Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-24 / 19. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁC OrtltürWk, ÜSS. Janntr 24. Egy grazi nyomo tanya a sok közül A Wahrheit című lap alábbiakban ad képet a grazi városi tanács lakásépítési tervének kudarcáról: A grazi Dreihacken-Gasse 24. szám alatt a lakás- építési progTammot ellenőrző bizottság szörnyű állapotokat talált, A ház hátsó frontján, közvetlenül a mellékhelyiségekhez csatlakozik egy 2.5x2 (2.5x2) méteres fabódé. A szomszédos mellékhelyiség ablakát csak hiányosan takarja egy papírlap. A bódé valamikor táskámra volt, jelenleg azonban egy munkás-házaspár és két gyermekének lakó- és hálószobája, valamint konyhája. Ez az „emberhez méltó“ lakhely fala lazán egymáshoz illesztett deszkákból és néhány bádogdarabból áll. A bódéba becsorog az eső. Karl-Heinz F. a Puch I. G. munkása, csupán kezdetleges fekvőhelyet tudott felállítani gyermekei számára, a férj és feleség a földön alszik. Hogyan is lehetne egy öt négyzetméteres területen második fekvőhelyet felállítani. A fűtést egy petróleumfőző szolgáltatja, amelyen a család reggelije, ebédje, vacsorája is készül. A gyermekek játszótársai a bejárat melletti csatornából be-betévedö patkányok. A szörnyű fabódé lakói Schönauer úrhoz, a lakásügyekért felelős városi tanácsoshoz fordultak, aki röviden így válaszolt igénylésükre: „SEMMIT SEM TUDOK TENNI“. Pártélet Értékes javaslatokat tettek a népnevelő munka megjavítására az ózdi nagyolvasztó és acélmű legjobb népnevelői Hz USD és Enrlia mes'eríedése ellenire az ENSZ jOií uizotíságána» diesen elfogadlak az agresszió ii-Ltha.ciü2LSLt kúárió hateruzaú tavasatok Pari*. (TASSZ.) Az ENSz közgyűlés jogi bizottsága január 21-én befejezte az agresszió meghatározása kérdésének tár. gyalását. A két héten át folyó vitában két irányzat különült el. Az egyik az agresz- szió feltétlen elítélése és az agresszió komoly meghatározása, amely lehetetlenné teszi az agresszió mentegetését. Ezt a vonalat képviselte a Szovjetunió küldöttsége, i ennek érdekében terjesztette elő határozati javaslatát is. A Szovjetunió küldöttsége indítványozta, hogy a nemzetközi konfliktusban azt az államot minősítsék támadónak, amely elsőként üzen háborút, nyomul be hadüzenet nélkül más állam területére, vagy elköveti a szovjet javaslatban foglalt egyéb cselekmények valamelyikét. Az USA és Anglia küldöttsége, valamint Görögország és Belgium küldöttei konokul védelmezték a bizottságban azt az állítást, hogy az agressziót nem lehet meghatározni. Ezt a magatartást az attól való félelem magyarázza, hogy a bizottság az agresszió olyan meghatározását dolgozza ki, amely az egész világ sze- meláttára leleplezi a háborút előkészítő imperialista terveket. Az USA küldöttség és az USA csatlós országok küldötteinek alaptalan állításait a bizottság tagjainak nagy része visszautasította. Az európai, ázsiai és latinamerikai országok küldöttei egymásután jelentették ki, hogy szükséges az agresz- szió világos meghatározása, mert az segítséget jelent az új világháború veszélye ellen vívott harcban. A január 21-i ülésen Franciaország. Irán és Venezuela küldöttsége együttes határozati javaslatot nyújtott be, amely« ben rámutatott „az agresszió meghatáro zása” problémájának fontosságára. A javaslat egyben indítványozza, hogy az agresszió meghatározásának kérdését béke és az emberiség biztonsága elleni bűncselekmények kódex-tervezetének kidolgozásával együtt a közgyűlés 7. ülésszakán vitassák meg. Az amerikai küldött — mivel látta, hogy a bizottság tagjainak többsége elveti az általa sugalmazott határozati javaslatot — sietve a három hatalom együttes határozati javaslata mellett fog lalt állást. Ez a mesterkedés azonban nem mentette meg az USA és Anglia küldöttségét a vereségtől. A három küldöttség határozati javaslatához Szíria, Mexikó s Egyiptom küldöttsége ugyanis lényeges módosító javaslatokat nyújtott be. Ezek a módosítások jelentékeny mértékben megváltoz tatták a határozati javaslat értelmét és elfogadhatóvá tették azon küldöttségek számára is. amelyek őszintén törekednek t ag-e'srió meghatározásának kidolgozásira. Többek között beiktatták a határo« jav-fiatba: feltétlenül kívánatos hogy irányelveket fogalmazzanak meg az gresstió meghatározásának kérdésében és hogy a hivatott nemzetközi szervek reket az irányelveket követve — a iö- őben meghatározhassák a támadó felet >^ a a elfogadta e módosításokat, az USA és Anglia küldöttsége határozati javaslat ellen szavazott. a francia küldött pedig tartózkodott a szavazástól. A határozati javaslat vég'eges ’zövegét 28 szavazattal — köztük a Szovjetunió szavazatával is — elfogadták. 12 kü'döttség nemmel szavazott, 5 pedig tartózkodott a szavazástól. Újabb francia terrorcselekmények Tunéziában Tunéziában állandóan fokozódik a fe- «zültség. A francia hatóságok terrorja egyre nő. Nabeulban a rendőrség kézigránáttal három tüntetőt megölt, húszat pedig megsebesített. Hammemetben barri- kádokat rohamoztak meg a csendőrök és tüzeltek a tüntetőkre. A londoni rádió Sousse-ben történt súlyos összetűzésekről ad hírt. A francia rendőrség itt kilenc tuniszi hazafit ölt meg. Az Humanité erélyesen követeli, hogy „ennek a piszkos politikának" vessenek véget. Az arab küldöttségek közbejárásának eredményeként Padilla Nervo, az ENSz közgyűlés elnöke, tudomására hoz a a francia kormánynak, hogy eljárása „megdöbbenést" keltett. Nehru indiai miniszterelnök bejelentette, hogy hajlandó támogatni az ENSz előtt Tunézia ügyét. Az arab országok kommunista pártjai a Destur-párt és pártonkívüli hazafiak egyöntetűen kijelentették: vállvetve fogják folytatni a küzdelmet, hogy támogassák Tunéziának az ENSz-hea intézett beadványát. Az egyiptomi helyset Legújabb jelentések gaerin | az angol kaionák kegyelten módon feldúlták Izjnailia temetőjét Garázdálkodó, suk során egy emberi megö] lek. Izmailia arab negyedót körülzárták, a lakosokat kiüz|ák házaikból, A fér- fjakat a szabad ég alatt zsúfolták össze. Az ango] vérengzéseik megkezdése óla körülbelül 10.000 ember volt kénytelen IzmailiAból elmenekülni Bahim bej, Egyiptom washingtoni nagykövete Aeheeonna] folytatott tárgyalása után kijelentette, hogy Egyjp. lom „barátságtalan lépésnek“ minősítené a Szuezi-csatoma övezetében tartózkodó -.ngol megszállók mrg'egílé. sere kü'döll erősítéseket. Sziriából érkezett jelentések szerint Homs városában hatalma* |ün| cl ősöket rendezlek az egyiptomi nép mellett. Iráni jegyzék Angliához Teherán (TASíSZ) szabályainak Ezután okmányokkal bi. zonyítja, hogy az angol konzulátusi alkalmazottak illetéktelenül beavatkoztak Irán belső ügyejbe, A kormány határozata értelmében különben hétfőn már bezárták az Iránban működő 9 angol konzulátust. A* iráni angol konzulátusok betil. fása ellen tiltakozó angol jegyzékre az iránj kormány január 20-án válaszolt az ango| nagykövetnek A kormány vá- laszjegyzéke leszögezi, hogy in lé kedése nem mond ellent a nemzetközi jog A k nai klilíigvminiszlerlielye les nyMzafa a Josida-kormány által a Kinm ntang-kl kinek fehiániott kétolda ú békés'er ödes ügy ben a* Egyesült Államok imperialjsta korCsang Han.Pu, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának kü]- ügyminisz|erhely*| lese nyilatkozatot telt a japán Josjda-kormánynak az Egyesült Államok kormányává] szem. ben vállalt azon kötelezettségé Ő1 hogy békeszerződést köt a kínai reakciós Kuomin lang-klikk maradványé. val Á nyilatkoaat a többi között ezeket mondja: 1952 január 16-áa Tokié és Wa. «hjngton egyidejűleg nyilvános’ágra hozta Sigeru J sidának, a japán reakciós kormány miniszterelnökének 1951 mányinak képviselőjéhez intézeti levelűt. Ez a levél megdönthetetlen bizonyí. téka annak, hogy a legyőzött Japán az amerikai imperjalizmuss&l egyetértésben új agresszív hábörút készít e]ő Klna népe és területe ellen Ez a levél az Egyesüli Államok imperialista kormányának és a legyőzött Japán reakció* kormányának újabb provokációja a Kínai Népköztársasággal szemben — a legsúlyosabb és a tegnyi’vánvalóbb provokáció, a japánnal 1951 szeptemberében San Fr«neiseoban megkötött december. 24.6b John Foster Dulleahes, j békeszerződés“ éta. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztó és acélmű gyárrészlegének legjobb népnevelő': tapasztala csere megbeszélést tartottak. Az értekezleten megtárgyal ák „Az ági á orok harca a jobb műszaki és gazdasági eredményekért“ című nép nevelő füzetet. A vita bevezetőjében Kovács Miklós elvtárs, a Megyei Pártbizottság politikai munkatársa hangsúlyoz a, hogy az ered ményes népnevelő munkához milyen fon tos a sokoldalú önképzés, a legjobb ági tációs módszerek elsajátítása. A vitában a népnevelők sorra beszá moltak politikai felvilágosító munkájuk eddigi tapasztala airól, az eredményekről és a hiányosságokról. Stefanek Béla elv társ elmondotta, hogy alapszervezetükben sem a párttitkár, sem a népnevelők nem készülnek fel alaposan a népnevelő érte kezle.ekre. A párttitkár elvtárs nem egy szer csak brosúrákból veit „szempontokkal“ látja el a népneve őket. Beszédében többször hangoztatja, hogy „a népnevelők konkrét agitációs érvekkel végezzék felvilágosító munkájukat ehhez azonban semmi segítséget nem nyújt« Meg örténik az is — mondotta Stefanek elvtárs —> hogy egyes népnevelők az értekezlet előtt pár órával kopnak megbízást az illető értekezlet megtartó sára. Ilyen rövid idő alatt — természetesen — nem tudnak jól felkészülni. A népnevelők gyenge felkészültségéről beszélt Bárczi László elv.árs. Mint tapasz1 falatot elmondotta, hogy a népnevelők egy része nem képezi magát tovább politikailag, nem olvas rendszeresen újságot, így csak ál alános frázisokkal végzi munkáját Ostoróczki elvtárs felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a népnevelők legfontosabb fegyvere a személyes példamutatás. Ismerte te, hogy az ő csoportjában munkafegyelem terén az utóbbi időben 6emmi hiba nincs, de még mindig mutatkozik hiányosság csoportja politikai képzésében. Hosszú ideig maga Ostoróczki elvtárs sem veti részt pártoktatásban s igy hiába beszélt dolgozó társainak tanulás fontosságáról, azok nem látták Ostoróczki elvtárs példamu atását és így továbbra is elhanyagolták a tanulást. Több népnevelő bírálta a műszaki dől gozókat amia'.‘t, hogy közülük mindössze egy-ke tő vesz részt a népnevelő munkában. „Az agitátorok harca a jobb mű1 sarki és gazdasági eredményekért“ című népnevelő füzetből követendő példaként em’itették a népnevelők a szovjet műszak dolgozók, Melescsenkő, Volkov főmesterek és Sutov mérnök példáját, akik műszaki és szakmai tudásukkal, tanácsaikkal hatalmas segí.séget nyújtanék a szovjet agitátoroknak, élenjárnak a népnevelő munkában is- Ostoróczki elvtárs elmondotta: az ózdi nagyolvasztó és acélöntő gyárrészleg műszaki dolgozói állandó elfogultságukra hivatkozva kivonják magukat a felvilágo sító munkából. A népnevelők hangoz:attak, hogy ági tációs munkájukhoz nagy segítséget nyújtanak a szemléltető rajzok, villámok, táblázatok. Megtörtént az acélműben, hogy Ádám elvtárs kényelmes, lazsáló munkájával 20 perces kiesést okozott a termelésben. Mulasztása elkövetése u án alig egy órával három népnevelő már el is készítette a „villám”-ot, amelyre felírták, hogy forintértékben milyen kárt okozo t hanyagságával. A „villám" nyomán nemcsak Ádám elvtárs, de több más dolgozó szorgalmasabban végezte munkáját. Stefanek Béla elvtárs — szintén a szemléltető agitációval kapeso’a ban — arról beszélt, hogy a kohóüzemben, különösen az elegytéren, gyakori a dolgozók igazolatlan mulasztása. A dolgozóknak számadatokkal bebizonyították, hogy kimaradásuk miatt lassabban kell jára ni a kohót. A lassú járatás-al a vas minősége is romlik, emelkedik a selejt. Ha naponta csupán egy-egv csanolás kiesését számoljuk, akkor is 100—150 mázsa vassal károsítják meg népgazdaságunkat. Az igazolatlan műszakmulasztások többezer forint kárt okoznak közvetlenül a fegyelmezetlen do’gozóknak is. Stefanek Béla elvtárs felszólalásában arra is rámutatott, hogy a kohóözem termelésében sú yos hiányosságok vannak. A kohó nem teljesíti tervét- Ennek okát a műszaki vezetőség objekiv nehézségekkel magyarázza. — Szerintem a lemaradás egyik lényeges oka — mondotta —- a dolgozók hibájából adódik. Például salakos üst hiánya miatt nem egyszer sokat kell várni a csapolásra. — Egy ilyen alkalommal néhány népnevelő elment a alakürítőre és látta, hogy a salakos üst Tsz ításával megbízott dolgozók a melegedőben beszélgettek ahelyett, hogy dolgoztak volna. A népnevelők hangsúlyozták: a magsabb termelési eredmények elérése érdekében következetesen harcolniok kell az úi ió módszerek beveze éséért és állandó i'kalmazásáért. Bárczi László elvtárs több példát mondott el arról, hogyan harcolnak az üzem kommunistái a régi, helytele« termelési szokások, előítéletek ellen. Van több hiányosság is ezen a téren. Simkó elvtárs a következőket mondotta el: a bázikus vágányon jelenleg egy kocsi jár ki és be, ide-oda ologatása tíz embert foglal le. A gépesítésre már hónapokkal ezelőtt újítást adtek be, a javaslatot a vállalatveze őség jutalmazta is, azonban a gyakorlatban még a mai napig sem alkalmazzák. A népnevelőértekezleten számos értékes javallat hangzót; el. Többek között javasolták, hogy a termelésben egymással a legszorosabban kapcsolódó üzemek népnevelői időközönként tartsanak közös megbeszélést,’ továbbá, hogy a műszaki vezetők sürgősen bontsák fel a tervet, ismertessék beha- óan a népnevelőkkel is. Annak érdekében, hogy a népnevelők jobban mozgósítsanak a terv túlteljesítésére, javasolták a brigádnaplók bevezetését. Ebbe a naplóba —• mint mondot ák — napról-napra bevezetnék, hogyan teljesítették napi, heti, tervüket és a brigád munkájában előfordult fontosabb eseményeket. A népnevelőértekezlet résztvevői bírálták * Nagyüzemi Partbizottságot, amiért még ma Is kevés segítsége; nyújt az alapszervezeteknek a népnevelő munkához. A Pártbizottság tagjai nem ellenőrzik az alapszervezetekben a népnevelőértekezletek megtartásé sem, az ellenőrzés hiánya következtében az abpszervezetek vezetőségei sens kísérik kellő figyelemmel; elvégezték-e a népnevelők a rájuk bízott feladatokat. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztó és acélmű gyárrészlege legjobb népnevelőinek értekezlete általában betöltött« feladatát. A népnevelők tapasztalataik elmondásával, a hiányosságok feltárásával segítséget nyújtottak egymásnak a jobb felvilágosító munkához s az üzemvezetésnek a hibák kijaví ásához Az értekezlet hiányossága volt, hogy a népnevelők egy része a szó szoros értelmében csak hallgatója volt a megbeszélésnek. Ennek ok** — mint az ellenőrzés is bebizonyította —. hogy az illető elvtársak nem tulajdonítottak kellő jelentőséget az összevont népnevelő értekezletnek, nem tanulmányozták át alaposan a megvitatásra előre kiadott népnevelő füzetet. Felvételi pályázat az újságíró-iskolára A népművelési minisztérium felvételi pályázatot hirdet az újságíró iskolára. Felvé.elét kérheti minden 19 és 30 év közötti fizikai vagy szellemi dolgozó, aki tehetséget érez magában az újságírói pályára, íráskészséggel és érettségivel, vagy érettséginek megfelelő általános ismeretekkel rendelkezik. A pályázók kérvényüket a Magyar Újságírók Országos Szövetségéhez (Budapest, VI., Sztálin út 101) ez év február 15-ig küldhetik be, csatolva a következő mellékleteket: 1. Részle.es önéletrajz, a végzett iskolák és esetleges nyelvismeretek megjeSlésével. 2. A már megjelent írások, vagy ilyenek: hiányában tetszés szerinti Írás (cikk. riport). 3. írásbeli igazolás a pályázó jelenlegi tevékenységéről (a munkaadó, vagy ■*« kolavezalő igazolása). Az ujságíróiskolán, amelynek időtar- ama egy év, a tanulók megfelelő ellátásban részesülnek. Vidékiek bentlakók le* hetnek. Az oktatás 1952 április 15-ézz kezdődik. Azok a pályázók, akiknek felvételi kérelmét a felvételi bizottság elfogadja, felvételi vizsgán vesznek réseit II Lengyel Egyesült Munkáspárt lözpon i Bizottságának közleménye Jerzy Boreisza hala sról Varsó. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága mély fájdalommal jelenti, hogy január 19.én Varsóban hosszú betegség után elhúnyl Jerzy Borejsza a Lengyel Kommunista Pár) és a Lengyel Munkáspárt régi harcosa. a Lengyel Egyesül) Munkáspárt Központi Bizottságának púi tagja. Január 29-én ülést tart a megyei tanács A Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Tanács január 29-én délelőtt 9 órakor a megyei tanács nagytermében tartja elsá negyedévi rendes tanácsülését. Ezúton le felhívjuk a megyei tanács rendes é* póttagjait, hogy a tanácsülésen pontosan jelenjenek meg. A tanácsülés nyilvános., kérjük megyénk dolgozóit is, hogy mine vendégek, minél nagyobb számién je« lenjenek meg a tanácsülésen. Még ebben az évben lezárul a budai várban az ásatási munkák legfontosabb szakasza A nép országa nagy anyagi áldozatok árán gondoskodik arról, hogy régészeink feltárják haladó hagyaná- nyaink emlékeit A búdéi várban már 1948-ban megkezdődött o kutatás, mégpedig előzetes feltárással, 1949. ben pedig már erőteljese* folyt « munka. Nagy Lajos korában bővítették palotává, s építették át Budán a korábbj sziklavárat, Kagyara- nyuan építette ki Zsigmond, s ezt a munkát fejezte be Mátyás király Európttszerte híres volt ekkor a palota mesés szépségéről, messzi orszá. gokból érkezett követők és utazók számoltak be írásaikban a magyar renaissance gazdagságáról, művészetének és kultúrájának fejlettségéről. De 1586 után, a mohácsi vész hírére a főurak és idegenek harácsolják a vár kincseit, gályákon viszik- „ sok rabol! értéket Pozsonyba és Béo. be, s a műkincsekből még a Felvidékre i-s ke. rült. E nagyarányú rablás ellenére még a török korból származó leírások fis megemlélveznek a kulturális'kincsekről Az 1686-os ostrom megtépázta a várat, szétlőtt, kiégett épületromok maradtak ott. 1715-ben pedig Eegal. császári katonai parancsnok, a császár kegyét keresve, elpusztította a még meglévő épületeket is, A pusztítás több évig tartott, s a Habsburg.házra jellemző, hogy a még megtalálható műtárgyakat is magának követelte a császárj Bécs, Az 1720-as években egy szerény palotát építettek a romok helyére, a vár szintjének feltöltésére használták fel az 1686-os ostromban megsérült, később felrobbantott középkori ás renaissance paloták anyagát. A XVIII században újjáépített palota nagyrészben még a múlt század végéig állott, „ század végén a palota teljes átépítésére került sor, amikor igen jelentős földmennyiséget mozgat lak meg. A régészeti kutatóknak ekkor módjuk lett volna a? évszázadokkal ezelőttj emlékeket feltárni Azonban a Habsburgok nem engedték meg, hogy napvilágra kerüljenek azok gt emlékek, amelyek m magyar nép múzeum kiállítása hősi korszakára emlékeztetnek A megtalált kőanyag egy részét villákba építették be, az akkor napfényre ke, rült eml&kek most a vármúzeumba* vannak, A felszabadulás után megindult kemény kutatómunka után a régészeti kutatás jelentős eredményeket ért et' A régi palota emeleti termeiről természetesen csak a leszakadt kőtöredékek alapján alkothatunk fogalmat, de előkerültek az alapfalak, néhol hat-nyolc méter magasságban_ A várhegy e pontja legkorábbi történeté, nek emlékei is feltárultak a bronz- és vaskori, illetve őskori település folytonosságának nyomaival A magyar középkorból származnak már a XIII századbeli erődrendszer maradványai. Az ásatások feltárták továbbá aü Anjou.korj palota egyes falait, sarok- tornyát, „z úgynevezett István-tornyot, végűi a Zsigm-ond- és Mátyás-kor; pa. lola alapfalait, faragott kőlöredékeit és ezeknek a koroknak tárgyi emlékeiig Értékes helyet foglainak e/ a múher lyek emlékei, megtalálták az udvari kultúra sok értékes emlékét js. A népi demokrácia által lehetővé tett kutatómunka folyamatban van és ebben az évben a legfontosabb szakaszt be is fejezik Mgya rországon ilyen ha. talmas arányú régészeti munka még nem volt, csak a népi demokrácia hiv- hatott életre ilyet, a szovjet régészeti kutatómunka tapasztalatai alapján, A múltban a palotába a dolgozó nép fiai nem tehették be a lábukat_ Most mindaz „ kincs, amit a magyar régészet feltár, az egész magyar nép kulfúrértéke lesz. Az erőd. rendszer és a régi palota maradványai a nagyközönség előtt a városkép szín- pompájában fognak megjelenni A leletek között a középkorj magyar művészet legkiválóbb emlékeinek töredéket találhatók meg, az iparművészet emlé. kei pedig több évszázad során össze* gyűjtött. Spanyolországtól Kínáig terjedő vidékekről származnak. Ezt az anyagot, vagy legalább egyrészéti még ebbe* az évben bemutatja a «Ss**
