Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-15 / 38. szám

nute*. **S2. Mtsmfcr U. ÄSZAKMAGYARORSZÄG mÉrj el magasabb terméseredményeket az idén, mint, tavaly!" A mezőnagymihályi állami gazdaság felajánlásai Rákosi elvtárs születésnapja méltó megünneplésére A cigándl „Petőfi“ termelőcsoport Ságjai — mint az Északmagyaror- ezág február 14-i száma közölte — „Érj el magasabb terméseredménye­ket az Idén, mint tavaly!" jelszó je­gyében értékes felajánlásokat tettek Rákosi élvtárs 60. születésnapjára. Felhívásuk nagy visszhangra ta­lált megyénk termelőcsoportjai, álla­mi gazdaságai, dolgozó parasztsága körében. A mezőnagymihályi állami gazda­ság dolgozói levelet intéztek Rákosi «lvtárshoz, amelyben vállalják, hogy a növénytermelésben a multévi hol- darminti átlag terméseredméryüket azévben az alábbiak szerint növelik: ftfczi búza 1951. évi termés 11 q. 1952. évi vállalás 12 q. Rozs 10 q. 12 q. Őszi árpa 17 q. 18 q.-Tavaszé úza 8q. liq. ‘T&kain.any borsó 10 q. 12 q. Tavaszárpa 6q. 9q. /Cukorrépa 80 q. 140 q. Dohány 6q. 9q. jutna másod. v. 7q. 8q. Vállalják, hogy a megye állami gazdaságai köaritt elsőként hono­siLják meg a rizstermelést. A hö­Vény termesztésnél széles körben al­kauna&zuk a szovjet agrotechnika módszereit — Írják. Az őszi kalászo­sokat kellő időben fej trágyázzuk. A tavaszi kalászosokat keresztbe hosz- szába vetjük. Alkalmaztuk a Li- szenkó-féle jarovizálásd módszert, hogy meggyorsítsuk a mag csírázá­sát, a növény vegetatív fejlődését. A rozs terméshozamának fokozására bevezetjük a pótbeporzást. A pillan­gós növényeknél már a múlt évben alkalmaztuk a bacillus-radicikoba mesterséges kitenyésztését, ezzel elő­segítettük a talaj nitrogén tartamá­nak növelését. Ebben az évben még fokozottabban alkalmazzuk ezt a módszert. Kapás növényeinknél — mivel a talaj nitrogénben szegény —, ugyancsak alkalmazzuk a söronktnti és növényegyedenlcintl péti-sós fej­trágyázást. A talaj felszínét állan­dóan porhanyósan, gyommentesen tartjuk, bevezetjük a gépierővel ke- resztbe-hosszába való kapálást. A gazdaság dolgozóival rendszeresen ismertetjük a szovjet agrotechni­kai módszereket. Az állattenyésztés fejlesztésére a következő vállalást tesszük : Felnevelési átlag 1952. évi 1951-beli vállalás Anyakoe&nkint 10 db 12 db Anyajubonkint 1.3 db 1.4 db Tejtermelést átlag juhnál 25 üt 28 üt. Gapjuhozam 4 ,.7 kg 5.7 kg Tojáshozam libánál 6 db 13 db Tojáshozam ka­csánál S0 db 60 db Ezenkívül vállaljuk, hogy a jühok- nál az ikresítést 15 százalékkal nö­veljük. A® állattenyésztésben Igénybe vesszük a szovjet zoótechnika segít­ségét. Követjük Steinmatm, a kiváló szovjet állattenyésztő útmutatásait, megvalósítjuk a kézből való pározta- tást, anyakocáknál naponta kétszer más-más apaállattal. Fokozott gon­dot fordítsunk a tisztaságra, az álla­tok rendszeres, pontos időbeni ete­tésére. Ml, a memőnagymihályl állami gazdaság dolgozói felhívjuk a Bor- sodmegyei állami gazdaságok tröszt­je valamennyi Vállalatának dolgo­zóit: szeretett vezérünk, Rákosi elv- társ 60. születésnapja tiszteletére In­dítsunk versenyt a magasabb ter­més- és állathozamért, hogy minél jobban elősegítsük felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Az abaujszántői állami gazdaság dolgozói* nak vállalásai Díszes albumba gyűjtötték össze az abauj3zántól állami gazdaság dol­gozói Rákosi elvtárs 60. születésnap­jának tiszteletére tett felajánlásai­kat. Versenyre hívták az Eszakma­gyarországi Gyümölcs- és Szőlőter­melő Állami Gazdaságok Trösztjéhez tartozó összes gazdaságot és meg­fogadták hogy a szovjet agrotech­nikai módszerek széleskörű alkalma­zásával a tavalyinál nagyobb ter­méseredményeket érnek el. Vállalták, hogy a szőlészetben a termésátlagot 24 mázsára emelik, a musttermelésnél elérik a holdankinti 20 hektolitert. Az állattenyésztésűk fejlesztése érdekében elhatározták, hogy 100 szarvasmarha után a tavalyi 56-al szemben ezévbén 85 szaporulatot ne­velnek fel, a tejtermelésnél az istál­lóátlagot a multévi 2400 literről 3600 literre növelik. A sertéstenyésztésnél a multévi hetes fialásl átlaggal szemben ez évben el akarják érni a 12-es fialásl átlagot, a tojástérmélést a multévi 102-es átlagról 165-re emelik. A szőlőtermelő brigád dolgozói ne­vében Menyhért István és Szabó Ist­ván vállalták, hogy területükön a mi­nőségi munka fokozásával holdan- kint 22 hektoliter mustot termelnek. A növénytermelési brigád dolgozói nevében Büzás Mihály vállalta, hogy búzából holdanldnt 14, árpából 11, zabból 10 mázsás átlagot érnek eb •• „ Ötéves tervünk végrehajtása több vasat követel az ózdi nagyolvasztótól! As ózdi napyoívwztó dolgozói multévi tervüket példamutatóan, becsülettel telje­sítették, sőt terven felül 11.000 tonna nyersvasat adtak népgazdaságunknak. Az áj tervévben azonban az ózdi kohók ter­melése nagymértékben visszaesett. Feb- sruár 11-ig egyetlen napon sem érték el a 100 százalékos tervteljesltést! Először február 11-én szárnyalták túl a napi ter­vet 100.3, majd a következő napon 100.6 százalékban. Az ózdi nagyolvasztó lemaradása Sú­lyosan akadályozza az egész gyár, de egész sor más iparág munkáját, tervtel- jesítését is. Tervszerűtlen, rossz a kohók anyagellá­tása, ez*még a múlt év utolsó hónapjaira nyúlik vissza. Szeptemberben, októberben és novemberben erősen csökkent a koksz- készlet és csak januárban növekedett. * Nem gondoskodtak idejében a ten anyagszuisségteiröi Ezt a nagyfokú gondatlanságot más szer­vezési hibákkal is tetézték. A meglévő készletet sem használták fel helyesen, ru­galmasan, tervszerűen. Az Tes és lV-es kohó előtt tárolt kokszhoz például nem nyúltak, holott ugyanakkor a többi ko­hó kokszhiánnyal küzdött. Mindössze egy váltósint kellett volna fektetniük, hogy kokszot kapjanak ezek a kohók, amelyek akkor mélyjáratban áhtak. Mivel nem kapták meg a szükséges anyagot, romlott a minőség is. Jó anyagmozgatással, terv­szerű kokszéi.átássai megelőzhető lett •»olna ez a kár is. Az elegytéren nagymennyiségű rudabá- nyai ércet tárolnak, de ehhez egyáltalán nem nyúltak. Emiatt másfajta vasércük teljesen kifogyott, gyakran kellett változ- ’iatniok az adagsúlyt, vissza kellett tartani a kohók munkáját. Az adagsúly és a levegőbefuvás gyako­ri változtatása igen káros következmé­nyekkel jár. A technológiai fegyelem nagyioiiU megstsriCbö oda vezetett, hogy nem egyszer zuhant az anyagoszlop a kohóban. A zuhanás meg­rongálja a kohó falát, emellett az elol­vadt érc kicsap a fuvóformába. Mindez tovább hátráltatta, csökkentette a vaster­melést. A sok figyelmeztetés ellenére is elha­nyagolták az ózdi nagyolvasztónál a meg­előző gondos karbantartást. A kisebb ja­vításokat még csak elvégzik időben, de a gründen áron” való tervteljesítés miatt tovább üzemeltetik a nagyobb javítást igénylő kohókat. Ez az oka például an­nak hogy a II-es kohót egy-két hónapon belül teljesen át kell építeni, annyira el­hanyagolták. A grafikon szerinti termelést nem va­lósították meg, grafikonjuk csak regisz­trál, a már elvégzett munkát tünteti fel, s nem előre mutat. Emiatt január 13-án a IV-es kohónál 1.100 mázsa nyersvas lesett ki a termelésből. Elkerülhették vol­na ezt, ha megfogadják Rakcsijev elvtárs, jaovjet mérnök tanácsát, aki elmondta. hogyan kell grafikon szerint egyenletesen feladni a kohóba az adagot és a kohót egyenletes levegőnyomással járatni. A nagyolvasztó tervteljesítését nagy- mértkben gátolja a gyári közlekedés tervszerűtlen munkája is. Rendszertelenül («állítják a salakos üstöket, késéssel juttatják el a nyersvasat a Martin körkeverő kemencéjéhez, semmi tervszerűség, folyamatosság sincs az üs­tök visszaszállításában. Szerdán délután 2 órakor 7 salakos üstöt vittek a salakhá- nyóra. Ebből kettőt 3 óra múltán, a töb­bit még később kapta vissza a kohó. To­latás s egyéb „okok” miatt hosszú ideig ácsorog a folyékony nyersvassal telt üs­tökkel a szerelvény, ahelyett, hogy ilyen­kor feltétlenül utat nyitnának számára, hogy a Martin a legrövidebb idő alatt megkapja a vasat. A szerelvény útja az olvasztótól a Martinig — normális körül­mények között — 10—lí perc, de igen gyakran megtörténik, hogy csak egy, esetleg két óra alatt ér oda. A nyersvas közben természetesen hül, romlik minő­sége és később az üst karbantartására is több időt kell fordítani. Ez is elkerülhető lenne, ha a pártszer­vezet megmagyarázná a forgalom dolgo­zóinak, milyen óriási kár szármázik ab­ból. ha a Martin késve kapja a nyersva­sát. S há a felvilágosító munka nem hasz­nál, erélyesebb eszközökkel is biztosítani kell a nyersvas-szállítmányok leggyorsabb útját. A Martin dolgozói joggá! követelik. A* ózdi és á diósgyőri gyárak dolgozói kimagasló eredményeket értek el az elmúlt hetekben a Gaz­da-mozgalom keretében. Hulladék- anyagok felhasználásával nagy ősz- szegeket takarítottak meg népgazda­ságunknak. Az Ózdi Kohászati üzemek Gazda­brigádjának tagjai egy hónap alatt a hulladékanyagok felhasználásával 1.073.000 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak, s már januárban 73.000 forinttal túlteljesítették Ráko­si elvtftrs 60. születésnapja tisztele­tére tett felajánlásaikat. Herslk Re­zső öntödei dolgozó javaslatára az évek óta összegyűjtött törött téglá­kat átválogatták, értékes magnezit- és krómmagnezit törmelékeket szed­tek ki. Javaslata alapján 133.000 fo­rintot takarítottak meg. ' Fejes István és Pázmány István 7 tagú brigádja januárban 110.000 forintos megtakarítást ért el, az ócskavasból összegyűjtött alkatré­szekből a Miskolci Járómfl javító Vállalat 15 áj vasúti kocsit tud ké­szíteni. hogy a nagyolvasztótól Idejében és meg­felelő mennyiségben kapjanak nyenvaaat, ugyanakkor viszont maguk nem fordítanak gondot arra, hogy az üstöket a legrövidebb idő alatt visszakapják a kohók. Üst hiányában a kohó sokszor kénytelen „hidegre“’, a ho­mokba csapolni, amire akkor volna szük­ség, ha a nyersvasat az ország más részé­be, nem pedig az alig 15 percre lévő Martinnak gyártanák. Az ózdi nagyolvasztó dolgozói megfo­gadták, hogy Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére behozzák januári lemaradásu­kat is és első negyedévi tervüket mara­déktalanul teljesítik. Ennek szellemében folytatják javuló lendülettel munkájukat, s ez az utóbbi napokban hozott is ered­ményeket, mert valamivel túlteljesítették napi tervüket. Értékes támogatást kap­tak ehhez, mert a gyár öntudatos dolgo­zói „Segítsd a nagyolvasztót!“ mozgalom keretében hozzájárultak a kohó zavarta­lan anyagellátásának biztosításához. Az ózdi nagyüzemi pártbizottság a na­pokban felülvizsgálta a nagyolvasztó mun­káját, á kohó dolgozói hasznosítsák mun­kájukban a pártbizottság útmutatásait, hogy napról-rtapra több és jobb vasat termeljenek! Ezt követeli tőlük ötéves tervünk si­keres végrehajtása, ezt várja tőlünk dol­gozó népünk! TÓTH FERENC A Diósgyőri Kohászati üzemek dolgozói januárban 186 javaslatot nyújtottak be a Gazda-mozgalom ke­retében. Javaslataik hasznosítása 757.GÖ0 forint megtakarítást bizto­sít. A nagykovácsműheiybeh Béres József sztahanovista diszpécser ja­vaslatára ». selejtes kerékpárabron­csokat bugának dolgozzák fel, ezzel 2.170.000 forint megtakarítást ért el a vállalat. A finomhengerdel Gazda- brigád a hhllemez hulladékból finom­lemezeket gyárt. Az évi megtakarí­tás 250.000 forint. A buga véghulla­dékot finomrudakká hengerük, ezzel évente 216.000 forintot takarítanak meg. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói ja­nuárban 62 000 forintot takarítottak meg hulládéinnvágok újbóli felhasz­nálásával. Különösen kitűntek a me- legmegmnnkálóban Pribelsz-kl Bajos kohókflmflve* brigádja, B kerékpár- üzemben Vízi János komplex brigád­ja, a forgácsoló üzemben Gyurcsik Zoltán üzemvezető megtakarítási ja­vaslatai. löbbüiiihó íorin ös megtérítés a OsrdHMzpíösn Hereiében Ózdon és OiisgYírOU 3 Mao Ce Tung elvtárs üdvözlő távirata Sztálin elvtárshoz Peking, (Uj-KIna). második évfordulója alkalmából feb- Mao Ce Tung elvtárs, a Kínál ruár 11-én üdvözlő táviratot intézeti Népköztársaság központi népi kor­mányának elnöke a kínái-szovjet ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírásának Sztálin elv társhoz, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökéhez. Az üdvözlő távirat a kővetkező­képpen hangzik: „SztáliÜ elvtársna\ a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének- A \inai-SzOViet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződé» aláírásának második évfordulója alkalmából a Kínai 'H.épköztársasie kormányának és népének nevében szívből jövő hálámat és forró üdvözletemet fejezem ki a ndgy szovjet nép, a Szovjet kormány és ön iránt. fagyra becsüljük azt a szívei és önzetlen segítséget, amelyet a szovjeS kormány és a szovjet nép nyújtott Kína kormányának és népének az elmúlt két év folvamán, a Ipnaí-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtás'. szerződés és a többi, -'ele kapcsolatos egyezmény szellemében. Ez * segítség nagymértékben hozzájárult az új Kína gazdasági újjáépítéséhez és továbbfejlest' tésékez, valamint nemzetünl; megerősítéséhez. Üdvözöljük Kína és a Szovjetunió népének egyre szorosabb, nagy barátsá­gát. A hatalmas fpnai-szóvjet szövetség legyőzhetetlen erő és szilárd biztosíték az imperialista agresszió ellen, a távol\eleti béke és biztonság megőrzése terén arra, hogy a világ békéjének nagy ügye . győzelmet arat. Éljen Kína és a Szovjetunió népén törhetetlen barátsága és egységei Peking, 19S2. február 11. MAO CE TUHG. a Kínai bfépköztársaság központi népi kormánydno\ elnöke.“ Szí ni in elvtár» üdvözlő távirata Mao Ce 1 ting elvtárnhoz Sztálin elvtárs a Szovjet unió Mi­nisztertanácsának elnöke, a kínai- szovjet barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés alá­írásának második évfordulója alkal­mából, február 12-én üdvözletét in­tézett Mao Ce-Tung elvtársho®, s. Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökéhez. Az üdvözlő távirat a kővetkeződ képpen hangzik: „Mao Ce-Tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központ} nép} kormánya elhökének, Peking. Kérem, Elnök elvtárs fogadja a szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából szívből jövő üdvözleteimet. Kívánom, hogy a kínai Népköztár­saság és a Szovjetunió szövetsége és együttműködése tovább erősödjék az egész világ békéje érdekében. Moszkva, 1952. február 12. J. SZTÁLIN “ Az évforduló alkalmából üdvözlet- f En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztár- váltás volt A. J. Visinszkij elvtárs, a j sasAg külügyminisztere között. Szovjetunió külügyminisztere és Csu | 300 százalékos tel:esí!mény a Mély; Téglagyár építésénél A Mályi Téglagyár építésénél Mik­esek József és Bihari József kitűnő brigádjai a szárítókemencék bordás­falainak összedolgozásánál 300 szá­zalékos teljesítményt értek eh A megnyíló új agyagbánya feladó­állomásánál a kedvezőtlen időjárás okozta rendkívüli nehézségeket le­győzve befejezték a tartóoszlopok betonmunkálatait, és átadták szere­lésre a MAVAG szerelő munkásai­nak, akik erre helyezik el a 12 mé­ter magas vasszerkezeti felépít­ményt. KOVÁCS MIHÁLY verseny szervező. Hogyan szerkesszünk faliújságot? A Magyar Sajtó Levelezőinek /• Of szagos Konferenciáján Horváth Márkon elvtárs többek között felhívta a tanács­kozás résztvevőinek figyelmétf hogy ka­rolják fel az országosan eléggé elhanya­golt faliújság-mozgalmat, mert a fali­újságok igen fon os eszközei a helyi közvélemény alakításának. Az Északmagyar ország február 6~i vezércikke részletesen foglalkozott a faliújság-mozgalom jelentőségével s néhány példával rámutatottf hogy szá­mos üzem, hivatal pártszervezete telje­sen elhanyagolta ezt az igen fontos mozgalmat. A vezércikkben az Észak- mngyarország szerkesztősége ígéretet tett: **Uj rovatot nyitunk lapunkban, amelyben ismertetni kívánjuk a fali­újság munka jelentőségét, módszereit, segítséget kívánunk nyújtani a faliújság elkészítéséhez, szerkesztéséhez Ezt a célt szolgálja a „Hogyan szer­kesszünk faliújságot** című rovatunk. Kérjük az üzemi, falusi, területi, hiva­tali pártszervezetek vezetőit, a faliújság szerkesztőbizo tságokatm minél többen írják meg, hogyan tudják felhasználni munkaterületükön a faliújság-mozgalom fejlesztéséhez az e rovatban közölt cik­keket és javaslataikat juttassák el szer- kesz ősrgünkhöz: miről tájékoztassuk a pártszervezeteket, a faliújság szerkesztő­bizottságokat a faliújság-mozgalom ki- szélesítésével kapcsolatban. I. A faliújság — a* akpszervezet lapja. Jó, vagy rossz munkájáért elsősorban az alapszervezet vezeiősége felelős. Éppen azért szükséges, hogy a pártszervezet tit­kára, a vezetőség tagjai rendszeresen el’ beszélgessenek a faliújság szerkesztő­bizottság tagjaival, a lap szerkesztőjét meghívják a vezetőségi ülésekre, hogy még hathatósabb segítséget nyújtsanak a faliújság munkájához. A faliújság kiadása forr to« politikai munka, úgy kell tele foglalkozni, mint a komrtiuttis’a sajtó egyik szervével. A legfontosabb — amit minden fali­újság készítésénél szem előtt kell tar­tani —, hogy a faliújság az adott kollek­tíva alkotó tevékenységének terméke le­gyen. A faliújság nem lehet eleven, ha azt — mint a szerencsi cukorgyárban, a miskolci üveggyárban — csak két-három dolgozó szerkeszti, ha nincs kapcsolata a tömegekkel, melvnek teremtő gondolá­ét, kezdeményező akaratát kell kifejez­nie. A faliújság munkáiénak alapiát a tömegesség — a kommunista 9ajtó alap­elve — képezze. A faliújság szilárd tá­maszai a munkáslevelezők. Helyes, ha a levelezők, népnevelők köréiről választják meg gyűlése» & faliújság wcrhesEiósógét. A miskolci fűtőházban ilyen módon ala­kították meg a szerkesz őséget, a szer* kesztőség vezetőjévé Tarcsi Lajos elvtár“ sast, az Északra agyarország egyik legjobb» levelezőjét választották. Mindig az adott üzemlől, hivataltól függ, hány tagja legyen a faliújság szer« kesztőségének. Az a legfontosabb, hogy a szerkesztőségnek minél jobb kapcsolata legyen a dolgozó tömegekkel, a dolgozók minél szélesebbkorű aktívája vegyen résztI a faliújság szerkesztés munkájában. Mi a szerkesztőség feladata? Minden szerkesztőségben kell lennie egy felelős szerkesztőnek és egy kiadó­nak, — ezek nevét a faliújságokon is fel kell tüntetni. A faliújságokat szá­mozni kell: mikori kiadású, hányadik faliújság. A szerkesztőség igen fontos feladata, hogy a hozzá érkezeti minden egyes cikkr re, versret vagy bármilyen kis írásra is válaszoljon. A levelek, amelyeket a dol­gozók írnak a szerkesztőségnek, fontos *>»rtokmányok. így azokra vigyázni kell s meg kell őrizni, — akár megjelennek a faliújságon, akár nem. A faliújságot ugyanaz az időszerűség jelt mézzé, mint a nyomtatott lapot, ezért ajánlatos, ha a faliújság hetenfánt kék szer, de legalább egyszer megjelenik. Eai lehetséges is, ha a páríszerveze ek erő** levelezőgárdát szerveznek, ha elvtársiam összetartó szerkesztőséget alakítanak, amelynek tagjai terv szerint dolgoznak- Ahhoz, hogy a faliújság szerkesz őségé tervszerű, jó munkát végezzen, elsősorban a párttitkár elvtársaktól kell fokozott támogatást kapnia. Fon os, hogy a párt- titkár elvtársak minél gyakrabban tanács­kozzanak a szerkesztőséggel, megvitassák v korábbi munkát és összeállítsák a fali­újság munkatervét. A szerkesz'őség köré tömörült aktívák szorosan Összekapcsolják a lapot az olv*- jók tömegével. Nélkülözhetetlen, hogy a szerkesztőség tagjai minél gyakrabban beszélgessenek dolgozó társaikkal, segíti sék őket abban, hogy cikk formájában kifejezzék gondolataikat, észrevételeiket* Csak így érkezik az újsághoz az írások cikkek, javaslatok szakadatlan áradata. A szerkesztőség állandó érintkezése az olva­sókkal, a velük folytatott beszélgessek, az a készség, hogy figyelmesen meghall“ gossanak minden panaszt, javaslatot, -* ez szükséges ahhoz, hogy a faliújság ak­tívája e^ryre növekedjék. Ha így dolgozik a faliújság szerkesztősége, « faliújság­nak mindig sok é# érdeke« anyaga less*

Next

/
Oldalképek
Tartalom