Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-19 / 91. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1952. április 19. iparban és építőiparban a munka terme­lékenysége. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 17.7 százalékkal volt ma­gasabb, mint az előző év megfelelő idő­szakában. Az emelkedés a bányászatban 8.7 százalék, a kohászatban 14.9 száza­lék, a gépgyártásban 21.7 százalék, a textiliparban 10.7 százalék, a ruházati iparban 11.6 százalék. A termelékeny­ség emelkedése a múlt év negyedik ne­gyedéhez képest nem kielégítő: az emel­kedés a nehéziparban 1.9 százalék, a könnyűiparban 2.8 százalék. Beruh 1972 I. negyedében a beruházásokra folyósított összeg 27.4 százalékkal volt több, mint 1971 azonos időszakában. Az emelkedés a gyáriparban 31.2 szá­zalék. A gyáripar beruházásaiból a ne­héziparra 91.7 százalék, a könnyűiparra és élelmiszeriparra 8.7 százalék jutott. A negyedév folyamán több új üzem­részleg kezdte meg működését. Átadták rendeltetésének az oroszlányi szénbányák új szénosztályozó berendezését, a komlói szénbányák javítóműhelyét, a Rákosi Mátyás Művek új csőgyára második pilgerhengersorát, az esztergomi szer­számgépgyár új háromhajós csarnokát, újabb szállítószalagok, fúró- és fejtőka­lapácsok, réselő és rakodógépek üzembe­helyezésével tovább fokozódott bányá­szatunk gépesítése. Az építőiparban a termelékenység egy év alatt 16.9 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán a gyáriparban a munkafegyelem általában javult. Az igazolatlanul mulasztók és az önkényesen kilépők száma csökkent. Ugyanakkor az ellenőrzés lazaságára mutat, hogy a kü­lönféle más okból mulasztók, illetve ki­lépők száma emelkedett. Magas az iga­zolatlanul mulasztók és önkényesen tá­vozók száma az építőiparban. í z á s o k A negyedévben több jelentős beruhá­zást kezdtek meg: így Makón új gép­gyár, Soroksáron korszerű öntöde épít­kezése indult meg. A mezőgazdaság jelentős számú erő- és munkagépet kapott, köztük 717 traktort, 38 arató-cséplőgépet, 120 ké­vekötő aratógépet, ezenkívül többezer kisebb gépet. Átadtak a mezőgazdaság­nak több új állattenyésztést szolgáló épületet és raklárépülelet. Számos fa­lut, állami gazdaságot, termelőszövetke­zetet és gépállomást villamosítottak. Sztálinvárosban, Pécsett, Várpalotán, Salgótarjánban, Debrecenben, Petőfibá- nyán, Szigetszentmiklóson közel 700 újonnan épült lakást bocsátottak a dol­gozók rendelkezésére. Kulturális és ssociclis eredmények 1972 I. negyedében a mozgóképszín­házaknak 21.2 millió látogatója volt. Ez a múlt év I. negyedéhez képest 30.3 százalékos emelkedést jelent. A színhá­zakat a negyedév folyamán 1.800.000 dolgozó látogatta, másfélszer annyian, mint a múlt év hasonló időszakában. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 121 ezerrel emelkedett. A vidéki, elsősorban a falusi lakosság kulturális fejlődését jellemzi, hogy 1972 I. negyedévben 112 új népkönyv­tár létesült, 74.400 kötettel. A falusi mozgóképszínházak száma egy év alatt 728-cal, a látogatók száma 32.2 száza­lékkal emelkedett. A negyedév folya­mán a vidéki színházak tájelőadásainak 277.700 látogatója volt, kétszer annyi, mint a múlt év hasonló időszakában. 1972 március 17-én nyolcvanhat tu­dóst, mérnököt, írót, művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tünte­tett ki a Népköztársaság minisztertaná­csa Kossuth-díjjal a tudomány, az iro­dalom, a művészet és a termelés terén végzett kiváló munkájukért. Ez év I. negyedében a kórházak ágylétszáma közel kétezer ággyal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Tovább bővült a rendelőinté­zeti hálózat, így többek között Orosz­lányban új rendelőintézet kezdte meg működését. A szakszervezeti társadalombiztosítási ellátásban részesülők száma egy év alatt 10.6 százalékkal emelkedett. Á negyed­év folyamán számos új, főleg üzemi bölcsőde kezdte meg működését. Az új bölcsődék száma egyedül Budapesten el­éri a harmincat. Tüntetések Egyiptomban az angol imperializmus ellen A Vafd pártnak a Hilali kormány politikáját elítélő kiadványa után több egyiptomi városban tömegtün­tetésre került sor. A tüntetők felhá­borodásukat fejezték ki amiatt, hogy Ililali pasa kormánya elhalasztotta a választásokat és tüntettek az an­gol imperializmus ellen. A miskolci járás 120 százalékra teljesítette félévi barom fibegyü jtési előírását Megyénkben egyre több dolgozó pa­raszt tesz felajánlást május 1 méltó megünneplésére, hogy határidó előtt teljesíti félévi tojás- és baromfibe­adási kötelezettségét. Községi taná­csaink elsőrendű feladata, hogy min­den dolgozó parasztot mozgósitsanak az első félévi beadási előírások pon­tos teljesítéséért. A sertésbeadás mel­lett Igen erőteljesen kell szorgalmazni a baromfi- és tojásbeadási kötelezett­ségek teljesítését­A legutóbbi értékelés szerint — a félévi előírás teljesítését figyelembe- véve — a járások versenysorrendje a következő: BAROMFI: 1. Miskolci járás 120, 2. rlcsei 107.2, 3. abaújszántói 77.5, 4. sátoraljaújhelyi 76.2, 5. edelényi 72, 6. szerencsi 71.7, 7. szikszói 71.2, 8. mezőcsáti 67.7, 9. sárospataki 64, 10- putnoki 6C.6, 11. encsi járás 49.6, 12. Miskolc város 47.8, 13. mezőkövesdi járás 44.6; 14. ózdi járás 43-3 százalék. TOJÁS: 1. Miskolc város 72.7, 2. sátoraljaújhelyi járás 62.3, 3. ricsei 613, 4. abaújszántói 50-8, 5. mezőcsáti 49.6, 6- edelényi 49.5, 7. miskolci 49.3, 8. szikszói 47, 9. encsi 46.3, 10- szerencsi 45.9, 11. mezőkövesdi 44.2, 12. putnoki 43.6, 13. sárospataki 40-4, 14. ózdi 36 százalék. Sok értékes uptást mutatnak be az országos állattenyésztési kiállításon Az április végén megnyíló orszá­gos állattenyésztési kiállításon bemu­tatásra kerül sok olyan újítás, mely- lyel nagy megtakarítás érhető el mun­kaerőben, anyagban, költségben. Működés közben láthatja majd a közönség a sertésoltó-készüléket. Egy oltás alig egy-két másodpercig tart. Az újítás szerves része az úgynevezett oltófolyosó- így nincs szükség külön munkaerőkre, az állat lefogására, vagy lekötözésére. Többezer kertés ol­tása folyamatosan végezhető és egy- egy sertésfalka oltását percek alatt el lehet végezni. A baromfitenyésztők érdeklődéssel tanulmányozzák majd az ideális ván­dorólat. A Szovjetunióban régóta ki­tűnő eredménnyel alkalmazzák azt a módszert, hogy a baromfit vándor­ólakban kiviszik a szántóföldekre. Addig hagyják egy helyen őket, amig ott élelmet találnak. Bemutatják az egyetemes csibeita- tót és etetőt, amelynek előnye, hogy agyagból készült, szétszedhető, s így könnyen tisztántartható- Ezáltal nagy­mértékben csökken a baromfik járvá­nyos megbetegedése. Szakérettségivel az egyetemekre, főiskolákra! Pártunk gondoskodása, kormány­zatunk rendelkezése lehetővé teszi a dolgozó fiatalok számára az egyeteme­ken és főiskolákon való tanulást. — Azok a 18—30 éves fiatalok, akiknek nem volt módjukban továbbtanulni és akik munkájukkal kiérdemelték népi demokráciánk támogatását, jelentkez­hetnek szakérettségi tanfolyamra. Je­lentkezni az üzemek, tszes-k, állami gazdaságok pártszervezeteinél és üze­mi bizottságainál, valamint a megyei tanács okt"' '~i osztályánál személye­sen, vagy övéiben lehet. Ugyanitt részletes fe világosítást is kap minden jelentkező­Felkérjük az üzemek és járások pártbizottságait, hogy a már beérke­zett jelentkezési lapokat küldjék el a megyei tanács okt osztályának és a szakérettségi tanfolyammal kapcsola­tos agitációs munkát folytassák to­vább. Megyei tanács oktatási osztálya. A TátraNvonosnígyas Miskolcon Április 25-én, pénteken este 8 óra­kor a miskolci Zenekonzervatórium­ban rendezik meg a zeneirodalom re­mekműveinek TV estjét- A kamaraest alkalmával fellép a Tátrai-vonósné­gyes. A műsorban szerepel: Beethoven c-moll vonósnégyese, Aljavjev III. vo­nósnégyese és Beethoven F-dur vo­nósnégyese­Magyar válasz a jugoszláv kormány képmutató javaslatára A magyar kormány a halársértések beszüntetését követeli és elégtételt a provokációs támadásokért A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: A jugoszláv külügyminisztérium feb* ruár hó 18-án jegyzéket juttatott el a belgrádi magyar követséghez, amelyben egyrészt kísérletet tesz arra, hogy visz- szatérjen a magyar területet képező Murasziget már régebben lezárt kérdé­sére, másrészt képmutató módon felveti a magyar—jugoszláv határvonal rende­zésének kérdését. Erre a jegyzékre ad választ a Magyar Népköztársaság kor­mányának alábbi jegyzéke, amelyet a belgrádi magyar követség, kormánya megbízásából április hó 18-án juttatott el a jugoszláv külügyminisztériumhoz. „A Magyar Népköztársaság kormánya megkapta a jugoszláv kormány 1972 február 18-án kelt 41.141. sz. jegyzé­két, amelyben a jugoszláv kormány — annak ellenére, hogy a Magyar Népköz- társaság kormánya a Murasziget kérdé­sével kapcsolatos előző jegyzékeiben már többízben félreérthetetlen módon le­szögezte álláspontját és kijelentette, hogy a kérdést végleg tisztázottnak te­kinti — ismét visszatér erre az ügyre. A jugoszláv kormány álláspontjának alátámasztására átadta a belgrádi ma­gyar követségnek a magyar folyammér­nöki hivatal 1943-ban készített térkép­vázlatának fotókópiáját, amely a jugo­szláv kormány szerint „leginkább meg­felel a mai helyzetnek". A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a szóbanforgó térkép éppen a jugoszláv álláspont teljes tart­hatatlanságát bizonyítja. A térkép ugyanis számszerű adatokat tartalmaz a Mura folyó relatív mélységi viszonyai­ról, melyekből minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy a folyó főfolyása a sziget és a jugoszláv part közötti ágban vonul. A beküldött térkép ilymódon nem bi­zonyít egyebet, mint a jugoszláv kor­mány lelkiismeretlenségét és nyilvánva­lóan provokációs céljait. Ami a jugoszláv kormánynak azt a javaslatát illeti, hogy „egy jugoszláv- magyar vegyesbizottság mielőbb oldja meg valamennyi ledöntött, vagy bármely más módon eltűnt és megsérült határ­jelzés helyreállításának kérdését” és hogy „mindkét kormány meghatalmazott de­legációi mielőbb kezdjenek tárgyalásokat a határjelzések megőrzése és karbantar­tásáról szóló konvenció aláírása érdeké­ben*’, a magyar kormány leszögezi, hogy minden vitás kérdés békés úton való rendezésére törekszik és a jugoszláv kormánynak ezt a javaslatát is ebből a szempontból bírálja el. A jugoszláv kormány fenti javaslatával kapcsolatban a magyar kormány minde­nekelőtt emlékezteti a jugoszláv kor­mányt, hogy amikor 1949 februárjában Belgrádban a magyar-jugoszláv határ­jelek megújítása és megőrzésére irányuló magyar-jugoszláv tárgyalások folytak, éppen a magyar delegáció volt az, amely javasolta a határvonal megállapításával kapcsolatos összes kérdéseknek, köztük a folyómederváltozások kérdésének rende­zését, a jugoszláv delegáció azonban ezt elutasította azzal, hogy ilyen rendezésre nincs szükség, mert mint Skrbovics Bos- ko alezredes, a jugoszláv delegáció el­nöke mondotta: „A folyó változtatja medrét, de a határvonal a helyén marad" — amivel szemben ma a jugoszláv kor­mány pontosan az ellenkezőjét állítja. Másrészt a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a j’u- goszláv kormány közegei rendszeresen a leghallatlanabb provokációkat követik el. amelyeknek kirívó példái: a belgrádi magyar ügyvivő ellen 1971 március 31- én elkövetett merénylet és az ügyvivő feleségének túszként való visszatartása, valamint a magyar-jugoszláv határon rendszeresen végrehajtott 6Úlyos határ* sértések, fegyveres támadások és jugo­szláv katonai repülőgépek magyar terű* letre való egyre gyakoribb berepülései. A jugoszláv kormány ezekkel a provo­kációkkal kapcsolatban a magyar kor­mány tiltakozásait mindeddig teljesen figyelmen kívül hagyta, az elkövetett támadásokért és határsértésekért egyet­len esetben sem szolgáltatott elégtételt éí semmilyen intézkedést sem foganatosított a szakadatlanul és egyre nagyobb szám­ban megismétlődő provokációk megszün­tetésére. A magyar kormány nem teheti ki ma­gát annak, hogy a jugoszláv kormány a javasolt bizottság működését, valamint a javasolt egyezmény megkötését és végre­hajtását is újabb provokációk elköveté­sére használja fel. Minderre való tekintettel a magyar kormány abban az esetben hajlandó a jugoszláv ^ kormány javaslatát megfonto­lás^ tárgyává -tenni, ha a jugoszláv kor­mány^ jegyzékében hangoztatott békéi szándékainak komoly bizonyságát adja azzal, hogy 1. beszünteti határszerveinek a ma­gyar-jugoszláv határon rendszeresen el­követett határsértéseit és provokációit éa 2. az általa eddig elkövetett provoká­ciós támadásokért a magyar kormány előbbi jegyzékeiben követelt elégtételt megadja." A Szakszervezeti Világszövetség május elsejei felhívása a világ dolgozóihoz A Szakszervezeti Világszövetség a következő felhívást intézte a világ dolgozóihoz: „Május elsejének ünnepe alkalmá­ból a Szakszervezeti Világszövetség testvéri üdvözletét küldi nektek. Május elseje a dolgozók egységé­nek és a világ népei szolidaritásának nemzelközi ünnepe. Tegyétek a má­jus elsejei tüntetést minden ország­ban a dolgozó tömegek akaratának hatalmas megnyilvánulásává. Zárjátok szorosabbra soraitokat és egyesüljelek, hogy még erőseb­ben jusson kifejczér.a a világ min­den dolgozójának közös akarata. A dolgozók követelik: életszínvo­naluk emelését, igazságos és tartós békét. Az amerikai fegyveres erők által Koreában és Kínában alkalmazott baktériumfegyver azonnali eltiltá­sát és a szörnyű gaztettekért felelő'» háborús bűnösök azonnali elítélését. A világ dolgozói határozottan fel­lépnek a gyarmati uralom és min­den elnyomás ellen. Kölcsönös segítséget és megegye­zést akarnak minden dolgozó között, egységet a világ minden szakszerve­zetével. Sikraszállnak a különböző politi­kai gazdasági és társadalmi rend­szerű országok békés együttélése mellett. A kapitalista, félgyarmati és gyarmati országok dolgozói fokoz­zák harcukat a közös célok megva­lósításáért és harcolnak: Életbevágó gazdasági követeléseik­ért és életszükségleteik kielégítéséért. Az amerikai Imperialisták és mo­nopolisták által országukra kény, szerított háborús készülődések ellen, demokratikus jogaik védelméért. Harcolnak a nemzeti független­ségért és a gyarmati uralom felszá­molásáért. Mindezekben az országokban a dolgozók állandó segítséget várnak a szakszervezetektől az őket sújtó nyomor és jogfosztottság elleni har­cukban. A Szovjetunióban, a Kínai Nép­köztársaságban, a népi demokrati­kus országokban és a Német De­mokratikus Köztársaságban a dol­gozók önfeláldozó munkájukkal elő­segítik országuk gazdasági és társa­dalmi fellendülését. Ezeknek a népeknek Jelentős sike­rei nagy mértékben hozzájárulnak a világ békéjének megerősítéséhez. A szociális és kulturális haladás terén elért állandó sikereik lelkesítik az egész világ dolgozóit. Világ dolgozói! Erősítsétek és bő. vltsétek az egységet a gazdasági és társadalmi követeléseitek megvalósí­tásáért, szakszervezeti jogaitok vé­delméért folyó harcban! Leplezzétek le és szigeteljétek el mindenütt a szakadérokat! Bátran védelmezzétek a békét! Követeljétek a háborús bűnösök megbüntetését! Erősítsétek a munkások nemzet, közi szolidaritását a munkásosztály nemzeti és nemzetközi egységét! Éljen a Szakszervezeti Világszö­vetség! — Éljen május elseje!“ „Világ népei! Erősítsük testvéri együttműködésünket - gyermekeink megmentéséért!“ A nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet felhívása a világ férfiaihoz és asszonyaihoz Bécsben április 16-án a késő esti órákban végétért a nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet. Az érte­kezlet egyhangúlag felhívást foga­dott el a világ férfiaihoz és asszo­nyaihoz. A felhívás a következőket mondja: „Tíz, és tízmillió gyermek — az emberiség legdrágább kincse — ma az éhség, tudatlanság, félelem és halál áldozata. Japánban és Szíriában a szülők ezrei nagy nyomoruk miatt kényte­lenek eladni gyermekeiket. Sok or­szágban a gyermekek kénytelenek fiatal koruktól maguk keresni ke­nyerüket: a pompás perzsaszőnye­geket, amelyeket az egész világ cs.o. dál, sokezer éhező gyermek kis ke­zel szőtték. Egész Afrikában, Latin-Ameriká- ban és Ázsia jelentős részében, — olyan országokban amelyek gazdag természeti kincsekkel rendelkeznek — millió és millió gyermek nem kap kenyeret és nem részesül gondo­zásban, több mint felük még két— három éves kora előtt meghal. Má­sok tudatlanságban nőnek fel: 1952- ben az összes gyermekek fele nem tud sem Írni. sem olvasni. Az értekezlet résztvevői az ameri­kai és nyugateurópai gyermekek helyzetével kapcsolatban kijelentik: „Hivatalos statisztikai adatok sze­rint az TJSA-ban minden negyedik család egészségtelen lakásban él. Franciaországban, Angliában és Norvégiában állandóan süllyed az életszínvonal. Olaszországban négy­millió gyermek barlangokban és odúkban él. A háborús készülődés, a hadikiadás növeléso növekvő nyo­mort okoz ezekben az országokban. Görögország és Spanyolország börtöneiből és koncentrációs tábo­raiból sokezer ártatlan gyermek pa­naszos jajszava száll felénk. A Ko­reában, Vietnamban és Malájföldön folyó háború kegyetlenül pusztítja a gyermekeket. Megdöbbenve hallgat­tuk a koreai és kínai küldöttek szőr. nyű vádját, melyet az amerikai csa­patok ellen emeltek. A vád megálla­pítja, hogy ezek a csapatok, melyek az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt viselnek hadat, baktériumfegyvere- ket alkalmaznak Korea és Kína né­pei ellen. Tudjuk, hogy az amerikai kormány máig sem ratifikálta az 1925. évi genfi nemzetközi egyez­ményt, amely megtiltja a baktérium- háborút. Az amerikai hatóságok nyíltan beismerték, hogy jelentős összegeket fordítanak baktérium fegyverek előállítására. Ha az egész emberiség nem fog össze és nein akadályozza meg, hogy korunk történelmét gyermekeink vérével írják, a koreai és kínai gyermekek szörnyű sorsa holnap a mi gyermekeink sorsa is lehet, azok­nak a férfiaknak és asszonyoknak a gyermekeié is, akikhez most fordu­lunk. A föld elég gazdag ahhoz, hogy az egész világ gyermekei nyo­mor és nélkülözés nélkül élhessenek. A tudomány és a technika biztosí­tani tudja valamennyi gyermek boldog életét. Vannak olyan orszá­gok, amelyekben annak ellenére, bogy a második világháború folya­mán sokat szenvedtek, a gyermekek gondtalanul élnek és biztosak jövő- jiikben. Minden erőnket arra fordítsuk — mondja befejezésül a felhívás — minden törekvésünket arra összpon­tosítsuk, hogy biztosítsuk minden gvermek számára az élethez, egész­séghez, szellemi és erkölcsi fejlődés­hez való jogot! Követettük valamennyi ország kormányától, hogy biztosítsák eze­ket a jogokat, követeljük, hogy min­denütt hozzanak törvényt a gyer­mekek védelméről és valósítsák meg a már meglévő gyermekvédelmi tör­vényeket! Követeljük, hogy a feCTfcségvertée jelentős részét közoktatásra, szo­ciális és kulturális célokra, az anyák és gyermekek védelmére fordítsák! Leleplezzük és nyilvánosan elítél­jük az iskolákban, a gyermekiro­dalomban, filmekben és rádióelőadá­sokban megnyilvánuló háborús uszí­tást, erőszakot és faji megkülönböz­tetést hirdető propagandát. Gyermekeink megmentése érdeké­ben minden erőnket arra összpon­tosítsuk, hogy helyreállítsuk és tar­tóssá tegyük a népek közötti békét! Követeljük a kormányoktól, hogy szüntessék meg a háborút, amely halálba sodorja a koreai, vietnami és maláj! gyermekeket! Követeljük az ENSz leszerelési bi­zottságától, hogy csökkentsék az aránytalanul megnövelt hadikiadáso­kat és ezeket az összegeket a gyer­mekek szükségleteire fordítsák! Elítéljük a gyermekek tömeges Irtá. sának szörnyű bűntettét és követel­jük az atom-, vegyi-, baktérium éti más, tömeges emberirtásra alkalmas fegyverek eltiltását. Követeljük, hogy az összes orszá­gok Írják alá a baktérlumháborű tilalmáról szóló 1925. évi nemzet­közi genfi egyezményt! Elismerjük, hogy a gyarmati né­peknek joguk van a felszabadulásra az elnyomás alól, amely megfojtás­sal fenyegeti és arra kényszeríti őket. hogy áldozatul dobják gyer­mekeiket. Világ népei! Erősítsük testvéri együttműködésünket gyermekeink megmentéséért! Minden országban létesítünk or­szágos gyermekvédelmi bizottságot és növeljük a helyi gyermekvédelmi bizottságok számát! Június 1-e, a Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap minden városban, gyárban és falu­ban legyen hatalmas tüntetés a né­pek közötti béke és barát«*" mel­lett!

Next

/
Oldalképek
Tartalom