Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-21 / 68. szám

Megkezdődött Miskolcon a Tervkölcsönkötvények negyedik sorsolása KoxoijüU a% első napon kihúzott nyertes szántok teljes listáját Csütörtökön a miskolci színházban megperdültek a szerencsekerekek és megkezdődött a Terv’. ölcsön-kö vé­nyek negyedik sorsolása. Ünnepi díszt öltött a város. Az üzletele kirakataiban ötletes képek, rajzok, makettek mutat­ják, hogyan épül, szépül és gazdago­dik az ötéves terv megyéje, Borsod és az ország második legnagyobb váro­sává fellődd Miskolc. Feliratok hív­ják fel a figyelmet a nagy eseményre és húzzák alá, hogy a Tervkölcsön jegyzésével, a szocialista államkölcsö- aökkel a maguk jólétét, a haza erősö­dését, a szocializmus gyorsabb iramú építését segítették elő a magyar dolgo­zók százezrei. Gyönyörű drapériák bo­rítják a színház bejáratát és a szín­padot, ahol a sorsolást lebonyolítják. „Allamkölcsönnel magad és hazád ja­vát szolgálod“ — tűnik szembe a fel­irat, amely alatt ott ékeskedik . egy hatalmas ötös szám, mutatva, hogy a. kölcsön minden forintjával ötéves ter­vünk végrehajtásához, gyönyörű ál­maink megvalósításához járultunk hozzá­Miskolc és a megye dolgozói, ugyan­úgy az ország minden kölcsönjegy.zője ■nagy érdeklődéssel és örömmel várta a Tervkölcsön negyedik sorsolásának kezdetét. As ünnepi alkalomra zsúfolásig megtelt a színház. Számos hallgató kezében kis papírlap, rajta a köt­vények számadatai- Az utcán is népes tömeg verődött össze, hogy tanúja le­gyen a kötvények sorsolásának. A sorsolási bizottság alakuló ülése Csütörtökön délelőtt az Országos Takarékpénztár helyi kirendeltségének hivatalában ültek össze a sorsolási bi­zottság tagjai, a kölcsön jegyzők min­den rétegének méltó képviselői. Kö­zöttük van Log Árpád, a Népköztár­sasági Érdemérem aranyfokozatával kitüntetett Kossuth-díjas alberttelcpi frontmester, sztahánovista, Röder Bé­la, a Rákosi Mátyás Művek szerszám- gépgyárának Kossuth-díjas sztaháno- cis'a esztergályosa, Farkasinszkl La­jos ózdi munkaérdemrendes olvasztár, dr. Sályi István, a Rákost Mátyás Ne­hézipari Műszaki Egyetem rektora, Bodnár János, a keselyűhalmi állami gazdaság kiváló sertéstrnyésztője, Ha­lász B- Lajos, a Péeh Antal-táró ifjú­sági front brigádvezetője, Balogh Ró­zsa. a Diósgyőri Kohászati Üzemek if júsági brigádvezetője, az ország első női sajtoló ja, Domonyik István oba- úiszántói 2 holdas egyénileg dolgozó paraszt és mások­A sorsolási bizottságban foglal he­lyet özv. Lázár Gáspárné, az MND8Z •mezőkövesdi járási titkára. Matyó ru­háján ott csillog a büszkén viselt ki­tüntetés., a Népköztársasági Érdem­érem bronzfokozata. Mi, mezőkövesdiek — mondja — kü­lönösen büszkék vagyunk a Terv ajándékaira- Elsősorban az 1500 va- gonos hatalmas gabona-raktárra- Sok új- intézményünkre: a bölcsődékre, nap' özi o’thonokra, a szülőotthonra, új gépekkel felszerelt gépállomásunk­ra. Mezőkövesd ipari várossá fejlődik. Betongyárral, vastömegcikkgyártó üzemmel bilszkélked hetik. Az idén ■megkezdődik az új községi tanácsház építése. Ősszel mezőgazdasági techni­kum nyílik meg nálunk, autóbuszköz- lekedést kapunk Tibolddaróc felé. — Érzem, milyen nagy megtisztelte­iét és megbecsülés ért azzal, hogy a sorsolási bizottságban, dolgozó tár­saim képviseletében én is helyet fog- í’ühatok­78 millió 245 ezer forint kerül kifizetésre A sorsolási bizottság tagjait Fom- kányi József, az Országos Takarék- pénztár vezérigazgatója üdvözölte. — Bejelentette, hogy ti, ■négynapos sorso­lás alkalmával 16-592 darab, össze- [ sorsolnak 238 ezer darab kötvényt sen SO millió 645 ezer forint összegűi névértélben visszafizetésre 41 millió nyereményt sorsolnak ki. Ezenfelül ki- 1600 ezer forint összegben. Ezután Mdtyus Árpád pénzügymi­nisztériumi osztályvezetőhelyettes, a sorsolási bizottság elnöke, majd Bá­rány Ferenc, a bizottság titkára is­mertette a bizottság tagjainak felada­tait­A színházban, a sorsolás színhelyén a bizottság tagjai alaposan ellenőriz­ték a kerekeket- Megállapították, hogy azokat szabályszerűen lezárták, a pe­csétek sértetlenek­Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter ünnepi beszéde A megnyitó ünnepséget a Himnusz hangjai vezették be, majd Patassy Tibor, a Miskolci Állami Nemzeti Színház művésze szavalta el Kuezua Péter: „Költségvetés“ című versét Mátyus Árpád bevezető szaval maii Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter tartotta meg ünnepi beszédét. 1949 őszén Pártunk javaslatára Népköztársaságunk kormánya azért bocsátotta ki a Tervkölesönt, hogy az 5 éves terv végrehajtásához min­den erőt, igy dolgozó népünk egyéni megtakarításait is mozgósítsa. Pár tunknak az az iránymutatása, amely népgazdaságunk helyreállítását és továbbfejlesztését mindenekelőtt sa­ját, belső erőforrásaink mozgósítá­sára alapította, a Tervkölcsön kibo­csátásának időpontjában már hatal más eredményekben jelentkezett a hároméves tervnek idöelőtti sikeres végrehajtásában. Ezért az ország dolgozói nagy lelkese­déssel vettek részt az 5 éves terv megindítása érdekében ki­bocsátott Tervkölcsön jegyzésé­ben. Az azóta kibocsátott további két államkölcsön, az első és második Békekölcsön, szintén azt bizonyít­ják, hogy dolgozó népünk megértette Pártunk és kormányunk elhatározá­sát és ma már az eddig kibocsátott államköl- csönökben 8 milliárd forintnyi összeget ajánlott fel az egyéni megtakarításaiból békénk leg­főbb biztosítékának, az 5 éves népgazdasági tervnek végre baj tására, népgazdaságunk gyors- ütemú fejlesz lésére. Most negyedszer kerül sor a Terv- kplcsön kötvények sorsolására és ezzel á Tervkölcsönre befizetett ösz- szegeknek csaknem 30 százaléka ke rül visszafizetésre nyeremények és kütvényvisszafizetések alakjában és eléri a 212 millió forintot. Az első Békekölcsön tavaly őszi sorsolásán kifizetett nyereményeket is figye­lembe véve, a befizetett államkölcsönökbSl eddig 253 millió forint került visszafizetésre. A Tervkölcsön jelenlegi negyedik sorsolásán kívül ebben az évben sor kerül az első Békekölcsön második, a második Békekölcsön első, a Terv­kölcsön ötödik és az első Békeköl­csön harmadik húzására is, ami azt jelenti, hogy a most meginduló sor­solást Is beleértve, ebben az évben az államkölcsö- nöknek öt sorsolása lesz és a Tervkölcsön IV. sorsolásán ki­fizetésre kerülő összegen felül a nép állama további 240 millió forintot fizet vissza az ország dolgozóinak. Mit bizonyítanak ezek a számok? Mindenekelőtt azt, hogy az állam kölcsön kibocsátása, a dolgozók egyéni megtakarításainak mozgósí­tása jó befektetés volt úgy' népgaz daságunk, mint a kölcsönt jegyző dolgozók számára. Az államkölcsönök jelentősége Az államkölcsönökre jegyzett 3 milliárd forint az 5 éves terv meg­valósítása és túlteljesítése szempont, jából nem kis jelentőségű. A Terv., kölcsönre jegyzett 752 millió forint tette lehetővé, hogy az 5 éves tervet már megindulásakor kiszélesíthet­tük és a kölcsön által biztosított felemelt összegből lakóházak építé­sére többet fordíthattunk. Az első Békekölcsön 1 milliárd és 61 milliós összege is alátámasztotta éppen úgy, mint a második Békekölcsön 1 milliárd és 280 millió forintos végeredménye Pártunk n. Kongresz- szusának azt az elhatározását, amely a módosított 5 éves terv kere­teit 50.9 milliárdról 85 milliár­dos összegre emelte fel. és azóta a felemelt 5 éves terv meg­valósítása egyre növekvő hatalmas eredményekben jelentkezik. Az államkölcsönökre jegyzett 3 milliárdos összeg a 85 milliárdos nagy beruházási terv keretében azt jelenti, hogy ebből az összegből fe­dezhetjük akár az építőanyagipar fejlesztésére az 5 éves terv kereté­ben előirányzott 2 milliárd és 718 millió forintos összeget, akár az építőipar gépesítésére előirányzott 3 milliárdos összeget, fedezetet nyújthatunk az 5 éves terv keretén belül szénbányá­szatunk egész gépesítésére 2 és fél milliárd forintnyi összeggel. Az államkölcsönök 3 milliárdos ősz. szegéből nemcsak a tervbevett Bu­dapesti Földalatti Vasutat építhet­nénk meg, hanem 4 és fél kilométer­rel még meg is hosszabbíthatnánk annak 9 kilométeres pályáját. Az államkölcsönök 3 milliárdos összegé­ből fedezhetjük régi diósgyőri és ózdi kohászati üzemeink továbbfej­lesztését, ami egymaga is olyan je­lentős beruházásokat jelent, hogy megközelíti a Sztálin Vasmű kere­teit is. Most folyik a harc a diős- "’'öri nagvkohó befejezéséért. Mun­kások százai, üzemek tucatjai har­colnak azért, hogy hazánk felszaba­dulásának 7. évfordulójára, április 4-ére begyújthassák az új nagy­olvasztót. Az országnak egyre több vasra és acélra van szüksége. Kiváló teljesítményeiért Kossuth-díjat ka pott Mislóczky Mátyás elvtárs, a Diósgyőri Kohászati üzemek első olvasztára, aki a legrövidebb adag- tartamidőt érte el kemencéjében. Diósgyőri kohászati üzemeink termelése megkétszereződik. 1954 re 1,800.000 tonna vasat és 2,200.000 tonna acélt kell ter­melnünk. Meglévő és korszerűsített üzemeink mellett ezért kell felépítenünk 5 éves tervünk legnagyobb büszkeségét, a Sztálin Vasmüvet is. Az államkölcsö nőkre befizetett 3 milliárdos összeg a Sztálin Vasmű építésére előirány­zott 4 milliárdos összegnek három­negyed részét már biztosítja, özd, Diósgyőr, Csepel nagyarányú fej­lesztése és korszerűsítése, a Sztálin Vasmű megépítése valóra váltja az 5 éves tervnek azt a célkitűzését, hogy' hazánk a vas és acél orszá­gává ..., a gépek országává váljon, az emberek, többet költhetnek kul­túrára, könyvekre, színházra, ha­nem az 5 éves terv végrehajtása so­rán az is lehetővé válik, de szüksé­ges is, hogy egyre többen járjanak közép- és felsőfokú Iskolákba, a dől- gőzök gyermekei egyre nagyobb számmal végezzék el az egyetemet. E nagy eredmények mellett, me­lyeket népgazdaságunk hatalmas arányú fejlődése hazánk dolgozói­nak biztosít, az államkölcsönök sor­solása dolgozóinkat további komoly összegekhez juttatja. E nyeremé­nyek arra lelkesítik dolgozóinkat, hogy a termelésben fokozzák telje, sítményeiket és emellett megtanul­ják és értékelek az egyéni takaré­kosság jelentőségét. A Szovjetunió költség vetésében nagy jelentősége van a dolgozók egyéni megtakarításainak Akik figyelemmel elolvasták a Szabad Nép március 8-i számában Zverjev elvtársnak, a. Szovjetunió pénzügyminiszterének költségvetési beszédét, megérthették, hogy a Szovjetunióban a Szovjetunió költségvetésében milyen nagy jelentősége van a dolgozók egyéni megtakarításai nak. Zverjev elvtárs beszédében elmon­dotta, hogy az 1951-ben kibocsátott államkölcsönt a Szovjetunió dolgo zói 4.8 milliárd rubellel jegyezték túl, ugyanakkor a takarékpénztá­rakban elhelyezett betűt állomány egy év alatt 4 milliárd rubellel emelkedett, a betéttulajdonosok szá­ma pedig 3 millióval nőtt meg. A Szovjetunióban az államkölcsön túl jegyzése és a takarékbetétállomány nagyarányú emelkedése fokmérője a lakosság emelkedő anyagi jólétének. Nálunk Is az államkölcsönök eddigi eredményei és túljegyzései ezt iga­zolják. Az államkölcsönök túljegyzése, a takarékbetétállomány növekedése azonban nemcsak az életszínvonal emelkedését bizonyltja, hanem azt Is, hogy a szocialista államban a takaré­kosság is törvény, olyan önkén tes kötelezettség, amely a meg­takarítások mozgósítása ál­tal a nép érdekeit szolgálja. A legbiztosabb befektetés, amely­ből növekvő népgazdasági eredmé­nyek és növekvő jólét származik. De a megtakarítások mozgósítása, felajánlása mértéke a dolgozó nép politikai egységének, kifejezője a szocialista hazaszeretetnek, kifeje­zője annak, hogy amit a bép épít, azt magának építi. A* államkölcsönök jegyzése — népszavazás volt Az ötéves terv hatalmas létesítményei Borsodban Alapanyag iparunk fejlesztésének döntö kérdése a szén és a villamos­energia. Bányáinkban harc folyik azért, hogy egyre több szenet ad­hassanak az iparnak és egész nép­azdaságunknak. Ma már ország- szerre kiszélesedett a „Termelj ma többet, mint tegnap!“ mozgalom, amelynek élén Boy Árpád elvtárs, Kossuth-díjas frontmester vájár áll és a Borsodmegyei Szénbányászati Tröszt vállalatai az ő példáján egy­re nagyobb eredményeket érnek el. A kis bányászfalu: Kazincbarcika helyén a borsodi szén feldolgozására gyors iramban épülnek a Borsodi Kombinát gyáregységei. A hejőcsa- bai cementgyár dolgozói megfogad ták, hogy április 1-áre megindul­nak a gyár gépel, Április végére a mályi téglagyár, 5 éves tervünk egyik büszkesége, ontani fogja a téglákat épülő üzemeink részére. A népgazdaságunk szerkezetében végbemenő hatalmas változások megváltoztatják a magyar dolgozók viszonyát a munkához és megvál­toztatják életüket és egész gondol­kodásukat. Az 5 éves terv kereté, ben egyre több munkáskézre van szükség és ma már alig van család Magyarországon, amelynek tagjai, ifjak és öregek, nők és férfiak ne vennének részt a termelésben. Eh­hez az államkölcsönökben jegyzett 3 milliárdos összeg is hozzájárult. A dolgozók életszínvonala ál­landóan emelkedik. Egy-egy családnak az összkereseto ál­landóan nff. Ma, nemcsak jobb ruhában járnak Az eddigi államkölcsönök jegyzé­seinek sikerét nemcsak a 3 milliár­dos összeg bizonyltja, hanem az is, hogy mind az államkölcsönök jegy­zése, mind pedig a sorsolások hatal­mas tömegeket mozgósítanak. Már az első államkölcsön jegy­zése valóságos népszavazás volt a népi demokrácia, a béke és a béke nagy terve, az 5 éves terv mellett. A kölcsönjegyzésben 1949 őszén 2 millió 471 ezer ember vett részt, a kölcsönjegyzők élén a munkásosz­tály példája magával ragadta az or- szág egész dolgozó népét, ahogy Rákosi elvtárs megállapította: a kölcsönjegyzésben résztvett hazánk minden htt fia. Két év után; a har­madik államkölcsönt már félmillió­val többen, az ország lakosságának csaknem egyharmada jegyezte. De államkölcsönéink eredménye abban is jelentkezett, hogy a jegyzési átlagok a Tervköl­csön 305 forintos átlagáról a második Békekölcsön jegyzésé­nél 436 forintra emelkedett. A bizalom a Párthoz és a nép államához, a ragaszkodás és szere­tet mindahhoz, amit a dolgozó nép saját magának alkotott és alkot, mutatja népi demokráciánk erejét és szilárdságát. Ma már nincs sehol nyoma a bizalmatlanságnak az ál- lamköícsönökkel szemben, a dolgo­zó nép látja, hogy gyümölcsözően helyezheti el megtakarított pénzét a legjobb helyen, a nép államának ke­zében. Szabó Bertalan barosaknai bányász írta a Tervkölcsönről: „A Tervkölesönt saját államunknak, magunknak adtuk. Tudjuk jól. hogy amit Pártunk Ígér, az valósággá válik. A múltban Is volt kölcsön, a hadikölcsön, ami nyomort. éhezést és pusztulást hozott dolgozó né­pünkre. A ml kölcsönünk életszín­vonalunk emelését, jobb életünket, békénk megvédését biztosítja.“ Valóban, a felszabadulás előtti Magyarországon is voltak államköl­csönök, ezek azonban olyan kölcsö­nök voltak, amelyek a dolgozó nép fokozott kizsákmányolását jelentet­ték. A múltnak a példái bizonyítékai annak, hogy a kapitalista államban kibocsátott államkölcsönök a dol­gozók becsapását és fokozott ki­zsákmányolását jelentették, de bi­zonyítja azt is. hogy a kapitalista állam a felvett kölcsönöket nem is akarta soha visszafizetni. Ezzel szemben a mi államkölcsönéink a.zí bizonyítják, hogy a nép állama mindenkor betart­ja adott szavát. Bizonyítja, hogy a Párt és a kor. mány szívén viseli a dolgozók sor­sát, a Párt és a kormány az or­szág dolgozóival együtt éjt napot, egybetéve dolgozik azért, hogy népgazdaságunk erőteljes fejleszté­sével biztosítsa hazánk függetlenné- gát. növelje biztonságát és minden eszközzel, minden tettével arra tö­rekedjék, hogy országunkban a szo­cializmus alapjainak lerakását mi­nél előbb befelezze és a szocializ­mus fénves útját megnvissa. A Párthoz, Rákosi elvtárshoz és a nér> államához való bizalom és ra­gaszkodás hangja szólal meg Füzér János parasznval frontvájár levelé­ből: „Visszakapom a befizetett pénzt és ugyanakkor sokszorosan kamatostól Is hiszen a ml Tervköl- csönünk is hozzájárult ahhoz, h^gy előbbre haladtunk a szocla’izmus építésében. Forró szeretettel és sziklaszilárd bizalommal követjük a Pártot, Rákosi elvtársat, mert a béke megvédésének útján a még boldogabb élet felé vezeti a dolgozó magvar népet!" Eddig 543 ezer nyereményt és kötvényt soraolfunk ki A Tervkölcsön eddigi három sor­solásának, az első Békekölcsön ed­digi egy sorsolásának országszerte igen sok boldog nyerője van. Hiszen eddig 543 ezer nyeremény és kötvény került kisorsolásra és ma már nincs az országban olyan hely. ahol boldog nyerők­kel, az államkölcsönök lelkes híveivel ne találkoznánk. Az eddigi sorsolásokat Budapesten tartottuk. A Szovjetunió példáját kö­vetve határoztuk el, hogy a Tervköl­csön negyedik sorsolását most Mis­kolcon, majd később az államkölcsö­nök további sorsolásait Budapesten kívül az ország más városaiban is megtartsuk. Miskolcra nemcsak azért esett vá­lasztásunk, mert Miskolcnak és Bor­sod megyének nagy jelentőség» van a szocialista épí'őmunkában, mert az 5 éves terv során Nehézipari Műegyete­met, üj nagyitokét, új Cementgyára'. munkáslakóházak egész sorát kapta és most épül kétvágányú villamosa, tiedem azért Is, mert Miskolc és a megye dolgozói derekasan kivették részüket az eddigi államkölcsönök jegyzé­seiből. Az eddigi államkölcsönök során Bor­sod megye Tfi4.722.000 forintot,' Mis­kolc város dolgozói 72 millió forintot, Ózd dolgozói pedig Ifi millió forintot jegyeztek. A második Békekölcsön jegyzésénél különösen az Ózdi Kohá­szai Üzemek dolgozói értek el kiváló eredményt, az á'lagos jegyzés 733 fo- ‘ rin'ra emelkedett. A legjobb Tárások közé tartozott az országban az ózdi és sátora1 iaúiheM járás, a legjobb kö-oán-gi- pözé Bénárddnrőc. Ezért szép számmal akadnak a* eddigi hozások során nyertesek Is Borsortmegve teriPetén. Több mint 43.000 kötvény 7 millió W ezer forintot nyert. M az md^ÖrsÖ^TbauwÉmpÍ^^egyÉ^rtbÍzottságának lapja M

Next

/
Oldalképek
Tartalom