Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-05 / 54. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1953. március 5. I- " ■ ■■■■■ 15 évvel ezelőtt mondta el Sztálin elvtárs 1952 történelmi jelentőségű beszámolóját a S2K(b)P március Központi Bizottságának 1S37 február—márciusi- plénumán A szovjet saj megemlékezik arról, hogy 15 évvel I«™——f ezelőit mou.u Sztálin elvtárs történelmi jelentő- ségfl beszámolóját a 8zK(b)P Központi Bizottságának 1937 február—márciusi plénumán. V. Nyikalajev az Izveszlijában „Az alkotó marxizmus kiemelkedő alkotása“ címmel a többi között ezeket írja: Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű beszámolója „A pártmunka fogyatékosságairól, s a trockista és egyéb kétkulacsosok felszámolását célzó rendszabályokról“ megsemmisítő csapást mért az imperialisták mesterkedéseire, leleplezte, hogy a trockista és egyéb kétkulacsosok a külföldi kémszolgálatok közvetlen ügynökei, kérlelhetetlen harcra moz. gósitotta a Pártot a nép ellenségei ellen. Harci programra volt ez a Párt egész szervezeti és politikai munkájának további fejlesztésére, Sztálin elvtársnak ez az alkotása — írja befejezésül az Izvesztija — felbecsülhetetlen értékű a szocializmust sikeresen építő népi demokráciák kommunista és munkáspártjai, s az egész nemzetközi munkásmozgalom számára az imperlalis'a háborús gyújtogatok ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelmükben. Görög halálraítéltek és Sztálin e hozzátartozóik távirata Ivtárshoz Carapkin, a Szovjetunió helyettes ENSz-bell képviselője levelet intézett Padilla Nervohoz, a közgyűlés ható- dik ülésszakának elnökéhez. A levél így szól: „Elnök Ur! Elküldöm önnek azt a táviratot, amelyet Nikosz Beloiannisz és Elit Ioanidu halálraítélt görög hazafiak és rokonaik intéztek I. V. Sztálinhoz: „Sztálin generallsszlmusznak. Az athéni katonai törvényszék királyi ügyésze kémkedés hamis vádj v alapján halálbüntetést követelt Nikosz Bololanníszra, Bili loanldura, I.azaridlszre és másokra. önhöz, a béke bátor harcosához fordulva, kijelentjük, hogy a háborús gyujtogatók a halálos Ítéletekkel ismét gyűlöletet akarnak szitani sokat szenvedett országunkban és vérbe akarják fojtani a görög és más népek törekvését a békére, a demokráciára és a szabad életre. Kérjük az ön személyes beavatkozá. sát a készülő új bűntett megakadályozása érdekében. Nikosz Beloiannisz, Elli Ioanidu.“ „Sztálin generallsszlmusznak. Az athéni katonai törvényszék királyi ügyésze halálbüntetést kért gyermekeinkre, Nikosz Beloiannisz- ra, Elli loanldura és tíz más vádlottra. Olyan állampolgárokról van szó, akiket három hónappal ezelőtt már halálra Ítéltek politikai meggyőződésükért, az említett állampolgárokat 1950 óta elszigetelten tartják az Aszfáliában. Mivel azok között, akikre a királyi ügyész halálbüntetést követelt, szoptatós anya is van és mert sokat szenvedett hazánk nem akar több vért, ellenkezőleg, a nyugalmat és a szenvedélyek lecsitulását kívánja, bátorkodunk az ön emberles érzéséhez fordulni és segítséget kérni. Kérjük önt, használja fel minden befolyását és hasson kormányunkra, hogy akadályozza meg a küszöbön álló kivégzést. Mély tisztelettel Vaszilikl Beloianni, Iro Pappa.“ A fentieket szem előtt tartva, kérem önt Elnök Ur, tegyen gyors Intézkedéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete útján e görög hazafiak életének megmentésére, adja ki ezt a levelet a közgyűlés okmányaként és küldje meg valamennyi ENSz tagállam kormányának. Tisztelettel Sz K. Carapkin.“ Két nappal ^halasztottak a sörös» hazafiak kivégzését A szabad görög rádió jelenti: A Plasztirasz-kormány —■ a világ- közvélemény nyomására —- bejelentette, hogy Belotannlsznak és hét társának kivégzését szerdáról péntekre ha.lasztották. Az AVEROFF börtön 600 női foglya március elseje őta éhségsztrájkkal tiltakozik az Ítélet ellen és követeli az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Megyénk -dalata-sói tilíahosnak a görög őseinttrehofasiszták aljas merénylete ellen A* athéni katonai törvényszék j előtt már két hete folyik Beloiannisz' elvtárs és hős társainak pere. A görög monarchofasiszták amerikai gazdáik parancsára halálraltélték a bátor harcosokat, akik ellen egyetlen vád az, hogy következetesen harcolnak népük, hazájuk szabadságáért, függetlenségéért, meg akarják akadályozni egy újabb szörnyű háború kitörését. Beloiannisz elv- társ a törvényszék előtt harcos, leleplező felszólalásával a vádlottak padját a vádlók padjává változtatta. A hős görög békeharcosok mögött ott áll az egész békeszeretö görög nép, a világ minden becsületes embere. Az egész haladó emberiség megmozdul Beloiannisz elvtárs és társai megmentésére. A magyar dolgozó milliók is egy- emberként fejezik ki mélységes felháborodásukat. Naponta ezer meg ezer tiltakozó távirat érkezik az Országos Béketanácshoz. Ott vannak ezek között megyénk dolgozóinak táviratai Is. ..Mélységes felháborodással vettük tudomásul, hogy a görög vérbi- róság Beloiannisz elvtárs és társai, a legbátrabb görög szabadságharcosok elpusztítására készül. A békét építő ötezer putnoki dolgozó nevében követeljük a görög békeharcosok szabadonbocsátását!“ — Írják táviratukban a putnoki békebizottság tagjai . Felháborodva tiltakozunk a görög monarchofasiszták alias terve ellen" — emelik fel szavukat a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói. A városokban, falvakban, üzemekben, bányákban, építkezéseken izzó- hangú röpgyüléseken fogalmazzák meg távirataikat megyénk békeharcosai. Ott van az Országos Béketanácsnál többek közt a miskolci, encsi, szikszói községi békebizottság tiltakozó távirata, az ózdi üzemek, a Borsodi Mélyépítő Tröszt, a Diósgyőri Magasépítési Vállalat, a Diós- győrvasgyári Kohászati Üzemek dolgozóinak harcos üzenete. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a gaz fasiszták hazájuk függetlenségéért és szabadságáért harcoló ártatlan embereket mészároljanak le!“ — írják a Diósgyőri Gépgyár dolgozói. — Tiltakoznak a felháborító merénylet ellen és Ígérik: „ezután még keményebben fogjuk meg a szerszámot, több gépet adunk népgazdaságunknak, még fokozottabban erősítjük hazánkat!“ Á falvak, tszcs-k. gépállomások, állami gazdaságok dolgozói munkájuk még jobb elvégzésével tiltakoznak az imperialisták újabb aljas tryilkosságl kísérlete ellen „Határidőre teljesítjük mezőgazdasági munkánkat“ — Írják a mezöcsáti ..Szabadság" tsz dolgozói s ezekkel a szavakkal fejezik be táviratukat: „ígérjük neked Beloiannisz elvtárs. hogy pártunk vezetésével ezután még odaadőbban harcolunk a bókéért!“ Wnyereii re^pfe’ p lrzass*flküfés iFe^önryífésérnl A Népköztársaság Elnök! Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a házasságkötés megkönnyítéséről. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a házasságkötést megelőző kötelező orvos! vizsgálat megszűnik. A házasulok lakóhelyüket rendőr’ bejelentőlapjukkal igazolhatják. A há zasnlók az anyakönyvvezetö előtt szil letési anyakönyvi kivonatot, a ko rabbi házasság felbontását, vagy érvénytelenségét kimondó bírói ítélhet, a volt házasiárs halálát tnnusító ha Inttl anyakönyvi kivonntot, Weifi'ea bírói határozasd csak akkor kötele- sek bemutatni, ha az okiratot belföldön meg lehet szerezni. A rendőri he- '-derítőlapon és a fenti feltételek sze- j Vint beszerezhető születési anyaköny-1 vi kivonaton, illetőleg az esetleges korábbi házasság megszüntetését (érvénytelenségét! igazoló okiratokon felül a házasulótői más okiratot követelni nem szabad- Ez a rendelkezés nem érinti a házasságkö'ésbez esetleg szükséges beleegyezés, jóváhagyás fáimén’és, vagy engedély Igazolására vonatkozó jogszabályokat. A törvényerejű rendelet intézkedik még az állampolgársági bizonyítvány- nyal, kapcsolatos kérdésekről és kimondja, hogy az, aki jegyzőkönyvbe foglalt személves nyilatkozatában -adva való'lan tényt ad elő, a közokirat- hamisításra vonatkozó rendelkezések szerint büntetendő- A törvényerejű rendelet 1952 március 15-én lép ha- tálybaOktaiágj segédanyag A lökés újratermelés és a gazdasági válságok (Resztetek Harman Sándor elvtars előadásából) Harmati Sándor elvtárs „A tőkés újratermelés és a gazdasági válságok" címen előadást tartott a Pártoktatás Házában a po'.Pikzi gazdaságtan: tanulmányozó elv ársak részére• Előadásából alább részleteket közlünk■ Pcljári közgazdászok 330-féle magyarázat kísérlete A múlt század első negyedétől rendszeresen 8—10 évenkint ism’tlődő és egyre súlyosbodó válságok rázzák meg a kapitalizmust. A polgári közgazdászok megpróbál ék megmagyarázni a válságok okát. Eddig körülbelül 330-féle elméletet állítottak fel, amelyek mind különféle objektív okokat ráncigálnak elő magyarázatul. Többek közölt olyan neve séges okokkal próbálták megmagyarázni a válságokat, mint a napfoltok változása, vagy a Vénusz-bolygó közelsége a Földhöz stb. Egy Navratil nevű polgári közgazdász egyenest oly:n állt ást mert megkockáztatni, hogy a válságok jelenségétől még a Szovjetunió 'sem mentesülhet. Mint ismeretes, a kapi alizmusban éppen a túltermelés hoz válságot. A Szovjetunióban előfordulhat rossz termés — bár a tér" mészeiátalokító tervek megválást áséval ez is mindinkább kiküszöbölődik — s ez előidézhet bizonyos cikkekben átmeneti hiányt, de a szocialista társadalomban nem fordulhat elő túltermelési válság, hiszen minél több a termék, annál jobban élnek a dolgozók, jobban ki lehet c’égíteni az emberek szükségleteit, többet lehet felhalmozásra fordítani. Jellemző, hogy éppen az 1929—33-as években, amikor u kapi alista országokban a történelem egyik legnagyobb válsága tartott — fejezte be nagy sikerrel a Szovjetunió első ötéves tervét. s yálságsK lehetőségének marxi igazolása Marx elsőként tárta fel a kapitalizmus \ ó ságának /igazi okát, megmutatva a kapitalizmus alapvető ellentmondásait. Elmélete megmutatja, hogy a tőkések és a munkásossi ily között elkerülhetetlenül élesedik a bare. Megvilágítja, hogy a kapitalizmus esztelen társadalom. Minden eddigi és ezután! tőkés kísérlet a válságok megszüntetésére, sikertelen marad, hiszen a válságok oka magának a kapitalizmusnak szerkeze ében rejlik. A gazdasági válságok megszüntetésének egyedüli módja — a kapitalizmus megdöntése, Marx, bírálva a polgári közgazdászok megállapításait, mely szerint a kapitalizmusban nem lehetséges' túltermelési válság — mondván, hogy i;t az eladások és vételek fedik egymást — a következőket mutatta ki: Amíg a termelés a kisárutermelők magánüzerneiben folyt, a kistermelők az ál aluk, saját termelőeszközeikkel előállított termékek tulajdonosai voltak, termékeiket a piacon az életük fenntar'áfához szükséges más termékekre közvetlenül cserélték ki — az adás és vétel tényleg fedte egymást, meg volt az adás és vé:ej egysége. Amikor azonban a termelés mindinkább árutermeléssé kezdett válni, megszülő ett a pénz, amely az adás "s vétel közé ékelődött, azonnal megbomlott az adás-v’tel egysége. Ezen a fej* 'ődéri fokon az árutulajdonos az el'dott árujáért kapott pénzen nem vásárol feltétlenül más árut. Ennek követkéz 'ben az áruk egy része nem kél el, megtelnek a raktárak, az üz-mek-* leállítják — túltermelési válság áll elő. A pénz tehát meg'eremtj az általános túltermelési válság lehető» épít Amiket kial'kul a hitelrendszer, a kapitalista vál'alatok eg’sz sora kölc-önös hitelformáimat bonyolít le s ha ebben a láncban egyetlen . helyen fizetéskép ebnség következik he, megszakad, megbomlik az egész láncolat, százával mennek tönkre a vrlla’atok, A pénznek, mint fizetőeszköznek szerepe tehát továhbszélesí i a válság 'eliető^mejt. Miért szükségszernek a kapitalizmusban a válságok? Mi az oka, hogy a kapitalizmusban a válságok nemcsak hogy lehetségesek, hanem elkerülhetetlenek, sziikségszerüek? Ennek oka a kapi'alizmus gazdasági szerkez-téhen. alapve ő ellen'mondásában rejlik- A válság alapja: a termelés társadalmi iellege és a termel-s eredményeinek tőkés elsajátítási formája közötti el’entmondás. A kisárue-melésben egyéni munkával, egyéni termelőeszközökkel termelt áru egyéni tulajdonban marad. Itt tehát a termelés és a kisajátí’is nincs ellen'ét- ben. A kapitalizmusban a termelőeszközök a tőkés tulajdonai, — az övé lesz a termék is, s termelés azonban nem eevénüee fo’vik. hanem szájak és ezrek "sarernüköd^-ével. A termelés társadalmi leúege a kapi'ah’zmushan az egvszerű áru'ermeléshez vi—nm’ítva a társedrirrm- -í ás összrharonlíthatatbnul magasabb, minő-ígileg kü’őnbörő fokát je’enti. Kis-é’esedik. magas fokra emelkedik a •nunkame-os-tás. olyan hatalmas termelési eszkö-öket hoznak mozgásba, nme- ’-ek nem egyéni, hanem társadalmi hasz- - óba hoz 'vám.ok szabva. A termelés és a kisaiátí+ás köz'i ellentmondás lényegében az osztályok egymáshoz való viszonyát fejezi ki. azaz a munkások és a tőkések ellentétét, Hogyan gyökerezik ebben az ellentmondásban a túlermelési váíság? Úgy, hogy a tőkések kezében nagymennyiségű áru halmozódik fel. A tőkések az árukat inkább pusztulni hagyják, minisem hajlandók lennének odaadni a társadalom- nas, amely termelte izoktl- A válságnak egye len megoldása van: a társadalmilag fejlődő termelés mellé társadalmivá kell tenni a kisajátítást is, A társadalmi termelés és a magán- kisajá ítás alapvető ellentmondásában benne rejlik a kapitalizmus többi ellentmondása is. így az, hogy a termelés a kapitalista ijzemeken belül szervezett, tervszerű, az üzemek között azonban az egész társadalomban, a piacon — szervezetlen, anarchikus.. Az alapvető ellentmondás kifejeződik a termelés és a fogyasztás közti ellentmondásban is. A tőkéseket a profit utáni vágy a termelés bővítésére sarkalja. A termelés bővülése mögött azonban elmarad a fizetőképes fogyasztás emelkedése. Ez a tény is válságokhoz vezet. Itt alá kell húzni, hogy hamis az a szociáldemokrata elmélet, mely szerint a válságok alapvető oka a fogyasztáshiány. A fogyasztásbiány csak következménye az alapvető ellentmondásnak. Nem a fogyasztáson van a hangsúly, hanem a termelésen. Nő a fogyasztás is, de a termelés nagyobb mér ükben nő s ez okozza a túltermelési válságot. Az egész ellentmondásból a munkás- osztálynak és pártjának azt a következtetést kell levonnia, hogy a kapitalizmust meg keH szüntetni., a termelést tervszerűvé kell tenni és utána az elosztás is tervszerűvé válikII állótőkék felújítsa és kibővítése A válság akkor tör ki a kapitalizmusban, amikor bőség van, sok az eladhatatlan áru. A válságok során a tőkések az áruk jórészét megsemmisítik, hogy fenntar. sák a magas árakat, A válság tönkreteszi az áruk jó részét, a raktárak kiürülnek és ezzel időlegesen megoldódik a termelési válság. A válságok szerepe tehát az is, hogy megteremtik a válságok megoldásának félté elejt, Ez a magyarázata annak, hogy a válságok időszakosak és nem állandók. A kapitalizmus minden gazdasági válságból ki Iából, ha nem döntik meg. A válságok a kapitalizmusban rendszeresen 8—10 évenkint ismétlődnek meg. Ennek a rendszeres ismétlődésnek anyagi alapja az állótőkék felújításában és kibővítésében gyökerezik. A, válság üáni fellendüléssel előálló helyzet ösztönzi és kényszeríti a tőkéseket az állótőkék tömeges felújítására és kibővítésére. Kényszeríti őket az a tény, hogy az árak ilyenkor alacsonyak, tehát, ha el akarnak adni, 1c kell szálHtaniok a termelési költségeket. olcsóbbá kell tenniök áruik árát. Ehhez korszerűsí eni kel| üzemeiket, ami lényegében az ál’ótőkék kibővítését j'lenti- Felújításra ösztönöz az a tény is, bogy a válság következményeként ilyenkor alacsonyak a kamatlábak, olc=ók a :erme'őeszkÖ7Ök is- Nyilvánvaló, hogy az ál'ó’ökék felújítása és kibővítése újabb válságoka' készít elő, újra túltermelés következik be. Az álló őkéket akkor szokták felújítani és bővíteni, ha elkoptak fizikailag. illetve erkölcsileg. Az elkopás időtartama általában 10 év, a felújí ás is tízévenkint következik be, kézenfekvő tehát, hogy tt válságok is 8—10 év alatt fejlődnek ki. Itt meg kell jegyezni, hogy á válságnak nem oka, hanem következménye a felújítás és a bővítés. A ciklus szakaszai Két válság közötti időt ciklusnak nevezünk. Egy-egy ciklus négy szakaszra oszlik: í. Válság. Ez a ciklus legjellemzőbb szakasza. A válság akkor kezdődik, «mikor esni kezd a termelés. Ebben a (szakaszban rendkívüli mértékben fokozódik a tömegnyomor2. Depresszió. Pangás. Ebben a «tikászban már megáll a termelés esése cs bizonyos alacsony színvonalon ingadozik. 3. Megélénkülés. A termelés lassan emelkedni kezd, de még nem haladja túl a válság előtti szintet. 4. Fellendülés, Ebben a szakaszban * termelés már meghaladja a válság eléri szintet. A tőkések a válság terheit természetesen más rétegek vál’ára igyekeznek áthárítani A válság során a gazdaságilag gyengébb tőkések elhullnak, a* erősebbek megkaparintják tőkéjüket^, koncentrálják, centralizálják azokat, A válságíerhek legnagyobb részét azonban a munkásosztályra hárítják. Százezreket és milliókat tesznek munkanélkülivé. A még dolgozók munkabérét mélye» a létminimum alá szorítják, racionalizálásokkal, a munka intenzitásának erőszakos növelésével emelik a termelékenységet. Külső piacszerzések útján a terheket átrakják a gyengébb országokra. Minél fejlettebb a kapitalizmus, annál élesebbek, hosszabbak válságai. Mind rövidebb időközökben tőrnek ki. Nő a depresszió időtartama. A megélénkülések és fellendü'ések folyton veszítenek erejükből, a fellendülés szakasza már sokszor el is marad. Hogyan hatnak a válságok a társadalomra, az osztályharcra I A munkásosztály a válság alatt elnyo- morodtk. Nagy része munkanélkülivé válik, a még dolgozók bére mélypontra süllyed, meggomlanak a dolgozók egészségügyi viszonyai, járványok, betegségek tizedelik őket, megfosztják őket legelemibb politikai jogaiktól ízA dolgozó parasztság a válság alatt nagy mértékben differenciálódik- Te?* mékelnek nagy részét a városi lakosság fogyasztotta, a válság alatt azonban a munká-iok nejn tudnak fogyasztani, a parasztok nem tudnak eladni, Emellé t kell küzdeniük a fö’desurak konkurreu” eiájával js. A válságok során gok tíz-zár dolgozó paraszt lába alól húszak ki a füldetAz egész dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály előtt, megmutatkozik a kapitalizmus rothadtsága. A burzsoázia uralma fentitt ása érdekében terrort vezet be és a háborúhoz menekül. Műiden válság a dolgozó tömegek növekvő elégedetlenségé: váltja ki növeli a dolgozók felháborodását, érleli a forradalmai, a kapitalizmus megdöntéséi, amelyet a legöntndatosabh. legforradalmibb osztály: a munkásosz’ály vezet.. Egy amerikai katona menedékjogot kért Lengyelországtól A csehszlovák külügyminisztérium közli, hogy február 22-én a német- országi amerikai megszálló hadsereg őrmesterét, a lengyel származású Alexander Cemeczki amerikai állam polgárt, aki Csehszlovákiába menekült és menedégjogot kért a lengyel hatóságoktól, átadták a varsói kormánynak. Cemeczld elmondta, hogy azért A francia kormányvá'ság fei'eményei Antoine Pinay kijelölt miniszterelnök nagy nehézségek közt folytatja kormányalakítási tárgyalásait. Terve az, hogy „szakemberekből“ szűkkörü kormányt alakítParlamenti megfigyelők szerint Pinay most szakmai síkon pró'álja megtenni azt, amit Reynaud politikai síkon kísérelt meg, a gaulleisták bevonását a kormányba. Pinay fel akarja vetni a társadalombiztosító és a vasutasok „szanálására“ szolgáló újabb kerettörvények tervét, más jelentés szerint csökkenteni akarja a polgári célú beruh ázásokat és az adóknak már nem is 15, ■'■’nem 20 százalékos emelésére gondol. A keddi francia jobboldali sajtó a teljes zűrzavar képét mutatja. A lapok jelentős része nem nagyon hisz Pinay esélyeiben. Az Hurnanité a kormányválsággal frg’nlkozva megállapítja: Pinay a köztársaság ellensége, mert kész arra, hogy tartsa a kengyelt de Gaullenak hogy az felpattanjon a szovjetébe- nességj nyomor és a fasizmus lovára, szökött meg az amerikai hadseregből, mert nem helyesli az USA agresszív politikáját, agresszív koreai háborúját és a riyugatnémetországi volt náci háborús bűnösök szabadonbocsátását. Ezért kérte a lengyel kormányt, hogy biztosítson ezá. mára menedékjogot, amit meg is adtak néki. de a kommunista, szocialista és antifasiszta keresztény dolgozók együtt fogják roegvédelmezni a köztársaságot és a békét Megmozdulásukkal kiharcolják annak a francia kormánynak megalakulását, amelyet az ország követelAz Egyesült Államokat egyre job. ban aggasztják a francia kormányválság fejleményei- A France Solt newyorki tudósítója jelentése szerint a legtöbb amerikai hírmagyarázó attól tart. hogy a francia válság „et fog fajulni“1 és jelt ad az egész at- ’ nt! szövetség felbomlására. A De Monde washing ont tudórí* ő- ta hangsúlyozza: Amerikában a francia politikai válságot a legsúlyosabbnak tartják de Gaulle 1946-ban történt lemondása óta. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szentpáli Bélát a porinügyl min'szí er első helyettesévé és dr. Benkő Józsefet postaügvt miniszterhelyettessé nevezte ki.
