Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

Tba&naw), 1952. Január hő IS. ÉSZAKMAGYABORSZAC 7 CrŐue, 1930 aaárelua A fajúra aöté! ernyőién! ború]! a* éjszaka Csend van, csak imili-amott hangzik fej egy-egy kulya ugatása Bősz csahol Asukal visszadobják a kör­nyező hegyek Alszik a fal«.., De nem..: Van vir. raszid A ..paíifeaköz" legvégén alacsony asindalyes ház. Ablaka kiesi, éppen hogy kifér az emberi fej raj la A ki­szűrődő sárgás tompa lájrpefény sem tesz sok kár) a sötétben, félénken tor­pan meg az ablakon lúl alig egy mé­terre A hegyekről hő. és esőszagfl azé] zu­han a völgybe, hideggé, komorrá, ijesztővé teszi az éjszakát A kis szobában nagy rendetlenség A füsíös pelróKumláng kopott ágyat, asztal! fcomólol világíl meg A sarok­ban „bankli“ eipászszerszímokkái, há­romlábú szék ? egy fialailiázKspár, Cser­nyicki Pál ás felesége Az asszony szeméből ömlik a könny sután |esz- vesz fo’iozoli [arisznyábg csomagol. •A férfi fakó, beesett arcán heles sza­káll. bél keserű ránc szája szegleté­ben. Mereven bámul a szoba földes padlójára. Agyában egymást kergelik a gondolatok: — El kell tnenned 1 Igen, el kell menned a községből az országból ahol szüleitél. Kincs hely számodra. Cser. Byiéki Pál. Háha foiyiatsz a földmű­velés mellei! még cipót zmeslersége! is, éhenhalsz. S ha kinviiod a szád, csendőrül leg a válasz Véred szived, agyad, erőd eseppfnkint mo-zsolédik szét Még egy ilyen év és felhúzha­tod magad a mes'ergerendára. Egy hét mu’va árverezni jönnek hozzád, az adó sniall... Hisz kifizetnéd,.. Csak munka lennel Mii lehetsz, Cserayie'ri Pál í Elfoga­dod a kanadai ügynök ajánlatát s beleefapsz a piszkos emberkereskodö sna-kába. ö, sok szépei mesélnek Ka. madáréi! Tejjel-mézzel folyó Kánaán! Munka van! Itthoni 60 filléres a nap­szám — ás egy kiló cukor 1 pengő 20. fillér Be te nem kapsz napszámot Bem. Tizenkilencben vöröska íona vol- Sál! Védled a hazái az impexialifta esapatok ellen. S ez nagy bűn Horthyék szemében. Az árulók előli. Mii tehetsz Csemyiczki Páll Fogod a balyul, az asszony már el- kászifene, búeeúl v^za] tőle, otthonod­tól, szerszámai diói. Letörlőd szemed sarkából a könnyet s kilépsz a2 éjsza­kába Megállsz a kapu előli, gyengén még hallod hogy zokog odabenn a2 asszony és szívedben felszakad a visz. .azafcjlcil fájdalom, a harag. a gyűlö­let azok ellen, akik honlalanná lellek. Es szaporán ömlő könnyekkel bú­csúzni kezdesz a hazától is. A neked annyira kedves hegyektől, amelyekre oly félve tekintenél fel gyermekbo­i-edban, a párái, ködöl lehelő szán ló. földektől, az ismerős uleáklél, ezernyi szegény baráttól, akik holnap holnap- alán szintén nyakaiba veszik a vilá- gol. Aztán megsimogalod még egyszer, u!oÍjára a kiskapu. Belül tép, rágva, lami kegyellen fájdalom, sz'nie bele. üvölt esz az éjszakába: „Há| nincs számomra egy darab kenyér ideha­za ..!!« Nincs válasz, nincs, aM visszatar­tana... Es elindulsz lassan fáradtan a nagy álra. • Kanada Sassora Balt. Vég telin síkság, amerre ellát a szem Csak az utolsó postaállomás néhány faháza, állomásépülete, a forró nyári mpsütésben csillogó síppá: jelzi, hogy emberek laknak itt. Naponla egyszer fu> be a vonat, gyorsé-’ ledobálják a farmerek részére érkezeit holmi!, az­tán sürgősen indítják a masinái, —- menfkül az ia innen., ahol még a víz sem jó. Te i* felkapaszkodsz rá, Caernyicki Pál. Beülsz egy fülkébe s míg csörög- eaaltog alattad a kerék, gondolkozol, emlékezel. Rongyos vagy. Zsebedben 10- dollár. Nyolc hónapot dolgoslál a Saesion Hajitól 6 km-re fekvő farmon A „gaz­dának“ 700 hold földje Te cseléd vol­tál ott. Míg % húst ették, neked a folyóból kel leél halat fognod A ,,bő. ség országában“ éhezléi. Éjszakán­kra 1. míg a lehenekel őrizted és há- tonfekve bámultad a csillagos egei. fűszálai rági&]. Az úr, a gazda ül is ugyanolyan gazember Meri az vol!. Tizenöl deliért kellett volna kapnod havonla Elsején ikonban mindig el­lőni egy .egy tehén, e&vt[eg kellő s a béred jókora részéi nem kaptad meg. Jó von, ha a sheriff aki a gazda tesii- Jelki jóbarátja volt. nem veri meg. Nemrégiben rájöllé] s. bitang csa­jágra. A gazda lopta el az állaiokat. levont fizelésedből meg jól illák „a rend őrével“ Húsz do’Ián kuporghat­tál nyolc hónap f>tail Abból van még tíz. Mihez kezdesz megint...t A vonal száguld a végtelen mezőkön át. Veled szemben kél ember ül Ha ponlék hozzád Lábuk ujja Jdkaadiiál 6 cipőből. Munkanélküliek 1930—1952 CSEPNYICK! PÁL GÖNCI DOLGOZÓ PARASZT ÉLETtNEK HUSZONKÉT ESZTENDEJE akarják, hogy messzi országokban tud­janak a munkanélküliek százezreiről, az országutakon bolyongó otthontalan gyerekekről, a véréé sztrájkok áldoza­tairól. e mindarról, amit ók úgy hív­nak hogy ,,demokrácia“ A hajón dolgozni kezd a gép. Cser­nyi cki sokáig kint marad a fedélzeten Odadől a koriáihoz, nézi a (ávolodó ki­kötői, a molői, a varos csillogó *i»li panorámáját, shof , aokezer munkás görnyedve, éhezve belogen dolgez’k. tölti a gyárosok ée bankárok zsebeit, vagy kószál fáradtan, reményéi vészi­vé ruunkr. után Csak ölsz és nem tudsz mit kezdeni az életeddel.., « 1933 Saaeeaioon. M egyessé khe-ly. Negyvenezer lakosa van a város­nak. Középen folyó szeli kellé A fo­lyó jobbpar.ián vannak az üzemek, a vasút, mindaz, am> piszkot, kormol, pori lepel éa — termész?lesen — itt vannak a munkásnegyedek Zeg-zugos utcák, fedetlen kanálisok, rongyos gyerekek hada, kóborló munkanélkü. Iiek.„ A másik parton egy-kélemeples vil­lák sora Gazdag farmerek; üzem tulaj­donosok, sokpénzű nap!epéi élvezik a tiszla. pormentes levegői ölik vijigu. ka(. Ol| lakik mister Harold, aki 10 ezer holdas farm tulajdonosa Pompás kulyái, madarai vannak A kulvabará- lok egyesületének tagja, havi 100 dol­lárra! segíii az egyesületet, a —kutyá­kat. Jószívű gentleman, nem feíedko. zik meg a szegény emberekről — ha­vonla 2—2 dollárl juliaf .támogatá­sukra“, A ritkára álján. Fájna a szí­ve. ha a szegényemberete' látná... > Olt lakik mist y Brown is, akinek nagy cipé'züzcme van. Coemyic&i Pál. nak % ő ,.ad kenyerei“ Cscroyicki a sóiét dohos [eremben reggeltől cetig veri a talpal, foltoz, minden munkál végez ami! a eég elvál,al. Meri i istpr Brown nem vátogstés e tekint-.üben. Szítsd a gyűlöletet a béreséé ellen. Beszéljetek, míg együli vagytok Nem ludjálok, mit hoz a ,.holnap“.,. * Ea a holnap eaahhamar behSezBntStt 1938-ban végigsöpör a gazdasági vál­ság. Fort William álcáin favágók ez­rei gyárimunkások, ' tönkrement kis farmerek lézengenék Az országutak vándorokkal lelnek meg az üres ta­risznya, az üres gyomor lopásra kény­szer: li a kezet. A gyárak előtt sorlü. zek dörreunek Csernyiét: is éhesen, szédülő fejjel kőbo-ot Fort William- ban. Sokgyermekes családanyák vélik magukal a vonat, vagy az auló elé. — Tünielés tűn le lést követ A morgue, ban pedig szaporodnak a rongyos ru­hájú hullák Kenyér kellene, kenyér...! mindegy, ha száraz 5» cfai kenyér le­gyen,..! A perifériákon kenyerei kér a gyermek, nagy csodilkozé szeme köny- nyekkel lelve mered az anyára A cse­csemő lejei kér, de az anya melle la­pos, pelyhüdll A kenyérkéreső már a hullaházban fekszik, vagy fogdában ül, esc 11 eg más vidékké ment aranka után... A tengeren pedig nagy hajókból Cen lekbő] lesz a dollár — mondogat- .... , . ja. - Es a dollárokból lesz a villa. |mi,Ilá mAzía S*^* a vízbe. az aulő, szerelőjének az ékszer". Es a j Mély a tenger, nagyon mély. Egyre do’1 árokból, amelyek1-1 n Csernyicki Pálok keresnek nők:, nagyon jól lehet pénzelni a rendőrség t. Mert arra az­tán nagy szükség van. Alkalmazol lai sokszor abbahagyják a munkál s a lobbi üzem munkásaival együM álmen­nek a hídon Magasabb béri, löbb ke. nyerői követeinek, akik dolgoznak. — a munkanélküliek pedig munkát. S jönnek velük asszonyaik is a topron­gyos gyermekekkel. S ckfror működésbe lép a dollárral megolajozott ólmos gu­miból. Csernyicki már dolgozik a mun­kásmozgalomban. Ofi van a (ün(elések­ben és az egyik- iünleiág ulán vérében fetrengye marad az utca kövén. S vele együtt még sokan. Elmúlik ez is. Muster Brown nyugod­tan számolgatja lovább százezerszámra gyűlő dollárár!. Csernyicki Pál egy szomorú ködös délutánon az orvosi ren­delőben ül. Röntgenezik, kopogtatják mellét, há­lát Még mister Brownnak egyre job­ban dagad a has* addig Cse-nyicfa' i ideje mindinkább akadozik, se ínyül, Éhség, koplalás a rossz levegőjű mű­helyben végzőn. napi 15—16 órai mun. Kg elvégezle a magáét. A Kanadai Kommunista Párt segí! rajta. Munkál szerez néki más vidéken, szabad levegőn S a tarisznya megint vállra kerül. A zs'bben néhány dollár csörög. — a, bordáik között lihogő rossz lüdő küszködik. Ennyi) „szerzel!“ Csernyicki Pál Sascea !oonbam,_ 1937 Ontario inegr». Hatalmas fenyőerdő. Az éjszaka hi­deg. A fatörzseik közö’tt. vagy a kivá- golt lisziásokan száz és száz fabarak. Három-négyszranélyűssk A szél befü. lyü] a hasadókoikon, moglcboglnlja a kunyhó közepén ég* szabad lüzet. Kö- rülöile gugoló alánok A földön fenvő- gallyakbói készüli fekhely Vacok. Né. hány üres, rozsdás konzerves doboz, A favágók kékre lermedt érdes kezü­kéi melengetik a tűznél Idegenek, be­vándorlóik- és kanadaiak vegyesen, — Mindannyian egy alacsony, soványarcű emberre figyelnek, Csernyicki Pálra. Miről beszélsz, Csernyicki ejvlárs! Ami benned van már évek éta! Harc­ról, a nagyobb darab kenyérről, aznlán a papíriröszj Fori William.ban székelő urairól akik jólfűiött kényelmes lak­osztályaikban mit som íudnak a kana­dai tél dermesztő hidegéről és esjélyt- eslélv ulán rendeznek a fi verejlékes munká iok-bél. Erről fcee/óigz és végül a legfonlosabbről: a Szovjetunióról, a felszabadul! boldog emberekről, akik. nck mindig van munkájuk és szép az éledik Csak beszélj! Ken is beszélne lak’ Éhezésekkel éa zaklatásokkal szörnyű újabb ké[ év feli «1, míg a Bálon nevű lengyel gőzös fe­délzetre léphetetl Csernyicki Pál A kikölőVn a burzsoá rend őrei megmo­tozták. kikérdezték, igyekeziek lebe­szélni 3 hazautazásról marasztal Iák. Nem kívánatos az számukra hogy va­laki hazatér ée igaz képet feet majd otlhon a kanadaj helyzelrő] Nem Sertésvágás után azonnal tégy eleget ZSÍRBEADÁSI kötelezettségednek A fÖLDM ÜVESSZÖVE1 KEZEIN Hétfőn „patikakS— ma Koasuih-utea. Minlha nem is január, hanem tat vasz lenne ragyogó napsütés árad a szobába. Csernyicki Pál elgondolkozva moglörli szemüvegét, azután tovább foIyiatja: — így volt e*, elvtára, ezőról-szőra. Egy éve éhk dehaza Földműves let­tem megint Megalakítotluk az , Uj Barázda“ I. típusa 'ernelőesoporlol, három és fél holddal léptem be El­nökké választottak A kint ellöllöll 20 év már cask cm; ék, igen keserű em­lék. Többször beszélek róla Elmondom azoknak, akiknél előfordul hogy elé­I gcdeflenek valamivé;, vagy hisznek az ellenség hangjának Ezeknek megmu­tatom fejemen a gumiból helyét is. Nézzétek! Lássátok! — Ez Kanada, & nyugali ,.demofcrácaa“B & t)bőség or» szaga“... Ilthon szabadon Ölünk, dolgorank. Eltűnt a pöffeszkedő jegyző, a nagy. birtokos, eltűntek a csendőrök. Máé lel! még a levegő js Igan igen, ne oo° solyogjon, elvtárs, én úgy érzem —1 Frissebb, szabadabb — teli íiidővej szívhatja az ember Felemelt főve! járhaiunk. Figyelem a falu éleiét. Mind nki ismer ée én ia ismeret min­denki 1, lamerik a III-ag típusú tszcs tagjait is. Valamikor cseresznyét et­ték. aratáskor velem együtt, mert non volt más Ma biztoeí|va van minden­napijuk és még szebb lesz a holnap, amit eaak az *ud igazár érléikeini, aki­nek soha nem volt biziog ,,holnapja“. Csak egyet mondhatok' 8 legnagyobb áldozat is kicsi, h& a békének, ha­zánknak erősítéséről, megvédéséről vas szó Állandóan eszemben van: becsü­letesen végezd a munkát mert nens- csak a magunk életéért, békéjéért dol­gozol hanem r »ok.sok millió kanadai; vagy amerikai munkás boldogabb éle- lééri is, akik reménykedve várják és hősiesen harcolnak azért, hogy végre Sfc is szabadon, nyugodtan, a holnapok biztos ludalában hajtsák álamra fejü­ket. A szoba barátságos falai közi esec.- dceen úszik lovább a napfény Az ab. lakon bebámulnak a hősipkás gönci hegyek A drága szent hazai hegyek, SOLDI JJJTÖA nyeli búzát Összecsap felelte a sós­vizű hullám. Csernyicki Fori William utcáján só- várgó szemmel bámul egy kirakaSo!. Az üveg megölt kenyér ée — péksülft. mény van... 1948 lléff mindig Kanadában. Port 4 rtur Az évek lellek. Szerié & világon győzelmes hősi hadsereget emjegel & nép A Szovjet Hadseregei. Rabigában sínylődő országok szabadullak fel. A kisemmizelt lenézett munkások, pa­rasztok százezrei végre birtokukba vet­ték, ami jogosan őket illeti. Az crak orszásra — haza lett! Az erdők fái, a folyók halai, a földek, a gyárak, a bá­nyák terméke, minden, minden a dől. gőzöké ezekben . boldog országodban. Szabadon szőlhalnaV ar iskolákban ők lanulnak, az üdülők, a szanatóriu­mok puha pompájában ők pihennek. A hírek álrepültek az óceánon ée Csemyictoi Pál -szívében ollhalal’anul felébredt... a vágy s szabad haza után. A város egyik metnáku Icájában lakik Éjszakánkra! tervez, gondolat­ban Gönc dombos utcái: járja, a ma­gas kupalakú hegyek erdeiben bo_ lyong, színié érzi a tazai szántóföldek rügyfakaazló páráját. Meri: — mije is van itt, mi köti ide j- Kanadához! Semmi, Munkája a gabo- * narakiárban bizonytalan Ismert moz- í galmi ember, ki tudja, melyik percben \ viszik bíróság elé Többet van munka nélkül, mint munkában. Milyen jő len­ne oilhon lenni, ahol érzi, iudja hogy szükség van -á Feleségi közben 3 ée fél haldal örökölt Szegény asszony! Vagy nem is ő a szegény, hanem.., az, aki Kanadában élt Szabadság, haza és emberi jog nélkül! Az újabb gazda, sági válság megint clövicsorgal ja fo­gúi A munkásság 30 százaléka már kenyér nélkül van... Hazautazási engedélyt kért a ma­gyar követségtől Rövidesen meg is kapla Az , cinben jogokról“ annyil jegyzékező és prédikáló amerikai kor­mány viszont homä'yos indokolással megtagadja a keresz-.ülntazást. RIGMUS AZOKRÓL, AKIK AZ ELLENSÉGRE HALLGATTAK (A ^Százforintos bankó volt, — nincs a zsebemben" daliamáráj Azt súgna a Zsíros múltkor a fülembe: Ide haltgassék kend, hogyha van türelme. l'át akarok, tudja, amit mondok, csupán azért mondom „„. Tudom, amit tudok, baj vám a pénzfronton... Körülnézett kicsit, aztán ént suttogta; Ha jól akar járni, iszkoljon a boltba, Vigye el magával, amennyi százas csak van, a házban. Mert különben ott marad majd a nyakában. Akár van szüksége, akár nincs szüksége, Vásároljon össze mindent az új évre, Mert fut lebélyegzik nyolcvanat ér majd a százjorianas. De meg áru sem lesz akkor annyi» mint most. Mikor 'hazamentem, már az asszony tudta, A szomszédság is már mind ezt súg a-b úgta. Nosza rohantunk, mint az örültek, vadul vásár obi. Akár kellett, akár nem a megvett halmi. Csizma kellett volna, — vettünk hat vég vásznat Tíz évre van gyertyánk, de vettünk még százat. Úgy vásároltunk, hogy amit veszünk, legyen tíz-húsz ears, így vertünk sebtében pénzünk fenekére. Csak azt nem tudom, hogy ezután miből élünk, Árut jeleáron nap kivel cserélünk. Ravasz Zsíros, meg a sunyi páter röhög a markába, Mert náluk a százas ott áll garmadába. (A beugratote dolgozók pedig el dalolhatják, hegyi Százforintos bankó volt, — nincs a zsebembe. Azt kérdi az asszony: mit főzzek ebédre? Egye az ellenség főztjét, aki nem hallgat a Pártra, , Akinek az ellenség: a barátja. /—* * — a) i J Megjelent a Pártépítés Januári száma A Pár! vezet őszexepe & szaksadrveae, ti mozgalomban A 3. lervév megindulása, A pártcsoport — a pártbizottság tá­masza. E cikkek mellett még számos más fontos cikkei és olvadó-levelet közölt & Közponli Vezelősóg Szervező Bizoltsá- termeld- kának kiadásában megjelenő folyóirat legújabb száma új és szebb formában A januári szám tar!almából az alábbi cikkek emelked­nek ki: Szilárdítsuk meg és támogassuk munkájukban az alapsiertezebi vezető, ségeket, A Györmegyei Pártbizottság mun­kája a Közponli VezeiósCg november 30-i halároza’ával kapcsolaiban. Politikai lömegmunka szövet kezetekben. A Uéi Uäfttyuci SZIKKA KÖNYVKIADÓ: A Bolsevikok Pártja harcban az ország szocialista iparosításáért (192S—1929) 152 oldal. 3 Ft. Kuusinen: A háborús gyujtogatők in- temacionáléja. (Nemzetközi kérdések 66.) 50 fillér. Osztrouhova: Az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt VI. (prágai) kon. ferenciája. 119 oldal 3.50 Ft. Puhlov ■ A román mezőgazdaság fejlő­dése. 31 oldal. 1 Ft. Sárija: A kommunista erkölcs néhány kérdése. 277 oldal. U Ft. A szocialista gazdaság kérdéseiről. (Vá­lasz az olvasók kérdéseire) cikkgyűjte­mény. 126 oldal. S Ft. CfJ MAGYAE KÖNYVKIADÓ: Cvirka: Életadó föld. (regény) 200 ol­dal. 10 Ft. Solohov: Uj barázdát szánt az eke (re­gény) 8. kiadás. 341 oldal 14.50 Ft. Szobko: Az élő szobor, (regény) (Szcv. jet kisregények 29.) 115 oldal. 2 Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Colombi: Az ellenség kezében. 108 oldal. 5 Ft. Fábián- Istenek tanácsa (regény) 142 oldal. 7 Ft. Két évszázad magyar versei. Szerk.: Klaniczay Tibor. Komlós Aladár. Luká- csy Sándor. Fándi Pál és Szász Imre). 1128 oldal. 65 Ft. Karczag István: Fordul a világ. (Elbe­szélések). 84 oldal. 6.50 Ft Petőfi Sándor: Útirajzok. (Szépirodalmi kiskönyvtár 44.) 74 oldat 1.50 Ft Sarkadi Imre: Kiséríefjárá* szikeseSL (kisregény) 2 kiadás. 60 Oldal. 3.50 F IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Polgár István: Trolibusz, (képeskönyv) 10 oldal. 10 Ft. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Garin: Utazás a Távol-Keleten. 343 ol­dal. 17.50 Ft. Koiobkov: Zivatarok és viharok. (Ter­mészettudományos kiskönyvtár 82.) 72 oldal. 2.20 Ft. Sötér István- Eötvös József. (Nagy ma­gyar íiók.) 105 oldal. 7 Ft Tyimirjazfcv; A növények élete. (Válo­gatott előadások Ember és világ). SÍI oldal. 17 Ft Vajda László: Nagy magyar utazók. (19. század) 220 oldal. 20 Ft Várkonyi Agnes • Vak Bottyán. (Magyac történelmi társulat) 106 oldal. 4.50 Ft Voltaire: Válogatott írásai. Szerlts Gyergyai Albert. 212 oldal. 14 Ft. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: Illés Jenő: A kis üvegtechnikus. (E3a technikus könyvtár) 79 oldal. S.50 Ft Makkal István: Kisrádió készülékek építése, működése. (Kis technikus könyv- -V H4 o’dai 4.50 Ft. Molnár János: Elektromos kisműszerek készítése. (Kis technikus könyvtár.) SS oldal 3 Ft. Bas-ovszitij: Elektrótechnfka ábrákban* 130 táblázat. Tokban. 12 oldal. 80 Ft Rostás Pálné: Nazarova.mozgalom Ma­gyarországon. (/ Szocialista munka- könyvtárak, 6» oluat, 3 Fi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom