Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-22 / 69. szám

Swmbot, 1963 Március 22 ÉSZAKMAGYAnOKSZÁC 3 MennySt fizetek Mennyit kagtíak a Terv kölcsönre a tervtől az Ózdi ti öli ászát! Üzentek dolgozói Az ózdi kohóraü dolgozói annak­idején 320.700 forint Tervkölesönt jegyeztek. Az ötéves terv első két évében 38 millió 782 ezer forintot fordítottak a kohómü beruházásaira. A Tervkölcsöp forintjai ott vannak a békekohóban, az ércvasút és az érctömörítő kibővítésében is, a ki­rakodás meggyorsítása érdekében vagonbuktatót ts létesítettek. Az acélmű dolgozói 328.400 forint, ital járultak a Tervkölcsönjegyzás sikeréhez. Az újjáépített kemencék ben, a kokiüatér kibővítésében, az új darukban, a munkásfürdöben és sok minden másban majdnem ponto. san százszorosán kapták vissza csak a saját üzemük beruházásaiban a Tervkölcsönre befizetett forintjaikat, mert az elmúlt két esztendőben álla­munk 32 millió 294 ezer forintot fordított az aeélmü korszerűsítésére, bővítésére, az aeélmü dolgozói mun­kájának megkönnyítésére. Kitűntek a durvahengermű dolgo­zói a Tervkölcsön jegyzésében ami­kor — jó munkájukon felül — 431.250 forinttal járultak hozzá a Terv sikeres végrehajtásához. Azóta a durvahengerműben újjáépítették a mélykemencéket, új műhelyt is épí­tettek az Üzem korszerűsítésére, fejlesztésére az elmúlt két esztendő alatt 8 millió 504 ezer forintot for­dítottak. A durvahengermű jóné- hány dolgozója ezenfelül jelentős pénzösszeget is nyert az eddigi sor. A fínomhengermü dolgozói 356.200 forintot jegyeztek és a múlt évben 3 millió 843 ezer forintot kaptak különböző gépekben és műhelyek épí­tésében A in. számú tolőkemence újjáépítése, az abroncssori hütőpad megépítése nagy segítséget' jelent termelésük növeléséhez. Új henger- rózsamarőgépet kapott a finomhen­ger- esztergamühely, csökkent a hen­gerek elkészítésének ideje. A sok jóért hálájukat kiváló munkával fe­jezik ki, a gyáron belül folyó ver­senyben legtöbbször ők kerültek az élre. Gyakori látvány, hogy új gépek­kel megrakott vagonok gördülnek a gyárba. Ezek is tervünk nagy aján. dékai. Sok panasz hangzott el a gyár­ban. hogy kevés és rossz a hűtővíz. Ezen a bajon is segítenek. Egymás­után épülne« a hatalmas teljesítmé­nyű vízhűtő-tornyok, üzembeállítá­suk után a jobb hűtés eredménye­ként gyorsabban foroghat a gép, több lesz a termelés, emelkedik a kereset. Így sorolhatnánk még hosszan, hogyan használta fel népi államunk a dolgozók érdekében az ózdiak által befizetett Tervkölcsön-forintokat Is. Különösen nagy munkáshiánnyal küzdünk az építőiparban, őzdon mégis nagy arányokban folyt a munkásházak építése, özd egvlk büszkesége a Táncsics.telepi modern niunkáslakás-negyed, a korszerű házakban a legjobb dolgozók kaptak lakást, Megépítették a modern cse- csemőgondozót és napközi otthont, melyet rövidesen követ a második, a, harmadik, ahol a gyermekekre féltő gonddal vigyáznak: míg szüleik értékes termelő munkát végeznek. Az ózdi sportolók régi kívánsága volt, hogy új sporttelepet kapjanak. A Terv teljesíti ezt a kívánságot Is, nagy költséggel korszerű sporttele­pet kapnak. Távolról sem teljes a felsorolás, de a néhány kiragadott adat is mu­tatja, hogy Pártunk, Népköztársa­ságunk kormánya —- mint minden­ben — valóraváltja ígéretét: meg­sokszorozva juttatja vissza a dolgo­zókhoz az államkölcsönként befize­tett pénzt. „Ha nem is pénzben, de mi már megnyertük a főnyereményt-" n ü nagyon örülök 4 Terv\c'.aávköt' vények újabb sorsolásá­nak, Ha nem is pénz­ben, de mi már megnyer' tűk a főnyereményt. Az ötéves terv első évében épült gyönyörű bérhiz- ban lakom, a Tizeshon- véd utcai ÍV. számú bérházban vagyok ház- felügyelő- Azelőtt az Arany János utcában laktam penészes, egész­ségtelen, sötét pincela­kásban. Az átköt emlékű múlt rendszer csak em­bersorvasztó pincét adott a dolgozó házmesterek­nek. Most gyönyörű szén kétszobás, fürdő­szobás lakásban lakom családommal. Azelőtt ilyen lakásba csak akkor léphettem be. amikor az ,.uraknil" szolgáltam. rr ovábbi nagy nyere­*■ meny számomra. Hogy az Élelmiszerkiske reskede Imi Vállalatnál mint üzletvezető dolgoz­hatom. Heten voltunk testvé­rek, Mik°r édesapám meghalt, özvegy édes­anyám csak nagyon ke­servesen tudta megélhe­tésünket biztosítani. Töb­bet éheztünk, mint et­tünk. Baldog vagyok, hogy édesanyám is meg­érte a f elszabadul-st. nyugodt, szép c’etiinket. Most édesanyám is itt él velünk, neki is, kislá­nyomnak, az egész csa­ládnak mindent meg tu­dok t>?nn>, ami szüksé­ges. Fizetésemből iái megélünk. szépen tu­dunk rüházkodnl is. Mindezekért forró hálá­val nagy szeretettel mondok köszönetét Rá­kosi elvtársnak, nagy Pártunknak, fc'frjemmel együtt 4 annakidején azzal a biztos tudattal jegyez­tünk kölcsönt, hogy ál­lamunk a Tervkölcsön forintjait is további fel­emelkedésünkre, még Szebb és még gazda-abb életünk építésére fordítja. Most, amifroY városunk­ban a terv\ölcsŐrisorsolá‘ sok fo’vnak. arra gondo­lok, ho-y hormónyunk ezzel is újra bebizonyítja, ho-y közvetve is, közvet­lenül is sokszáz—''ros-- fi-eti vissza a dol-azóh kölcsönadott farfntiait. S-ACT 1ÁHOSH& 'Kiishalc, A BŰNÖSÖK OKOZTA SÚLYOS KÁROKAT GYORSAN HELYREHOZVA jól keli helytállnia a tavaszi munkában a bodroghalmi gépállomásnak A bodroghálnji gépállomás ad varán „rohambrigád“ dolgozik. Gépalkatré­szeket szednek össze --- a sárból. Le­het ott golyóscsapágyakat, tengelyfe- jet, erőgépkerebet, cséplőszíjat, eke- aikatrészeket és csavarokat találni. Lelkiismeretlenül még az ősszel kint­hagyták, szanaszét szórták az udva­ron az új alkatrészeket Ilyen felháborító garázdálkodás folyt akkoriban a gépállomáson. Es ezek után még olyan panaszok hallat­szottak, hogy „azért késnek a javí­tási munkákkal, mert nincs alkatré­szük-..“! Elkéstek a gépjavításokkal, mert azt sem tudják, hogy a gépállo­más hány géppel rendelkezik. Semmi­féle leltár! kimutatásuk nincs a fel­szerelésről, ami adatuk van, az Is rossz. A körzet íalvaibó! sűrűn érkez­tek jelentések, hogy itt Is, ott Is ogy- egy elhagyott gép van a határban. Báiazsérban egy tárcsát, egy ekét és két 'nehézfogast hagytak az ősszel. —• Karosán egy ekét, két eséplőfőszíjat, «gy síiétől tőgépet és egy hévért „ta­láltak“- A kovácsvágáslak egy ekét, a yilyvltánylak egy vetőgépet, a tisza- esermelylek egy erőgépet és egy vető­gépet, két eséplőponyvát, a nálháziak 14 Új üzemanyaghordót, a makkos- üotykaiak kát vetőgépet őriznek­Ezek a gépek, felszerelések az ősz- Szel, a munkák befejezése után ma­radtak kint, a gépek természetesen javításra szorulnak, tie mivel nem Is tudtak ezekről a gépállomáson, nem került sor kijavításukra. Ezért a helyzetért a lagkeményabhen érvinvesltsnl kell » felelősséget, ősz végén levál'ották a gépállomás akkori vezetőjét, Demeter Ernő igaz­gatót és Lócsai Lajos fögépészt. — Mindenekelőtt ők a felelősek a rend­kívül súlyos károkért. A gépállomás dolgozói sorába ők csempészték be Rigó István volt horthysta rendőrnyo­mozót anyagkezelőnek, aki aztán gon­doskodott arról, hogy a gazdagon fel­szerelt anyagraktárt tönkretegye Tu­datosan pocsékolta az anyagokat, szétzüllesztette az anyagfelhasználás! ellenőrzést, úgy, hogy most csak 5 erőgéphez szükséges szerszámot tud­tak összeszedni. Jámvárj Balázs ku- lák a volt vezetők jóvoltából szintép a gépállomáson „dolgozott“- Oda vit­te magával Hizsnylk Mihálynét Is és botrányos magatartásukkal rombolták a munkafegyelmet. A kuláknak és cin­kosainak környezetébe tartózott Nagy Sándor, aki egymás után szándékosan törte a gépeket. Geese Zoltán, az osz­tályellenség másik cimborája, feltörte a do'gozók. ládáját ég szerszámokat lopott. A gyalázatos jelenségek fölött Demeter és Lócsai szemethűnyt, ez idézte elő azután azt az állapotot, hogy egyesek csábi-szalmájaként kezelték népi államunk vagyonát, Most, a tavaszi munkára való fel­készülés során derült hl, hogy olyan fontos eszközből, mint az előmelegítő­lámpa és a zsírozó mindössze hároni darab áll rendelkezésre, holott az ősz folyamán csaknem minden erőgéphez 2—3 előmelegítő-lámpa Is volt Nagy felelősség terheli mindezek miatt a gépállomások megyei alköz­pontját is- Elmulasztotta a gépállomás rendszeres ellenőrzését, nem nézte meg, hogyan gazdálkodnak, illetve garázdálkodnak ott a nép vagyoná­val- * A járási pártbizottság hasonlóképen súlyos mulasztásokat követett el. A gépállomás üzemi pártszervezetét nem segítette, figyelmét nem hívta fel a pártellenőrzésre, nem lépett fel Idejé­ben a tűrhetetlen helyzet ellep. E? a hiba annál nagyobb, mert a járási pártbizottság tudott a gépállomáson uralkodó állapotról, de ahelyett, hogy idejében változtatott volna rajta, ki­küldött munkatársai még csak rontot­tak a helyzeten, növelték a fegyelme­zetlenséget. Gulyás István elvtárs, a gépállomás jelenlegi igazgatója és Dupcsák Tstván elvtárs politikai -helyettes a bűnösök leváltása óta eltelt 4 hónap alatt ért el bizonyos eredményeket, de ez még kevés. Jobban kellett volna dolgozniok, hogy teljes rendet teremtsenek a gépállomá­son, helyrehozzák a mulasztásokat, felkészüljenek a tavaszi munkára­A munkafegyelem jelentős mérték­ben megszilárdult már a gépállomáson. Tóth István elv társ főgépész újra megszervezte a brigádokat,' amelyek­nek öntudatos dolgozót, — Baranyai Sándor, Szabó József, Jánoskovics Bertalan, Palik Mihály, Vaszil Fe­renc, Holod Miklós, a Balog- és a Sztprecsen-brigádok tagjai megfogad­ták, hogy a tavaszi munkák megkez­déséig elvégzik a gépjavításokat, az üzemanyagraktárakat újból feltöltik- Megszilárdították kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel. Gurály ülés mezőgazdász, a járási agronómus se­gítségével elkészítette a tavaszi ter­vet, összeegyeztette a termelőesopor- tok tervével. Tovább kell javítani a munkát » bodroghalmi gépállomáson, hogy be­hozzák a rendkívül nagy késést. A gépállomások megyei alközpontjának és a járás! pártbizottságnak fokozott segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a bodroghalmi génállomás a legrövi­debb Időn belül kiheverje a bűnösök okozta nagy károkat és eredményesen helytálljon a tavaszi munkában. DOBOLAN ÍRÉN A felszabadulás előtti tŐrtéuelmiink 1égd i c&ő-»égésé bb fejezete Azt a zászlót, amelyet a nemzet­közi reakció 1849-ben kiütött a szabadságáért harcoló magyar nép kezéből, 1919 március Sión párat kin hősiességgel, óriási nehézségek között, magasra emelte a magyar munkásosz tály. A kommunisták vezetésével a magyar dolgozó nép százharminchárom napon át diadal­masan harcolt felszabadulásáért s ha a dicsőséges Tanácsköztársaság mégis megbukott, azt. az ellene szövetkezett nemzetközi reakció akkori túlereje mellett a belső el­lenség, a szociáldemokrata vezetők aljas árulása okozta. A Horíhy-reakció visszataszította a népet régi elnyomottságába, tűz zeLvassal irtotta a kommunistá­kat, üldözte a proletárdiktatúra \ hős vörös katonáit. Azt hirdette, hogy Magyarországon végleg fel­számolták a „kommunizmus kísér tétét“, a valóság azonban az volt, hogy a magyar népből többé sem­miféle erőszak ki nem irthatta a Tanácsköztársaság dicső emlékét, a kizsákmányolás, az elnyomatás alól való felszabadulás vágyát. A munkásosztály legjobbjai a. leg veszet lebb fehérterror idején is folytatták a hősi harcolóit tánto­ríthatatlan kommunista vezetőik, elsősorban Rákosi elvtárs irányi tása mellett. A magyar nép sohasem felejtette el azokat az eredményeket, ame­lyeket a proletárdiktatúra 133 na pos uralma kiharcolt. Társadalmi tulajdonba kerültek a nagyüzemi termelőeszközök, nagyjelentőségű rendszabályokat hozott éa hajtott végre a Tanácsköztársaság a dol­gozók gazdasági és kulturális szín vonalának emelése érdekében. Meg. valósította azt, amit az 1818—19 es szabadságharc bukása után a 67-es kiegyezés során az uralkodó osztá lyok eladtak: nemzeti szabadsá­gunkat As függetlenségünket. „1848 óta csak egyetlenegyszer, a ma­gyarországi proletárdiktatúra alatt folytatott Magvarország valóbaji nemzeti külpolitikát — mondotta Rákosi elvtárs a bíróság előtt 1928-ban. A magyar nép vörös had serege a»m szájaskodással, de vér­rel küzdött...“ 1919 vörös katonái méltó utódai voltak az 1848 ás szabadságharc hős honvéd isinek, mert valameny- nyien tudták bosrv igaz ügv, nén- felszabadító harc katonái. Araikor a nem nemzeti érdekekért folyta­tott négyéves vesztett háború után egyetlen katona sem volt már. haj­landó egy puskalövést sem tenni a régi rend urain-k érdekeiért, —: 1919 má ius 3 án és 4-én, két nap alatt, 90.080 munkás és paraszt lépett be lelkesedéssel a vörös had. seregbe. Hogyan lobbanhatott fel a lelkesedés tüze Ilyen magasra egy szenvedésekkel teli, hosszú, kimerítő háború után, amely gaz­dasági, politikai bomlásba sodorta az országot? — Ezt, a lelkesedést az váltotta ki hazafias munkásosz­tályunkból, dolgozó parasztjaink hói, bogy tudta: most önmagáért, a magyar nép szabadságáért füg­getlenségéért és felemelkedéséért harcol. Ez a hadsereg néphadsereg volt, elődje, példamutatója, mai néphadseregünknek. Győzelmet győzelemre íratva verte ki- a tá­madó seregeket az országból s » salgótarjáni, miskolci, pétervásári és a többi diadalmas ütközettel bs írta nevét történelmünk legdicsőbb lapjaira. Ahol a legkeményebb harcok folytak, ott volt Rákosi elvtárs s a többi rettenthetetlen kommunista vezető, akik tanítá­sukkal, 'felvilágosító munkájukkal, nagyszerű szervező és vezetőkénes- ségiikkel biztosították a győzelmei egy olyan hadsereg győzelmét, amelynek hiányos feiszere'é^ét sok­szorosan pótolta a lelkesedés, a nro- letárátdozatkészség és az osztály öntudat. A magyar proletáriátus 1919-cs hősi kiállása történelmi jelentősé­gében túlnő a magyar kereteken, hiszen a Magyar Tanácsköztársa­ság léte keresztülhúzta a nemzet közi imperialista reakció számthi- salt, nagy erőket vont ei attól a koncentrált támadástól, amelyet az angol, amerikai, francia és német imperialisták terveztek és indítót tak a fiatal Szovjetunió ellen. A magyar proletariátus, a dicsőséges magvar Vörös Hodsérear. az egész nemzetközt munkásosz'álv forra­dalmi harcainak részeseként hozzá járult a Nagv Októberi Forrada­lom vívmányainak megerősítéséhez és ezzel közvetve elősegifőie volt a mairvar nép 1945 ben történt fel- szabadi‘ásámilt, annak, hogy ma a Szovjetunió áltat felszabadított magyar nép győzelmesen építheti a szocializmust, A Tanácsköztársaság idején el­követett hibák nagy tanulságot Jelentettek és jelentenek ezekből — mint Lenin elviárs mondta -—, az egész munkásosztálynak tanul­nia kell Tanult Is s Pártunk fel van vértezve «7 el'en hogy az alt­kor elkövetett hibákat még egyszer elkövessük. Ma! harcainkban, munkánkban, hazánk függetlenségének ég'béké­jének me "-védésében erőt adnék a Szovjetunió tapasztalatai mellett Tanácsköztársaságunk to-asrtala. tat. Munkásosztályunk, dolgozó *»é- pttnlc. ií hí-águnk, honvédőink erőt merítenek a dicső Tnnáo-köz+á-sa- ság harcos hfi&i szelleméből lelke­sedéséből, áldozatkészségéből. A szűk ma leg; jobb dolgozói a bánya- és energiaiparban A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium a Bányász Szakrzarvezc I tel egyet értésben értékelte a „szakma 1-gjobb dolgozója” címér; íolyó verseny legújabb eredmé­nyeit. Ennek alapján megyénkben a kö­vetkező dolgozók kapták meg a kitüntető címet: A gépkezelők közül a Diósgyőri Szén­bánya Vállalatnál Hizsnyik József, Kun Júlia és Fortuna Jánosné. Az aknászok közül a diósgyőri vállalatnál Gál József, Katona József és Soós Barna. Korszerűsítik a diósgyőri vasgyár vasútállomását a vágányok számát. Csak az állo­más építéséhez összesen 8 kilométer A kohóépítkezéssel párhuzamosan korszerűsítik, bővítik Dlósgyőrvas- gyár vasútállomását hogy az új kohó működésével megnövekedő szállitá soknak maradéktalanul eleget te­gyen a vasút. Itt az elmúlt tíz hó­nap alatt körülbelül 700 ezer köb­méter földet mozgattak meg. Halai- más töltést építenek és szaporítják hosszú vágányt és nagyszámú ki­térőt építenek, a gyár területén pe­dig 60 kilométer összhosszúságú vágány épül jtöbbszáz kitérővel. A. vasútállomás korszerűsítését á jövő év végére fejezik be. Megjelent az MDP Központi Vezetősége agitációs és propagandaosztályának úi folyóirata, a „Propagandista“ Megjelent a MDP Központi Veze­tősége agitációs cs propaganda osz­tályának új folyóirata, a. „Propa­gandista“ A folyóirat megjelenése jelentős esemény . egész pártaktí­vánk, elsősorban a propagandisták számára. A lap feladata módszertani és esz­mei politikai segítséget nyújtani a propagandistáknak. elsősorban a propagandista konferencia és propa­gandista szemináriumvezetőknek, valamint az agít-prop. apparátus vezetőinek és munkatársainak. Ennek megfelelően rendszeresen közölni fog iránymutató cikkeket a pártoktatás időszerű feladatairól. Az első számban Bíró Zoltán, a Központi Vezetőség ágit. propaganda osztályának helyettes vezetője „Emeljük a propaganda színvonalat“ címmel int vezércikket, melyben a megyei, és kerületi ágit.-prop. titká­rok tanácskozásának tapasztalatai alapján hosszabb időre megszabja az agit.-prop. apparátus vezető munkatársai és a propagandisták legfontosabb feladatait. A folyóirat igen nagy figyelemmel foglalkozik a propagandisták mun­kájával és azok segítségével kap. csolatos kérdésekkel. Többek között cikket közöl a propagandista, szemi­náriumok munkájáról, a kádeíképzö tanfolyamok propagandistáinak se­gítségéről, az elöadásos, propagandá­ról. .. A lap értékelést ad arról,: hogy Rákosi Mátyás elvtárs ■ életrajzának tanulmányozása hogyan lendítette fel az agitációs és propagandamun­kát. A cikkek egy részót a lég jobb propagandisták írják és adják to­vább hasznos tapasztalataikat. A folyóirat „elméleti tanácsadó” rovata a különböző oktatási formá­ban felmexlilt és kevésbé tisztázott elvi kérdésekre ad választ. Az első szám „A múnka termelékenységé­nek fogadalmáról" közöl konzultá­ciós cikket. A „Propagandists" megjelenésével Pártunk Központi Vezetősége újabb hatásos segítséget nyújt a propa- gardtsiáknak, hogy a kultúrfofrads. lom egyik igen fontos területén — a marxizmus—leniniz. ius oktatásá­ban — még eredményesebb munkát végezhessenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom