Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

Kedd, 195?. Január 29. ÉSZAKMAGYARORSZÁG r O jMLegkezdik a gyapot termesztését a mezőkövesdi határban Sokai hallottunk ai utóbbi években az őn:öze len gyapottermelésről. Olvas­tuk, hogy a déli megyékben igen sokan foglalkoznak már gyapot ermeléssel. Mint a tapasztala: mutatja, a gyapot termesz­tése igen jövedelmező. A munka vele igen könnyű. Mezőkövesden sokat beszélgettünk ar­ról, hogy itt is meg kellene honosítani a gyapotot. Ugyan megteremne-e nálunk, a mi haíárunkban? — vetődött fel a kér­dés. Multhéten nagy örömünkre megjelent községünkben a Gyapottermeltető Válla­lat megbízottja és biztatott berniünket, hogy fogjunk hozzá a kísérlethez. Igen szívesen fogadtuk szavát és elhatároztuk, hogy mi is megpróbáljuk a fehér arany termelését­Szólásmondás, hogy „aki fél a víz öl, az nem eszik halat" A „Petőfi” termelő­szövetkezet ezt tartotta szem előtt, ami­kor leszerződött 3 hold gyapotra. Ugyan­csak szerződés' kötött az I. típusú „Kos­suth” tszcs is 1 holdra. A csoport tagsága elhatározta, hogy az 1 holdaf felosztja 16 tag között, úgy, hogy mindegyikükre 100 négyszögöl jut. Egymással versenyben termeljük a gya­potot, megmutatjuk, ki tudja gondosab­ban, szebben megművelni a maga 100 öl területét. Versenyre hivtuk Mezőkövesd valamennyi dolgozó parasztját. Az egyé­nileg dolgozó parasztok most még csak kicsiben próbálkoznak a gyapot termesz­tésével Egyelőre 10 hold gyapotra kötöt­tek szerződést a mezőkövesdi határban. A fehér arany termelése tehát az idén már nálunk is megindul és népi államunk segítségével valóraválik a régi álom. ÓCSAT ISTVÁN M"zőkövesd az I. típusú „Kossuth” tszcs ta8Ía KAZINCBARCIKÁN MISKOLC SZOMSZÉDSÁGÁBAN új gyáróriás, szocialista város no ki a jóid­ból: Kazincbarcika. Az ózd jelé vezető út mindkét oldalán, Berentétől számítva jó 5 kilométeren át égbenyúló torony­daruk, rengeteg gép, exkavátor, föld­gyalu,, építőanyagot szállító teherautók és szorgalmasan dolgozó emberek soka­sága. Alkotó munkájuk nyomán átalakul a vidék. * 1950-et IRTUNK, amikor — ahogyan régen mondani szokták — megtörtént itt az első kapavágás• A szántóföldek he­lyén — megmozdult a földi. A csendet korszer^, ha almos gépek zaja verte jel. Nagyarányú tereprendezést kellett elvé­gezni, hogy megteremtsék a kombinát alapját. Csaknem 400.000 köbméter föl­det kellett megmozgatni! Igen nagy fel­adat volt ez, de segített az exkavátor, amely 3 percenkint 1 köbméter földet harapó t Ja', — győzöt t a dolgozók lel­kesedése, mely leküzdött minden aka­dályt, nehézséget. A tervben megszabott időre elkészültek a tereprendezéssel. Közben a kijelölt helyen már fekte tek a vasúti síneket. Négvhónapi hősies mun­ka után, 1951 február 7-én befutott az első vonat! Azóta is sűrű egymásutánban hordják a vagonok az épí kezeshez szük­séges anyagot. Ma már teljes belső üt­és vasúthálózattal rendelkezik az építke­zés, könnyen és gyorsan bonyolítják le az anyagellátást. * EGY-EGY ÉPÍTKEZÉS megkezdése­kor először mindig az ideiglenes, úgyne­vezett felvonulási épületeket, a szállás­helyeket, a raktárakat, az irodahelyisé­geket építik meg, amelyeket az építkezés befejezése után lebontanak• Igen sok munka, anyag, pénz vész kárba ezzel, mert a lebontott épületanyag már nem használható fel gazdaságosan. Barcikán ezt sokkal jobban intézték. Nyomban végleges épületeket emeltek, amelyeket a kombinát befejezésekor természetesen nem kell lebontani. Gyors, föl megszer­vezet f munkával hamar elkészült 8 há­romemeletes, 16—16 lakásos lakóépület. Ezzel közel másfélmillió forintot takarí­tótak meg. Ebből a pénzből még két ilyen épületef lehetne építeni! ★ BÉRÉNTÉNÉL már épül az erőmű, amely több áramot fog termelni, mint Magyarország valamennyi jelenlegi erő­műve együttvéve. Ella ja majd árammal a kombinátot és a mellétje épülő szo- ciaüsta várost, ezenfelül az országos há­lózatba is termel. Hatalmas ütemben épül a szénosztályozó és a kokszoló, ame­lyet a környező bányák láfnak el majd szénnel. Igen nagy jelentősége van an­nak, hogy itt fognak először a borsodi barnaszénből . kokszot gyártani. A kazá­nokat is úgy építik, hogy még a port is el tudják égetni bennük• Jól mondojta Szilágyi Károly ellenőr, hogy: „itt sem­mi sem vész kárba A kombinát nagy fontosságú üzeme lesz a nitrogéngyár is, amely két szer­annyit fog termelni, mint a péji nitro­gén művek. ★ A SZOCIALISTA VÁROST a terv sze­rint 10 esztendő alatt kell felépíteni., 10 év alatt 40 ezerre nő lakosainak száma. 4z épülejcket a legmodernebb épvtés- technika alapján építik műkőből. Az első házak falainak felhúzását már meg is kezdték, most néhány háromemeletes — 106 méter hosszú épületen dolgoznak, a házakban 2 és 3 szobás lakások lesznek• A városban úgynevezett „szomszedegysé­gek"-et képeznek ki, ami azf jelenti, hogy egy-egy háztömböt park vesz körül, kellemes környezetet és egészséges, tisz­ta levegőt bizosítva. Ugyanúgy, mint Szfálinvárosban, a lakóházakat, az összes épületeket központi fűtéssel latiak el. A kokszoló gőzét foldalát’i vezetékeken jut­tatják el a radiátorokba, a fűtőtestekbe. + ÉPÜL Kazincbarcilca, az új szocialista város, ötéves tervünk, hazánk, dolgozó népünk büszkesége, nagyszerű alkotása* A helyi tanács önelégültsége, kényelmeskeHése akadályozza Garadna községben a begyűjtési előírások minden részletében való teljesítését Garadna község a gabona és a kapa- •ok begyűjtésében első lett az enc&i já­rásban. November 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évloidulóján a jó munkáért el is nyerte a járási ta­nács vándorzászlaját. Ezt a szép eredményt a pártszervezet irányításával, a tanács és 32 népnevelő alapos lelkes felvilágosító munkáiéval ér­ték el. Kenyérgabonából 101, kukoricá­ból 116, burgonyából 14? százalékra teljesítette a község az évi tervet. Nem dicsekedhetnek ilyen szép eredménnyel a baromfi, tojás, tej és az élőállat beadásá­nál. Ezen a téren a garadnaiaknak adós­ságaik vannak népgazdaságunkkal szem­ben. Mi az oka ennek? A legfőbb oka az, hogy a községi ta­nács begyűjtési munkája csupán a gabo­nafélékre és a kapásokra szorítkozott, s elhanyagolta a többi előírás teljesítésének szorgalmazását. Súlyos hiba volt a faluban, hogy a gabonatelek és a kapások begyü|tese után teljesen leállt minden felvilágosító munka. Pedig a kenyérgabona begyűjtésnél 32 népnevelő végzett rendszeres, jó agitációs munkát. Az a téves nézet ütötte fel a fe­jét, hogy a begyűjtés többi részét már könnyű lesz teljesíteni, a nagyján már túl vannak. Kényelmeskedés, elbizako­dottság lett úrrá. Igaz, a községben 5? dolgozó paraszt van, aki beadási kötelezettségét példá­san, határidő előtt minden részletében teljesítette, sőt vannak dolgozó parasz­tok, mint Palustyák János 14 holdas dol­gozó paraszt is, aki már 1952. évi elő­írására is beadott 6 kiló baromfit. Ez ar­ra mutat, hogy a falu dolgozóinak jóré­sze mielőbb igyekszik eleget tenni az ál­lammal szembeni kötelezettségének. A hi­ba ott van, hogy a községi tanács nem lép fel elég erélyesen a hanyagokkal, a mulasztókkal szemben. Pedig a beadási kötelezettségüket példásan teljesítő dolgo­zó parasztok is követelték már a tanács­tól, hogy haladéktalanul járjon el azok­kal szemben, akik hanyagságból nem tel­jesítették kötelezettségüket. Ez a követe­lés jogos. Tűrhetetlen, hogy a második harmadévben kivetett kártérítésekből a községi tanács még egyetlen egyet sem hajtott be, megelégedett azzal, hogy ki­küldte a felszólításokat. A községi ta­nácstitkár erre is talál kifogást: „sok egyéb munkája van; az adófizetést kell szorgalmaznia”. Valóban a községi taná­csoknak egyéb feladata is van. A sok feladatok közül azonban az egyik legdön­tőbb a begyűjtési terv minden ré«.-.! etében való teljesítése! Persze, a hanyag munkának meg is Játszik a következménye. Baromfiból 85 százalék, tojásból pedig 92 százalékra teljesítették csak az évi ter­het. Nagy lemaradás van a tejbeadás te­rén is. December havi tervüket csak 74 százalékra teljesítették. A múlt évben egyedül november hónapban teljesítet­ték 100 százalékra tejbeadási tervüket, az azt megelőző időkben pedig csak 70—80 százalékra............. . Súlyos hibák muta'koznak a sertésbeadás térén is. Ennek legfőbb oka az, bogy a tanács nem folytat erélyes harcot a kulákokkal szemben. Garadnán öt kuláknak van még mindig sertésbeadási hátraléka. A határidő már régen lejárt — a tanács azonban mégsem tette meg a feljelentést a beadást, szabotáló kulákokkal szemben. Ez annál súlyosabb, mert a tanácstitkár szerint is. ha a kulákok teljesítették vol­na beadási előírásukat, a község már 100 zúzalékig eleget tett volna kötelezettségé­nek. A tanács számolja fel a munkájában Sajószentpéter község gabonából és őszi kapásokból 100 százalékra teljesítette elmúlt évi beadási tervét. iN agyon lemaradt azonban többi be­adási kötelezettségének teljesítésé- Den. Sertésből mindössze 30 százalék­ra, baromfiból 82 százalékra, tojás­ból is csak 85 százalékra teljesítette előírását. Nagv szégyen községünk­re, hogy az állam iránti kötelezett­ségét nem teljesítette mindenből leg­alább 100 százalékra. A községi tanácsnak keményen érvényesítenie kell a törvény előírá­sait a kötelesség mulasztókkal szem­ben! tapasztalható önelégültséget • a törvény erejével biztosítsa, hogy a falu dolgozói egvüjtési tervüket a legrövidebb időn belül teljesítsék, különösen a sertés és az .Ijőá'lat beadásban. — Rákosi elvtárs no­vember 30-i beszédében bejelentette, hogy február 28-ra megszüntetjük a hús- ■« zsírjegyet. Ez természetesen megköve­teli, bogy a beadás biztosítására a közsé­gi tanács sokkal alaposabb munkát vé­gezzen. A község becsületes dolgozói lep­lezzék le a begyűjtést szabotálókat és kö- ■eteljék meg a községi tanácstól, hogy szerezzen érvényt a törvényes rendeletek­nek. A járási tanács pénzügyi osztálya gon­doskodjék a kivetett kártérítések soronkí- üli behajtásáról. A hanyagok és a mu­lasztók is érezzék, hogy beadási kötele­zettségét mindenkinek teljesíteni kell — Garadna községben is! Ml, üzemi dolgozók, azon Igyek­szünk, hogy tervünket minden vona­lon teljesítsük és túlteljesítsük. Dol­gozó paraszttársak! TI is igyekezze­tek, hogy begyűjtési kötelezettsé­geiteket legalább 100 százalékra tel­jesítsétek, sőt, hogy minél nagyobb mértékben túlteljesítsétek. Ezzel tartozunk a dolgozó nép államának, ezzel kell harcolnunk az ötéves terv győzelméért. Sajószentpéter eddig is igen szép fejlődésen ment keresztül, a felszabadulás óta előírásaink túl­teljesítésével biztosítsuk további még nagyobb fejlődését. KÖTETES SÁNDOR Sajószentpéter. LEGJOBBAN ÉRTÉKESÍTHETI *7 BMSSZEKKEHESKEBEIMI VAIU LAT MISKOLCI FIÓKJÁNÁL, SZECHENYI-UTCA 53. SajöszentBÜe nek is miir'en téren teljesítenie kell benYtilesi előíráséit! Meghalt Csojbalszan elvtárs, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke ULAN-BATOR, Jan. 28. (TASzSz) Január 27-én Ulan-Bátorban közzé­tették a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hurál elnökségének és a Mongol Népköztársaság miniszter­tanácsának következő közleményét: A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Nagy Népi Hurál elnöksége és a miniszterta­nács mély fájdalommal értesíti a Pártot és az ország minden dolgozó­ját, hogy 1952 január 26-án 18 óra 50 perckor hosszú és súlyos beteg­ség után (veserák) Moszkvában meghalt pártunk és az egész mongol nép drága és szeretett vezetője, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Mongol Népköztár­saság miniszterelnöke, drága és fe­ledhetetlen barátunk és elvtársunk, Csojbalszan marsall. Csojbalszan elvtársnak, a hős Szuhe-Bator ba­rátjának és harcos társának, pár­tunk és államunk alapítójának és ve­zetőjének, népünk szeretett vezéré­nek halála súlyos veszteség égés* pártunk és népünk számára. Csojbal­szan elvtárs egész életét a népi for­radalom és országunk felvirágozta­tása ügyének áldozta, nevéhez fűző­dik pártunk és a szocializmus felé haladó államunk egész története. Mély fájdalommal hajtjuk meg fejünket drága Csojbalszanunknak, a lángoló forradalmárnak, a dolgo­zók boldogsága, a béke, a demokrá­cia, a szocializmus, a népek barát­sága és népünknek a nagy Szovjet­unió iránti barátsága fáradhatatlan harcosának ragyogó emléke előtt. Csojbalszan elvtársnak, szeretetté» drága vezérünknek csodálatraméltó harcos élete ragyogó példaként szol­gál a párt minden tagja és orszá­gunk minden dolgozója számára » szocializmusért vívott harcban. Orvosi jelentés Csojbalszan marsall halálának okáról A Csojbalszan marsall haláláról Mosz­kvában kiadott orvosi jelentés beszámol arról, hogy a marsall hosszú ideje szen­vedett veserákban. Orojbslszsn marsall és a Mongol Nép­köztársaság kormánya korábban kéréssel fordult a szovjet kormányhoz, hogy küld­enek Mongóliába szovjet orvosokat kon­zultációra. A szovjet kormány a kérés­nek eleget tett. Az Ulan-Batorban végzett előzetes gyógykezelés után Csojbalszan marsall kí­séretével január 14-én Moszkvába érke­zett, ahol a kremli kórházban helyez­ték el. A legkiválóbb szakorvosok részvételé­vel végzett vizsgálat nyomán azonnali műtéti beavatkozásra volt szükség. A be­teg, rokonai, valamint barátai beleegye­zésével a műtétet végrehajtották, az azon­ban nem vezetett a kívánt eredményre. Az SZK(b)P Központi Bizottságának részvét távirata MOSZKVA, január 28. (TASzSzi | ga a következő táviratot Intézte a A Szovjetunió Kommunista (bol- Mongol Népi Forradalmi Párt KÖz- ■sevik) Pártjának Központi Bizottsá- j ponti Bizottságához: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizott­sága rószt vesz az önök mély fájdalmában, Csojbalszan marsallnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetőjének, Szuhe-Bator, a mongol nép hőse harcostársának, a mongol népi állam megalapítójának halála alkal­mából. Csojbalszan elvtárs személyében a Mongol Népköztársaság dolgozói a mongol nér szabadságának és függetlenségének nagy harcosát és a Mongol Népi Forradalmi Párt szervezőjét vesztették eL Az ő vezetése alatt rázta le a mongol nép a hűbérurak és a külföldi gyarmatosítók Igáját és lépett a népi demokratikus állam építésének útjára. A Szovjetunió népei örökké őrizni fogják Csojbalszan elvtársnak, a mongol nép nagy vezérének ragyogó emlékét és meggyőződésük, hogy a mongo] nép továbbra is azon az úton fog járni, amelyet Szuhe-Bator és Csojbalszan kijelölt számára. Rákosi Mátyás elvtárs részvéttávirata a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságához A Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának Ulan-Bator. A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép nevében a legmé­lyebb részvélünket és együt;érzésünket fejezzük ki pártjuk és a mongol nép sze­retett vezérének, Csojbalszan marsallnak elhunyta alkalmából. A magyar dolgozó nép jól ismerte és nagyrabecsülte Csoj- balszan marsall hősi, harcos életét, el­évülhetetlen érdemeit a mongol nép fel­ezahadítása terén, hűségét, barátságát a nagy Szovjelunió iránt és őszinte rokon* szenwel osztozik az önök fájdalmában. A MAGYAR DOLCOZÓK PÁRTJA Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS Dobi István, a Minisztertanács elnöke J. Cedenbalhoz, a Mongol Népköztársa­ság miniszterelnökhelyetteséhez intézett részvéttáviratot. A Sza. bad ^Nép 10. évfordulójának ünnepségei a Alagyar Sajtó ^Napján Február 1-én, pénteken este 7 órakor a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Budapesti Pártbizottság a Szabad Nép meg­jelenésének 10. évfordulója alkabnábói díszünnepséget rendez a Városi Színházban. Az ünnepi beszédet Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dol­gozók Párja Politikai Bizottságának tagja mondja. Az ünnepségen fel­szólalnak a külföldi testvérpártok központi lapjainak küldöttel Is. A műsor keretében az Állami Operaház zenekara, az Állami Népi Együt­tes, a Vasas Központi Művészegyüttes népi énekkara, valamint Népköz- társaságunk több neves művésze lép fel. Február 1-én délelőtt 11 érakor a Szabad Nép székházának föld­szinti csarnokában leleplezik a Szabad Nép első szerkesztője, a mártír halált balt Rózsa Ferenc emléktábláját. Az ünnepi beszédet Kiss Károly, elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondja. Ünnepségek Miskolcon, Diósgyőrött és Ózdon Szabad sajtónkról, a kommunista sajtó jelentőségéről megyénkben is ün­nepségeden emlékeznek meg a dolgozók- Február l én, pénteken este Miskolcon a megyei szakszervezeti \ultúrotthónban, Diósgyőrött a vasas székházban és Óz­don lesz sa-tóünnepség. Az ünnepi beszédet mindhárom helyen pártunk központi lapja, a Szabad Nép munkatársai tartják. Felszólalnak a külföldi testvétjütr- tok központi lapjainak küldöttei. Az ünnepi beszédeket kultúrműsor kö­veti. Ezen Miskolcon Bozókj István, Patasi Tibor, a Miskolci Állami Színház művészei, az MSzT énekkara, a Ruházati Bolt színjátszói és népi tánccsoportja lép fel A diósgyőri ünnepségen az ünnepi műsorban a Diósgyőrvaspyíri Kohá­szati Üzemek fúvózenekara, a vasas mű észegyüttes tánccsoportja, vonószenekara, a diósgyőrvasgyári szinjá'sz-'k. az MTH énekkara, Barta Mária és Gáti Vilma, a Miskolci Állami Nemzeti Színház művészei szerepelnek­Adjanak téli munkalehetőséget a sárospataki „Vörös Csillag“ tszcs női tagjainak is! Rákosi elvtárs beszéde után hozzálát* tunk, hogy termeló'csoportunkhan meg­javítsuk a munkát, s ennek eredménye­képp minél több új tac lenien be kö­zénk. A nödolgőzök már december első felében elvégezték munkájukat és most az a helyze!, b""v körülbelül márciusig nincs is munkájuk. Most választottunk úi vezetőséget. Re­méljük, hogy segíteni fog azon. hogy a téli időben ne csak a férfiak, hanem a nők számára is legyen munka a csoport­ban, A férfiak most sertésólakat építe­nek, gályát nyesnek. A kertészeti brigád tagjai már a melegágyakat készítik. Mi, nődolgozók a baromfitenyészetben és a ‘ehenésze ben jó munkát tudnánk kifej­teni. ezért meg kell szervezni ezt a két üzemágat is. Nem vagyok fiatal, túl vagyok már az öt vénén, de én is szeretnék rendszeresen »■észtvenni termékcsoportunk munkáié­ban. hogy ezzel is elősegítem a szocia- Mzmus építését- Mint levelező, azon fo*» gok igyekezni, hogy több levéllel és új erősítsem a pártsajtó leve* lezó táborát, ID. SCHROTT BfiLANÉ, Sárospatak, JVőtol Csillag" tszcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom