Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

Vasárnap, 1052. Január hó 6. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Értékes felajánlások és javaslatok megyénk bányaüzemeinek termelési értekezletein Megyénk ütemeiben — főként a bá­nyákban — megkezdődtek a termelési ér­tekezletek. Ezeknek a termelési értekezle­teknek különösen nagy jelentősége van, nagy mértékben hozzá kell járulniok az 1952-es tervév sikeres megindításához, mozgósítaniok kell. a terv túlteljesítésére. A termelési értekezletek lehetőséget nyúj­tanak alihoz, hogy a dolgozók bírálja­nak, javaslatokat tegyenek, . feltárják a hibákat és hiányosságokat azért, hogy már most, a terv indulásánál kijavítsák ezeket. Az eddig megtartott termelési értekez­letek többé-kevésbé megfeleltek ezeknek a feladatoknak, helyesen és jól tárgyalták meg a problémákat. Jól megszervezték a termelési értekez­letet a sa'ókazal bányaüzemben jól is sikerült az értekezlet. A párttitkár és az üzemvezető bányajárások alsalma- val személyesen is megbeszélték a dolgo­zókkal az értekezlet jelentőségét, _ felhív­ták őket, feltétlenül vegyenek részt a fontos megbeszélésen, készítsék el felszó­lalásukat, javaslatukat. A ^beszámoló — amelyet az üzemvezető tartott — helye­sen konkréten foglalkozott kii'önöskepen a munkafegvelem kérdésével. Csupán az volt a h ha. hogy az első negyed­évi terv felbontását nem ismertette eléggé. Az értekezleten értékes felajánlások, munkavállalások történtek. Bírálták a ve­zetés, általában az üzem munkáját és jó javaslatokat terjesztettek elő. Bánóczki elvtárs javasolta, hogy a front közelé­ben több zsompot készítsenek, hogy » fronton összegyűlendő vizet könnyebben és jobban levezethessék. Boros elvtárs ar­ról beszélt, lio^y a frontfejtésre legutóbb használhatatlan fúrót küldtek. Hiba az is, hogy a csákányok hegye 2—3^ cm. hosszúságban letörik. Sürgős vizsgalatot követelt. Szűcs B ':1a frontmester az 5-ös és 6-os számú csepatnt hív'a versenyre azz l, hogy er évi els" negyedévi ter­vüket 10 száz. léli' al tútdj-.ít-fk. A versenykihívást az 5-ös es a 6-os csa­pat elfogadta. A rudo fte’epi bányaüzem termelési értekezletének legfőbb hiányos­sága az volt, hogy a beszámoló nem volt alapos elmé­lyült, így nem ad 11 ha>é\ov.\ se-,it- s ‘get a felszáll 'sokhoz A beszámo ! > ^gy által 'n nem foglakozott a - Rode - és Deák-mozgalommal. nem ismeretté jeentősé rét, fontos ágát A hozzászólók közül sokan vállalásokat tettek. Tóth Bertalan 14 tagú brigádba nevében vállalta, bogv negyedévi tervü­ket 110 száza’ékra teljesítik. Ehhez a műszaki vezetőktől hathatós segítséget, támogatást kért. Vállalásukban benne van az is, hogy a bligádba i nem lesz igazolatlan műszakmulasztó. Versenyre hívta ’ 3-as bánya valameny- nyi brigádját. Az I Tért elepi bányaüzem termel esi értekezletén a dolgozók igen nagy figye’emmel kísérték az előadást, a neszámolót, amely konkréten foglalkozott a múlt év eredményeivel és hiányosságai' val, részletesen tárgyalta az 1952'es terv- év feladataival kapcsolatos problémákat. A felszólalások is előbbre vitték az érte' VezJpf munkáját. Fát. an hí és értékes Jánosiato­kat tettek. Loy Árpiid elvtárs, az 900 csillés mozgalom elindítóid, csa* pata nevében az első negyedévi terv túlteljesítésére tett vállalást azzal, hogv egész évi versenyre hívta a szuhakállói üzem frontosa hatót. Viszióczki János kifogásolta, bogy a fát és n síneket az előváiásra nem kapták meg időben, ami napi 2-^-3 csille szén kiesését okozza Zelena István arra tett ígéretet, hogv a knplik javítását úgy fogja végezni, hogy negvban elősegítse a szállítást. TVrziónvi József azt kérte, bogy a rakodó előtti vasúti sint sürgősen javítsák meg. mert annyira lesüllyedt, bogv alig lehet használni. Használlak lel a szere! tapa$zala'o’'8l a szík'aasz’a’ „!p$ág“-t$zcs lap! áÉlienyészlés mkái«k jav-és re! „ ... intenzív, belterjes állat­tartás nélkül nincsen belterjes mezőgazdaság. És minél hama- rai).) szárao.jak lel az elvtárpak az állattartás terén az eünara- dást, annál gyorsabban fognak fejlődni“'. (Rákosi elvű»,ónak a termelőszövet­kezetek és gépállomások élenjáró dolgozói tanácskozásán mondott be­szédéből.) Putnokon a mezőgazdasági osztályon az elv-társak nagy elismeréssel Beszélnek a széki pusztai „Igazság“' termelőcsoport munkájáról, — A járás egyik legerősebb csoportja, — mondják — különösen szép eredmé­nyeké:, étiek el az áll t tenyésztés terén. Szírvasmarhaállományuk erőteljesen nö­vekszik, tejtermelésük emelkedik. Bősége­sen gondoskodtak télire a takarmányról. Élvégez ék a silózást, amit annál köny- nyebben tehettek, mert másodveléseik is gazdag termést hoztak. Csakugyan vannak a csoportnak ki­emelkedő eredményei. Ugyanakkor azon­ban vannak munkájuknak hiányosságai is, mégpedig olyan természetűek, amelyek arra mutatnak, hogy a mezőgazdasági osztály nem segíti kellően a csoporl mun­káját. Vegyük sorra az eredményeket és a hiányosságokat — Ez évre állatállományunk szépen felfejlődött, — beszéli Husonyicza József elviárs, az állat enyésztési brigád veze­tője. Nyolc fejőstehenünk, 1 bikánk, 13 növendéküszőnk és 6 borjúnk van már. Sertésállományunk • 19 anyakocából, 56 süldőmalacból és^l kanból áll. Ezenkívül van 360 birkánk, 8 lovunk és két csi­kónk. Mo9t épül egy 600 juhra mérete­zett hodály. Elkészül: 500 állatra a ba- romfiól Gondoskodtunk a takarmány- alapról is. Van 32 hold rétünk. 29 hold legelőnk és 40 holdon termeszre Hűnk ta­karmányt. Árpát, zabot és kukoricát 50 holdról takarítottunk he. Másodvetésünk területe a mull évben 17 és fél hold volt. Igen jól sikerii't a tarlórépánk, amelyből egy holdon 120 métermázsa termett. Ugyanilyen eredményt értünk el a takar­mányrépa-termelésben is. Tekintélyes mennyiségű takarmánnyal rendelkezik “ehát a csoport. A 150 köb­méter si’ótakarmányon kívül 200 mázsa rétiszénájuk és .250 mázsa szálast-akarmá- nyuk van. Ez a mennyiség bőségesen ele­gendő lenne májusig, ha nem volna vele •— hiba,. Márpedig van. Réliszénájuk és vetet! takarmányuk minősége nem ki­elégítő. — Olyan nagy volt a munkaerőhiány a szénabe akarilás idején, hogy megkés­tünk a dologgal és nem a legjobb minő­ségű term»st takarhattuk be, — ismeri el a bri-ádvezető elviárs. A munkaerőhiány legfőbb oka a mun­kaié -v '--m meelazulása volt. — Mo-t a naT>ol-t>an Rákosi elvűre fitmutMása a termelőcsoporlok és srép- álloo'ásn.k küldöttei orezávos értekezlet''- nek határoza'a nyomán kezdtünk csak hozzá ahhoz, how rendel teremtsünk K;- zártok azok-vt. r»V:V nem vettek réczt rend­szeresen „ mnnkátian. A c'onorl té'száma ilyen módon 10 tseeal csökkent de má­fytyavrrTvrJa.1»* őre onoeeJ' cí fodrom*5? V*»tj fn * r két Új helé-nnnk. TTev akarimk dől r-r.-rn'i, hogv — amint ftákeci el r*árs mondetta -— eredménveínkkel teaviik vonzóvá ter- melőesonortiinkat. Sokkal nagyobb köriíl- Eékin léssel kell gazdálkodnunk, növel­nünk kell a terméshozamo:, hogy a tag­ságnak is, az országnak is minél több iüssön Ugyancsak keményen meg kell fogniuk a dolog vég'i, hogy a célt elérjék. Első­sorban javítaniok kell a népnevelő, fel- világosító munkál, emeln ök kell a tagság szakmai tudásának színvonala:. Az idén az volt a helyzet, hogy a jöve­delemeloszláskor alig jutót: valami kész­pénz a tagoknak; mert felszed gtli k már évközben • előlegképpen.- Van olyan, aki 4000 forintot is felvett és most duz­zog, hogy az évvégi elszáfholáskor nem ju ott neki készpénz. Elfel jtik az ilye­nek, hogy egyrészt már sok pénzt kap­tak, másrészt természetbeni részesedésük mértéke is jóval meghaladja egyéni sriik- ségleiüket, úgy hogy bőven jut abból piacra is, kerül pénz belőle. Persze, sokan csak most látják, hogy jobb lelt volna Vközben Ius álkódás helyett szorgosan dolgozni, mer! akkor a csoport is, ók maguk is jobban jártak volna. A csoport jövedelmének növelése érde­kében nagyobb gondot kell ford’teniok az állatállomány fejlesztésére,. hozamának emelésére. Ra j a kell lenniök. hogy to- váhb növeljék a tejhozamot. De ennek élőiéit-'t~]ei vannak. Előfeltétele min- deneke’őll az, hogy az 5 tagú állat- tenyész ő brigád tagjai! gondos szakmai ok’-atá'-ban részesítsék. Komoly hiányos­ság van ezen a téren. Csontos elvtárs, a tehenész, a mull évben csupán egyhetes lakarmánvos iskolán ve:t részt, de most nem akarják elengedni tanfolyamra azzal az indokolással, hogy ,,nincs, aki helyet­tesítse". Láthatták pedig, hogy érdemes volt Csontos elvtársa' lanfolvamra küldeni A ■ob»nészet átlagát a II Pártkongresszus lisztoVlére !<* t vállalás eredményeképpen 50 literről 75 literre emelte. 'v.— Egyszerű feladat volt, — szerénvke- dik Csontos elvtárs. — Csak annyi: tet­tem, hogy pont"sehhsn etettem és ita-t- l’m. feilem az álla-’o-kat. Rendet, tisztaságot teremtett az istálló­ban. íl'nndóan az állatok körül volt: ípv érte el, hogv egy-egy tehén tejhozamát átlagosan 9 kg-ra emelte. Van azonban 140 iskolaigazgató részvételével szom­baton reggel kezdődött meg az igazgatók ’■«■.kólájának új. háromhónapos tanfolyama. Darvas József közoktatásügyi miniszter megnyitóbeszédében felhívta a tanfolyam A minisztérium jelentése szerint Borsod a gabonabegyüjtési verseny­ben a 9., a kukoricabegyüjtésben a 17., a baromíibegyüjtésben a lema_ radt megyék között szerepel. A minisztérium az ózdi, a mező- csáti, az edelényi, a putnoki járáso­kat felszabadította a kukorieaforga- lom korlátozása alól, a kukoricát szabadpiacon értékesíthetik ezeknek a járásoknak területén azok a terme­lőit, akik eleget tettek kukorica- beadási kötelezettségüknek. A közlemény hangsúlyozza: a ta­nácsoknak nagyobb gondot kell for­dítaniuk a baromfibegyüjtésre, a hátralékosokkal szemben alkalmaz­olyrn tehene is. amelyik 11.7 kg.tejet ad, ami napi 15—16 liter tejnek felel meg. Olyan szép siker ez, amelyre joggal büszkék .lehetnek a csoport tagjai. Bizta­tást keltene jelentenie arra, hogy a tej- hozamot még tovább is emeljék, amire megvan a lehetőség. Ehhez az keil, hogy Csontos elvtárs megismerje a szovjet te­henészet kiváló tapasztalatait. Komoly trba. hogy nem ismeri. A teheneket na- nonta csak kétszer feji és azt erősítgeti hogy „náluk nem lehet bevezetni a há­romszori feiést, mert nincsen elég takar —ínyük". Nincs igaza, éppen elég takar­mánya van a csoportnak, csakhogy nem szabad bizonytalan kod nia amiatt ho?- melyik az elöhbreva’ó: a közös állatát! mány szükségletének a biztosítása, vág- ■ háztáji gazdaság ellátása? Ilyen hibákat pzöI, ha a Csoport ta£’a' nem fejlesztik szaktudásukat, nem veszik át a felbecsülhetetlen érték* szovjet tapasztalatokat. A hiba alapja hogy a csoport egyetlen tagja sem ol­vassa a sajtót, nincs módja értesülni azokról az eredményekről, amelyeket a megye többi termelőszövetkezeti csoport­jai érnek el. Semmit nem tudnak például arról a nagyjelentőségű állattenyésztési tapasztalatcsere értekezletről, amelyet a megye termelőszövetkezeti csoportjai ren­deztek a múlt év utolsó napjaiban. Pe­dig ezekben a cikkekben arról is olvas­hattak volna, hogy Ernődön a tszcs te­henészetében 20 literes az átlag ... A felelősség mindenekelőtt az üzemi pártszervezetet terheli a hiányosságokért, de nagy mulasztást követett cl a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, ahol nem figve'tek fel a káros jelenségre. Ki keli küszöbölni a hibákat, a széki­pusztai termelőcsoportnak a szovjet ta­pasztalatok felhasználásával meg kell ja­vítania munkáiét, emelni kell a gazda­ság iövedelmezőségct. Csak ígv tudják vonzóvá tenni a nagvüzemi gazdálkodást az eevénileg dolgozó parasztok előtt. ígv tudják megerősíteni csoportjukat, felszá­molni a munkaerőhiányt és növelni a esonort jövedelmét, több termékkel gaz­dagítani csoportjukat, népgazdaságunkat. ZSÍTVAT IMRE Darvas József nyito+fa me<j az igazgatók iskoiáiát hallgatóinak f-'gyelmét, homy ipj-ekozze­Javífsuk meg megyénlt helyezését az országos begyűjtési versenyben n-'ti n sazdPff szxvjet tapasztalánm step- y ndné' “óbban elsajátítani a szer'alis ta psdaerósria elméleti és gyakorlati S>8 vetelményeil. ni, kelj a kártérítések kivetését és behajtását. Sürgősen fel kell szánvd- niok tanácsainknak és begyűjtő szer­veinknek az állatbegyüjtés terén ta­pasztalható visszaesést. A nyilván­tartásokat naprakész állapotba kell hozni, hogy ellenőrizhessék a terme­lők élőállatbeadási kötelezettségének határidőre való teljesítését és a hát­ralékosokkal szemben alkalmazhas­sák a kártérítések kivetését, amit több helyütt jelenleg elhanyagolnak. A zsírbegyüjtéssel kapcsolatosan ki­emelt a közlemény: tanácsalnknok még fokozottabb gonddal kell ellen- Orizhiök, hogy a vágástól számított három napon belül eleget tegyenek a zsírbeadási kötelezettségnek. MILLIÓK TANULNAK A BOLSEVIK PÁRT és a szó tv ^ jet kormány határozata értelmé­ben a \olhozfdivatban 1950 o\tóber 1-én megindultal{ a \oikozparasztok há­roméves tanfolyamai. Ezerben a tanfo­lyamaidon mintegy 4 millió ember ta­nul anél\üí. hogy \c-zben a termelő műnkből ^ifjapcjolúdna. A földművelés és az állattenyésztés alapism retet ma már nemcsak a J^ol- hotvezetik, hanem minden kolhozpa­raszt sz'mára nél'ülözhetetlenek- Ez azt jelenti, hogy a szöv et mezőgazda­ság dolgozó 'dk k 'trlrsságe a re> dsze rés ta ul s és általános művcltsigük m s:ak tudásuk fe-l-sztése. 1950 r\:ób r l tol ''ezd-:e új rend- sert vezettek be a \olhozfagolt tömeg­oktatásában. Az új oktatási terv every, ként 200 órát ölel fel. Az órák felét gyakorlati foglalkozásokra fordítják. A hároméves tanfolyamok első oktatási évében a k°l‘l(JZparasztok a löldműveiéf technikai alapismereteit sa­játítják el A következő oktatási évben szerzett, ismeretek egy egy növényfajta magasabb termelési eredményeinek eh ’.résére, illetőleg az állattenyésztési ágakban magasabb hozam elérésére nyújt kellő szakismeietet. A harmadik V e.v’gz se útin a hallgatók komoly szaktud :ssal rendelkeznek a mezőgaz­daság egy-egy ágában, a szántó öldi m-a kon-A.akerié zet. a gyűr mö cstermesztés. vagy az állattenyésztés terén. Meaé-\eztek az iskolához a kirovi mezőg zdasági intézet mellett mű­ködő kolhozegyetem hallgatót. A távolkeleti nanáj nők is szorgalmasan készítik feladataikat. A KOLHOZ RÁDIÓÁLLOMÁSA A villamosítás egyre nagyobb tért hódit a kolhozok életében. A Szovjet­unió számos kolhoza épít saját erejéből erőművet Nemrégiben avatták fel a Sztav ropol-vidék Novaja Gyerevnya kolhoz-falujának 250 kdowatlos vízierőművét. Az új erőmű lehetővé teszi, hogy minden \olhoztag lakásába bevezessék a villanyt es a rádiót. Képünk a kolhoz rádiód.lomását mutatja be. Egyre terebélyesedik a Roder-mozgalom a vasutas-sztahánovisták körében A MÁV Miskolci Igazgatósága valamennyi szakszolgálatának szta­hanovistái egymásután csatlakoznak líó'der Béla sztahanovista mozgal­mához, magukévá téve kezdeménye­zését, hogy munkamódszerátadással segítsék 100 százalékon alul telje­sítő munkástársaikat. Az ö-miskolci osztálymérnökségen Papp László sztahanovista vállalta, hogy a gyengébb teljesítményű Bá rány brigád tagjait munkamódszer1 átadással segíti teljesítményük fo­kozásában. Csibrik József sztahánovlsta pá­lyafenntartási élőmunkán vállalta, hogy Godó Józsefet és Farkas Ist­vánt patronálja. A vontatási szolgálat sztahánovis. tál közül Varga József munkamód­szerátadással kívánja segíteni Mé­száros Jánost, Zelenka Jánost, Ju­hász Istvánt és Varga Tibort hogy teljesítményüket 100 százalék fölé emeljék. A forgalmi szolgálat dolgozói kö­zül Szabón Sándor, Hamvas Ernő, Kuszkai Sándor és Kiss Károly sztahánovisták vállalták, hogy mun­katársaik közül nem lesz egy sem, aki 100 százalékon alul teljesíti nor­máját. Csatlakoztak a Rőder-mozgalom- hoz a kereskedelmi, a távközlő és a biztosító berendezés szakszolgálat sztahanovistái Is. KOZMA ZOLTÁN intéző >IAV miskolci Igazgatóság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom