Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-12 / 35. szám

'c ' •: • SWS. n. ÉSZAKMAGYARORSZÁC 3 Miért nem teljesítette januári tervét a királJi kányaüzem frontfejtésének I31iS^~mű.szakja ( A „Termelj au többet, mint tegnapi"' mozgalom keretében megyénk bányász fia­taljai lelkesedéssel dolgoznak, hogy egy­re töb- szenet adjanak terven felül nép­gazdaságunknak, sőt túlteljesítsék Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat. A megye ibányász ifjúsági brigádjai közül Péch Antal'tárón a DISz-frontműszak 151 -száz..Iákra, az alberttelepi 121 százalék- ira teljesítette januári előirányzatát. A ki­süli: bányaüzem DISz frontműszakja vi­szont nem teljesítette januári előirány­zatát, csak 90 százalékot ért el. A királdi DISz frontműszak január H-én alakult mintegy $0 taggal a front­fejtés egyik harmadján. A műszakban Idősebb vájárok is vannak, akik sokéves gazdag tapasztalataikat s legnagyobb szeretettel ad,ák á a fiataloknak, mindenben segítik őket. A legteljesebb egyetértés van az idősebb vájárok és a mű­szak fiatal dolgozói között. A fiatalok — követve az idősebb vájárok tanácsait — állandóan újabb és jobb munkafogások- Ikal végzik munkájukat. Így például az átszerelést egy műszak Jatt már tizen­egyen elvégezték, holott azelőtt tizenha­tan sem tudták megcsinálni egy műszak »Jatt. A DlSz-műszak tagjai bevezették a melegcsák.'.ny-váltást, s így a fiatalo­kat a fron:'ejtés másik két harmad ja mindig a n nkahelyen találja. A DISz- frontműszak fiataljai rendszeresen részt- vesznek a DISz politikai körein is. A januári tervet mégsem teljesítették. M» volt ennek az oka? Az első időben gyakori volt a brigád tagjai között a hangoskodás, nem ér­tették meg egymást, nem alakult la az egészséges kollektiv szedem és munka. Helytelen volt az is, hogy a műszak tag­jai problémáikkal soha nem iordultak a műszaki vezetőséghez, nem kérték a mű­szaki dolgozók segítségét és intézkedését a szűk keresztmetszeten, a termelést aka­dályozó okok megszüntetésére, üzen a té­ren azonban « műszaki vezetes w hibát követeti el, árúkor csak felszínesen foglalkozott a DiSz-írontműszak problémáival. Helyte­len volt a műszakiak részéről többek nö- zött áz az intézkedés, hogy januárban többször helyeztek új dolgotokat ebbe a műszakba, akik nem minden esetben vet­ték ki derekasan, részüket a írontmü- szak versenyéből. Az új dolgozók közül egyesek úgy gondolkoztak: „minek dol­gozzunk, minek versenyezzünk, amikor úgyis azt a fizetést kapjuk, mint a töb­biek1’. Például Csizi Béla huzamosabb ideig távol volt a munkától, a brigád tagjainak figyelmeztetését mégis durván visszautasította. A műszak dolgozóinak gyakori cserélgetése még ma is akadá­lyozza a kollektiv szellem kialakulását, a verseny további szélesítését. Akadályozza a DISz-frontműszak terv- teljesítését az is, hogy nem biztosítanak szämukr* elegendő fát. Ezt a fiatalok már nem egyszer jelentet­ték a műszaki vezetőknek, de megfe­lelő intézkedés nem történt, ez az álla­pot továbbra is fennmaradt, nem egyszer még ma is előfordul. Egyes főaknászok helytelen és elítélen­dő magatartást tanúsítanak a DISz-fiata­lokkal szemben. Így például Vranovics János főaknász „no, ti híres DlSz-brigá- dosok" megszólítással kezeli a frontmü- szak fiatal dolgozóit. Ebbői adódik, ,gy rossz viszony alakult ki a frontmuozak tagja és a műszaki vezetés között. Hiba az is, hogy a műszaki vezetők nem ka­rolják fel a helyes kezdeményezéseket és nem vonják keményen felelősségre a ha­nyagokat, a felelőtlenül dolgozókat. A műszaki vezetőségnek nem szabad tűrnie, hogy egy-egy műszak a munkahelyet .Csáky-szalmája” módján otthagyja, amit az előző műszak, Eke Tamás csa­pata február 4-én, 5-én és 6-án is meg­tett. A bányaüzem! DISZ szervezetnek a jövőben sokkal nagyobb segítséget kell adnia a frontműszak dolgozóinak. Indít­sanak mozgalmat „Segítsd a frontfejtést!" jelszóval erősítsék meg a kapcsolatot a f ontfejíésen és a szállításnál dolgozó fiatalok között, igyekezzenek elhárítani a szállításban előforduló zavarokat. Mun­kájukhoz minden esetben kérjék a párt- szervezet segítségét, csak így érhetnek e! az eddiginél sokka! nagyobb és napról- napra jebb eredményeket. •TERMELJ MA TÖBBET, MINT TEGNAP!“ G^cemif erüen 83, iamjárban 121 százalékra t&ljesífelte liavi tervéi a äorsstiüädasdj bánpyzeni A borsodnádasdi bányaüzem december £iavi :ervéi csak 83 százalékra teljesítette. Aj- előző hónapokban is ' voltak hibák a tterv teljesítése körül, emiatt a borsod- mdasdi bányaüzem 195! *l>en nem adott nnnyi szenet, mint amennyit népgazdasá­gunk várt az üzem dolgozói ók A lénia- tradá* oka a munkafegyelem lazaságában «a a munka szervezésének sok hiányossá* igában található meg. Magas volt az iga­zolatlan müszakmuJásatások száma, nem biztosi ötfák megfelelően az ürescsille* «Hátast, gyakran fordultaik elő üzem- ít&avarok, mindezek folytán rendkívül *ctékes óra esett kj a termelésből. Polacsek Mihály, a bánya üzejuveae- &oje elmondotta, hogy azóta a „Termelj teas Hőbbet, mint tegnap! ‘’-mozgalomhoz 08« tbikoeáa ered menye k érd lsen nagy mértékben iteilődöti a riánya munkája. Az Ózdon tartott egyik megbeszélés aw-rán értesült arról, hogy a* alberCbelepd bős bányászok 500 csilié» mozgalmat in- «fitottak. Loy elvtárs kezdeményezését a bánya műszaki vezetői értekezletem meg- tárgyalták, » műszaki vezetők, » front- unrsterek csatlakértak a nagyjelentőségű kezdeményezésbe'/- Megbeszél ek ezután a bányászokkal a „Termelj ma többet, tmint tegnap T’-nicznalom fontosságát, a bányászok nagy lelkesedéssel kapcsolód* tak be a mozgalomba. Lelkesítette őket, bogy e mozgalom segítségével újabb és újabb nagy eredményeket tudnak kivívni. Rákosi elvtárs 60. születésnapja tisztele­tére tett vállalásaik megvalósításában. A pártszervezet irányításával a mü* öizaki vezetőség a’apósa» megvizsgálta, sm ilyen munkasze i vezési hiányosságok akadályozzák a folyamatos és egyre nö­^rakvő termelést, maid megtették a szükséges intézkedéseket ezek kvalitására. Különösen a IV. szinten volt igen sok {panasz az ürescsiLe-ellátás miatt. Be* •jeze'ték ide a telefont, ennek segítségé­vel a munkahely dobozéi állandó kap* isolator tarthatnak a? üzemvezetőséggel, kikerült is jelentősen megjavítani az ürescaií le “ellátás1:. Uj pályakocsikat állí­tottak be, ilymódon megjavult a munka­helyek foell&ása is­A népnevelők alaposabb, jobb felvilá­gosító munkát végeztek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Ez is meg­hozta szép eredményei , nagymértékben csökkent az igazolatlan müszakmulasztók száma. Ezen a téren is van azonban még további tennivaló, mert naponta még unindig előfordul nél Viy késés és igazo­latlan kimaradás. A szakszervezet nagyobb aktivitással .szervezte a versenyt és széles körben biz­tosította ■ rseny nyilvánosságát. A koranun s’ák példá­mul niását köve ve íefiendiill: a párosverseny, a brigádok is versenyben vannak egymással, hogy mind több szenet term élj "nek, mind magasabb termelési eredményeket érjenek el Ma- gyár Ferenc brigádja 146, Lázár Berta­lan brigádja 144 százalékos átlagteljesít­mény'vei mutat követésre meló példát. A műszaki dolgozók közül különösen ki­tűnik jó munkájával Malomhegyi Ignác nap!’’-mozgalomhoz, célul tűzték ki, hogy elérik a 360 csillés termelés:. Ezt a célkitűzésüket rövid idő múlva jelen­tősen túl is haladták 420 csillés ered" mennyei. A bányászok és műszaki dol­gozók jó együ tműköd és nek köszönhető, hogy a borsodnádasdi bányaüzem januári tervét 121 százalékra teljesítette. A bánya dolgozói első negyedévi ter­vük túfteljosí énével akarják méltó m időn ünnepeim Rákosi eívtars 60. szili el Asm» piát. Uj célt tűztek maguk elé a nagyjelentő­ségű amztaUiaban: elérik a napi 500 «íMiuftr AÖ-en LAuyi László mls- kotai uiozdouyvezeW Jávor József és IJemlió fal mozdonyíüííík azt &* utasítást kapták, hojgy Ozdra Irányvonalot továbbítsanak. A moz­dony megfelelő előkészítése atáu az előírt időben, 16 óra 40 pere­kor a miskolci rendezőpáh audva- ron tévő' 6-os számú őrhelyhez ment a mozdony. A forgalom rá­állttól: ta őket a 14-es számú vágá­nyon lévő vonatra. Egy óra 20 i»er­ei« várakozás után a rendelkezést megváltoztatták, a személypálya­udvarra küklték Őket. Onnan is­mét tovább kellett menniük Fel- sőzsolcára azzal, hogy „a kérdé­ses vonatot ott találják meg." Fel- sőzsolca felé menet az állomás épületétől 700 méterre felevő őr­helynél leállították a mozdonyt. Közölték velük az újabb utasítást: menjenek a 4 km távolságra lévő repülőtéri állomásra, mert , ott áll a továbbítandó vonat.“ Elmentek a repülőtérre. Ott este . 21 óra 25 percig ácsorogtak, azután Sajó- ccsegre, onnan meg újra vissza a repülőtérre küldték őket. A mintegy 8 órás jövés-menés, várakozás miatt erősen megfo­gyatkozott a mozdony szerkocsijá­ban a víz. Engedélyt kértek: hadd mehessenek vissza a miskolci G3- mörl pályaudvarra, hegy viz-et ve­gyenek fel. Közelebb ugyanis víz­vétel! lehetőség nincs, A miskolci csilléi 1 Párosversenyre hívták » Péch An­tal-.áró dolgozóit. A „Termelj ma többet, mint tegnap!”- mozgalomhoz való csatlakozás óta elisme­résre méltó módon növelik termelésüket a borsodnádasdi bányaüzem dolgozói. Szilárddá kell lennáök a munkafegyelmet, biztosítaniok kell azoknak a nehézségek­nek leküzdését, amelyek gátolták a xne- legcsiíkány-vál.ás bevezetését, hogy az 500 csillét is elérjék, azután még jobb szervezéssel, még lelkesebb munkával új, magasabb célt tűzzenek maguk elé, be­csületei teljeejtsék, dicsőséggel túltelje­sítsék népünk szeretett vérérének tett fo­gadalmukat. Igazgatóságnál mfiáödS forgalmi Irányítótól, majd R mozdony me- netirányítójátó] az engedélyt nem kapták meg. kaptak viszont taná­csot, hogy „dobják ki a mozdony­ból a tüzet.“ A mozdonyvezető a „jó tanácsot“ item fogadta meg, végül is a repülőtéri és a miskolci Gömöri-pályaudvari szolgálattevő, tői megkapták a vízvételre au en­gedélyt. A vízvétel Ideje alatt azítán véglegesen kiden tették, hogy a vonat mégsem a repülőtéri állo­másról, hanem Sajóecsegről indái. Ezt a nagy kérdést „mindössze“ 16 óra 18 perc alatt döntötték el... Feleslegeden „sétáltattak“ 16 óra 18 percen át egy mozdonyt, ami egyes vasutas dolgozók mun­kájának nagyfokú szervezetlensé­gére és az illetők felelőtlenségére valL Bányászaink hős erőfeszítése­ket tesznek, hogy több szenet ter­meljenek, az ilyen felelőtlenség foly­tán viszont sok szén megy veszen­dőbe. A különböző szolgálati ágak ha­vonta tartott összevont értekezle­tén sok sző esik a szakszolgálatok i'i együtt működéséről. Ez a példa mutatja, hogy egyesek miként értelmezik ezt az együttműkö­dést» TARCSI LAJOS tizem! tudósító aknász. Amikor a bányaüzem dolgozói esatla- kootak a „Termelj ma többet, mint teg­A Voros'n-mcuga'om eredményekén! 2 5 százaikkal csökkent a seleit a diósgyőri Marimban 1952-ben minőségi acélt gyártunk! j —fogadták meg a diósgyőri Martin- acélmű dolgozói termelési értekezle­tükön. A minőségi acélgyártásnak egyik igen fontos feltétele a rend és a tisztaság. A munkahelyen a szovjet tapasztalatokat hasznosítva az öntőcsarnok dolgozói bekapcso­lódtak a Vorosin-mozgalomba. Elhordták a salakhegycket, meg­szűnt a csarnokra v&rásl idő, csök­kent a kemencék adagvisszatartási ideje Is. Az öntőgödröket a dolgozók minden egyes öntés illán azonnal Iri- | tisztítják, a kokillákat már nem az öntőgödrökben, hanem a kezelő pa­dokon tisztítják meg a szennyező­désektől. A dolgozók bekapcsolódtak a Nazarova-mozgalomba is. Vállal­ták a kokinál: szocialista megőrzé­sét. Ezt a mozgalmat Kovács Tibor öntőcsarnoki dolgozó Indította el, aki 8 kokillát vett át szocialista megőrzésre. A szovjet tapasztalatok alkalmazá­sának eredményeképpen a Martin- acélmű selejtje az elmúlt év novem­ber és december hónapjához viszo­ny itva januárban 2.5 százalékkal csökkent. Miért „sétáltattak“ 16 óra 18 percen át egy mozdonyt...?! Eltemették Csojbaifizan marcalit Február 9-én Ulan-Batorban elte­mették Csojbalszan marsai It, a mon­gol nép hű fiát és végiét, akinek ravatala előtt három napon keresz­tül hatalmas tömegekben vonultak el a mongol dolgozók. ■ Szombaton délben a kormányépü­let nagyterméből Ceüenbal, a Mon­gol Népi Forr: Imi Párt Központi Bizottságának .„..lkára és a Mon­gol Népköztársaság miniszterelnök- helyettese, Bumaeende, a Nagy Népi Hural elnökségének elnöke, Szurun- zsab és Daniba, ‘a Mongol Népi For­radalmi Párt Politikai Bizottságá­nak tagjai, M. P. Taraszov, Sz. M. Bugyonnij marsall, T. I, Leonov, J. K. Prihodov, a szovjet kormány- küldöttség tagjai, valamint a kínai kormányküldöttség tagjai vitték ki az elhunyt koporsóját a Szuhe-Bator térre, ahol a több mint harmincezer dolgozó részvételével megtartott gyászüiésen J. Coden bal m tolsz,tea* elnökhelyettes, a Mongol Népi Foj> > riuialmi Párt főtitkára mondott be­széljek Ezután M. P. Taruazov, a Szovjet» unió l-icgfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettese, a szó. Jet kormány» küldöttség vezetője emelkedett szó­lásra. majd Ne Jmig-Csen, a Kínai N épköztársaság kormányküldöttsé­gének vezetője beszélt. Ezután riz, M. Bugyonnij marsall, a szovjet kor­mányküldöttség tagja emelkedett szólásra. A marsall koporsóját ezután a kormány székház.» mellett esnek: kriptához vitték. A temetés és ünnepélyes koszorú­zás után a Mongol Népi Forradalmi Párt és » kormány vezetői, a szovjet és kínai kormányküldöttség tagjai előtt, elvonultak az Ulan-B»- tor-i helyőrség egységet K.őzségi tanácsaink adjanak fo a termelési szerződéseit kozott segítséget k öleséi; ez A termelést »zcriódésköteAek Katar­idejét február 15-ig meghosszabbították. Földművesszövetkezetein’' vezetőire és községi tanácsainkra az a nagy feladat hárul, hogy ez idő alatt behozzuk me­gyénk ezirányú lemaradását Különösen a gyümölcstermelés! «zerződéshen nagy a lemaradás, ezt a tervünket csak 64 há­zalókra teljesítettük. A földművesszövetkezetek ém a taná­csok aktívái fejtsenek ki jó népnevelő munkát a szerződéskötések sikere érdeké­ben. Használják fel a konkrét példákat agitácíós munkájukban. Mondják el, hogy például a szikszói „Vörös Csillag” tszcs 1 kát. holdon zöldpaprikát termelt, ami­ért 3.000 forintot kapott. 800 négyszög­ölön 86 mázsa petrezselymet termelt, ami 6.160 forint jövedelmet biztosított. Az ináncsi termelőcsoport 1000 négy­szögölön termelt zöldhagymáért 3200 frv rintot kapott. Komoly jövedelmet biztosít a szerződés az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Deák Béla ricsei dolgozó paraszt 200 négyszögölön termelt zöldborsójáért 1200 forintot kapott. Ugyancsak Ricsén, Ko­vács István 400 négyszögölön termelt uborkát, ami 3000 forintot jövedelme­zett. Zeraplénagárdon Kiss Mihály dolgozó paraszt «zjntén 400 négyszögölön terme1* uborkát, amiért 3000 forintot kapott, Zal* kodon, Csicspk Mihály 600 négyszögeid» új burgonyát termelt é* e?-é.tT 4.500 fo* rintot fizettek ki neki Azok a dolgozó parasztok, akik már azelőtt is kötöttek «zerződést, az idei* csaknem valamennyien kétszeres területre kötötték meg a szerződést. Az egyre no* vekvő szükséglet megköveteli, hogy mindl az egyénileg dolgozó parasztok, mind pe* dig a termelőcsoportok minél nagyobb számban kössenek termelési szerződéi Adjanak ehhez közvetlen segítséget n községi tanácstitkárok is, nem úgy, mine a sajóvelezdi tanácstitkár, aki kijelentet* te. hogy ő „nem ér rá ezzel a feladattad foglalkozni”. Vannak ehhez hasonló je­lenségek máshol is. A sajókereszturi és r hód rogkereszturi tanácselnök szintén egyéb elfoglaltságra hivatkozik. Nem i» csoda, ha az ilyen községekben niivo* eredmény a szerződéskötésnél. A hibákat a legrövidebb időn bel3i fel kell számolni, hogy február 15-re szerződéskötési előirányzatunkat mindet» részletében teljesítsük. FAZFKAS JÓZSEF termeltetés «oportve«6& Budapest felszabadítása évfordulój-ioak ünnepségei a megyében 1945 február 13-án szabadította fel a dicsőséges Szovjet Hadsereg hazánk fő- városát, Budapestet. Az MSzT és a Me­gyei Bék^bízottság rendezésében Buda­pest felszabadulásának hetedik évfordu­lója alkalmából február 12-én Miskol con, Ózdofi é* valamennyi járási székhe­lyen, vaiamánt megyénk nagyüzemeiben műsorral egybekötött ünnepségeket tarta­nak, az előadók ismertetik a főváros fel-» szabadulásának történeti jelentőségét* Mezőkövesden Gyárfás János elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára mond ünnepi beszédet. Az ünnepséget Borsod- nádasdon 11-én tartották. Szikszón 13-áe tartják. A Diósgyőr vasgyári Ene.k-# Zeng­és Táncegyüttes szimfonikus zenekarának első bérleti hangversenye Nagy sikerrel tartotta a Dlósgyör- vasgyúri Ének-, Zene- és Táncegyüt­tes szimfonikus zenekara négy kü­lönböző jellegű műsorból álló hang­verseny-sorozatának első hangverse­nyét a SZOT megyei kultürottboná- ban A műsoron USnjszteij-Korzaknv Selierezáde szvitje, májé Offenbach-, Lehár-, Kálmán, Strauss-, Kacséit művek és Virágh Elemér egyik új műve szerepelt. Az összetételében fiatal, egyes tag­jait tekintve nagyobbrészben régi ki­próbált muzsikusokból álló zenekar nagy feladatra vállalkozott, amikor aránylag kevés próbával kiállt a Seherezáde szvittel, amely igen ké­nyes követelményeket támaszt az összjáték tekintetében a zenekarral szemben. Szalatsy ístván, a fiatal, tehetséges karnagy vezényletével a zenekar — a rézfúvósób kisebb hi­bái ellenére — csaknem maradékta­lanul megfelelt ezeknek a Követelmé­nyeknek. Szalatsy István vezénylésé­ből sugárzott a mű eszmei tartalmá­nak teljes megértése, s helyes értel­mezését át tudta vinni az egész ze­nekarra. A sok jó hegedűs között is kivált a zenekar szólóhegedűse, aki finoman árnyalt technikával tolmá­csolta Seherezáde simulékony lágy dallamú meséit, mesélő hangjának kedves fordulatait. A zenekar a ma­ga egészében híven elevenítette meg a szangvinikus Sahriár szultán és az őt elbűvölő, vérszomját leszerelő Seherezáde párbeszédét, a mesék tar­talmát. A műsor második részének egyes számaiba bekapcsolódtak a Miskolci Állami Nemzeti Színház énekesei, Karácsonyi Magda és BeDkő Béla szólóikkal és kettőseikkel. A zenekar a műsor e részében veszített lendüle­téből, lankadtabb volt lelkesedése és például Strauss „Mesék a bécsi er­dőről“ című valcerkompozícióját an­nak a htzonyos professzionista stílus­nak jegyében adta elő, amely nem tud szívet-lelket önteni a műbe. Sza­latsy karnagy is mintegy a zenekar­ra hízta a tempót, a művek színezé­sét, mondanivaló értelmezését. A sikert a műsor e részében elsősorban az éneke3 számok biztosították. Ka­rácsonyi Magda a Denevér kacagó áriájával, Virágh Elemér mozgósító erejű, ügyesen liangszerelt — bár utánérzésektől nem mentes — kom­pozíciójának énekszólójával, Benkő pedig különösen Kacsób Bákóczi-dalá- val aratott nagy sikert A zenekar a* utolsó műsorszámnál. Strauss „Dene­vér nyitányánál" kapott újhói na­gyobb lendületre A hangverseny a széles tömegek­nek szólt, azt a célt szolgálta, hogy a könnyebb közismert klasszikus ope­rettek lépcsőjén vezesse őket az igé­nyesebb klasszikus művek megisme­réséhez, megértéséhez. A műsor üs*- szeáliitásába, sorrendjébe azonban hiba csúszott, amikor a lépcső nem alulról felfelé, hanem felülről lefelé vezetett. Helyes, hogy bemondó is­mertette a Seherezáde szvitet, de « száraz tartalmi ismertetésen túl ki kellett volna terjednie a mű eszme* értékelésére is. Kár volt mellőzni » többi inü Ismertetését, általános ér­tékelését. A műsor hibája, hogy a második rész egyoldalúan a német, bécsi, Il­letve az azokhoz közel álló magyar zenei hagyaték javára billen A tanul­ság az, hogy a műsort, amellyel az együttesnek példát kell adnia kultúr- gárdálnk számára, tervszerűbben kell összeállítani. A műSor-bemondó is mutasson példáig Ismertetője legyen érthető és meggyőző erejű­A zenekarnak mindig szem előtt kell tartania: nem a mennyiség, ha­nem a minőség legyen a döntő mun­kájában. (hb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom