Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-02 / 27. szám

A Magyar Sajtó Levelezőinek első Országos Konferenciája

„Az igazság füzétől lángoló, leleplezni, hibáinkat minden áron javítani kívánó emberek“ — így jellemezte Sztálin elv- társ a munkás-paraszt levelező két. Ilyen öntudatos, lángolóan lelkes, harcosszellemű, tettre" kész emberek, a munkás-paraszt levelezők legjobbjai ülnek ma össze Budapesten országos tanácskozásra. Ezen a tanácskozá son megbeszélik a levelező mozgalom eddigi eredményeit, megvitatják a mozgalom legfőbb problémáit és továbbfejlesztésének feladatait.

A SAJTÓVAL VALÓ LEVELEZÉS a legszélesebb tömegeket aktivizálja a munka állandó javítása érdekében. Ezért tulajdonít Pártunk különösen nagy jelentőséget a levelező mozgalomnak, a munkás-paraszt levelezésnek. A levelező mozgalom a Párton belüli demokráciának, egész rendszerünk demokratizmusának egyik fontos biztosítéka, egy.k legszebb megnyilvánulása.

A levelezők — a munkásosztály, a dolgozó nép szemei és fülei, éber őrei építő munkánknak a szocializmusért vívott harcban. Leveleik, híradásaik, az ezekben gyakorolt bírálatok átfogják életünk minden területét. Érintik mindazokat a tennivalókat, amelyek előttünk állnak. Az ötéves terv győzelmes megvalósítása érdekében pedig igen sok tennivalónk van. Végrehajtásukhoz a dolgozó tömegek széleskörű kezdeményezésére, alkotó erejére, a feltörekvőért, az újért való szívós, következetes harcra van szükség.

SZTÁLIN ELVTÁRS úgy jellemezte a levelezőket, mint a közösségi kezdeményezés önkéntes szervezőit. A levelezők adnak hírt gyorsan és mindenünnen azokról a kezdeményezésekről, amelyek az üzemekben, a mezőgazdasági munkában, az irodákban, laboratóriumokban felszínre kerülnek. A levelezők adnak hírt arról, milyen nagy lelkesedéssel fogadják a dolgozók az értékes új kezdeményezést, hogyan terebélyesedik a csatlakozásokkal tömegeket magával ragadó mozgalommá, milyen eredményeket érnek el segítségével, vagy milyen hiányosságok akadályozzák kibontakozását.

A kétnapos országos tanácskozásra nagy lelkesedéssel készültek megyénk levelezői is, mert tudják, hogy ez a tanácskozás új erőforrása lesz a mozgalomnak. A tanácskozás útmutatásai nyomán a levelezők és a mozgalomba azután bekapcsolódó dolgozók kétségkívül még sikeresebben fogják elősegíteni új országot építő terveink győzelmes megvalósítását. Elsőrendű jelentősége van ugyanis annak, hogy a levelező mozgalom a bírálat és önbírálat tömegméretű kibontakozását biztosítja. A hibák és fogyatékosságok építő bírálattal való feltárása pedig egyik legerősebb fegyverünk.

„AZ ÖNKRITIKA a Bolsevik Párt egyik talpköve — mondotta Sztálin elvtárs. — A proletár diktatúra rendszerének talpköve országunk a proletárdiktatúra országa, a dik aturát pedig egy párt, a kommunisták párt javezeti, amely nem osztja es oszthatja meg a hatalmat más pártokkal — akkor világos, hogy saját magunknak kell feltárnunk és kijavítanunk hibáinkat, ha előre akarunk haladni: akkor világos, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosol,a azokat".

A levelezők olyan dolgozók, akiknek többsége már bátran és harcosan forgatja a kritika és önkritika fegyverét. Sztálin elvtárs tanítását követik e téren is, amikor azt mondta: „Azt hiszem, elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor falusi építőmunkánk javításának ügyeben, hibáink kiderítésének ügyében, tehát a szovjet munka javításának és tökéletesítésének ügyében a munkáslcvelezők és falusi levelezők az egyik fő emelő szerepet tölthetik be“.

Miért bírálnak levelezőink? Azért bírálnak, mert üzemük, községük, megyéjük, az egész ország gazdájának érzik magukat, mert szeretik egyre szépülő, épülő, gazdagodó szabad hazájukat és azt akarják, hogy még szebb legyen, mert meg akarják védelmezni minden ellenséges aknamunkával szemben. Ezért leplezte le Gyöngyösi Imre levelezőnk, hogy Baskó községben a tanácselnök 120 holdas kulák. A levél megjelent az Északmagyarországban Ennek alapján megindult a vizsgálat, a tanácselnöki tisztségbe oefurakodott kulákot azonnal leváltották, Amíg ő volt a tanácselnök, a község a járási begyűjtési versenyben az utolsó helyen állt — azóta az elsők közé került.

Ez is felelet arra, miért nélkülözhetetlen szocialista építésünkben a bírálat és önbírálat, a munkás-paraszt levelezők segítsége. Aki ezt a bírálatot el akarja fojtani — s erre megyénkben is akad példa —, gátolja, akadályozza előrehaladásunkat. A Párt megvédi a levelezőket, nem tűri a levelezők üldözését, nem engedi meg, hogy bárkinek bármi hátránya származzék abból, hogy bátran és harcosan feltárta a hiányosságot, hibát.

A Magyar Sajtó Levelezőinek első Országos Konferenciája Pártunk Politikai Bizottsága határozatának szellemében még inkább rá fogja ébreszteni levelezőinket a bírálat következetes alkalmazásának döntő fontosságára, újabb lendületet fog adni a levelező mozgalom minőségi továbbié jlődésének.

A BORSO DM EGYEI LEVELEZŐ KONFERENCIA, valamint a többi megyeszékhelyen és Budapesten megtartott kerületi konferenciák fényes bizonyítékai voltak annak: milyen nagy nevelő, mozgósító ereje van a levelező mozgalomnak. Az a tény, hogy a megyénkben megtartott konferencián a résztvevő levelezők több mint fele — 100 levelező — jelentkezett felszólalásra, egymagában is mutatja, hogy mennyire foglalkoztatják őket az országépftés, a békéért vívott harc problémái. A felszóRÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS ÜDVÖZLETE A SZABAD NÉP MEGJELENÉSÉNEK 10. ÉVFORDULÓJÁRA

A „SZABAD NÉP“ Szerkesztőségének, Kedves Elvtársak!

B u d a p est

Forró elvtársi üdvözletemet küldöm a „Szabad Népnek", mely 10 évvel ezelőtt « Horthyreakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallatta harcos hangját s mutatta a magyar Dolgozóknak a jobb, szabad jövő felé az utat. A „Szabad Nép", mint a magyar kommunisták központi lapja, elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, melyet nagy pártunk hazánk függetlenségéért, boldogulásáért és szocialista építéséért folytatott. Kívánom, hogy az első évtized győzelmes harcait a „Szabad Nép“ a jövőben még nagyobb sikerrel folytassa a felszabadító Szovjetunió vezetie 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletárnemzetköziség szellemében, do'gozó magyar népünk további erősítéséért, felvirágoztatásáért és a szocial'zmus végső győzelméért hazánkban.

Budapest, 1952. január 31. RÁKOSI MÁTYÁS

Ünnepi díszelőadás

a Szabad Nép megjelenésének iO. évfordulóján

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Budapest Pártbizot.sága a Szabad Nép meg jelenesének 10. évfordulója alkalmából a Magyar Sajtó Napján, pénteken este a Városi Színházban ünnepi dísz lőadást rendeze t. A díszelőadáson megjelenítek: Gero Emo, Farkas Mihály Révai József és a Magyar Dolgozók Pár.ja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagja, köztük Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke. O t volt Dobi István, a Miniszter- tanács elnöke, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja Jelen voltak a dísze^adá^on J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, a többi baráti ország külképviseíeteinek vezetői és a Magyar Saj ó Napja és a Szabad Nép

A Szabad Nép születésének 10. évfordulóján sein te * le ünk *min den területén gyorsütemü fejlődést tapasztalunk. A mai évfordulón, a mai eredmények lát" tán emlékezzünk mindenekelőtt arra az időre, amikor a mag még a föld ala^t csírázott — s a magyar föld felelt a tőke, a fasiszta háború volt látszólag a korlátlan úr. Pontosan 10 évvel ezelőt:, 1942 február 1-én a fasiszta áradat kellős közepén pártiapunk első vezércikke* nek első sorai így adtak program»^: Pártlapunk neve jelképezi azt a törté-^ nelmi fe1adatot amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét a Kommunisták Magyarom^ szögi Pártját állította. Ezt a történelmi feladatot Sztá'in elvtárs ismerte fel és foglalta szavakba elsőnek, amikor a né- met-szovjet háború kitörésekor befe’en- tet.te, hogy most Európa elnyomott nem- ■*e einek szabadságharca következik, a közös elnyomó- a fasiszta reakció ellen•

Az illegális Szabad Nép, mely büszkén illesztette homlokára Pártunk vezérének, Rákosi elvtársinak nevét, — az ő szellemében. utasításinak megfelelően a tö* megek közé vifre a fa-isztaellenes nagy nemzeti összefogás, a fü esetlen ségi mozgalom egyedül helyes .politikáját*

— Illegális Pártunk, s a Szabad Nép tett erőfesz»t'seke' a f°sisztaeHenes front ki-széle sÄtrsera» tárgyalások előkészítésére, — de kik voltak, kik lehelek jár- gyalópar nerei-nk? A kevés mefrevőződé* ses antifasiszta paraszti és értelmiségi politikus mellett ott settenkedőt Horthy környezetének tábornokai, a ,.kisgazda és polgári párt” egye-s kalandor* poli iku9°i, jobboldali és baloldali szociáldemokrata veze'ők legitimisták és a klérus emberei. — mindazok. akikné1 „jobboldal is árrot** és ,.balpldal óságot*’

gvakran az döntötte el. hogy melyek milyen maszkot kapott Keresztes—Fischer műhelyében?

A tömeghez eljutó illegális Szabad Nép önfeláldozó munkája tette, hogy a

lalók biztosan, határozottan, kemény következetességgel mondták el hozzászólásukat, bátran bíráltak, egyszerű, de tartalmas mondatokban nyilvánították véleményüket.

Egészen bizonyos, hogy az országos levelező konferenciára való lelkes készülődés, majd a kétnapos tanácskozás eredményeként újabb ezrek és tízezrek kapcsolódnak a levelező mozgalomba és a mozgalom még szé Sesebbkőrű, hatásosabb nevelő

megjelenésének 10. évfordulója alkalmából Budapestre érkezett külföldi vendégek, akiket Bethlen Oszkár, a Szabad Nép szerkesztőbizo tságának vezetője üdvözölt megnyitó beszédében.

— Minder.ekelő t szívünk minden melegével üdvözöljük a Szabad Nép nagy péld képének, a dicsőséges Pravdának. Lenin és Sztálin lapjának k'pviselőjét, Mihail Avarkievics Harlamov elvtársat — mondotta, majd rámuatott:

A Szabad Nép számára natrv öröm és megtisz'eltetés. hogv . évfordu'óiának ünnepére a nagy Pravdával az élen 11 testvérlap küldte el képviselőit.

Ezután Horvá h Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet.

Horthy-kormányok műhelyében készült áruló, ú. n. munkásvezérek és pártvezérek, a Peyerek és Nagy Ferencek feje felett eljutott propagandánk — mint a nép győzelmének hírnöke, munkás- és paraszttömegekhez, értelmiségi rétegekhez. A passzív és aktív ellenállás, a kiürítési és nagyarányú országrablási parancsok megtagadása, a szabo’.ázs és a fegyveres akciók jelszavai és módszerei elsősorban az illegális Szabad Népen keresztül jutó tak el a vezetést váró, ellenállásra kész tömegekhez. Kezdve azzal, hogy az illegális Szabad Nép felhívása nyomán, a Népszava tilalma ellenére 1942 március 15-én odasereglettek a Pe- őfi szoborhoz a becsületes szociáldemokrata szervezett munkások és funkcionáriusok és az ér elmiség tömegei is — egészen 1944 teléig a Szabad Nép a nemzeti ellenállás agitátora és szervezője volt.

Az illegális Szabad Nép kitört abból á gyűrűből, amelyet Pártunk köré próbáltak vonni Horthy tárgyalásokkal manőverező politikusai és rendőrkopói. Hű követője és folytatója volt a három év- tízededes hősi harcra visszatekintő Magyar Kommunista sajtó legjobb hagyományainak, a „Vörös Újságnak”, az „Uj Március”-nak, a „Kommunistá”-nak, szilárdan ment tovább azon az úton, amelyen e'őtte a magyar munkásmozgalom kezdeti lépéseit támogató munkássajtó, Táncsics Mihály, Frankel Leó lapjai, az első magyar munkáslapok jártak.

Az illegális Szabad Nép agitációs és propaganda munkája nem változtathatta meg a háború menetét hazánkban, de emelte Pártunk befo’yását és tekintélyét, ezrével szerzett út híveket Pártunk politikájának előkészítette a talajt Pártunk felszabadulás utáni gyors növekedéséhez

Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon bitófa, sortűz és börtön kísérte, de a másik oldalon a haláltól vissza nem

erővé váhk a szocialista embertípus kialakításában.

A levelezők, akik a sajtóhoz küldött Írásaikban is megmutatják felelősségérzetüket a szocialista építés ügye iránt, peidáí mutatnak a munka frontján, a termelésben Büszkén beszélhetünk Tóth Béla diósgyőri gépgyári sztahánovistáról, Szlama L.ajos diósgyőri sztahánovista gyalusról, Takács Erzsébet diósgyőri rugóüzemi dolgozóról, Visnyai József felsőnyárádi, Anrettenő kommunista önfeláldozás, ezrek; és tízezrek szeretete ragadta előre.

Az illegális Szabad Nép útja újra csak azt bizonyítja, hogy az erő, az igazság, a győzelem a mi oldalunkon volt, lesz és marad!

Horváth elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a felszabadulás után a legális Szabad Nép — Révai elvtárs irányításával — elsősorban azzal vált a Párt is a nép nagy iskolájává, hogy százezrekhez vitte el Rákosi elvtárs beszédeit: és irányító cikkeit, a Párt politikáját.

Az első években kétféle politika ütközött ősze. Az angolszász imperializmus szálláscsinálói. a bankárok, gyárosok éa nagybirtokosok ügyvédjei, fasiszta puccsisták és álradikális demagógok az egyik oldalon — s a nemzet minden dolgozójának érdekét képviselő Pártunk politikája a másik oldalon. A különböző árnyalatú reakciósoknak azonban c! kellett bukniok, mert ők a tömegek elmaradottságára, mi viszont az élenjárókra építettünk. Az ő programjuk a nyomor én éhség, a miénk az újjáépítés és termelés volt. El kellett bukniok, mert az ő programjuk új imperialista rabság, s a miénk a szabadság és a Szovjetunió barátsága volt. A hatalomért vívott harc győzelmében jelentékeny része volt a Szabad Népnek, amely százezrekhez vitte el naponta, a Párt politikáját.

A fordulat évében ez a harc eldőlt, de a Párt. tehát a Szabad Nép számára sem fejeződött be. Ahogy 1945-től kezdve helye volt a Szabad Nép hasábjain a termelés nagy kérdéseinek, a széncsatának» az „arccal a vasút felé” s az újjáépítés más jelszavainak — úgy ma a szocializmus építésének nagy korszakában a termelés feladatai harci feladatokat is jelölnek.

Ma azt mondjuk, hogy a Szabad Nép főfeladata a szocializmus építésének segítése — de a mai világhelyzetben nincsen olyan szocialista építőmunka, amely ne harc közben folyna. Nincsen olyan béke, amelyet ne kellene állandóan és éberen védeni. Nincsen olyan fejlődés, amely ne az elmaradottság ellem harc szülötte lenne

Horváth elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy. milyen szerepet tölt be a Szabad Nép a szocializmus építése terén, majd így folytatta:

A Párt politikája- A béke védelme.

A Szabad Nép híven tükrözi a világ népeinek Szovjetunió-ve- zette békeharcát, öntudatosan, bátran, nagy Pártunkhoz és szabad, független nemzetünkhöz méltóan utasítja vissza az imperialista provokációk hosszú sorát.

A mai évfordulón gondoljunk arra. hogy egyetlen területen sem ad több tatai Szalmás János somsályi bányászról és sok-sok olyan leve' lezőről, akik a termelő munkában kivívott sikereikkel élenjárnak a még boldogabb jövő építésében.

A MA KEZDŐDŐ országos munkás-paraszt levelező konferencia elé a borsodi levelezők százai, a dolgozók tízezrei nagy érdeklődéssel, várakozással tekintenek. A tanácskozáshoz jó munkát, sok sikert, értékes eredményeket kívánunk

Horváth Márton elvtára ünnepi heaséde