Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-23 / 18. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Henrii*, UHU. Jumir 28. MENNYORSZÁG: KÉT KILOMETER V l EZEN HEIM OSZTRÁK KÖZSÉG szélén az egyik ház falán átjelző tábla függ, rajta a következő felírás olvasha.á: ,,Himmelreich (mennyország) két kLométer”. Ez a tábla rossz viccként hat, ha tíz lépéssel tovább megyünk. Mert hogyan is fest a táblán hirdetett mennyország? , Több mint 209 hektáron, ahol azelőtt virágzó termőföld volt, most már egyet.en fűszál sem nő. Hatalmas kaszárnya- város épüi i t az amerikaiak számára. A rengeteg kotrógép, fö.dgyalugép és her- nyólalpas traktor teljesen feltárta a földet. A siezenheimi parasztok és a telepesek május 19-én kapták meg a fel­száll ást, amely kiűzte őket házukból és tulajdonukból. A földönfutóvá tett tele­pesek vonakodtak eleget tenni a felszó.ításnak és a bírósághoz fordullak, amely helyt adott panaszuknak. Az építkezés vezetőt mégis megindították a munkála­tokat azzal, hogy jól van, aki akar, az csak maradjon. A telepesek házai így ma szétszórt szigetekkén. hatnak az építkezés ten­gerében. A házakat ugyan meghagyták, Je körülöttük kivájták a földet, elvágták a dz- és áramveze'.ékeket, a csatornákat, elhordták az utakat. A W, csa'ád háza egy mé yedesben húzódott meg „Teljesen fel kell tölteni a mélyedést“’, — adta ki a parancsot a munkálatokat irányító amerikai örmes er• A tehergépkocsik éjjel-nappal, hosszá sorokban hordják ide a földet. Négy személy lakik a házban, amelyet már egy méter magasságig betemettek. A Remise településen 24 család, összesen 110 személy lakik A települést teljesen elvágták a külvilágtól, felszed ck az ide vezető utakat és rövidesen le­rombolják az egész telepü'ést, mert a ti-.ti gépkocsik parko'ó helyét tervezték erre a helyre. Itt él a négytagú IFichte'hubcr csodád is. A férj h"dirokkant. Két hektár földjük volt. Amióta a gépek feltúr ák a földet, nem tudják takar­mánnyal el'átni a háziállatokat, Kénytcl -nrk egymásután léölni a disznót, kecs­két, pulykát és a tyúkokat. Vájjon a jövőben miből él majd a Wichtclhuher család? A Lind nerek már 400 éve Siezenheimban laknak• „Egy talpalatnyi földet sem adunk” — mondta a Lindtner csa híd feje, amikor a tartományi kofmány- zat a’kalmazoUai amerikai k kíséretében felkeresték őket. Az amerikaiak csak a vál'ukat vonogr.t'ák. A következő napon megjelentek a kotrógépek és néhány nappal az aratás előtt teljesen elpusztí ották a termést. Kaszárnya-kaszámra melleit Sorakozik. Rövidesen 75000 amerikai katonát szállásolnak itt e’. Az első Csapatok már megérkeztek és hata'mas sátorvárosban laknak. A 18—79 éves újoncok a tervié' rablókhoz i'lőcn viselkednek. Behatolnak a paraszt házakba, erőszakoskodnak az asszonyokkal és Irányokkal, megtelik a leheneke' és amióta kiirtották a fácánokat és özeket, a kacsákra és tyúkokra vadásznak. Amerikai ,,mennyország” Ausz'riá bon ... Az egyiptomi kormány tiltakozik az izmaiiiai provokáció miatt Több Szíriái városban liintelé ek zaj­lónak le az egyjplomi es ménnek halá. Sára. Damas z.. uszban a gürögkelri. egyház hilludományi főiskolájának ballgalój liinlellak Egyiptom mefelI. Népes tünieléiek volink Aleppob.in is. Az Izmajliába behr.loll angol cöapa- lak sorozalos házkn'alásokal |a lauak és terrorizálják a lakocságol. Az angol parancsnokság azzal vádol­ja az egyiplomiakal — g ez cgyullal a város elfoglalásának ürügye is —, hogy agyonlőnek egy Anlonia nevű amorikai származású apácúl. Az, egyjplomi kormány a legéleseb­ben visszaulasílolla ezl az állálsző rá. galmal ős hétfőn kiadott közleményé­ben j lenlelle: ,,Minden kél égi kizá­róan bebizonyosodoll, hogy e.z amerikai szüleiísü Anionja nevű apácát egy brit golyó ö:te meg“. Farag pa?a egyiptomi küiügyminisz- ler kijelentene, hogy az incidensért kjzárólag a brit hadeirőt terheli a fe. lelőseég A párisi rádió közölte, hogy az an­gol csapatok hétfőn újabb támadást hajlottak végre a szuezi övezel b:n az ejryjj> omiak ellen. A támadás követ­keztében négy egyiplomj meghalt, öl meg-ebeül |. ­A londoni rádió jelentése szerint hétfőn az iráni kormány követelésére bezár ták az Iránban működő 9 angol konzulátust, A konzulátusok sztmély- zelél elszállítják Iránból. Teheránban hétfőn az angol konzu. lálu-ok bezárása alkalmából ninlégy húszezer ember tűn Ideit angoléi lenes j jelszavakat hangoztatva. Újabb tiltakozó tüntetések Tunéziában Félhivatalog forrásból szármázó hi­tek szerint a szómbali matouri vé.e incidenseknek 8 halálos ájdozala voll. Az áldozalokat löbbezer főnyi lömeg jelenlétében temették- el, akik jtnperia- lislaellenes jelszavakat kiáltoztak. Vasárnap több helyen i mól tiltakozó tűnt lésekre került ®or. Ugyancsak va­sárnap — mini a France Soir helyszjn, tudósítója erről beszámol •*— a read, örök behatoltak az áj De z|ur-pár| he­tilapjának nyomdájába. Egyidejűleg a hatóság-ok bc|i; tollák az új Deszlur- pár| szakszervezetének tüntetését Tuniszban és Észak.Afrika több vá­rosában tankok és álljg fel fegyverzet! rendőri, jllelve katonai különítmények cirkállak A hétfői nap folyamán nagyszámú tuniszi ben:zü]ö|t, körtük fjaialok és nők is, vonult f 1 a rezi­dens palotája elé, hogy követelje a le­tartóztatott poli|ikai és szak zervez.cti vezelök szabadonboCíálúsát. A rend. őrség a tömeget megrohamozta ég tüzet ny'lott iá, 50 |ün|?|ől Ida: lóztattak. 23 ember megsebesüli A marre:Ilei dokkmunkások szakszer­vezete hétfőn határozatot hozott amely­ben f llúvja a mar'eillei kikötő vala­mennyi dolgozójál a luné-zia; nép küz­delmének támogatására,, tagndja m~g a Tunéziába induló, vagy onnan érkező na jók be-, illetve kirakását, A marokkój nemzeti partok frontja üzenetet intézeti Tunézia népéhez, amelyben a marokkói nép teljes szoli. d-aiílásáról biztosítja őket, A Párisi«n larlózkodii lunézjai mi­nis, írek újabb táviratot intéztek az ENtíz-liez, amelyben sürg |ík a Bizton, súgj Tanács beavatkozását a nemzet­közi békét és biztonságot veszélyeztető tunéziai események megakadályozása érdekében. A demokratikus szabadságjogokért küzdő algériai mozgalom pá j;] kül. dot Irége felliívla a Franciaországban élő északafrikai munkásokat: tűn les­senek munkahelyükön a francia d ma­kra Iáikkal égyült, hogy a terrornak azonnal vessenek véget A francig egység s baloldal} szocia. |is|a Párt teljes sZol'.da ításál nyilvání­tót ta a tunéziai nép jránt A regi Desztur-párt párisi, delegáció­ja élesliéngú közte, ónyben bélyege-te m-g a tunéziai önkényes letarlóztatá- sokal, valamint a rendőri és katona provokációkat A dé'egáció követelj a lelariőztateltek haladéktalan szabidon, boceálásút és vizsgálatot annak micgál- lnpilásúra, kik n felelősek a lunéz.a; véres eseményekért Az új smerTa' köve' tiszíe'gS lá'oyaiéss Hali) i Ma vas e vfársrá. Christin M. Ravndal, az Egyesüli Államok új budapesti követe Ceo'rg M, Abbot kövelségi tanácsos kíséretében január 22-én délben tisztelgő látoga­tási teli RákoSj Mátyás elvtárs minisz- terelnökhelyd lesnél Bélyegsorozalot iiocsáí ki a pos'a Rívó; s vsárs síBIíli Dalia al:aim#; Rákosi elvláns 60, születésnapja, al­kalmából bélyrgsorozatoi bocsát forga­lomba a posta A három értékből áltó sorozat egyjk rajza Rákosi elvtársat ábrázolja, „ másik két bélyegen népünk nagy tanítója munkások és dolgozó pa­rasztok között látható. A bélyegek terv_ rajzait Nagy Zoltán leóseítette. Kó uS-gyüj!em®ny jeleni* meg a Nepmű'észét' Intézet eiodasaban A Népművészeti Intézet az idén egész sor kiadvánnyal segíti a kulturális tömeg- mozgalom továbbfejlődését. Kiadásra ke~ riii egy kórusgyüj eniény, amelyben helyet kapnak a magyar kórusirodalom legszebb darabjai, a szovjet kórusirodalom kiemel­kedő művei és a többi baráti országok legszebb tömeg- és népdalai. För gttlothbah ózzák az 1950—57 évi országos ku’hírverseny legszebb dalainak és táti célnak gyűjteményét is, A rigmus- és csasztuska-mozgalom fel­lendítésére . Köszön őkönyv** jelenik meg­Tovább folytatják a módszertani kiad­ványok közrebocsátását, így a Maszk és íelmez>\ valamint ,,/f rendező munkájá­ról99 című füzetet• A báb-mozgalom továbbfejlődésének előspgí ése a báb“játszás kérdéseit tár gyaló brosúrák is megjelennek* Pártélet _______★ A Megyei Pártbizottság megállapításai az ózdi Kohászati Üzemek Pártbizottságának oktatási munkájáról ' A Megyei Pártbizottság megvizsgál. 'a nz ttzdj Kohászati Üzemek Pártbi­zottságának oktatási munkáját és az alábbiakat állapította meg: l. A párioktatafc e okészitése A Nagyüzemi Pártbizottság a Pob* ikai Bizottság 1951 május 17-j hatá­rozatának szellemében már júliu ban hozzáfogott az oktatás előkészítéséhez. Az alapszervezetek vezető vei együtt ©.. határozták, hogy a párttagság 55 szá­zalékát fogják szerv nett oklalá ba bevonni az előző évj 35 százalékkal szemben. A Pár|bjzol|ság az előkés.S(6 időszakában nem elég következetesen harcolt az oktatás előtérbe ál.ílásáérl és engedte, hogy a nagy feladatok (augusztus 20-i m unka verse n ys za ha s, Békckö i os ön - jegyzés, vezet öségvá laSz. lás) hátté:be szorílsák a pártokI Iád. Az ózdi olvlársak nem eléggé haszno- EÍlof.ák az elmúlt oktatási évad |npasz- lalata'l, így történt meg, hogy egyes helyeken még most is csak- Ö9 nsíi'lái a neveket pl. csőperem Il-ben Hadházi (]v|árs —- és nem beszélgettek e| a hallgalókkal. Nem vellék fjgyelembe a 3 műszakos beosztást sem, a névsorokat ös zék-evor- lék A Pártbizollság nem ellenőrizte eléggé, hogy az alapézervezet k a Köz­ponti Vezetőség úlmutelása alapján válogalják.e k; a ha!lgniófca|_ Mind­ezen hjányosságok az| okozták, ho-gy az oktal ás megkezdés kor — az első foglalkozáson — az oktatásba bevont ha lgalóknak csak 65 százaléka jelent meg. il Az oktatási évad indulása éta éléit ered vények és h ányossagok Az oktatás megkezdése 6|a egyes alapszervezetek komoly eredményeket érlek el a pórtoklatás megjavítása te­rén. A samollgyári alapszervezet jó munkájúnak er:dményeképpen sike üli túlhaladni az előzőleg lervbevelt lét­számot Hasonló jó eredményeket érlek el a D-hengérde h degiizemi részében, a gépműhelyben, e|b. Igen jó] folyik az ok In I ás j napokon tarlóit lömegriö. adás a párlokta lásban nem része ülők számára, ezeken az előadásokon átlago­san 1200 dolgozó vesz részt III a Pá: tbizoll'ág a politikai iskolákhoz kapcsolódó anyagról larl előadást, ulá- na pedig filmet vetítenek. A jó okta- lásj munka er dményei — egyes M«P- Szervezeteknél — megmutatkoznak n termeiéi ben is. A Ma rt in-tizemben Garda Áron és Sáfi Eászló olvasztárok brigádjai rendszeresen megjelennek a polliknj iskolán, a tanúd anyagot al­kalmazzák napú munkájukban és ennek segítségéve] is elér lók, hogy 1951-bon állandóan túltoijo'ítelték a keivel A D-liengerdei ka'rbaíiin’-lóiméi a jé po- ütikaj iskolák is segítenék a hnllgaló- kal abban, hogy mindannyian 2—3 hónappol le-rvüfc előtl járjanak, A Pár|b:zcll'á.g komo'y munkál for- díloll az okin lás megjaví|ásá-a — ame- lyel b'zonvílanak az elért eredrrte. nyrk —, hibát js követelt ?! azö-nbaa abban, hogy mindent maga akart meg­oldani, nem volt aklíva.liá éz- te, instruktor-gárdája, emiatt a fent; ered, ményekel nem |u<31 állaláno'íl -.ni az egész gyár lerü’etén Az aktívák nél­küli mnnka köveiknzméüye, hogy bár egyes alápszervezeleknél nőit a ]é|- ?zá,tn, de összességében az égé'* gyá ni |ekin|ve az oklaláa megkezdése őla újabb lemorzsolódás kövelkezcíl be — Míg az első foglalkozásoúion 2500 dot. gozó jeleni meg. eddig rz ulóbbl he­tekben már eíuak 1700—1800 A lemor­zsolódás! előidézte az iá. hogy a Póri* bizoll-ág nem b'zlo^íloll- ar előadó. kal a saját üzemlő!, az előadók több­sége más üzemektől való, ígv az álap- sze'rveze tok nem tartják Vlük n kap­csol" tel, nem el’enŐrzik őket és több e°e|ben megíö-Iénik, hogy az előadók késve, vagy egyáltalán nem mennek el a po' i | ikni i=kol ákra Nem fordított elég gondot a Pá l- b zottság a népnevClíík é» müsza'-i Ve­zetői, oklaláfíára Az egyjk legdöntőbb üzemben, a Martinban. a népnevelő’'* nek csak 45 Százaléka tanti!I, 51 mü* szalci vezelő közül ceak 12 veez részi párt ok In lásban A Pártbizottság nem ellenőrizte kel. löen a THSz oktatási munkáját sem ég az agil, prop osztály — élén az 9gj| prop tilkárral — nem is tartja számon, hogy mi'ven eredménnyel fo­lyik a DTSz oklalás, A Pártbizottság, nem hasznosílolta a pártektnlás megjavítására az egyik legélesebb fegyvert, a sajtét. — az ..élzd' Vasas“ c újságol Nem irányí­totta úgv a ’aP szerkesztőjét hogy a lap többel fogj átkozzék az oktatással Emiatt történi hogy jgen sok olyan 'apszám jelent meg ame’yben "gy sót sem vot| a* oktatás-ól Ha elvétve meg lg jelent egy-rgy cikk az oktatás, rót, az csak regisztrált, megállapitotts * tényeket, ági nem mutaiot! utat, nem serkentett a jobb oktatási munkára Nwm valósította meg a Pár|bjzo||súg a Megyeb;zottság által javasolt módsze­reket, nem hasznoeilolla a löbbj gyár tapasztalatait sem (tankör, villá­mok, slb.). Mindezek a hiányosságok az| vonták maguk után, hogy az ózta. tás megkezdése óta a megjelenési lét­szám — gyári ösezeeílésben — állan­dóan lefelé hanyatló tendenciát mu- lat. III. A Pártbizottság ideológiai munka a Ezen a téren van a legnagyobb hjá. nyosság, A Pá [bizottság az oktatást csak szervezeti feladatként ki zelte, az oklalással való foglalkozást leszűkí­tene a lé|3zám terére és igen keveset foglalkozol! a tartalmi kérdésekkel, — Ezt bizonyítják a párt bizolt. ág; ülé­sek, amelyeken a párloklntást vjlallák meg. A jelentések, a hozzászóló-ok mind szervezeti kérdésekkel foglalkoz­tak (asztalokat a P°l. iskolákra, 2 ó ás műszak, szégyen tábla, varecnyzászló, slb.) s a határozatok is ennek széllé, tnében szüléitek meg Nem vellék fi­gyelembe a Megyebizottság többszöri f jgyei mez totóséi, hogy az egész okta­tás alapja: a propagandista szeminá­rium és hogy ez) kell minden erővel — elméletileg és gyakorlatilag —* segí­teni. Nem hajlollák végre á Megyebi- zollság határozatát Sieiú, hogy a prop. szem, vezetők jegyzeteit mjndcn eret. ben ellenőrizni kell A propagandista szemináriumok segítése csak annyiban nyilvánult meg, hogy a Pártbizollság |i|kára egy esetben módszertani elő­adást tartott számukra. A Pá tbízolt- ság osztályai sem adtak segít éget a propagandistáknak oly módon, hogy egy-egy anyaghoz megadták volna az üzem egyes ! rmelési problémáit, vagy egyéb terület anyagához vágó kérdé. sejt Egyes alapszervezetek ezen a té­ren megelőzték a Pártbizottságot és helyi anyagul adlak az előadóknak (pl. Mariin), vagy ped'g ellenőrizték az előadók j gyzeieit (pl Iaboratórlu- mj lilkár). A Párlbizollság nem vette át ezeket a jó kezeteményezéseket ée nem általánosította a többi alapszef- veizel felé. Bizonysága annak, hogy mennyi] törődlek az elméleti kérdések, kel, hogy a Párlbizollság tagjai — élükön az egyéves párlföisk'olát vég­zőit Ijlkárral — rzide g' egyetlen elvi cikkei sem íriak üzemi sajtójukba Az üzemi sajtó ennek következtében elvi­leg alacsony színvonalú, nem világítja rrr-"g azókat az elvi kérdéseket, ame­ly k a dolgozókat Srintjk. Az ágit prop. osztály is dönlőem szervezési feladatokat oldott meg Az osztály tl|kára keveset foglalkozott az oktatással — rábízta az ok látásidé! ős. re —, inkább az ag lácjós munkát ná- nyí|otla Az osztály ilyen azé Ivó la z- tása a?i eredményezte, hogy az okla- tásfclelős is csak a számszerüséggel foglalkozott és végeredményben nem volt egyetlen gazdája sem az elméleli munkának. A Megy bizcllság megálla. pílára szorin] az elmélclj munkával való nemtörődömség a legdöntőbb h á- nyossága az ózdi Pártbizottság mun­kájának, az oktatás számszerű lemor­zsolódásának is oz a legfőbb oka, mér| az előadók többségé ennek követ, köziében alacsony színvonalon lanil, nem kapcsolja eléggé a tananyagot az üzem ételéhez, emiatt a hallgatók úgy é-zik, hogy nem kapnak eteget a pol'. likai' isko'ákon és nem járnak el rend­szeresen. Pedig az ózdi dolgozók ta­nulni, fejlődnj akarnak, — ezt mutat­A Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei szerveze.e 1951 szeptemberiben kezd-e meg működését Első feladata a megfelelő előadógárda összeállítása és az irodalmi előadások m ginditása volt. De­cemberben az elő dó gárda jelentősen megnövekedett. Az előadók száma az ok­tóberi hatról novemberben 16-ra, decem­berben 38-ra emelkedett. Októberben 10 előadást tartottak, . novemberben az előirányzóit 13 elő­adás helyett húszat, decemberben 16 helyó t 38 előadást. A hallgatók szá­ma októberben közel 400, november­ben 1440, decemberben 2480 volt, az előadásokat tehát ős-zesen 4320 sze­mély ha'lpatta meg. A hallgatóság 25 szá­zaléka dolgozó paraszt, 30 százaléka ipari munkás volt. A Fa-k slvuk-bánvatelepi kul úrotthon­ban tartott e’őadámn 350-en vettek részt, hányáitok és hozzátartozóik figyelték az "lőadás anyaga . maid értékesen szóltak hozzá. Így például kérték, hogy Petőfi: .Apostol” című versét részletesebben is­mertessék és a népd-lnkró! műfaji tájé­koztatást adjanak A pót neki bányászok közül többen olvasták Móricz Zsigmond: ják a Pártbizollság és a Megyebizott­ság által tartott előadá« színvonalas viIái Ahhoz, hogy fejlődésüké] a Párt* bizollíág jobban elősegítse, elsősorban, ideolégjai munkáján kell javítania. IV. A Megyei Partbizottság haiározaia az oktatas< munka megiavdasa erdekebeti I Az Ózdi Kohászati Pártbizott­• Ság számolja fel azt a helyte­len módszerét, hogy a pártoktatás­nak csak szervezeti részével foglal- koz.k. Vegye kézbe az elméleti mun­ka irányítását is, a tananyagot á helyi viszonyoknak megfelelően dol­gozza fel oly módon, hogy az egyes anyagokhoz keresse meg azt a fő kérdést, amelyet az üzem termelésé­nek emelése érdekében legjobban meg kell vitatni a politikai iskolá­kon, (pl. az öt éves terv című anyag­nál a munkafegyelem, vagy a terv- teljesítés), ezt tudatosítsa a propa­gandistákkal szóban és sajtón ke­resztül is. Elméleti munkájukat fő­kép a hazafiság elmélyítésére és az ezzel kapcsolatos felelősség érzésé­nek állandó erősítésére irányítsák. A Fártbízottsag osztályai adjanak liclyl anyagot a prop. szem. veze.tők- nek, hogy az elméletet és gyakorla­tot jobban összekapcsolják. Minden esetben ellenőrizzék a prop, szem- vezetők jegyzeteit. 2 A szervezeti munka megjavl- * tása érdekében építsék ki az instruktorhálózatot oly módon, hogy az instruktorok egy része oktatási formánkint, másik része pedig gyár- egységenkint legyen beosztva. Rend. szeresen tartson számukra értekez­letet, ahol értékeljék az oktatási munkát és adják meg a feladatokat. Az alapszervezeti ágit. prop. felelő­sök munkáját a jövőben fokozottab­ban ellenőrizzék és részükre Is két- hetenkint tartsanak értekezletet. A Pártbizottság többi osztálya a Köz­ponti Vezetőség Titkársága 1951. december 7-1 határozatának szelle­mében adjon segítséget az ágit. prop. osztálynak. 3 Az „Ózdi Vasas“ vegye át a • „Diósgyőri Munkás“ módsze­rét és rendszeresen közöljön az ok­tatásra vonatkozó gyakorlati és a pártoktatást segítő elvi cikkeket. Valósítsa meg a diósgyőri lap jréldá- ja nyomán a „Pártoktatás hírei“ cí­mű rovatot, amelyben rendszeresen közöljön leveleket is a pártoktatás­ról. A Pártbizottság javítsa meg a • népnevelők és a műszaki értel­miségiek részvételi arányát a párt- oktatásban és hasson oda. hogy n© legyen egyetlen népnevelő és műsza­ki értelmiségi dolgozó sem, aki nem képezi magát politikailag. A műsza­ki vezetők tanulását ellenőrizze a gyár Igazgatója Is az üzemfőnölcöft útján, ilymódört Is adjon segítséget a Pártbizottságnak. 5 A Pártbizottság fordítson • Igen nagy gondot a DISz ok­tatási munkájára, ennek kérdéseit rendszeresen tárgyalják meg osz- tálvértc közieteken és párt bizottsági üléseken Is. A titkárt értekezleteken részletesen magyarázzák el az alap­szervezeti titkároknak, ml’yen fel­adataik vannak a DISz-oktatás meg­javítása terén. 6 A Megyebizottság fenti meg* • állapításait az ózdi Pártbizott­ság tárgyalja meg, vitassa meg ez­után az nlapszervezetl titkárokkal, végül pedig a népnevelőkkel. BORSOD-ABVUI-ZEMPLEN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ..Rózsa Sándor’“ című regényét, látták filmen az „Uri-muri”-t és elmondobák, hagy Móricz Zsigmond milyen jól ábrá­zolta a dzsentri világ, az „úri” Magyar- ország lczülícsét, léha mulatozásaival, A bükkábrányi általános iskola szülői munkaközösségének tagirif főként Petőfi gyermekkora, forradalmi tevékenysége és szerelmi kö'teszete érdekelte. A gö'öm- hölyi szőlők i knVi' ’ :r’k hallgatói elmon­dották, hogy most ismerték meg Petőfit igazin, máskor Is szere n mek ilyen elő­adásokat halten!. A SOTTO ál vi bányász le* eényszá'Iás lakói • Petőfi, Aranv. Gorkij műveit k"i|ék több példárrvban. A hrikk- 'tenvori hMl-aték-t a Vitbúrmfiser kere* ’é-ben rlő'doft népdalok ragad ák m”g, v-ték. bezy azokat szélesebb körben ter- lessz—k el. A b lyi baladó hagvománvok ápolása és "l'árá'a érd„l-Z1,r.n a novemberi sz-kosz­'álvi ériékorVten eln-dás besetélren is­me-kod ok mez a sz-kosziílv t'rrjni me- -vépk kirbirrnlis „><,1 vot \ Társaság az év első ne-vpé tt,.a megrPnd-zendo s-tplrtörténőt? kiállításhoz, valamint a Gvadányi-ankét rneg irtásához is' meg­tette az előkészületeket E^yre nagyobb érdeklődést tanúsítanak megyénk dolgozói az irodalomtörténeti előadások iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom