Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-09 / 58. szám

Vasárnap, 1952. március 9. ÉS7AKMAGYAR0RSZÁG 5 • 'ms#***' VÁRATLAN LÁTOGATÁS | Négy evvel ezelőtti gft «lőttjén történt. Takács Jánost, a Diósgyőri Kohászati Üzemek szállításvezetőjét váratlanul be­hívták a nagyirodába. A küldönc valahol a mechanikai javítóműhely táján akadt rá, s a sietségtől lihegve kapaszkodott a karjába: — Takács elvtárs, azonnal jöjjön az irodára ... De gyorsan ám, mert itt van Rákosi elvtárs! A szállításvezető gyanakodva nézte a küldöncöt. — Téged nagyon komoly lánynak ismerlek, Juliska, minek járatod velem a bolondját, vagy talán .. . — Ne is mondja tovább — dobbant .lábával türelmetlenül a küldönc —, hát az ő nevével fogok tréfát űzni?! Azon. nal jönnie kell! Ez hatott. Takács zsebretette blokk- tömbjét, inge nyakát begombolta és hosz- szú, öles léptekkel megindult a szaporán igyekvő lány után. — Hová rohantok annyira. János? — szólt oda Takács egyik ismerőse. A küldönclány mérgesen odakiáltott: — Csak ne tartóztasson fel bennünket. De. ha éppen tudni akarja. Rákosi elvtárs van itt. őhozzá megyünk. így következett be. hogy mire Rákosi elvtárs az üzemvezetők, az igazgató és Takács János kíséretében kilépett a nagy. iroda gvárudvari ajtaján, már sokan tud­tak arról, hogy itt van. Villámnál gyorsabban terjedt a hír, körbefutott a műhelveken. bejárta a gyár legkisebb zugát, felröppent a magasban dolgozó darusokhoz, az emberek egymás szájából lesték a híreket „merre van, hol van. mit csinál, vájjon meglátogat-e ben nőnket is” Pillanatra megállt a munka. Öröm su. hant végig az emberek szívén. Ki nem fe­jezhető, le nem írható öröm és büszke­ség. Aztán újra magasba lendült a kalapács, dübörögni kezdtek az esztergagépek, a rudhuzóban sziszegve, izzó vörösen siklot­tak tova a gömbvasak. a szállítási osztály vezetője Rákosi elv^árs mókáit ha­lad. Elgondolkozva megy. Régen, nagyon régen találkozott vele utoljára. Mikor is volt?.-- Igen.., 33 éve! De nagy idő! Fiatal népbiztos volt akkor Rákosi előtár.*­— Mondd csak. Takács elvi őrs, hogy is vagytok a szántással? Hirtelen felrezzen. Rákosi elvtárs hátrafordult, keresi, Sekintetével hívja maga mellé. Helyet adnak a segédmunkásból lett ősz á'yvezetönek. Referál. Szabatos, pontos válaszokat ad, szakszerű magyarázatba kezd, be'.ü’- rnl incselkedik vele az önérzet . - - most. most megmutatja, miiven tapasztalata van ezen a téren. Ám kiderül, hogy Rá­kosi elvtárs nála is johban ismeri a hely­zetet. A gyárlátogatás alatt Rákosi elvtárs hol itt, hol ott tűnik fel. A Martinban, a nagykovácsműhelvben. a hengerdéhen. Ahol csak megfordul, felharsan az éljen, sapkák rémülnék a magasba, idős és fiatal munkások lennek elő s me"i!letődve kö­szöntik: „Szghadság, Rákosi elvtárs! ^össöniűk, hogv eljött. ígérjük .. * mire a vtflanykozpont környékére érnek Ta- kacsot csak erőszakkal lehetne eltávoU- tani Rákosi elvtárs mellől. Ahogy bekanyarodnak a raktár mellett, a [örőműben robbantanak, Erőteljesen száll a dörgés hangja az épületek között, «z ablaküvegek megremegnek. Rákosi elvtiírs váratlan kérdéssel for­dul a száltitásvezelöhöz: — Voltál katona. Takács elvtárs? Takácsot boldog izgalom fogja el. Hogy volt? Persze. Hisz éppen erről sze­re. et.t volna már beszélni Gyorsan je'el: — Voltam, Rákosi elvtárs, csak régen. A magyar vörös hadseregben- A salgó­tarjáni 42-es vasas ezredben szolgáltam■ — Ott láttam először Rákosi elvtár­sat 1919-brn. Nyár volt... Rákosi elvtárs lassi', figyelmesen el­gondolkodva pillant a beszélőre. Az pedig folytatja: — ... és nagyon meleg, pedig alig lehetett több reggel 8 áránál. A salgó­tarjáni ál'OTrinsépu et előtt állt a száza­dunk. Menetkészen, felszerelve vártuk a parancsot. Mitagadás, bizony, türelmet­lenkedtünk is. Akkor tör ént, hogy egy nyitott autó fékezett előttünk. Porosak az oldalai, a benne ií'ök sem volt~k különbek. Bizto­san emléks-ik rá Rákosi elvtárs, hogy a parancsnokokat k'rette macához- Látás­ból alig ismer e valaki Rákosi elvtársat, de az elbeszélő-ékből maid mind~nnyian ráismertünk. Nem sokáig maradt ott, pedig de szerettünk volna elbeszélgetni... — Bizony, a nyári meleg tetejébe — szól közbe Rákosi e’vtárs — meleg volt a helvzete a fiatal Tanácsköztársaságnak is. De csak fo'ytasd. Takács elvtárs ... — Nem olyan hosszú történet. Miután Rákosi elvtárs befejezte megbeszélését a tisztekkel, felállt a kocsiban, hozzánk fordult és erre most is emlékszem — í DéJjian, | Takács, ezeket mondta; „Elvtársak! Mutassuk meg, ha kell, életünk árán is megvédjük a proletárok hazáját /” Így volt! Emlék­szem !... — Én is jól emlékszem arra a napra, Takács ein őrs, bizony jónéhány év telt el azóta. Ezután Rákosi elvárs érdeklődni kez­dett Takács élete, családi körülményei felöl s amikor a száVításvezető elmondta, hogy alig 10 percnyi járásra lakik az új­telepen, Rákosi elvtárs kedves mosolyá­val fordult hozzá: — Akkor tudod mit, úgyis ebédidő van, megnézzük, mit főzött odahaza a fe­leséged. ■ * ján, amikor Takácsné tálalt. Kezében a levesszedő kanállal meríteni akart, de ahogy meglátta a mosolygó arcú váratlan vendéget, bizony, még a szája is tátva maradt a meglepetéstől. Észre se vette, hogy a szedőkanállal a levegőbe merít s bizony, ma sem emlékszik rá, hogy egyál. tálában köszönt-e. vagy sem. Rákosi elvtárs azonban igen. A kony­haszekrényre tette kalapját, kezét nyújtót, ta Takácsnénak: — Ejnye. Takács elvtársnő, talán rossz helyre vezetett a maga férje? Esetleg el­tévesztettük a házszámot? Bizony, erre már csak el kellett moso- lyodni. Fel is derült a magas barna asz. szony arca. Rákosi elvtárs megölelte és nevetve mondta: — No, úgy látom, mégis csak jó he­lyen járunk. így már levetem a kabá­tom. A felöltő a 16 éves Takács Jancsi ka­bátja me’lé került a fogasra. A fiú tág- ranyilt szemmel figyeli az asztaltól, figye­li azt aj embert, akiről annyi sokat hal. lőtt és tanult. Rákosi e’vtárs megsimogatja Jancsi fe­jét. érdeklődik az iskoláról, milyen pályá­ra készül. Rákosi elvtárs szétnéz a szobában, megáll egy Sztálin.kép előtt. Takácsné a szobaaitóban áll, izgatottságában egyre csak köténve szélét huzigália. így telik el néhány pillanat. Rákosi elvtárs a szoba utcafelőli ablakánál áll. onnan mondja: — Csak tálaljon Takács elvtársnő, megkóstoljuk ám az ebédjét. Az asszonv elvörösödik. Gondolatban korholta magát, amiért reggel elkésett a piacról és nem tudott tejfelt venni a tú- róscsuszár*. Mert az van ebédre: krumpli­leves és tűróstészta. Morfondirozásra azonban nincs sok idő, Takácsné kanalat, villát szed elő. — Jó lenne vacsorára meghívni — gondolta magában. Olyan vacsorát főzne délután, de olyat, hogv mindenki meg. nyalná utána a szájaszélét. Rákosi elvtárs kerül az asztalfőre, mel­lette Jancsi ül. majd Takácsné, a vendég­gel szemben Takács. A háziasszony még nem szedett senkinek, de már nekibáto. "odva kínálgatja a levest: — Tessék szedni Rákosi elvtárs. Igaz, hogy csak egy kis szegényes krumplileves, de szívesen adjuk .. . Ám a tál tartalma rácáfol a mentegető­zésre. Füstölt hús is van benne, a leves színe meg éppenséggel étvágygerjesztő. Rákosi elvtárs kezével tréfásan megfenye­geti Takdcsnét: — Ismerem én a „szegényes” krumpli, levest, más színe van annak. Ami pedig a szedést illeti, csak szedjen sorba mind- annviunknak, úgy ahogy szokta. Még jobban megoldódik a „feszélye- zettség1’ Meghitt családi hangulatban ebédelnek, mintha nem is az ország ve­zetője, első embere ülne az asztalnál, hanem egy nagyon kedves, mindenkinél kedvesebb rokon. * ma azt mondja, hogy 30—40 per­cig tartózkodott nála Rákosi elvtárs. A szomszédok azonban, akik az utcán a gépkocsi körül vár ák a szeretett embert, úgy emlékeznek, hogy órákig. Mindkettőjüknek igazat kell adni. Akik kint álltak, azoknak minden múló perc tízszeresnek tetszett, míg Takácséknál repül' az idő. Mikor az ebéd végétért, Rákost elvtárs szokott kedves, egyszerű szavaival fordult a boldogságtól pirosarcú asszonyhoz: — Nagyon köszönöm a fő ebédet, ked­ves elttársnő. Igen ízlett; tudom, hogy jószívvel adták. — Inkább én ■.. inkább, mi köszönjük Rákosi elvtársnak, hogy megtisztelt láto­gatásával — mondta Takácsné csillogó szemekkel s úgy szorította a feléje nyúj­tót ' kezet, mintha sohase akarná elen­gedni. Rákosi elvtárs megsimogatta a gyerek fejét, kezet fogott Takáccsal. — Jól tanú'fáj Jancsi Mondtad, hogy k"tona akarsz lenni. Szép éle' az most! Előtted is nvitva áll ez a pálya, de ta­nulni kell sokat, nagyon sokat. Te pedig Takács elvtárs ügyesen, tervszerűen dol­gozz! * | Takács lános Közrefogják a drága vendéget és kikisérik a gépkocsiig. A IV.es utca ezalatt alaposan megvál­tozott. Amerre az autónak el kell halad­nia, az ablakokba került Rákosi elvtárs arcképe, amely köré zöld májusi lombot helyeztek. A háztetők fölött piros zász. lókat lenget a szél. Mindenki reá vár. Látni akarják, aki­hez a nap minden órájában ezer és ezer jókívánság száll. Ő pedig örökös kedves mosolyával bú­csúzik Takácséktól. Végigpillant az ut. cán, int, meleg szeretetet sugárzó szemé­ben visszatükröződik az éljenző emberek arca. Aztán beszáll az autóba, felberreg a motor. Ezen a ragyogóan fényes májusi napon Takács Jánoséknál nem volt boldogabb, büszkébb család az egész világon, HOLDI JÁNOS Március 20—23 között Miskolcon tartják meg az ötéves terv kölcsön negyedik sorsolását Au ötéves tervkölcsön negyedik sorsolását március 20, 21, 22 és 23-án rendezik. A Szovjetunióban az állam kölcsönök nyeremény sorsolá á: már évek óta más és más városok­ban tartják, hogy kielégíthessék a sorsolás iránt megnyilvánuló hatul más érdeklődést s a vidéki városok­ban és azok környékén lakóknak is módjuk legyen személyesen részt- venni a sorsoláson. Kormányzatunk Miskolcot tüntette ki azzal, hogy vi déki városaink közül elsőnek itt tartsák meg az ünnepélyes sorsolást, március 20—23. között. A sorsolás színhelye a Miskolci Nemzeti Szín ház lesz. 76 600 kötvényt sorsolnak ki nye­reménnyel, 238 ezret pedig törlesz­téssel. Amint a számokból megállapftha. tó, a törlesztéses sorsolásnál most kokkal több kötvényt sorsolnak ki, mint a múltkori alkalommal, mert a lörlesztési részleteket kormányza tunk az ötéves terv egyre növekvő eredményeinek niegtelelöen fokozato. san emeli. Ez alkalommal nyeremé­nyekbe 31 millió forintot, törlesztés formájában pedig közel 48 millió fo. rintot fizet vissza népgazdaságunk a kölcsönt jegyző dolgozóknak. A sor. solásra kerülő összeg tehát megkö­zelíti a 80 millió forintot. Kisorsolnak egy darab 100 000 fo­rintos, 12 darab 50.000 forintos. 25 darab 25.000 forintos. 64 darab 10.000 forintos és 190 darab 5000 forintos nagynyereményt, ezeken kívül 4300 darab 300 forintos nyereményt. 238 000 kötvényt 200 forinttal ■— visszafizetésre — sorsolnak ki. Ä begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A vágőroarhabegyüjtésben Borsod, Hajdú és Szabolcs halad az élen. A hízottsertésbegyiijtés március el­ső hetében a legeredményesebben folyt Heves, Pest és Borsod megyé­ben. A zsírbegyüjtésben továbbra Is So­mogy megye vezet. A tojásbegyüjtésl versenyben 4- Borsod 148.7 százalékkal A baromfibegyüjtés tervét február- lián mind a tizenkilenc megye túltelje­sítette Eddig Szolnok, Baranya és Békés vezet­A tejbegyüjtési versenyben Borsod 134-6 százalékkal a második. Példát mutattak a sajókazai női szállító brigádok A sajókazai bányaüzemben Szabó Mária és Fazekas Julianna nőkből álló szállító-brigádjai Rákosi elv­társ 60 születésnap ja tisz'eletére megfogadták: zavartalan ürescsille- elldidssal segítik elő a magasabb széntermelést. Felajánlásukat példa­mutatóan teljesítették, az ürescsillé­re való várakozási időt 30 százalék­kal cső’ kentették A két női szál­lító-brigád kitűnik az öntudatos munkafegyelemben, a két brigádban január 1. óta egyetlen igazolatlan műszakmulasztás sem fordult elő-' Megyénk dolgozói szeretettel köszöntik a 60 éves Rákosi elvtársat Irta: HARMATI SÁNDOR ll/f a hatvan éve született dolgozó ■*•*-*■ népünk nagy vezére, tani;ója, sze­relőn gondoskodó édesapja: Rákosi eiv- társo Élete — példája a dolgozó nép érdekeiért minden áldozatra kész kom­munista vezető életének. 1910 óta, ami­kor mint fiatal diák belépe.t a Szociál­demokrata Pártba, élete összeforrt a dol­gozó nép felszabadításáért folyó harc ve­zetője, a munkásosztály harcával. Mély engesztelhető Jen gyűlölete a dolgozó né­pet elnyomó rendszer ellen már 1912-ben a „véres csütörtök’* tüntetőinek első sorciba viszi. Amikor tanulmányai folytatására kül" földre megy, ofc is megtalálja az utat a munkásmozgalomhoz- Először mint a Né­met Szociáldemokrata Pár; aktív tagja, később mint az Angol Munkáspárt tagja forrad Imi meggyőződése miatt többször összeütközésbe kerül ezeknek a pártok­nak opportunista vezeoivel. Forradalmi meggyőződése továbbmélyül, amikor, mint hadifogoly, az első világháború során kapcsolatba kerül a Bolsevik Párt szám­űzöd tagjaival. Magábaszívja Lenin es Sztálin tanításai*, és megerősödve fér haza a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után, hogy több más harcos kommunistával együtt élére ál1.ion a magyar munkásosztály forradalmi küz­delmeinek Rákoci elvtársnak oroszlán- része van abban, hogy Lenin és Szálin tanításainak szellemében megalakulhatott a Kommunisták Macvarorazági Pártja, a magyar munkásosztály é’csapaCa. forra­dalmi vezérkara. Lenin és Sz+ídin tanítá­sainak a gyakorsa <ba való átiilt°tése — melyért Rákosi elvtárs az élen harcolt — tot« lehetővé, hogy történelmünk során először a munkásosztály kezébe vegye a hatalmat. A ha alom megragadása idején Rákosi elvtárs kem'nyen, megingathatat­lanul harcol a hatalom megtartásáért, a bolso elleníorradalmárok ellen éppúgy» mint a hazánkra uszított imperialista rablóbandák el’en, valamint a munkás- osztály ügyét eláruló jobboldali szociál­demokrata vezérek ellen. Neve összeforrt az első magyar proletárdiktatúrával, a magvar munkásosztály első hősi próbál­kozásával a szabad Magyarország meg­terem éséért. "TJ ákosi elvtirs megalkuvást nem is­** merő, hősi harcával a hazai és nemzetközi burzsoázia halálos gyűlöletét vonita magára* Az egész nemzetközi bur­zsoázia fehijjongott, amikor 1925 szep­tember 22-én Rákosi elvtárs Hor hy pri­békjeinek kéz'be került. Horthy és pri­békjei az egész világ burzroáziáiától tá­mogatva meg akarták semmisíteni a ma­gyar dolgozó nép és a munkásosztály igazi vezérét. De a nemzetközi munkás- oszály, élen a hatalmas Szovjetunióval és személyesen Sztálin elvtársiak lefogd a gyilkosok kezét és megmentette szere­tett vezérünk életét. Rákosi elv árs a Hor hy-pribékek kezé­ben is, a verbíróság előtt is rettenthe'et- lenül harcolt munkásosztályunk, népünk érdekeiért. Bátran, ellenállhatatlanul ver >5 vissza a burzsoázia mocskolódit, me!yek?t a világ első munkás- és paraszt- államára, a szocialista Szovje'unióra szórt. Megvédte a Kommunista Párt be­csületét s a dicsőséges első proletár­diktálóra emlékét. A halál árnyékában a fasiszta vérbíróság élő t kiáltotta oda a magycir nép elnyomóinak, hogy minden erőlködésük ellenére újra és véglegesen győzni fog a proletárdiktatúra. A Pravda 1927 január 17-i száma a következőkben közölte R«ákosi elv ársnak a vérbíróság előtt elmondott szavait: „Kommunista már írok ezrei mennek halálba a dolgozóknak a kapitalizmus igája alól való felszabadítása'rt. A Kom- munis ák Magyarorszám Pártja mártírjai közé ebből az ügyből is od'"emetk^dí'tt Német elvtárs. aki merhalt a gvüitőfoz- házban. Arról a nán'ró7, melynek tagjai ilyen példátadó áldozatkészséget mutat­nak, lepattannak az.ok a mocsko^ódások. melyekkel a. fennálló társadalmi rend börtönőrei. ügyészei illetik a vádlott kommunistákat Éppoly kevéssé — mint a KMP-t — “rik ez ügvészi szidalmak a Szovjetuniót, a világ egyh^'fodát kénező munkásán a- mot. A szocializmus építőének eredmé­nyeit hangos szóval bizonyít iák az egész világ dolgozói élőt,4 a tények, amik**t az ügyész úr szitkozódással és mocskolódás- sál kvérei meg elferdíteni.’* ÍR ákosi elvtárs bátor, félelemnélkiili magatartása a vérbíróság előtt a burzsoázia gyűlöYtét a kommums» ák eHen félelemmé váJ ozfatta. Rákosi elv- tára szavai megmutatták az eg'-sz világ burzsoázia iának, bogy a kommunisták, minden üldözés ellenére folytatják har­cukat és végülis győzelemre viszik a munkásosztály, a dolgozó nép ügyét. A* „Uj Március’* 1927 januári, februári száma a következőkben idézi Rákosi elv­társnak erre von a kozó szavait: ,,A kommunisták folytatják az osztály- harcol, amelyet a szociáldemokraták el­árultak. A szociáldemokrácia régen meg­szűnt a munkásság napi követeléseiétf harcolni, ezekért, csak a Kommunista Párt harcol. A tömegek érzik ezt és nincs messze az az idő, amikor Magyarország dolgozói az önkényuralom ellenére ledön­tik azokat az akadályokat, melyeket & legális Kommunista Párt útjába állíta­nak. Éppen mert csak a Kommunista Párt képviseli a munkásság érdekeit, nem lehet a Kommunista Pártot meg ka- dályozni abban, hogy keresztültörje & fö’dalattiság korláiaít és a proletariátus tömegpártjává legyen. Engem félhetnek nyolcesztendei fegyházra, de napról-napra növekszik az új harcosok száma, akik hatalmas és harcraképes kommunista tömegpárt kiépítéséért küzdenek, hogy képessé tegyék ezt a párté»: arra, hogy czembeszáIljon az uralkodó rendszerrel, felszabadítsa a magvar proletariátust, és kiküzdje az új, győzelmes proletárdik;a- t úráf.** Rákosi elvtársat hosszú, kínzásokkal teli börtönévek után 1935-ben újra vérbíróság elé állították. Sem a kínzások, sem az új várbírójáéi tárgyalás nem ref en tett© meg* H*e és meggyőződ'se a munkás- osztály. a doleozó nép végső győzelmébe© ugyanolyan szilárd maradt, mint korát*'* ban. Büszkén vágta oda a vérbíróság ta*a iainak s az egész magyar burzsoázianaks .Kommunista vagyok és maradok. Nyrr eodYn nézek a jövő elé. ioijön, aminek] jönnie kell. a jövő a miénk” T1 izenöt év múlva, 1940 október 30-án nyílt meg a Szovjetunió és szemé­lyesen Sztálin elvtárs ióvoltábó! népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs előtt a burzsoá börtön ajtaja. A nagy Szovjet­unió kiragadta őt a fasiszta gyilkosok kezéből és visszaadta népünknek, mun­kásosztályunknak. „Rákosi Mátyás minden nélkülözést el­tört — írta a kiszabadulás alkalmával Gero elvtárs — minden megpróbáltatást kiállt, mert össze volt forrva a munkái»“ osztállyal és a néppel, mert a komniu^ nizmus rogy eszméje ihlett«. Ráko~i Má­tyás azért tudta megvédeni a legsúlyosabb» viszonyok között is a dolgozók ügyét, mert biztos iránytűje a marxizmus—lená- nizmus volt, amely a világ egyhaWI ré­szén már kivívta a szocializmus győzel­mét.” Rákod elv:árs a szörnyű szenvedések*' kel járó hosszú börtönévek után sem gon­dolt pihenésre. Moszkvába való megérke­zésekor a fogadására megjelenteknek kiw jelentette: „Máris munkáról, nagy ügyünket előrevivő munkáról tervezge­tek” Ezután is életének minden percé! a magyar dolgozó nép, a magvar munkás­osztály ügyének szentelte. Féltő szeretet­tel figyelmeztet« népünk©! arra hogy a Szovjetunió ellen háborúra készülő Horthy-fasizmus milyen katasztrófa f<°Ió viszi az országot* LeVnlezfe a jobboldali szociáldemokraták árulását és u^a* muta­tott arra, hogv országunk mik^npen ke* riilheti cl a végső megsemmisülést. A Szovjet Hadsereg győze^m-s. felsza­badító harca után Rákosi elvtárs szer­vez'« és vezette győzelemre a magyar műnká«osztálvt. a proletárdiktatúrát és ma Rákosi é'vtárs «szervezi és vezeti nagy pártunk élén a Szovjetunió <af»cr?tcérr£Vpí$ a megvár doYoz.ó nép tör éndmi jelentő- régű énítőmnnkáját, a szocializmus alap­iunk lerakását. Ej1 gesz dolgozó népünkkel együtt me* gyénk dolgozói is, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek híven követik sze­retett vezérünk ú'.mu'atásrit Gyáraink­ban, üzemeinkben, bányáinkban, építke­zéseinken, termelőszövetk-zdeinkhen, áFami gazdaságainkban, gépállomása ja­kon és az egyéni parasztgazdaságokban & dolgozók soha nem látott termelési ered­ményekkel ünnepük drága vezérünk hat­vanadik születésnapját. Ezen a napon mindenki érzi, hogv a legszebb születés“ népi ajándékot azzal adhatjuk a mi sze­detett Rákosi elv*ársunknak. ha terme­lési er#»dménveinket fokozva, idő élőt# teljesítjük az 1952-es tervév első negye­dének előiránvmtát. Nem kétséges, hogy megyénk minden becsületes dolgozója ilven ajándékkal lepi meg Rákos» elv* társat. Rákosi elvtársnak ha*v2<nadik születés­napja alkalmával megyénk össze* kom­munistái és pár*onkívüIi dolgozói nevé­ben kívánunk hosszú és boldog él-tetv hogy tovább vezethessen bennünket előre a szociaüs'a felemelkedés útján. Az első női traktorosiskolák hallgatóinak felhívása a dolgozó parasztasszonyokhoz, leányokhoz Az első női traktorosiskolák veze­tőit és legjobb hallgatóit tapaszta­latcsere-értekezletre hívta meg a Földművelésügyi Minisztérium AMG főosztálya. Az értekezlet részvevői a most végzett kilencszáz női traktoros ne­vében felhívással fordultak a falu dolgozó nőihez. Leányok, asszonyok! — hangzik a többi között a felhívás. — Jelentkez­zetek traktorosiskolára! Járuljatok hozzá a gépi technika elsajátításá­val a szocialista mezőgazdaság meg. valósításához! Dolgozó parasztszü­lők. engedjétek leányaitokat trakto­rosiskolára. ne tartsátok őket vissza a tanulástól, ne higyjetek az ellenség hazuk rágalmainak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom