Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-08 / 82. szám

2 ÉSZ AKM AGYARORSZÁG Kedd, 1953. áprffls S. f M, V, Hyesztyerov, o Szovjetunió ReresKedelmi kamarája elnökének felszólalása a laoszival nemzetközi gazdosáoi értekezleten Április 5*én a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet lqrd Boyd-Orr (Ang­lia) elnökleiével folytatta munkájút. K. Uaris professzor (Finnország) elmondotta, hogy a Kelettel való kereskedelem meg­meri ette Finnországot a!lói a heves vál­ságtól, amelyet a nyugati országok kép­telenek elkerülni. Ezután az értekezlet munkájában rész­vevő szovjei küldöttek nevében M. V- Nyesztyero-v, a Szovjetunió kereskedelmi kamarájának elnöke szólalt fel M. V. Nyeszlyerov beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy ez az érle- kezlet minden eddigi nemzetközi gazda­sági értekezletnél élíogóbb jellegű, de eredményei sokban függenek a részvevők ki \ ánsá gától és jóakaratától Ezután a Szovjetunió kereskedelmi kamarájának nevében kijelen let*e, hogy a Szovjetunió hi akarj*» szélesíteni kereskedelmi kapcsolatait a lobbi országokkal. Foglalkozott azokkal a miHörfeéges aka­dályokkal, amelyek ez ulábbi időben a kejeskedelmi kapcsolatok fenntartása és kiszéle« leső eió lm nyomultak, majd hang­súlyozta, hogy a szovjet kereskedelmi szervező'ek mindig- szigorúan eleget tesz­nek vállalt kötelezet I cégeiknek és nincs szándékukban bárkit is kiszorítani a nem­zetközi piacokról. A gazdasági rendszerek különböző­sége nem lehet ak'daly az országok közötti egy üti működés fejlődése szempon jóból. A továbbiakban hangsúlyozta Nyeeztye* rov, hogy r Szovjetunió külkereskedelmi forgalma áLlandóan emelkedik és egyes országoknak a Szovjetunióval szemben folytatótI kereskedelmi korlátozásai nem akadályoznák meg a gazdasági tervek sikeres teljesítését és a népgazdaság szüntelen fejlődését. Sßt a Szovjetunió 1951. évi ipari termelése kétszeresen meg­halad a az 1940. évi színvonalat, egész sor termelési áaban pedig még jelentő­sebb az emelkedés. Ezután a Szovjetunió­nak a népi demokralikus államokkal létrehozott kereskedelmi kapcsolatairól beszélt, majd elmondta, hogy a Szovjet­unió a nyuga{európai, amerikai, délkeléi- ázsiai, középkelet' és afrikai országokban. 'rakminí Ausztráliában olyan árucikke­ket vásárolhatna, amelyeket azok expor­tálni szoktak és nagy mennyiségben ad* hatnak el nekik őket érdeklő szovjet gyártmányú árukat. Ilyen módon a háborúutáni maximér Us éld öt milliárd rubellel szemben, évi tíz-tize nőt milliárd értékű áru for" gag ma tehetne az említett országokr kai a Szovjetuniónak• Hang úlyozta, hogy ennek igen nagy Je­lentősége lenne az illető országok lakos­ságának foglalkoztatottsága szempon. já- bóL Egész sor ország különböző iparágak nsk hatalmas és szilárd felvevő piaca le­gelne a Sziovjelunió, ugyanakkor pedir nagymennyiségű különböző termékeket adna el a rászoruló országoknak. Hangsúlyosa Nyesztyerov, a szovjet-ó­angol kereskedelem növelése előtt álló nagy lehetőségeket. Ugyanez á’l a szov­jet-—francia^ szovjet—olasz, szovjet—hol­land, szovjet—belga viszonyaiban, vala­mint a Szovjetunió és a skandináv orszá­gok, Svájc, Nyugat-Németország, Ausz­tria viszonylatában is. Emlékezte.el t arra, hogy a háborúelőtti időben sok amerikai cég nagy áruforgalmat bonyo­lított le a szovjet külkereskedelmi szer­vekkel. Ennek felújítására és kiszélesí­tésére nagy lehetőségek vannak. Ugyan­csak mindkét fél számára előnyös volna a Szovjetunió és a latinamerikai orszá^ gok közötti kereskedelem fejlesztése. A szovjei külkeréskedelmi szervezetek hely­reálltának a kereskedelmi kapcsolatokat Japánnal is. A szovjet kereskedelmi szer­vezet a kölcsönös előny alapján szívesen fejlesztené kapcsolatait a déikelet'ázsiai, valamint a közel- és középkeíeli orszá" gokkal is. A szovjet ipari szervezetek echnikai segítséget nyújtanának az ipari üzemek, villany telepek és öntözőrendsze­rek tervezésében és építésében. A Szovjetunió szállítana ezeknek az or­szágoknak traktorokat és egyéb mezé gaz­da-ági gépeket is, ami elősegítené mező­gazdaságuk fejlődést' l. Nyesztyerov bejelentette, hogy a szovjet kereskedelmi szervezetek nemzeti valutáért is adnának el áruly ezek elleneitekét az illető or­szágokban használnák fel. A?. ügyletek elszámolásúi a nemzeti ban­kokon keresztül végeznék. Végül ismét annak fontosságát hang­súlyozta, hogy meg kell szüntetni a nem­zetközi kereskedelemben a megkülönböz­tet s minden formáját. A nemzetközi ke­reskedelem fejlesztése sokmillió ember érdeke. Befejezésül idézte J. V. Szálin szavait: „Aki békéi akar és kereskedelmi kapcsolatokra törekszik velünk, az min­dig támogatásra talál nálunk.” A Szakszervezeti Világszövetség nevé­ben Louis Saillan‘ fő1.'!kár szólalt fel. A szónok megállapította, hogy sok or­szág fegyverkezési politikát lolytat. Az értekédéi részvevőinek tapsvihara közben felhív*a a küldőiteket: érjék el, hogy a hadikiadásokra szánt összeget békés épít­kezésre, a lakosság életszínvonalának emelésére fordítják. A továbbiakban ja- va«olt*a, hogy az értekezlet javaslatai a köve'kező pontokon alapuljanak: I A politikai megkülönböztetés gya- .• kórja Iának felszámolása és a gaz­dasági kapcsolalok fejlődésének útjában álló akadályok elhárítása. O A békés termelés fejlődésének és a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztése lenének kidolgozása a nép jólé­tének emelése céljából. A hadikiadások ^ökkentése és az így felszabaduló összegek szociális, kulturális# és más, a nép élei színvonalának emelését szolgáló célokra való fordítása. Javaslat kidolgozása az ENSZ gaz- • dasági és szociális Tanácsa számá­ra, hogy az a kereskedeJmi kapcsolatok fejlesz.ése és az életszínvonal emelése érdekében Sevékenykedjék. Dzsan Csand (India) kijelentette, hogy India még mindig viseli a hosszanlártó gazdasági függőség súlyos következmé­nyeit. India érdeke megköveteli, hogy a gazdasági gyarmati stáiust teljes méilék­ben felszámolják. Indiának érdeke a va­lódi együttműködésen alapuló nemzetközi kereskedelmi kapcsok lók fejlesztése. A plenáris ülés után a nemzetközi gazdasági értekezlet szekciói ügyrendi üléseke! tartoltak. Az első szekció a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének problémáival, a második a szociális pro­blémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági egyiHl működés kérdéseivel, a harmadik pedig a kevésbé fejleit orszá­gok problémáival foglalkozik. Megválasz­totok a szekciók alelnökeit és felvették a megvitaiásra váró kérdéseket. A könnyűipari miniszter utasítása a minőséget érintő újítások bevezetéséről A könnyűipari miniszter utasítást adott ki, amelyben felhívja az újítási bizottsá­gok figyelmű: az újítások elbírálásánál fokozottan ügyeljenek arra, hogy azok bevezetése hogyan érinti a minőséget. Az oiyau újítás bevezetése előtt, aincjy befolyásolja a gyártás minőségét, kísérleti próbagyártást kelj végezni. A kísérleti próbagyártás során készített tér­mékek minőségét az tizem főmérnökének és minőségellenőrzési osztály vezetőjé­nek kell felülvizsgálni. Csak az ő jóvá­hagyásuk után lehet a folyamatos gyár­tást megkezdeni az újítás alkalmával. Az utasítás hangsúlyozza azt is, hogy a dolgozók figyelmét fokozottan a minőség javítását elősegítő újítások főié kell irá­nyi tani. . Mérséklik a borjúnevclési szerződést hűtő dolgozó paruszlok tejbeadási kötelezettségét A begyűjtési miniszter az állatállomány fejlesztése érdekében kiterjesztette a tejbeaxfási kötelezettségnél nyújtott ked­vezményeket a borjúnevelési szerződés esetére. Az önáLló termelőszövetkezetek és a III. típusú tszcs.lt tagjai, valamint az egyénileg dolgozó parasztok, akik ed­dig szarvasmarhát nem tartottak, de mostantól háztáji gazdálkodásuk, illetve saját gazdaságuk céljára üszőt állítanak be, a beállított üsző után az elléslői szá­mított egy év tartamára tejbeadási köte­lezettségükből 5(1 százalékos mérséklést kapnak. Annak az egyénileg dolgozó pa­rasztnak, aki az ál latforgalmi egyesülés­sel üszőborjú nevelésére köt szerződést, egy tehénre eső éves tejbeadási kötele­zettségét 50 százalékkal mérséklik. Amennyiben tszcs tag a háztáji gazda­sághoz tartozó tehén után, vagy dolgozó paraszt egyéni gazdaságához tartozó tehén után termelőszövetkezeti cso­porttal köt üszőborjura nevelési szer­ződést, akkor a tszcs tag, illetve az egyénileg dolgozó paraszt 50 százalékos kedvezményt meghaladó mérséklésben ré­szesülhet, ha a szerződő tszcs a többlet- mennyiség beadását kötelezően átvállalja. Az á.vállalást azonban a tszcs csak a kö zös állományára fennálló beadási kötele­zettség teljesítése után fennmaradó saját termelésű tejmennyiség terhére teheti. Az átvállalt mennyiség szerint emelni kell a tszcs beadási kötelezettségét. A begyűj­tési miniszter a továbbiakban tájé­koztatásul közli: 1953-ban a tej* beadási kötelezettséget minden egyes gazdaságra a földterület után fogják megállapítani és a kötelezettséget kizáró­lag tejben lehet majd teljesíteni. Ezért mindazok, akiknek jelenleg nincs tehe­nük, saját érdekükben legkésőbb az év végéig gondoskodjanak a szükséges te­hénállomány beállításáról teke te vágó kát ítélt el a bíróság Engedély nélküli seriésvágús miatt Ítélve cl a miskolci járásbíróság Fa­ragó Fajob és Kovács Károly kis- győri lakost 2090 forint pénzbünte­tésre, illetve 3 hónapi börtönre és 1Ö00 forint pénzbüntetésre. Szilágyi Áron hnrsányi lakos büntetése 1500 forint, K. Szabó Fajos harsány! la­kosé 1.300 forint. M. Oláh Bertalan kesznyétenl la­kos, Orosz János körömi lakos Ko­vács Oszkár horsodszentgyörgyi la­kos és Hallgató János, valamint Far­kas Fajos gesztelyi lakosok bárányt vágtak le engedély nélkül. Ezért büntetésük 400, 1300. 1500, 800, ilietys 500 forint, Vorosilov elvtárs látogatása Sztáliné árosban Kliment Jefremovies Vorosilov elv. társ, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a hazánkban tartózkodó szovjet kormányküldött­ség vezetője és Aiekszandr Jefremo- vics Bogomolov, a Szovjetunió kül- tígyníiniezterheiyettese, Gerö Ernő államminiszter kíséretében vasárnap meglátogatta Sztálinvárost és a Sztálin Vasmű építkezését. A szovjet vendégeket a sztáiin- városi dolgozók nevében Földes Fászló, a pártbizottság titkára és Sebestyén János, a nehézipari be­ruházási vállalat igazgatója üdvö­zölte. Vorosilov marsall elismerését fe­jezte kt azért a hősies építő mun­káért, amellyel a magyar dolgozók rövid két év alatt a pusztaságból új várost és gyárépületeket varázsol­tak elő. Elbeszélgetett kiváló sztá-1 Búcsúzáskor további sikereket kf ■ iinvárosi sztahanovistákkal, mérnö- vánt a nagy Sztálin nevét viselő mü kökkel, az építkezés problémáiról. | építéséhez. Vasárnap este hazautazott a felszabadulási ünnepségeken résztvett szovjet kormányküldöttség A hazánk felszabadítása 7. évfor­dulójának ünnepségein résztvett szovjet kormányküldöttség vasárnap este elutazott Budapestről. A Szov­jetunió kormányküldöttségének ve­zetője: Vorosilov elvtárs, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, valamint a küldöttség tagjai: Aiekszandr Jefremovies Bogomolov, a Szovjetunió küliigyminiszterhelyct. tese és Jevgenyij DimJtFijovlcs Ki- szeljov, a Szovjetunió budapesti nagykövete búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent népünk sze­retett vezére, Rákosi elvtárs. Ott volt a búcsúztatáson Dobi István, a Mi­nisztertanács elnöke, továbbá a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának és Központi Vezetősé­gének, a Népköztársaság Elnöki. Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja, valamint a baráti álla­mok budapesti képviselői. A szovjet kormányküldöttséget a határig el­kísérték Gerő Ernő államminiszter, Kiss Károly külügyminiszter és Szabó István altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagjai. P á r t é 1 e t + „A magasabb polkái színvonalért, a fegyelmaiellebb tanulásárT-moigalom eredményei A sátoraljaújhelyi járás területén folyó pártokle.tásban nemrégiben még komoly hiányosságok voltak. A politikai iskolákon nagy volt a hall­gatók fluktuációja, sok helyen szin­te hétröl-hétie cserélődtek a hallga­tók, ez is okozója volt annak, hogy nem volt kielégítő a politikai isko­lák elvi színvonala. A hallgatók nem készültek megfelelően az egyes fog­lalkozásokra, nem folytak élénk viták egy.egy kérdés megtárgyalá­sánál, nem kapcsolták össze szoro­san az elméletet a gyakorlattal. A politikai iskolák többségében a hall­gatók nem készítettek jegyzeteket. Amikor az Északmagyarországban megjelent Bpronkai István elvtárs kezdeményezése és felhívása „Előre a magasabb politikai színvonalért, a fegyelmezettebb tanulásért!“ jelszó­val, ft Megyei Pártbizottság lapjá­nak cikkét megtárgyaltuk a lírásé Páribizoltsáa iiiesen, azután osztáivértekezleten. Megállapítottuk Boronkai elvtárs kezdeményezésének jelentőségét és határozatot hoztunk a pártoktatás megjavítására. Első lépésünk az volt, hogy a propagandistákat és az ellenőröket közös értekezletre hív­tuk össze, szár.ibavettük a pártokta­tásban tapasztalható eredményeket és hiányosságokat, részleteiben fel­tártuk a fogyatékosságokat és rá­világítottunk. hogyan tudjuk meg­javítani a járásban folyó pártokta­tást Boronkai elvtárs felhívásának megvalósításával. Elsőként Artoljai elvtársnö, a füzérradványt politikai iskola vezetője, majd Moscsák elv­társ. a hollóházi alapismereti kör vezetője, utánuk valamennyi propa­gandista csatlakozott a felhíváshoz. Vállalták, hogy megszervezik a ta­nulóköröket, a tanulópárokat, rend­szeresen alkalmazzák a kiselőadáso­kat és a különböző szemléltető mód . szereket az elvi színvonal emelése érdekében. Bejelentették továbbá, hogy „Pártoktatás“ eimü falitáblát készítenek, megszervezik a kollektív sajtóolvasást, a tanulókörökön belül és a politikai iskolák foglalkozása után megvitatják a pártsajtóban megjelent nagyjelentőségű cikkeket. Ez értekezlet után a pártbizottság tagjai az alapszervezetek titkárai­val is megbeszélték, milyen teendőik vannak Boronkai elvtárs kezdemé­nyezésének az illető pártszervezet­ben történő megvalósítása érdeké­ben. Az alapszervezeteknél az agit.- prop. felelős elvtárs vezetésével há­romtagú oktatási bizottságot szer­veztünk. Ezeknek az oktatási bízott. Ságoknak feladata a tanulópárok és tanulókörök munkájának ellenőrzése, a pártszervezetben folyó oktatás szervezése és irányítása, a lemorzso. lódás elleni harc. Különösen nagy gondot fordítot­tunk az instruktorok munkájának megjavítására. Minden, instruktor elvtársat fele­lőssé tettünk két politikai iskola patronálásáért, személy szerint fele­lősek a politikai Iskola elvi színvona­lának emeléséért, a lemorzsolódás megszüntetéséért. Ajz ágit. prop. osztálynak 15 oktatási instruktora van, akik elvi és módszertani segít­séget adnak az előadóknak előadá­suk elkészítéséhez, a helyes vita­vezetéshez és rendszeresen minden héten az oktatási napon ellenőrzik a politikai iskolák munkáját. Az in­struktor elvtársak emellett ellenőrzik a tanulókörök és tanulópárok mun­káját is, segítséget adnak a politi­kai iskolák hallgatóinak a jegyzete­léshez. Különösen jó munkával tűnt ki ezen a téren Erdei elvtárs, a mikó- házai politikai iskola ellenőre. Gellért elvtárs, a nagybőzsvat politikát Is­kola ellenőre és Varga elvtársnö a széphalmi politikai iskola ellenőre, a sátoraljaújiielyi járásban Boronkai elvtárs módszerének he­lyes -alkalmazásával elértük, hogy ma már a járásban a párttagság 40—42 százaléka tanul, rendszeresen résztvesz a politikai iskolák foglal­kozásán. Sikerült megszüntetnünk a nagyarányú fluktuációt, emeltük az elvi színvonalat, a hallgatók vita­készségét és ma már — néhány po­litikai iskola kivételével — meg­szervezték a tanulóköröket, tanuló­párokat, a hallgatók felkészülten jer lennek meg a politikai iskolán. Ko­moly javulás van a jegyzetelés terén is, politikai iskoláink többségében a hallgatók már készítenek jegyze­tet az anyag tanulása során, jegy­zetelik a propagandista előadását is. Javult az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Ennek nyomán job. ban kidomborodott a politikai iskolák hallgatóinak példamutatása. Például: Rákosi elvtárs éLetének ta­nulmányozása során 320 politikai iskolai hallgató tett konkrét felaján. lást beadási kötelezettségének ha­táridő előtti teljesítésére, valamint termelési ere.dményének növelésére. A vállalásokat teljesítették. Nyiri községben a középfokú politikai is­kola hallgatói megfogadták, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapjára községükben tszcs-t alakítanak. Március 9-re 24 családdal megala­kult a termelöcsoport, néhány kivé. tellel a politikai iskola hallgatói mind beléptek a tszcs-be. Pártszer­vezeteink és propagandistáink job­ban megértették a pártoktatás nagy jelentőségét, bizonyítja ezt az is, hogy 262 új hallgatót vontak be — elsősorban pártonkívüli dolgozó pa­rasztokat — Rákosi elvtárs életének tanulmányozásába. Emelkedett a propagandista sze­mináriumok színvonala Is. A propa­gandista szemináriumról már csak néhány propagandista hiányzik, a szemináriumokon nemcsak az anyag elvi részét vitatják meg alaposan, hanem azt is megbeszélik, milyen módszerrel kell és lehet egy-egy el­vi kérdést a leghelyesebben össze­kapcsolni a falu konkrét gyakorlati problémáival. Jó módszerrel végzi munkáját Moscsák elvtárs, a holló­házi alapismereti kör vezetője, aki mindig alaposan készül a foglalko­zásra, előadásait úgy építi fel, hogy megmutatja, miként kell az anya­got átültetni a gyakorlatba, milyen feladatok vannak az üzemben. Az alapismereti körben tanuló hallga­tók Ö0 százaléka rendszeresen olvas sajtót, az olvasottakat az anyag ta­Két hónappal ezelőtt indult el Borsod- ivánkáról a „kotlóalja mozgalom”. A tsz. dolgozóinak példáját megyénk csaknem valamennyi harmadtipusu termelJ^oport- ja követte. Országosan is szép ej^drné- nveket értek el e téren a termeiofcsopor- tok. Megyénkben a tszcs-k között páros­verseny indult a miskolci „Uj élet” tszcs a „kotlóalja mozgalom" kiszélesítése érdekében versenyre hívta a miskolci .Táncsics” tszqs-t, az ujgyőri „Vörösuj- győr”, a bejőcsabai „Békét” és a göröm- bölyi „Petőfi” tszcs-t. A Budapesten jól bevált mintára több miskolci kisiparos megalakította a Ruhá­zati Javító Szövetkezetét, amely .Széche­nyi utca 46. szám alatt megkezdte műkö­dését. A szövetkezet célja az, hogy a dolgozók egy helyen kielégíthessék a ru­házkodásukkal kapcsolatos javítási szük­ségleteiket. Ma, amikor a nők minden té­ren fokozottabban bekapcsolódnak a ter­melő munkába, háztartási gondjaikba rendkívül nagy könnyebbséget jelent szá­mukra, hogy a szövetkezet olcsón és pon­nulmányozásánái és megvitatásánál fel is használják. Megszervezték a tanulókört, a fejlettebb elvtársak patronálják a gyengébben haladó elvtársakat, megtanítják őket a jegyzetelésre és felelősséget vállal, nalt azért, hogy az általuk patronált, elvtársak rendszeresen résztvesznek a foglalkozáson. Moscsák elvtárs po­litikai Iskolájának hallgatói élenjár­nak a termelésben, jó népnevelő munkát végeznek. Hasonló a hely­zet a fiizérradványi alapfokú és kö zépfoku, a mikóházi alapfokú, a széphalmi középfokú, valamint a, karcsai középfokú iskolán, ahol a propagandista elvtársak egyénileg is foglalkoznak a hallgatókkal, igye­keznek őket harcos káderekké nevel­ni. A politikai Iskolák eredményei egyre inkább megmutatkoznak a pártszervezetek gyakorlati munkájá­nak megjavulásában. Érvényesítjük a Politikai Bizottságnak azt a haiá . rozatát, hogy népnevelő csak az le­het, aki rendszeresen képezi magát, ennek eredményeként agitáció:; munkánk eszmei színvonala maga ­sabb lett, növekedett mozgósító ere , je. Az eredmények mellett azonban még mindig vannak hiányosságok oktatásunkban. Még jobban kell biztosítanunk a po­litikai iskolák elvi színvonalának emelését, az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolását. A hiányos­ság elsősorban abból adódik, hogy egyes előadó elvtársak nem készül­nek fel jól a foglalkozásra, nem je­lennek meg a propagandista szemi­náriumon. Például Szabó elvtárs többizben mulasztott a propagandis­ta szemináriumról, érthető, hogy politikai Iskoláját is gyengén vezeti, súlyos elvi hibákat Us követ el, pél­dául politikai iskoláján azt mondot­ta, hogy „a tszcs-ból úgyis állami gazdaság lesz“. Előadóink egy része még mindig nem foglalkozik egyé­nileg politikai iskolája hallgatóival, nem olvas szépirodalmat. Pártszervezeteink feladata! nap­ról napra növekednek, ezeket a fel adatokat sikeresen csak úgy tudják megoldani, ha egyre magasabbra emelik a párttagság elméleti kép­zettségének színvonalát. Ennek ér­dekében még jobban kell harcol­nunk a magasabb elvi színvonalért, a fegyelmezettebb tanulásért. FÉVAT JÓZSEF sátoraljaújhelyi Járási Pártbizottság ágit. prop. titkár. Előre a „kotlóalja mozgalom“ sikeréért! Megalakult a Miskolci Ruházati Javitó Szövetkezet A megyei tanács tszcs. csoportja is új versenyszakaszt indítóit a „kotlóalja mozgalom” kiszélesítése érdekében. A versenyszakasz április 4-től n#jus J-ig tart. A legjobb eredményt elérő termelő- csoport néprádiót kap jutalmul. A versenyhez csatlakoztak: ag ároktői „Vörös csillag”, a tiszadorogmai „Kos­suth” és „Hunyadi”, a tiszabábolnaí „Béke” termelőcsoportok tagjai és a hor- sodívánkai „Petőfi” és „József Attila” tsz dolgozói. tosan elvégzi a ruhák, fehérneműk, ágy.- nemük, szőrmcdolgok, kalapok, kesztyűk, harisnyák, stb. javítását. Szövetkezetünk az eredeti rendeltetésének már meg nem felelő ruhadarabokból kisebbet állít elő, vagy az anyag javát felhasználva, több darabból újat készít, ezzel a dolgozók és egész népgazdaságunk szempontjából igen fontos munkát végez. ív LÁGY ARI ENDRE levelező.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom