Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-23 / 70. szám
ÉSZAÍCM AGYARORSZÁG 3 Vju*4ra*p, X#á8 március SS Í~~--------- ^ Borsodi Gyulai A TERVKÖLCSÖN-SORSOLASON Mellette ültem, — a térdén papír, kezében ceruza szorongott, Meglestem lopva, ugyan mit ír...? — Láttam az arcán a gondot, s a boldog izgalmat szemében. — Számokat írt egymás mellé szépen, (nagy, barna öklét sokáig néztem). Nem vette észre, — előre figyelt; övé-e vájjon a szám, ami nyert... (A színen fordult a szerencsekerék, szaporán ment a sorsolás ...) Szünetben kinn a hallban láttam, — (férfiaknál is így szokás, kezdenek egy kis tercierét a dohányfüst mellett). — Épp ő beszélt, — ott álltak körötte négyen, s ötödiknek én odaléptem „Nem az a fontos — mondotta csendben —,, hogy tán az enyém, vagy a tied nyerjen, Hisz a Tervkölcsön nem valami játék, — Nézzük csak Miskolcot! Mennyit haladt! Hát még mire befejezzük az Ötéves Tervet! Talán jómagam is még rá sem ismerek! Pedig itt születtem, tudom, mi volt régen és látom azt is, hová visz az út.. , Egy percig csönd volt, — gondolatunk átrepült hazánk tájai felett — s ő úgy állt köztünk, mint a kémény, barna arcába szökött a vér. Ránéztünk s éreztük: még többet kell tennünk i a békés, boldog holnapért. v-----------------------------------------------------------j 2341 7 2670 3 2985 2 2347 4 2683 6 2995 3 2350 7 2687 0 3004 4 2356 9 2699 8 2357 6 2717 3 3008 5 2360 S 2746 3 302.1 3 2389 1 2756 6 3026 7 2400 2 2764 8 3033 7' 2401 5 2779 S 3043 9 2402 3 2782 s 3045 1 2415 S 2789 0 3055 7 2440 0 2792 6 3057 3 2442 4 2798 3 3064 9 2456 7 2800 0 3066 5 2464 •*> 2805 5 3071 2468 o 2807 3 3074 £ 2482 8 2819 2 . 3075 0 2484 B 2819 6 3094 8 2488 6 2823 . B 3092 < 4 3493 0 2828 S 3097 6 2501 & 2834 ■ 0 3099 7 3504 8 2834 9 3X00-1 3510 S 2849 5 3100 7 2532 4 2868 3 3133 7 2539 & 2877 4 3137 5 2352 0 2878 9 3141 9 3564 0 • 2S8S 8 3145 • 5 2573 9 2917 4 3146 8 2579 4 2921 2 3148 4 2582 9 2922 0 3150 o ö 2593 S 2935 1» 3155 2 2S2S 2 2938 8 3158 0 2634 5 2951 H 3162 4 2842 G 2958 7 3180 5 2642 7 2962 (1 3183 0 2644 3 2966 6 3190 9 2650 0 2981 8 3196 6 2651 *> 2984 9 3206 6 3656 s .2982 5 3219 8 Fenti gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetleges számhibákér* ielelősséget nem vállalunk. A hivatalos nyereményjegyzék március 24-én, hétfőn készül el. Elutasították Beloiannisz elvtárs és társai semmiség! panaszát Athéni sajtójelentések szerint elutasították Beloiannisz, Kalume os» és loannidu elvtársiak semmiségi panaszát, Ilyenmódon az ítélet elleni perorvoslat minden lehetősége kimerült. A fenti elutasítás nem érinti a kegyelmi kérvény sorsát. Meg nem erősített párisi hírek szerint a kegyelmi f.anács szombaton juttatta el a királyhoz véleményét. A tanács véleményének — mint az APP jelenti — konzultatív jellege van, ,,a döntés a királyt illeti“Angol „műnkáspáríi“ képviselők távirata a görög királyhoz London. (MT>) Harminchat angol „munkáspárti“ képviselő táviratban felhívta a görög királyt: akadályozza meg a halálraítélt nyolc görög hazafi kivégzését. Magyar tiltakozások Több mint 7 millió magyar békehar- űgs nevében az Országos Béketanács táviratot küldött a görög királyhoz. A SZOT a szervezett magyar munkások nevében követelte az elítéltek azonnali szabadonbocsátását. A magyar asszonyok és anyák nevében az MNDSZ küldött táviratot. Hasonlóértelmű táviratot küldött dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök, Dudás Miklós hajdudorogi görögkatolikus püspök, Knjáni Ferenc kalocsai érseki helynök, Brezanóczky Pál apostoli adminisztrátor, Bereczky Albert, Győry Elemér és Péteri János református püspökök, valamint Kiss Roland. a református egyház világi elnöke, Vető Bajos és Dezséry László evangélikus püspökök, a magyar izraeliták országos szervezete és rabi-tanácsa is. A nyugati külügyminiszterek tanácskozásai Paris. (MTI) Eden és Schuman külügyminiszter, valamint Dunn, párisi USA nagykövet, pénteken ismét összeült, hogy megtár. Syalja a Szovjetuniónak adandó válasz végleges szövegét. A három nyugati megbízott ezenkívül Adenauerral is tanácskozott. A Ce Somban Georges Soria a többek között megállapítja: A nyugatiak „igen”-t mondanak, de ehhez az „igen”-hez annyi „de”-t fűznek, hogy válaszuk felér a „nem”-mel. A francia kormány állásfoglalásával kapcsolatban Soria kijelenti, hogy hiába veti alá magát a francia kormány Amerika akaratának, végső fokon a nép dönt majd Pártélet á TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL! A gazdasági tevékenység pártel len őrzése Irta: MARICSENKO, a petrovszki kohómfl sínműhelyének párttitkára A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártján, k szervezeti szabályzatában nagyjelentőségű az üzemi pártszerveze ek részére biztosított eikmőrzlsi jog. Ez nagy felelősséget ró a pártszerveze ekre a termelés minőségéért, kötelezi őket, hogy állandóan széleskörű poli lkai lömegmun- kát végezzenek a dolgozók között, tanácskozzanak az aktívákkal és emeljék a kommums ák példamutató szerepéi, állandó szoros kapcsolatot tartsanak a ter- melés minden részlegévelA potrovszki kohómű sínmühelye párt- szervezetének egyik taggyü’ésén a kom- munis ák éles bírálatot gyakoroltak a műhely gazdasági vezetői és a pártvezetőség felett: rámutattak, hogy a vezetés hiányo-ságai mist: nagy veszteségek voltak és igen sok selej'es gyártmányt készítettek. ä taggyűlés határozatét hozott amely szerint biztosítani kell, hogy az elsőrendű hengerelt vas .ermelését 80 százalék fölé emeljék, csökkentsék az önköltséget, a fém, a fűtőanyag és a villamos- energia terén pedig megtakarí.ást érjenek el. A pártszervezet ezeket a feladatokat sikerrel oldotta meg s ebben döntő szerepe volt az ellenőrzés helyes gyakorlásának. A pártveza.őség mozgósította a dolgozókat a kitűzött felad' tok megvalósí ására. jelentős szerep jutó t ebben a népnevelőknek is. A pártonkivüli aktíva jelentős részét bevonták a párt- oktatási hálózatba. A műhelyben a leg* képzeltebb elvtársakbói 11 tagú propagandista csoportot szerveztek. Ennek a csoportnak tagjai előadásokat tartó tak a dolgozóknak a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetéről, az ötéves terv teljesítéséről s ezzel kapcsola ban a sínmü- hely feladatairól, a kommunizmus nagy építkezéseiről, a szovjet tudomány és -pchnika új vívmányairól. Ennek eredményeképpen a sínmühely kommunio ái nemcsak politikai munkát végeznek, hanem a magastei-melékeny- ségü munkáért folyó harcban jó példával is elől járnak. A 3. brigád pártcsoporl* jában példán!, amelynek Zsivotov elvtárs a bizalmij-.!, 15 kommunista van s tizenhármán, köztük Zsivotov, Kukánov, Lukin, Baginszkii elvtársak, rendszeresen tűi eljesítik tervüket. Midőn a műhely kollektívájának ifflár komoly sikerei voltak. egyszer csak kiderült, hogy a sinvágó részleg helytelen munkaszervezése miatt veszélyezteti a műhely tervteljesí ősének egészét. A pártveze'.őség javaslatéra át- csoportosítot ák az erők-t és a részleget kommunistákkal erősítették meg. Párt- csoportokat szerveztek s ez jótékony ha- ással volt a sínvágó részleg munkájának eredményére. Hamarosan elérték, hogy az elsőrendű sín termelése a 80 százalékos tervelőirányzattal szemben 82.5 (.százalékot ért el. A bolsevikok azonban sohasem elégednek meg az elért eredményekkel. A kommunisták ana a következtetésre jutottak, hogy a termelés számos tartaléka még kihasználatlanul maradt és nem tétek meg mindent a termelés minőségének emelésére. Taggyűlésen beszélték meg ezeket a hiányosságokat és feladatul űzték .ki, hogy a tervet 105 százai 'kra teljesítik, s az elsőrendű hengerelt vas termelésé'. 85, a gerendák termelését 9y s' a csöves félgyár mányok termelését 98 százalékra emelik. E feladatok mego’dá sáhan nagy szerepe volt a gépi teljesítő- képesség fokozásának. Felü'vizs'-áPák a szocialista munkaversenyszerződ 'sokét és fokozot an ellenőrizték a vállalások vég- -óhajtását. I pártszervezet fokozott íeényasséget támaszt a termelés veretül Iránt. A pár.szervezet és a műhely egész kol lek ti váj:: él az ellenőrzés jogával, ezen keresz'ü’ mozgósítja a vezető kádereket, politikai nevelőmunkát végez és sikeresen hajtja végre a taggyűlések határozatait. A sínmühely dolgozóinak erőfeszítéseit komoly siker koronázta. Kivívták „A vaskohászai legjobb hengerészmühelve” címet és megkapták a Szovjetunió Minist- ertnnáosának vándorzászlaját. A kommunisták áll-ndó-'n tökéle esítika -olf ikai munka módszereit s minden epe- :üket megfeszítik, hogy beváltsák Sztálin elvá-siwk cdott ígéreteiket. A megyénkben folyó káderoktatás tapasztalatairól Pártunk II. Kongresszusa azt a straté- ] giai célkitűzést állította egész dolgozó népünk elé, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megszüntessük népgazdaságunk kettős jellegét, népgazdaságunkat egységes szocialista alapra helyezzük. Ennek a stratégiai feladatnak sikeres megoldása a legszorosabban ösz- ssefügg azzal, hogy tanulnak párt_, állami és tömegszervezeti funkcionáriusaink, hogy igyekeznek a marxizmus-lenirtízmus minél alkotóbb módon való elsajátítására. Falun a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése összefügg azzal is, hogy megyénk funkcionáriusai politikailag és szakmailag rendszeresen képezik-e magukat, tanulnak-e, résztvésznek-e pontosan a konferenciákon, a tanultakat alkalmazzák-e a gyakorlatban. Erre az összefüggésre és kölcsönhatásra mutatott rá Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekezletén mondott beszédében, amikor hangsúlyozta, hogy „a szocializmus építése, - termelés ellenőrzése falun nagyobbpolitikai és szakmai tudást követel meg pártfunkcioná- riúsainktó!.. .” „a függetlenített párt- funkcionáriusoknál biztosítani kell, hogy rendszeresen kivegyék tanulódélutánjaikat”. Megyénkben a marxista-leninista elmélet elsajátítása érdekében folytatott szívós nevelő munka és Harmati elvtárs 1951 október 31-én megjelent bíráló cikke eredményeként nagymértékben megjavult a íunkcionáriusoknak a tanuláshoz való viszonya A konferenciákon való megjelenés arányszáma emelkedett, különösen a fel- sőkáderoktatásban, ahol — az előző 87 — 90 százalékos részvétellel szemben — a pótkonferenciával e_—"tt ma már a hallgatók 93—-94 százaléka megjelenik a konferenciákon. A középkáderoktatásban ezen a téren még mindig vannak hiá- nvosságok, a pótkonferenciákkal együtt a hallgatóknak csak 17 5—80 százaléka jelenik meg a konferencián. Pártbizottságaink ezzel a problémával még mindig nem foglalkoznak rendszeresen, bár javulás itt is tapasztalható. Elvtársaink rendszeresebben kiveszik a tanulófélnapot és tanulásra használják. Példa erre a sátoraljaújhelyi járási párt- bizottság, amelynek munkájában meg is látszik a rendszeres tanulás. A hallgatók jobb felkészültséggel jelennek meg a konferenciákon, igazolják ezt a legutóbb tartott konferenciák is. „A dialektikus materializmus” című anyagnál még a pótkonferencia résztvevői is jobb felkészültséget mutattak, mint azelőtt, bár ismeretes, hogy sokan V.tt mennek csak a pótkonferenciára, mert az utolsó napokban tanulnak. A legutóbbi konferenciákon megállapítható volt, hogy a hallgatók 70 százaléka megfelelően készült, példa erre Káli, Zsitvavj Gyöngyösi és Szveratkó elvtár. sak jó felkészülése is. Elvtársaink ma már rendszeresebben és alaposabban készítenek jegyzetet, mint azelőtt, például Szemán, Cserepes, Kánya elvtársak mindig igyekeznek minél jobban elkészíteni ieevzeteiket. Még mindig vannak azonban olyan elvtársak is, akik a jegyzeteit egyáltalán nem tartiák szükségesnek mint például Dragos, Darmos elrtá-sak, akik nem készítenek jegyzetet. Tóth László elvtárs (Borsodvidéki Mélyépítő Tröszt) azt mondotta, hogy „nem ér rá tanulni és jegyzetet készíteni”. Emelkedett a konterenciák elvi színvonala Alaposabbak, rendszeresebbek, tartalmasabbak a hallgatók hozzászólásai. A konferenciákon gyakran komoly viták alakulnak ki, helyesen igyekeznek aktuális problémákat feldolgozni és éberen fel. figyelnek a téves hozzászólásokra. Többen — mint például Kerekes, Lévai, Szemes elvtársak — bírálatot gyakoroltak egymás felkészüléséről. Komoly hiba viszont, hogy a konferenciákon mindig van 3—4 elvtárs, akiknél éppen az ellenkezője tapasztalható, lényegében „átaíússzák” az egész konferenciát. Ilyenek például: Mrva Emil, Kovács Józsefné elvtársak. Funkcionáriusaink zömének - a tanuláshoz való jobb viszonyát mindennél ékes- szólóbban bizonyítják azok az eredmények, amelyeket megyénkben az ipar és a mezőgazdaság terén elértünk. Káderoktatásunk eszmei-politikai színvonalának emeléséhez hozzájárultak konferencia- és tanulókörvezetőink is, akik ma már jobban felkészülnek a foglalkozásokra és több helyes módszert alkalmaznak munkájukban. Például: egyénileg elbeszélgetnek a hallgatókkal tanulásukról, segítséget nyújtanak számukra, jegyzetelésüket rendszeresen ellenőrzik, tanulópárokat alakítanak, stb. A tanulási fegyelem az elmúlt három hónap alatt legtöbbet javult a Megyei Pártbizottság politikai munkatársainál és pártbizottságaink titkárainál, javult pari* bizottságaink munkatársainál, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusainknál valamint rendőrségünk és államvédelmi hatóságunk megyei vezető karánál. Az eredmények mellett káderoktatá. 'unkban egy sor hiányosság is van. A konferenciákról kb. 30—40 elvtárs hiányzik. Földi -elvtárs (Diósgyőri Kohászati Pártbizottság) a pótkonferencián sem vett részt, holott az elvtársak előre figyelmeztették erre. A kohászati párt- bizottságnak szigorúan felelősségre kell vonnia őt ezért a magatartásáért. Főleg a tanulás módszereiben, tartalmában sok még mindig a biba. Igen sokan nem önállóan jegyzetelnek, egyszerűen csak röviden kivonatolják az irodalmat. előfordulnak több példányban gépelt jegyzetek is. Jónéhány elvtárs nem is készít jelzetet. Különösen arra kell -felfigyelnünk, hogy elsősorban járási pártbizottságaink munkatársainál mutatkozik elmaradás a. t nulás terén. Például Leckner elvtárs, felsőkáder-tankörvezető jelentésében a következőket írta: „Az elvtársak nem voltak rendesen felkészülve, főleg a járási pártbizottság tagjainak jegyzetei voltak hiányosak, soknak e ""általán nem kielégítő”. Fontos megkövetelni a fokozott tanulást járási pártbizottságaink munkatársaitól, mert csak új módszerek alkalmazásával, magasabb színvonalú politikai munkával tudják megoldani azokat a feladatokat, amelyekről Rákosi elvtárs szólt a járási titkárok országos értekezletén. Mindezeknek a hiányosságoknak alapvető oka, hogy egyes elvtársak még mu is háttérbe szorítják a tanulást. Ahelyett, hogy a propagandamunkát a pártmunka előterébe állítanák, sok gyakorlati, szakmai munkájukra való hivatkozással elhanyagolják rendszeres eszmei-politikai továbbképzésüket. Az ilyen elvtársak még ma sem ismerték fel azt az ■ igazságot, hogy a marxizmus-leninizmus rendszeres tanulmányozása biztosítja mind a politikai, mind a szakmai munka gyorsabb, könnyebb és jobb végzését. A hiányosságok oka másrészt az, hogy sem a MegyH Pártbizottságnál, sem a járási pártbizottságoknál nincs még kellően megszervezve a középkáder-konferenciák rendszeres ellenőrzése, a notórius mulasztókkal szemben különösebb felelősségrevonás még (nem történt. Főleg ezeknek a konferen* I dáknak színvonalával kapcsolatosan van még sok kívánnivaló. A hibák kijavításához komoly fegyver Ikezünkben a sajtó, amelyet azonban ezen ja téren még nem vettünk eléggé igénvbe, •különösképpen az alulról jövő bírálat nem bontakozott még ki káderoktatásunkban a' sajtó utján. Az Északmagyar- ország szerdai számában megjelent egy ezzel kapcsolatos bíráló cikk, amelyet: Tózsa elvtárs írt, helyes, ha már elvtár- sak is írnak ilyen irányú újságcikkeket, hogy ezek segítségével még jobban meg- -zilárdulion a tanulási fegvelem. A hiányosságok kijavításához a feltételek adva vannak, az adott lehetőségeket valóra kell váltani. Ennek legfontosabb ténvezőie, hogy a propagandamunkát, a tanulást saiát munkánkon belül- is állítsuk előtérbe. Tanuljunk rendszereseb,, ben, mint eddig! MAJOROS BÁLÁZ* VÁLLALAT miskolci fiókjánál, Szécbenyi-iitca 58.
