Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-18 / 90. szám
Matek, 1953. ÄprBta 1«. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Hogyan takarékoskodnak a Diósgyőri Gépgyár szerszám- és készüléküzemében Az Észak magyar ország levelezőiből alakult portyázó brigád tapasztalatai és megállapításai ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekéién elsőrendű gondot kell fordítanunk a takarékosságra, ennek keretében kimagasló jelentősége van á Gazda-mozgalom széleskörű elterjesztésének és állandó fejlesztésének isAz Eszakmagyarorszdg levelezőiből alakult portyázó brigád tagjai — Tóth Zoltán, Kiss Ferenc, Vas István elvtársak, a Diósgyőri Gépgyár dolgozói — felkeresték a gyár szerszám- és készüléküzemét, hogy megvizsgálják, hogyan hajtják ott végre a Minisztertanács takarékosságra vonatkozó határozatát, milyen eredmények, vagy hiányosságok vannak a takarékosság terén, a Gazda-mozgalomban■ Levelezőink portyázó brigádjának ez a látogatása annál jelentősebb, mert a szerszám- és készüléküzemben egyrészt igen sok lehetőség van a takarékosságra, másrészt ebben az üzemben a takarékosság annál is fontosabb, mivel nagyon drága anyagokkal dolgoznakAz eredmények mellett több igen komoly hiányosságra figyelt fel levelezőink portyázó brigádja. Szerkesztőségünkhöz küldött levelükben erről így számoltak be: Megnéztük, melyek azok a hulla- dékanyagok, amelyeket érdemes volna felhasználni és amelyeket fel is lehetne használni. így jutottunk el a központi szerszámellátó hulladékraktárához, ott szerzett tapasztalataink arra mutatnak, hogy az üzem vezetőségének még mindig nem szívügye a takarékosság. Ebben a raktárban olyan anyagok hevernek, amelyek ma szinte pótolhatatlanok. Több mázsára tehető súlyú forgácsoló szerszámanyagok, kész- és félkész szerszámok, sáberek, kaliberdugók, betonbontóvágók, félkészcsap- roarók, tompán hegesztett félkész csigafúrók, fúrórúdak, csavarkulesok vannak ebben a raktárban. Több kézi csavaremelőt is láttunk, ezekről csak a lánc hiányzik. Sok olyan készülék ázik az esőn, amelyre még szükség lehet. Vannak ott lekovácsolt jóminőségű anyagok, amelyek csak azt várják, hogy valaki megszánja, megmentse a rozsdától és felhasználja. Szinte érthetetlennek látszik ez a súlyos nemtörődömség, amellyel az üzeni illetékes vezetői ezt a raktárt kezelik, Illetve nem kezelik, mert nem használják fel az ott lévő anyagokat, szerszámokat, a raktárt még csak le sem zárták. Többszáz darab nagy átmérőjű köszörűké i3 hever ott, ezeket még lehetne használni — esetleg más üzemben —, de legrosszabb esetlien is régen zúzdába kellett volna küldeni. Gyors és igen óvatos becslés szerint is jóval több mint 100 ezer forint értékű anyag, szerszám hányódik, megy tönkre ebben a raktárban. Az üzemben lett további utunk során azt láttuk, hogy gyorsacél-hulla- dékban is nagy értékek fekszenek kihasználatlanul. Ennek kilója több mint 100 forintot ér, mert késlapkának fel lehetne használni. Kezdtük kutatni, hogy vájjon miért nem használják fel. Kiderült, hogy valósággal mesterségesen visszafejlesztik az üzemben a Gazda-mozgalmat. Mondvacsinált indokokkal, bürokratikus módszerekkel, vagy talán egyéni hiúságból a raktár vezetősége nemhogy elősegítené, de nem is ismeri el a meg'akarításokat, ezzel elveszi a dolgozók kedvét a Gazda- mozgalomtól- Az egyik brigád például 172 kg gyorsacélt és 1025 kg Á—70— 11-es acélt takarított meg, de nem kapta meg a jutalmat, amely ezért jogosan megilleti. Az üzemben kb, 5000 forint értékű vétlapot mutattak a dolgozók — bizonysága . az elért anyngaiegtakarításoknak —, de azt mondották, hogy „be sem adják igazoltatásra, mert úgy sem ismerik el“. A szerszám- és készüléküzemben szerzett tapasztalatok alapján az a véleményünk, hogy az üzem vezetőinek ezen a helyzeten sürgősen változtatnak kell. Tartsák szem előtt, milyen hősi harcot folytatnak olvasztárainki martinászaink a vas- és acéltermelés növeléséért, milyen nagy szüksége van népgazdaságunknak minden kiló szerszámaiéira — fejeződik be Tóth Zoltán, Kiss Ferenc és Vas István elvtársak levele. A Loy-moxga lom értékes eredményei ax ósdi hengerdékhen Ózdon a durvahengerdében legelőször á blokk-sorozat dolgozói csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz. A többi sorozat dolgozói követték példájukat- Néhány nap alatt 70 brigád jelentette be csatlakozását. A brigádok azt a célt tűzték maguk elé, hogy mű- szakonkint legalább 180 blokkot keli kihengerelni. Az üzem dolgozói szép eredményeket értek el. Januárban 102.3 százalékra teljesítették tervüket, februárban 102.5 százalékra, márciusban pedig 107.5 százalékra. Az áprilisi terv teljesítésében is jó eredményt értek el, 100 százalékra teljesítették eddig tervüket. A Loy-mozgalomhoz csatlakozva jó eredményt értek el Tőkés Gyula, Vallus János és Tábori László komplex-brigádjai. 115 százalékos eredményüket 160 százalékra fokozták. Az első negyedévben vállalásukon felül 304 tonnát termeltek, 420 ezer forint értékben. Mihály Lajos, Nagyistók Lajos, Marosi József, komplex-brigádjai pedig első negyedévi tervüket 149 százalékra teljesítették. A brigádok tagjai első negyedévi vállalásukat magasan túlszárnyalva 5791 tonna hengerelt árut adtak tervem felül népgazdaságunknak, 8 millió 120 ezer forint értékben. Április 1-én országos csúcseredményt értek el, 241 százalékra teljesítették tervüket. A brigádok közötti versenyben elnyerték a gyár legjobb brigádja címet. Hogy a Loy-mozgalomban még jobb eredményt tudjon elérni brigádjával Mihály Lajos elvtárs, a blokksori hengerállványon átállította a csavart s ezzel az újítással az egy tonnára eső hengerlésl időt 0-5 százalékkal csökkentette. Az üzem dolgozói a Loy-mozgalom keretében új módszereket vezettek be, amelyek alkalmazásával egyre jobb és jobb eredményeket tudnak elérni. A hengerüreget úgy módosították, hogy a henger erőhatását egyenletesen osztották el, ezzel gyorsult a fordulatszám és csökkent az egy bugára eső hengerlési Idő. Megmutatták ezzel, hogy meg van a lehetőség a gyors hengerlésre. Ezelőtt egy kemencéből hengereltek s ha a felmelegített anyagot felhasználták, várni kellett, míg új anyagot melegítettek. Ezen úgy változtattad hogy most két kemencéből egyszerre dolgoznak míg az egyik kemencéből hengerelnek, a másik melegít. Ezzel teljesen kiküszöbölték a melegítésre váró időt. A műszakiak a munka jobb megszervezésével egyenletessé tették’ a hengerlést. Ezelőtt néhány héttel még az volt ä helyzet a durvahengerdében, hogy a brigádok nem törődtek a következő műszakkal. Kihengereltek minden meleg anyagot s a következő műszak dolgozói egy—egy és fél óráig vártak, míg a hideg anyagot előmelegítették. A pártcsoport bizalmiak és a népnevelők elmagyarázták, hogy a brigádok így gátolják a következő műszak munkáját. Most már változtattak ezen a helyzeten s Loy elvtársék példáját követve, az egyes műszakok dolgozói elvtársiasan összemüködnek. A finomhengermű dolgozói is lelkesen csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz. Dimitraskó Viktor, Pázmány László, Lestál YasS József, Szánóczky István, Kisistók József népnevelők jó felvilágosító »unkája eredményeként elérték azt, hogy az tizem valamennyi brigádja csatlakozott a „Termelj ma többet, mint tegnap!“ mozgalomhoz. Kosári András, a finomsor sztahanovista művezetője alaposan megbeszélte műszakja dolgozóival a mozgalom jelentőségét és alkalmazásának széleskörű lehetőségeit üzemükben. Versenyre hívták a másik két műszakot. Kosári elvtársék versenyfelhívásához a drótsor, abroncssor, középsor mindhárom műszakja csatlakozott. Tengely István brigádjának termelése például a csatlakozás után jelentősen emelkedett. Márciusban 125 százalékot értek el. Februárban még 18 százalék volt a kiesett idő, márciusban már csak 10 százalék. Bódi Béla Kossuth-díjas hengerész is csatlakozott a „Termelj ma többet, mint tegnap !“-mozgalomAz Sszakmagyaronszág március 26-i számának „Villám“-rovatában a szerkesztőséghez érkezett levelek alapján szóvátettük, hogy a miskolci tizemélelmezési Vállalat selyemréti I. konyhája egyre rosszabb ételt állít elő, az tizemélelmezési Vállalat vezetősége ígérete ellenére sem hívta össze a problémák megbeszélésére a konyháról étkező vállalatok dolgozóit, az egyetem több hallgatója is panaszt emelt a konyhával szemben. Az ügyben levelet kaptunk a Belkereskedelmi Minisztériumtól. A levél szövege a következő: Az ÉsraakmagyarorsKág március 26-i száma a miskolci tízemélelme- zési Vállalat selyemréti I. konyhájáról között cikket. A kritika alapján a minisztérium illetékes osztályának utasítására vizsgálatot indítottak. A vizsgálat eredménye: 1. Felelős raktárnokot állítottak be, akinek feladata, hogy kizárólag jómlnőségü nyersanyagot vegyen át. 2. A régi telepvezetőt leváltották, új telepvezetőt és szakácsot állítottak be. 3. A miskolci központ termelési felelőse utasítást kapott, hogy minden nap ellenőrizze az átvett nyersanyag minőségét, az átadó helyen. 4. A vállalat Igazgatója az üzemek dolgozóinak képviselőit össze fogja hívni, hogy a vállalat hiányosságait megbeszéljék és ennek eredményeként a hiányosságokat tójához, 105 százalékról 111 százalékra fokozták teljesítésüket. Az üzem tervteljesítése is szépen alakult a Loy-mozgalomhoz való csatlakozás után. Februárban 104.5, márciusban 107.9 százalékra teljesítették tervüket. A legszebb sikerekkel Kisistók József brigádja dolgozik, negyedévi tervét már március 20-án befejezte és azóta is túlszárnyalja napi tervelőirányzatát A finomhengerde márciusban 7 millió 464’ ezer forint értékű megtakarítást ért el. A Loy_mozgalomban elért eredményekhez értékes segítséget nyújtanak a műszaki vezetők. Minden műszak megkezdése előtt megvizsgálják a műszaki feltételeket, az anyagellátást, tájékoztatják a brigádokat. A hengerész brigádok Loy-mozgal- mát elősegíti az, hogy az egyes brigádok naponta megbeszélik, mit fognak termelni. Minden hengersoron ott találjuk a „Nincs műszak a kitűzött cél elérése nélkül“ feliratú táblát. — Értékes segítséget nyújtanak a szállítási és kikészítő dolgozók is. Azoknak a dolgozóknaki akik a Loy-mozgalomban szép eredményeket értek el, üdvözlő lapokat küldenek. vítják. Külön gondot fognak fordítani a diákok élelmezésének megjavítására. © Aa EsZakmagyarország február 26-i számának „Villám“-rovatában közölte Fügeczki István elvtársnak, a Munkaerőtartalékok Hivatala osztályvezetőjének levelét. Eszerint február 2-án ajánlott levelet küldött az osztály a somsúlyi bányatelepi vájáriskolának, a levél azonban február 13-lg még nem jutott el a címzetthez és amikor a hódoscsépányi postahivatalban érdeklődtek, azt a felvilágosítást kapták, hogy ,,van Itt 5 ajánlott levél, csak ki kellene küldeni.“ A cikk alapján a miskolci Posta- igazgatóság vizsgálatot indított. Megállapították, hogy az Illetékes postai kézbesítő február 1 és 16. között szabadságon volt, a helyettes kézbesítő ellen postai működésével kapcsolatban a rendetlen kézbesítés miatt több esetben merült fel panasz. A cikkben említett ajánlott küldemények időben való kézbesítéséért a hódoscsépányi postahivatal vezetője is felelős volt, a vizsgálat megállapította, hogy a hivatalvezető részéről Is mulasztás történt, ezért megindították ellene az eljárást. A helyettes kézbesítő eltávozásával megszűntek a panaszok. A jobb postaellátás érdekében Somsálv bányatelepen fiókpostát létesítettek, amely április 16-án megkezdte működését. LEVELEZŐINK MEGÍRTAK — AZ ILLETÉKES SZERVEK ITSTÉZKEDTEK... HATVAN ÉVES BOLESLAW BIERUT ELVTÁRS, A LENGYEL NÉP VEZÉRE |J> öles law Bierut elvtárs, az Or- szágos Nemzeti Tanács elnöke, majd később a népi Lengyel- ország első államelnöke 1892 április 18 án született kisparaszti családból, a lubilni kerület Bury Je- zuickie nevű falujában. Tizenhárom éves volt, amikor iskolai sztrájkban való részvétele miatt 1905-ben a cári hatóságok kitiltották az általános iskolából. Bierut elvlárs Iskolán kívül szerezte műveltségét. Egyidejűleg fiatalon megkezdi társadalmi és politikai tevékenységét, résztvesz a „Przyszlosc“ (Jövő) haladó függetlenségi szervezet munkájában, azután pedig — 1911-ben — felveszi a kapcsolatot a Lengyel Szocialista Párt (PPS) balszárnyának lublinl szervezetével. Ez a párt később a „Lengyel királyság és Litvánia szociáldemokráelájá“-val a lengyel munkásmozgalom egyetlen forradalmi pártjává, a Lengyelországi Kommunista Munkás Párttá (KPBP), a későbbi Lengyelországi Kommunista Párttá egyesült (KPP). A z első világháború alatt Bole- slaw Bierut elvtárs Lublln- ban tartózkodik, ahol élénk tevékenységet fejt tó a munkásszövetkezetek terén. A KPP-ben Boleslaw Bleruit elv- társ számos felelős funkciót tölt be a párt központi szerveiben, a lódzi és dombrova-medencei területi szervezetekben, valamint a Központi Bizottság szövetkezeti osztályában egyaránt. Üldözi a rendőrség. Többszöri letartóztatás után 1927-ben külföldre utazik tanulmányainak kiegészítése végett. Külföldön a társadalom- tudományt tanulmányozza, 1931- ben hazatér és azonnal aktív munkához lát a KPP-ben. 1 Q 9 decemberében Bierut elv- ÍZTeJeJ társat a reakciós kormány letartóztatja és a Lengyelországi Kommunista Párthoz való tartozása miatt hét évi börtönre ítéli. Egész 1939-ig a ravviczi börtönben marad. 1939 szeptemberében Varsó védői közölt találjuk. A német megszállás első esztendeit Bierut elvtárs Minszkbcn tölti. Később újra eljut Varsóba. A lengyel munkáspárt szervezésében vesz részt és tagja a Központi Vezetőségnek, ez a párt áll a hitlerista támadók elleni, a népi demokratikus rendszerért folytatott harc, a nemzet valamennyi erejét egyesítő nagy nemzeti felszabadító mozgalom élén. A párt és Bierut elvtárs mun- Icájának eredménye valamennyi demokratikus és forradalmi csoportosulás egyesülése az ország felszabadítására- A lengyel munkásmozgalom forradalmi áramlatának legjobb hagyományaihoz kapcsolódva Bierut elvtárs a fel szabadító harc támogatására a Szovjetunióval való szövetségre törekszik, amely egyedül képes biztosítani Lengyelország számára a tartós függetlenséget és a szocializmus irányában való fejlődést. A párt vezetésével, amelynek vezetőségében Bierut elvtárs tevékenyen résztvesz, a lengyel demokrácia és a munkásosztály megszervezte a megszállók elleni fegyveres harcot. Az Országos Nemzeti Tanács (KRN) Bierut elvtárs legtevékenyebb közreműködése mellett jött létre, ő elnökölt a Tanács történelmi nevezetességű első ülésén, az 1943-ról 1944_re virradó szilveszter éjszakán 1 Q/f/l júliusában Bierut elvtársat A-SMM bízták meg a KBN elnöki tisztségével. Ezen a poszton marad a törvényhozó szejm első üléséig. 1947 február 5-én a Lengyel Köztársaság törvényhozó szejmje a Lengyel Köztársaság elnökévé választja. A Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma 1948 szeptember 3-án tartott ülésén Bierut elvtársat a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága főtitkári posztjára szólította. Az Egyesült Lengyel Munkáspárt megalakulása óta Bierut elv* társ az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke. Bierut elvíárs köztársasági elnök 60. születésnapját újabb munkasikerekkel ünnepük a lengyel dolgozók A lengyel főváros Kóló lakónegyedének építőmunkásai as elmúlt négy hét alatt három lakóépületet adtak át rendeltetésének as előiránysaton felül. A rseszowi kohászati gyárban H. Sawicki öntőbrigádja a versenyszakass kezdete óta tíz tonna acélt adott az országnak terven felül. A „Jawórzno II." erőmű építőmunkásai 14 objektum építését fejezték be határidő előtt. A bydcoszczi bőrgyár dolgozói több mint tizenötezer munkaórát takarítottak meg. A poznani vajdaságban kétszáznyolcvanbat termelő- szövetkezet fejezte be határidő előtt a tavaszi szántást és vetést. Tízezrével vesznek részt a dolgozók a lengyel nép szeretett vezére 60. születésnapjának tiszteletére rendezett egyhetes szocialista versenyműszakban. Megkezdte tanácskozásait a Korányi Sándor vándorgyűlés Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Budapesten a háromnapos „Korányi Sándor orvosvándorgyűlést”. A megnyitó ünnepségen megjelent Ratkó Anna egészségügyi miniszter is. Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Korányi-vándorgyűlés ezévi elnöke mon-. dott megnyitó beszédet. Utána Issekutz Béla, Kossuth-díjas, a Tudományos Akadémia orvosi tudományok osztálya- nak elnöke üdvözölte a Tudományos Akadémia nevében a vándorgyűlés résztvevőit. Ezután megkezdődtek a tanácskozások.
