Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-13 / 36. szám

hermán ottö múzeum Miskolc Miskolc. 1952 íebruar 13, s erua Kwmmmmmmmmmmmmmmmmgmuummmmnmmmmmmmmmammmmmmummmt Hét éve szabadult fel Budapest 1945 föbruár 13-án űzte ki a Szovjet Hadsereg hazánk fővárosából az utolsó náci rablókat. A Budapest felszabadítá­sáért folytatott harcban pillanatra sem felejtették el a szovjet katonák Sztálin elvtárs parancsát, amelyben felhív a őket, hogy a lehetőség szerint kíméljék gyö­nyörű, sokat szenvedett fővárosunkat. .,Nem lerombolni, hanem fel kell szaba­dítani Budapested* — hangzott Sz álin elvtárs parancsa. Az ostromló szovjet csa­patok védték a várost a pusztulástól, óv ák a lakosság életét. BUDAPEST MEGTISZTÍTÁSA a fa­sisa a rablóktól rengeteg véráldozatba került. A márodik és harmadik ukrajnai ítrcvonal csapatainak másfél hónapos őst’ rom után sikerült szétzúzniok a náci fasiszták hadállásait. Kemény volt a harc Az u'icni össze* csapásoknál páratlan bátorsággal és áll' hat».ossággal küzdöttek a hős szovjet katonák minden egyes házért, ahová a fasiszták gyilkos bandája befészkelte magát 1945 február 13-ára teljesen megtisztí­tották az ellenségtől fővárosunkat, s a szovjet csapatok kitűz ők a Gellért-hegy ormára a győzelmes vörös lobogót. Aznap *«te 324 ágyú 24 összlüze hirdető Mosz­kvában Budapest felszabadítását, amely közelebb hozta a náci fasiszták végső pusztulását. A Budapest felszabad! ásá- ban részveft szovjet bősök mellén ott ragyog a „Budapest felszabadításáért** emlékérem. Ebben a csatában a Szovjet Hadsereg újabb nagy dicsőséget szerzett, számos új hős emelkedett ki soraiból. Budapest felszabadítása után az eeész ország Kerületét hamarosan megtanítot­ták a szovjet csapatok a német fasiszták­tól és a hazaáruló nyilas banditáktól. HÉT ÉVE ANNAK, hogy felszabadult Bt rabságból szeretett fővárosunk és valóra vált a dolgozók évszázados álma a sza- hadságról, függe fenségről, bék'roL „Békéi* békét a világnak, De nem zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság, Felszentelt kezéből!” hirdette Petőfi több mint 100 évvel ez­előtt, s 1945 február 13-án született meg Budapest népe számára, majd néhány héttel később az egész ország népe szá­mára az igazi béke, amit a dolgozók való­ban a „szabadság felszentelt kezéből” ?<ap!ak. Budapest dolgozói a Párt, a kommunisták hívó szavára és példáját kövévé hozzáfogtak a romok eltakarítá­sához, az új, boldog élet építés hez. Be­bizonyosodott. bogy a magyar nép tud élni az ajándékba kapott szabadsággal, mert minden munkájában segítette a Szovjetunió, m rt harcé' a Párt és sze­retett vezérünk, Rákosi elvtárs irányí­totta. AZ AZÓTA ELTELT HÉT ÉV ALATT újjáépített hidak, új iskolák, számos lakóház, gyár, közintézmény, éle színvona­lunk állandó emelkedése bizonyítja dol­gozó népünk határtalan alkotó erejét. Az átkos Horthy-rendszerben száz év alatt nem fejlődött annyit az ország, mint az elmúlt 7 év alatt. Budapestet régen vi duhaj, mula ozó életmód, az erkölcsi zül­lés fészkévé tették a pénzeszsákok, — ma fővárosunkban az erő, egészség, tiszia, boldog élet lüktet. Míg régen szégyelni- való robot volt ott a munka a kőrenge­tegben, ma becsület és dicsőség dolgává lett a megszépült, újjászülete t, a dolgo­zók kényelmét és szórakozását szolgáló fővárosban. Csak ebben a megváltozott környezet­ben érhettük cl a munka mai színvona­lát. Csak ebben a megvál ozott életben foghattunk hozzá olyan hatalmas építke- z shez Budapesten, mint a Földalatti Gyorsvasuk amely ötéves tervünk büszke alkolása. Csak most, a munkához való megváltozó t viszonyunk idején születhet­nek meg a gyárakban újabb és újabb mozgalmak, amelyek a jermelés emelésére, a munka megkönnyítésére szolgálnak. A Szovjetunió állandó támogatása, ön­zetlen baráti segi sége nélkül nem tudtuk volna mindezt elérni. A Párt vezette har­cunkat. győzelemre, hogy sorra leküzdjiik a belső ellenséget, amelynek elvetemült hazaáruló aknamunkája vesz lyeztetle el­ért eredményeink»:. Hároméves tervünk batáridő előtti befejezése, az ötéves terv megkezdése, majd célkitűzéseinek fel­emelése bizonyítéka annak, hogy a Szov­jetunió önzetlen, baráti támogatásával megerősödtünk, megacélesod unk s olyan hatalmas arányú tervek megvalósításán dolgozunk, amilyenekről a múltban ál­modni sem lehetett volna A dolgozók ál­dozatos munkája nyomán f'Z'k a tervek valóra is válnak, Budapest dolgozói fel­ismerték megtiszelő kö e’eretts'güket. Az ország minden dolgozója figyeli és kövpti a főváros kommunista dolgozóinak példa- mutatását s ez a példamutatás hét év óta nem is maradt el. BUDAPEST FELSZABADULÁSA hete­dik évfordulójának ünnepségei még job­ban elmélyí ik a dolgozó népünkben a hálát és a szereletet a dicső Szovjetunió, Sztálin elvtárs, a bős szovjet emberek iránt. Fővárosunk és az egész ország dol­gozói lelkes felajánlásokat tettek erre az alkalomra s forró szeretettel várják a Szovjetunióból a Magyar—Szovjet Barát- sáp Hónap alka'mából hozzánk érkező vendégeket, akik újabb gazdag tapaszta­latokkal ajándékoznak meg minket mind a termelés, mind a kuli:orális élet terü­letén. Ma. amikor a háború borzalmai ál «1 nagyrészben rombadöntött főváros helyén új, a réginél sokkal szebb város áll és rohamosan fejlődik, nem feledkezhetünk meg 1945 február 13‘áról. Nem feledkez­hetünk meg azért sem, mert azok, akik a második világháború idején lángba- borítolták a világot, ismét készek arra, hogy újabb vérözönt idézzenek elő. Nem feledkezhe iink meg egy pillanatra sem, amikor az imperialista háborús uszítok újabb bűnös szövetséget kötnek a tömeg- sryi'kos náci tábornokokkal és politiku­sokkal, amikor a nácizmus borzalmait is felülmúló égbekiáltó kegyetlenkedéseket követnek el Koreában és masu t, a sza­badságukért önfeláldozó hősiességgel harcoló népek ellen. A 800 milliós béke­tábor soraiban obi sorakozik Budapest másfélmillió lakossága és vele együtt ha­zánk minden dolgozója is, készen arra, hogy harcos béketettekkel megakadá­lyozza az imperialisták újabb háborús tervezge éseit s kötelezettségei maradék­talan teljesítésével, túlteljesítésével küzd­jön a béke megvédéséért. A MAGYAR DOLGOZÓK, szabad ék­ük megvédése érdekében a szocializmus épí'ése terén elért újabb és újabb győ­zelmekkel teszik hazánkat még erősebb bástyává a béke frontján. TÓTH ILONA II Málfi Téglagyir építői Hi tel esils lék Bafepíst felsíahedu isánaK cvlardúls ára tett lelfárlásaila1 A Mily! Téglagyár építői igen érté­kes felajánlásokat tettek Rákosi elv­társ 60- születésnapja tiszteletére és ezen belül Budapest felszabadulásá­nak 7. évfordulójára. Március 9-re tett 216 000 forint ér­tékű felajánlásukból február 12-ig már 90.800 forint értéket teljesítettek Különösen kitűnt jó munkájával Itus csák János ács brigádja, ki felaján­lását 185 százalékra teljesítette. Bod­nár Mihály ács brigádja 32 órával a vállalt határidő előtt végzett el egy nagyfontosságü munkát, ezzel 204 százalékos teljesítményt ért el. Kozma István sztahánovista kőmű­ves brigádja Budapest Mszabadul­téinak évfordulójára vállalta, hogy fítstl tsisalétra teUesftl normáját Bat túlteljesítette, 267 százalékot ért el. Ugyanezen a munkán Józsi Sándor sztahánovista kőműves 253 százalékot teljesített. Kozma István és Józsi Sándor elvtársak 30 kőműves társuk­nak adták át munkamódszerüket ezen a munkahelyen, akik máris 150, sőt 180 százalékon felüli teljesítményeket értek el­Papp Ferenc állványozó sztaháno­vista brigádja 220, Pincés Bálint ács brigádja 226, Papp Mihályné segéd­munkás női brigádja 135. Konez Mi­hály kubikus brigádja 140, Hell Já­nos sztahánovista betonozó brigádba 192, Bárányt Imre sztahánovista be­tonozó brigádja 172 és Var gél Gyula ács bripádla 148 százalékos teljesít- mbsayel tűnt kL I szedet tapasztalatok hasznosításával msogyarsilolták a dolgozók a dléSEvari ór ás oíiá ep lesét A diósgyőri őriáskohó építői 6 nappal a határidő előtt, vasárnap í 1- totiék a kohó páncéltestére a 18. öve­zetet. Február 11-én, hétfőn beemel­ték a 19. övezetet. Ezután kerül sor a kupola beszerelésére s ezzel elké­szül a kohó törzse. Ugyancsak hét­főn emelték be az egyes számú lég- bevitő alapgyűrűjét s megkezdték a Benin turbófuvó szerelését is. Az őriáskohó dolgozói hősies munkát vé­geztek hétfőn. Az időjárás kedvezőt­len volt, a 35—10 méter magasság­ban erősen fújó szél rendldvúi hát­ráltatta a munkát, a kohó főtartó vasszerkezetének szerelését abba is kellett hagyniok a nagy hideg miatt. Délelőtt 11 órakor, amikor az idő feunelegedett, fokozott lendUieitel kezdtek a dolgozók a szereléshez és kedd reggelre befejezték a szerelési munkálatokat. Ennél a munkánál a tervelőirányzatot 150 százalékra tel­jesítették! A kohóépítés egyik legnehezebb munkahelyén, a , szkip-aknában“ a Diósgyőri Gépgyár hidműhelyőnck dolgozói a merevítő keretek szerelé­sénél kimagasló eredményeket értek el. Nagyszerű teljesítmények szület­tek a 35/3 kw-os állomás alapozási munkálatainál is. A kettes számú hűtővizvezeték szerelésénél a Vegy­ipari Gép- és Kadiátorgyár szerelői 300 százalékra teljesítették normáju­kat. A 3-as számú léghevítő páncéltes- ténck építését már 18 méter magas­ságban végzik, az ütemterv szerint kedden elkezdték a falazást és a rácsöntvények elhelyezését. Ennél a munkánál is felhasználták a szov­jet módszereket: — felül szerelték a páncélzatot, de védőállványzat alaAfc közben már megkezd lék a falazást* Kedden délelőtt tartották meg a hétfői napon beemelt 1. számú lég­hevítő alapgyűrűjének vízpróbá­ját. Jó pjlitilioi tnonkávB! móigőstak a Rákos: elviÉrs születésnapja tiszteletére tett vállalásait teljesítésére! Gyártás János elvtárs beszámolója a pártbizoitsági titkárok értekezletén » Megyénk pártbizottságainak titkárai va­sárnap értekezletet tartottak Miskolcon, amelyen Gyárfás János elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára világította meg az előttünk álló legfontosabb felada­tokat. — Ezeket — mondotta — megszabja a párt és a kormány december 1-i ha tározata, az országos aktivaértekezlet út mutatás..!, a gépállomások és tszcs-k küldötteinek országos tanácskozása, az új begyűjtési törvény. A párt és a kormány határozatát az árak és bérek rendezéséről, a mezőgaz­dasági termények szabad forgalmáról mind az ipari, mind a mezőgazdasági dől gőzök nagy örömmel fogadták. Pártbi­zottságaink, pártszervezeteink jó politi­kai munkával biztosították a határozat megismertetését, tudatosították jelentő ségét. így a határozat a termelés jelentős emelőjévé vált. A Diósgyőrvasgyári Kohászati Üzemek ben 1047 tonnával emelkedett a termelés a novemberihez viszonyítva, a bányáknál 2052 tonnával. A Diósgyőri Gépgyár és az Ózdi Kohászati Üzemek elnyerte a büszke élüzem címet. A határozat serkentőleg hatott a he- gyűjtésre, erős csapást mért a speku- láló, feketéző l[ulá\o\ra, ellenséges elemekre. A határozat végrehajtásának eredménye­ként kormányunk már február elején megszüntethette a zsirjegyet. Helytelen volna. Ka úgy gondolnánk hogy a párt és a kormány határozatával kapcsolatban nincs több tennivalónk Van! 7<lapról-napra többet beli termelnünk, hogy a Szovjetunió népgazdaságának, példájára mi is mind alacsonyabbra csökkenthessük az árakat. Egynémely jelenség arra mutat, hogy megfeledkezünk erről a fontos határozat­ról. Erre vall, hogy januárban csökkent megyénkben a begyűjtés üteme és lema­radás mutatkozik a tervek részletes telje­sítésében. Az utóbbi időben javult a termelés pártellenőrzése A gazdasági vezetők országos értekez­letén Gerő elvtárs referátumában, Rákosi elvtárs hozzászólásában hosszú időre megszabta feladatainkat. Mik ezek üzemeinkben? A termelőeszközök jobb kihasználása, egyenletesebb termelés, a fegyelem meg­szilárdítása, a munkaerőszükséglet tervsze­rű biztosítása, az önköltség csökkentése, a termékek jobb minősége, a vezetés szín­vonalának emelése. Mindezek megvaló­sításáért harcra kell mozgósítaniok párt- bizottságainknak. Megállapítható, hogy az utóbbi időben javult a termelés pártellenőrzése, kiszélesedett és egyre inkább tömegméretűvé válik me­gyénkben a munkaverseny. Különösen nagv méreteket öltött ez a Rá- ko.i elvtárs 60. szü'etésnapja méltó a megünneplésére való felkészülésben. Óz- don. Diósgvőrött. Borsodnádasdon a dol­gozók 80—90 százaléka tett értékes, kon­krét felaján'ást. Műszaki dolgozóink a párt, Rákosi elvtárs iránti szeretete mu- atkozik meg abban, hogy 60—70 száza- 'ékuk kapcsolódott be ebbe a versenysza- '-aszba. Rákosi elvtárs iránt mélven él a hála és szeretet érzése ifjúságunkban. Er- -e mutat, hogy a vasiharban dolgozó fiataljaink 90— 92 százaléka tett konkrét felaján­lást. Megyénk bányászainak 10—60 százaléka tett vállalást Rákosi eívtárs születésnapja tiszteletére, ugyanígy az építőipari dolgo­zóknak is 10—60 százaléka. Mindenütt alulról jövő kezdeményezésként termelési értekezleteken, röpgyüléseken, csoportve­zetői megbeszéléseken tették meg felaján­lásaikat a dolgozók. Rajta kell lénnünk, hogy minden dol­gozó bekapcsolódjék ebbe a mozgalomba, legfőbb feladatunk, hogy jó politikai munkával mozgósítsunk a vállalások tel- j esítésére. Máris megmutatkoznak a Loy-mozgalom eredményei Januárban bányászatunkban szép ered- nényeket értünk el. Mind a Borsodi i'röszt, mint az Ózdi Tröszt 100 száza­lékon felül teljesítette tervét. Ez elsősor- oan a jó politikai munkának, a kommu­nista példamutatásnak köszönhető. Bá­nyász pártbizottságaink megállták helyü­ket, bányászaink, mélyen átérezve fele­lősségüket, még több szenet adtak nép­gazdaságunknak. A Rákosi elvtárs 60. születésnapja tisz­teltére indított versenyszakaszban bon­takozott ki a „Termelj ma többet, mint tegnap'."-mozgalom, amelyet Loy Árpád dberttelepi sztahánovista indított el. Ennek a mozgalomnak nagy ereje a termelés emelkedésében máris lemér­hető. Az Északmagyarország február 8-i száma közölte, hogy a lyukóvölgyi bánya dolgo­zói csatlakoztak az alberttelepí kezdemé­nyezéshez és termelésünk a januárihoz viszonyítva máris 8—10 százalékká emelkedett. Török József segédvájár napi előirányza­tát 40—50 mázsával haladta túl. Magá­val ragadta ez a mozgalom a műszaki dol­gozókat is és nagy tömegekben bányá­szainkat. Ki kell terjesztenünk a mozgal­mat minden csapatra, fenntartóra, külszí­ni dolgozóra és gyorsabb ütemben el kell azt terjesztenünk a többi iparágban is. A Loy-mozgalomnak jelentős része van abban, hogy a Diósgyőri Gép­gyár 113 százalékra teljesítette ja­nuár havi tervét. Van javulás a munkafegyelem meg­szilárdítása terén. A Borsodi Tröszt üze­meiben decemberben 10.171, januárban ’5817, az Ózdi Tröszt üzemeinél decem­berben 1471, januárban Í207 igazolat­lan műszakmulasztás fordult elő. A Loy-mozgalom a munka új hőseit hozza felszínre, mint Kelemen Pál bánya­lakatost, Tóth Lászlót, vagy Latorcai Já­nos üzemvezetőt, akik 48 órán át har­coltak Alberttelepen a bányába betört viz ellen. Értékes eredményként kell elkönyvel­nünk, hogy a vasipar egyes területein u szakszervezet kezd tényleges szervezőjévé, gazdájává válni a versenynek. Sokoldalúan világítsuk meg, mennyi mindent köszönhetünk népünk szeretett vezérének Nem szabad azonban elhallgatnunk hiányosságainkat sem. Alapvető fogyaté­kosság, hogy agitációnk még nem mozgó­sított kellő mértékben a versenyvállalások teljesítésére. Ezt a mozgósítást át kell hatnia az Albertte’.epről elindult jelszó­nak: „Termelj ma többet, mint tegnap!'“ Az új vállalások Rákosi elvtárs születés­napjához fűződnek. Agitáción\nak sokoldalúan wieg \ell világítania, mi mindent köszönhe­tünk népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak. Világosan látnunk kell, hogy a vállalá­sok teljesítéséhez minden lehetőségünk meg van. Biztosítani kell a verseny ál­landó és rendszeres nyilvántartását, érté­kelését, nyilvánosságát. Továbbra is központi feladatunk a munkafegyelem és műszaki fegyelem megszilárdítása. Tartsuk szem e'őtt Lenin elvtárs tanítását, bogy a proletárdiktatúrában, amikor az osztályharc formái megváltoznak, az ősz tályharc kérdése az új fegyelemre való ne­velés is. Rákosi elvtárs több beszédében mutatott rá arra bogy a fegyelem a be­csületes dolgozók életeleme — órájuk támaszkodva kell mindent megtennünk a fegyelem megszilár­dításáért. Hiányos üzemi pártbizottságainknál az ellenőrzés. Azzal indultunk az 1952-es tervévnek, hogy napról-napra teljesítjük az előirányzatot, közben január végén kiderült, hogy nagyüzemeink nem gon­doskodtak elegendő szénről, kokszról, ércről, mert nem számoltak téllel, hó- kadállyal. Mi ez, ha nem a kellő ellen­őrzés súlyos hiánya, amelynek következté­ben ezer és ezer tonna nyersvassal, acéllal károsítjuk meg népgazdaságunkat. Erősí­teni kell politikai munkánkat középüze­meinkben és a helyi iparban is. A szak- szervezet és az MNDSz vezetőségeinek újraválasztását használja fel elsősorbim a termelés javítására. Jobban át ítél! érezni a felelősséget a tervért, amelynek teljesítése minden­napos munkánk legfőbb feladata. Ennek érdekében erősíteni kell harcun­kat az ellenség ellen, amelv nem alszik* A jobboldali szoedemek például most úgy oróbálnak ártani, hogy arra hivatkoznak ..nincs alapanyag, nem lehet teljesíteni a tervet”. Le kell leplezni őket a töme­gek előtt! Fel hell lendíteni a munkaversenyt a mezőgazdaságban 1» A továbbiakban az állami gazdaságók kai foglalkozott Gyárfás elvtárs és megái lapította, hogy járási pártbizottságaink el­hanyagolják a velük való törődést. Két hónapra visszamenően mindössze a mező' csáti. tokaji és putnoki TB foglalkozott az állami gazdaságok problémáival. Állami gazdaságainkat hasznothaitó, példamutató mintaszerű mezőgazda* sá%i nagyüzemedé heU feil észt énünk. Ennek elsóre-ndű feltétele az erős partszervezet. Termelőszövetkezeti csoportjaink közül eddig ötven kapcsolódott be a Rákosi elvtárs 60 születésnapja tiszteletére indított munkaversenvszakaszba. Ez a szám sem- mikép sem kielégítő, hiszen megyénkben 37? tszcs van. Tszcs-dolgozóinkat i* eb tőki a szeretet, a hűség és ragaszkodás érzése Rákosi dvtárs iránt, — hiba a tv nációknál, járási pártbizottságainknál és a tömegszervezcteknél van, amelyek nem törődnek a versennyel. A mezőgazdasági ~ unkaversenvért szakvonalon a tszcs, az '11 ami gazdaság vezetője, a gépállomás ■gazgatója stb. felelős, a járásban a já­rás' tanács mezőgazdasági osztálva, a me' ivében a megyei tanács mezőgazdasági osztálva, illetve az állami gazdaságok, gépállomások járási és megyei központja. A versenv tzervezécéér4* a mező- és erdő* 'mzd^sngi dolgozók «szakszervezete fele­dő«. Különösen a tszcs-knél a DlSz-nek is ki kell vennie részét a verseny szénre* 'épében. Párt szervezeteinknek jó politikai munkával a kommunistak, a tömeg** szervezetek mozgósításával kell $er- kenteniók * versenyt. Mindez még mindig megvalósításra vár megyénkben. Az elharapózott bürokrácia* az irodai vezetés módszerei miatt tanács ^ MÚZEUM MISKölc ^ ^^encJa^u sznrjet^ küldöttség^ wj:i.ij:i.i:H.i.miHi,jHJ!iJH:i!iwHiii>j:W:iw.ilH:g:mn.wr.— Vili. évfolyam 36 síim Am SO fillér Miskolc. 1952 lebruar 13. s erua

Next

/
Oldalképek
Tartalom