Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

2 ÉSZAKMAG YARORSZAG Szombat, 1952 ápriHa 12 sík a föld alatt lévő ütemekben és gyer­mekeiket a föld alatt, vagy barlangokban létesített iskolába küldi, Egyéb háborús bűncselekmények című fejeidében a bizottság jelentése a javak szándékos, elpusztításával, kultur- kincsek elrablásával és megsemmisítésé­vel, továbbá hadifoglyok ellen elkövetett bűncselekményekkel és egyéb háborús bűnökkel foglalkozik. Idézi azokat a té­nyeket is, amelyeket a bizottság hadifo­golytáborok bombázásával kapcsolatban állapított meg. Következtetések A jelentés ezután a gondosan megvizs­gált tényekből az alábbi következtetése­ket vonja le: “I Az Egyesült Államok fegyveres -*-• erői — azzal, hogy baktériumokkal mesterségesen megfertőzött legyeket és egyéb rovarokat terjesztenek, halált okoz­va és betegségeket terjesztve a koreai néphadsereg, valamint Eszak-Korca pol­gári lakossága körében -— szörnyű bűn­cselekményeket követnek el Koreában. Ezzel durván megsértik a szárazföldi had viselés törvényeire és a hadviselési szoká­sokra vonatkozó rendelkezéseket. 2 Az északkoreai polgári lakosság • megsemmisítésére vegyi bombákat és egyéb vegyi anyagot felhasználó ameri­kai fegyveres erők bűnösek az 1907. évi hágai egyezmény, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv előírásának szándékos és előre megfontolt megsértésében. *) Az Egyesült Államok fegyveres erői és a parancsnokságuk alatt lévő Li Szín Man-féle katonák a meg­szállt vidékeken minden birósági ítélet nélkül tömegesen gyilkolják a polgári személyeket, köztük sok nőt és gyerme­ket. Ezekkel a bűncselekményekkel sér­tik a hágai egyezmény előírásait, ame­lyek a megszálló hatóságokat a polgári la­kosság életének védelmére kötelezik. .A Az USA fegyveres erői és a pa- *• rancsnokságuk alatt lévő Li Szín Man-féle katonák az általuk megszállt területeken törvényellenesen elfogják, börtönbe vetik, ütlegelik és kínozzák a polgári lakosságot. Ezzel, megsértik az 1907 évi hágai egyezmény világos ren­delkezéseit. * CT Az amerikai csapatok messze a *-*• front mögött lévő védtelen váro­sok és falvak bombázásával és nem kato­nai objektumok pusztításával megsértik az általánosan elfogadott hadviselési törvé­nyeket és szokásokat, ezen belül a hágai egyezmény előírásait /. Az amerikai fegyveres erők pusz- titják a templomokat, műemléke­ket. tudományos intézményeket, történel­mi emlékműveket, kórházakat. Az ame­rikai fegyveres erők ezt egyes esetekben védtelen városok és falvak rendszertelen bombázásával, máskor pedig e sérthetet­len épületek ellen intézett, előre megfon­tolt támadásokkal követik el, jóllehet, ezeket a megfelelő ismertető jelekkel ellá­tott épületeket kizárólag rendeltetésükre használják. Az amerikai fegyveres erők ezzel megsértik az 1907. évi hágai egyez­mény rendelkezéseit, de különösen az egyezmény 27. cikkelyének előírásait. *7 Az amerikai fegyveres erők — 1 * azzal, hogy szándékosan felgyújta­nak és felrobbantanak polgári és nem" katonai jellegű középületeket, olyan ese­tekben, amikor ezek a pusztítások hadvi­selési szempontból nem feltétlenül szüksé­gesek —• sértik a hágai egyezmény, de különösen az egyezmény 55. és 56. cik kelyének rendelkezéseit. Az amerikai fegyveres erők -— az­zal, hogy megfelelő felhatalmazá­sok és kártalanítások, vagy nyugták nél­kül elkobozzák, vagy szándékosan meg­semmisítik a polgári lakosság élelmiszer­készleteit és magántulajdonát — sértik a hágai egyezmény, de különösen az egyez­mény 46. és 52. cikkelyének rendelkezé­seit. * Q Az amerikai csapatok hadifoglyok legyilkolásával bűnösök a hadifog lyokkal való bánásmódról szóló 1929. évi és 1949. évi egyezmények megszegésé Ken. 8. |f) A történelmi műalkotásokat és aa­* gánjavakat elrabló amerikai fegy­veres erők bűnösek a hágai egyezmény (47. cikkely) rendelkezéseinek megsze gésében. A bizottság véleménye szerint » felso­roltak háborús bűncselekmények, mint azt a nürnbergi nemzetközi bíróság alap. okmányának 6. cikkelye meghatározta. A bizottság — figyelembevéve a felde­rített bűncselekmények nagyságát és jel­legét — azt a következtetést vonta le, hogy a Koreában lévő amerikai fegyveres erők bűnösök az emberiség ellen elköve tett bűncselekményekben, amint azt t nürnbergi alapokmány meghatározta, még pedig: I A polgári lakosság egy részének -*-• és különösen a menekülteknek tö­meges megsemmisítésében és irtásában anélkül, hogy valamilyen bűncselekmény nyel kapcsolatban bíróság elé állítanák őket, terrorista módszerek alkalmazásában a koreai lakosság egész csoportjai ellen, úgyszintén 1952 január 28-a óta bakté­riumfegyver széleskörű alkalmazásában a polgári lakosság ellen. O Az északkoreai lakosság életforma. “• jának szétrombolásában, vagy szét rvi.iboiásának mcgkisérlésél m: az észak­koreai lakosság iskoláinak, egyetemeinek, múzeumainak, történelmi emlékműveinek és kultúrintézményeinek megsemmisitésé- ben, hatósági szerveinek szétrombolásában és tisztségviselő személyek meggyilkolá­sában. A bizottság feltételezi, hogy a tömeg­gyilkosságok nem egyes személyek túlka­pásainak következményei, erre utal az amerikai fegyveres erőknek az általuk megszállt területeken tanúsított azonos magatartása. A bizottság ezenkívül fi­gyelembe veszi, hogy a baktérium és vegyifegyver széleskörű alkalmazása az ország területén kísérletet jelent az egész nép, vagy a nép egy részének kiirtására. A bizottság véleménye szerint amerikai fegyveres erők bűnösök a fajirtásról szo­ló 1949. évi egyezményben meghatáro­zott bűncselekményben. E következtetések figyelembevételével a bizottságnak meg kell neveznie azokat, akiket nemzetközi bíróság előtt felelős­ségre kell vonni, hogy feleljenek _ ezekért a bűncselekményekért. A bizottság této­vázás nélkül kijelenti, hogy e bűncselek­mények közül többet nem tudtak volna elkövetni, ha azokról az USA kormányá­nak vezetői és az amerikai fegyveres erők felső parancsnoksága nem tudtak volna és anélkül, hogy az amerikai kormány vezetői és az amerikai fegyveres erők fel­ső parancsnoksága nem készítették volna elő ezeket a bűncselekményeket. A bi zotfság ezért vádat emel e személyek és a hadrakclt csapatok minden tisztje _ ellen, akik felelősek ezekért a bűncselekmé­nyekért. A bizottság ezenkívül vádat emel minden egyes katona ellen, aki résztvett a nemzetközi jog előírásainak ellentmondó parancsok teljesítésében. Ilyen következtetések levonásával tel­jesítettük azt a feladatot, amellyel a De­mokratikus Jogászok Nemzetközi Szövet­sége megbízott bennünket. Szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy borzalommal töltött el bennünket mindaz, amit Koreában a vizsgálat lefolytatása so­rán láttunk. Tudjuk, hogy akadnak so­kan, akik — éppúgy, mint közülünk egyesek Koreába utazásunk előtt — ne­hezen adtak hitelt a jelentésben idézett szörnyű tényeknek. Éppen ezért mint jo­gászok és mint egyszerű emberek ünne­pélyesen becsületszavunkat adjuk, hogy a megállapított tények helytállóak. Külön böző országokból való, különböző vallásu, politikai nézetű és anyanyelvű emberek vagyunk. Feladatunkat igyekeztünk lelki- ismeretesen és jogászi felelősségünk tel­jes tudatában elvégezni. A jelentés végül hangsúlyozza: A bi­zottság meggyőződése, hogy munkájával hozzájárult a béke nagy ügyének védel­méhez. A jelentéshez, amelyet a bizottság minden tagja aláírt, mellékelték az okmá­nyokat és a tanuk jegyzékét. Íál/áíí 711 Damns István (MSZT megyei titkárság), Mitterpach Ferenc (kis­kereskedelmi vállalat), Móricz Gyula (MÁV. pol. oszt.), Bartók And. rásné (pártlskola), Bedő Lórántt (városi tanács) elvtársak nem vettek részt a konferenciavezetők értekezletén. Sifter István (Borsodvidékl Gépgyár), Kosári Kelemen (megyei ta­nács), Molnár László (Műegyetem), Nics János (Pénzügyi Dolgozók Szoksz.), Szentkirályi Györgyné (ipari leányiskola) elvtársak nem vettek részt a tanulókörvezetők értekezletén. Miért...? Sürgős válaszukat várja a Miskolci Pártbizottság ágit. prop. osz­tálya! * A miskolci cipész kisiparosok termelőszövetkezetének Kazinczy utcai műhelyében egy hét alatt kétszer is tapasztaltuk, hogy órákon át távol volt a javításokat átvevő és a pénztárt kezelő szövetkezeti tag, mert „a központba hívták értekezletre“. A dolgozók joggal vetik fel, hogy az értekezletet tartsák mühelynyltás előtt, vagy után, vagy pedig valaki helyettesítse Ilyen esetben. Távollétében ugyanis nem vesznek át javításokat, a dolgozóknak újból kell jönniök, (— ha akkor ott ta­lálják —), másrészt a már kijavított cipők amúgy Is igen sok időt rabló kiadása Ilyenkor még nehézkesebbé válik, mert a megrendelőt küldik el, hogy váltsa fel a pénzt, visszaadni ugyanis nem tudnak, mert „zárva a pénztár". Párté _1 © t_____★ Hogyan harcoltak népnevelőink az országos kohászati konferencia útmutatásainak megvalósításáért L Csütörtökön Diósgyőrött értekezlet­re ültek össze az ózdi, borsojnádasdl, dlósgyőrvasgyárl népnevelők legjobb­jai, hogy kicserélve egymússal tapasz, talataikat, megbeszéljék, hogyan har­coltak az elmúlt év októberében meg­tartott országos kohászati konferen­cia határozatainak végrehajtásáért. A tanulságokban, tapasztalatokban gaz­dag, eredményes értekezleten részt­vett a Párt Központi Vezetősége Agi- táelós és Propaganda Osztályának képviseletében Herezeg Ferenc elv­társ, továbbá Harmati Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Po­fák János elvtárs, a Vasas Szakszer­vezet központjától, a Komárommegyei Pártbizottság megbízottai, a borsod- megjel kohászati üzemek pártbizottsá­gainak képviselői. Kovács Sándor elvtárs, a Megyei rártblzottság ng’t. prop. titkára meg­nyitó szavaiban vázolta az értekezlet jelentőségét és feladatait. Ezután Bel- lér Zoltán elvtárs, a Dlósgyőrvasgyárl Kohászati Üzemek Pártbizottságának ágit, prop. titkára tartott beszámolót üzemükről­„Termelési temlnfc realitása — a tíoíBczák miíiiói“ Elöljáróban idézte Sztálin elvtárs tanítását: „Ostobaság volna azt gon­dolni, hogy a termelési terv nem egyéb, mint számok és" feladatok fel­sorolása. A valóságban a termelési terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége- Termelési tervünk realitása a dolgozók milliói, akik új életet alkotnak, programunk realitása az eleven emberek, ml mind­annyian, a mi munkaakaratunk, kész­ségünk, hogy újmódon dolgozzunk, el­tökéltségünk, hogy ezt a tervet telje­sítsük“. Megállapította: nem tartottuk szem előtt a sztálini tanítást és kezdetben bizonyos meghátrálás, a nehézségek feletti siránkozás hangulata lett úrrá- Ez eltakarta előlünk azokat a tarta­lékokat, amelyeknek felszínre tárásá­val azonnal új erőforrásokat nyithat­tunk volna meg a felemelt tervek tel­jesítéséhez. Rákos! és Oerő elvtársak személyesen, nálunk tett látogatásuk­kal nyújtottak felbecsülhetetlen érté­kű segítséget Diósgyőr dolgozóinak; a múlt év októberében megtartott kohá­szati konferencia, az ezt követő mar­tinász és hengerész megbeszélés, ezév januárjában a gazdaságvezetők orszá­gos értekezlete adott hatalmas lendü­letet munkánknak. A kohászati konferencia óta min­den különösebb beruházás nélkül 27-100 tonna martinacéllal és 18-800 tonna hengereltáruval ter­melt többet előirányzatánál Diós­győr­A Martin-acélmű 1951 utolsó negye­dében 14.800, 1952 első negyedében 12 300 tonnával termelt többet, mint 1051 harmadik negyedében. A durva- bengerde 1051 utolsó negyedében 1(500, — 1052 első negyedében 12.200 tonná­val termelt többet, mint az előző esz­tendő harmadik negyedében. A nagy­olvasztónál ezzel szemben, bár van némi fejlődés, a legutóbbi hónapban komoly visszaesés következett be. D meggvfizés alapja — a példamutatás A kohászati konferencia bebizonyí­totta, hogy a terv reális, teljesítésé­hez meg vannak az objektív feltéte­lek. Felhívta a figyelmet a kemencék rendszeres karbantartására, a kiszol­gáló gépek, daruk rendszeres ellen­őrzésére, az öntecsberagadásnk meg­előzésére, a technológiai fegyelemre, a grafikon szerinti termelésre, az üze­mek jobb együttműködésére. Aláhúzta a Szovjetunió nagyér, tékű tapasztalatai, Amoszov, Bu- gyilkin, Rakcsijev elvtársak út­mutatásainak jelentőségét­ebben az évben csak ennél a kemen­cénél 11 nap esett kt a termelésből. A kommunisták álltak a terv telje­sítéséért folyó harc élére. Október­ben a Martinban 8 kommunista ol­vasztár teljesítette tervét, míg az elő­ző hónapban egy sem. Ebben a hónapban a Martin Í560, novemberben 4800, decem­berben 5920 tonnával termelt töb­bet, mint szeptemberben- A durvahengerdében szeptemberhez viszonyítva októberben 2600, novem­berben 3110 tonnával termeltek töb­bet. Jó eredmények mutatkoztak a. minőség javulásában Is. I nasrértékű szovjet tanácsok hasznosítása A pártszervezet és a műszaki veze­tőség között megjavult a kapcsolat. A pártszervezetek mindinkább élnek Jo­gukkal a termelés pártellenőrzésére. A Martinban Balajti elvtárs titkár rendszeresen beszámoltatja a műszaki vezetőket a termelési tervek végrehaj­tásáról, az alapszervezeti vezetőség határozatokat hoz a hibák kiküszöbö­lésére. « A műszaki vezetők rendszeresen résztvesznek a népnevelő értekez­leteken és ott is ismertetik a fel­adatokat­A Martinban az acélgyártó műveze­tők elmagyarázzák az olvasztároknak, hogyan kell végrehajtaniok a soron- iévő feladatokat- Heiner elvtárs a durvahengerdében napról napra érté­keli és ismerteti a brigádokkal az el­ért eredményeket. A Martinban az Á-műszak alap­szervezeti vezetősége a politikai isko­lák anyagában dolgozta fel a minőség javításával kapcsolatos feladatokat. A 0 műszak népnevelő értekezletén megtárgyalták Amoszov elvtárs taná­csait. A hulladéktéren a jó népnevelő munka eredményeként Amoszov elv­társ útmutatásai szerint rakják a hul­ladékokat, a teknők dtlagsúlya at azelőtti 4—5 mázsáról 7—8 mázsára emel­kedett­Népnevelőink a 10 mázsás teknő át- lagsúlyért harcolnak. Amoszov elvtárs ráirányította fi­gyelmüket a tonna/négyzetméter kiho­zatni emelésére­Az dtlagadagsúly 50 tonnáról 04 tonnára emelkedett- Ugyancsak Amoszov elvtárs taná­csát követve, Fancsalszki elvtárs már a csapolás idején hozzálát a kemence javításához. A kemencék rendszeres karbantartásának eredménye, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen kemencénél sem fordult elő ki­lyukadds. A grafitos fadugó használatával az öntőcsarnokban kiküszöbölték az adagelfolyást. A népnevelők egy-egy ankétjükön foglalkoztak a selejt, az öntecsszakadások csökkentésével. Hsrc a miMaisgrelem megszilárdításáért A kommunista példamutatás meg­valósításában nagy szerepe van a pártcsoportoknak. Pártcsoportjaink, ha még nem is töltik be teljes mér­tékben szerepüket, egyre eredménye­sebben foglalkoznak a hozzájuk be­osztott párttagokkal- Klovszkt elvtárs csoportjában mindenkinek van párt- megbizatása, mindenki résztvesz a pártoktatásban, műszak elölt rendsze­res megbeszélést tartanak. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy a Kiovszki-brigád első helyre ke­rült az olvasztárbrigádok orszá­gos versenyében­A szakszervezet, a műhelybizottsá­gok kezdenek a verseny gazdáivá Tál­ul. BukovszkI elvtárs, a Martin B. műszakjának műhelyblzottsági titkára kiskönyvébe napról napra beírja a versenyfelelőstől kapott adatokat a brigádok teljesítéséről, ezek alapján példaképül állítja oda az élenjárókat) serkenti a lemaradókat. Pártszervezeteink a műszaki veze­tőkkel karöltve szívós harcot folytat­nak az igazolatlanul kimaradozók el­len. A Martinból eltávolították az egyik notórius mulasztót, a durva- és finomhengerdében a dolgozók kö­vetelték a prémium elvonását azoktól) akik kimaradozásukkal hátráltatják * tervteljesítést. A kohászati konferencia újabb lö­kést adott a szocialista munkaverseny­nek, amely különöskép magas fokot ért el a,Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére tett vállalások teljesítésé­nél. • i Nem volt még versenyszakasz, amelyben olyannyira konkrét eé- j lókért versenyeztek volna dolgo­zóink, mint ekkor- Az öntőcsarnokban a technológiai fe­gyelem betartására, a rendre és tisz­taságra, a kemencesoron a kihozatalok növelésére tettek fogadalmat a szám­szerű tervelőirányzatok túlteljesítései mellett. \ A vállalások teljesítéséhez értékea segítséget nyújtottak a műszaki veze­tők. A Martin ezévi első negyedévi tervét 2594 tonnával szárnyalia túl) 12 százalékkal csökkent a program­eltérés, | az alsóöntések száma élérte a 80 —85 százalékot­A selejt, az elmúlt év novembert 84? százalékkal szemben ezév januárjában! 6.7, márciusban már 38 százalékra! csökkent. A munkafegyelem javulását Jelzik a következő számok: A durva- bengerdében 1951 harmadik negyede­ben 223, negyedik negyedében 01, ezév első negyedében 17 műszak esett ki. A nagyolvasztóban 1951 harmadik ne­gyedében 885, negyedik negyedében 078, ezév első negyedében 17 műszak­mulasztás fordult elő- A Martinban tavaly az utolsó negyedévben 0467 munkaóra esett ki a termelésből, ezév első negyedévében 3337. Feladataink Mindezek a számok mutatják #s országos kohászati konferencia óta elért fejlődést, de egyszersmind fi­gyelmeztetnek a további fontos fel­adatokra- A termelés még mindig nem eléggé egyenletes, a hónap végén most Is tapasztalható hajrázás, a grafikon szerinti termelés még nem ironosodott meg mindenütt. Fokozottabb gondot kell fordítani a berendezések kímélé­sére, különöskép a Martinban A se- lejtgyártókat épúgy meg kell bélye­gezni, mint a munkából kimaradozó- kat. Olyan légkört kell kialakítani) amelyben szégyen és gyalázat a selejt- gyártás, a népgazdaság ilyen megká­rosítása. Szorosabbá kell tenni a műszakok közti együttműködést, ki kell szélesíteni a Loy-mozgalroat, a Rőder-mozgalmat. Fokozottabb gon­dot keli fordítani a balesetelhárításra) a munkásvédelemre, a szabályok be­tartására. Méltóan készülve május 1-re, a munkásosztály nagy nemzetközi ünne­pére, erősítsük harcunkat, a második negyedévi terv teljesítéséért, túlszár­nyalásáért! — fejezte be referátumát Bellér Zoltán elvtárs. Beszámolóját számos hozzászólás követte, ezeket vasárnap ismertetjük. Csabai Kálmán festőművész Munkácsy-díjj'al kitüntetett képéről és további terveiről A kohászati konferencia határoza­tainak végrehajtásában elsősorban a kommunistákra vár nagy feladat. — Párttagjaink alaposan megtárgyalták a kohászati konferencia anyagát. Ke­mény kritikai szellemben felvetették a hibákat- A durvahengerdében Orbán elvtárs rámutatott arra, hogy nem sa- lakolják rendszeresen a kemencéket, így gyakran 40—50 em-es salak gyű­lik fel s ez természetszerűleg lassítja az öntecsek felmelegedését. Az elektro- acélműben brigádot alakítottak a minőség javítására. A népnevelők értékes vállalásokat tettek a munka megjavítására- Mertusz elvtárs a Martin-acélműben megígérte, hogy kiküszöböli a tülme- leg, vaz.v tülhldeg csapolást, csökkenti a kokillák beragadását, növeli az üst tartósságát­A népnevelők csoportos megbeszélé­seken vitatták meg a dolgozókkal a kohászati konferencia anyagát. A Martinban a II. számú kemencénél Joó elvtárs feltúrta, hogy nem fogad­ták meg Amoszov elvtárs tanácsait a kemencék tervszerű gondozására és karbantartására, ennek következtében Csabai Kálmán festőművész, akit „Tanulókör“ című képéért a Mun- kácsy-díj harmadik fokozatával tün­tettek ki, a következőket mondotta. — A kitüntetés igen nagy öröm­mel töltött el, mert abban Pártunk és kormányunk megbecsülését ér­zem a művészi alkotó munka iránt, amelynek fontos szerepe van a szo­cialista társadalom felépítésében. Ez a megbecsülés arra ösztönöz min­ket, képzőművészeket, hogy eszmei­leg még mélyebb tartalmú, művészi­leg még tökéletesebb müveket al­kossunk, olyan müveket, amilyene­ket a szocializmus építéséért hősi harcot vívó dolgozó népünk vár tőlünk. A Munkácsy.dljat „Tanulókör“ c. képemért kaptam, amt- • • -vát a szocialista iskola életéből merítet­tem: a jó tanuló segítséget nyújt társainak egy matematikai példa megértéséhez, Be akartam mutatni a képen a tábla előtti fesztelen helyzetben az egyes arcokon a prob­léma megértésének különböző foko­zatait, ami —- úgy érzem — sikerült is. Sikerült a szemlélő figyelmét is úgy ráirányítanom a kép mondani­valójára, hogy érdeklődéssel kísérje végig a tanulók arekifejezésein tük­röződő lelkiállapotot, a megértés különböző fokát. Nem volt könnyű munka, amíg a kompozíció eljutott a befejezettségig. Több mint egy évig foglalkoztam a témával, több­száz megfigyelést végeztem tanít­ványainkon. sok kisebb vázlaton rögzítettem elképzeléseimet, azután előbb a kép méreteinek megfelelő nagyságú szénrajz-vázlatof készítet­tem, végül megfestettem a képet. Jelenleg a Miskolcon augusztus­ban, majd Budapesten októberben rendezendő gyűjteményes kiállításra készülök. Foglalkozom a budapesti arckép-kiállításra készítendő két arckép kompozíciójával is. Júliusban a tiszalöki vízierömü hatalmas épít­kezéséről szeretnék nagyméretű ké­pet festeni. Közben tanulmányokat festek, gyarapítóm Ideológiai és szakmai tudásomat, hogy meg tud­jak felelni azoknak a szép és meg­tisztelő feladatoknak, amelyeket kultúrforradalmunk, s a szocialista építőmunka a képzőművészek elő állít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom