Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-14 / 62. szám

Péntek, 1953, *nárchw 14. »""I —— ÉSZAKM AGYARORSZÁG 3 AZ ÓR1ASKOHÓ KABELALAGÚTJA .4 föld felszínén kevés jel mutatja, milyen hatalmas, hősies munkát vé­geznek a mélyben — S3 méter mély­ségben a föld alatt — a Unrsndvi- •iéki Mélyépítő Tröszt dolgozói. 8 mé­ter magas két ke szón t hitünk, szürkés raMrmezből készült nagy. hcngeralakű ■zsilipet. A koszon bőt nyúlik lefelé a vsatró“-esö- Az egyik n II. számú aknába rezei, amely az új szkip-akna mellett van, a másik a. XII. számú aknába., amelyet kh. 110 méter távol- sápbam átellenbm a. répi kohó lebon­tott fürdőépülete helyén építettek, m A kábelalagút megépítéséhez először a két aknát kellett létrehozni. Az ak­nák belvilága 4—5 méter, vasbetonfa- luk 50 em. vastag. 1900 köbméter föl­det kellett megmozgatni és a felszínre juttatni, míg elérték a kívánt mély­séget. A két aknából kiindulva pon­tos irányban szembe haladnak a dol­gozók a kábelalagút építésével. A TI. számú aknából már 20 métert törtek előre, a napokban megkezdődött az alagút építése a Xll-es aknából ki­indulva is. A kábelalagút hős építői tudják, milyen nagy fontossága van munká­juknak a békekohó építésénél, átér­zik : személy szerint milyen felelőssé­gük van abban, hogy a tervben kitű­zött időpontra elkészüljenek munká­jukkal és biztosítsák az óriáskohö energiaszükségletét. Kubikos brigádok, ácsok, mérnökök, lakatosok eggvé- forrtan harcolnak tervelőírásuk telje­sítéséért, túlteljesítéséért, a kábel­alagút leghamarabb történő megépíté­séért­Legnagyobb ellenségük a talajvíz- Kb. 1 ■% atmoszféra légnyomásban dol­goznak, hogy ezzel a nyomással visz- szatartsák a talajvíz kitörését, /tg alapúiban a, víz vékony erekben csor- dogál a falon, de ha valamilyen oknál fogva csökkennék a levegőnyomás, percek alatt térdigérö víz öntené el a munkahelyet. Körszelvémyimn hajtják az alag­utat, amelynek 3.8 méter az átmérő­je. Az előrehaladás szerint tühingek­kel, összecsavarható vasácsolatokkal biztosítják a vágatokat. Egy-egy sza­kasz elkészítése, közvetlenül a tiibin- pek kiszedése után a falazást végzik á kőművesek. A földet lágkalapáccsal bontják- Nyolc-nyolc ember dolgozik itt a föld alatt egy-egy műszakban, műszakidejük fi óra. .4g „orton" fel­váltra folyik a munka. Erre a. munkára nagyon megválo­gatják a. dolgozókat. Mielőtt munkába állhatnak,‘többféle orvosi vizsgálaton kell kereszt ül esniük, aztán az úgyne­vezett gyógyzsilipbcn próbanyomással megvizsgálják, hogyan reagál szerve­zetük a fokozott légnyomásra■ tini­kor a <i órai munka után a dolgozók a felszínre, jönnek, gondosan vigyáz­nak arra, hogy a nyomáskülönbség hirtelen változása ne okozzon kárt egészségükben. Az egyébként rövid — 25 vagy JjO méter — utat, amely a a földalatti munkahelytől a külszínre vezet, csak 35 perc alatt szabad meg­tenniük. Minden harmadik műszaic után újból megvizsgálják a. dolgozó­kat, hjctenkint egyszer ellenőrzik vér- képződésüket is, hathetenkint igen alapos általános orvosi vizsgán vesz­nek részt­a Csernák Sándor, a XII. akna ke- szon-mestere már I9.°>0 óta ilyen mun­kán dolgozik. Ezeket mondja: — A múlt rendszerben legfeljebb futólagos orvosi vizsgán esett kerese­tül az a dolgozó, aki ilyen munkára jelentkezett. A kapitalistáknak, az uraknak mit sem számított a munkás egészsége. Azt mondták, hogy „lm megbetegszik, meghal, úgyis jön he­lyette másik, van elég munkanél­küli...“ Ruhaneműkről, megfelelő étkezésünkről sem gondoskodtak. Ma szerető gondoskodással veszik körűi a keszon-munkásokat. Nemcsak a rend­szeres orvosi vizsgálat mutatja ezt. C.u micsizmát, sapkát, két rend ruhát kap a munkás. Napi háromszori étkezés — közte négyfogásos ebéd -— 12 lo- rintba kerül. Fürdő áll rendelkezé­sünkre. Az átlagkereset 2000—-200 forint. A szociális juttatások egész sora bizonyítja munkánk elismerését, megbecsülését. Dolgozóink igyekeznek is meghálálni ezt a gondoskodói igen eredményesen végzik munkáju­kat. Például Gavrilovics Elek koszon földmunkás brigádja és Katona János brigádja átlagosan 140—150 százalék ra teljesíti előírását. Boldog János a nagy tudást, és lel küsmeretességet igénylő főgépészi munkát végzi a kábelatapátnál. A múltban együtt dolgozott, Csernák Sándorral. — A múltban kényszerű robot volt ez a munka — mondja. — Ma nagy megtiszteltetés, hogy rés ztrch etünk ötéves tervünk alkotásainak létrehozá­sában. Nekünk itt különösen nagy gonddal kell dolgoznunk, hiszen dol­gozó társaink egészsége, a zavartalan munkamenet biztosítása nagymérték­ben tőlünk függ. Példát mutat ebben Bakó <!ézn gépészünk is, aki nagyon sokszor műszakideje után is tovább dolgozik, ha valamilyen hiba adódik. Boldog elvtárs magáról nem beszél- Pedig vau mit mondani hősies helyt­állásáról. Nemrégiben a légvezetéke­ket át kellett szerelni. Péntek reggel­től kedd estig haza sem ment a gyár­ból-• - Március 10-én este <5 órakor, amikor az XTI-es akna betongyűrűit kellett áttörni, hogy megkezdjék az alagút építését, Boldog elvtárs új módszerrel próbálkozott, hogy meg­gyorsítsák a munkát. Ha kézi fűrész­szel kezdenek a betonban lévő vas­műink átvágásához, három napig is elvesződtek volna vele. Boldog elvtárs kísérletet tett, hogy gázzal vágják ki, majd mikor ez nem sikerült, javasla­tára villanyhegesztővel láttak hozzá. A kohó egyik villanyhegesztője, Kál­mán Bajos hétfőn éjjel I! óra alatt el­végezte a nehéz munkát. A keszon or­vosa munka közben állandóan ott volt Kálmán elvtárs mellett, hogy segítsé­gére legyen, ha a szokatlan légnyomás miatt valami baja történnék. m A kábelalagút dolgozói április //, hazánk felszabadulása ?. évfordulójá­nak. tiszteletére versenybe indultak egyméissal: melyikük éri cl a legna­gyobb előrehaladást az alagút építésé­ben. Németh Lajos brigádvezető, ä IB akna egyik legjobb dolgozója ezt mondta a verseny indulásánál: — Hálából megváltozott jobb és szebb életemért, köszönctem jeléül minden erőmmel azon leszek, hogy a kitűzött időre, sőt még előbb elvégez­zem az alap átépítésből ráinesö felada­tot­így érez a többi dolgozó is, eszerint végzik nagyfontosságú munkájukat. A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata az 1951. évi tudományom Sztálin-díjak odaítéléséről Indulnak a földekre a dubicsányi traktorista lányok T' ÓTH ANNA nagy kedvvel jött cl Susa községből a dubicsányi női traktoros iskolára. Először volt távol ott- honától és így nehezen szokta meg az új környezetet. Hamarosan azonban úgy megszerette az iskolát, hogy amikor a második héten hazament szabadságra, egy falubeli barátnőjével jött vissza — őt is beszervezte traktorosnak. A legszorgalmasabb tanulók egyike lett. Rendszeresen, jól felkészült az elméleti anyagból és így csakhamar gépre ölhetett. Első próbaútjáról sokat beszéltek az is­kola hallgatói. Amikor leszállt a gépről — sírva fa­kadt. A többiek aggodalmaskodva kér­dezték: mi baja van...? Könnyes szem­mel, de mosolyogva válaszolt: — Örö­mömben sírok: hogyne sírnék, amikor ez a szörnyű erős gép arra megy, amerre én akarom... Ugyanilyen boldog, nagy élménye volt a többi lánynak is, amikor először ölhe­tett egyedül traktorra -— megértették te­hát boldogságát. I? OVID IDŐ ALATT komoly fejlő- dóst mutatott az iskola minden hallgatója. Öntudatuk is megnövekedett. Január vége felé a putnoki gépállomás vontatója traktorekét hozott az iskolára, hogy a hallgatók megismerkedjenek alkat­részeivel, elsajátíthassák kezelését. A vontató vezetője virtuskodni akart a lá­nyok előtt és nagy sebességgel fordult be az udvarra. Hiába figyelmeztették a lá­nyok, hogy vigyázzon, óvatosan forduljon a fák között, mert könnyen felborulhat. A vontató fel is borult, az eke összetört, majdnem szerencsétlenséget okozott a sú­lyos vigyázatlanság. Az iskola hallgatót joggal háborodtak fel ezen és levelet írtak a gépállomás igaz­gatójának, felhívták a figyelmét, hogy fo­kozottabb gondot fordítson a traktoristák nevelésére. Magyarázzák meg nekik, hogy mit jelent a szocialista tulajdon, hogyan kel! azt megőrizni. Követelik, hogy azo­kat, akik könnyelműségből kárt okoznak, keményen vonják felelősségre. Értékes leveleket írtak az Északmagyar, ország szerkesztőségének is munkájukra való készülődésükről. ]V AGY ESEMÉNY VOLT az iskola 1 ’ hallgatóinak életében a, putnoki gép­állomás tavaszt gépfelvonulása. Resztvet­tek ezen az iskola hallgatói, a legjobbak traktorokat vezettek a felvonuláson. A kitüntetést nagy tanulási verseny előzte meg, hiszen kivétel nélkül valamennyiük­nek az volt a vágya, hogy kint a szabad­ban is vezethessenek. A gépállomásnak azonban csak 21 traktora van, így csak a legjobb tanulók részesülhettek a kitünte­tésben, mint például Simon Piroska, aki a kesznyéteni termelőcsoportból jött az iskolára, Csáki Margit, Kasza Erzsébet és Vojnárovics István né. C ZERDÁN MAR A REGGELI ^ ÓRÁKBAN nagy sürgés.forgás volt az iskola udvarán. A hallgatók egy része az épületet díszítette, mások a gé­peket tisztították. Munka közben beszél­gettek a vizsgáról. Eljött az idő, hogy számot adjanak arról, mit tanultak a két hónap alatt. A vizsga két részből állt: elméleti és gyakorlati kérdésekre kellett felelniök. Ha az elméleti kérdéseknél valamelyikük megakadt, egyszerre tízen, buszán is nyuj" tották a kezüket, hogy megfelelhessenek. A gyakorlati vizsgán minden egyes hall­gatónak be kellett mutatni a gép elindí­tását, üzemeltetését, a sebességváltást és az üzemzavar elhárítását. Valamennyien alapos szakértelemmel bántak a traktorokkal. Egyik-másik hall­gatóhoz háromszor is kellett szólni, hogy szálljon már le a traktorról. A jó munkát bizonyltja az is, hogy a traktorvezető iskolák közötti országos versenyben harmadik lett a dubicsányi traktoros iskola. A 74 hallgató közül 6í a tavaszi munkákban már mint felelős traktorvezető fog dolgozni. A többiek is rövidesen felelős traktorvezetők lesznek. A VIZSGA VÉGEZTÉVEL ünne­^ pélyesen kiosztották a tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló díszes oklevele, kct. Megkezdődött a búcsúzás. Ez volt talán a legnehezebb. Két hónap alatt a lányok összeforrtak, megszerették egy­mást. Úgy éltek itt, mint nagy család tag­jai. S bizony a reggeli nagy vidámság után. egyre több könnyes arcot lehetett látni. A búcsúszavak rendesen azzal vég­ződtek: írj, hogyan megy a munka, hány százalékra teljesíted a normát. Nagy Má­ria, a hejőpapi gépállomás dolgozója ver. senyre hívta Csáki Margitot, az alsómérai gépállomás traktoristáját és vállalta, hogy tavaszi tervét 110 százalékra teljesíti. Ezzel hazaindultak a traktorista lányok, hogy odakinn a határban a tavaszi mun­kákban letegyék az igazi vizsgát. Bízunk benne, hogy mindegyikük jól megállja he­lyét. TÓTH BERTALAN Moszkva. (TASZSZ.) A szovjet sajtó csütörtökön kö lölte a Szovjetunió Minisztertaná­csának a tudomány, a találmányok, az irodalom és a művészet területén kiosztásra kerülő 1951. évi SztáHn- díjak odaítéléséről szóló határozata első részét. A határozatunk ez a része szovjet tudósok nagy csoportjának kitünte­tését közli. Kiváló tudományos munkákért összesen kilencven három Sztálin.díjat Ítéltek oda. Odaítéltek kilenc I. fokozatú, egyenként két­százezer rubeles, huszonnyolc II. fo­kozatú, egyenként százezer rubeles és harminc III. fokozatú, egyenként ötvenezer rubeles díjat, továbbá a tankönyvekért és népszerű tudomá­nyos müvekért két I. fokozatú, egyenként százezer rubeles, hét Jl. fokozatú, egyenként ötvenezer rube­les és tizenhét III. fokozatú, egyen­ként huszonötezer rubeles dijat. A fizika területén kétszázezer ru­beles I. fokozatú díjjal tüntették ki Nyikolaj Bjelovot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levele zö tagját, a kristályok atomstruk. túrájáról szóló tudományos mü­veiért. Ugyanilyen díjban részesült halála után Szergej Vavilov akadé­mikus „A fény mtkrostrakturája“, valamint „A szem és a nap“ című tudományos müvéért. A kémia területén kétszázezer ru beles I. fokozatú Sztáün.dijjal tün­tették ki Nyikolaj Preobrazsenszkij professzort és Ilja Csernyajev aka­démikust kutatómunkájáért. Ugyanilyen díjban részesült a biológiai tudományok területén Gri- gorij Bei-Bienko professzor és Ljov Mlscsenko tudományos főmunkatárs „A Szovjetunió és a határos orszá gok sáskafaunája“ című művéért, a mezőgazdasági tudományok terén Alekszej Kosztyakov professzor ,,A talajjavítás alapjai“ című művéért, az orvostudomány területen Pjotr Kornyev professzor “A csontok és ízületek tuberkulózisa“ című mű­véért, Nyikolaj Iírasznogorszkij professzor a gyermekek felsőt)!) ideg­működése terén végzett kutatómun­kájáért. Kétszázezer rubeles díjjal tüntet tők ki Vszevolod Avgyijev profesz- szórt „Az ókori kelet története“ eí mű tudományos művéért. II. fokozatú, egyenként százezer rubeles dijat kanéit a fizika terüle­tén: Elpidlfor Kirillov a fotokémiai ufón színezett kólóid ezüst abszorp­ció« spektruma finom struktúráid­nak felfedezéséért és felkutatá­sáért, .Jevgenyij Krinov, a meteori- tok terén végzett kutatómunkájáért. Viktor Cvetkov a nagymolekulá ju anyagok felépítésének és sajátsá­gainak kutatásáért, Vagyim Uovsiti — a tudósok egy csoportjával együtt — új fénvporok kutatásáért és hatások elméletének kidolgozd sáért. A If. fokozatú díjjal kitüntetettek közölt találjuk a mechanikai és ma­tematikai tudományok k#) viselői­nek következő csoportját: Aiexandr Nekraszov akadémikus. Szergej Nyikolszkij, Leonyld Szedov és Szergej Mergeljan. A műszaki tudományok terén II. fokozatú díjban részesült: Makarlj Potapov hidrotechnikai és hidránk kai kutatásaiért, Vagyim Szoko- lovszkij: ,,A rugalmasság elmélete“ Áprilisban lesznek megyénkben a bányász szakszervezeti választások A bányász szakszervezeti választá­sok egyik fontos célkitűzése, hogy a szakszervezeti szervek az eddiginél közelebb kerüljenek az üzemekhez, azokra épüljenek, hathatósabb segít­séget nyújtsanak ■ a termelés emelé­séhez. Ennek megfelelően a körzeti üzemi bizottságokat megszüntetik, mi­vel azok a hozzájuk tartozó üzemeket, aknákat a nagy távolságok miatt nem tudták megfelelően összefogni, irányí­tani. Helyettük a több üzemet maguk­ban foglaló vállalatoknál vállalati szakszervezeti bizottságokat hívnak életre, a vállalatokhoz tartozó egyes aknáknál pedig üzemi bizottságokat szerveznek. így vállalati szakszerve­zeti bizottságot választanak Királdon, Somsályon, Sajószentpéteren, Sajóka- zinoön, Mucsonyban, Eudolftelepen, Kurit.vánban, Diósgyőrött, Perecesen. A vállalati szakszervezeti bizottságok tagjainak száma: 9—9. Farkaslyukon, Ormospusztán, Sajókazán, a lyukói szénbányában, ahol egy-egy üzem mű­ködik, kilenctagú üzemi bizottságokat választanak. Ezek mellett ellenőrző és fegyelmi bizottság működik. A bizalmi hálózatot is az eddigi felépítéstől eltérően, az új bérezési rendszerhez igazodva szervezik meg Kiilön-kUiön bizalmit -álasztanak az elővájás, fenntartás dolgozói, ahol csapatbérezés van, ott csapatonként a három műszakban, frontfejtéseknél pe­dig ugyancsak műszakunk int építik ki a bizalmi hálózatot. A bizalmiak me'- lé társadalombiztosítási munkavédel­mi felelőst és kultúrmegbizottnt vá­lasztanak. Megyénkben a bányász szakszerve­zeti választások áprilisban kezdődnek Értesítjük Borsod-Abauj-Zemplén megye közületeit, ipari ■ és mezőgazdasági vállalatait, tszcs-it és közönségét, bogy megalakult a Borsod megyei Villanyszerelési Vállalat Miskolcon, a Telegdi-u. 15. szám alatt (Tel. 20-25) Vállalunk ipari, világítási, villámhárító, hálózatépítési és m i n- d enne mű erős- és gyengeáramú szerelési munkálatokat című művéért és másuk. A kémia területén II. fokozatú díj­ban részesült: Jurij Gorin—Hasit professzor és Georgij Panosenkov professzor. A föld'an és a földrajz területéi» Alekszandr Zotov és Feo doszij Krrvszovszkij, a föld alakjá­nak és méreteinek meghatározása terén végzett kutatómunkájáért. Pjotr Svocov a talajvíz keletkezése úi törvényszerűségeinek felfedezé­séért. valamint Jcfremov földtani kutatásaiért. A lí. fokozatú Sztálin díjjal ki­tüntetett biológus tudósok között ta­lál iuk a moszkvai egyetem tudósai­nak eg»- csoport iát. élén Georgi j Gveinentvev professzorral: „A Szov ictunió madarai“ címmel megjelent háromkötetes művéért, a moszkvai Tvimirjazev mezőp'azdasági akadé­mia munkatársainak egy csonortját, élén Vszevolod Klecskovszkij-val n növénvek táplálkozási folvamalának megjelölt (izotopj atomok sesrítsc írével végzett kutatásáért, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája növénytani intézete munkatársai egv csoportját, élén Borisz Siskin- nel: ..A Szovjetunió flórája“ című kiadványban meg Jelent növénytani kutatásaiért és másokat. II. fokozatú díjat kapott Valentyin Nvesztverov professzor: „Általános erdészet“ című tudományos mű­véért. Orvostudományi dolgozók egy csoportja — elén Vlagyimir Nyc- govszklj professzorral — II. fokoza­ta díiat kapott az agónia, vagy kli nikai halál állapotában lévő szerve­zet életműködése helyreállí'ási mód­szereinek tudományos keitwtá^aiért és kidolgozásáért, ueyanilyen díiban részesült Nyikolaj Leporszkij pro fesszornalc ,.A hasnváloürigy be tegségei“ című monográfiája­A történelmi és filológiai tudomá­nyok térülőién egyenként százezer rubeles díiban réscesült Nyikoláj Voronvin és a tudományos munka társak egy csoportja: ,.A régi Orosz, ország kultúra iának története“ ci­nül művéért Borisz Greko»- akadó mikus és Alckszandr Jakubovszldj a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagja „Az aranyhorda és bukása“ című tudományos müvéért. A Hf. fokozatú Sztálin-diiial ki tüntetettek között találjuk Jan Kraszíinvt: „Az 1905-ös forradalom Lettországban“ című művéért, Leo- nyid Nvikiforovot: „Orosz-angol kapcsolatok I. Péter ideiében“ című müvéért. Vlagyimir Kruzskovot: ..Ifobroljubov világnézete" című mű­véért és Georgij Platonovot: „Tyi mirjazev világnézete“ című mű véért. A történelemtudomány területén III. fokozatú díiban részesült: Tas- muhamed Kara-Niazovnak. az t)z- bég Tudományos Akadémia rendes tagiának „Ulugbek csiUagászati Is­kolája“ cin»ű műve. Tankönyvekért és népszerű tudo­mányos műért százezer rubeles I. fo kozatu díjban részesült Dimltrij Biohincev: „A kvantum — inecha nika alaoiai“ című müvével, vala­mint idősb. Nyikoláj Vorozscov és Ifjabb Nyikolai Vorozscov: ,.A köz­benső termékek és színezések szín tézisének alapjai“ című tankönyvé­vel. Falusi faliújságok szerkesztőinek országos értekezlete Varsóban Varsó (MTI) Március .11 -én Varsóban megkezdődött a falusi faliújságok szerkesztőinek első országos értekezlete. A részvevők több mint négyezer falusi faliújság szerkesztő- bizottságát képviselik. Az értekezlettel egyidejűleg a lengyel fővárosban hatal^ inas faliujságkiállítás nyílt meg. Eleven, időszerű faliujságcikkekkel is harcolnak a magasabb terméseredményekért a jajhalmi állami gazdaság központi üzemegységének dolgozói A jajhalmi állami gazdaság központi üzemegységében rendszeresen friss cikke­ket olvashatnak a faliújságon a dolgozók. Nem egy-kél, smber ír i:t a faliújságra, hanem valamennyi dolgozó* A cikkek kö­zött ügyesen, ízlésesen helyezik el a gaz­daság élenjáró dolgozóinak fényképét. Ott látjuk Varga János fejőgulyás ké­pét, aki Rákosi elv társ születésnapja tisztelőiére telt vállalását 140 százalékra teljesítette. Máté János 110 százalékot ért el. A képek mellett a dolgozók ismer­tetik sikeres munkamódszerüket. Egy má­sik cikkben arról olvasunk, hogy a gaz- d^ság dolgozói a 9 literes fejési átlagra vonatkozó felajánlásukat határidő előtt valóraváltották. A faliújság felelősé Fekete Aranka elvtársnő. Tőle tudjuk meg, hogy a köz­ponti fejőgulyások kint voltak a Uíran- godi üzemegységben tapasztalatcserén. Tóth József és Kovács Imre hazatérve, tapasztalatait, elgondolásait papírra vetette, írásuk meg is jelent a faliujság­táblán. Az üzemi pártszervezet állandó figye­lemmel kíséri a faliujságfelelős munká­ját, támogatja, segíti. Megalakították a r7.erkesztőbizottságot a termelésben élen­járó dolgozókból. Fekete elvtársnő elmondja azt jg, hogy Rácz János, a gazdaság igazgatója több­ször megígérte ugyan, hogy ír a fali­újságra, azonban ez" még nem tette meg, pedig az üzem dolgozói szívesen olvasnák cikkét. A jajhalmi állatni gazdaság faliújság­ját példaképül állíthatjuk a többi állami cazdaság elé. Ezen a falitáblán pem hansza'os frázisokat olvasunk — mint például a sárospataki állami gazdaság ffvümölcstermelő egységénél -—, hanem valóban színes, eleven, nevelőhatású írá­sokat. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Böjt i János rendkívüli követ és megtolta! mázott minisztert fel mente-te a tiranai magyar követség vezetése alól. Az Elnöki Tanács Kirimszkv Sándort rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és yiegbízta a tira­nai ma<rvar követség vezetésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom