Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-12 / 60. szám

ÄBBrtS, 1952 WÄfcta» IS, ÉSZAKMAGYAR0RS2AG 3 Már az eke után jár a határban Balogh István kácsi középparaszt fi tavaszt nap sugarait szikrázva veti vissza « földtől fényesre csiszolódott eke pengéje■ A határban jó-’ formán még senki sem jár, csak a szél hordja suhogó szárnyain a tavasz illatát■ Balogh István megrántja a gyeplőszárat A lovak nekirugaszkodva húzzák az eket, amely szinte recsegve szeli a fagyosfelülctü földet. Éles tekintettel figyeli a szépen egymásraborulá barázdákat, amelyek feketén világítanak a deres-havas földek között Arcán mosoly, a tegnap esteli falugyűlésre gondol. Február 27-én falugyűlést hívtak össze Kács köz­ségben- Estére a tanácsháza megtelt dolgos parasztembe­rekkel, asszonyokkal- A járási tanács kiküldöttje beszélt elsőnek Buzdított a cigándi „Petőfi" tsz példájánál:, kö­vetésére, a „Növeljük a mezőgazdaság terméshozamát !"- mozgalomhoz való csatlakozásra. A dolgozó parasztok között élénk vita alakult ki. Balogh Mihály, Molnár La­jos, Balogh József, Lengyel Mihály, Balogh Lajos, Tép- liczki János, Varga Károly, Kun József, Balogh Pál, Molnár János és még sok más dolgozó hangoztatta: 'he­lyes ez a mozgalom, érdemes csatlakozni, mert a dol­gozó paraszt is, meg az állam is jól jár, ha mindenből többet takarítunk be. Ezt csak ügy egymás között mon­dogatták, — felszólaló azonban nem akadt. Várták, hogy valaki megkezdje­fi mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, Balogh István megkezdte. 17 holdon gazdálkodik. .4 faluban mindenki első gazdának ismeri. Az időszerű munkákat határidő előtt elsőként végzi, megadja mindig, ami a földnek jár. A társadalmi munkában is az elsők között tevékenykedik Mint jó vezetőt, jó gazdát mindenki szereti, becsüli. As imént is, ahogyan szót kért, egyszerre elcsende­sedtek a beszélgetések, mindenki rá figyelt­— Kedves gazdatársaim! En elhatároztam, hogy csatlakozom ehhez az értékes mozgalomhoz. Vállalom, hogy a gabonafélékből tavalyi termésátlagomat 20 szá­zalékkal emelem, a tavalyi 25 mázsás burgonyatermé­semmel szemben az idén ,\0 mázsát termelek. Kukorica átlagtermését 20 százalékkal emelem. Vállalásom sike­res teljesitére érdekében párosversenyre hívom sógoro­mat, Balogh Józsefet és a falu valamennyi dolgozó parasztját. A felszólalás nyomában lelkes hangulat alakult ki. !A dolgozó parasztok egymással versenyrekdve tettek többtermclési felajánlást, majd közösen elhatározták, hogy munkájuk sikere érdekében párosversenyre hívják Cserépváralja község dolgozó parasztjait és megfogad­ták, hogy az időszerű munkákat 10 nappal a határidő előtt, befejezik. Oki Balogh István lakásán Jár, úgy érzi, mintha a tavasz kellős közepén lenne. A konyhában nagy lá­dákban zöldéi az árpa, borsó és egyéb növény, ami még ezután kerül elvetésre, vagy ültetésre- Balogh István vállalása teljesítésének érdekében kipróbálja minden vetésre kerülő mag csiraképcsségét. 4 vetés alá kerülő földekéi még az ősszel alapo­san megtrágyázta, elvégezte a mélyszántást. A vetőma­gokat még a télen szelektor ózta, a gazdasági szerszá­mokat is gondosan rendbehozta. Az idén a kapásnövé­nyek termelésére is nagyobb gondot fordít. 4 burgonya alá az eddigiektől eltérően a jól megtrágyázott talajon őszi mélyszántást végzett, most majd csak boronái és simítja a földet, majd jó mélyen ülteti a burgonyát, így biztosítja a 40 mázsás terméshozamot. A kukoricát négyzeten veti, négyszer kapálja, megcsinálja a pót- beporzást• így egész biztos, hogy tavalyi termését nem­csak ?0 százalékkal, de még nagyobb arányban emeli. Állatállománya további fejlesztése érdekében több­féle takarmánynövényt is termel. Szerződést kötött szöszösbükkönyre, biborherérc, csillagfürtre, dohányra, lencsére és borra. IS faló dolgozói mindenben követik példáját, meg­értették, hogy aki a. legújabb termelési módszerek sze­rint termel, alkalmazza a szovjet tapasztalatokat — biztosan jó eredményeket ér el. Igaz, hogy még nem is olyan régen Baloghlstvdn sem látta ezt ilyen világosan. 1 mióta azonban fia agronőmus lett, egyre szélesebb körben alkalmazza a kiváló szovjet módszereket. Rend­szeresen. altassa a mezőgazdasági szakkönyveket és a Szovjet Kultúrát, amely képekben szemléltetően is be­mutat minden újat. Fiától sokat tanult és a tanultakat szívesen átadja dolgozó társainak. Sokat beszélgetnek a Szovjetunió mezőgazdaságának termelési módszerei­ről. Tudják jól, hogy ezeket a tudományos módszere­ket igazi nagy eredményekkel legjobban a nagyüzemi gazdaságban lehet hasznosítani, éppen ezért ilgy dön­töttek, hogy rálépnek a szövetkezeti közös gazdálkodás útjára. ÜOBOLÁX III EX. A diósgyőri megmunkáló MEÖ-dolgozói a selejt megelőzéséért, a minőség javításáért Ai 1952-es év ötévé« tervünk döntő éve, amelyben különösen, nagy gondot kell fordítani a selejt legnagyobb ará­nyú csökkenésére, megszüntetésére, a- minőség nagyfokú megjavítására. Ezen a téren nagyfontosságú feladata van a minőségellenőrző . osztályoknak, — egyre jobb munkát kell végezniük a selejt ki­küszöbölése, * selejtgjártás megelőzése érdekében. A Diósgyőri Gépgyár megmunkáló űzetnének minőségi ellenőrzési oszlólya (MEO) értékes eredményeket ért el. Az úgynevezett futó-ellenőrök gépről-gépre járnak, megvizsgálják » megmunkálás -runden részletét. rpint például Bácskái Ferenc, Princz János,, akik rendszeresen selelt nélkül dolgoznak. A megmunkáló üzemben 20 dolgozó kap­csolódott be a Csutkih-mozgalomba, sa­ját maga végzi a munkadarab minőségi ellenőrzését és az általa előállítóit munka­darabokat saját bélyegzőjével látja eb A MEO dolgozói még jobb eredmé­nyeik elérése érdekében tervbevették, hogy sablonokat készítenek, amelyek se­gítségével a munkás maga is ellenőrizheti a munkadarabot, szorosabbra vonják a kapcsolatot a tervezőirodával, ellenőrzik a műszaki rajzokat is, nehogy rajzhiba következtében forduljon elő selejt. A gyár minőségi ellenőrző osztályának dolgozói felvilágosító munkájukkal igye­keznek megvalósítani, amit Kossá István elv árs mondott a budapesti értekezleten: „A selejt elleni küzdelem váljék a gyá­rak valamennyi dolgozójának becsületbeli ügyévé halAltábor goli ötökön hasznas tanácsokat adnak a minőség javítására. A minőségellenőrzési osztály selejt-anali­tikusainak az a feladata, hogy' részié:«* sen, pontosan megállapítsák az előforduló Felejt okát, ezt közöljék a művezetővel, aki így azonnal intézkedni tud a seleitet «lú’id 70 okok megfzümetésére. Selejtkiállitásokat rendeznek, a selejtes munkadarabok mellett feltüntetik a se- lejtét okozó dolgozó nevet-, továbbá azt is. milyen összegű kárt okozott gondatlan, felületes munkájával népgazdaságunknak. A pártszervezet népnevelői és a MEO dolgozói rendszeres politikai felvilágosító munkát végeznek, megmagyarázzák mi a jelentősége a kifogástalan minőségű munkának. Mindezek eredményeként a megmunkáló üzemben decemberhez viszo­nyítva 2 százalékkal csökkent a selejt. A szerszám- és készüléküzeni dolgozói Nintek W ezen * téren « legjobbat» 50 százalékos seleitcslikkuntóst értek el. A minőségi munka terén különösen sok kívánni való van még mindig a kisalakos csoportban, ahol a selejtszázalék nem csökkent. A MEO dolgozói a sztahanovis­ták segítségét kérik különösen ebben az üzemben, — de a többi üzemben is —, hogy kapcsolódjanak be a Ró'der-mozga- lomba, adják át munkamódszerüket gyen­gébben teljesítő és selejtes munkadara­bokat előállító társaiknak. Schneider József elvlárs, a B.-gyáregy- «ég minőségi ellenőrző osztályának veze­tője a közelmúltban résztvett Budapesten o kohó- és gépipari vállalatok vezetőinek és minőségi ellenőrzési osztályvezetőinek megbeszélésén. — Kossá István miniszer elvtárs be­széde alapján tovább javítjuk munkán­kat — mondja* — Nagyobb gondot for­dítunk a szakmai és politikai Oktatásra, a minőségi ellenőrök szakmai színvonalá­nak emelésére. A prémium-rendszer elő­segíti ellenőreink jobb munkáját, hiszen ezáltal közvetlenül is érdekük lesz a se­lejt csökkentése, megelőzése. Beszeda Ottó selejt-analítikus néhány példát mondott el, milyen eredménnyel dolgoznak. A kisalakos csoportban Varga Ot ó azelőtt elég sok selejtet gyártott; a MEp-.el’eaőrők felvilágosító munkájának és tanácsainak köszönhető, hogy, most selejSmentesen dolgozik. Ugyanez történt Misáiba Károly esztergályossal is- Elisme­réssel szólt ezután az olyan dolgozókról. A TITO—RANKOVICS BANDA börtönök és koncentrációs táborok országává változtatta a mai Jugo­szláviát. Az egyik Iialáltábort a ko­pár dalmáciat partokkal szomben- fekvö lakatlan Golt Ótok szigeten rendezték be. A mélyedésben elterülő koncentrá­ciós tábort magas kőfal és három­soros szöges drótkerítés veszi körül A tábor területén mintegy 20 hosz- szú barak és még egy épület van, amelyben az őrség lakik. A foglyo­kat 200 személyes hajón szállítják a szigetre, de gyakran több mint G00 embert zsúfolnak össze a hajóban, a foglyok kínzása tehát már ott megkezdődik. A HÍRHEDT HAJON a tltoisták naponta többször véresre verik a kommunistákat, a jugoszláv haza­fiakat. Az elszenvedett kínzások és az éhezés következtében sokan már útközben meghalnak. A holttesteket a tengerbe dobják. Amikor a hajó kiköt Goli Ótok szigetén, Rankovics hóhérai mezte­lenre vetkőztetik a szerencsétlen foglyokat s korukra, nemükre és egészségügyi állapotukra való tekin­tet nélkül a vízbe dobálják őket. Arra sincsenek tekintettel, hogy tudnak-e úszni, vagy sem. Mindezen kinzások után arra kényszerítik a foglyokat, hogy' órá­kon keresztül éles kövekkel kira­kott terepen fussanak. A TITÓISTA HÓHÉROK a leg­különbözőbb módszerekkel gyötrik a foglyokat. A sziklás talajban pél­dául naphosszat gödröket ásatnak, majd egyik helyről a másikra szál­líttatják velük a. nehéz köveket. — Dermesztő téli hidegben, ébresztő után a tengerbe zavarják őket, hogy fövényt kotorjanak. Máskor megfelelő szerszám nélkül kell kö­vet törniök. Munka közben gyakran a legnehezebb terepen futásra kény­szerítik a meggyötört foglyokat. Ha valaki eszméletlenül összeesik, az UDB-üarynöliök szöges botokkal szürküljék mindaddig, amíg magá­hoz tér. Ebben a haláltáborban Is­meretlen fogalom a megszabott mun­kaidő- Éjjel-nappal, még ünnepna­pokon is, dolgoztatják a foglyokat. Az „engedetlenektől“ megvonják az élelmiszer, és vízadagot s emel­lett éjszakáukint ruhátlanul mun­kára kényszerítik őket. Ez a ke­gyetlen bánásmód már számtalan fogoly halálának és gyógyíthatatlan betegségének volt okozója. Szávics őrnagy, Tomies százados, Vanyese- vics Marko belgrádi író megőrült, Lutovác montenegrói ügyvéd, Alexa Mironovics százados és Milan Klío- vác, régi kommunista harcos súlyos tüdőbajt kapott. A TÁBORBAN olyan kevés a viz, hogy ivásra sem elegendő. A ruhákat egyáltalán nem tudják ki­mosni. A fertőző betegeket nem kü­lönítik el, a táborban ezért vérhas, tífusz, tüdőbaj és számos más fér- tőző betegség pusztít- A tábor egyik orvosát, Dzsuró Sztemenkovlesot előbb félig agyonverték, majd rejté­lyes módon eltüntették, mert enyhí­teni igyekezett a súlyos betegek szenvedéseit- A szigetet körülvevő Adriai-tenger hullámai egymásután nyelik el a haláltáborban elpusztult kommunistákat, jugoszláv hazafiak holtteslét­Rankovics hóhérainak legvadabb terrorja sem képes megtörni a ha- láltábor foglyainak szilárd egysé­gét és összetartását- A jugoszláv nép kiváló fiai szabotálják a mun­kát, az UDB-íigynökök parancsait és titóellenes jelszavakat írnak a tá­bor falaira. A FOGLYOK KÍNZÓI KÖZÖTT számos hírhedt bűnöző szerepel. Ante Kovacsies travniki úszta sa bűnöző már számos foglyot gyil­kolt meg, a többi között Blazso Rnj- csevíes orvost, a montenegrói nem. zetgyűlés egyfeori elnökét is- Bér­gyilkos-tevékenységét a titólsták „hasznos társadalmi munkának“ minősítik. A halál táborokban uralkodó bar­bár terror minden képzeletet felül­múl. A véreskezű nyugati imperia­listák szívből helyeslik a titólsták példátlan gazságait, Jugoszlávia szabadságszérető népe azonban rö­videsen eltörli a föld színéről Tito— Rankovics orgyilkos bandáját és ki­szabadítja legjobb fiait a haláltá- berokból! Kiváló eredményeket értek el hétfőn a Borsodi Tröszt dolgozói Sajókaziuc 138.G. Mucsony 130.3 százalékra teljesített« napi tervét. A Borsodi Tröszt hétfői tervteljesi. tése 108.8 százalék volt. Tröszt 107.8 százalékra hétfőn. Az Ózdi dolgozott Uj ifjúsági üzem a Diósgyőri Gépgyárban A Diósgyőri Gépgyár „Petőfi Sándor” ifjúsági üzemének dolgozói igen jó mun­kával tűnnek ki a budapesti földalatti gyorsvasát iübbingjeinek gyártásánál. Rákosi elvtárs 60. születésnapja tisztele- .ére tett vállalásukat túlteljesítve, már február 27-re befejeztek első negyedévi tervüket és terven felül 720 tübbingat gyártottak. Az ifik kiváló eredménye lát­tán a pártbizottság kezdeményezésére a gyár DISZ-bizottsága újabb ifjúsági üze­met alakított az üzemfenntartási üzem­nél. A fiatalokat négy boldogsággal töl­tötte el, amikor meghallották a. kitünte­tést, hogy üzemük Rákosi elvtárs névé? fogja viselni. NAGY PÉTER üzemi tudósító Új sorsolási eljárás a Tervkölcsön miskolci húzásánál Miskolc és a megye dolgozói köré­ben nagy örömet keltett a hír, hogy az ötéves Tervkölcsön negyedik sor­solását március 20—23-a között Mis­kolcon rendezik. A sorsolás a miskolci Nemzeti Szín­ház színpadán történik majd, a néző­teret megtöltik Miskolc és környéké­nek dolgozói. A színház épülete előtt hangszóró közvetíti a sorsolást. A Tervkölcsön negyedik húzásánál a bevált szovjet tapasztalatok felhasz­nálásával, az eddigitől eltérő sorso­lási eljárást fognak alkalmazni. Eddig csak a kisebb összegű nyereményeket sorsolták ki sorozathúzással, a na­gyobb összegű nyereményeknél egyen- kint történt a számlevélkék és a nye­reményösszeget feltüntető papírlapocs- bák húzása. Az új eljárás szerint az egész sorsolást sorozathúzással bonyo­lítják le, ami lényegesen meggyorsítja a sorsolás menetét. Egy húzással egy­szerre 100 kötvény nyereményét álla­pítják meg. A kihúzott 100 kötvény közül 99-re a legkisebb, 300 forintos nyeremény jut, egy kötvényre pedig nagyobb összegű nyeremény, amelynek nagyságát -a nyereménykerékből kihú­zott számlap dönti el. Ezzel az új el­járással elejét veszik annak is. hogy ugyanaz a számú kötvény kétszer ke­rüljön kihúzásra, amikor is a máso­dik húzás természetesen érvénytelen volt és ez csak lassította a sorsolás folyamatosságát. A miskolci Nemzeti Színházban * posta géptávírót szerel fel, ugyanilyen géptávíró működik majd az Országos Takarékpénztár budapesti központjá­ban. Amikor a szíhpadon folyik sf sorsolás és a hangszóró közli a kihú­zott kötvényszámokat' és a rájuk eső, nyereményeket, már működik is 8 géptúvíró, amely a számokat továbbít­ja a budapesti központba. A felvevő­készüléken több példányban, ugyan­abban a pillanatban megjelennek ezek a számok és hogy az ellenőrzés töké­letes legyen, az Országos Takarék- pénztár másik géptávíró készülékén a felvett számokat visszatávlratozzák Miskolcra, ahol megállapítják, néni történt-e elírás, tévedés, amit javí­tani kell. A miskolci állami üzletek a nagy esemény alkalmából ünnepi kirakat­versenyt rendeznek, a kirakatok az ötéves terv eredményeit, nagy alko­tásait mutatják majd be. Az ötéves Tervkölcsön negyedik sorsolásának ideje alatt 7'fí.fíOO darab kötvényt húznak ki nyereménnyel. 2.18.000 darab kötvényt pedig névére tékben visszafizetésre sorsolnak ki- Kisorsolnak kamatozó kötvényeket is- Az első napon 18.800, a második na~ POD 32.200, a harmadik napon 14-200; a negyedik napon 11.300 kötvényre jut 'nyeremény. Ugyanakkor naponta sorsolnak bl visszafizetésre kötvénye két. Terv nagy alkotásain, beruházásain felül a kötvények sorsolásánál még sok nyereményt is kapnak a dolgozók“ — Nagy öröm számunkra, hogy Miskolcon tartják -meg a Tervkőlc'soiv kötvények negyedik sorsolását —. mordi.t .lrob y;ára Diósgyőri Kohá­sza'.: Üzemek sztahánovisfa martinásza. A sorsolás alkalmával kihúzott kötvények tulajdonosai újabb hatalmas összeget kapnak vissza államunktól nyereményként- mindazokon felül, amit már eddig is kaptak, nyertek a Terv sok-sok alkotásában. A Tervkölcsönre, a Békekölcsönre befizetett forintjaink is ott vannak azokban az összegekben, amelyekből a hatalmas beruházásokat hajijuk végre, de az általunk befizetett összeg csak töredék része annak, amennyit egy-egy nagy alkotás létrehozására fordítunk. A mi üzemünk például a Tervied új kemencét kapott, most készült el az új öntőcsarnoki daru, rövidesen új berakódarunk is lesz. Az óriáskohó elősegíti, hogy még több és jobb acélt termeljünk a haza javára, a béketábor további erősítésére, hogy tovább emelkedjék magunk és családunk életszínvonala. Jenei elvlárs jogos büszkeséggel veszi elő és mutatja kis jegyzetfüzetét: februárban 140, március 8-ig 38 tonna acélt termeltek terven felül. — így háláljuk meg Pártunk gondoskodását, a Terv nagy ajándékait, így készülünk a Tervköicsön-kötvények negyedik, miskolci sorsolására. Készültünk Jel jól az első tavaszi munka, a simitózás elveszésére! Az őszi mélyszántással a téli csa padékból egy bizonyos többletmeny- nyiséget tároltunk. Most az a fel­adat, hogy ezt a nedvességet a nö­vények számára meg Is őrizzük. Az őszi mélyszántás a talaj víztároló képességét 40—50 százalékkal nö­veli és ha elmulasztjuk, vagy későn végezzük el a csapadék megőrzését szolgáló munkát, a simitózást, ak­kor 35—37 százalék az a csapadék- veszteség, amely a tavaszt szárító szelek hatására veszendőbe mehet. Ez azt jelenti, hogy k. . holdankint 4—5000 hektoliter vízzel lesz keve­sebb a vízkészletünk. Ha viszont kora tavasszal, ami­kor már rá lehet menni a talajra, az összes őszi szántást haladéknél- kiil elsimítjuk, igen nagymennyisé­gű csapadékot tudunk biztosítani a növények számára. A simitózást fából készült stmitókkal, vagy eset­leg szekéroldallal a barázdákra át­lós irányba (rézsűt) végezzük, így a barázdaormokat lestmJtjuk és a ta­laj felületén vékony szigetelőréteget hozunk létre. A simitózás előkészítési munkák­hoz már most hozzá kell fogni, ki kell javítani és rendbe kell hozni a simátokat, ha ilyen nincs, még a munka megkezdéséig hátralévő Idő ben házilag készíthetünk, hogy ne akkor töltsük vele az időt, amikor a munka már sürget. A talajslmltó elkészítéséhez 60x60 nim-es 4—5 fa­gerenda szükséges, ha azokkal 2.5 m. fogás szélességet tudunk biztosí­tani. A gerendák egymásközti tá­volsága 150 mm. A simító elé fogak­kal ellátott szögvasat is alkalmaz­hatunk. Egy ilyen simitót két lóval megfelelően tudunk vontatni. A traktorok után többtagú talajsinii tokát ts kapcsolhatunk. Az egyes gerendákat célszerű lánccal össze* kötni. Fogjunk tehát hozzá azonnal a simifózá* előkészítéséhez '■ Alikor kezdjük meg a simitózást V, Valamennyi talajniunka, így a si­mitózás is, csak kellően megszik­kadt, de nyirkos tata jött sikerülhet igazán jól. Ebben a tekintetben » tavaszi simitózás fokozattan kényes. A munka Időpontjának helyes meg választása higgadt, gondos, nagyon lelkiismeretes megfigyelést kíván, elvégzése pedig tervszerű gyors cse­lekvést. A munka megkezdése előtt az áttelelt szántások többé kevésbé szétomlott letompult tarajait kell figyelni. .Mihelyt azok szikkadni, — gyakorlati nyelven: „pirulni“ — kéz. denek, rendszeresen járjuk és viz» gálgassuk a földet. Ha a leginkább megszikkadt he­lyeken gyenge oldalrugásra széjjel- csnek a szántás tarajai, akkor kö­vetkezik a gyakorlati nedvességvizs­gálat. A rúgás nyomán csupasszá vált talajba belemarkolunk és ma­roknyi talajmintát gombóccá nyo inunk össze. Ha ez a gombóc lapító nyomásra széjjeUiullik, akkor meg­kezdhetjük a simitózást. Ha a talaj­gombóc gyúrható, akkor a simítás megkezdésével várni kell. Megbíz ható jele a talaj kellő szikkadtságá- nak az is, ha rálépve jellemzően ru­galmasnak találjuk: nem ragad nem kenődik, A simitózás foutos és sürgős mun­ka, mégsem szabad elhamarkodni. Különösen ügyelnünk kell, ha korai vetésű növények talaját készítjük elő. Ha ugyanis a simított talaj a fagy és az azt követő olvadás hatá­sára sáros lesz, vagy megázik, jóval lassabban szikkad, mint a még si- mitatlan, mert kisebb a felülerte. Eső után gyakran csak több nappal ké. sőbben lehet vetni. Ezért a tavaszi simitózást ügy szervezzük meg, hogy a legelső tavaszi vetések alá mindig csak akkora darabot simít­sunk, mint amekkora területen nz- imp «I is vetünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom