Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-02 / 52. szám
A járási bizottságok és falusi pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezlete Szombaton délután a parlamentben megkezdődött az MDP járási titkárainak országos értekezlete. Az értekezleten Kovács István elvtárs, a Központi Vezetőség titkára tartott beszámolót. Beszéde elején ismertette az MDP 1 í. Kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért eredményeket, majd így folytatta: Elvtársak! A megnövekedett 1052. évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása parancsolólag szükségessé teszi, hogy megerősítsük különösen a mező- gazdaság szocialista szektorában és annak segítségével minden faluban a párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun is a pártpolitikai, a pártépítő munkát- Ennek érdekében a következő alapvető feladatokat kell megoldani. 1. A megyei és járási pártbizottságok és falusi alapszervezetek vezetőségei sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunista módszerét2. Javítsuk a páríépífő munka minőségét! építsük ki a rendszeresen működő pártaktívát. 3- Erősítsük a Párt kapcsolatát a pártonkívüli tömegekkel. Építsük ki a Párt vezetésével a pártonkívüli falusi aktívát 4. Biztosítsuk a tömegszervezetek pártvezetését s mindennek érdekében: 5. Stabilizáljuk a pártszerveket, emeljük a pártvezetés színvonalát. A gazdaság vezetésének kommunista módszere Pártunk Szervezeti Szábályzata a termelésben lévő pártszervezeteinket a termelés ellenőrzésével bízza mog. Ezért a járási pártbizottságok, a községi pártvezetőségek és párttitkárok feladata a gazdasági vezetés, az állatni gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és ellenőrzése. Ennek érdekében a járási pártbizottságnak, a községi pártvezetőségnek rendszeresen foglal’;ozniok kell a község, a szocialista szektor életének minden részletével és ehhez el kell sa/á- títaniolc a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése falun nagyobb politikai és szakmai tudást követel meg párt funkcionáriusainktól. Megyei, Járási funkcionáriusainknak, a falusi kommunistáknak jobban ei keil sajátífaniok pártunk parasztpolitikáját, Lenin-Sztálin errői szőlő tanítását. Meg kell érteni, népszerűsíteni és helyesen kell alkalmazni ezeket a tanításokat. Emellett konkrétan ismerni kell a gazdasági termelő munka legfontosabb kérdéseit. Az állami termelési és begyűjtési terveket, a termelőszövetkezetek alapszabályát, a munkaszervezés, a munkaegységszá- mítás kérdéseit. A falusi kommunistáknak el kell sajátítaniok és alkal- mazniok kell a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének áj módszereit, a szovjet agrotechnika, a fejlett talaj- művelés legújabb vívmányait. A falusi kommunisták a falu szocialista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztokat. A megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták előtt az a történelmi feladat áli, hogy a falun is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemében az újtípusú, öntudatos, szocialista embereketA gazdasági vezetés kommunista femelési kérdésekkel való foglalkozás körül Pártunkban még sok a zavar. ; funkcionáriusaink, aktivistáink közül sokan még nem értik sem ennek, sem a pártépítésnek a lényegét és a termelési feladatok megoldását szembeállítják a pártépítési feladatok megoldásával. E téren két véglet, két hiba tapasztalható- Az egyik, amikor a termelést elhanyagolják és az élettől, a termeléstől elszakadt öncélú „pártépíő“ munkát végeznek. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottságok és a falusi pártszervezetek a pártpolitikai, a pártépítő munkát háttérbe szorítják, nemcsak segítik és ellenőrzik a mezőgazdasági szerveket, az ÁGI, az AMG, a TSZ-k vezetését és a tanácsokat, hanem gyámkodnak a szakvezetés felett» ismételten megsértik az egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnak a ve. zetők feje felett, maguk hajtják végre a szakvezetés feladatait, helyettesítik a gazdasági és állami szerveket- Emiatt gyakran elmosódnak a határok az állami, gazdasági és a párt- mifnka között. Ha a pártszervezet a tanácsok, a helyi mezőgazdasági szervek, a tszcs vezetőségek helyett maguk hajtják yégre az operatív gazdasági feladatokat, akkor ott elkerülhetetlenül visz- szaesik, másodrendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a termeléstől, a másiknál a pártpolitikai munkától szakadnak- el a pártszervezetek és ezért mind a kettő helytelen. „A gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandósdga teljesen a pártszervezeti és pártpolitikai munka sikereitől függnek, enélkül a feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizonyulhatnak — mondotta Sztálin elvtárs. — Amikor párt- beli elvtársaink beléfelejlkeztek a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a politikától, ez szélsőség volt, amelyekért drága árat fizettünk- Tía most egyes elvtársaink hozzáfogva a púrtmunka fokozásához, azt képzelik, hogy eltávolodhatnak a gazdaságtól, ez másik szélsőség lesz, amely nem kevesebb áldozatot fog követelni. Nem szabad csapongani a szélsőségek között- A politikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól- Nem távolodhatunk el a gazdaságtól, mint ahogy nem távolodhatunk el a politikától sem— Az életben, a gyakorlatban a politika és a gazdaság elválaszthatatlan- Együtt élnek és együtt halnak. Es aki gyakorlati munkánkban cl akarja választani a gazdaságot a politikától, aki a gazdasági munkát a politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a politikai munkát a gazdasági munka csökkentése árán, — az feltétlenül zsákutcába kerül- - Következésképen el kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vezetésének módszerét, ez pedig abban All, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket, rendszeresen erősítjük őket és nem e szervek megkerülésével, hanem rajtuk keresztül vezetjük a gazdaságot-“ Megyei, járási pártfunkcionáriusaink közül még sokan nem értik Sztálin elvtársnak ezt a rendkívül fontos tanítását. Úgy állítják be, vagy a termeléssel, vagy a pártépí- téssel foglalkoznak, mert a kettő együtt nem megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes. A pártépítés már nevében foglalja tartalmát: szakadatlanul építeni, erősíteni a Pártot s mindjobban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására. A páriépítés nem öncél, hanem fontos eszköz, biztosíték a szocializmus építésében a Párt előtt álló gazdasági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtására- Nem szabad kettéválasztani a termelési feladatok és a pártépítési feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdasági szervek pártvezetésének színvonalát emelni azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő munka1, a pártonbeiüli életet. A pártépítő munka erősítésével és javításával erősítjük pártszervezeteinket, növeljük szerepüket a termelési feladatok végrehajtásáért és túl eliesítéséért folytatcít harcban. A pártépítő, a párt- politikai munka szakadatlan javítása teszi csak igazán lehetővé, hogy a párt- szervezet, a párttagság jobban megállja a helyét a termelésben. A pártépí'.ő munka teszi igazán lehe övé, hogy a pártszeirvoe-t, a párttagság minden napja a Párt politikájának, a párt és a kormány határozatainak következetes végrehaj ásáért folyó harcban teljen el.. Minél jobb lesz a falusi pártépítő munka, annál erősebb lesz a mezőgazdaság szocialista szektora, annál jobb lesz az állampolgári fegyelem, a munkaiegyelem, annál 1 óbb élelem, több mezőgazdasági, ipari nyersanyag lesz, annál gyorsabban halad előre a falu szocialista átalakítása. Sok párttitkárt inkább a tanácsnál lehet megtalálni Horváth elvi árs a fiilöp - szállási függetlenített párt itkár a helytelen munkamódszer következtében elvesei a tanács önállóságát, idejének túlnyomó részét a tanácsnál tölti és a tanács előtt álló feladatok végrehaj tárára az esetek többségében ő mozgósít, ő intézkedik, emellett elhanyagolja a pártmunkás, nem foglalkozik megfelelően a pártszervezet vezetőségi tagjainak nevelésével, a tagság aktivizálásával. De tapasztalható ennek a fordítottja is. Bár egyre rí kábban, de előfordul még, hogy a falusi tanács, a függetlenített elnök és tanácstitkár egyesíteni akarja a kezében nemcsak a tanács, hanem a pártszervezet veze ését is, amikor a függetlenített tanácselnök és tanácstitkár háttérbe szőri ja a nem függetlenített párttitkár:, átveszi a pártszervezet vezetését és a pártszervezetet a tanács segéd=zervévé. a párttagokat a tanács kisegítőjévé, végrehajtójává teszi. Rossz pártfunkcionárius az, aki mindent maga akar csinálni és nem tudja jól foglalkoztatni területéhez tartozó funkcionáriusokat. A tanács, a mezőgazdasági szervek munkáját a vezető káderek döntik el. A megyei pártbizottság, a járási pártbizottság és a falusi pártszervezet fontos feladata, hogy segítsen kiválogatni a mező- gazdasági szerveket — a TSzCs-t, AGI-t, ÁMG-t és a tanácsokat — vezetni, feladataikat jól megoldani képes kádereket. Erősíteni kell az egyszemélyi felelős vezetést. Segíteni, türelmesen nevelni és ellenőrizni kell őket, hagyni belejönni a munkába, hogy önállóan, felelősen tudják megoldani a feladatokat. met a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére, marxista—leninista harcos szellemű nevelésére, aktivizálására és a pártmunkába való bevonására kell helyezni s a Párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni. Felszínre kell hozni a párttagságban lévő óriási belső tartalékokat, eszmeileg és szervezetileg egységesebbé, fejlettebbé kell termi Pártunkat. A PB továbbá úgy határozott, hogy jobb módszerekkel, gondosabb kiválogatással Pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egészséges tagjelöltutánpótlás', de szigorúbb, magasabb követelményeket kell szabni a féltél el elé. Az irányt arra kel! venni, bogy a 14— 24 év körüli fiatalok a Párt segédcsapatában a DISZ-ben legyenek. Ezért a PB úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a Pártba tagjelöltet lehetőleg ne vegyünk jel. Soraink közé bérből és fizetésből élőket, elsősorban az ipari termelésben dolgozó, termelésben és társadalmi munkában példásan helytá'lő, ön udatos. elsősorban 24 éven felüli fiatal munkásokat, a szocializmus építésének a tisztikarából a legiobb értelmiségieket műszakiakat, tanítókat, valamint a dolgozó parasztok legjobbiaiból, tszcs-tagnk és plvan egyenleg dolgozó parasztok közöl kell tagjelölte; felvenni, akik a termelésben, beadásban/ adófizetésben előljárnak, helyeslik a Párt szőve'kezeli politikáját és bosszabb-rővidebb távon e kérdésben is készek a Pártot követni. Magasabbra kell emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát. El kell érnünk, hogy a Párt sorai közé most már csak a legjobbak kerülhessenek, akik ki üntelésnek veszik a tagjelöltfelvételt. A pártszervezet tagjai munka közben jól megismerik, kiválasztják és politikailag nevelik a legiobb pártonkívülieke:, bevonják őket minit pártonkívüli aktivá” kát a társadalmi munkába és később a Párt sorai közé. Úgy kell leliát a jövőben végezni *. tagjelöl'.felvételt, hogy az ne legyen külön feladat, külön probléma, hogy azt a folyó pártmunkától ne elvonatkoztatva, hanem azzal szorosan összekapcsolva végezzük. Alapszervezeteinkben sok helyen az a helyzet, hogy amíg egyes tagok túl van” nak terhelve pártmunkával, addig a tagság jelentékeny része ma még nem végez semmiféle pártmunkát, ezzel elmulasztja a Szervezeti Szabályzatban előírt kötelességeknek teljesítését. A PR. úgy határozott, hogy a párttagokkal és tagjelöltekkel szemben 1 a fegyelem, öntudat, tanulás, pártmunka és a kommunista helytállás betartása terén fokozatosan magasabb követelményeket kell állítani. A pártbizottságoknak, alapszervezetl vezetőségeknek arra kell tehát töreked- niök, hogy fokozatosan a tagság túlnyomó nagy többsége s végül minden párt4 tag teljesítse a Párttal szembeni kötelességét és méltóan kivegye részét a közönség érdekében kifejtett párt munkából. A rendszeres eszmei-politikai képzés A pártépítő munka minőségének javítása Ezeket a feladatokat csakis a pártépí'tő munka minőségének javításával oldhatjuk meg. Sokan még a pártkáderek között is nagyon leszűkítik a pártépítes fogalmái. Nemrég megkérdeztem az egyik járási párttitkárt, mit ért pártépítés alatt? ,.Azt, hogy minél több tagjelöltet és párttagot beszervezzenek” — felelte. A tag- és tagjelöltfelvétel valóban igen fontos részét képezi a pártépítö munkának, de csak egy részét. Nem Idsebb feladat ennél a káderek, a tagok és tagjelöltek kommunista nevelése, eszmei.-politikai színvonaluk emelése, a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonása, a tömegek közö ti polifiioai népnevelőmunka. A pártépítés további fontos feladata a pártcsoportok, a választott pártszervek munkájának tervszerű fari ása. a pártaktíva építésé és foglalkoztatása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a Szervezeti Szabályzat következetes betar ása, a pártonbeiüli demokrácia betartása, a kritika-önkritika elmélyítése, a kezdeményezés kifejlesztése, az élcsapat öntudatos fegyelmének megszilárdítása, egyszóval a belső pártélet rendszeres javítása, a párttagság és a pártonkívüli tömegek mozgósítása a Párt előtt álló feladatok végrehajtására, mindez alapjában véve meríti csák ki a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes azt csak a tag- és tagjelölt- felvételre leszűkíteni. A PB e héten foglalkozott Pártunk növekedésével és megállapította. hggy sok pártszervezetben nem elég gondosan válogatják ki a jelölteket, főleg csak. a mennyis'gre mennek és elhanyagolják a minőséget. Pártunk taglétszáma közeledik a millióhoz, ezért a PB a Párt további fejlődése szempontjából azt a rendkívül fontos határozatot hozta, hogy a Párt élcsapat jellegének fejlesztése érdekében a jövőben a főjigyéléi pártépítés egyik legdöntőbb feladata, a párttagok és tagjelöltek rendszeres eszmei-politikai képzése. Bár az ok atási munkánknak komoly eredményei vannak, a falusi káderek, a falusi párttagság politikai, eszmei színvonala még nem kielégítő. Tagjainknak még egy része nem ismeri és nem ÓTti eléggé Pártunk politikáját s nem harcol elég következetesen annak végrehajtásáért. A jövőben minden falusi pártszervezet vezetősége nagyobb figyelmet szenteljen a tagság politikai képzésére és javítsa meg az esti pártszemináriumok színvonalát. Igyekezni kell arra, hogy a párttagság mind nagyobb részét részesítsük politikai nevelésben. Különös gonddal törődjenek a legtehetségesebb elvtársak továbbképzésével. A pártcsoportok és a pártblzalmiak munkája A párttagokkal való rendszeres tőrödé«, a párttagok megismerése, nevelése, ellenőrzése és aktivizálása terén döntő szerepe van a pártcsoportok és pártbizalmiak munkájának. Sok helyen még nem is működnek a pártcsoportok, ezen gyorsan változtatni kell és mindenütt meg kell szervezni és meg kell javítani a pártcsopor- tok munkáját■ A most folyó párt- bizalmi választásoknál biztosítani kell, hogy a legfejlettebb, legaktívabb párttagokat jelöljék és válasszák meg pártbizalminak. A pártcsoportok munkájának javulásával nőni fog minden pártszervezetben az aktivisták száma. A pártaktivisták állandó politikai névelő és szervező munkájában van a pártszervezetek ereje, sikereinek titka. Pártszervezeteinkben vannak már szép számban aktivisták. A bajosak az, hogy nincsenek egységesen összefogva. Vannak vezetőségi tagok. népnevelők, pártbizalmiak, gazdasági, tömegszervezeti és lculturak- tivák. Ezeket főleg külön hívják össze, egyik sem ismeri és ezért nem is segíti eléggé a másik munkáját. A pártvezetőségek mellett működő pártaktívákat minden pártszervezetben — ahol csak lehet — ki kell építeni. A különféle területen dolgozó pártaktivistákat egyrörődjtink jobban és többet Bár már jobban törődnek pártszervezeteink a Párt első számú segédcsapatával, a DISZ-szel, ez még mindig nem kielégítő. A DISZ-nek igen komoly szerepe van a falun, Rákosi elvtárs Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy jobban és többet törődjünk az ifjúsággal, a DISZ-szel. A pártbizottságok, falusi pártre- zetőségek sokkal nagyobb szeretettel foglalkozzanak és konkrétabb segítséget nyújtsanak legközvetlenebb segédcsapatuknak, a DISZ-nekA pártbizottságoknak 24—26 éves jó kommunista káderek és tagok átadásával erősíteniük kell a DISZ vezetését és a DISZ-szei együtt minden városban, üzemben és faluban szervezetileg meg kell szilárdítani a DISZ-t és állandóan segíteni kell feladataik megoldásában. Sokáig két havonkint — néha sűrűbben — rendszeresen össze kell hívni, ahol a pártvezetőség beszámol t, munkáról, a feladatokról és kikéri az aktivisták véteményét, s azután közös erővel biztosítják a feladatok végrehajtását. A falusi pártszervezetek ereje a dolgozó parasztokkal való szoros kapcsolatban, azok aktív támogatásában rejlik. A falusi pártszervezetek, pártaktivisták csak úgy tudják feladatukat megoldani, csak úgy tudják kapcsolatukat szorosabbra zárni a falusi dolgozók minden rétegével, felnőttekkel, fiatalokkal, nőkkel, értelmiségiekkel csak úgy tudják megnyerni támogatásukat, ha a pártszervezet körül kiépítik elsősorban a pártonkívüli dolgozó parasztokból álló jőimüködő aktívákat. A kislétszámú pártszervezetek erejüknek megsokszorozását « pártonkívüli aktívák létesítésével érik el. Ahol nincs pártszervezetünk, otfi csakis a pártonkívüli aktivára támaszkodva oldhatjuk meg a feladatunkat. A pártonkivüli falusi aktíva kiépítésében, a Párt és a tömegek kapcsolatának szélesítésében, valamint a falu előtt álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szerepük vari a tömegszervezeteknek, elsősorban a. DISz-nek, a mező- és erdőgazdasági szakszervezetnek, az MNDSz-nek, valamint a földmüvesszövetkezetelc- nek. az ifjúsággal, a DISZ-szel 1 már nem tartható fenn az az állapot sem, hogy az élcsapatnak, a Pártnak, nagyobb a taglétszáma, mint a segédcsapatának, a DISz-nek. Ezért ebben az évben a D/RZ-nek jelentősen meg kell növelnie taglétszámát és sorai közé hozni az ifjúság színe-javát Meg kell javítani a DISZ belső életét, meg kell erősíteni a vezetőségeket, ki kell építeni a széles aktívát- A mezőgazdaság szocialista átalakításához, a pártépítés feladatainak megoldásához meg kell szilárdítanunk az alapszervezeti vezetőségeket, elsősorban a járási pártblzottsá.. gokat és emelnünk kell a pártvezetés színvonalát. A járási PB egyik legfontosabb szerve Pártunknak Különösen most, a mezőgazdaság szocialista átépítése idején, jelentősen megnőtt a JB* ■ jJtamt'iá Jy (gi^L\ b^h & 4 i j 4 ^ifciNpfA ’