Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-05 / 29. szám
Sikeres termelési értekeztetek kel a „Termelj ma többet, mint tegnapi“ mozgalom kiszélesítéséért! Gerő elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége által összehívott országos ak- íivaértekezleten beszámolt arról, hogy 1951-ben népgazdaságunk milyen hatalmas fejlődést ért el, majd arról beszélt, hogy öt éves tervünk harmadik évében milyen megnövekedett feladatokat kell megvalósítanunk. Megállapította: bár széntermelésünk 15 százalékkal nagyobb volt, mint 1950-ben, fejlődő gyáriparunkat nem tudjuk kellően ellátni szénnel. Egyre több szénre van •szükségünk, éppen ezért minden körülmények között biztosítanunk kell, hogy széntermelésünk 1952-ben 3,300.000 tonnával több legyen, mint 1951-ben. EZT A FELADATOT szénbányászatunk meg is fogja valósítani, ehhez fel kell tárnunk és a terv maradéktalan teljesítésének szolgálatába kell állítanunk a rejtett tartalékokat, amelyeket eddig nem láttunk, vagy ha láttunk is, nem használtunk fel. Nem harcoltunk kellően a munkafegyelem megszilárdításáért, nem karoltuk fel a dolgozók helyes kezdeményezéseit. Dolgozóinkban hatalmas lendület van. Ezt bizonyítja számos „alulról jövő kezdeményezés, a tervek teljesítésére, a munkafegyelem megszilárdítására irányuló kezdeményezések, öntudatos dolgozóink elítélik a lógósokat, a munkából igazolatlanul kimaradókat, kiközösítik őket soraikból. A tatabányai bányászok kezdetné, ezésére egyre több üzemnél állítják bíróság elé a munkafegyelem inegbontóit, így jártak el az ormospusztai, aíberttelepi dolgozók is. LOY ELVTÁRS KEZDEMÉNYEZÉSE, a „Termelj ma többet, mint tegnap!“, rövid idő alatt tömegmozgalommá nőtt. Egyre többen és többen csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz. A műszaki dolgozók számára példát mutatott e téren Latorcai János aíberttelepi üzemvezető, aki felismerte, milyen nagy jelentősége van annak, ha a műszaki dolgozók felkarolják, mindenben segítik a munkások kezdeményezését. Ugyanígy mindenütt még szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a fizikai és műszaki dolgozók között. A mozgalom sikere érdekében biztosítani kell a termelést akadályozó hiányosságok mielőbbi megszüntetését. Tárják fel a bányászok a műszaki vezetés munkájának hiányosságait, tegyenek javaslatokat a termelés megjavítására. Ezt a célt szolgálják a bányaüzemeinknél most megtartandó termelési értekezletek. Ezek az értekezletek mozgósítsanak arra, hogy még szélesebb körben kibontakozzék a „Termelj ma többet, mint tegnap [“-mozgalom és ennek Segítségével kivétel nélkül minden bányász teljesítse Rákosi elvtársnak tett felajánlását. Legyenek ezek az értekezletek széntermelésünk további fejlődésének előrelendí- tői, érezze át minden dolgozó, hogy ötéves tervünk győzelmes megvalósításának biztosítéka, életszínvonalunk még gyorsabb emelkedésének alapja az, ha minden nap többet termelünk SZAKSZERVEZETI AKTÍVÁINKRA, üzemi bizottságainkra az értekezletek megszervezésében felelősségteljes feladat hárul. Hasznosítani kell ezeken az értekezleteken a legutóbbi termelési értekezletek jó tapasztalatait, ki kell küszöbölni az akkor előfordult hiányosságokat. El kell érni, hogy minél több dolgozó veeven részt ezeken az értekezleteken, tudatosítani kell a bizalmiak útján az értekezlet helyét és időpontját. Eiőre fel kell hívni a figyelmet a szűk keresztmetszetekre, bátorítani kell a doleozókat, hogy ezek megszüntetésére mondják el javaslataikat. Bírálják meg bátran az üzem- vezetőség és a szakszervezet munkáját. Feltétlenül számoljanak be az üzemek, üzemrészek vezetői arról, hogy'az elmúlt termelési értekezleten. elhangzott javaslatokból mit hajtottak végre Ha egyes javaslatokat nem valósítottak meg, indokolják meg konkrétan, miért nem. Dolgozóink lássák, hogy törődnek javaslataikkal. Ne forduljon elő olyan eset, ami Pálinkás-tárón és Ormospusztán történt, ahol a dolgozók a bányafa-ellátás és a levegő megjavítására tettek javaslatot, de az üzemvezetőség ezeket nem valósította meg Ilyen esetek visszariasztják dől gozóinkat a termelési értekezleten való megjelenéstől, mert azt tartják, „minek tegyenek javaslatot, ha abból úgy sem valósítanak meg semmit, minek bíráljanak, ha bírálatuk után sem intézkednek a hibák kijavítására“. KÉRJÉK ÜZEMI BIZOTTSÁGAINK, a pártbizottságok és üzemi pártszervezetek hathatós támogatását, mind a beszámolók elkészítésénél, mind az értekezletek megszervezésében, hogy az eddiginél még sikeresebbek, aktívabbak legyenek ezek az értekezletek. Állítsák szakszervezeti szerveink munkájuk középpontjába ■i fermelési értekezletek sikerének biztosítását, hogy a termelési értekezletek nagy mértékűén elősegítsék megnövekedett feladataink maradéktalan megoldását. VIRÁG JÓZSEF Bányász Szakszervezet Területi Bizottsága. i. R. Malik elvtárs kn’t. Kervsiio?, ?z ENSz-hözgyülés elnökéhez a halalraHélt oö ög hazafiak érdekben í. A. Malik elvtárs, a szovjet küldött ség helyettes vezetője levelet intézett Nervohoz, az ENSz közgyűlés elnökéhez, amelyben síkra száll a halálraítélt görög hóra fiák megmentése mellett. Közli, hogy a Szovjetunió külügyminisztere táviratot kapott a halálraítéltek egy csoport- ■Ítól, amelyből kitűnik, hogy a görög • " ' " korm-'ny nem tartotta be ígé-1 rétét, amelyet a világ közvéleményének nyomása csikart ki tőle a Baloiannisz- üggyel kapcsolatban és új vádat emelt a görög hazafiak ellen. „Kérem ónt. hogy sürgősen tegyen meg minden szükséges intézkedést az ENSz útján e görög hazafiak megmentésére” — fejeződik be Malik elvtárs icvek. A Magyar Sajtó Levelesói 1. Országos Konferenciájának távirata Rákosi eivtárshos „DKAGA BAKOST ELVTÁRSI TANÍTÓNK fiS VEZÉRÜNK! Forró szeretettel köszöntjük Ont, a Magyar Sajtó Munkás- és Paraszt-levelezőinek I. Országos Konferenciájáról. Mi a niulíban a gyárosok rabszolgái, a földes- urak és kulákok cselédei voltunk, s ha szólni mertünk a kiscmmizés, a megalázás, a nyomor és az igazságtalanságok ellen, utcára dobtak, vertek, börtönbe zártak minket. Ma szabadok vagyunk, miénk minden ebben az országban, egyenes derékkal járhatunk, emelt fővel szólhatunk bele hazánk irányításába. Köszönjük ezt a szabad és boldog életet a nagy Sztálinnak, felszabadítónknak és köszönjük az ő legjobb magyar tanítványának, önnek, Rákosi elvtárs. Mi, munkás-paraszt és értelmiségi levelezők nemcsak jó termelő munkánkkal, hanem a sajtóhoz írt leveleinkkel is segítünk építeni a szocializmust hazánkban. örömmel számolunk be bennük az új életről, a lelkes munkáról, amellyel dolgozótársaink, s magunk is ötéves tervünk végrehajtásáért, túlteljesítéséért harcolunk. Feltárjuk a hibákat is, a gondatlanságot, a fegyelmezetlenséget, maradiságot, leleplezzük az ellenséget, s azt is, aki az ellenség szekerét tolja. Leveleinket örömmel togadják, számítanak ránk, megbecsülés, kitüntetés az osztályrészünk. Köszönjük ezt önnek, Rákosi elvíárs. Megfogadjuk: továbbra Is bátran, állhatatosan harcolunk a szovjet sajtó levelezőinek példája nyomán, szocialista építésünk minden akadályaival, minden külső- és belső ellenségével szemben, a jó kezdeményezések, tapasztalatok elterjeszt ésé'ért. Pártunkért, hazánkért, a szocializmusért, a békéért. Közelgő születésnapja alkalmából kívánunk önnek, drága Rákosi elvtárs, még sok-sok munkás esztendőt népünk javára. Ml úgy készülünk erre a napra, hogy még fegyelmezettebb, eredményesebb, odaadóbb munkát végzünk, 0 a konferencia tapasztalatait felhasználva, emeljük leveleink színvonalát, napról-napra gyarapítjuk tudásunkat. Ezzel segítjük a mi lapjainkat, elsősorban Pártunk éles fegyverét, a Szabad Népet, Rákosi elvtárs lapját, mindennapi kemény harcában. A MUNKÁS- ÉS PARASZTLEVELEZöK I. ORSZA GOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐÉ HORVÁTH MARTON ELV TÁRS: LevelezönezgaliiiBBk fejlődése is mulatja: a mi demokráciánk százezrek és milliók demokráciája A Magyar Sajtó Levelezőinek I. Országos Konferenciája vasárnap folytatta tanácskozásait az építőipari dolgozók szakszervezeti székhazának dísztermében. A konferencián Horváth Márton elvtárs, a Politikai Bizottság tagja üdvözölte pártunk Központi Vezetősége nevében a résztvevőket. Ezután részletesen értékelte a konferencia munkáját. — Ez a kétnapos konferencia — mondotta — olyan képet ad a sajtóról és főleg népünk fejlődéséről, olyan képe* id a levelezőmozgalom fejlődéséről, amely túltesz várakozásainkon. Az - harcos szellem, az a tettrekész buzgóság 1 hibák elhárításában, amely ezen az értekezleten megmutatkozott, egvik légié- ivegesebb bizonyítéka annak, bogy népi demokráciánk feladatait egyre jobban udjnk megoldani. A magyar népuralom előőrsei a levelezők Gondolják el az elvtársak, milyen kép bontakozik ki az itteni felszólalásokból Láttuk és hallottuk azokat az idős munkás- és parasztasszonvokat. akiknek a szíve tizennyolc éves lett. Nem is így mondom, hogy maradt, mert a felszabadulás után lett a szívül; tizennyolc éves és \arju\ úi erőt a felszabadulás után kopott. Láttuk elvtársak azokat a 12—14 éves diákokat, fiatalokat, akik férfias komolysággal és értelemmel szólnak hozzá íz ország ügyeihez. Láttuk azokat az elvtársakat, fiatalokat és öregeket, szta- hánovistákat, diákokat, parasztokat, szövetkezeti asszonyokat, értelmiségieket, művészeket, akiket ami\or hozzászólnak a saját területül; problémáihoz, amikor a hibákat tárják fel, egyetlen gondolat, egyetlen szándék vezérel, az, hogyan lehet demokráciánk gyors fejlődését még gyorsabbá tenni, hogyan lehet népünk fejlődését még erősebb, még hatalmasabb fejlődéssé átalakítani. Olyan a mi népünk, mint a győzelmes harcokban kikovácsolt hadsereg, de olyan hadsereg, amelynek minden katonája tudja, hogy miért harcol, hogy miért hoz áldozatot. A magyar népuralom előőrsei a levelezők. Azok. akik először veszik észre a hibákat és nehézségeket a maguk területén, a saját területük igazi úttörői. Ilyen úttörővé l^ell válnia minden levelezőnknek, aki először mutat rá a maga munkaterületén a hibákra és így hozzásegíti pártunkat és államunkat ahhoz hogy ezeket a hibákat az útból eltakarítsuk. A mi demokráciánk erősségévé lesz rövid idő alatt a levelezőmozgalom. Ezután arról beszélt Horváth elvtárs. hogy a régi polgári demokráciákat, amelyek a tömegek elbódítására adtak formai szabadságot, ma már az imperializmus révén egyre inkább felváltják a fasiszta, mperialista diktatúrák, a nép terrorisz- tikus elnyomásának rendszerei. Majd beszélt a mi demokráciánkról: — Ha csak arról az egyetlen oldalról. 1 levelezőmozgalom oldaláról nézzük meg 1 mi demokráciánk fejlődését és helyzetét, akkor is azt tapasztaljuk, hogy nem egyszeri parlamenti választások, hanem munkánk állandó kísérője az. hogy minden állampolgárunk, mindenki gyermekkorától kezdve késő aggkoráig, tehát attól kezdve, hogy gondolkozni kezd és amíg a gondolat birtokában van, részt vesz a társadalom kialakításában, fejlesztéséhen. rí«»t vn«r két keze munkájával és harcával, részt vesz kritikájával, részt vesz abban a harcban, amelyet a mara diság, a belső ellenség, a múlt ellen vív mindenki, aki híve a mi rendszerünknek. Ez a demokrácia nem korlátozódig egyesekre. Ez a demokrácia százezrek és milliók demokráciája. Ez a demokrácia nem csupán a parlament üléstermére korlátozódik. Ez a demokrácia a városokra, a falvakra, az egész magyar földre kiterjed. Ez a demokrácia a mi rendszerünk, a szocializmust építő Magyarország demokráciája. Gondoskodni kell a levelezők neveléséről A továbbiakban felhívta Hörváth elvers a levelezők ügyeimét arra az óriási telelősségre, amely az államunk íejíődésé- oen nagyjelentőségű levelezőmozgalom- oan való részvétellel együtt jár. Sztálin eivtárs rámutatott arra, milyen fontos, nogy a levelező független legyen munkájában azoktól az intézményektől és személyektől, amelyekkel és akikkel érintkeznie kell. A függetlenség más szóval a ‘elelősség fokozását jelenti. — Ez a íüggetlenség — amelyről Sztálin elvtárs beszél — azt jelenti, hogy minden szót mérlegelniük kell a levelezőknek, amikor kritikát gyakorolnak. Aira kell törekedni, hogy az elvtársak levelei komolyan essenek latba; szerkesz- .öségeink felelősek azért, hogy komolyan figyeljenek fel azokra a figyelmeztető nangokra, amelyeket a levelezőktől kapnak. Állami szerveinknek, pártszerveinknek komolyan kell mérlegelniük minden egyes levelet, amelyet a levelezőktől kapnak. De a mérlegelés ne a szerkesztőségekben kezdődjé\, hanem azoknál az elvtársaknál, a\i\ megírják a levelet. Gondolják meg azt, hogy helyes s fontos problémát kritizálnak-e. mert legye nek annak tudatában, hogy a levelezőmozgalom fejlődésével a szerkesztőségeken keresztül megindítják a párt- és az illám gépezetét, amely igenis ott lesz és mozgósítani fog arra. hogy a helyi hibákat eltakarítsuk az útból. Beszélt Horváth elvtárs a pártszervezetek, a szerkesztőségek felelősségéről is. — Ha flzt akaróik — mondotta — bogv a mi levelezőink szeme éle« legyen »szrevegvék a hibákat — és sokszor másokat megelőzve vegyék észre a hibákat —. akkor a levelező elvtársak szemét. látását, fülét élesíteni kell. Ez más szóval ideo’ógiai, politikai színvonaluk állandó emelését jelenti. Ttnndnsbndní beli arról. hogy konkrétért ismerték a párt politikáját, hogy szilárdan, két lábon álltának, hogy szilárdan tudiáh a harcot nirjni a párt politikáiénak megvalósításáért, hogy tudiák a harcot vinni az ellenség, a hibák ellen. Rámutatott, hogy a vállalatok, munkahelyek vezetői részéről nagyon gyakran nines meg az a megértés a levelezőmozfalom iránt, amely megértésre feltétlenül szükségünk van Ar ellenség dühődfpn támadja a levele^őmozsalmat — Meg vagyok róla győződve — mondotta —. hogv ez a konferencia hozzá fog segíteni ahhoz, hogy minden olvan igazgató, funkcionárius — mindenki, aki egv-egv területen vezeti a munkát — nem akadékoskodásnak, nem újabb 4* újabb nehézségeknek fogja látni a le*® 'ező elvtársak munkáját, hanem saját munkáia döntő segítőjét fogja ebben látni és éppen ezért — ahogyan Betien elvtárs mondotta — igen keményen fogunk fellépni minden olyan jelenséggel szemben, amely kicsinyes, személyes szempontokból akadályt akar gördíteni a levelezők munkája elé. Beszélt Horváth elvtárs annak feltétlen szükségességéről, hogy a proletár közvélemény parancsnokai, a levelezők jó munkájukkal is segítsenek a dolgozók közvéleményének kialakításában, hogy példamutató munkával, magatartással, harcos kiállással érdemeljék ki a dolgozók bizalmát. Fe'hívta a levelezők fi' gyeimét, hogy segítsék leveleikkel az üzemi sajtó munkáját és karolják fel -az országosan eléggé elhanyagolt faliújságokat, amelyek igen fontos eszközei a helyi közvélemény kialakításának. Beszédét a következőkkel fejezte be: — A sajtó ió munkát végzett azzal, hogy rövid idő alatt megszervezte ezt * mozgalmat, amelyet az élet igazolj amely- eleven, fontos mozgalommá vált. Nemcsak az elmúlt hónapoknak a munkája, a helvi konferenciák, hanem az ellenség dühödt támadásai is bizonyítják azt. miiyen fontos vívmánya demokráciánknak ez a mozgalom. Alig múlik el nap, hogy ne támadnák a sajtót, hogy ne vitatkozna az ellenséges rádió, az imperialista sajtó a Szabad Néppel és a többi lapokkal, levelezőinkkel. De az az eltökéltség és határozottság, amely itt kibontakozott. azt mutatja, hogy mi alaposan ismerjük azokat, akik ezt az ellenséges uszítást folytatják. Ha egyáltalán véletlenül fülünkbe jut a hangjuk, ráismerünk a tőkések, nagybirtokosok, bankárok, horthysta tábornokok hangjára, akik azt. akarják velünk elhitetni, hogy az volt ió, amikor a nép rab volt ebben az országban s amikor az imperialisták voltak az urak. Nem elvtársak. Az, ahogy itt állandóan felmerült a szörnyű mult, a rabság képe s ahogy itten és egyebütt is állandóan felmerül a boldog, békés, szocialista jövőnk képe. az biztosítja, hogy jelenlegi nehéz munkánkban és harcunkban fáradtságot nem ismerve, félelmet nem ismerve, lelkesen, oda- adóan. a nagy cél, a szocializmus felépítése érdekében minden erőnket összpontosítva fogunk dolgozni, ‘fogy az ország idáig iutott. hogv az or- zág népe ilyen hatalmasan fejlődött — ól tudta minden dolgozó —. azt párunknak. a Magvar Dolgozók Pártiánab köszönhettük. S ha a mi utunk a nehézségek mellett a győzelmek, eredmények, . fejlődésnek sorozata akkor azt is tüdőik. hogy ezt annak köszönhetjük, hogy -tártunknak és népünknek olvan vezére van. mint a mi szeretett Rákosi elvtársunk. A konferencia résztvevői ezután hosz- zamartó lelkes taossa! és felkiált sokkal dtették a pártot. Sztálin elvtársat. Rákosi dvtársat. a békét. A Magvar Saitó Levelezői T. Országi» Konferenciájának második napián -zámos munkás-naraczt levelező felszólalása hangzott el, A borsodmegvei levele, -.tők közül Pellegrini Tánosné. az Észak- nagvarország leveleznie hangsólvozta; öngv a levelezőknek figyelemmel kell kísérniük a klerikális reakció munkáiét és •e kell leplezni azt. Pellegrini Tánosné felszólalása végén felolvasta üdvözlő versét, amelyben Rákosi elvtársat köszönti 6C. születésnapja alkalmából. I A bA 1 si i ■ / 11 w Mii E I isTfM 1U JM f| l£i ríá | J LmTl£\l iBBHi
