Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-23 / 18. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Henrii*, UHU. Jumir 28. MENNYORSZÁG: KÉT KILOMETER V l EZEN HEIM OSZTRÁK KÖZSÉG szélén az egyik ház falán átjelző tábla függ, rajta a következő felírás olvasha.á: ,,Himmelreich (mennyország) két kLométer”. Ez a tábla rossz viccként hat, ha tíz lépéssel tovább megyünk. Mert hogyan is fest a táblán hirdetett mennyország? , Több mint 209 hektáron, ahol azelőtt virágzó termőföld volt, most már egyet.en fűszál sem nő. Hatalmas kaszárnya- város épüi i t az amerikaiak számára. A rengeteg kotrógép, fö.dgyalugép és her- nyólalpas traktor teljesen feltárta a földet. A siezenheimi parasztok és a telepesek május 19-én kapták meg a felszáll ást, amely kiűzte őket házukból és tulajdonukból. A földönfutóvá tett telepesek vonakodtak eleget tenni a felszó.ításnak és a bírósághoz fordullak, amely helyt adott panaszuknak. Az építkezés vezetőt mégis megindították a munkálatokat azzal, hogy jól van, aki akar, az csak maradjon. A telepesek házai így ma szétszórt szigetekkén. hatnak az építkezés tengerében. A házakat ugyan meghagyták, Je körülöttük kivájták a földet, elvágták a dz- és áramveze'.ékeket, a csatornákat, elhordták az utakat. A W, csa'ád háza egy mé yedesben húzódott meg „Teljesen fel kell tölteni a mélyedést“’, — adta ki a parancsot a munkálatokat irányító amerikai örmes er• A tehergépkocsik éjjel-nappal, hosszá sorokban hordják ide a földet. Négy személy lakik a házban, amelyet már egy méter magasságig betemettek. A Remise településen 24 család, összesen 110 személy lakik A települést teljesen elvágták a külvilágtól, felszed ck az ide vezető utakat és rövidesen lerombolják az egész telepü'ést, mert a ti-.ti gépkocsik parko'ó helyét tervezték erre a helyre. Itt él a négytagú IFichte'hubcr csodád is. A férj h"dirokkant. Két hektár földjük volt. Amióta a gépek feltúr ák a földet, nem tudják takarmánnyal el'átni a háziállatokat, Kénytcl -nrk egymásután léölni a disznót, kecskét, pulykát és a tyúkokat. Vájjon a jövőben miből él majd a Wichtclhuher család? A Lind nerek már 400 éve Siezenheimban laknak• „Egy talpalatnyi földet sem adunk” — mondta a Lindtner csa híd feje, amikor a tartományi kofmány- zat a’kalmazoUai amerikai k kíséretében felkeresték őket. Az amerikaiak csak a vál'ukat vonogr.t'ák. A következő napon megjelentek a kotrógépek és néhány nappal az aratás előtt teljesen elpusztí ották a termést. Kaszárnya-kaszámra melleit Sorakozik. Rövidesen 75000 amerikai katonát szállásolnak itt e’. Az első Csapatok már megérkeztek és hata'mas sátorvárosban laknak. A 18—79 éves újoncok a tervié' rablókhoz i'lőcn viselkednek. Behatolnak a paraszt házakba, erőszakoskodnak az asszonyokkal és Irányokkal, megtelik a leheneke' és amióta kiirtották a fácánokat és özeket, a kacsákra és tyúkokra vadásznak. Amerikai ,,mennyország” Ausz'riá bon ... Az egyiptomi kormány tiltakozik az izmaiiiai provokáció miatt Több Szíriái városban liintelé ek zajlónak le az egyjplomi es ménnek halá. Sára. Damas z.. uszban a gürögkelri. egyház hilludományi főiskolájának ballgalój liinlellak Egyiptom mefelI. Népes tünieléiek volink Aleppob.in is. Az Izmajliába behr.loll angol cöapa- lak sorozalos házkn'alásokal |a lauak és terrorizálják a lakocságol. Az angol parancsnokság azzal vádolja az egyiplomiakal — g ez cgyullal a város elfoglalásának ürügye is —, hogy agyonlőnek egy Anlonia nevű amorikai származású apácúl. Az, egyjplomi kormány a legélesebben visszaulasílolla ezl az állálsző rá. galmal ős hétfőn kiadott közleményében j lenlelle: ,,Minden kél égi kizáróan bebizonyosodoll, hogy e.z amerikai szüleiísü Anionja nevű apácát egy brit golyó ö:te meg“. Farag pa?a egyiptomi küiügyminisz- ler kijelentene, hogy az incidensért kjzárólag a brit hadeirőt terheli a fe. lelőseég A párisi rádió közölte, hogy az angol csapatok hétfőn újabb támadást hajlottak végre a szuezi övezel b:n az ejryjj> omiak ellen. A támadás következtében négy egyiplomj meghalt, öl meg-ebeül |. A londoni rádió jelentése szerint hétfőn az iráni kormány követelésére bezár ták az Iránban működő 9 angol konzulátust, A konzulátusok sztmély- zelél elszállítják Iránból. Teheránban hétfőn az angol konzu. lálu-ok bezárása alkalmából ninlégy húszezer ember tűn Ideit angoléi lenes j jelszavakat hangoztatva. Újabb tiltakozó tüntetések Tunéziában Félhivatalog forrásból szármázó hitek szerint a szómbali matouri vé.e incidenseknek 8 halálos ájdozala voll. Az áldozalokat löbbezer főnyi lömeg jelenlétében temették- el, akik jtnperia- lislaellenes jelszavakat kiáltoztak. Vasárnap több helyen i mól tiltakozó tűnt lésekre került ®or. Ugyancsak vasárnap — mini a France Soir helyszjn, tudósítója erről beszámol •*— a read, örök behatoltak az áj De z|ur-pár| hetilapjának nyomdájába. Egyidejűleg a hatóság-ok bc|i; tollák az új Deszlur- pár| szakszervezetének tüntetését Tuniszban és Észak.Afrika több városában tankok és álljg fel fegyverzet! rendőri, jllelve katonai különítmények cirkállak A hétfői nap folyamán nagyszámú tuniszi ben:zü]ö|t, körtük fjaialok és nők is, vonult f 1 a rezidens palotája elé, hogy követelje a letartóztatott poli|ikai és szak zervez.cti vezelök szabadonboCíálúsát. A rend. őrség a tömeget megrohamozta ég tüzet ny'lott iá, 50 |ün|?|ől Ida: lóztattak. 23 ember megsebesüli A marre:Ilei dokkmunkások szakszervezete hétfőn határozatot hozott amelyben f llúvja a mar'eillei kikötő valamennyi dolgozójál a luné-zia; nép küzdelmének támogatására,, tagndja m~g a Tunéziába induló, vagy onnan érkező na jók be-, illetve kirakását, A marokkój nemzeti partok frontja üzenetet intézeti Tunézia népéhez, amelyben a marokkói nép teljes szoli. d-aiílásáról biztosítja őket, A Párisi«n larlózkodii lunézjai minis, írek újabb táviratot intéztek az ENtíz-liez, amelyben sürg |ík a Bizton, súgj Tanács beavatkozását a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető tunéziai események megakadályozása érdekében. A demokratikus szabadságjogokért küzdő algériai mozgalom pá j;] kül. dot Irége felliívla a Franciaországban élő északafrikai munkásokat: tűn lessenek munkahelyükön a francia d makra Iáikkal égyült, hogy a terrornak azonnal vessenek véget A francig egység s baloldal} szocia. |is|a Párt teljes sZol'.da ításál nyilvánítót ta a tunéziai nép jránt A regi Desztur-párt párisi, delegációja élesliéngú közte, ónyben bélyege-te m-g a tunéziai önkényes letarlóztatá- sokal, valamint a rendőri és katona provokációkat A dé'egáció követelj a lelariőztateltek haladéktalan szabidon, boceálásút és vizsgálatot annak micgál- lnpilásúra, kik n felelősek a lunéz.a; véres eseményekért Az új smerTa' köve' tiszíe'gS lá'oyaiéss Hali) i Ma vas e vfársrá. Christin M. Ravndal, az Egyesüli Államok új budapesti követe Ceo'rg M, Abbot kövelségi tanácsos kíséretében január 22-én délben tisztelgő látogatási teli RákoSj Mátyás elvtárs minisz- terelnökhelyd lesnél Bélyegsorozalot iiocsáí ki a pos'a Rívó; s vsárs síBIíli Dalia al:aim#; Rákosi elvláns 60, születésnapja, alkalmából bélyrgsorozatoi bocsát forgalomba a posta A három értékből áltó sorozat egyjk rajza Rákosi elvtársat ábrázolja, „ másik két bélyegen népünk nagy tanítója munkások és dolgozó parasztok között látható. A bélyegek terv_ rajzait Nagy Zoltán leóseítette. Kó uS-gyüj!em®ny jeleni* meg a Nepmű'észét' Intézet eiodasaban A Népművészeti Intézet az idén egész sor kiadvánnyal segíti a kulturális tömeg- mozgalom továbbfejlődését. Kiadásra ke~ riii egy kórusgyüj eniény, amelyben helyet kapnak a magyar kórusirodalom legszebb darabjai, a szovjet kórusirodalom kiemelkedő művei és a többi baráti országok legszebb tömeg- és népdalai. För gttlothbah ózzák az 1950—57 évi országos ku’hírverseny legszebb dalainak és táti célnak gyűjteményét is, A rigmus- és csasztuska-mozgalom fellendítésére . Köszön őkönyv** jelenik megTovább folytatják a módszertani kiadványok közrebocsátását, így a Maszk és íelmez>\ valamint ,,/f rendező munkájáról99 című füzetet• A báb-mozgalom továbbfejlődésének előspgí ése a báb“játszás kérdéseit tár gyaló brosúrák is megjelennek* Pártélet _______★ A Megyei Pártbizottság megállapításai az ózdi Kohászati Üzemek Pártbizottságának oktatási munkájáról ' A Megyei Pártbizottság megvizsgál. 'a nz ttzdj Kohászati Üzemek Pártbizottságának oktatási munkáját és az alábbiakat állapította meg: l. A párioktatafc e okészitése A Nagyüzemi Pártbizottság a Pob* ikai Bizottság 1951 május 17-j határozatának szellemében már júliu ban hozzáfogott az oktatás előkészítéséhez. Az alapszervezetek vezető vei együtt ©.. határozták, hogy a párttagság 55 százalékát fogják szerv nett oklalá ba bevonni az előző évj 35 százalékkal szemben. A Pár|bjzol|ság az előkés.S(6 időszakában nem elég következetesen harcolt az oktatás előtérbe ál.ílásáérl és engedte, hogy a nagy feladatok (augusztus 20-i m unka verse n ys za ha s, Békckö i os ön - jegyzés, vezet öségvá laSz. lás) hátté:be szorílsák a pártokI Iád. Az ózdi olvlársak nem eléggé haszno- EÍlof.ák az elmúlt oktatási évad |npasz- lalata'l, így történt meg, hogy egyes helyeken még most is csak- Ö9 nsíi'lái a neveket pl. csőperem Il-ben Hadházi (]v|árs —- és nem beszélgettek e| a hallgalókkal. Nem vellék fjgyelembe a 3 műszakos beosztást sem, a névsorokat ös zék-evor- lék A Pártbizollság nem ellenőrizte eléggé, hogy az alapézervezet k a Központi Vezetőség úlmutelása alapján válogalják.e k; a ha!lgniófca|_ Mindezen hjányosságok az| okozták, ho-gy az oktal ás megkezdés kor — az első foglalkozáson — az oktatásba bevont ha lgalóknak csak 65 százaléka jelent meg. il Az oktatási évad indulása éta éléit ered vények és h ányossagok Az oktatás megkezdése 6|a egyes alapszervezetek komoly eredményeket érlek el a pórtoklatás megjavítása terén. A samollgyári alapszervezet jó munkájúnak er:dményeképpen sike üli túlhaladni az előzőleg lervbevelt létszámot Hasonló jó eredményeket érlek el a D-hengérde h degiizemi részében, a gépműhelyben, e|b. Igen jó] folyik az ok In I ás j napokon tarlóit lömegriö. adás a párlokta lásban nem része ülők számára, ezeken az előadásokon átlagosan 1200 dolgozó vesz részt III a Pá: tbizoll'ág a politikai iskolákhoz kapcsolódó anyagról larl előadást, ulá- na pedig filmet vetítenek. A jó okta- lásj munka er dményei — egyes M«P- Szervezeteknél — megmutatkoznak n termeiéi ben is. A Ma rt in-tizemben Garda Áron és Sáfi Eászló olvasztárok brigádjai rendszeresen megjelennek a polliknj iskolán, a tanúd anyagot alkalmazzák napú munkájukban és ennek segítségéve] is elér lók, hogy 1951-bon állandóan túltoijo'ítelték a keivel A D-liengerdei ka'rbaíiin’-lóiméi a jé po- ütikaj iskolák is segítenék a hnllgaló- kal abban, hogy mindannyian 2—3 hónappol le-rvüfc előtl járjanak, A Pár|b:zcll'á.g komo'y munkál for- díloll az okin lás megjaví|ásá-a — ame- lyel b'zonvílanak az elért eredrrte. nyrk —, hibát js követelt ?! azö-nbaa abban, hogy mindent maga akart megoldani, nem volt aklíva.liá éz- te, instruktor-gárdája, emiatt a fent; ered, ményekel nem |u<31 állaláno'íl -.ni az egész gyár lerü’etén Az aktívák nélküli mnnka köveiknzméüye, hogy bár egyes alápszervezeleknél nőit a ]é|- ?zá,tn, de összességében az égé'* gyá ni |ekin|ve az oklaláa megkezdése őla újabb lemorzsolódás kövelkezcíl be — Míg az első foglalkozásoúion 2500 dot. gozó jeleni meg. eddig rz ulóbbl hetekben már eíuak 1700—1800 A lemorzsolódás! előidézte az iá. hogy a Póri* bizoll-ág nem b'zlo^íloll- ar előadó. kal a saját üzemlő!, az előadók többsége más üzemektől való, ígv az álap- sze'rveze tok nem tartják Vlük n kapcsol" tel, nem el’enŐrzik őket és több e°e|ben megíö-Iénik, hogy az előadók késve, vagy egyáltalán nem mennek el a po' i | ikni i=kol ákra Nem fordított elég gondot a Pá l- b zottság a népnevClíík é» müsza'-i Vezetői, oklaláfíára Az egyjk legdöntőbb üzemben, a Martinban. a népnevelő’'* nek csak 45 Százaléka tanti!I, 51 mü* szalci vezelő közül ceak 12 veez részi párt ok In lásban A Pártbizottság nem ellenőrizte kel. löen a THSz oktatási munkáját sem ég az agil, prop osztály — élén az 9gj| prop tilkárral — nem is tartja számon, hogy mi'ven eredménnyel folyik a DTSz oklalás, A Pártbizottság, nem hasznosílolta a pártektnlás megjavítására az egyik legélesebb fegyvert, a sajtét. — az ..élzd' Vasas“ c újságol Nem irányította úgv a ’aP szerkesztőjét hogy a lap többel fogj átkozzék az oktatással Emiatt történi hogy jgen sok olyan 'apszám jelent meg ame’yben "gy sót sem vot| a* oktatás-ól Ha elvétve meg lg jelent egy-rgy cikk az oktatás, rót, az csak regisztrált, megállapitotts * tényeket, ági nem mutaiot! utat, nem serkentett a jobb oktatási munkára Nwm valósította meg a Pár|bjzo||súg a Megyeb;zottság által javasolt módszereket, nem hasznoeilolla a löbbj gyár tapasztalatait sem (tankör, villámok, slb.). Mindezek a hiányosságok az| vonták maguk után, hogy az ózta. tás megkezdése óta a megjelenési létszám — gyári ösezeeílésben — állandóan lefelé hanyatló tendenciát mu- lat. III. A Pártbizottság ideológiai munka a Ezen a téren van a legnagyobb hjá. nyosság, A Pá [bizottság az oktatást csak szervezeti feladatként ki zelte, az oklalással való foglalkozást leszűkítene a lé|3zám terére és igen keveset foglalkozol! a tartalmi kérdésekkel, — Ezt bizonyítják a párt bizolt. ág; ülések, amelyeken a párloklntást vjlallák meg. A jelentések, a hozzászóló-ok mind szervezeti kérdésekkel foglalkoztak (asztalokat a P°l. iskolákra, 2 ó ás műszak, szégyen tábla, varecnyzászló, slb.) s a határozatok is ennek széllé, tnében szüléitek meg Nem vellék figyelembe a Megyebizottság többszöri f jgyei mez totóséi, hogy az egész oktatás alapja: a propagandista szeminárium és hogy ez) kell minden erővel — elméletileg és gyakorlatilag —* segíteni. Nem hajlollák végre á Megyebi- zollság határozatát Sieiú, hogy a prop. szem, vezetők jegyzeteit mjndcn eret. ben ellenőrizni kell A propagandista szemináriumok segítése csak annyiban nyilvánult meg, hogy a Pártbizollság |i|kára egy esetben módszertani előadást tartott számukra. A Pá tbízolt- ság osztályai sem adtak segít éget a propagandistáknak oly módon, hogy egy-egy anyaghoz megadták volna az üzem egyes ! rmelési problémáit, vagy egyéb terület anyagához vágó kérdé. sejt Egyes alapszervezetek ezen a téren megelőzték a Pártbizottságot és helyi anyagul adlak az előadóknak (pl. Mariin), vagy ped'g ellenőrizték az előadók j gyzeieit (pl Iaboratórlu- mj lilkár). A Párlbizollság nem vette át ezeket a jó kezeteményezéseket ée nem általánosította a többi alapszef- veizel felé. Bizonysága annak, hogy mennyi] törődlek az elméleti kérdések, kel, hogy a Párlbizollság tagjai — élükön az egyéves párlföisk'olát végzőit Ijlkárral — rzide g' egyetlen elvi cikkei sem íriak üzemi sajtójukba Az üzemi sajtó ennek következtében elvileg alacsony színvonalú, nem világítja rrr-"g azókat az elvi kérdéseket, amely k a dolgozókat Srintjk. Az ágit prop. osztály is dönlőem szervezési feladatokat oldott meg Az osztály tl|kára keveset foglalkozott az oktatással — rábízta az ok látásidé! ős. re —, inkább az ag lácjós munkát ná- nyí|otla Az osztály ilyen azé Ivó la z- tása a?i eredményezte, hogy az okla- tásfclelős is csak a számszerüséggel foglalkozott és végeredményben nem volt egyetlen gazdája sem az elméleli munkának. A Megy bizcllság megálla. pílára szorin] az elmélclj munkával való nemtörődömség a legdöntőbb h á- nyossága az ózdi Pártbizottság munkájának, az oktatás számszerű lemorzsolódásának is oz a legfőbb oka, mér| az előadók többségé ennek követ, köziében alacsony színvonalon lanil, nem kapcsolja eléggé a tananyagot az üzem ételéhez, emiatt a hallgatók úgy é-zik, hogy nem kapnak eteget a pol'. likai' isko'ákon és nem járnak el rendszeresen. Pedig az ózdi dolgozók tanulni, fejlődnj akarnak, — ezt mutatA Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei szerveze.e 1951 szeptemberiben kezd-e meg működését Első feladata a megfelelő előadógárda összeállítása és az irodalmi előadások m ginditása volt. Decemberben az elő dó gárda jelentősen megnövekedett. Az előadók száma az októberi hatról novemberben 16-ra, decemberben 38-ra emelkedett. Októberben 10 előadást tartottak, . novemberben az előirányzóit 13 előadás helyett húszat, decemberben 16 helyó t 38 előadást. A hallgatók száma októberben közel 400, novemberben 1440, decemberben 2480 volt, az előadásokat tehát ős-zesen 4320 személy ha'lpatta meg. A hallgatóság 25 százaléka dolgozó paraszt, 30 százaléka ipari munkás volt. A Fa-k slvuk-bánvatelepi kul úrotthonban tartott e’őadámn 350-en vettek részt, hányáitok és hozzátartozóik figyelték az "lőadás anyaga . maid értékesen szóltak hozzá. Így például kérték, hogy Petőfi: .Apostol” című versét részletesebben ismertessék és a népd-lnkró! műfaji tájékoztatást adjanak A pót neki bányászok közül többen olvasták Móricz Zsigmond: ják a Pártbizollság és a Megyebizottság által tartott előadá« színvonalas viIái Ahhoz, hogy fejlődésüké] a Párt* bizollíág jobban elősegítse, elsősorban, ideolégjai munkáján kell javítania. IV. A Megyei Partbizottság haiározaia az oktatas< munka megiavdasa erdekebeti I Az Ózdi Kohászati Pártbizott• Ság számolja fel azt a helytelen módszerét, hogy a pártoktatásnak csak szervezeti részével foglal- koz.k. Vegye kézbe az elméleti munka irányítását is, a tananyagot á helyi viszonyoknak megfelelően dolgozza fel oly módon, hogy az egyes anyagokhoz keresse meg azt a fő kérdést, amelyet az üzem termelésének emelése érdekében legjobban meg kell vitatni a politikai iskolákon, (pl. az öt éves terv című anyagnál a munkafegyelem, vagy a terv- teljesítés), ezt tudatosítsa a propagandistákkal szóban és sajtón keresztül is. Elméleti munkájukat főkép a hazafiság elmélyítésére és az ezzel kapcsolatos felelősség érzésének állandó erősítésére irányítsák. A Fártbízottsag osztályai adjanak liclyl anyagot a prop. szem. veze.tők- nek, hogy az elméletet és gyakorlatot jobban összekapcsolják. Minden esetben ellenőrizzék a prop, szem- vezetők jegyzeteit. 2 A szervezeti munka megjavl- * tása érdekében építsék ki az instruktorhálózatot oly módon, hogy az instruktorok egy része oktatási formánkint, másik része pedig gyár- egységenkint legyen beosztva. Rend. szeresen tartson számukra értekezletet, ahol értékeljék az oktatási munkát és adják meg a feladatokat. Az alapszervezeti ágit. prop. felelősök munkáját a jövőben fokozottabban ellenőrizzék és részükre Is két- hetenkint tartsanak értekezletet. A Pártbizottság többi osztálya a Központi Vezetőség Titkársága 1951. december 7-1 határozatának szellemében adjon segítséget az ágit. prop. osztálynak. 3 Az „Ózdi Vasas“ vegye át a • „Diósgyőri Munkás“ módszerét és rendszeresen közöljön az oktatásra vonatkozó gyakorlati és a pártoktatást segítő elvi cikkeket. Valósítsa meg a diósgyőri lap jréldá- ja nyomán a „Pártoktatás hírei“ című rovatot, amelyben rendszeresen közöljön leveleket is a pártoktatásról. A Pártbizottság javítsa meg a • népnevelők és a műszaki értelmiségiek részvételi arányát a párt- oktatásban és hasson oda. hogy n© legyen egyetlen népnevelő és műszaki értelmiségi dolgozó sem, aki nem képezi magát politikailag. A műszaki vezetők tanulását ellenőrizze a gyár Igazgatója Is az üzemfőnölcöft útján, ilymódört Is adjon segítséget a Pártbizottságnak. 5 A Pártbizottság fordítson • Igen nagy gondot a DISz oktatási munkájára, ennek kérdéseit rendszeresen tárgyalják meg osz- tálvértc közieteken és párt bizottsági üléseken Is. A titkárt értekezleteken részletesen magyarázzák el az alapszervezeti titkároknak, ml’yen feladataik vannak a DISz-oktatás megjavítása terén. 6 A Megyebizottság fenti meg* • állapításait az ózdi Pártbizottság tárgyalja meg, vitassa meg ezután az nlapszervezetl titkárokkal, végül pedig a népnevelőkkel. BORSOD-ABVUI-ZEMPLEN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ..Rózsa Sándor’“ című regényét, látták filmen az „Uri-muri”-t és elmondobák, hagy Móricz Zsigmond milyen jól ábrázolta a dzsentri világ, az „úri” Magyar- ország lczülícsét, léha mulatozásaival, A bükkábrányi általános iskola szülői munkaközösségének tagirif főként Petőfi gyermekkora, forradalmi tevékenysége és szerelmi kö'teszete érdekelte. A gö'öm- hölyi szőlők i knVi' ’ :r’k hallgatói elmondották, hogy most ismerték meg Petőfit igazin, máskor Is szere n mek ilyen előadásokat halten!. A SOTTO ál vi bányász le* eényszá'Iás lakói • Petőfi, Aranv. Gorkij műveit k"i|ék több példárrvban. A hrikk- 'tenvori hMl-aték-t a Vitbúrmfiser kere* ’é-ben rlő'doft népdalok ragad ák m”g, v-ték. bezy azokat szélesebb körben ter- lessz—k el. A b lyi baladó hagvománvok ápolása és "l'árá'a érd„l-Z1,r.n a novemberi sz-kosz'álvi ériékorVten eln-dás besetélren isme-kod ok mez a sz-kosziílv t'rrjni me- -vépk kirbirrnlis „><,1 vot \ Társaság az év első ne-vpé tt,.a megrPnd-zendo s-tplrtörténőt? kiállításhoz, valamint a Gvadányi-ankét rneg irtásához is' megtette az előkészületeket E^yre nagyobb érdeklődést tanúsítanak megyénk dolgozói az irodalomtörténeti előadások iránt