Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

'! IM M I Legnagyobb nemzeti ünnepünk Irta: PATERA LÁSZLÓ Sztálin elvtárs távirata Dobi Istvánhoz a felszabadulási évforduló alkalmából Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének Budapest Kérem a Magyar Népköztársaság kormányát és önt, Elnök elvtárs, fogadja szívélyes sze- rencsekívánataimat a nemzeti ünnep alkalmából. Kívánok a magyar népnek további sikereket a* új, szabad Magyarország építésében. J. SZTÁLIN Az operaházi ünnepség távirata Sztálin elvtárshoz 1944. DECEMBER 26. A Szovjet Tájékoztató Iroda közli, hogy a 3. Ukrán Hadsereg Esztergomnál egye­sült a 2. Ukrán Hadsereg csapatai­val- Budapest körülzárása megtör­tént- A rabló német fasiszták hazánk fővárosát a földdel egyenlővé akar­ták tenni, ezért Budapesten erős vé­delemre rendezkedtek be, Budapest és az egész ország népe szívszorongva figyelte a főváros sorsát. CZTÁLIN ELVTÁRS kiadta a ^ parancsot: „Budapestet nem azétrombolni, hanem felszabadítani /cell-" A hős szovjet csapatok ennek megfelelően nehéztüzérséggel nem lőt­ték a várost, hanem utcáról utcára harcolva, egyenkint tisztították mega házakat a fasisztáktól. Pest január 18-án, Buda február 13-án felszaba­dult. Hazánk fővárosából a szovjet csapatok kiseperték a német fasisztá­kat. Budapest felszabadítása után más­fél hónappal, 1945■ április 4-én, a Szovjet Tájékoztató Iroda hivatalos közleményben közölte a világgal, hogy ,,a március 16-tól április 4-ig folyó karcok során a második és harmadik ukrán hadseregcsoport csapatai Ma­gyarország egész területét felszabadí­tották a német hódítóktól-“ Ez a je­lentés tudatta mindenkivel, hogy a Szovjetunió dicső hadserege kímélve városainkat, falvainkat, minden érté­ket, amelyet a dolgozó nép kezemun- hája teremtett, áldozatos küzdelem­be^ leverte népünk kezéről a bilin­cseket és megnyitotta az új magyar jövő útját. A Szovjetúnió felszabadító szere­pét Rákosi elvtárs a pártfőiskoláu tartott előadásában így határozta meg: Szovjetunió hősi hadserege szajja- ültott fel bennünket is a német fa­siszták és nyilas csatlósaik szörnyű rabsága alól- Ezzel a tettével meg­nyitotta a demokratikus fejlődés előtt az utat- Világos, hogy népi demnkrú- viánk létrejöttének döntő előfeltétele, kiinduló pontja a Szovjetunió hősi karca és győzelme, e nélkül nem va­lósulhatott volna meg-'' SZABADSÁG ÉS FÖLD. Ez volt az elnyomott magyar nép vá­gya évszázadokon át, ezért harcoltak a nép legjobb fiai a törökök, a Habs­burgok és a hazai földesurak, kizsák­mányolok ellen. 1945. április 4 meg­hozta a szabadságot és egyúttal meg­teremtette a földosztás előfeltételét is. Április 4. teljesítette 1848. március 15. célkitűzéseit és megvalósította 1919 márciusának ügyét, mindazt, amiért a magyar nép legjobbjai küzdöttek. A Szovjetúnió hatékony segítségét sí felszabadulás első percétől kezdve éreztük és érezzük. Szovjet katonák építették az első pontonhidat Pest és Buda között, szovjet katonák adták az első darab kenyereket az éhező főváros lakosságának, ők voltak azok, akik lovakat adtak kölcsön és a tan­kokból adtak üzemanyagot a trakto­roknak, hogy megkezdődhessék a szántás-vetés. A diósgyőri és ózdi kohók szovjet érccel és koksszal kezd­hették meg a munkát és gyárthatták a vasúti sineket, hídalkatrészeket, .hogy az ország vérkeringése minél előbb meginduljon. Az amerikai Im­perialisták az első időtől kezdve tele- azájjal ordítoztak „a Magyarország belügyeibe való beavatkozásról“. Rá­kosi elvtárs a ,.beavatkozásról“ a következőket mondotta: „A szovjet „beavatkozások“ hazánk ügyeibe elég gyakoriak voltak és nagy hasznát a váltak Pártunk megerősödésének, csak nem úgy, ahogy az imperialisták be­állítani szeretnék. A Szovjetúnió úgy avatkozott be, hogy elengedte a jóvá­tétel felét, hogy a békekötésben meg­állapított határidő előtt hazaengedte hadifoglyainkat, hogy megindította, s nyersanyaggal látta el iparunkat olyan időben, amikor ezt máshonnan nem tudtuk, volna beszerezni, élelmet küldött, amikor meg voltunk szorulva IVIÉPI DEMOKRÁCIÁNK fejló­- ' désóben a további időben egyre inkább éreztük a Szovjetúnió minden- irányú segítségét és annak eredmé­nyességét. A legjobb szovjet ipari és .mezőgazdasági szakemberek jöttek el hozzánk, hogy tapasztalataikat átad­ják. Megyénkben Is számos szovjet küldött járt, Bárgyín, Amoszov, Nyi- kityin, Jegorov, Panyin elvtársak és sokan mások, akiknek tanácsait lel­használva igen nagy mértékben javult a kohók, martinok, hengerdék, stb. munkája- A tanácsadás, a tapasztala­tok átadása mellett a Szovjetúnió hatalmas anyagi segítséget is adott és ad országunknak. Nincs olyan gyá­runk, üzemünk, amely ne kapott volna szovjet gépeket. Csak a felsza­badulás után ismertünk meg sok olyan gépet, amelyről azelőtt nem is hallottunk. Minden ember csodál­kozva állt a Szovjetúnióból kapott hatalmas talajgyaluk, árokásó gépek, exkavátorok mellett és nézte gyö­nyörű munkájukat. A Szovjetűniónak ez az önzetlen, baráti segítsége azért is nagyjelentőségű, mert a Szovjet- űnió azokat a gépeket, azokat a ta­pasztalatokat bocsátja a rendelkezé­sünkre, amelyekkel a- kommunizmust építi. Mi már a kommunizmusba való átmenet gépeivel, tapasztalataival építhetjük a szocializmust és nem áz elmaradott régi technikával. Ez fej­lődésünknek, gyors előrehaladásunk­nak egyik alapja. Nemcsak a terme­lésben, — életünk minden területén megnyilvánul a Szovjetúnió segítsége, így emelhetjük ki például a kultúra területén kapott rengeteg támogatás;. Megyénkben is sok kiváló szovjet ének- és táncegyüttes — Alexandrov, Oszipov, Mojszejev — mutatta be a szocialista-realista művészet * minden szépségét. Népi demokráciánk 7 éve alatt el­ért eredményeink azt bizonyítják, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs vezeté­sével jól gazdálkodtunk a kezünkbe adott szabadsággal. A Szovjetűniónak és Pártunknak köszönhetjük, hogy népünk nem került újra a nagytőke és nagybirtok uralma alá, nem lett az imperialista rablók prédájává, mint a jiWs Tito uralma alatt nyögő Jugoszlávia. Rákosi elvtárs vezet le Pártunkat, népünket biztos kézzel az egyre boldogabb élet felé. Sikereinket annak köszönhetjük, hogy Pártunk legfőbb vezetői alkalmazni tudták a marxizmus-leninizmus tanításait a magyar . viszonyokra. Ha visszaemlék- szünk népi demokráciánk első éveire és értékeljük az akkori eseményeket, akkor látjuk valójában, milyen hatal­mas, zseniális munkát végeztek Pár­tunk vezetői. Például 1947. májusá­ban, amikor az ellenség általános :á- madást indított népi demokráciánk ellen, Rákosi elvtárs kiadta a jel­szót: „Fizessenek a gazdagok!“ és ez a jelszó megbontotta az ellenség fő táborát, a kisgazdapártot. Á félre­vezetett dolgozó parasztok — akik a kisgazdapártban Voltak — helyesel­ték e jelszót, de a földbirtokos és egyéb reakciós vezetők nem- Ennek nyomán állt be szakadás az ellenség táborában. Pártunknak ez a takti­kája, valamint az összeesküvés lelep­lezése megadta az alapot az 1947-es választási győzelemhez, amely- után Pártunk meggyorsíthatta a fejlődés ütemét. I \ OLGOZÖ NÉPÜNK tudja, mit ” köszönhet a Szovjetűniónak, mit köszönhet a nagy Sztálinnak, a Szovjetúnió kivezette népünket a ma­gyar történelem legszörnyűbb ka­tasztrófájából és önzetlen segítségé­vel a felemelkedés útjára vezette. Tudja ezt munkásosztályunk, amely felszabadult a tőkések uralma alOl, az ország gazdájává lett és alkoto erejének teljével munkálkodik a szo­cialista Magyarország felépítésen. Tudja ezt dolgozó parasztságunk, amely megszabadult a nagybirtokosok évszázados uralmától és nem kizsák- mányoltja többé annak a földnek, amelyet mindig a dolgozó parasztok munkáltak meg. Tudja ezt a dolgozó néppel együtt haladó minden értelmi­ségi, aki felszabadult a pénzeszsák hatalma alól és a jó munkát meg­illető megbecsülést élvezi. Tudja ezt egész dolgozó népünk, amely a ma­gyar szabadságharcok nagy hagyo­mányait évszázadokon át ápolta szí­vében és most megvalósulva látja leg­nagyobb álmát: a szabad, független Magyarországot. Mindennek tudatá­ban dolgozó népünk felismerte április 4 sorsdöntő jelentőségét hazánk életé­ben és ez évben is úgy készült ennek a napnak a megünneplésére, mint leg­nagyobb nemzeti ünnepére. A felaján­lások tömeg?, azok túlteljesítése mu­tatja, hogy dolgozó népünk húsába- vérébe ment át az a tudat, hogy az eddig kapott sok segítséget csak úgy tudjuk meghálálni, ha többet, jobbat, Draga szeretett Sztálin elvtársi Április 4-én, legnagyobb nemzeti ün­nepünkön, szabadságunk születésnapján, a szovjet-magyar barátság nagy ünnepén forró hálával és szeretettel köszönti Önt, drága Sztálin elvtárs a szocializmust épí­tő magyar nép. Minden magyar dolgozó első gondolata Önhöz száll ezen a napon, Önhöz akinek köszönhetjük, hogy hét esztendő teremtő munkájával szabad ha­zát építhettünk, hogy ez a hét esztendő évszázadot jelent népünk történelmében. Hét esztendeje az Ön lángeszű vezérlete alatt a dicsőséges Szovjet Hadsereg le­verte népünk kezéről űz imperialista rab­ság bilincseit és százados szabadsághar­caink beteljesedéseként megkezdődhetett a magyar munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a népéhez hű értelmiség hon­foglalása. Köszönjük Önnek, drága Sztálin elv- társ szabad hazánkat és boldog jövőnket! A szabadságot, a segítséget, amelyet Öntől, a kis népek nagy barátjától, a olcsóbban termelünk a béketábor erő­sítésére. IMI EGYÉNK DOLGOZÓI hősies harccal igyekeztek a vállalásu­kat túlteljesíteni. A diósgyőri óriás- kohó építői hóval, esővel, széllel küzdve, minden akadályt legyőzve teljesítették a vállalást, hogy a mai napon, felszabadulásunk 7. évfor­dulóján begyújthassák az óriáskohót. Martinászok, hengerészek, bányászok ezrei teljesítették ügy túl felajánlá­saikat, mint Dobrik Lajos ifjúmun­kás a Perecesi Bányavállalatnál, hogy 1050 csille szén helyett 1672 csiile szenet adott népgazdaságunknak. Dol­gozó parasztságunk legjobbjai is ki­tűntek a vállalások teljesítésében. A mezőcsáti „Vörös Csillag“ tszcs, Eger- tövő szövetkezeti község és sok más község parasztsága a kedvezőtlen idő ellenére is elvégezte a tavaszi kalá­szosok vetését- Az egyre növekvő eredmények azt bizonyítják, hogy nagy léptekkel haladunk azon az úton, amelyen a Szovjetúnió vezeti a békét akaró emberiséget. Legnagyobb nemzeti ünnepünkre a Szovjetúnió, a népi demokráciák és a hatalmas Szovjetuniótól kaPtunk- min­den erőnkkel dolgozó népünk üdvérc, boldogulására fordítjuk- Szavaknál szeb­ben beszélnek erről népünk alkotásai, ihféhány esztendővel ezelőtt még csak azt mondhattuk, hogy eltüntettük a fa­siszta dúlás nyomait. Ma már nemcsak a romok helyén újjáépített országra, ha­nem épülő új városainkra mutathatunk- arra is, amely a Duna partján, hajdani rozzant viskók helyén hatalmas üzemével, kertes utcaival es tereivel az Ön nevét, az Ön iránt érzett örök hálánkat hirdeti. Győzelmeinket, építőmunkánk sikerét annak köszönhetjük, hogy országvezető Pártunk példaképe a Szovjetunió nagy Kommunista Bolsevik Pártja, gépünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs, így ma­gyarázta eredményekkel gazdag életét: ..Legtcfbbet annak köszönhetek, hogy ko­runk két legnagyobb lángelméje, Lenin és Sztálin tanítványa lehettem”, S ez így igaz egész népünkre. A magyar nép an­nak köszönheti a felszabadulás utáni esz­tendők legnagyobb eredményeit, hogy ma még elnyomott országok kommu­nista pártjai elküldték képviselőiket, bizonysága ez annak, hogy április 4. nemcsak a magyar dolgozó nép ün­nepe, hanem ünnepe az egész szocia­lista tábornak, az egész nemzetközi béketábornak. Dolgozó népünk ered­ményei, sikerei egyszersmind a nem­zetközi béketábor vívmányát is. Ezen az ünnepen velünk együtt örvendenek a kommunisták, s a békeharcosok a világ minden táján és országában, büszkén tekintenek a magyar munkás- osztályra, a dolgozó népre, amely a szocializmus építésének meggyorsítá­sával járul hozzá a béketábor erőinek további növeléséhez. SZABADSÁG UNKÁT el akarták venni tőlünk Beloiannisz elv­társ gyilkosai, boldog életünket el akarnák venni a baktériumháború őrült gonosztevői- A magyar dolgozó nép nem adja a szabadságát! A sza­badság megvédése érdekében fokoz­zuk a munkát, erősítjük Néphadsere­günket. Egyre jobban követjük a Szovjetúnió útmutatásait, mer: meg­bizonyosodtunk arról, hogy így válik mind gyorsabbá előrehaladásunk. Lenin és Sztálin eszméi vezérlik, hogy a hatalmas Szovjetunió népeinek példáját követve, teremt szocialista ipart, szocia­lista mezőgazdaságot, szocialista tudo­mányt és művészetet. Minden eredményünk forrását, szovjet hősök vérével m. gszentelt szabadságun­kat, békénket, szocializmust építő hazán­kat mindennél, az életünknél is jobban becsüljük- Dolgozó népünk, amely hét esztendő óta a szabadság és a békés épí­tőmunka áldásait élvezi, sziklánál szilár­dabb abban az akaratban, hogy szembe­száll a pestis és kolera szövetségeseinek, az imperialista tömeggyilkosoknak min­den háborús merényletével. Felszabadulásunk ünnepén megfogad­juk nagy tanítónknak, barátunknak ét vezérünknek, drága Sztálin elvtársun\- nak, hogy békeműveink építésével, ha­zánk erősítésével tovább szilárdítjuk a béke arcvonalának reánk eső szakaszat. Erőn\et nem Rímelve helytállunk, mind­végig kitörtünk a bé\e nagy ügye mel­lett — a teljes, a végső győzelemig! hogy az urak korhadt és elmaradott Magyarországának romjain megalkos­suk az új Magyar Népköztársaságot-, a magyar nép valóbán demokratikus államát, amelybeD minden hatalom a munkásosztály vezette dolgozó népé, amely népünk szabad akaratából, a Szovjetúnió hathatós támogatásával gyors ütemben építi az új szocialista társadalmat. Hét év alkotó munkájának ered­ményekép nemcsak a romokat taka­rítottuk el, hanem mint népünk ve­zére, Rákosi Mátyás elvtárs megálla­pította „hazánk mezőgazdasági or­szágból ipari országgá alakult át és ez az átalakulás gyorsan folytatódik.“ Rákosi elvtársnak ez a rövid mondata összefoglalja a szocia­lista iparosításnak azt a törté­nelmi jelentőségű folyamatát, amely rövid néhány év alatt meg­változtatta országunk egész képét és jellegét­Hazánknak ez az ipari országgá való átalakulása tüneményes gyorsa­sággal megy végbe. Míg a második világháborút megelőző húsz év alatt az egész gyáripar termelése évenkint átlag egy százalékkal növekedett, egyedül az utolsó év folyamán gyár­ipari termelésünk több mint 30 szá­zalékkal emelkedett, vagyis az egy százalékos emelkedést, Április 4. után új feladatok, még nagyobb munkák állnak előttünk. A felszabadító szovjet hősök példájából erőt merítve kell harcolnunk a máso­dik negyedévi terv túlteljesítéséért, az elmaradt mezőgazdasági munkák gyors befejezéséért. Tudatában kell lennünk annak a nagy felelősségnek, amely reánk hárul a béke megvédé­sének, a szocializmus építésének arc­vonalán. A felszabadulás ünnepén fogadjuk meg, hogy a továbbiakban ügy dolgozunk, úgy harcolunk, hegy maradéktalanul végrehajtjuk Pártunk célkitűzéseit, továbbra is méltók le­szünk a békéért harcoló népek barát­ságára és arra a szüntelen támoga­tásra, amelyben a Szovjetúnió része­sít bennünket. Éljen hazánk felszabadulásának 7. évfordulója 1 örök dicsőség és hála függetlensé­günk támaszának, a felszabadító Szovjetűniónak! Éljen a béke lánglelkű zászlóvivője, a magyar nép igaz barátja, a nagy Sztálin 1 • ? Ünnepi díszelőadás az Operaházban hazánk félszabaduSásának 7. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága és a bu. dapesti városi tanács csütörtökön este az Állami Operaházban ünnepi díszelőadást Kiss Károly elvtárs Hetedik évfordulóját ünnepeljük ma hazánk felszabadításának, népünk újjászületésének. Hét esztendővel ez­előtt a Szovjetúnió hősi hadserege véget vetett a német fasiszták és nyi­las csatlósaik gyilkos uralmának, sza­baddá tette a magyar népet és meg­nyitotta előtte a haladás és a demo­krácia útját. Az évszázados elnyomás alatt szenvedő magyar nép a Szovjet- úniótól nyerte vissza szabadságát, nemzeti függetlenségét, amelyért tör­ténelmünk sorún annyiszor sikertele­nül hullatta vérét. Ezért vált 1945 április 4-e hazánk történelmének legjelentősebb forduló­pontjává. Ezért ünnepeljük ezt a napot legnagyobb nemzeti ünnepünk­ként, amelyen a magyar dolgozók milliói, minden hazáját szerelő magyar forró szeretettel, a héila mély érzésével köszönti felszaba­dítónkat, a hatalmas Szovjet­rendezett hazánk felszabadulásának 7. évfordulója alkalmából. Dobi István, a Minisztertanács elnöke megnyitója után Kiss Károly elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bízott" ságának tagja, külügyminiszter mondot' ta el ünnepi beszédét. ünnepi beszéde úniót, a népünk szabadságáért oly nagy véráldozatot hozó hős szovjet népet és lánglelkű vezé­rét: a nagy Sztálint. A felszabadulás óta eltelt hét esz­tendő folyamán hazánkban hatalmas, tényleg korszakot alkotó változások mentek végbe. A magyar nép gyors és szilára léptekkel halad előre a népi demokrácia és a szocializmus útján, amelyet a felszabadítás nyitott meg előtte­A saját sorsának urává vált magyar nép tűrhetetlenül követte a magyar dolgozók nagy pártjának, a Kommu­nista Pártnak és a fejlődés menetéi messze előrelátó vezérének, a mi sze­retett Rákosi Mátyás elvtársunknak országépítő munkára és a nép ellen­ségei elleni kérlelhetetlen harcra hívó szavát a felszabadulás óta eltelt hét esztendő során hatalmas alkotó erőről, megrendítlietetlen szilárdság­ról tett bizonyságot. így vált lehetővé. m * s K c L C & Éljen április 4, hazánk felszabadulásának 7. évfordulója! 1 T| * r« *r i—i «_ i- ■ ■ - m _ r«r Szeretettel üdvözöljük I . L B Ä 1/ m A m y A I 111%# A f ^ Miskolcon Boivinnik B 11 R |m fal 1 M SC \ B fllA szovjet sakkvilágbajnokot! Vili. éviolyam 80. szara Ara 50 fillér Miskolc, 1952 április 4, péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom