép azt a vezetőt és ta nítót látja Benned, aki a Lengyel Egyesült Munkáspárt, népünk vezető erejének élén utat mutat a nép életének minden területén és vezeti a lengyel dolgozókat új történelmi győzelmek, a szocializmus felé. Bognár József belkereskedelmi miniszter j beszámolót tart Miskolcon a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól Április 26-án Miskolcon a városi tanácsháza nagytermében értekezletet tartanak az ország valamennyi megyei tanácsának kereskedelmi osztályvezetői. Az értekezleten a Borsod-Abauj-Zemplén megyei tanács kereskedelmi osztálya részéröl hangzik el beszámoló az osztály munkájáról, a beszámolót vita követi. Az országos értekezlet keretében Bognár József belkereskedelmi miniszter beszámol a Szovjetunióban tett látogatása során szerzett tapasztalatairól. A szovjet módszerek alkalmazásával, a tavalyi tapasztalatok hasznosításával biztosítsuk az idéu a nagy szőlőtermést! Értékes tapasztalatcsere-megbeszélés a tolcsvai „Harcos“ iszcs-ben Tapasztalatcsere-megbeszélésre gyűltek össze a tolcsvai „Harcos"1 tszcs-nél a tokaji Borforgalrai Vállalat szakemberei, körzeti felügyelői, a Közép- cs Északmagyarországi Boripari Tröszt, a tiszántúli, a gyöngyösi és a kecskeméti Borforgalmi Vállalat termeltetési szakirányítói. Először a csoport szőlőjébe látogatnak. Elismeréssel nyilatkoznak a szőlészeti munkacsapat tagjainak jó munkájáról. Szabályosan elvégezték a 20 hold szőlő metszését, most a kapálás folyik. Jól halad ez a munka is, de nem helyesen — állapítják meg a vendégek. Javasolják, hogy a \apálást ezentúl a hegyoldalon ne alulról fölfelé haladva végezzék, mert ezesetben a földet mindig lejeié húzzák, vagyis idomulván a szőlőtábla felső részéről a termőtalaj nagy részét lehúzzák az aljba, emiatt a felső részen gyengébbek lesznek a tőkék, kisebb lesz a termés. Ennek a kapálási módszernek másik hátránya hogy a bakhátak a lejtés irányába húzódnak, az esővíz tehát gyorsan lefut, elmossa a termő réteget. Helyesetíb ha keresztben haladva kapálnak, ugyanígy húzzák a bakhátakat is, ezzel biztosítják, hogy a talaj esőzéskor több nedvességet szív magába. A szőlőben folyó munka megtekintése után alaposan megvitatták, hogyan kell a szovjet módszerek alkalmazásával, a tavalyi tapasztalatok hasznosításával biztosítani az idei jó szőlőtermést. Az elmúlt évben a peronoszpóra nagy károkat okozott, ez évben is számolni kell a peronoszpóra-veszéllyel, erre való tekintettel az értekezlet különösen részletesen megtárgyalta, milyen módon védekezzenek a szőlő e súlyos kártevője ellen. Idejében védekezzünk a peronoszpora ellen Tapasztalható volt, hogy több szőlőtermelő nem ismerte föl a peronoszpórát, lisztharmatnak gondolta, el is mulasztotta a helyes védekezést. Pest megyében vasárnaponkint vetítettképes szakelőadásokat tartottak a múlt esztendőben a szőlőtermelő községekben, a dolgozó parasztok így megszerezték a védekezéshez is szükséges szakismereteket. Az értekezlet helyesnek látta, hogy a Hegyalján is szervezzenek ilyen előadás-sorozatot. Ugyancsak pestmegyei tapasztalat, hogy a szőlőtermelő községekben a legjobb termelő dolgozó parasztokból néhányta- gú bizottságot alakítottak, a bizottság tagjai^ személyes példamutatásukkal és felvilágosító beszélgetésekkel mozgósították dolgozó paraszttársaikat az időszerű munkák elvégzésére. A Sjovjetúnióban a peronoszpóra- fertózes elleni védekezés egyik legjobb módszere, hogy még a rügyfakadás előtt elvégzik az első permetezést. Magyarországon folytatott kísérletek igazolták ennek a módszernek kiváló eredményességét. Rügyfakadás előtt félszázalékos réz- gálic-oldattal permeteztek, sikerült a peronoszpóra spóráinak kb. 81—90 százalékát elpusztítani. A peronoszpóra elleni védekezés szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy a szőlő talaját állandóan gyommentesen tartsák, továbbá, hogy kivágják azokat a vesszőket és hajtásokat, amelyek nem. teremnek. Ezáltal a termővessző több tápanyaghoz jut s a levegő, a szél köny- nyebben átjárja a tőkét. A tőkét úgy kell nevelni, hogy a fürtök ne érjenek a földre. Ajánlatos, hogy a harmadik kötözésnél elvágják az első kötést, ezzel lazítják a vesszőket, a lombozatot, emellett az első kötözés anyagának felhasználásával megtakarítás érhető el. Hangsúlyozták az értekezleten: idejében kell felkészülni a peronoszpóra elleni védekezésre! Rendbe kell hozni a kutakat, a víztároló edényeket a szőlőkben, a vizet is elő kell készíteni, hogy szükség esetén órákon belül megkezdhessék a permetezést. Komoly hiba, hogy a legtöbb helyen elpazarolják a rézgálic egy részét. Ha a szórócsöveket 4 miliméter helyett: 2 miliméterre állítják, marad elegendő rézgálic, hogy szükség esetén még többször permetezzenek. A permetezést nem felülről, hanem alulról kell végezni, mert a peronoszpóra leginkább a szőlőlevél alsó részét támadja. Alkalmazzuk az egyszerűbb és olcsóbb porzást! Széleskörű felvilágosítással meg kell magyarázni a szőlőtermelő dolgozó parasztoknak, hogy rézgálic helyett olcsóbb, de a rézgálic hatásának megfelelő értékű más alkalmas védekezőszert is használhatnak. A gálicot igen jól lehet helyettesíteni porozással. A porozógépek nagyrészét kisipari termelőszövetkezetek is elkészíthetik, nem kell várni, míg a központi készletből kiutalják, sőt a porozást házilag készítelt szerkezettel is meg lehet oldani. Harisnya, <*utóduda, vagy kerékpár. pumpa szükséges csupán hozzá. Az értekezlet tanácskozása során kidomborodott, hogy a szőlőtermelésben is milyen nagy előnyöket jelent a nagyüzemi gazdálkodás. A peronoszpóra nagy kártevése ellenére is so\\al nagyobb termést takarították be a termelőcsoportok és az állami gazdaságok egy-egy holdról, mint at egyénileg gazdálkodó parasztok. Igen tanulságos adatot ismertetett az egyik felszólaló. Megyénk egyik állami gazdaságában egy hold szóló telepítésének^ költségé 24.948 forintot tett ki, egyénileg dolgozó paraszt ugyanakkora területű szőlő telepítését csak 37.549 forintból tudja megoldani. Széles körben Ismertessük a tapasztalatcseremegbeszélés anyagát Hangsúlyozták az értekezleten, hogy az uj szőlőket ne a lejtő irányában, ha-* nem keresztben telepítsék. A talaj nedvességének jobb megőrzését biztosítja az úgynevezett skatulyázás! rendszer, ami azt jelenti, hogy 3—4 szőlőtőkét négy oldalról bakháttal vesznek körül. A termés növelését biztosítja a műtrágya szakaszos használatával kapcsolatos szovjet tapasztalat alkalmazása, hogy a műtrágyát ne egyszerre szórják ki, hanem a szőlő fejlődése szakaszainak megfelelően, több részletben. A tolcsvai tapasztalatcsere-megbeszélésen értékes javaslatok, útmutatások hangzottak el, igen helyes, ha szőlőtermelő községeink tanácsai részletesen ismertetik a dolgozó parasztokkal az értekezlet anyagát.
