Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-15 / 63. szám

MÁRCIUS 15 ALIG NÉHÁNY NAPJA, hogy hazánk dolgozó nóí* szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak 60. születésnapját ünnepelte. Az s nagy érzés forrasztotta össze ezek­ben a napokban országunk dolgozóit, hogy minden addiginál szebb, több ered­ménnyel bizonyítsák: Rákosi elvtárs veze­tésével készek a fokozott munkára, a szo­cializmus építésének meggyorsításáért, készek a béke harcos megvédésére. Rákosi elvtárs annak a pártnak a veze­tője, amelynek irányításával a sokat szen­vedett magyar nép végre valóraválthatta álmait, Lazát épített magának, amelyben céltudatos előretöréssel rakja le még säebb, még boldogabb életének alapjait. Annak a férfiúnak a szüle ésw.pját ün­nepeltük, akinek bölcs vezetésével való­sággá váltottuk Petőfi, Kossuth, Táncsics Msázesztendővel ezelőtti álmait, a magyar nép évezrede* vágyait. „.Nekünk jutott az a történelmi feladat — mondotta Rákosi elvtárs —, hogy oalóraválttuk és ktfelfesí'sük mindazt, amiért I84S hősei Kossuhtal, Petőfivel, Táncsiccsal az élükön küzdöttek.” Miről álmodoztak 1848 szabadsághősei? A magyar nép teljes politikai és gazda­sági felszabadj ásáról, arról, hogy jó har­cosok lehessünk abban a küzdelemben, amely a népek szabadságáért folyt. Mi örököltük, átvettük, elértük és túlhalad­juk 1848 célkitűzéseit. MIT JELENT IMS március 15 örök­sége? Jelenti elsősorban országunk függet­lenségének forró szerete ét, elszánt vé­delmét. Évszázadokon keresztül élt a magyar nemzet a Habsburgok elnyomása alatt. A nemze! fuldoklóit, halódott a rá­nehezedett súlyos terhek alatt, amit a ket+ős elnyomás, az osztrák s magyar urak uralma jelentett. Egész Európa cso­dáin át vívta ki a magyar nép, amikor száznégy esztendővel ezelőtt felkelt, hogy véget vessen a fejlődését lebéklyózó gyar­mati függésnek, elsöpörje a feudalizmust. A hősi harcban ott voltak a borsodi vörössipkások, a bükki guerillák, Észak- magyarország szabadságharcosai is. A íügge.lenségért vívott harc akkor elbukott amiatt is, mert a megalkuvó liberális nemesi vezetés lehetetlenné tette a népszabadság a a nemze. i szabadság ügyének következetes szoros összekapcso­lását, de elbukott mindenekelőtt azért, mert kedvezőtlenek voltak a nemze. közi erőviszonyok. Negyvennyolc kísérlete el­bukott, de dicső történelmi emléket, ugyanakkor útmutatást és erőforrást je­lentett mindig népünk számára. 1945 április 4-én a nagy Szovjetunió győzelmes hadserege elhozta a magyar népnek az oly régóta áhított függe len- séget. Ma, amikor március 15-ét ünne­peljük, mikor 48 szabadságharcosaira emlékezünk, iorró szeretettel és hálával gondolunk április 4-re s a függetlensé­günkért éle ükét áldozó hős szovjet ka­tonákra „A Szovjet Hadsereg elhozta dolgozó népünk számára a régóta vágyott szabadságot, igazságot — és Rákosi elv- társ műin'ott nekünk az első pillanattól kezdve példát a haza felépítéséért, fel­emeléséért, szabadságunk megvédéséért folytatott munkában, harcban” — írta le­velében Bartók József tiszapalkonyai dol­gozó paraszt. Ebért készülünk nagyszerű munkateljesítményekkel felszabadulásunk évfordulójának megünneplésére. Március 15 és április 4 elválasztha’stian egymás­tól. Április 4 ír’-Hcül nem ünnepelhetnénk méltó módon, szabad és független hazá­ban március 15-ét. A SZABADSÁGÉRT HARCOLÓK EREJE ma összehasonlíthatatlanul más, nagyobb, mint 48-ban volt. A béke és haladás erői ma ha almas táborban egye­sültek, amelyhez hazánk is tartozik s amelynek vezetője a dicsőséges Szovjet­unió. A Szovjetunió, amelynek a magyar nép is köszönheti, hogy végre van hazája s antely eddigi győzelmeink s további előrehaladásunk segítője, harcunk fo- támésza. 1848 március 15 öröksége szabadsá­gunk kimondhatatlan. szeretetét is jelenti- Hogy szabadon élhetünk, nyugodtan ter­vezhetünk, dolgozhatunk, építhetünk, ezt is a nagy Szovjetuniónak, a világ szab-’d- fiágszeretŐ rt’-pci nagv vezérének. S* Tin etv*ársr,ak köszönhetjük. Felépítettük a fasiszták által rombadőntőtt országé1, bol­dog otthont építettünk magunknak. A | szabad nép ereje határ tálán. Erőnk di- ’ csöségét hirdeti Sztálinváros, Kazincbar­cika, Inota, a virágzó termelőszövetkeze­tek, az épülő új városok, a jövőjükben nyugodt dolgozók, az egyetemeken tanuló fiatalok­SZABADON TERVEZHET dolgozó népünk, szabadon épí i meg boldogabb jövőjét. Egy pillanatra sem leledkezhe" tünk meg azonban arról, hogy ez a sza­badság a dolgozó népé, csak a dolgozó népé — és nem az ellenségé. Szabadság annak a népnek, amely 45 előtt még sohasem volt szabad. De ez a szabadság nem jelent szabad kártevést lehetőséget ezoknak, akik ezt a népei évezredeken keresztül elnyomták, keserves rabságban tartották, kiuzsoráztak, fiaihak tíz- és százezreit vágóhídra hajszolták. Nem fe- lej jük el, amit Petőfi mondott: ,,Könnyű bánni külső ellenünkkel, ha kivesznek e belső bitangok.” Kérlelhetetlen harc­ban a belső ellenséggel, védjük szabadsá­gunkat a külső ellenségtől. Március 15 főként ifjúságunk ünnepe, 48 öröksége főleg őket köte’ezi. Törté­nelmünk során a magyar ifjúság előtt még soha nem állott ilyen boldog jelen­ben ilyen ragyogó jövő, mint most A hatalmas építkezések, az óriási feilődés, mind z. ami hazánkban történik, jelentős mér ékben az úi nemzedék jövőjét szol­gálja. Hazánk fiataljai előtt nyitva áll az érvényesülés minden útja. bármely Tefnálya tele gazdagsági??! tárul fel előttük s a szociális: a építőmunka várja is az új. kiválóan képzett erőket. FIATALSÁGUNK MEGÉRTETTE nagyszerű szerepét. A Diósgyőri Gépgyár­ban Bendik Erzsébet ifjúmunkás az utóbbi ho ek boldog készülődésében 98- ról 320 százalékra emelte teljesítményét. A miskolci Üveggyárban Gerő Sándor ifi-brigádja 120 százalékra teljesítette tervei:. A Diósgyőri Kohászati Üzemek tácsek-mühelyében Hős Márton ifjúsági brigádja már 1952 negyedik negyedévi érvén dolgozik. A Diósgyőri Gépgyárban Petőfi, Rákosi nevét viseli a két ifjúsági üzem, dalon Ságvári nevét va’aeztoä ük rz ifjúsági üzem fiataljai. Ifjúságunk forradalmi szellemben él és dolgozik, érzi felelősségét az élőt e álló dicsőséges fel­adatok sikeres megvalósításáért. Március 15 arra is figyelmezteti a mai fiatalságot, hogy feladatai semmivel sem kisebbek, mini a márciusi ifjak feladatai voltak. Mint ahogy a lánglelkü Petőfi vezetésével az ifjúság volt. 1848 márciu­sának lelke, pártunk vezetésével úgy kell fiatalságunknak felsorakoznia az élen ha­zánk függetlensége, népünk szabadsága védelmében. Ez a küzdelem ma az üze­mekben, a bányákban, az építkezéseken, a földeken, az iskolákban folyik. Ifjú­ságunk erejének, hazaszere etének ma mindenekelőtt a szociálist a építés front­ián kell megnyilvánulnia. ott áll előttük a hős Komszomol pél­dája, a Zóiák. Kosevojok hősi élete, a í’áj Angelinák kezdeményező akarata. Az ifjúság ereje növelésének egyik fő­eszköze — a dicső lenini—sztálini Kom­szomol példáját s pártunk útmutatásait követve — a DISZ - szervezetek megerősí­tése. Ifjúságunknak mozgalmi éle'e állandó erősítés’vei, egysége fokozásával kell harcolnia azért, hogy méltóvá váliék n hős márciusi ifjúsághoz, ragvoeó jele­nünkhöz s még gazdagabb lövőnkhöz SZABAD BÉKÉNK MÉRHETETLEN SZERETETE is 48 hagyatéka Mi a világ szabad népeinek nagy családjában béké­ben akarunk építeni, dolgozni. Békés kö­vetelünk magunknak, b"két a világnak. ,,. • • de nem zsarnok kénytől, békét csu­pán a szabadság felszentelt kezétől!’1 Békét akarunk, de nem bármilyen áron. A mi békénk a nép szabadságának, függetlenségének, szocializmusért folyta­tott harcának b’kéje. Ezért a békéért jó munkával, minden erőnkkel küzdünk, harcolunk. Az imperialisták irigyen figyelik eredményeinket, merényletet ter­veznek ellenünk s készek bármely pilla­natban ránktámadni. Még több profi jak érdekében mindenre el vannak szánvá. Bizonyíték erre a koreai aljas baktérium- háború, Nyugat - Németország felfegyver­zésére irányuló állandó törekvésük, itt, szomszédságunkban, egyik legelvetemül- ebb ügynökük, Tito aljas mesterkedése. MA, amikor Petőfivel együtt kővak­iunk „békét a világnak”, a nagy költő szellemének, 48 bőseinek erejéből is me­rítve, az emlékezés által megsokszorozó­dott erővel fokozzuk országunkban a szocializmus építéséért, a béketábor ere­jének további fokozásé'’ f ’ “ ke­mény harcunkat A járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek soronlévő pártépítési feladatai Harmati Sándor eivtárs beszámolója a kibővített megyei pártbizottsági ülésen A Borsodmegyei Pártbizottság csü-| húzta — a Központi Vezetőség a já­törtökön kibővített ülést tartott. Az ülésen résztvett Kovács István elv- társ, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára, akit az értekezlet résztvevői nagy szeretettel fogadtak. Gyárfás János elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára megnyitó szavai után Harmati Sándor elvtára tartotta meg beszámolóját „A járási pártbizottságok és falusi pártszerve­zetek soronlévő pártépítési feladatai“ címen. — A járás! titkárok országos érte­kezletének megtartásával — amint azt felszólalásában Rákosi elvtárs is alá­rási pártbizottságok szereltének döntő jelentőségét hangsúlyozta ki a falu szocialista átépítésében. A II. Párt- kongresszus, mint Ismeretes, döntő stratégiai feladatul tűzte kt a mező- gazdaság szocialista átszervezését, népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetését, a szocializmus szilárd alapjainak lerakását nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban Is- Ennek a nagyjelentőségű feladat­nak megoldásához mondta ki határo­zatában a II- Kongresszus á járási pártbizottságok, falusi alftpszerveze- tek és tanácsok megerősítését, mun­kájának megjavítását. Milyen ered­ményeket értünk el ezen a téren? Jelentősen fejlődött megyénk termelőszövetkezeti mozgalma Míg a múltban a Megyei Pártbizott­ság előtt álló ipari és mezőgazdasági feladatok között nem tudtuk megta­lálni a helyes arányt, ma már mind az iparban, mind a mező­gazdaságban dolgozó pártszerve­zeteiinkiel megjelelő súllyal fog­lalkozunk, nagyjából anélkül, hogy egyik, vagy másik terület háttérbe szorulna. Megértik elvtársaink, hogy népgazda­ságunk két döntő ága között a fejlő­dés helyes arányát csak az erős és jól működő pártszervezetek biztosít­hatják. A Megyei Pártbizottság munkájá­nak ez a változása több eredményben mutatkozik meg. így az elmúlt évben jelentősen fejlődött megyénk termelő­szövetkezeti mozgalma. Nem gondos­kodtunk azonban arról, hogy a tszcs-kijén helyesen legyenek elosztva a kommunisták, így á pártszervezetek gyöngék voltak A Megyei Pártbizott­ság ráirányította a járási pártbizott­ságok figyelmét arra, hogy termelőszövetkezeteink megszilár­dításának alapvető feltétele a jó, erős pártszervezeteit. A Megyei Bizottság kezdeményezé­sére vittük át a Loy-mózgalmat a me­zőgazdaságba is. A „Növeljük a mező- gazdaság terméshozamát '.“-mozgalom szempontjait az MB dolgozta ki s ez a mozgalom járási bizottságaink se­gítségével ma már egyre szélesebb körben bontakozik ki. Ez a mozga- lom, feltétlenül a tszcs-k gazdasági és politikai megerősödés'ét fogja ma­gával vonni. Az elvi segítség melle't úgyszólván alig adtunk módszerbeli segítséget járási bizottságainknak. Nem dolgoztuk ki a pártszervezetek megerősítésének, a pártmunka szín­vonala emelésének módszereit. Kevés jó, általánosítható tapasztalatot hoz­tunk felszínre, pedig — mint azt a legutóbbi tájértekezletek megmutat­ták — ilyenek szép számban vannak Munkánkat úgy kell megjavítanunk, hogy járási bizottságaink valóban já­rásaik gazdáivá váljanak, érezzék felelősségüket mindazért, ami járásukban történik. Járási pártbizottságaink íeilődése Járási bizottságaink munkájában is na2^' fejlődés tapasztalható a II. Kongresszus óta- Feladatukat nagy­jában és egészében jól el tudják lát­ni. Többek között olyan jó módsze­rekkel dolgozó pártbizottságaink van­nak, mint d Heinics István elvtárs vezette sátoraljaújhelyi JB, amely különösen jól oldotta meg a tag- és tagjelöltfeP’étel feladatát, a pártcso portok átszervezését, a pártónkívnli aktívahálózat kiépítését, a pár*okta­tás kiszélesítését. Vagy, mint a Bőd- nár Ferenc elvtárs vezetése alatt álló mezőcsáti járási bizottság, ahol a jó munka eredményeként a járás dolgozó parasztságának 80 százaléka lépett rá a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás út­jára. A JB-k segítségéve! alapszerveze- teink, különösen pedig a függetlení­tett titkárok által vezetett egységes párt vezei ősé vek nagymértékben emel­ték a falusi pártmunka színvonalát s a pártszervezetek a falusi élet közép, pontjába kerültek. Különösen örven­detes fejlődést értünk el a járási Pártbizottságok é* e tanácsok egy­máshoz való viszonyában. A járási pártbizottságaink és falusi pártszervezeteink munkájában tapasz­talható fejlődés számos jó eredményt hozott. így: termelőszövetkezeteink száma a kongresszus óta 230-el növekedve 884-re emelkedett­A tagság száma 7953-ról 24-714-re, tehát majdnem megnégyszereződött, a földterület pedig 49.363 kát. holdról 147-609 kh-ra nőtt. Tszes-ink gazda­ságilag is megerősödtek. Míg 1950-ben fel nem osztható vagyonuk értéke 10 —12 millió forintot tett ki, ma ez az összeg 73 millió 997 ezer 802 forint­A tagoknak a munkaegység arányá­ban kifizetett Jövedelme forintérték­ben 26 millió 186 ezer 762 volt Míg 1950-ben a szövetkezeti alapra más­félmillió forintot ruháztak be, 1951- ben a beruházás összege 8 millió 700 ezer forintot tett ki- Tszes-ink térmésátlaga búzából a* 5.59 mázsás holdankinti átlagról 8.6 mázsára emelkedett- .Tó munkát végeztek járás! pártbi­zottságaink és falusi alapszerveze­teink a begyűjtésben. Néhány ter­ményféleségből már 100 százalékos az eredmény. Ugyanakkor még sok hiá­nyosság található munkájukban- A mi járásunkra Is ráillik Rákosi elv­társ megállapítása, hogy „titkáraink, járási pártbizottságaink a járási párt. szervezeteknek már nagyban és egé­szében gazdái, de az egész járásnak még nem ■. . Keveset foglalkoznak a járás összes problémáival Nagyobb segítséget a/, állami gazdaságoknak Így például elhanyagolták az állami gazdaságokat, amelyekben gyöngék a pártszervezetek, nem érvényesül a kommunista példamutatás, laza a munkafegyelem, gyönge a munkaszer­vezés, állandó a munkáshiány. Az ezen a területen tanúsított nemtörő­dömséget legtöbb járási pártbizottsá­gunk azzal akarja igazolni, hogy „az állami gazdaságok még kezdeti gyer­mekbetegségekkel küzdenek“. Ez a magyarázat azonban nem fogad­ható eh Saját bőrünkön éreztük Rákosi elv- árs megállapítását* hogy az állami gazdaságok „lassú fejlődésükkel mű1’ most is húzzák vissza az egész mező- gazdaságot“. Az állami gazdaságok munkájának lemaradását az ellenség nem egyszer fel tudta használni a szocialista mezőgazdaság ellen és visszarántani dolgozó parasztokat a szövetkezeti mozgalom útjáról. Járási bizottságaink a gazdaságvezetés kom­munista módszerét alkalmazva, a pártszervezeteken keresztül segítsék az állami gazdaságokat üzemtervük maradéktalan végre­hajtásában. így érhetjük el azt, amiről Rákosi elvtárs beszélt, hogy „az állami gaz­daságok, mint a gőzmozdony, húzzák maguk után az egész szocialista me­zőgazdaságot“­Járási bizottságaink még nem tud­ják eléggé értékelni a gépállomások szerepét a mezőgazdaság szocialista átépítésében. Nem egy helyen rossz a JB és a gépállomások viszonya. A traktoros brigádokban nem osztják él helyesen a kommunistákat- Nem érvé­nyesül eléggé a kommunista példamu­tatás. Nem erősítették a gépállomások pártszervezeteit, elhanyagolták a párt- építés feladatait. Gépállomásaink emiatt nem tudják maximálisan ki­használni a gépek kapacitását. Nem éreznek eléggé felelősséget a termelő­szövetkezetek megfelelő fejlődéséért,. Kihanyagolták járási bizottságaink és alapszervezeteink az olyan lan­tos kérdést, mint az dllattenvéss- tési terv teljesítése- Fiz az oka annak, hogy megyénk 41« Taftenyésztési tervének teljesítése ilyen képet mutat: szarvasmarha 76.3 százalék, tehén 87 4. sertés 75.5. anya­koca 92 8, baromfi 83.6 százalék. A szamok csalhatatlanul bíronypják, hogy ez a terület kiesett járási M- zottsácralnk látóköréiből. „A megnövekeéett 1952. éri mező­gazdasági feladatok rég-ehnltáSa — mondta referátumában a tárás' titká­rok, országos értekezletén Kovács tstyán eivtárs — pa ran csői-Ma 2 szük­ségessé teszi, hogy megerősítsük kü­lönösen a mezőgazdaság szocialista szektorában és annak segítségévet minden faluban a nárt vezető szere­pét. hogy fokozzuk falon Is a párt­politikai, a nárténpA munkát. A megváltozott feltételek és követelmé­nyek szükségessé és lehetővé teszik hogy 1952-ben pártszervezetein!? lé­nyegesen meg1aví*sák a nártmunka minőségét. Ennek érdekében a kővet­kező feladatokat kell megoldani: 1. A megyei és járási pártbizott­ságok és falusi alapszervezetek ve" zetöségeí sajátítsák el a gazdasági vezetésnek kommunista módszerét. 2. Javítsuk a pártépíts munka minőségét, építsük ki a rendszere­sen működő pártaktívát. 3. Erősítsük a párt kapcsolatait a pártonkívüli tömegekkel. Építsük kt a párt vez.etésével a pártonkívüli falusi aktívát. 4. Biztosítsuk a tömegazervezetek pártvezetését és mindennek érdeké ben? 5. Stabilizáljuk a pártszerveket emeljük a pártvezetés színvonalát. A járási pártbizottságok es falusi alapszervezetek vesetőségei sa játítsák el a gazdaság vezetésének kommunista módszerét „Mindenért, ami a járásban, a fal­vakban politikai, gazdasági és kultu­rális téren történik, a járási pár-bl zottság. a falusi kommunisták feleié sek“ — tanítja Rákosi elvtárs. Ez azt jelenti, hogy felelősek területükön r termelésért, a begyűjtésért, az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti cső- portok, a tanácsok munkájáért, az ál­lattenyésztési terv teljesítéséért, stb A termelés ellenőrzésére a Szervezed Szabályzatban biztosított jog gyakor­lásához Kovács István elvtárs a kö­vetkező feltételeket jelölte meg refe­rátumában : a) „... a járási pártbizottságoknak, a falusi pnrtvezetőségeknek rendsze­resen foglalkozniuk kell a falvak, ° szocialista szektor életének minder részletével és ehhez el kell sajátítan’ a gazdaságveze'dr •----mód szerét. term* poli ti­mer. b) A szocializmus építése, a lés ellenőrzése falun nagyobb kai és szakmai tudást követe! pártfunkcionáriusainktól. c) Megyei, járási funkcionáriusaink nak, a falusi kommunistáknak jobbal1 el kell sajátítani pártunk parasztpo litlkáját, Lenín-Sztálin erről szóló te nítását. d) ... Ismerni kell az állami terme lési és begyűjtési terveket. ej ... pontosan ismerni ken a ter­melőszövetkezetek alapszabályait, i; munkaszervezés kérdéseit, a munka egységszámítás kérdéseit fi Ismerni kell a fejlett szovjet iag"o*echniknj eljárásokat, az álladó- myésztés kérdéseit, a mezőgazdaság, géntecbnlkát. stb. Megyénkben ezen a területen vau­nak már kísérletek, de ezek egyáltalá­ban nem jellemzőek Jó kezdeményé­| AZ MDP BORSO^BAU^EMPLÉN^IEGYEmlRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom