Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG faMmav, 1M2- mÄrch» SC. KÉT BÁNYÁSZ KULTURCSOPORT MUNKÁJA Közeledik április 4, legnagyobb nemzeti ünnepünk A dolgozóit minde­nütt új nagy mun\asi\ereWel. a termelés újabb győzelmeivel al^orják, ünne­pelni a nagy napot. A felajánlásod valóravákása érdekében, üzemi jjuftúr* csoportjainknál^ is megtisztelő, szép feladatokat \ell jól viegoldanio\. Üzemi kultúrcsoportjaink többsége nagy lelkesedéssel készül az április 4-i szereplésre, emellett most, a felszabadulási évforduló tiszteletére indult versenyszakaszban eredményes kultúragitációs munkát végez. Hogyan teljesíti ezirányú feladatait a sólyombányai és a berentei üzemi kúltúrcsoport? SOLYOMBÁNYA A kúltúrcsoport már több mint egy éve működik. Amikor megkérdettük Molnár Jójsef kultúrfelelőstől: hány tagja van a kultúrcsoportnak, azt a meglepő válásit kapjuk, hogy „az olyan váltóié, hogy nem lehet meghatározni". A furcsa válasznak nemcsak az az oka, hogy Molnár József csak néhány héttel ezelőtt kapta a kuitúrfelelősi megbíza­tást, hanem az, hogy Sólyombányáti valóban nincs állandó tagokból álló, szervezett kúltúrcsoport. Amikor egy-egy színdarab előadására készülnek, felkér­nek néhány dolgozót, hogy vállalják el a szerepet. Ha valaki elvállalja jó, ha nem, akkor más után néznek . . . A próbák ideje is nagyon változó. Rendszertelenül próbálnak, ha éppen si­kerül a különböző műszakokban dolgo­zó szereplők idejét összeegyeztetni. Az üzem dolgozóinak nagy kultúrigé- nyérc mutat, hogy az alapvető hiányos­ság ellenére is vannak figyelemreméltó eredmények az üzemi kultúréletben. Az egyes előadások alkalmával mindig fel­csendül a dalosok ajkán a. üzemük életéből vett eseményekkel foglalkozó, bíráló, vagy dicsérő, nevelőhatású csasz- tuska. Az egyik előadáson így dicsér­ték meg Mancza Gyula sztahánovista vájárt, aki már 1953 júniusi tervén dolgozik. Ugyanakkor „kiénekelték", Lénán János vájárt, aki sokszor mu­laszt igazolatlanul, emiatt nem is telje­síti tcrvfeladaiait. Több kultúrmunkás — mint például Bállá János, Drótos András, Gergely Irén, Redovai Pál — szép példát mu­tat a termelő munkában. Az üzemi tánccsoport szervezetten, jól dolgozik, rendszeresen — hetenkint kétszer — próbát tart. Dicséretreméltó, hogy az egyes elő­adásokon értékes csasztuskák hangzanak el, hiba azonban, hogy ezek előadását egy egy műsoros est alkalmára tarto­gatják. A csasztuskákkal is elő kell se­gíteni a verseny nyilvánosságát, igazán jó eredményeket akkor biztosítanak, ha gyorsan nyomon követik a' dicsérendő, vagy megbírálandó eseményeket. Helyes lenne, ha a munkahelyen, vagy lakásu­kon üdvözölné néhány tagú kultúrbri- gád az élenjáró dolgozókat, illetve bí­rálná meg a hanyagokat. Ami pedig a legfontosabb: feltétlenül létre kell hozni Sólyombányán a sok jó kultúrmunkásból a szervezett kultúrcso- portot. BERENTE A 20 tagból álló kúltúrcsoport jófor­mán egy hónapja alakult, lelkesedésükre jel'emző, hogy már azóta is több kisebb előadást tartottak. A fiatalok igen nagy kedvvel vesznek részt a kultúrmunká- ban, a próbákon. Nagy segítséget is kapnak. A legutóbbi választás óta a szakszervezet vezetősége komoly támo­gatást nyújt a kultúrcsoportnak, biztosí­tották a kultúrmunkások megfelelő mű- sz’hbeosstását is, hogy rendszeresen próbálhassanak. A mozihelyiségben az - rv- r” támogatásával új színpadot építettek. A kultúrmunkások fejlődésé­nek elősegítésére a bányaüzem autójá­val havonta egyszer Miskolcra Úszik Megyén^ négy járásában már lezaj­lottak a járási kultúrbemutatók■ Ma, március 30-án tartják meg a megye többi kilenc járásában a bemutatókat, ame­lyekre lelkesen készültek a körzeti be­mutatókon kivált csoportok. Szikszón délután 4, Ahaujszántón este 6. IzsófaU Hazánk felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmával először ren­dezünk Magyar Filmheteket, ame­lyek jelszava: „Uj életünk szülötte és harcosa a magyar film“. A Ma­gyar Filmheteken a már vetített fil­mek mellett több új magyar filnjet mutatnak be filmszínházaink. így az „ütközet békében” című új filmet, amely Néphadseregünk életével fog­lalkozik, a főszerepeket Szirtes Adám, Ladányi Ferenc Kossuth- díjas, Pécsi Sándor Kossuth-díjas és Bessenyei Ferenc játssza. Nagy ér­deklődésre tarthat számot Homoki Nagy István Kossuth-díjas új ter­mészettudományos filmje, a „Vadvíí. őket, hogy megnézzék a színház előadá­sát. Ennyi segítség mellett hogyan segíti elő a kúltúrcsoport a vállalások teljesí­tését, a termelés állandó emelését? A válasz rövid: — jóformán sehogy. Fe- rencz Károlyné, a kúltúrcsoport veze­tője maga is úgy gondolja: elég, ha a kúltúrcsoport tagjai példamutató terme­lőmunkát végeznek, mint például Lóska László és Szabó Béla. Nem is gondol arra, hogy a csoport kultúragitációval a jobb termelő munkára mozgósítson. A kúltúrcsoport munkájában sok hi­ba, sőt veszélyes elhajlás tapasztalható. Például: az énekkar tagjai magyar nép­dalokat nem tanulnak, mert Ferencz Károlyné véleménye szerint „hanganya­guk olyan jó, hogy inkább operett­részleteket adnak elő”. Ez az álláspont nyilvánvalóan gyönyörű népdalaink, ha­ladó hagyományaink súlyos lebecsülését jelenti. A kultúrcsoportnak van már tangóharmonikája, több más hangszert akarnak beszerezni, hogy „dzsesz-zene­kart alakítsanak”. A tánccsoport Pintér Mária tanítónő vezetésével tanul ugyan magyar népi táncokat, de fölöslegesen pazarolja idejét „hattyu”-táncra. van délelőtt 9, Mezőkövesden délelőtt 10 órakor, Putno\on, Sárospatakon és Riesen délután 3 órakor kezdődik a be­mutató a \ultúrotthcnban. Miskolcon az SzMT kultúrházban és az ózdi 111. kerületi kultúrotthoriban délelőtt 9 óra­kor kezdődik a járási bemutató ország“, amely a Szeged melletti Fehér-tó vadvizeinek vízalatti és vízfeletti életét tárja fel. A Magyar Filmheteken mutatják be az első színes magyar rajzfilmet. Címe: „A kis kakas félkrajcárja“. Latabár Kálmán a főszereplője a „Képzett beteg“ című rövid humoros játék­filmnek. A „Céllövészet“, az „Ol. vasztár“, a „Nömunkások“ című kis. filmek, a „Kacsa“ című szatirikus bábfilm is ekkor kerül a közönség elé. A Magyar Filmheteket Budapes­ten kezdik. Borsod megyében április 17-én nyitják meg a Magyar Film­hetek előadássorozatát. * Helyes lenne, ha a járási párt bizottság segítségével a \ét üzemben a pártszervezet vezetősége napirendre tűzné az üzemi kúltúrcsoport munkájának megvizsgálását és elvi útmutatással kijelölnék fejlődésük útját. Mindkét he­lyen a szákszervezetnek jóval nagyobb gondot \ell /ordítania arra. Hogy a kultúrcsoportok maradéktalanul megfeleljenek megtisztelő feladataiknak. TÓTH ÍLO.\A Ma kilenc helyen tartanak megyénkben járási kulturfe mutatót „Magyar Filmhetek“ kezdődnek április 4-én A VÍZ TITKAI A HOGY AZ EMBER a folyosón A előrehalad, egyre erősebben hall­ja a vízcsobogásl: mintha száz csap­ból zuhogna az áradat. Aztán felnyí­lik az ajtó, hatalmas terembe jutunk, amelyben a homály szürkesége terül szét, de azért jól kivehető minden. Ah' milyen hihetetlenül hangzik, itt, a I sszÁ teremben — a Volga hómm pöl lg. Szünet nélkül zúdul a víz egye­nesen a hullámtörönek, hogy azután megszelídülve folytassa útjá’ ügyesen megépített medrében, amelyből a kuj- bisevi vízierömü kicsinyített betongát­ja emelkedik ki. A tízben apró fény­pontok úsznak, parafin mécsesekkel fe szerelt Ids úszótestek, amelyeket kettesével,» hármasával bocsátanak út­jukra. A világító úszót stek mintha csak versenyeznénele, idönkint nagyot ránt raj uk a viz sodra, az egyik se­besebben siklik, a másik lassabban, a harmadik örvénybe kerül <‘s megperdül, a negyedik furcsa görbéket ír le út­ján. Percekig tart vándorlásuk, aztán, amikor a víz a terem végében levő nyíláshoz érkezik, amelyen keresztül lezuhan a mélybe, a laboránsok ki­emelik a kis világitólestekc', visszavi- szik kiinduló ponti ükhöz és útjuk kez- dő->:’- -’ölről. ■ i ■'fZÉPITÉSl TERVEZŐ INTÉ- 'I ZET kísérleti laboratóriumában vagyunk, ahol tudósok, szakemberek a tíz titkait kuatják, a víz áramlását vizsgálják Ez az érdekes kísérlet apró, de jelentős láncszeme a kommunizmus nagy építkezéseinek. Ahhoz, hogy o nagy vízierőművek hibátlanul és a leg­gazdaságosabban épülhessenek meg, pontosan ismerni kell a vízáramlás törvényeit. Ezeket vizsgálják, ku etjük a terem miniatűr Volgáján a csobogó víz főié épített fahidakon figyelő tudó­sok A magasban, a toveiramló viz fö­löt' ördülö ac'lszer kezei re erősített automatikus fényképezőgép függ. amely másodpercenkint készít felvételeket, rögzíti a világító testccskék ú ját. A felvétel pontosan mutatja a vízórádat sebességét, a fényforrásokkal ellátott úszótestek segítségével megfigyelhető a víz felső rétegeinek ismeretlen, titok­zatos mozgása, megáílapí ható az örök vándor: a fáradhatatlan víz minden sa­játossága, minden szeszélye. Ilyen fel­vételt rengeteget készítenek, közben a zárógátat állandóan cserélik a minicr ür folyó medrében, s aztán a felvéte­lek összehasonlításából állapítják meg, hogy milyen alakú zárógát a legal­kalmasabb, melyik tud legeredménye­sebben ellenállni a tíz romboló határ sónak. A Z ABLAKOK ELÉ BOCSÁTOTT Ó-* súlyos bársonyfüggönyöket szét­húzzák és világosság ömlik el a terem­ben. A víz egyre apad. eltűnik a le­folyóban és lassan előbukkan a meder. A gát alatt ékszerű kiszögelések he- yezkednek el. A zuhogó víztömeg erre a mélybe ágyazott betoncölöpkeri ésre zuhan a magasból, vad erejét így fé­kezik le, különben sodrásával rövid idő alutt meglazítaná és ellflosná a ho­mokos talajt és ezzel veszélyeztetné az egész épitm-ny szilárdságát. A víz tu­dós kutatói és a vízierőművek építői kiszám’tották, hogy a kujbisevi erőmű gátján másodpercenkint körülbelül 40.000 köbmé er viz zudul keresztül, ami sokmillió lőerőnek felel meg. A gát hatalmas betonlapja beépített ki- szögeléseitel szilárdan ellenáll ennek a rettenetes nyomásnak, átveszi és csök­kenti az árada' sebességit. A kísérletek hosszú sorára van szük­ség, hogy a hidrotechnikai építkezések minden kétes kérdésére meggyőző vá­laszt nyerjenek• Sok gondot okozott a kutatóknak például az, hogy a gát partra!utó részének legelőnyösebb for­máját, a folyómeder megszilárdításá­nak leghelyesebb módját megta'álják. Ht forog fenn ugyanis leginkább a ve­szély, hogy a víz a partrafu'ó rész alatt átszivárog, lassan üreget mos, aminek az építmény lesüllyedése lesz a következménye. Azzal a megoldás­sal fásérleteztek, hogy a folyó medrét a kritikus részen vaspáncélba öl őzt et­ték és hosszú kísérletezés után meg is találták a helyes megoldást: a pán­céllemezeket olyan mélységbe bocsátot­ták le, ahová a víz nem juthat el. A Z IZGALMAS KÍSÉRLETEK­-I NÉL nemcsak a kujbisevi, ha­nem a sztálingrádi vízierömü zárógát­jának modelljével is találkozunk. Fo­lyamatosan kísérleteznek a kommuniz­mus nagy építkezéseinek minden hid­rotechnikai problémáján. Ezeket a kí­sérleteket alapos helyszíni tájékozódás előzi meg, hiszen a kutatások tudomá­nyos alapját, az úgynevezett dinamikus hasonlóság törvénye jelenei. A modellt a helyszínen készített terepfelvétel ada­tai és az építmények tervei alapján csináljál: meg. Szigorúan ügyelnek arra, hogy meglegyen a pontos arány a mo­dell és a természeti adottságok — a folyómeder domborzata, mélysége, a partok lejtője, stb. — között. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy mi­lyen a vízállás a különböző évszalcolr ban: tavasz idején áradássak SssztA magas, nyáron pedig alacsony vízállás­sal kell számolni. A jelenségek válto­zékonyak. bonyolultak és nehezen ku- faliatok ki. Pusztán elméleti számítá­sokkal nem sokra megy az ember, szí­vós és gondos lásérletekkel kell alá­támasztani, bizonyítani az elmélet he­lyességét. AZOKNAK AZ ÓRIÁSI ÉPITMÉ­* ' NYERNEK, amelyek a zseniális sztálini elgondolás nyomán a Volgán, a Donon, a Dnyeperen és az Amu- Darján megvalósulnak, évszázadokig kell állniok• Ezért nem elég óvatosság az sem, amit egy régi orosz közmon­dás így határozott meg: „Hétszer mérj, aztán vágj". Nem hétszer, de — száz­számra végzik a méréseket, a kísérlete­ket a laboratóriumban, mxg megdönt- hetetlenül feltáru’nak a tíz titkai, ki­alakul a végleges vélemény és a tudo­mány szilárd alapján valósulhat meg a merész és csodálatos álom Épül a kommunizmus a nagy szovjet hazában A Szovjetunióban a kolhozok és szovhozok az ideiglenes csatornák új öntözési rend szerére térnek át. Két-három esztendő leforgása alatt több mint ntevmillió hektár területen alakítják át az öntözési hálózatot. Az állam számos traktorral, talajgya- luval, buldózerrel, gépkocsidaruval és még sok más géppel segíti a kolhozokat: és szovhozokat az ideiglenes csatornák elkészítésénél. Képünk a Tadzsik SzSzK „Kirov‘ '-szovhozában készült. Bemutatja, hogyan temeti be a buldózer a régi öntözöcsa tornát. A leníngrádi agrofizikai Intézet fényfiziolfigiai laboratóriumában mesterséges lénnyel eredményesen gyorsítják meg a legkülönbözőbb fajtájú mezőgazdasági növények fejlődéséi. A paradicsom például évente hatszor terem, a búza pedig feleannyi idő alatt érik be. A képen B. Moskov professzor a biológiai tudományok doktora, a laboraíórmm vezetője M, Gudkova tudományos munkatárssal a mes­terséges fénnyel termesztett nborkák fejlődését ellenőrzi. A Szovjetunióban számos jalsfcoUt léte­sítettek, hogy az aszályos sztyeppéken végrehajthassák a sztálini erdősítési ter­vet, A faiskolákban rendkívüli figyelem­mel ápolják a fiatal hajtásokat, hogy a facsemeték minden tekintetben meg­felelőek legyenek. A képen Rimma Birfu- kovát, a sztálingrádi erdőelemző állomás tudományos munkatársát látjuk, amint egy tölgyfa hajtását vizsgálja. A Szovjetunió gyáraiban lelkes munkával készítik a kommunizmus nagy építkezéseinek gépi fel­szereléseit. A zaporozsjei transzformátorgyár dol­gozói is határidő előU készítették el a Volga _ Don csatorna építkezései számára gyártott óriás- méretű villamossági be­rendezéseket. A képen V. Ponomarenko (bal­oldalon.) a szerelőműhely főművezetője és A. Lan- szkij ellenőrző főműve­zető megtekintik a szál­lításra kcszenálló transz­formátorokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom