Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-01 / 77. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1952. April!« 1, orÉljen április 4, hazánk felszabadulásának 7. évfordulója! Sztálin elvtárs ieieniéiéíien őst vépet tanuljunk a bolseaik párt tapasztalataiból az OSZSZSZX Legfelső Tanácsának ülésszaka fi sépállümások pártszemzeieitó szerese a íöídmüvelés magas kuftarájáérl »ivott lankai Moszkva (TASZSZ) Moszkvában befejezte munkáját az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának második ülésszaka, amelyen jováliagyták a köztársaság 1952. évi állami költségvetését. Március 29-én zajlott le a Kremlben az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa második ülésszakának záróülése. Este hét órakor a Uormánypáholyban megjelent I. V. Sztálin, V. M. Molotov, G. M. Malenkov, L. I*. Berija, K. J. Yorosilov, A. I. Mlkojan, N. A. Bulganjin. L. M. Kaganovics, M. Hruscsov, N. M. Svemylk, 51. A. Szuszlov, P. K. Ponomarenko és M. F. Skirjatov, akiket a képviselők és a. vendégek hatalmas tapssal fogadtak, hosszú percekig éltették Sztálin elvtársat, a Párt és a kormány vezetőit. A záróülésen jóváhagyták az OSZSZSZK legfelső Tanácsa elnökségének az első és a második ülésszak közötti időszakban hozott rendeletéit. Ezután megválasztották a köztársaság Legfelső Bíróságát, majd minthogy a bíróság tagjainak felhatalmazása lejárt, az elnöklő Leonid Szolovjov berekesztette az ülésszakot. Budapestre érkezett a román kormányküldöttség A hazánk felszabadításának 7. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre hétfőn délelőtt Budapestre érkezett a Román Népköztársaság kormányküldöttsége. A küldöttséget Chivu Stoica igazságügyminiszter vezeti, tagjai Miron Constantinascn, a Román Népköztársaság tervhivatalának elnöke, Jacob Teclu vezérőrnagy és Constantin Vastlachc szta_ hánovista. Ugyancsak hétfőn délelőtt érkezett Budapestre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányküldött, sége. A gépállomások pártszervezetei a földművelés magas kultúrájáért vívott harc első vonalában állnak. A gépállomások munkájának minőségétől függ, mennyire használja ki a mezőgazdaság a gépeket, milyen mértékben növekszik a gépi meg munkálás alá vett szántóterület aránya. A gépállomások jó vagy rossz munkájától nagymértékben függ az egész szovjet mezőgazdaság előrehaladásának üteme. A gépállomások pártszervezetei, amelyek a kommunizmus megvalósulása szempontjából döntő terület: a mezőgazdasági gépesítés munkáját vezetik és ellenőrzik, annak tudatában végzik munkájukat, hogy az összefüggéseiben kihatással van az egész szovjet nép előrehaladásával. A ml területünkön a gépállomások és erdövédöállomások pari szervezeteinek taglétszáma mintegy 2000 dolgozó. Alapszerveink a pártonkívüli aktívára s mintegy 4000 kom-szomolista gépkezelőre is támaszkodhatnak a munkában. Az utóbbi években a gépállomások és erdövédöállomások pártszervezetei több kiváló traktor- és kombájnvezetővei erősítették soraikat. A párttagok, komszomolis. ták és pártonkívüli aktívák ezrei — az a hadsereg, amellyel a pártszervezetek a mindenkori termelési feladatok maradéktalan és minél sikeresebb megoldására mozgósítják a dolgozókat, R aáGülomások zsltácüs kollektívája fáradhatatlanul dolgozik. A népnevelők rendszeresen tartanak beszámolót a bel- é3 külpolitikai helyzetről, újságfelolvasást a kommunizmus építésének eredményeiről s a szocializmus alapjainak sikeres lerakásáról a népi demokráciákban. Az általános kérdések megvitatása mellett a népnevelők verseny-beszámolókat tartanak és a munka javítására vonatkozó javaslatokat tesznek. Fontos, hogy a pártszervezet összekapcsolja politikai munkáját a gyakorlati feladatokkal. Az az agl- tációs kollektíva végez jó munkát, amely a dolgozók látókörének kiszé. lejtésével, műveltségi színvonalának emelésével odaadó munkára, a nehézségek leküzdésére nevel. Ilyen munkát végzett a nyetrubezi gépállomás pártszervezete. Ez á gépállomás határidő előtt teljesítette múlt évi tervét és a traktorok javításával is határidő előtt végzett. Nem kis része van a sikerben annak, hogy mind a 17 párttag jó példával járt elöl a munkában és tettekkel ad hitelt szavainak. A gépállomások pártszervezetei minden támogatást megadnak azoknak az élenjáró dolgozóknak, akik miután felismerték egy.egy új módszer, vagy szervezési forma előnyeit, ezek alkalmazására, a gyakorlatban való bevezetésére szervezik társaikat . Az új munkamódszerek elterjesztésében a kommunistáit járnak elöl. A hitrovszki gépállomás kommunistáinak kezdeményezésére i! tiakioros ferdék bevezettél) az óraiiteratervet és felhasználják az országoshirú gépkezelők e téren szerzett hasznos tapasztalatait. Az őraütemterv elkészítése biztosítja a jó munkaszervezést, a teljesítmény egyenletességéé és ellenőrizhetőségét az egyes műszakokon belül. Az óraütemterv a normák jelentős túlteljesítéséhez segíti a brigádokat. N Borogyin és V. Csemyisev a normában előírt 32 hektár helyett őraütemterv alapján dolgozva 63 hektárt vetettek be egy nap alatt. Az új módszer széleskörű elterjesztése eredményezte, hogy a gépállomás túlteljesítette szerződéses kötelezettségeit és csökkentette a gépi munka önköltségét. A szpartakovi gépállomás párt- szervezete minden részletében Irányítja és ellenőrzi a gépállomás munkáját. A pártszervezet vezetésének és a versenyfelajánlások rendszeres, következetes ellenőrzésének köszönhető, hogy a gépkezelők már február l.re befejezték a traktorok és mezőgazdasági gépek javítását. A karbantartási, javítási munkák meg. kezdésekor a népnevelők ismertették a gépkarbantartás terén legjobb eredményeket elért brigád tapasztalatait, ilymódon a dolgozók konkrét segítséget kaptak a pártszervezettől. A pártszervezet ellenőrzi a gépállomások igazgatóságáA teheránl békeharcosok gyűlésen tiltakoztak az Imperialista gyarmatosítók háborús politikája és baktériumháborúja ellen. A gyűlés után a demokratikus ifjúsági szervezet tagjai zárt menetben szervezetük székháza felé vonultak és jelszavakat: kiáltottak. nak munkáját. Az igazgató, a mechanikusok és a brigádvezetök rendszeresen tartanak beszámolót a vezetőségi ülésen éa a taggyűléseken. fi területi pártbizottság és a kerületi pártbizottságok minden rendelkezésre álló eszközzel erősítik a gépállomások pártszervezeteit, Megvitatják a pártvezetösé- gek jelentéseit, beszámolóit, rendszeresen tárgyalják a gépállomások munkájával kapcsolatos kérdéseket. A pártszervezetek titkárai a gépállomások sajátos problémáival és feladataival foglalkozó előadásokat hallgatnak. Ilyen kérdés például, amelyet a titkárok alaposan megvitattak: melyek a gépállomáson működő szakszervezet és komszomol. szervezet Irányításának legjobb módszerei, Tsrülfrfirk kolhozaiban az idén gépek végzik el a vetési munka 90 százalékát. A gahona- nemüek 90 százalékát kombájnok fogják betakarítani. A gépkezelők felajánlották, hogy annyi traktorvezetőt képeznek ki, illetőleg képez nek át, hogy minden traktorra két szakképzett ve*ető jut majd. Vállal, ták, hogy ebben az idényben a trak. torok átlagteljesítménye, 15 lóerős traktorokra számítva, 600 hektár lesz. A verhovl gépállomás dolgozói vállalták, hogy a hozzájuk tartozó' kolhozokban gabonából 16.5 mázsa, kenderből 6.5 mázsa, burgonyából pedig legalább 155 mázsa lesz a hektáronkinti terméshozam. Az orlovszki terület gépállomásai a pártszervezetek vezetésével indulnak harcba az új kenyérért, a szovjet. földek gazdag terméséért. (D. Zemljanszkij, az orlovszk- területi pártbizottság titkára. ? A békeharcos fiatalokat a rendőrség és katonaság brutálisan megtámadta. öt személy meghalt és sokan megsebesültek. Az iráni kormány a főváros területére kihirdette a kivételes állapotot. Az utcákon este 11 őrá és hajnali 5 óra között tilos a közlekedés. Két hozzászólás nz Eszakmagyarorftzüg által rendezett ózdi „szembesítéséhez Az Rszakmagyarország által öwlon rendezett „szembesííés“ alkalmával a gyári közlekedés vesetői megígértél» hogy változtatnak, javítanak munkájukon. Nem sok jelét látjuk azonban annak, hogy megtartják ígéretültet. Március 27-én az acélmű valamennyi kemencéje több órán át anyagra várt, holott a kohó rendezőjében 11 vagónnyi szükséges anyag állt. Többszöri kérésünkre végre reggel 7 órakor 5 vágón anyagot, az acélműhöz szállítottak, de ez a mennyiség 9 órára elfogyott. Újból többször sürgettük, de megfelelő, gyors intézkedés nem történt. Csak a délutáni órákban kaptunk ismét anyagot. Ugyanez megismétlődött az éjszakai műszakban is. Az alsóhányón folyó vaskiterme- lésnél a megrakott kocsik 16—24 órán át állnak elszállításra várva. A közlekedés ezzel Is akadályozza az acélmű anyagellátását, emellett más területen is kocsihiányt időz elő. Itt a legfőbb Ideje, hogy a közlekedés ne csak ígérje, hanem valóban változtasson is tűrhetetlen munkáján. Acélmű anyagmozgatói Az Eszakmagyarország által rendezett szembesítés nyomán az acélműben rögtön több fontos intézkedést tettünk. A kohó üzemvezetőségével megtárgyaltuk, milyen kívánságaink vannak a nyert- vas minőségével kapcsolatosan. Meg is ígérték a vas megjavítását. A csarnoki főmesterek utasítást kaptak arra, hogy a nyersvas szállítását a grafikon szerint ellenőriz, zék, az öntödarut időben biztosítsák, hogy az üstöket a legrövidebb időn belül visszakapja a nagy- olvasztó. A kohó és a forgalom munkájában változatlanul nagy hibák vannak. A nyersvas minősége még mindig nem megfelelő. A forgalom még rosszabb, mint eddig. A diszpécserek nem tartanak kapcsolatot az acélművel. A rakodóüzem is tett ígéretet arra. hogy mindent megtesz az acélmű zavartalan anyagellátása érdekében, de most is megtörténik, hogy az üzemünk számára nélkülözhetetlen anyagokat felrakják ugyan a kocsikba, de a lerakásról nem gondoskodnak, emiatt ezek a kocsik napokon át állnak. JÁSZ AI GYULA Szemérmetlen választási trükk volt az Adenauer elleni „merénylet“ Berlin (MTI) A müncheni rendőrigazgatósúg csütörtökön este lefoglalt és felben toll egy, Adenauer kancellárnak címzett postacsomagot, amely pokolgépet tartalmazót!. A pokolgép a csomag felbon'ásakor felrobbant, és öt személyt súlyosan meg- sebesíteíi- Az egyik sebesült. Reichart müncheni, rendőrtisztviselő, péntekre virradóra belehalt sérüléseibe. A demokratikus német sajtó szómba' Ion egyöntetűen megállapította, hogy e csütörtöki „merényiéi'’, amely egy három gyermekes családapa életéi követelte áldozatul. nem más, mint Adenauer sze- mérmellen trükkje, amellyel a vasárnapi bajorországi községi válasz! ások eredményére akart befolyást gyakorolni. Ezért rendezgette a pokolgépes tragikomédiát Münchenben. Bajorország fővárosábanOstromállapot Teheránban Grófok, bárók, főpapok, Damascén szerzetes — és a miskolci „kószínház“ T> estet is megelőzve Miskolcon kapott először állandó hajlékot a magyar színművészet. Ebben elévülhetetlen érdemel vannak a borsodi hazafiaknak. A miskolciak, borsodiak színház- szeretetének mély gyökerei vannak. Már az 1700-as évek végén volt it.t egy kezdetleges „theátron“, amely azonban 1797-ben leégett. Később Wesselényi Miklós kezdeményezésére 1802-ben nyári színházat, építettek. Wesselényi ennek megépítését azért szorgalmazta, hogy Kolozsvárott szervezett színtársulata Miskolcon is látszhassák. Érdemes megemlékezni az emlékezetes nyári szinkör építésének egyik jellemző epizódjáról. A színkör felépítése nagyrészt Izdentzy Antal diósgyőri prefektuson múlott- Wesselényi Miklós — Miskolczy György megyei főpénztárnok javaslatára — híres méneséből egy „harmadfű csikót“ ajándékozott a prefektus katonatiszt fiának, hogy a prefektust megnyerje a nyári színkör mielőbbi felépítésének biztosításához- Ennek az ajándéknak volt nagymértékben köszönhető, hogy a színkör 1802-ben el is készült és Wesselényi társulata Kótsi Mihály színész igazgatásával megkezdhette előadásait. ★ A magyar színészet ügye 1815-ben emelkedett Miskolcon országos jelentőségre, amikor a németek és a németlakáj főurak által Pestről kiszorított Magyar Játszó Társaság Itt keresett új működési területet s itt 8karta bevárni, amíg a pesti állandó magyar színház felépül. Kétéves miskolci szereplésével ez a társaság lob- bantotta új lángra Miskolc és Borsod népének hazafias lelkesedését és lelkes közhangulatot teremtett, amely követelte: létesítsenek Miskolcon állandó magyar színházat- így történt azután, hogy Borsod megye közgyűlése ISIS február 24-én nagy lelkesedéssel elhatározta állandó magyar színház — „kőszínház“ — építéséi Miskolcon. A határozat kimondta: miután a pesti Színház ügye már 20 éve húzódik, a Borsod megye által e célra felajánlott 1060 forintot is a miskolci színház építési költségeire fordítják. Amíg Pesten a néraetlakáj főurak, papok kifejezetten hátráltatták a pesti magyar színház megépítését, Kassán akadt egy hazafiasán gondolkozó arisztokrata, Dessewffy József, aki megértette az idők szavát és felkarolta, magáévá tette a miskolci színház ügyét. Szrogh Sámuel, Erős József és Mlskolezy György, a leendő theátrumnak a megyegyűlés által kijelölt igazgatósági tagjai azért fordultak Dessewffy Józsefhez, mert ismerték haladó gondolkozását és számítottak arra, bogy széleskörű összeköttetései révén nagy segítséget nyújthat a megindult gyűjtési mozgalom sikeréhez. így is történt, Dessewffy nemcsak Borsod megye, hanem a környező megyék nagybirtokosait, akkori vezető rétegeit is felszólította: adakozzanak tehetségük szerint a miskolci színház javára, ömagn 500 forinttal nyitotta meg az adományok sorát. Egyik levelében így írt Szrogh Sámuelnek: „Fő dolog megmutatni, hogy egy — hasznos, díszes nemzeti kívánságot he lehet teljesíteni az országló szék ás a. hatalmas rossz hazafiak segedelme nélkül is ■ ■■“ ★ \ hazafias ügyért lelkesedő “A Dessewffy sok keserű tapasztalatot szerzett a borsodi és a környező megyékben lakó grófok, bárók, főpapok körében, akiknek túlnyomó része semmiben sem különbözött azoktól, akik a pesti színház ügyét gáncsolták. Ezekről a szomorú tapasztalatokról írt Kazinczy: Ferencnek is. Ennek a levelének adatai arra mutatnak, hogy ha valamelyik főúr, főpap adott is* csak azért adott, mert egyszerűen szégyelte azt megtagadni. A legtöbb gazdag főúr és főpap különböző ürüggyel szemérmetlenül megtagadta a gyüjtőív aláírását, vagy szégyenletesen kicsi ösz- szeggel járult a hazafias célhoz. A leglelkesebb adakozók a kisebb birtokosok, a hazafias értelmiségiek és az iparosok közül kerültek ki. De beszéljenek erről Dessewffy alábbi sorai : „ . ■. Gróf Csáky Emmdnuel ■ ■ . azt iizené, hogy jó magyar szíve van, de lyukas az erszénye Tatán a szívét vette erszényének, mert nekem úgy tetszik, hogy nála■ semmi sem épehh a zsarskójándl• Fáy, a dupla főispán mentegeié magát és azt mondd, hogy még nem tudja magát elhatározni a summa iránt, de hogy bizonyosan fog adni Ez a nagyságos úr fél, nehogy hazafiúsága nagyon messze ragadja. Az öreg gróf Wolkenstein, Rákóczi maradék (valamint a nádor- ispán, aki a pesti magyar theátrumot akadályoztatja, Árpád maradéka), azt mondta, hogy ő haszontalansá- gokra soha nem ad semmit is, hogy az nála erős fogadás■ Csudáid az állhatatos lelkű embert, aki oly szentül tartja, szavát, valahányszor állhatatosságot kell a mutatni a nem adásban, — de ő még másokat is lebeszéle és így érdemeket akar szerezni az indigenatusra (hazájától való idegen- ségre — Szerk.) Gróf Schmieg is lebeszéli az embereket, mert ő is nagy barátja a nem adásnak. — Gróf Péchy minek utána mindent elolvasott, anélkül, hogy vagy egy szót szólott volna, vagy egy krajezárt adott volna, csupán az írást adta vissza, de holnapután maga fog német komédiát játszani a köz theát- romban... Gróf Andrássy Károly azt mondta, hogy ő- sohasem jár Miskolcra■ Gróf Klobusiczkiné az egyaránt igen szépen magyarul szóló menyecske, meg lévén előzve az öreg Wolkcnsteintól, a kerülő levelet (körlevél) még olvasni sem akarta, de majd fogja, mert egy igen szép vlá- nus lengyel tiszt által nyujtatom be, aki majd előbeszéli neki, hogy szeretik a lengyel nők hazájukat és miként nem tudnak a lengyelek a lazát szerető szíveken kívül másokat imádni. Báró ötvös Gábor, az idevaló kama- rális adminisztrátor azt mondta, hogy kérdés, ha megengedi-e a magyar consilium, hogy Magyarországba magyar theátrum legyék. Ez az úr, amint látod, az ország jussait igen jól tudja, kiváltképen pedig nagyon érzi a nemzeti méltóságot. lAbassy kanonok azt mondta, hogy a magyar nem komédiásnak való, kértem, tenné valamennyi papokkal és hivatalosakkal kezét a szívére és váltaná, meg, hányszor játszott a világon, kivált pedig magyar országos komédiát a theátrumon kívül? Mosolygott, de mégsem adott semmit is . ■ ■“ A reakciós főurak és főpapok becstelen magatartása sem akadályozhatta meg azonban a gyűjtés sikerét. ★ IV em kevésbbé jellemző egy mis- kolci minorita szerzetes, Török Damescén állásfoglalása. Damescén „atya“ aki főkurmányzója volt a szerzetnek, nyomtatott kiadványban támadta a magyar színház megépítésére irányuló nemzeti mozgalmat. Könyvben a színházat mint erkölcsrontó intézményt állította be. Hangoztatta ugyan, hogy nem volna ellenvetése olyan színház ellen, amelyben „a szükséges díszes erkölcsök, ii. m- a könyörületesség, igazság, mértékletesség, elöljárókhoz való engedelmesség, a fő hatalomhoz való hívsén, felebaráti szeretet, kellemeies színben adódnak elő“ De szerinte „ritka darab adódik ma, melynek mosóra ne lenne szüksége ■.." Elképzelhetjük, hogyan „mosta volna ki“ ez a páter Shakespeare, Schiller, vagy más nagy klasszikus drámáiból mindazt, ami nem felelt meg a „föhata- lomhoz való hívség" követelményeinek, hogyan irtott volna ki minden szerelmi jelenetet, mert hogy azok „megrontják az ifjú szíveketAz apákhoz és anyákhoz fordult, hogy ne engedjék fiaikat, lányaikat színházba, óvják meg gyermekeik erkölcsétHa mégis lenne színház, azt javasolja, hogy az előadásokat nappal tartsák, „mert a késő idő, az mennyi alkalmatosságot nem nyújt a nem szép végből össze jöttére mind a két nemnek“. Ha ezt a követelését, sem teljesítenék, szerinte a Jó rend és illendőség érdekében azt kellene elrendelni, „hogy néhány nyomós íté- letü tisztes férfiak hiúzi szemekkel hassanak el a játékszín tágasának minden helyeire, vizsgálódván: nem tétetnek-e a különböző személyektől oly valami rendetlenségek, mellyeket tilt nem csak a keresztényi szeméi'- metesség, hanem az emberi okosság is“. Az erkölcsféltő szerzetesre kétségtelenül ráillik a régi közmondás; „Ki mint él, úgy ítél-“ Damfescén „atya“ bizonyára art szerette volna: ha már mégis megcsinálják azt az „erkölcsromboló“ színházat, legalább 5 legyen az egyik „nyomós ítéletei tisztes hiúzi szemű férfiú“, aki a színelőadás helyett a nézőtér sötétjében valami általa elképzelt erkölcs- rombolásban gyönyörködhetett volna. ★ IV o de Damascén Ide, Damascén ^ oda, — a miskolci állandó színház mégis csak felépült és 1823 augusztus 24-én Kisfaludy „Tatárok Magyarországon“ című drámájával megnyitották, dicsőségére Miskolc és Borsod megye haladó, hazafias népének. H A J D C TSÍLA ,
