Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
Vfeflfenap, 1952. Január hó 13. ÉSZAKMAGYARORSZÁG „ÉRDEMES TÖBBET TERMELNI - ANNÁL TÖBB 3UT A SZABADPIACRA" Selyeben még nem sokat tudnak az új begyűjtési törvényről, ismertetésére eddig csak annyi történt, hogy a tanács ki* dobol ta.ta a szövegét. Nagy János 10 hol- das középparaszt mcgis pontosan ismori már a rendeletet. Haladó gondolkodású fiatalember, lépést akar tartani a követelményekkel. — Igyekeztem mindig tájékozódni és eszerint gazdálkodni — mondja , hogv jókor eleget tehessek az állami iránti kötelességemnek. Pontosan tudja, mi az új törvény jelentősége. — Látom a szándéka.. Arra ösztönöz bennünket, dolgozó parasztokat, hogy minél többet termeliünk Valamikor az urak világában csapás volt a jó termés. Most viszont az a jó, ha mindig több és több van. Ogy kell dolgoznunk, hogy állandóan növeljük ter- méseredraényelnke.. Kell a sok nyersanyag az iparnak, az élelem a városi dolgozóknak. Azérc keli az idén többet beadni, mert tavaly óta hatalmasat fei" lődtünk. Ipari országgá váltunk és_ ennek mi, dolgozó parasztok Iájuk az első hasznát. Tőlünk, a mi falunkból is sokan menlek el az iparba dolgozni, több ellátatlanról kell gondoskodni Ugyanakkor a falu még többet kap a várostól, erősödik, gazdagodik az ötéves terv segg eege- vel Gépek könnyítik meg munkánkat, több iparcikket kapunk. A munkásosztály, a nép állama nagy segítségét már ő is élvezi. Fö’djerr t'v.k~ tor szántott, bőségesen használt műtrágyát. szorgalmasan dolgozol^ — ezert lett jó termése. Büszkén sorolja szép eredményeit. Elmondja, hogv két és fél holdon 28 mázsa búzája termett, ugyanakkora darabon az árpa 17 mázsát fizetett. Negvedhold földről 17 mázsa burgonyát takarított be. — Megfogadtam azt a tanácsol is, hogy fokozzuk takarmány ermelésünket. T-kármánytököt vetettem és fél holdon 12 kocsival lettöntudatát, liazaszerete.ét is bebizonyította Nagy János. Kenyérgabonából ötször anny t adott De. mmt amenny előírása volt Kukoricából háromszorosát, burgonyából több mint négyszereset adta be a kötelező mennyiségnek. Egészévi tojásbeadá- sát május elsejere, omiibeadásá szeptember elsejére erViílelte. Beadott egy 98 kilós borjú. is. A tejbeadással sam maradt el eddig egyszer sem. Pontosan kifizette adóját s most már csak annyi kölelezettsége van hátra, hogy a disznóölés után beadja az előír, zsírmennyisé- get. — Elég sokan vannak a faluban, akik hasonlóan jól, becsüleesen teljesítettek kötelességüket. Akadnak azonban olyanok is, akik szégyenszemre még mindig hátralékban vannak, pedig már régen lejárt beadási határidejük. Helyesnek tartja, hogy megszűnik a Oiegyes beadás, ez elősegíti, hogy egyénévé legyen a közteherviselés. — Az új begyűjtési törvényből látom, hogy érdemes .öbbet termelni, mert több terményből könnyebb a beadást teljesíteni és több jut a szabadpiacra Igyekeztem eddig is, de most mégjobban törekszem, hogy a termés. növeljem. Többször tegok kapa ni nem kések vele, mint ahogy az idén törtint, aminek az lett a vége, hogy gyenge Int a kukoricatermésem. Egy alkalommal néhány éve ekekapáztam a kukoricát, amikor virágzó t. Csodá kezva láttam. hogy sz ekekapázott rész sokkal nagyobb termést adott. Később jöttem rá- hogy akaratlanul is pótbeporzás, végeztem. Azóta olvastam már róla, milyen szép eredményeket lehet ezzel a módszerrel elírni. Már elhatároztam, hogy az idén alkalmazni is fogom. Kipróbálom a négyzetes ve.est is De nem csak szántóföldi termelését, a latal omanyat is fetleszíem akarta ,ji.kákái akar tartani és még egy tehenet vásárol. Érdemes lesz, már kiszámította. — Vol. a faluban a múlt évben egy helytelen, egészségtelen irányzat, — fűzi hozzá. — Azok, akik nem szeretnek az állatokkal vesződni, egyá talán nem törekedtek arra, hogy több tehenet tar sanak. Míg inkább eladták, ha több volt Most már a tejbeadás nemcsak az állatok száma, han m a fölJterüle nagysága után igazodik és emellett, minél több a fejőstehén, annál kevesebb egyre-egyre a tej- beadás. — étdekévé vált minden dolgozó parasztnak tehénállománya szaporítása. Most 80 darab tyúkja van, ezentúl még több baromfi fog tartani, hogy minél több tojást és baromfit vihessen piacra. — Kell a pénz nagyon, — mondja mosolyogva — fiatal házasok vagyunk, most rendezkedünk be. Ruha, cipő kell, az asszony gyereket vár, a nyáron építeni szeretnénk. Egyénileg mi ezt akarjuk -lémi a termelés növe'ésével. A község még öbbet szeretne Az a fe'-főbb vágyunk hogy bevezessék a faluba a villanyt, legyen artézi kuttink és kövezett utunk. Ezt csak úgy kaphatjuk meg, ha mi is többet adunk az ál'amnak, jobban segítjük az ötéves terv megvalósítása . Fárad sípra nem nézünk, megfogadtam a több termés érdekében, hogy ha kell, ötször is kapálunk. Annál szívesebben tesszük, mert tudjuk, hogy az á lam már igen sokat adott nekünk és a jövőben még többe fog adni. Legnagyobb kincsünket, a békét is azzal Trízziik legjobban, ha jól dolgozunk és n-etesszük. amit b-zánk vár tőlünk. A fiatal Nagy János öntudatos szavai dolgozó parasztjaink legjobbjainak álláspontját fejezi ki. ZSITVAY IMRE Sürgős és erélyes vizsgálatot a diósgyőri nyugati erőműnél ! Az ö'éves terv sikeres végrehajtásában a diósgyőri nyugati erőműre is nagy feladatok hárulnak. Ennek az erőműnek kell ellátnia árammal a diósgyőri gyárak több üzemét, ezenkívül ad áramot Miskolcnak, dolgozik az országos hálózatba is. .• Az új tervév jóval nagyobb feladatok elé állítja az erőmű dolgozóit is. Megtisztelő és felelősségteljes feladatuknak azonban csak akkor fognak sikerrel eleget tenni, ha a tavalyi hibákból okulva végzik munkájukat Az erőmű munkájában jelenleg sok igen komoly hiba van. Az erőműnek sokkal többet kellene és tudna is — termelni, mint ma. A fel- szabadulás óta az üzemben a műszaki feltó elek igen nagy mértékben megjavultak. Három új — az előbbiekhez képest nagyobb teljesítményű — kazánt kaptak, így majdnem kétszeresére nőtt az üzem kapacitása. Ennek ebenere jelenleg meg a felszabadulás elŐÁti termelést sem éri el az üzem . • •! Ennek egyik legfőbb oka, hogy súlyosan elhanyagolták a kazánok karbantartását. A dolgozók többször szóvátették már ezt a tűrhetetlen állapotot, sürgették a kérdés megoldását, lényeges intézkedés azonban még mindig nem történt. A súlyos lemaradás mellett ez nagy anya gpocsékolással is jár. Az elhanyagolt rossz kazán is mindenkor elfogyasztja 3 szükséges szénmennyiséget, vagy^még annál többet is, a megfelelő gőzt mégsem termeli meg. Nem fordítanak gondot a technológiai fegyelem betartására sem. Az előírások szer in', kétóránkint kellene salakolni. Sok esetben azonban egy-egy műszak alatt legfeljebb egyszer kerül erre sor, A salak bennmarad a kazánban, rongálódik a kazán, elégnek a rostok és a kazánberendezés, mindezek korlátozzák az üzem termelését. Mikor azután bekövetkezik a baj, akkor kapkodó munkával igyekeznek helyreütni a hibát. Ez az egészség eién „munkarend” súlyo-s következményekkel jár. Az ilyen hiba miatt először le kell hűteni a kemencét, ki kell cserélni az elégett rostokat. Amikor ez megvain, a kazán felfü ése hat ó’ába kerül. A lehűtés, a ro^tcsere és egyéb munka, valamint az újrafelfütés összesen 24 órát igényel. Egy-egy ilyen kiesés miatt annyival termelnek kevesebb áramot, amennyi Miskolc egész közvilágításának egv órai áramszükségletét fedezné. Decemberben négy ilyen eset fordult elő ...! De még csak nem is ennyi a kár Kárbavész a sok munkaóra. Ezenfelü1 egv-egv rost ára 5—600 forint. Decemberben hét rostot cseréltek, ami kerek számot véve 4000 forint. Tehát mindez nemcsak a termelésben jelent csökkenés*. növel* az önkölt-értet Is. Mindezt el lehetne kerülni, ha terv- «aerö lenne a karbantartás, emellett biztosítanák a szükséges számú salakos kocsit. Ami ezen a téren tapasztalható — felháborító- Alapos és erélyes vizsgálatnak kell kiderítenie, nem az ellenség keze van-e amögött. hogy a salakkocsi- ellátásban olyan sok hiba, zavar, fennakadás van. . Nem szabad elnézó'nek, __ engedékenynek lenni ,a hibák elkövetőivel szemben, hiszen emiatt rengeteg károsodás éri az üzemet, az üzem dolgozóit, végső fokon egész népgazdaságunkat, A felszabadulás előtt 50—60 jól karbantartott salakkocsi állt az üzem rendelkezésére. Most — bár a kapacitás jóval megnőtt — nagy mértékben csökkent a kocsipark. Érthetetlen az is, hogy amíg azelőtt egy mozdony 20—25 kocsit is elvitt, most különböző „szolgálati szabályokra’“ és egyebekre hivatkozva, 18 kocsinál többet nem hajlandók huzatni. Nőtt a koesiforduló is, ami szintén késlelteti a salaklehúzást. Emiatt naponta 30—40 kocsival kell ideiglenes helyre ki- dönteni nehéz, fáradtságos munkával a salako'. Ezen lehetne segíteni, ha telje sen kihasználnák a mozdony és a kocsipark kapacitását, ha tervszerűbbé tennék a munkát, csökkentenék a kocsiforduló idejét s ami a munka megjavításának alapfeltétele: nem hunynának szemet a nagyfokú felelő fenségek és hibák sorozata felett. Az erőmű öntudatos dolgozóiban minden igyekezet megvan a jobb munkára — hiszen állandóan sürgetik a szükséges intézkedéseket, vállalják még a nagyobb fáradságot igénylő kocsidöntöge rést is abban a reményben, hogy ez csak átmeneti nehézség. A baj ott van, hogy zek az állapotok nem mai keletűek. Az illetékes gyári vezetők is mindenki ismerik, csak éppen „elfelejtenek" intézkedni. A dolgozók többször javasolták már azt is, hogy a szénhullás elkerülésére szereljék fel a kazánokra- a Gyarmati-féle visszahívó készüléket. Felszerelését mind a mai napig elmulasztották, emiatt naponta 36 mázsa szén vész k^rba, amit a sakkhányóra visznek. Később ennek a szénnek már csak 40 százaléka használható s ezenfelül visszaszállítása újra sok munkát, időkiesést, termeléscsökkenést idéz elő, Ezekből a hibákból ered az is, hogy meglazult a munkafegyelem, nagy a munkaerővándorlás. Igazolatlan mulasztás miatt például decemberben 552 munkaóra ese'it ki a termelésből. A legsürgősebb intézkedésre van szükség! A Nagyüzemi Pártbizottság elsőrendű feladata, hogy a nyugati erőműben tapasztatható helyze'et a legsürgősebben és a legalaposabban kivizsgálják, megnézzék. kiket terhel a felelősség amiatt, hogy ez a nagyfontosságú üzem jóval kapacitásán alul termel. T. F, Levelezőink írtak — a hivatalo« «zervek intézkedtek Igen őrültöm, annak, amikor az Eszabmagyarország „Villám“ rovatában olvastam levelemet. Még nagyobb öröm ért amikor a db\ megjelenése után néhány nap múlva már orvosolták is panaszunkat, Abaújvár község megbapta a mozit, Nagy övöm ez a község dolgozó parasztságának, hiszen mos' már állandó mozink lesz, amit már Olyan régen vá,rtunk. IS-án, vasárnap tartják „z áj moziban az első előadást, a „Teljes gőzzel“ cimü magyar filmet mutatják be Községünk dolgozó parasztsága igen nagy érdeklődéssel vár. ja a3 alsó előadást ■TUEAS7 ISTVÁN Abaúivár. vb, titkár. ■» Az Eszabmagyarország január 5-i számában egy olvasó levelében szővá- lelle: miéri nem állítják helyre a sajővárkonyi állomásnál a sorompót A lap megállapításával kapcsolalban közöljük, hogy az intézkedés ineglörlént s a sorompói január 6.án ismét üzembe helyezték. A késedelem oka anyaghiány volt. DR. ANDAVARI FERENC MÁV igazgató HYEREMÉHY TAKiRfKlETÉT-XOllYVBt SGRSO'iSa 1952. január 19-én, szombaton délután 3 órakor Budapesten az Országos Takarékpénztár helyiségében. Sorsolásra kerülnek az 1951. február 1-től kezdődően 1951. december 31-ig bezárólag váltott és a sorsolás napján Is betétet tartalmazó betétkönyvek. A sorsolás nyilvános! A legrövidebb időn belül hozzuk be megyénk lemaradását az országos begyűjtési versenyben! Rákosi elvtárs november 30-i beszéde óta rendkívül nagymértékű javulás tapasztalható közeliá- tásunk valamennyi területén. Megszüntettük a jegyrendszert, biztosítottuk a szabadpiaci értékesítés jogát, ezzel az intézkedéssel újabb csapást mértünk a spekulációra, elejét vettük a további spekulációs lehetőségeknek. Ezt a döntő változást nagyrészben dolgozó parasztságunk jó begyűjtési tervteljesítése tette lehetővé. Megyénkben is sokezer olyan becsületes dolgozó paraszt van, akik magasan túlteljesítették az állam iránti beadási kötelezettségüket, de még mindig vannak — nem Is kis számban — hátralékosok, akik miatt megyénk lemaradt az országos versenyben. Községi tanácsaink elsőrendű feladata, hogy maradéktalanul érvényt szerezzenek az állami fegye. lemnek. A törvény előírásainak megfelelően vonják felelősségre azokat, akik elmulasztották a beállás teljesítését. A tanácsok munkájában még mindig mutatkozó liberalizmusra, opportunizmusra mutatnak a jelenlegi — távolról sem kielégítő — megyei eredmények. Baromfiból 77.1, tojásból 79.3, kukoricából 82.7 százalékra teljesítettük évi tervünket. Ugyanígy lemaradás tapasztalható a tejbeadásnál Is, decemberi tervünket mindössze 66.37 százalékra teljesítettük. Súlyos lemaradás ez. Komoly mennyiségű mezőgazdasági termékkel maradt adósa megyénk népgazdaságunknak. Vannak egyes járások, ahol tűrhetetlen módon elhanyagolják a begyűjtést. Példa erre a sárospataki járás, amely kukoricából 72 százalékkal, tojásból 64.3 százalékkal utolsó heiyen áll a járások versenyében. Vannak járások, amelyek a kenyérgabona begyűjtés idején szép eredményeket értek el, viszont elhanyagolták az őszi kapások, a baromfi, a tojás és az élőállat begyűjtését. A ricset járás csak 55.9 százalékra teljesítette baromfibeadási tervét. Az ózdi járás, amely a globális tervteljesitésben a járások Közötti versenyben második helyen áll, élőállatbegyüjtési tervét mindössze 27.9 százalékban teljesítette. Ezekben a járásukoan a községi tanácsok érezzék át, milyen felelősség terheli őket a lemaradás miatt. Legsürgősebb tenniva.ójuk, hogy „naprakész* állapotba hozzák a nyilvántartási lapokat, készítsenek névszerinti pontos kimutatást i multévi hátralékokról. A népnevelők szívós felvilágosító munkával magyarázzák meg minden hátralékosnak, hogy a begyűjtési tervet kivétel nélkül mindenkinek részleteiben is teljesítenie kell. A hanyagokkal és a mulasztókkal szemben keményen kell eljárni. Gondoskodni kell — ahol még nem történt '»cg — a kártérítések azonnali kivetéséről s so- ronkívilii behajtásáról. JEl kell érni, hogy a legrövidebb időn belül kivétel nélkül minden hátralékos teljesítse tartozását! Tovább kell szorgalmazni az élőállat, a sertés- és a zsírbegyüj- tést. Példát mutat ezen a téren a ricsei járás, amely hizottsertés beadási tervét 108.8 százalékra teljesítette. Számos község van megyénkben, amely szintén magasan túlteljesítette előirányzatát. Tor. nyosnémeti 245, Ároktő 130 százalékban tett már eleget sertés- beadási kötelezettségének. A vágómarha beadásban 200 százalékos eredménnyel legjobban Zsujta tűnt ki. Ernőd 185 százalékra, Mezöcsát 144.5 százalékra teljesítette vágómarha-beadási tervét. Ezeknek a községeknek eredményei azt igazolják. hogy ahol a községi tanácsok jó munkát végeznek, ott meg is van az eredmény. A járások között ezen a téren a leggyengébb munkát az ózdi, a szerencsi és az abaujszántói végzi. Tanácsaink mozgósítsanak min., den erőt a begyűjtési terv minden részletében való maradéktalan teljesítésére, hogy lemaradásunkat a legrövidebb időn belül behozzuk! A begyűjtési miniszter rendelete az 1952. évi baromfi- és tojásbegyüjtésről A begyűjtési miniszter az 1952. évi 2. számú, az állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet kiegészí. tő részeként rendeletet adott ki az 1952. évi állami baromfi és tojásbegyüjtésről. A rendelet január 1-én lépett hatályba és az év végéig, december 31-ig szabja meg a beadási kötelezettség mértékét. A begyűjtési kötelezettség alapja a termelő gazdasághoz tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes, fel nem szorzott területe. A földadó alá nem eső területek és a 800 négyszögölnél kisebb terület után beadási kötelezettséget nem kell teljesíteni. A 800 négyszög, ölnél nagyobb területrészeket egész holdnak kell számítani. Az egész holdon felüli 800 négyszögölnél kisebb területrész után fél holdra eső beadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tsz-ek, vagy ni. típusú tszcs-k, a közös művelés alatt álló földjük után holdanként két kiló baromfit és 22 darab tojást, az 1951 augusztus 1 . után alakult in. tipusú tszcs-knek pedig holdanként 1.50 kilo baromfit és tíz darab tojást kell beadniok. Azok a tsz-ek, vagy in. típusú tszcs-k. amelyeknek közös baromfi- állományuk nincsen, a községi, városi, vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottságától 1952 július hó 1-ig beadási kötelezettségük teljesítésére halasztást kaphatnak. A halasztást a tszcs-knek kémiök kell. Azok a tsz-k, vagy m. típusú tszcs-k, amelyek .tavaly az állami gazdaságoktól naposcsibét kaptak, a beadás teljesítésére halasztást nem kaphatnak. A tsz-k, illetve Hl típusú tszcs-k tagjainak háztáji gazdasága után, ha az a 800 négyszögölet eléri, 2.20 kilo baromfit és 30 darab tojást kell beadniok. Az I—n. tlpu.su tszcs- tagok a közös művelésbe bevitt föld. terület után is beadásukat egyénileg teljesítik és holdanként 2.30 kilo baromfit és 35 tojást adnak be. Az egyéni művelésben meghagyott föld után kötelezettségük azonos az egyéni termelőkével, vagyis holdanként 2.40 kilo baromfit és 40 darab tojást kell beadniok. A baromfibeadási kötelezettség 40 százalékát kövérbaromfiban (hizott liba és kacsa), 60 százalékát pedig soványbaromflbar. (csirke, tyuk, gyöngyös, pulyka) kell teljesíteni. Az egész évre kivetett baromfi és tojásbeadási kötelezettséget a kővetkező időközökben kell beadni. I. negyedévben (jan. 1—márc. 31-lg) baromfiból legalább 15 százalékot, tojásból 30 százalékot. II. negyedévben (ápr. 1—jún. 30-ig) baromfiból legalább 10 százalékot, tojásból 40 százalékot. III. negyedévben (júl. 1—szept. 30- ig) baromfiból legalább 20 százalékot, tojásból 20 százalékot. IV. negyedévben (okt. 1—dec. 31- ig) baromfiból legalább 55 százalékot, tojásból 10 százalékot. A 3 holdon aluli és a 3 holdas dolgozó parasztok beadási kötelezettsé. güknek egy alkalommal is eleget tehetnek soványbaromfi beadásuknak. Ez a kedvezmény azonban csak szeptember 1-ig szól. Aki tehát beadását ezideig néni teljesíti, annak szeptember 1. után már a 60—40 százalékos sovány-kövér baromfi beadási arányt kell betartania. A beadási kötelezettség teljesítésére kizárólag csak baromfit és tojást lehet beadni. Zsírral a baromfi- beadást teljesíteni nem lehet. A beadási kötelezettség teljesítésére csak megfelelő minőségű egészséges baromfit lehet beadni. A libának és kacsának jól kihizottnak, legalább 4 hetes tömésünek kell lennie, mert különben a szövetkezetek és vállalatok nem vehetik át. Az 1952. évi kötelezettség teljesítésére beadott csirke, tyúk, gyöngyös, pulyka után a termelő Kilónként 6.90 forintot, hizott liba, hizott kacsa után kilónként 7.40 forintot, a tojás darabjáért pedig 38 filléres árat kap. Ha a termelő az állam iránti kötelezettségét teljesítette, fennmaradó készletével szabadon rendelkezik, feleslegét szabadpiacon értékesítheti. A rendelet intézkedik az 1951 évi hát.rálékokról is. Az 1951. évi naptári évről fennmaradt hátralékokat 1952 január 31-ig minden hátralékosnak be kell adnia. Módot nyújt a rendelet arra, hogy az 1951. évi hátralékokat 1952. január 15-ig mindenki beadhassa anélkül, hogy a tanács a hátralékot felemelné, vagy a hátralék után kártérítést vetne ki. Január 15-e után azonban a hátralékosok már elesnek ettől a kedvezménytől, mert ettől az időtől kezdve a hátralékosok kötelezettségét fel kell emelni és kártérítést kell rájuk kiróni. A hátralékosoknak a hátralékok beadásával egyidejűleg meg kell kezdeniük az 1952. évi első negyedévi kötelezettség teljesítését is
