Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

Matek, 1953. ÄprBta 1«. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Hogyan takarékoskodnak a Diósgyőri Gépgyár szerszám- és készüléküzemében Az Észak magyar ország levelezőiből alakult portyázó brigád tapasztalatai és megállapításai ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekéién elsőrendű gondot kell fordítanunk a takarékosságra, ennek keretében kimagasló jelentősége van á Gazda-mozgalom széleskörű elterjesztésének és állandó fejlesztésé­nek is­Az Eszakmagyarorszdg levelezőiből alakult portyázó brigád tagjai — Tóth Zoltán, Kiss Ferenc, Vas István elvtársak, a Diósgyőri Gépgyár dol­gozói — felkeresték a gyár szerszám- és készüléküzemét, hogy megvizsgál­ják, hogyan hajtják ott végre a Minisztertanács takarékosságra vonatkozó határozatát, milyen eredmények, vagy hiányosságok vannak a takarékosság terén, a Gazda-mozgalomban■ Levelezőink portyázó brigádjának ez a láto­gatása annál jelentősebb, mert a szerszám- és készüléküzemben egyrészt igen sok lehetőség van a takarékosságra, másrészt ebben az üzemben a ta­karékosság annál is fontosabb, mivel nagyon drága anyagokkal dolgoznak­Az eredmények mellett több igen komoly hiányosságra figyelt fel leve­lezőink portyázó brigádja. Szerkesztőségünkhöz küldött levelükben erről így számoltak be: Megnéztük, melyek azok a hulla- dékanyagok, amelyeket érdemes volna felhasználni és amelyeket fel is le­hetne használni. így jutottunk el a központi szerszámellátó hulladékrak­tárához, ott szerzett tapasztalataink arra mutatnak, hogy az üzem vezetőségének még mindig nem szívügye a takarékosság. Ebben a raktárban olyan anyagok hevernek, amelyek ma szinte pótolha­tatlanok. Több mázsára tehető súlyú forgácsoló szerszámanyagok, kész- és félkész szerszámok, sáberek, kaliber­dugók, betonbontóvágók, félkészcsap- roarók, tompán hegesztett félkész csi­gafúrók, fúrórúdak, csavarkulesok vannak ebben a raktárban. Több kézi csavaremelőt is láttunk, ezekről csak a lánc hiányzik. Sok olyan készülék ázik az esőn, amelyre még szükség le­het. Vannak ott lekovácsolt jóminő­ségű anyagok, amelyek csak azt vár­ják, hogy valaki megszánja, megment­se a rozsdától és felhasználja. Szinte érthetetlennek látszik ez a súlyos nemtörődömség, amellyel az üzeni ille­tékes vezetői ezt a raktárt kezelik, Illetve nem kezelik, mert nem hasz­nálják fel az ott lévő anyagokat, szer­számokat, a raktárt még csak le sem zárták. Többszáz darab nagy átmérőjű köszörűké i3 hever ott, ezeket még lehetne használni — esetleg más üzemben —, de legrosszabb esetlien is régen zúzdába kellett volna küldeni. Gyors és igen óvatos becslés sze­rint is jóval több mint 100 ezer forint értékű anyag, szerszám hányódik, megy tönkre ebben a raktárban. Az üzemben lett további utunk so­rán azt láttuk, hogy gyorsacél-hulla- dékban is nagy értékek fekszenek ki­használatlanul. Ennek kilója több mint 100 forintot ér, mert késlapká­nak fel lehetne használni. Kezdtük kutatni, hogy vájjon miért nem használják fel. Kiderült, hogy valósággal mesterségesen vissza­fejlesztik az üzemben a Gazda-moz­galmat. Mondvacsinált indokokkal, bürokratikus módszerekkel, vagy ta­lán egyéni hiúságból a raktár vezető­sége nemhogy elősegítené, de nem is ismeri el a meg'akarításokat, ezzel elveszi a dolgozók kedvét a Gazda- mozgalomtól- Az egyik brigád például 172 kg gyorsacélt és 1025 kg Á—70— 11-es acélt takarított meg, de nem kapta meg a jutalmat, amely ezért jo­gosan megilleti. Az üzemben kb, 5000 forint értékű vétlapot mutattak a dolgozók — bizonysága . az elért anyngaiegtakarításoknak —, de azt mondották, hogy „be sem adják iga­zoltatásra, mert úgy sem ismerik el“. A szerszám- és készüléküzemben szerzett tapasztalatok alapján az a véleményünk, hogy az üzem vezetői­nek ezen a helyzeten sürgősen változtatnak kell. Tartsák szem előtt, milyen hősi har­cot folytatnak olvasztárainki martiná­szaink a vas- és acéltermelés növelé­séért, milyen nagy szüksége van nép­gazdaságunknak minden kiló szer­számaiéira — fejeződik be Tóth Zol­tán, Kiss Ferenc és Vas István elv­társak levele. A Loy-moxga lom értékes eredményei ax ósdi hengerdékhen Ózdon a durvahengerdében legelő­ször á blokk-sorozat dolgozói csatla­koztak a Loy-mozgalomhoz. A többi sorozat dolgozói követték példájukat- Néhány nap alatt 70 brigád jelen­tette be csatlakozását. A brigádok azt a célt tűzték maguk elé, hogy mű- szakonkint legalább 180 blokkot keli kihengerelni. Az üzem dolgozói szép eredményeket értek el. Januárban 102.3 százalékra teljesítették tervü­ket, februárban 102.5 százalékra, már­ciusban pedig 107.5 százalékra. Az áp­rilisi terv teljesítésében is jó ered­ményt értek el, 100 százalékra teljesí­tették eddig tervüket. A Loy-mozgalomhoz csatlakozva jó eredményt értek el Tőkés Gyula, Vallus János és Tábori László kom­plex-brigádjai. 115 százalékos eredmé­nyüket 160 százalékra fokozták. Az első negyedévben vállalásukon felül 304 tonnát termeltek, 420 ezer forint értékben. Mihály Lajos, Nagyistók Lajos, Marosi József, komplex-bri­gádjai pedig első negyedévi tervüket 149 százalékra teljesítették. A brigádok tagjai első negyedévi vállalásukat magasan túlszárnyalva 5791 tonna hengerelt árut adtak ter­vem felül népgazdaságunknak, 8 mil­lió 120 ezer forint értékben. Április 1-én országos csúcseredményt értek el, 241 százalékra teljesítették tervü­ket. A brigádok közötti versenyben el­nyerték a gyár legjobb brigádja cí­met. Hogy a Loy-mozgalomban még jobb eredményt tudjon elérni brigád­jával Mihály Lajos elvtárs, a blokk­sori hengerállványon átállította a csa­vart s ezzel az újítással az egy ton­nára eső hengerlésl időt 0-5 százalék­kal csökkentette. Az üzem dolgozói a Loy-mozgalom keretében új módszere­ket vezettek be, amelyek alkalmazá­sával egyre jobb és jobb eredménye­ket tudnak elérni. A hengerüreget úgy módosították, hogy a henger erő­hatását egyenletesen osztották el, ez­zel gyorsult a fordulatszám és csök­kent az egy bugára eső hengerlési Idő. Megmutatták ezzel, hogy meg van a lehetőség a gyors hengerlésre. Ezelőtt egy kemencéből hengereltek s ha a felmelegített anyagot felhasz­nálták, várni kellett, míg új anyagot melegítettek. Ezen úgy változtattad hogy most két kemencéből egyszerre dolgoznak míg az egyik kemencéből hengerelnek, a másik melegít. Ezzel teljesen kikü­szöbölték a melegítésre váró időt. A műszakiak a munka jobb megszerve­zésével egyenletessé tették’ a henger­lést. Ezelőtt néhány héttel még az volt ä helyzet a durvahengerdében, hogy a brigádok nem törődtek a következő műszakkal. Kihengereltek minden me­leg anyagot s a következő műszak dolgozói egy—egy és fél óráig vártak, míg a hideg anyagot előmelegítették. A pártcsoport bizalmiak és a nép­nevelők elmagyarázták, hogy a brigá­dok így gátolják a következő műszak munkáját. Most már változtattak ezen a helyzeten s Loy elvtársék példáját követve, az egyes műszakok dolgozói elvtársiasan összemüködnek. A finomhengermű dolgozói is lelke­sen csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz. Dimitraskó Viktor, Pázmány László, Lestál YasS József, Szánóczky István, Kisistók József népnevelők jó felvilá­gosító »unkája eredményeként elérték azt, hogy az tizem valamennyi bri­gádja csatlakozott a „Termelj ma többet, mint tegnap!“ mozgalomhoz. Kosári András, a finomsor sztahanovis­ta művezetője alaposan megbeszélte mű­szakja dolgozóival a mozgalom jelen­tőségét és alkalmazásának széleskörű lehetőségeit üzemükben. Versenyre hívták a másik két műszakot. Kosári elvtársék versenyfelhívásához a drót­sor, abroncssor, középsor mindhárom műszakja csatlakozott. Tengely István brigádjának termelése például a csat­lakozás után jelentősen emelkedett. Márciusban 125 százalékot értek el. Februárban még 18 százalék volt a kiesett idő, márciusban már csak 10 százalék. Bódi Béla Kossuth-díjas hengerész is csatlakozott a „Termelj ma többet, mint tegnap !“-mozgalom­Az Sszakmagyaronszág március 26-i számának „Villám“-rovatában a szerkesztőséghez érkezett levelek alapján szóvátettük, hogy a miskol­ci tizemélelmezési Vállalat selyem­réti I. konyhája egyre rosszabb ételt állít elő, az tizemélelmezési Vállalat vezetősége ígérete ellenére sem hív­ta össze a problémák megbeszélésé­re a konyháról étkező vállalatok dolgozóit, az egyetem több hallgató­ja is panaszt emelt a konyhával szemben. Az ügyben levelet kaptunk a Belkereskedelmi Minisztériumtól. A levél szövege a következő: Az ÉsraakmagyarorsKág március 26-i száma a miskolci tízemélelme- zési Vállalat selyemréti I. konyhá­járól között cikket. A kritika alap­ján a minisztérium illetékes osztá­lyának utasítására vizsgálatot indí­tottak. A vizsgálat eredménye: 1. Felelős raktárnokot állítottak be, akinek feladata, hogy kizárólag jómlnőségü nyersanyagot vegyen át. 2. A régi telepvezetőt leváltották, új telepvezetőt és szakácsot állítot­tak be. 3. A miskolci központ termelési felelőse utasítást kapott, hogy min­den nap ellenőrizze az átvett nyers­anyag minőségét, az átadó helyen. 4. A vállalat Igazgatója az üze­mek dolgozóinak képviselőit össze fogja hívni, hogy a vállalat hiányos­ságait megbeszéljék és ennek ered­ményeként a hiányosságokat tójá­hoz, 105 százalékról 111 százalékra fokozták teljesítésüket. Az üzem tervteljesítése is szépen alakult a Loy-mozgalomhoz való csat­lakozás után. Februárban 104.5, már­ciusban 107.9 százalékra teljesítették tervüket. A legszebb sikerekkel Kis­istók József brigádja dolgozik, ne­gyedévi tervét már március 20-án be­fejezte és azóta is túlszárnyalja napi tervelőirányzatát A finomhengerde márciusban 7 millió 464’ ezer forint értékű megtakarítást ért el. A Loy_mozgalomban elért eredmé­nyekhez értékes segítséget nyújtanak a műszaki vezetők. Minden műszak megkezdése előtt meg­vizsgálják a műszaki feltételeket, az anyagellátást, tájékoztatják a brigá­dokat. A hengerész brigádok Loy-mozgal- mát elősegíti az, hogy az egyes bri­gádok naponta megbeszélik, mit fog­nak termelni. Minden hengersoron ott találjuk a „Nincs műszak a kitűzött cél elérése nélkül“ feliratú táblát. — Értékes segítséget nyújtanak a szál­lítási és kikészítő dolgozók is. Azoknak a dolgozóknaki akik a Loy-mozgalomban szép eredményeket értek el, üdvözlő lapokat küldenek. vítják. Külön gondot fognak fordí­tani a diákok élelmezésének megja­vítására. © Aa EsZakmagyarország február 26-i számának „Villám“-rovatában közölte Fügeczki István elvtársnak, a Munkaerőtartalékok Hivatala osz­tályvezetőjének levelét. Eszerint feb­ruár 2-án ajánlott levelet küldött az osztály a somsúlyi bányatelepi vá­járiskolának, a levél azonban feb­ruár 13-lg még nem jutott el a cím­zetthez és amikor a hódoscsépányi postahivatalban érdeklődtek, azt a felvilágosítást kapták, hogy ,,van Itt 5 ajánlott levél, csak ki kellene küldeni.“ A cikk alapján a miskolci Posta- igazgatóság vizsgálatot indított. Megállapították, hogy az Illetékes postai kézbesítő február 1 és 16. között szabadságon volt, a helyettes kézbesítő ellen postai működésével kapcsolatban a rendetlen kézbesítés miatt több esetben merült fel pa­nasz. A cikkben említett ajánlott küldemények időben való kézbesíté­séért a hódoscsépányi postahivatal vezetője is felelős volt, a vizsgálat megállapította, hogy a hivatalvezető részéről Is mulasztás történt, ezért megindították ellene az eljárást. A helyettes kézbesítő eltávozásával megszűntek a panaszok. A jobb pos­taellátás érdekében Somsálv bánya­telepen fiókpostát létesítettek, amely április 16-án megkezdte működé­sét. LEVELEZŐINK MEGÍRTAK — AZ ILLETÉKES SZERVEK ITSTÉZKEDTEK... HATVAN ÉVES BOLESLAW BIERUT ELVTÁRS, A LENGYEL NÉP VEZÉRE |J> öles law Bierut elvtárs, az Or- szágos Nemzeti Tanács el­nöke, majd később a népi Lengyel- ország első államelnöke 1892 ápri­lis 18 án született kisparaszti csa­ládból, a lubilni kerület Bury Je- zuickie nevű falujában. Tizenhárom éves volt, amikor iskolai sztrájkban való részvétele miatt 1905-ben a cári hatóságok kitiltották az általános iskolából. Bierut elvlárs Iskolán kívül sze­rezte műveltségét. Egyidejűleg fia­talon megkezdi társadalmi és poli­tikai tevékenységét, résztvesz a „Przyszlosc“ (Jövő) haladó füg­getlenségi szervezet munkájában, azután pedig — 1911-ben — fel­veszi a kapcsolatot a Lengyel Szo­cialista Párt (PPS) balszárnyának lublinl szervezetével. Ez a párt ké­sőbb a „Lengyel királyság és Lit­vánia szociáldemokráelájá“-val a lengyel munkásmozgalom egyetlen forradalmi pártjává, a Lengyel­országi Kommunista Munkás Párt­tá (KPBP), a későbbi Lengyel­országi Kommunista Párttá egye­sült (KPP). A z első világháború alatt Bole- slaw Bierut elvtárs Lublln- ban tartózkodik, ahol élénk tevé­kenységet fejt tó a munkásszövet­kezetek terén. A KPP-ben Boleslaw Bleruit elv- társ számos felelős funkciót tölt be a párt központi szerveiben, a lódzi és dombrova-medencei terü­leti szervezetekben, valamint a Központi Bizottság szövetkezeti osztályában egyaránt. Üldözi a rendőrség. Többszöri le­tartóztatás után 1927-ben külföldre utazik tanulmányainak kiegészítése végett. Külföldön a társadalom- tudományt tanulmányozza, 1931- ben hazatér és azonnal aktív mun­kához lát a KPP-ben. 1 Q 9 decemberében Bierut elv- ÍZTeJeJ társat a reakciós kormány letartóztatja és a Lengyelországi Kommunista Párthoz való tarto­zása miatt hét évi börtönre ítéli. Egész 1939-ig a ravviczi börtönben marad. 1939 szeptemberében Varsó védői közölt találjuk. A német megszállás első eszten­deit Bierut elvtárs Minszkbcn tölti. Később újra eljut Varsóba. A len­gyel munkáspárt szervezésében vesz részt és tagja a Központi Ve­zetőségnek, ez a párt áll a hitle­rista támadók elleni, a népi demo­kratikus rendszerért folytatott harc, a nemzet valamennyi erejét egyesítő nagy nemzeti felszabadító mozgalom élén. A párt és Bierut elvtárs mun- Icájának eredménye vala­mennyi demokratikus és forradal­mi csoportosulás egyesülése az or­szág felszabadítására- A lengyel munkásmozgalom forradalmi áram­latának legjobb hagyományaihoz kapcsolódva Bierut elvtárs a fel szabadító harc támogatására a Szovjetunióval való szövetségre tö­rekszik, amely egyedül képes biz­tosítani Lengyelország számára a tartós függetlenséget és a szocia­lizmus irányában való fejlődést. A párt vezetésével, amelynek vezető­ségében Bierut elvtárs tevékenyen résztvesz, a lengyel demokrácia és a munkásosztály megszervezte a megszállók elleni fegyveres harcot. Az Országos Nemzeti Tanács (KRN) Bierut elvtárs legtevéke­nyebb közreműködése mellett jött létre, ő elnökölt a Tanács törté­nelmi nevezetességű első ülésén, az 1943-ról 1944_re virradó szil­veszter éjszakán 1 Q/f/l júliusában Bierut elvtársat A-SMM bízták meg a KBN elnöki tisztségével. Ezen a poszton ma­rad a törvényhozó szejm első ülé­séig. 1947 február 5-én a Lengyel Köztársaság törvényhozó szejmje a Lengyel Köztársaság elnökévé választja. A Lengyel Munkás­párt Központi Bizottságának plénuma 1948 szeptember 3-án tartott ülésén Bierut elvtársat a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága főtitkári posztjára szólította. Az Egyesült Lengyel Munkás­párt megalakulása óta Bierut elv* társ az Egyesült Lengyel Mun­káspárt Központi Bizottságának elnöke. Bierut elvíárs köztársasági elnök 60. születésnapját újabb munkasikerekkel ünnepük a lengyel dolgozók A lengyel főváros Kóló lakónegyedé­nek építőmunkásai as elmúlt négy hét alatt három lakóépületet adtak át ren­deltetésének as előiránysaton felül. A rseszowi kohászati gyárban H. Sawicki öntőbrigádja a versenyszakass kezdete óta tíz tonna acélt adott az országnak terven felül. A „Jawórzno II." erőmű építőmunkásai 14 objektum építését fe­jezték be határidő előtt. A bydcoszczi bőrgyár dolgozói több mint tizenötezer munkaórát takarítottak meg. A poznani vajdaságban kétszáznyolcvanbat termelő- szövetkezet fejezte be határidő előtt a tavaszi szántást és vetést. Tízezrével vesznek részt a dolgozók a lengyel nép szeretett vezére 60. szüle­tésnapjának tiszteletére rendezett egyhe­tes szocialista versenyműszakban. Megkezdte tanácskozásait a Korányi Sándor vándorgyűlés Csütörtökön délelőtt ünnepélyes kere­tek között nyitották meg Budapesten a háromnapos „Korányi Sándor orvosván­dorgyűlést”. A megnyitó ünnepségen megjelent Ratkó Anna egészségügyi mi­niszter is. Rusznyák István Kossuth-díjas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, a Korányi-vándorgyűlés ezévi elnöke mon-. dott megnyitó beszédet. Utána Issekutz Béla, Kossuth-díjas, a Tudományos Akadémia orvosi tudományok osztálya- nak elnöke üdvözölte a Tudományos Akadémia nevében a vándorgyűlés részt­vevőit. Ezután megkezdődtek a tanács­kozások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom