Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

Vfeflfenap, 1952. Január hó 13. ÉSZAKMAGYARORSZÁG „ÉRDEMES TÖBBET TERMELNI - ANNÁL TÖBB 3UT A SZABADPIACRA" Selyeben még nem sokat tudnak az új begyűjtési törvényről, ismertetésére eddig csak annyi történt, hogy a tanács ki* dobol ta.ta a szövegét. Nagy János 10 hol- das középparaszt mcgis pontosan ismori már a rendeletet. Haladó gondolkodású fiatalember, lépést akar tartani a köve­telményekkel. — Igyekeztem mindig tájékozódni és eszerint gazdálkodni — mondja , hogv jókor eleget tehessek az állami iránti kö­telességemnek. Pontosan tudja, mi az új törvény je­lentősége. — Látom a szándéka.. Arra ösztönöz bennünket, dolgozó parasztokat, hogy minél többet termeliünk Valamikor az urak világában csapás volt a jó termés. Most viszont az a jó, ha mindig több és több van. Ogy kell dol­goznunk, hogy állandóan növeljük ter- méseredraényelnke.. Kell a sok nyers­anyag az iparnak, az élelem a városi dolgozóknak. Azérc keli az idén többet beadni, mert tavaly óta hatalmasat fei" lődtünk. Ipari országgá váltunk és_ ennek mi, dolgozó parasztok Iájuk az első hasz­nát. Tőlünk, a mi falunkból is sokan menlek el az iparba dolgozni, több el­látatlanról kell gondoskodni Ugyanakkor a falu még többet kap a várostól, erősö­dik, gazdagodik az ötéves terv segg eege- vel Gépek könnyítik meg munkánkat, több iparcikket kapunk. A munkásosztály, a nép állama nagy segítségét már ő is élvezi. Fö’djerr t'v.k~ tor szántott, bőségesen használt műtrá­gyát. szorgalmasan dolgozol^ — ezert lett jó termése. Büszkén sorolja szép ered­ményeit. Elmondja, hogv két és fél hol­don 28 mázsa búzája termett, ugyan­akkora darabon az árpa 17 mázsát fize­tett. Negvedhold földről 17 mázsa bur­gonyát takarított be. — Megfogadtam azt a tanácsol is, hogy fokozzuk takarmány ermelésünket. T-kármánytököt vetettem és fél holdon 12 kocsival lett­öntudatát, liazaszerete.ét is bebizonyí­totta Nagy János. Kenyérgabonából ötször anny t adott De. mmt amenny előírása volt Kukoricából háromszorosát, burgonyából több mint négyszereset adta be a köte­lező mennyiségnek. Egészévi tojásbeadá- sát május elsejere, omiibeadásá szep­tember elsejére erViílelte. Beadott egy 98 kilós borjú. is. A tejbeadással sam maradt el eddig egyszer sem. Pontosan kifizette adóját s most már csak annyi kölelezettsége van hátra, hogy a disznó­ölés után beadja az előír, zsírmennyisé- get. — Elég sokan vannak a faluban, akik hasonlóan jól, becsüleesen teljesítettek kötelességüket. Akadnak azonban olyanok is, akik szégyenszemre még mindig hát­ralékban vannak, pedig már régen lejárt beadási határidejük. Helyesnek tartja, hogy megszűnik a Oiegyes beadás, ez elősegíti, hogy egyén­évé legyen a közteherviselés. — Az új begyűjtési törvényből látom, hogy érdemes .öbbet termelni, mert több terményből könnyebb a beadást teljesí­teni és több jut a szabadpiacra Igye­keztem eddig is, de most mégjobban tö­rekszem, hogy a termés. növeljem. Többször tegok kapa ni nem kések vele, mint ahogy az idén tör­tint, aminek az lett a vége, hogy gyenge Int a kukoricatermésem. Egy alkalom­mal néhány éve ekekapáztam a kukori­cát, amikor virágzó t. Csodá kezva lát­tam. hogy sz ekekapázott rész sokkal na­gyobb termést adott. Később jöttem rá- hogy akaratlanul is pótbeporzás, végez­tem. Azóta olvastam már róla, milyen szép eredményeket lehet ezzel a módszer­rel elírni. Már elhatároztam, hogy az idén alkalmazni is fogom. Kipróbálom a négyzetes ve.est is De nem csak szántóföldi termelését, a latal omanyat is fetleszíem akarta ,ji.kákái akar tartani és még egy tehenet vásárol. Érdemes lesz, már kiszámította. — Vol. a faluban a múlt évben egy helytelen, egészségtelen irányzat, — fűzi hozzá. — Azok, akik nem szeretnek az állatokkal vesződni, egyá talán nem töre­kedtek arra, hogy több tehenet tar sanak. Míg inkább eladták, ha több volt Most már a tejbeadás nemcsak az állatok szá­ma, han m a fölJterüle nagysága után igazodik és emellett, minél több a fejős­tehén, annál kevesebb egyre-egyre a tej- beadás. — étdekévé vált minden dolgozó parasztnak tehénállománya szaporítása. Most 80 darab tyúkja van, ezentúl még több baromfi fog tartani, hogy mi­nél több tojást és baromfit vihessen piacra. — Kell a pénz nagyon, — mondja mosolyogva — fiatal házasok vagyunk, most rendezkedünk be. Ruha, cipő kell, az asszony gyereket vár, a nyáron épí­teni szeretnénk. Egyénileg mi ezt akarjuk -lémi a termelés növe'ésével. A község még öbbet szeretne Az a fe'-főbb vá­gyunk hogy bevezessék a faluba a vil­lanyt, legyen artézi kuttink és kövezett utunk. Ezt csak úgy kaphatjuk meg, ha mi is többet adunk az ál'amnak, jobban segítjük az ötéves terv megvaló­sítása . Fárad sípra nem nézünk, meg­fogadtam a több termés érdekében, hogy ha kell, ötször is kapálunk. Annál szíve­sebben tesszük, mert tudjuk, hogy az á lam már igen sokat adott nekünk és a jövőben még többe fog adni. Leg­nagyobb kincsünket, a békét is azzal Trízziik legjobban, ha jól dolgozunk és n-etesszük. amit b-zánk vár tőlünk. A fiatal Nagy János öntudatos szavai dolgozó parasztjaink legjobbjainak állás­pontját fejezi ki. ZSITVAY IMRE Sürgős és erélyes vizsgálatot a diósgyőri nyugati erőműnél ! Az ö'éves terv sikeres végrehajtásában a diósgyőri nyugati erőműre is nagy fel­adatok hárulnak. Ennek az erőműnek kell ellátnia árammal a diósgyőri gyárak több üzemét, ezenkívül ad áramot Miskolcnak, dolgozik az országos hálózatba is. .• Az új tervév jóval nagyobb feladatok elé állítja az erőmű dolgozóit is. Meg­tisztelő és felelősségteljes feladatuknak azonban csak akkor fognak sikerrel ele­get tenni, ha a tavalyi hibákból okulva végzik munkájukat Az erőmű munkájában jelenleg sok igen komoly hiba van. Az erőműnek sokkal többet kellene és tudna is — termelni, mint ma. A fel- szabadulás óta az üzemben a műszaki feltó elek igen nagy mértékben megjavul­tak. Három új — az előbbiekhez képest nagyobb teljesítményű — kazánt kaptak, így majdnem kétszeresére nőtt az üzem kapacitása. Ennek ebenere jelenleg meg a felszabadulás elŐÁti termelést sem éri el az üzem . • •! Ennek egyik legfőbb oka, hogy súlyo­san elhanyagolták a kazánok karbantar­tását. A dolgozók többször szóvátették már ezt a tűrhetetlen állapotot, sürget­ték a kérdés megoldását, lényeges intéz­kedés azonban még mindig nem történt. A súlyos lemaradás mellett ez nagy anya gpocsékolással is jár. Az elhanyagolt rossz kazán is mindenkor elfogyasztja 3 szükséges szénmennyiséget, vagy^még an­nál többet is, a megfelelő gőzt még­sem termeli meg. Nem fordítanak gondot a technológiai fegyelem betartására sem. Az előírások szer in', kétóránkint kellene salakolni. Sok esetben azonban egy-egy műszak alatt legfeljebb egyszer kerül erre sor, A sa­lak bennmarad a kazánban, rongálódik a kazán, elégnek a rostok és a kazán­berendezés, mindezek korlátozzák az üzem termelését. Mikor azután bekövetkezik a baj, ak­kor kapkodó munkával igyekeznek helyre­ütni a hibát. Ez az egészség eién „mun­karend” súlyo-s következményekkel jár. Az ilyen hiba miatt először le kell hű­teni a kemencét, ki kell cserélni az el­égett rostokat. Amikor ez megvain, a ka­zán felfü ése hat ó’ába kerül. A lehűtés, a ro^tcsere és egyéb munka, valamint az újrafelfütés összesen 24 órát igényel. Egy-egy ilyen kiesés miatt annyival ter­melnek kevesebb áramot, amennyi Mis­kolc egész közvilágításának egv órai áramszükségletét fedezné. Decemberben négy ilyen eset fordult elő ...! De még csak nem is ennyi a kár Kárbavész a sok munkaóra. Ezenfelü1 egv-egv rost ára 5—600 forint. Decem­berben hét rostot cseréltek, ami kerek számot véve 4000 forint. Tehát mindez nemcsak a termelésben jelent csökkenés*. növel* az önkölt-értet Is. Mindezt el lehetne kerülni, ha terv- «aerö lenne a karbantartás, emellett biz­tosítanák a szükséges számú salakos ko­csit. Ami ezen a téren tapasztalható — felháborító- Alapos és erélyes vizsgálat­nak kell kiderítenie, nem az ellenség keze van-e amögött. hogy a salakkocsi- ellátásban olyan sok hiba, zavar, fenn­akadás van. . Nem szabad elnézó'nek, __ en­gedékenynek lenni ,a hibák elkövetőivel szemben, hiszen emiatt rengeteg károso­dás éri az üzemet, az üzem dolgozóit, végső fokon egész népgazdaságunkat, A felszabadulás előtt 50—60 jól kar­bantartott salakkocsi állt az üzem ren­delkezésére. Most — bár a kapacitás jó­val megnőtt — nagy mértékben csökkent a kocsipark. Érthetetlen az is, hogy amíg azelőtt egy mozdony 20—25 kocsit is el­vitt, most különböző „szolgálati szabá­lyokra’“ és egyebekre hivatkozva, 18 ko­csinál többet nem hajlandók huzatni. Nőtt a koesiforduló is, ami szintén kés­lelteti a salaklehúzást. Emiatt naponta 30—40 kocsival kell ideiglenes helyre ki- dönteni nehéz, fáradtságos munkával a salako'. Ezen lehetne segíteni, ha telje sen kihasználnák a mozdony és a kocsi­park kapacitását, ha tervszerűbbé tennék a munkát, csökkentenék a kocsiforduló idejét s ami a munka megjavításának alapfeltétele: nem hunynának szemet a nagyfokú felelő fenségek és hibák soro­zata felett. Az erőmű öntudatos dolgozóiban min­den igyekezet megvan a jobb munkára — hiszen állandóan sürgetik a szükséges intézkedéseket, vállalják még a nagyobb fáradságot igénylő kocsidöntöge rést is abban a reményben, hogy ez csak át­meneti nehézség. A baj ott van, hogy zek az állapotok nem mai keletűek. Az illetékes gyári vezetők is mindenki is­merik, csak éppen „elfelejtenek" intéz­kedni. A dolgozók többször javasolták már azt is, hogy a szénhullás elkerülésére sze­reljék fel a kazánokra- a Gyarmati-féle visszahívó készüléket. Felszerelését mind a mai napig elmulasztották, emiatt naponta 36 mázsa szén vész k^rba, amit a sakkhányóra visznek. Később en­nek a szénnek már csak 40 százaléka használható s ezenfelül visszaszállítása újra sok munkát, időkiesést, termelés­csökkenést idéz elő, Ezekből a hibákból ered az is, hogy meglazult a munkafegyelem, nagy a munkaerővándorlás. Igazolatlan mulasztás miatt például decemberben 552 munka­óra ese'it ki a termelésből. A legsürgősebb intézkedésre van szük­ség! A Nagyüzemi Pártbizottság első­rendű feladata, hogy a nyugati erőműben tapasztatható helyze'et a legsürgősebben és a legalaposabban kivizsgálják, meg­nézzék. kiket terhel a felelősség amiatt, hogy ez a nagyfontosságú üzem jóval ka­pacitásán alul termel. T. F, Levelezőink írtak — a hivatalo« «zervek intézkedtek Igen őrültöm, annak, amikor az Eszabmagyarország „Villám“ rovatá­ban olvastam levelemet. Még nagyobb öröm ért amikor a db\ megjelenése után néhány nap múlva már orvosolták is panaszunkat, Abaújvár község megbapta a mozit, Nagy övöm ez a község dolgozó parasztságának, hiszen mos' már állandó mozink lesz, amit már Olyan régen vá,rtunk. IS-án, vasárnap tartják „z áj moziban az első előadást, a „Teljes gőzzel“ cimü magyar filmet mutatják be Községünk dolgozó parasztsága igen nagy érdeklődéssel vár. ja a3 alsó előadást ■TUEAS7 ISTVÁN Abaúivár. vb, titkár. ■» Az Eszabmagyarország január 5-i számában egy olvasó levelében szővá- lelle: miéri nem állítják helyre a sajővárkonyi állomásnál a sorompót A lap megállapításával kapcsolalban közöljük, hogy az intézkedés ineglörlént s a sorompói január 6.án ismét üzembe helyezték. A késedelem oka anyag­hiány volt. DR. ANDAVARI FERENC MÁV igazgató HYEREMÉHY TAKiRfKlETÉT-XOllYVBt SGRSO'iSa 1952. január 19-én, szombaton délután 3 órakor Budapesten az Or­szágos Takarékpénztár helyiségében. Sorsolásra kerülnek az 1951. február 1-től kezdődően 1951. decem­ber 31-ig bezárólag váltott és a sorsolás napján Is betétet tartalma­zó betétkönyvek. A sorsolás nyilvános! A legrövidebb időn belül hozzuk be megyénk lemaradását az országos begyűjtési versenyben! Rákosi elvtárs november 30-i beszéde óta rendkívül nagymérté­kű javulás tapasztalható közeliá- tásunk valamennyi területén. Meg­szüntettük a jegyrendszert, biztosí­tottuk a szabadpiaci értékesítés jogát, ezzel az intézkedéssel újabb csapást mértünk a spekulációra, elejét vettük a további spekulációs lehetőségeknek. Ezt a döntő változást nagyrész­ben dolgozó parasztságunk jó be­gyűjtési tervteljesítése tette lehe­tővé. Megyénkben is sokezer olyan becsületes dolgozó paraszt van, akik magasan túlteljesítették az állam iránti beadási kötelezettsé­güket, de még mindig vannak — nem Is kis számban — hátraléko­sok, akik miatt megyénk lemaradt az országos versenyben. Községi tanácsaink elsőrendű feladata, hogy maradéktalanul ér­vényt szerezzenek az állami fegye. lemnek. A törvény előírásainak megfelelően vonják felelősségre azokat, akik elmulasztották a be­állás teljesítését. A tanácsok mun­kájában még mindig mutatkozó li­beralizmusra, opportunizmusra mutatnak a jelenlegi — távolról sem kielégítő — megyei eredmé­nyek. Baromfiból 77.1, tojásból 79.3, kukoricából 82.7 százalékra telje­sítettük évi tervünket. Ugyanígy lemaradás tapasztalható a tej­beadásnál Is, decemberi tervünket mindössze 66.37 százalékra teljesí­tettük. Súlyos lemaradás ez. Komoly mennyiségű mezőgazdasági ter­mékkel maradt adósa megyénk népgazdaságunknak. Vannak egyes járások, ahol tűrhetetlen módon elhanyagolják a begyűjtést. Példa erre a sárospataki járás, amely kukoricából 72 százalékkal, tojás­ból 64.3 százalékkal utolsó heiyen áll a járások versenyében. Vannak járások, amelyek a kenyérgabona begyűjtés idején szép eredménye­ket értek el, viszont elhanyagolták az őszi kapások, a baromfi, a to­jás és az élőállat begyűjtését. A ricset járás csak 55.9 százalékra teljesítette baromfibeadási tervét. Az ózdi járás, amely a globális tervteljesitésben a járások Közötti versenyben második helyen áll, élőállatbegyüjtési tervét mindössze 27.9 százalékban teljesítette. Ezekben a járásukoan a községi tanácsok érezzék át, milyen fele­lősség terheli őket a lemaradás miatt. Legsürgősebb tenniva.ójuk, hogy „naprakész* állapotba hoz­zák a nyilvántartási lapokat, ké­szítsenek névszerinti pontos kimu­tatást i multévi hátralékokról. A népnevelők szívós felvilágosító munkával magyarázzák meg min­den hátralékosnak, hogy a begyűj­tési tervet kivétel nélkül minden­kinek részleteiben is teljesítenie kell. A hanyagokkal és a mulasz­tókkal szemben keményen kell el­járni. Gondoskodni kell — ahol még nem történt '»cg — a kárté­rítések azonnali kivetéséről s so- ronkívilii behajtásáról. JEl kell érni, hogy a legrövidebb időn belül kivé­tel nélkül minden hátralékos tel­jesítse tartozását! Tovább kell szorgalmazni az élőállat, a sertés- és a zsírbegyüj- tést. Példát mutat ezen a téren a ricsei járás, amely hizottsertés be­adási tervét 108.8 százalékra tel­jesítette. Számos község van me­gyénkben, amely szintén magasan túlteljesítette előirányzatát. Tor. nyosnémeti 245, Ároktő 130 száza­lékban tett már eleget sertés- beadási kötelezettségének. A vágó­marha beadásban 200 százalékos eredménnyel legjobban Zsujta tűnt ki. Ernőd 185 százalékra, Mezöcsát 144.5 százalékra teljesítette vágó­marha-beadási tervét. Ezeknek a községeknek eredményei azt iga­zolják. hogy ahol a községi taná­csok jó munkát végeznek, ott meg is van az eredmény. A járások kö­zött ezen a téren a leggyengébb munkát az ózdi, a szerencsi és az abaujszántói végzi. Tanácsaink mozgósítsanak min., den erőt a begyűjtési terv minden részletében való maradéktalan tel­jesítésére, hogy lemaradásunkat a legrövidebb időn belül behozzuk! A begyűjtési miniszter rendelete az 1952. évi baromfi- és tojásbegyüjtésről A begyűjtési miniszter az 1952. évi 2. számú, az állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet kiegészí. tő részeként rendeletet adott ki az 1952. évi állami baromfi és tojásbe­gyüjtésről. A rendelet január 1-én lépett ha­tályba és az év végéig, december 31-ig szabja meg a beadási kötele­zettség mértékét. A begyűjtési kötelezettség alapja a termelő gazdasághoz tartozó szán­tó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes, fel nem szorzott te­rülete. A földadó alá nem eső terü­letek és a 800 négyszögölnél kisebb terület után beadási kötelezettséget nem kell teljesíteni. A 800 négyszög, ölnél nagyobb területrészeket egész holdnak kell számítani. Az egész holdon felüli 800 négyszögölnél ki­sebb területrész után fél holdra eső beadási kötelezettséget kell teljesí­teni. A tsz-ek, vagy ni. típusú tszcs-k, a közös művelés alatt álló földjük után holdanként két kiló baromfit és 22 darab tojást, az 1951 augusztus 1 . után alakult in. tipusú tszcs-knek pedig holdanként 1.50 kilo baromfit és tíz darab tojást kell beadniok. Azok a tsz-ek, vagy in. típusú tszcs-k. amelyeknek közös baromfi- állományuk nincsen, a községi, vá­rosi, vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottságától 1952 július hó 1-ig beadási kötelezettségük tel­jesítésére halasztást kaphatnak. A halasztást a tszcs-knek kémiök kell. Azok a tsz-k, vagy m. típusú tszcs-k, amelyek .tavaly az állami gazdaságoktól naposcsibét kaptak, a beadás teljesítésére halasztást nem kaphatnak. A tsz-k, illetve Hl típusú tszcs-k tagjainak háztáji gazdasága után, ha az a 800 négyszögölet eléri, 2.20 kilo baromfit és 30 darab tojást kell beadniok. Az I—n. tlpu.su tszcs- tagok a közös művelésbe bevitt föld. terület után is beadásukat egyénileg teljesítik és holdanként 2.30 kilo baromfit és 35 tojást adnak be. Az egyéni művelésben meghagyott föld után kötelezettségük azonos az egyéni termelőkével, vagyis holdan­ként 2.40 kilo baromfit és 40 darab tojást kell beadniok. A baromfibeadási kötelezettség 40 százalékát kövérbaromfiban (hizott liba és kacsa), 60 százalékát pedig soványbaromflbar. (csirke, tyuk, gyöngyös, pulyka) kell teljesíteni. Az egész évre kivetett baromfi és tojásbeadási kötelezettséget a kő­vetkező időközökben kell beadni. I. negyedévben (jan. 1—márc. 31-lg) baromfiból legalább 15 százalékot, tojásból 30 százalékot. II. negyedévben (ápr. 1—jún. 30-ig) baromfiból legalább 10 százalékot, tojásból 40 százalékot. III. negyedévben (júl. 1—szept. 30- ig) baromfiból legalább 20 száza­lékot, tojásból 20 százalékot. IV. negyedévben (okt. 1—dec. 31- ig) baromfiból legalább 55 százalé­kot, tojásból 10 százalékot. A 3 holdon aluli és a 3 holdas dol­gozó parasztok beadási kötelezettsé. güknek egy alkalommal is eleget te­hetnek soványbaromfi beadásuknak. Ez a kedvezmény azonban csak szeptember 1-ig szól. Aki tehát be­adását ezideig néni teljesíti, annak szeptember 1. után már a 60—40 százalékos sovány-kövér baromfi be­adási arányt kell betartania. A beadási kötelezettség teljesíté­sére kizárólag csak baromfit és to­jást lehet beadni. Zsírral a baromfi- beadást teljesíteni nem lehet. A beadási kötelezettség teljesíté­sére csak megfelelő minőségű egész­séges baromfit lehet beadni. A libá­nak és kacsának jól kihizottnak, legalább 4 hetes tömésünek kell len­nie, mert különben a szövetkezetek és vállalatok nem vehetik át. Az 1952. évi kötelezettség teljesí­tésére beadott csirke, tyúk, gyön­gyös, pulyka után a termelő Kilón­ként 6.90 forintot, hizott liba, hizott kacsa után kilónként 7.40 forintot, a tojás darabjáért pedig 38 filléres árat kap. Ha a termelő az állam iránti kö­telezettségét teljesítette, fennmaradó készletével szabadon rendelkezik, fe­leslegét szabadpiacon értékesítheti. A rendelet intézkedik az 1951 évi hát.rálékokról is. Az 1951. évi nap­tári évről fennmaradt hátralékokat 1952 január 31-ig minden hátralé­kosnak be kell adnia. Módot nyújt a rendelet arra, hogy az 1951. évi hátralékokat 1952. ja­nuár 15-ig mindenki beadhassa anél­kül, hogy a tanács a hátralékot fel­emelné, vagy a hátralék után kárté­rítést vetne ki. Január 15-e után azonban a hátralékosok már elesnek ettől a kedvezménytől, mert ettől az időtől kezdve a hátralékosok kötele­zettségét fel kell emelni és kártérí­tést kell rájuk kiróni. A hátralékosoknak a hátralékok beadásával egyidejűleg meg kell kezdeniük az 1952. évi első negyed­évi kötelezettség teljesítését is

Next

/
Oldalképek
Tartalom