Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

Vili. éviolyam 88. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1952 április 16, szerda A TAKARÉKOSSÁ - GAZDASÁGI ÉLETÜNK TÖRVÉNYE TAKARÉKOSKODJUNK A BERUHÁZÁSOKKAL! Szerencsi Cukorgyár 524 ezer forint A TAKARÉKOSSÁGRÓL SZŐLŐ 1950 december 31-i minisztertanácsi határozat bevezető soraiban leszögez- !e: „A feszült nemzetközi helyzet, a béke védelme megköveteli a szocializ­mus építésének meggyorsításót és hon­védelmünk megerősítését. Ennek fon­tos feltétele az anyaggal, gépekkel, munkaerővel való takarékosság foko­zása, ami újabb hatalmas tartalékok •mozgósítását teszi lehetővé népgaz­daságunk gyorsabb ütemű fejlesztése m-dekében-“ A dolgozó tömegek, gaz­dásági vezetőink megértették a Mi­nisztertanács határozatának jelentő­ségét hazánk erősítésében, a szocializ­mus építésében és széleskörű harcot indítottak az anyagpocsékolás, a se- iejt, a raktárkészletek felhalmozása, a pazarlás ellen. Újfajta értékes kez­deményezések bontakoztak ki, ame­lyek a nép tulajdonai, a gépek, az apyag, a munkaeszközök megóvására, megőrzésére, megtakarítására, ezzel a termelékenység emelésére, a többter- melésre irányultak. Az elmúlt évben hódított tért a Gazda-mozgalom, a hnlladékanyagok észszerű, gazdaságos felhasználása. A munkások, a techni­kusok, a dolgozó tömegek leleményes­sége, szakértelme, ügyessége és felelős­ségérzete a takarékosság ezerféle for­májában nyilvánul meg. Ennek kö­szönhető, hogy a gyáriparban az anyagfelhasználásnál elért megtakarí­tás az elmúlt évben 370 millió forin­tot tett ki. ötéves tervünk harmadik, döntő évében még nagyobb feladatok hárul­nak ránk a szocializmus építésének meggyorsításában, a béke védelmében. Eokoznunk kell tehát erőfeszítésein­ket a takarékosság terén is. Nem va­lamiféle kampánymunkáról, időszakos •célkitűzésről van szó; — a takarékos­ság a szocialista, vagy szocializmust építő országokban nem átmeneti jelen­ség, hanem a szocialista gazdálkodás állandó módszere. „Takarékosság az idővel —- orr? vezethető vissza vég­ieredményben minden takarékosság — tanítja Marx — ... takarékosság az idővel, valamint a munkaidő tervszerű elosztása a termelés különböző ágaira, első gazdasági törvény marad a kö­zösségi termelés alapján. Sőt sokkal nagyobb mértékben törvénnyé válik". A Szovjetunió példája, népgazdaságá­nak fejlődése s a népi demokráciák gyakorlata bizonyítja, hogy a takaré­koskodás — rendszerünk alapvető törvénye, gazdag erőtartalékok forrá­sa, előrehaladásunk egyik döntő biz­tosítéka. HOGY DOLGOZÓINK ezt mindin­kább látják és komoly gondot fordí­tanak a takarékoskodásra, kitűnt töb­bek között a diósgyőri, borsodnádasdi, ózdi kohászati népnevelők napokban megtartott értekezletén is, ahol több felszólaló foglalkozott ezzel a kérdés­sel. „Nem sokat érünk azzal — állapí­totta meg Török László, a diósgyőri Martinból —, ha valaki bejön ugyan munkába, de csak a selejtet szaporít­ja.“ Ugyanő elmondta, milyen feltű­nően sok kokilla fogyott el rövid idő alatt üzemükben. Kellő intézkedések­kel sikerült kiküszöbölniük ezt a hi­bát, ügy, hogy múlt év decemberében már prémiumot is fizettek kokilla megtakarításért. A Martin népnevelői észrevették, hogy a massza-tolók ren­geteg anyagot elhullatnak, elpocsékol­nak. „Gondoljatok csak arra — mond­ták nekik — , mennyi munkát kellett fordítani ennek az anyagnak kiterme­lésére, ideszállítására-, ti pedig hagy­játok azt kárbaveszni“. A jó szó ha­tott és azóta jobban vigyáznak az anyagra. Fürjes Emil ózdi népnevelő beszámolt arról, hogy a Martinban hasznosítják a törmelékmangánt is. Malsovszki Dezső, a Diósgyőri Gép­gyár esztergályosa a vidiakések üjra- kiiször ülésé vei, különféle szerszám, acélok újra felhasználásával ez év első negyedében 228.560 forintot takarított meg nemzetgazdaságunknak. A szer­szám- és készüléküzemben Abóczkt Gábor esztergályos a vidiakések helyes felhasználásával és üjraköszörülésével 53-000 forintot takarított meg ugyan­csak negyedév alatt. Szinte végnélkül lehetne sorolni az ilyen és hasonló eseteket, amelyek beszédesen bizo­nyítják, hogy dolgozóink a gazda sze­mével vizsgálják üzemük, munkahe­lyük dolgait, felelősséget éreznek a gépekért, a szerszámokért, az anyagért, a termelésért. Tudják, hogy a takarékoskodással meggyorsítják hazánk építését, növelik a nép jólétét. A MINISZTERTANÁCS megvizs­gálta 1950 december 31-én hozott ha­tározata végrehajtását és újabb in­tézkedéseket tett a takarékossági munka továbbfejlesztésére. Megállapí­totta, hogy a takarékosság népgazda­ságunk fejlődésének továbbra is egyik legfontosabb tartaléka. Rámutatott arra, hogy az eredmények mellett a takarékosság népgazdaságunk több ágában, számos üzemben nem volt ki­elégítő- Megyénkben is van bőven tennivaló ezen a téren. A Borsod­nádasdi Lemezgyárban például »a hely­telen csapágykezelés havonta több- százezer forint kárt okozott. Ugyanitt az elmúlt év utolsó negyedében 44, ez- év első negyedévében 42 henger tört el. Csak amióta, szovjet tapasztalatot alkalmazva, köszörülés előtt magas hőfokra hevítik a hengereket, csök­kent jelentős mértékben a hengertöré­sek száma. Nagyüzemeinkben, bá­nyáinkban, építkezéseinknél nem használjuk még ki teljesen a gépek kapacitását. Több üzemünkben mesz- sze túllépik a béralapot, bőséges megtakarítást eredményező újításokat nem alkalmaznak széles körben. Leg­több helyen nincsenek rendszere­sítve az egyéni megtakarítási szám­lák, amelyek vezetése napról napra ösztönzi a munkásokat az anyaggal, szerszámmal, energiával való takaré­koskodásra. ötéves tervünk nagyszerű célkitű­zéseinek megvalósítása, hatalmas mű­veinek megalkotása még többet köve­tel tőlünk ezen a területen is. Igen fontos, hogy a munkások ismerjék az anyagnormákat, tudják, hogy mennyi­be kerülnek a megmunkálandó anya­gok, a szerszámok, a műhely önkölt­sége, stb. A Szovjetunió üzemeiben nagy népszerűségnek örvend „a kis takarékosság“, amelynek keretei kö­zött nem a gyártási folyamatok meg­változtatása, vagy műszaki tökéletesí­tés útján érik el az eredményeket, ha­nem a munkatárgyak és munkaeszkö­zök takarékos felhasználása revén. A „kis takarékosság“ százféle jelét ta­pasztalhatjuk a mí üzemeinkben ls| fontos, hogy ez még állandóbb, terv­szerűbb és széleskörű mozgalommá te­rebélyesedjék. De különösen nagy súlyt kell he­lyeznünk a beruházások terén eléren­dő igen jelentős, sokmilliós, sokszáz­milliós megtakarításokra, a Győri Vagongyár igazgatója, Lakatos Albert elvtárs kezdeményezésének felkarolá­sára. „Takarékoskodjunk a beruházá­sokkal." — adták ki a jelszót a Győri Vagongyár dolgozói és vezetői és meg­ígérték, hogy kevesebb beruházással is teljesítik a tervet- A Győri Vagon­gyár nagyfontosságú kezdeményezésé­hez megyénkben is egész sor üzem csatlakozott már. Gyárigazgatóink, a műszaki dolgozók és az élenjáró mun­kások bevonásával tüzetesen megvizs­gálták az ezévre engedélyezett beruhá­zásokat, megkeresték és megtalálták azokat a rejtett tartalékokat, ame­lyek feltárásával milliós összegeket adhatnak vissza népgazdaságunknak. A Diósgyőri Gépgyár 800 ezer forin­tot juttat vissza beruházási keretéből- A Diósgyőrvasgyári Kohászati Üze­mek 4 millió 849 ezer forintot takarít meg az országnak. Az Ózdi Kohászati Üzemek 1 millió 700 ezer forintot ta­karít meg beruházási keretéből: „A Sztálin Vasmű, a Borsodi Kooperá­ció és az országban, megyénkben is épülő számtalan igen jelentős alkotás gyorsabb létrehozása érdekében" — mint csatlakozásukban írják. A MOST KIBONTAKOZÓ nagysze­rű mozgalomba az igazgatók, műszaki vezetők, mérnökök, technikusok mel­lett be kell vonni a munkások nagy tömegeit. Számtalan értékes javaslatot tehetnek a munka jobb megszervezésé­re, a gépek előnyösebb kihasználásá­ra, korszerűsítésére, a gyárterület hasznosabb beosztására, az üzemi rend megteremtésére, a tervszerű karban­tartásra, amelyek segítségével jelen­tős összeggel csökkenthetjük a beruhá­zásokat. E szép feladat végrehajtásához harcba hívjuk levelezőinket is. írja­nak a dolgozók ilyenirányú kezdemé­nyezéseiről, ötleteiről, javaslatairól, hogy azokat a pártsajtó hasábjain közkinccsé tegyük. Pártszervezeteink minden erejükkel karolják fel a Győri Vagongyárból elindult mozgalmat, világítsák meg a szocialista takarékosság jelentőségét, serkentsék azt, hogy a takarékosság gazdasági és állami életünkben még- inkább általános szokássá és törvény- nyé váljék, hogy segítője és egyik döntő biztosítéka legyen népgazdasági terveink sikeres megvalósításának. Borsodi Szénbányászati Tröszt 1 millió 702 exer forint A Borsodi Szénbányászati Tröszt felülvizsgálva ezévi beruházási ter­vét 1 millió 702 ezer forintot aján­lott fel beruházási keretéből nagy békealkotásaink építésének meg­gyorsítására. A magasépítkezések terén 547 ezer forintot takarítanak meg. A bányamélyépítési beruházá­soknál a vágatok felülvizsgálása során megállapították: több üzem­ben a vágatok nincsenek nyomásnak kitéve. Az ilyen helyeken nem szük­séges a vágatok falazása, a faácso- lat is teljes biztonságot nyújt. A megtakarítás 485 ezer forint. A gé­pek jobb kihasználásával 589 ezer forint értékben belföldi gyártmányú bányagépek beszerzését a jövő évre tudják elhalasztani. Ugyanígy a meglévő műszerek jobb felhasználá­sával 125 ezer forint értékű műszer beszerzését tudták a jövő évre el­halasztani. BERLIN A berlini demokratikus lapok szá­mos nyilatkozatot közölnek a Német Demokratikus Köztársaság ismert közéleti személyiségeitől és egyszerű német dolgozóktól. A nyilatkozatok a német nép forró báláját fejezik ki a szovjet kormány felé azért a se­gítségért, amelyet az egységes, füg­getlen, demokratikus Németország­gal való békeszerződés mielőbbi megkötéséért folytatott harcban nyújtott. A Junge Welt, a szabad német ifjúság központi lapja írja a szovjet kormány jegyzékéről: A szovjet kormány újabb kezde­ményezése hatalmas segítséget je­lent a nemzeti egységért és a béke- szerződés megkötéséért küzdő német népnek. Kétségtelen, hogy tovább fog erősödni a német nép hazafias mozgalma hazájának békés egyesí­téséért és a német békeszerződés mielőbbi megkötéséért. PRAGA A csehszlovák rádió ismertette az április 9-1 szovjet jegyzék tartalmát, majd így folytatta adását: „A második szovjet jegyzék ismét meggyőzően bizonyítja a szovjet javaslatok békés jellegét...“ A Szovjetunió és a német nép a békére törekszik. Az európai béke fennmarad, ha létrejön a békesze- retö, egységes és demokratikus Né­metország. Az ilyen Németország —- amely nem léphet be agresszív szö­vetségbe, amelyben nincsenek meg­szálló hadseregek, amelynek ügyeibe nem avatkoznak be külföldiek — a világimperializmus reményeinek sír­ját jelentené. BUKAREST A bukaresti rádió hírmagyarázója rámutat, hogy' a szovjet jegyzék a béke érdekeinek megfelelő pontos és világos akcióprogramot ad a német kérdés megoldására. A Szovjetunió kövertlkezetes állás- foglalását az európai népek, köztük a béke és a népek barátsága győ­zelméért küzdő román nép —■ teljes mértékben támogatják. TIRANA A tiranai rádió kommentálja a szovjet kormánynak a német béke- szerződéssel kapcsolatos április 9-1 jegyzékét. A szovjet kormány április 9-1 jegy­zékében ismét megmutatta az egye­düli helyes utat a német kérdés bé­kés rendezésére. Kétségtelen hang­súlyozza a kommentár, hogy a kér­désnek ez a rendezése a német nép érdekeinek s az európai béke és a világ békéje érdekeinek is megfelel. PÁRIZS A Combat bonni jelentéseket kö­zöl, amelyek megállapítják, hogy az Adenauer-kormány ellenzi a német­országi általános választások négy­hatalmi ellenőrzését A lap megálla­pítja, hogy a nyugatnémotországi szociáldemokraták követelik a „négy hatalom közötti haladéktalan tárgyalásokat" az össznémet válasz­tások megtartásáról és a német békeszerződés megkötéséről. A Szerencsi Cukorgyár komplex­brigádja megvizsgálta, milyen lehe­tőségek vannak nálunk a beruházá­sokkal való takarékosságra. A vizs­gálat eredménye: 524 ezer forintot tudunk visszaadni beruházási kere­tünkből. Ezt úgy érjük el, hogy a 100 férőhelyes kocaszállás építésénél 75 ezer forintot takarítunk meg azzal, hogy a beruházást saját re­zsiben végezzük. Az építkezéshez szükséges kőanyagot Is magunk fu­varozzuk. A tervbevett 5 km-nyi kisvasút építése helyett 3 km-t épí­tünk, ami egyáltalán nem gátolja a munkát. Itt a megtakarítás 294 ezer forint. A kőfogó építéséhez szükséges anyagokat észszerűbben, gondosabban használjuk fel, azáltal 7 ezer forintos megtakarítást érhe­tünk el.. SZEMERE ENDRE igazgató A diósgyőri nagyolvasztó hétfőn' 114.9 százalékra teljesítette napi tervét. A kohók közti versenyben az I. kohó 116.6 százalékos eredménnyel maga mö­gött hagyta a Il-es kohót, amely ezen a napon 113.2 százalékot ért el. Külö­nösen kitűnt a munkában a Il-es kohó­nál „C” műszakban dolgozó Molnár Ferenc brigádja, amely napi tervfel­Bécs, (TASZSZ) Április 12-én Bécsben megnyílt a nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet. Az értekezleten hatvan ország kül­döttsége vesz részt. Az értekezletet Leopoldine Kruz- Beitel elvtársnő orvosnő, az osztrák gyermekvédelmi társaság elnöknője nyi­totta meg. A napirenden a következő beszámo­lóik megvitatása szerepel: „Mit tehetünk békében a gyermekekért?’’, „Gyermek- egészségügy", „Gyermeknevelés”, „Az irodalom, sajtó, rádió, mozi és művé­szet befolyása a gyermekek erkölcsi és kulturális fejlődésére”. Az első napirendi ponttal kapcsolat­ban Gustave Monod professzor (Fran­ciaország) megállapította, hogy az err.bere\ tudományos és techni- \ai tevékenysége a kapitalista or­szágodban nem a népek életszínvo­nalának emelését szolgálja, hanem a harckocsigyárak építését és az atombombák gyártását. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban állandóan javúl a gyer­mekek helyzete. 1951-ben a szovjet kormány 125 milliárd rubelt fordított a lakosságnak nyújtott kölcsönökre és se­gélyekre. Az országban a háború befe­jezése után nyolcvankétezer iskolát ál­lítottak helyre. Ezekben az iskolákban tizenötmillió gyermek tanul, száz kü­lönböző nyelven. A népi demokratikus országokban és a Német Demokratikus Köztársaságban a sikeresen megvalósuló hosszúlejáratú tervek keretében folyik a szociális, kultúrális és orvosi intézmények helyreállítása, illetve építése. Egészen más a gyermekek helyzete a kapitalista országokban — hangsú­lyozta Gustave Monod. — Különösen súlyos körülmények kö­zött cinek a gyarmati és függő or- szagokban. Befejezésül Monod professzor javasol­ta, hogy az értekezlet nyilvánítsa hi­vatalosan június első napját nemzetközi gyermeknappá. A szombat délutáni ülés A nemzetközi gyermekvédelmi érte­kezlet szombat délutáni tfclésén a gyer­mekek egészségügyi kérdéseiről Nicola Perrotti, olasz parlamenti képviselő mon­dott beszámolót. A kapitalista világban a gyermekek többségének egészségi állapota — muta- * Állami Gazdaságok Borsodmegyei Trösztje 2 millió 784 eaer forint Lakatos Albert elvtársnak, a Győri Vagongyár Igazgatójának kezdemé­nyezését követve mi is csatlakozunk a beruházásokkal való takarékos­ságra irányuló mozgalomhoz. Alapo­san megvizsgáltuk, milyen lehetősé­gek vannak, hogy ezévi hiteikére, tünkből bizonyos összeget vissza­adjunk az államunknak. Magasépí­tés terén 1 millió 618 ezer, mélyépí­tés terén 40 ezer forintot tudunk megtakarítani. A gépi beruházási előirányzatból 60 ezer, míg egyéb beruházási keretből 66 ezer forintot adunk vissza. SZESZAK ISTVÁN Igazgató h. adatának 159.6 százalékban tett eleget. Ugyanezen a napon az ózdi kohó 100.2 százalékra teljesítette napi tervét. A legjobb eredményt az átépített „Áp­rilis 4.” kohónál érték el. Ez a kohó napi tervét 144.3 százalékra teljesítette. Az I. kohó 100.1 százalékot ért el, míg a III-as és IV-es kohó lemaradt ? napi tervteljesítésben. tott rá az előadó — joggal kelt aggo­dalmat. A rosszul tápláltság, a rossz la­kásviszonyok, a nyomor és a ki nem elégítő orvosi kezelés a kapitalista gyarmati és félgyarmati országokban a gyermekek óriási tömegének okozza megbetegedését és halálát. Perrotti ezután részletesen foglalkozott azokká * kiemelkedő sikerekkel' amelyeket a Szovjetunióban, a népi demokrati­kus országokban, Kinábqn és a hfé- met Demokratikus Köztársaságban értek el az egészségügyi, az anya- is csecsemővédelem terén. Ezután Kilborn, az angol gyermekvédő bizottság elnöke mondott beszámolót a gyermekek oktatásáról. A gyarmati or­szágokban — mondotta — az analfabé­tizmus inkább szabály, mintsem kivétel. Igen rosszul áll a gyermekek oktatásá­nak kérdése sok kapitalista országban is. Amerikában például a gyermekek­nek csupán egynegyede részesül a legminimálisabb oktatásban, négy­millió iskolaköteles porban lévő gyermek pedig egyáltalán nem jár iskolába. Arra, hogyan kell megoldani az is­kolaépítés problémáját, példa a Szovjet- únió — hangsúlyozta az előadó. A’nnelise Grosskunz nyugatberlini or­vosnő rámutatott arra, milyen végzetes - hatásúak az Amerikából a világ külön­böző országaiba exportált ponyvaregé­nyek és gengszter-filmek. Az amerikai bíróságok évente két­százhetvenötezer gyermek ügyét tár­gyalják- __ Japánban a fiatalkorú bűnözők száma az 1945. évi huszonnyolcezerről 1948- ban hetvenötezerre emelkedett. Az orvosnő befejezésül követelte, tiltsák el a háborús propagandát, amely pusztítóan hat a gyermek erkölcsi vilá­gára. Az április 13-i délutáni ülés Az értekezlet április 13-i délutáni ülésén megkezdődött a beszámolók fe­letti vita. Johnson asszony (Délafrikai Unió) arról beszélt, hogy a Délafrikai Unióban hoztak törvényt a jószágok lajstromozására, de a születések és ha­lálesetek kimutatására nem. A bennszülött lakosság gyermekei­nek Itatván százaléka nem éri meg az egyesztendős 1(őrt. A gyermekek legnagyobb rész* nem tanul. A szovjet kormány jegyzékének világvisszhangja Lecsapolták az első adagot az átépített II. számú ózdi ltokéból Az ózdi kohóépítők — mint hírt adtunk róla — hősi munkával a terv­bevett 13 nap helyett 8 és fél nap alatt átépítették a II. számú „Április 4.” kohót. A kohót 12-én délelőtt gyújtották be szárításra. A szovjet tapasz­talatokat követve „lassújáratással” indították a kohót, majd fokozatos nyomás alatt tartva, az olvadás mind nagyobb és nagyobb lett. 14-én délután 6 óra­kor Jakab József brigádja lecsapolta az első adagot az újjáépített kohóból. Továbbra is Diósgyőr vezet nagyolvasztóink párosversenyében Bécsben megnyílt a nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet * M AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom