Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-09 / 287. szám
2 ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG Vasárnap. 1951. december äi6 S. A Miniszterfasiáes határozata a mmikaversenj győzteseinek jutalmazására alapított vándorzászlók másodszori odaítéléséről A Jlinisatertanács üdvSzH a bányászok, a nehézipari és könnyűipari üze. sack, építkezések, valamin; a közlekedési vállalatok do'gözóinak az 1951. ’évi tervek határidő e ölti befejezéséért, illetve túlteljesítéséért egyre székesebb mértékben kibon akozó szociális.a versenymozga mái. Az éves tervek ha. áridő előtti befe. jezéséért folyó szoeia'ista verseny- ^mozgalom további kiszélesí őse érdekűében a Minisztertanács e.lha ározzn, .hogy az alkotmány ünnepének tiszte. . Jetére kezdeményezett munka verseny győztes üzemei részére a aní o ván- horzászI óka t — a zászlókkal járó pénzju sommal együtt — augusztus 30-án kívül másodszor is minden év I zászlók mellé január első felében odaítéli A vándor. zászlókat januárban azoknak az üzemeknek do gőzéi nyerik el, akik a) előző évi (tehát jelenleg folyó évi) tervük határidő elő ti teljesítésében, illetve túlteljesítésében; b) az ahyagtakarékosságban; c) a tenne és minőségében; á) valamint az üzemek közötti együttműködés megjavításában egész évben a legjobb eredményeket érik el. A Minisztertanács 1951 június 23-i ! határozatával megá'lapított vándor- Minisztertanács további vándorzászlók a’apítását határozza el. Ezek szerini külön vándor- zászlót nyernék a kohó. és gépipari minisz érium, a bánya- és energiaügyi minisztérium, a könnyűipar i minisztérium, az é elmezési minisz érium a közlekedés- és postaügyi minisztérium, az építésügyi minisz é rium felügyelete alá tar ózó vá lam- ’tok, valamint a mőlyépí őipar do'go- zói. A Szakszervezetek Országos Taná csa Elnökségének kérésére a Minisztertanács hozzájárul ahhoz, hogy a vándorzász ókat a győztes üzemek részére a Minisz ertanács » Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségével együ-tesen adományozza. PARTELET * A Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztályának megállapításai a diósgyőri gyárak oktatási munkájáról *A Politikai Bizottság 1951 május hez viszonyítva magasabb, azonban ri?-i határozata leszögezi: ,,A MDP 11. ■Kongresszusa hatalmas feladatokat íűzötl a Pár!, a magyar munkásosztály, egész dolgozó népünk elé. E fel adjatok megvalósításának, a szocializ' mus sikeres építésének egyik döntő Teltétele a pártpropaganda komoly megjavílása“. Ennek az útmutatásnak alapján láliak hozzá diósgyőri üze- meinik az 1951/52-es oktatási év előkészítéséhez és beindításához. Az elmúlt oktatási év , eredményei és hiányosságai- A diósgyőri gyárak az elmúlt évben -párttagságuk kb. 30—35 százalékát ’■"Vonták be szervezett párloktatáaba. A politikai iskolákon az elvi színvonal -"magasabb volt, mint az előző évben és jobban kapcsolódott a párttagok ."gyakorlati munkájához. Szilárdságra, ©ntudatosságra nevelte a kádereket jihelyník. eredményeként diósgyőri üzemeinkből igen sok káder magasabb fpárt-, állami és tömegszervezeti funkcióba került, ahol a káderek nagyré- ;.«se jól megállja helyét. Az elért eredmények ellenére a há- jcm gyár pártoktatása nem tartott lépési a párttagok fokozott érdeklődésével, fejlődésük ütemével, sem a nemzetközi--helyzet áltat megszabott kö- :Vetelményekkel. Megmutalkozott a forradalmi elmélet lebecsülése, ennek következtében hál térbe szorult a propagandamunka, amelyre jellemző volt pl., hogy a Diósgyőri Gépgyár középfokú prop, szemináriumának záróvizsgáját a Megyei Pártbizottságtól kintiévé clv- .Jársnak kellett levezetnie. Az elvi-politikai munkát g az ellenőrzési gyakran háttérbe szőritől iák s ez éreztette rossz hatását a hallgatók -tanulási fegyelmében, valamint a ~ nagyfokú hiányzásokban „ politikai iskolákon, összefoglalva tehát: eredményes ■volt az elmúlt pártoktatási évad, de kezdett lemaradni a követelmények mögött IX Az 1851—52-es okfatási év előkészítése , A pártbizottságok a tavalyi tapasz- .falatok felhasználásával készítették etö az új oktatási évet, azonban enni ki ellenőre komoly hibákat követtek el az előkészítő munkálatokban. A propagandistákat a Politikai Bizottság útmutatása alapján a gyakorlati munkában is tapasztalatokkal rendelkező .elvtársak köréből, válogatták ki, A hallgatókat többségükben a Központi Vezetőség áltat kiadott útmutatások ■alapján válogatták ki a háromtagú bizottságok által Azonban ezt nem mindenütt valósíiották meg a ez a gyakorlatban most érezteti hatását. Az egyik üzemfenntartási alapazerve- Ze.tnél pl. bürokratikusán papírforma alapján jelölték a hallgatókat az oktatásba s ezért a beindulásnál a hallgatóknak csak 40—45 százaléka jeleni meg a foglalkozásokon és nyolc hét eltelte óta mindössze 10 százalékra a javulás. Hasonlóképen történt ez a Kohászati Üzemek finomliengérdéjé- ben is MX Az 1Ö5Í—52-es okfatási év beindulása óta elért eredmények és hiányosságok A Politikai Bizoiiság határozata alapján a három nagyüzem a párttagságnak 55 százalékát vonta be szervezett pá: toktatásba. A beindulásnál a halt gat óknak csak 50 százaléka jelent meg a politikai iskolán s ez a 'étszám $, nyolc bét eltelte óta mindö-'sze 10 százalékkal emelkedett. A politikai mai követelményekhez viszonyítva nem kielégítő, A propagandista szemináriumokon, csakúgy, mint a politikai iskolákon, az előadások eszmei-politikai tartalma hiányos. Az előadások felépítése sok esetben mechanikus, egyszerűen az irodalom rövid kivonata (mint pl. a Kohászati Uz.mekné! Kereta elvlárs előadásai), hiányoznál: belőle a helyi konkrétumok, az üzem termelési ős más problémái A szemináriumok nagy segítséget adnak az üzemeik' termelési eredményeinek javí lásához az önköltségcsökkentéshez, az igazolatlan mulasztások csökkentéséhez, a dolgozók teljesítményének emeléséhez, Farkas elvtá'rs, a). egyik poliu kai iskola hallgatója például 150 százalékra fokozta teljesítményét szemben az azelőtti 110 százalékkal. A nemes acélkovácsmfihelyben Szombati József elvlárs politikai iskoláján rendszeresen megbeszélik a Gazda-mozgalom jelentőségét. Ennek eredményeként jól kifejlődött itt ez g mozgalom s azóta huliadékanyagból több üzemrészt látnak el esztergakésekkel. A politikai iskolák alapvető hibája: a politikai iskolavezetők gyakori felkészületlensége, melyhez hozzájárul még a hallgatók laza tanulás; fegyelme. A szemináriumok idejét lerövidítik, sok helyen egy- egy és félórára s így nem tudják kellően megvitatni az anyagot és sok probléma tisztázatlan marad. Hiányossága még a politikai iskolá nak, hogy nagyon kevés nő van bevonva az Oktatásba, ezenkívül komoly mértékben elhanyagolják az üzemek pártbizottságai a DISz oktatásával való foglalkozást. Mindhárom gyár ágit. prop. osztályainak részéről vannak jő kezdeményezések a politikai iskolák színvonalának emelésére. Átnézik a propagandista szemináriumvezetők előadásvázpi- lail, helyi adatokat dolgoznak be az előadásba. Az eredmény ele mewtt komoly hiányosságok vannak, melyek a kővetkezőkből adódnak, 1. Pártbizottságainknál a propagandamunka nincs a pártmunka homlokterébe állítva. Egyes elvtársak lebecsülni az elmélet jelentőségét, nem tanulnak rendszeresen mint pl. Kiss Géza ée Murva elvtárs, ennek következménye a propagandamunka háttéibeszorítása, a szűk prakticizmus érvény'rejutása. 2. A pártbizottságok munkája nem kollektív, a propagandamunkál reszortfeladatnak tekintik: bár szavakban elismerik ugyan a* oktatási munka fontosságát, azonban azt a gyakorlatban elhanyagolják. 3. Pártbizottságaink nem harcolnak következetesen az ellenségig ideológia ellen, ezzel csökkentik az éberséget, teret engednek a jobboldali szociáldemokraták aknamunkájának és a nacionalizmus burkolt megnyilvánulásainak 4. ’ Pártbizottságaink hiányosan szervezték meg az oktatási munka rendszeres ellenőrzését, az erőket rosszul osztották el, így ezidáig nem tudták megfelelően kezükbe tartani a legfontosabb láncszemet, a propagandista szemináriumot, így az erők szétforgá- csolődtak, a hiányosságokat nem tudták kiküszöbölni. rv. Az M. B. ágit. prop. osztályának Javaslatai az oktatási munka megjavítására 1. A Politikai Bizottság határozata értelmében állítsák a pártmunka esőidébe a propagandamunkát. Ennek ki: induló pontja, hogy a pártbizottságokon be]ü] számolják fe] az elmélet lebecsülését, tegyék magukévá Lenin elvrárs tanítását, hogy .forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat, ehhez pedig t&nulni-tanulni-tanniísfcolák színvonala t, muH oktatás' év-j.-v; ken* Ezután pártbizottságaink minden párttagtól követeljék meg a fokozott tanulást, amelyen keresztül megvalósítható a propagandamunka élőiéibe állítása. 2. Pártbizottságaink úgy dolgozzanak, hogy a propagandamunka váljék kollektív munkává, az. egész pártmun- ka szerves részévé Ennek kiinduló pontja, hogy pártbizoltsági üléseken úgy szabják meg a feladatokat, hog.\ a prop munkál necsak az ágit. prop. osztály végezze, hanem a többi osztályok is. Tegyék kötelezővé a végzett propagandamunkáról való beszámolást a mulasztókkal szemben járjanak , el keményen. Az oktatás szervezeti összefogásában adjanak segítségei főkép a párt- és tömeg-szervezeti, valamint a káderosztály, — az ágit. prop osztály pedig döntőm a propagandamunka elméleti irányításával foglalkozzék. 3. Pártbizottságaink ágit prop. osztályai változtassanak munkiraődszerei- ken, hetenkint rendszeresen tartsanak osztály értéhez] etet és azon kéthelon- kint tárgyalják mag egy-egy alapszervezel oktatási munkáját s a megállapításokat közöljék á többi alapszerrezet- le) is. Kéthetenkint tartsanak az alap- szervi agil. prop, felelősöknek értekezletet. Az ágit. prop. titkárok irányítsák - «tvileg: és gyakorlatilag ,az osztály munkáját neveljék elvtársi szellemben a munka társakat. 4 Pártbizottságaink a propagandamunka eszmei-politikai tartalmának megjavítása érdekében rendszeresen használják fej a központ által leküldött útmutatókat, tartsák kulcskérdésnek a propagandaszemináriumohat. tartsanak a prop. szem. vezetőknek rendszeres előkészítő értekezletet. Az elmélet-gyakorlat egysége fokozottabb érvényesítése érdekében 4—5 személyből álló elméleti munkaközösséget szervezzenek meg a legmegfelelőbb elvtársikból, akiknek feladata lesz kidolgozni a gyáraik fejlődésének !ö: (énétől munkásmozgalmi tapasztalatait, összegyűjteni, a jobboldali szociáldemokrácia árulásaira vonatkozó anyagot, továbbá feldolgozni az üzem termelési problémáit és azokat a megfelelő anyaghoz időben a prop. szem. vezetőknek átadni. Pártbizottság-link tartsanak előadásokat a propagandista szemináriumokon azokból az anyagokból, melyek különösen fontosak az üzem tervének teljesítése szempontjából, Az elvi színvonal emelése érdekében ágii. prop. titkáraink szoros kapcsolatot hozzanak létre egymás között, •leszólják meg a közös problémákat és a Sajtót (Diósgyőri Munkást) megfelelő módon használják fe] az elvi és gyakorlat' kérdés'k közlésére a hiányosságok kiküszöbölésére A prop. szemináriumvezetők követeljék meg hallgatóiktól, hogy az előadást követő szemináriumra mindannyian vigyék el elöadásvázlatai- kat és ellenőrizzék a prop. szem vezetők, hogy azok megfelelöek-o. Vitassák, bírálják meg egy-egy előadó vázlatát, 5. A pártbizottságok népszerűsítsék jobban s propagandamunkát a propagandistákkal is. El kell érni. hogy egy- egy jő propagandistái — a sztaháno- vistákhoz hasonlóan — mindenki ismerje, Mentesítsék a propagandistákat a sok megbízatás alól, az előadóknak a pol. iskolák vezetése legyen a fő- párt munkájuk. S. A pártbizottságok szervezzenek egynapos tanfolyamot az alap'zervezeh agil. prop, felelősök részére és tanit- eák meg őket, hogy az oktatással és afrí'ációval kapcsolatosan mik a feladataik. 7. Használják fe] a pártbizottságok a politikai iskolák látogatásának emelése érdekében a faliújságot, a villámot. gf ..akik miatt szégyenkezünk“ - táblát dicsérjék meg s rendszeresen járó és bírálják keményen a hanyag, elmar dozé hallgatókat A SZOT elnökségének határozata a szakszervezeti szervek beszámolóiról és újraválasztásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsának eluÖKsé^e elhatározza, hogy 1952 január 10 és október 1 között meg kelj tartani az összes szakszervezeti szervek beszámolóit és a szakszervezeti demokrácia követelményeinek. a szakszervezeti alapszabályok előírásainak megfelelően újra kell választani az összes- szakszerv zeti bizalmiakat, mííhelybizottságokaí (munkahelyi bizottságokat. osztálybizottrágo- kat stb.) üzemi, szakszervezeti bízott. Ságokat s helyi csoportok vezetőségeit, a területi (megyei) bizoüsá gokat, a központi vezetőségeket és a szakszervezetek megyei tanácsait. Újra kell választani az üzemekben a szakszervezeti fegyelmi birotKó-ohat és különböző fokon az ellenőrző bizottságokat is. A választások időpontját az egyes szakszervezetek szájára a SzOT titkársága külön határozza meg:. □ A Magyar Dolgozók Pártja Politikai bizottságának a szakszervezeti munka gy. s »»érdeseiről 1950 július 24 én hozott határozata feltárta a szakszervezeti munka hibáit és kijelölte a hibák kiküszöböléséhez vezető utat. A határozat rámn atott arra, hogy meg kell javítani a szakszervezeti vezetők kapcsolatát a Párttal és a dolgozó tömegekkel, s hogy ehhez a szakszervezeti demokrácia kiszélesítésére, »'leven üzemi szakszervezeti élet kialakítására. a dolgozók javaslatainak kezdeményezéseinek felkarolására, bírálatának figyelembevételére van szükség. így érhetünk csak el gyökeres fordulatot. javulást a szakszervezetek termelési, szoela- ’’"ta érdekvédelmi, nevelési tömeginunká- jában. „ «»^szervezeti demokrácia szélesítése, a tagok logamak biztosítása terén a ha. tározat óta a szakszervezetek értek i, el ri&v'V’n '«‘•ménveket Ugyanakkor hazánk fejlődése megkövetelte, hőre a szak- n,a(ry számban kiildienek munkaskade-ck.j veze'ff á’>ami és gazda. zmun.,'a,1°'bM,e Ennc,í *>lvtön az ben ““ 37 óta választott szakszeri-e—- ti szerv.-k v*’-»~e<,tt t»-*-»— V na... tfihh- ségc kicserélődött és helyükké beh.Wt tagok k-rültek. Számos vezető S7'T-V ösz- sze "tele sem megfelelő: Kevés b-nnük a no az ifak. a műszaki érteimisée'ek. " Rztakenovist«k. — 'iek száma Fst-csí helye'-n „ kiám-os - i-oőrzés k-Rvefkeztéheo fokkoldali RZn cii'demnkra'ák í. .gs-*k ellensége, ele. mek is kerültek fnnkeíéha. A szaks-ereezeti 0* vez-lő 'égvátasztá taggyűléseknek. területi konferenciáknak é8 országos küldött köz gyntareknek („-Uor, építő kirá'at sz-I’e. mébrtn kell íefolynink és az flórt eredményekből és az elkövetett hibákból, mulasztásokból egyaránt {C kelj voanlok a szükséges tanulságokat» cia szakszervezeteinek alap vet/? feladatai ról a szakszervezeti tagok alapszabálybas biztosított jogairól és kötelességeirőL ^ A szakszervezeti szervek újravála*zv tásának előkészítése és lebonyolítása S©s. rá.i forduljanak a szakszervezetek vese«' tői bátran a munkásosztály hatalmas, ki-i mcríthetetleu kádertartalékaihoz. Bízzák meg kisebb-nagyobb feladatokkal a k<L zösség ügyei iránt érdeklődő, de mozgalmi tapasztalatokkal még nem rendelkező' dolgozókat. Az új munkások legjobbjait is. Lii11. * »»»hsaserveieti riet vek beszámolóinál előkészítésé és megtartása során. a választások segítségével a szakszervezeti munka egesz területén meg-kell javítani a munkát. I Mozgósítani kel! a szakszervezeti szerveket és magukat a szervezett dolgozókat a termelési és munkaversenv ,a*odatok Íeí^elmezett végrehajtására, az 195,5. Jvj népgazdasági terv céljainak megvalósítására. Harcoljanak a szakszervezetek következetesen a munkafegyelem megszilárdításáért és segítsék e1^ a munkafegyelemre vonatkozó terv^n’-ek és reuFiszab'^yok maradéktalan érvényesítését. A munkafegyelem megszilárdítása terén is köves ék a szakszervezeti vezetők llákosi elvtárs utmutatasat: „a legfontosabb fegvelme- zesi eszköz — ismételjük — annak a szellemnek kialakítása, amely elítéli, mcgbelycgzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazo. latlan e magadás, selejtgyártás szégyen es gyalázat.“ Követhejetes harcot he« folytatni a ká. ros szocia.demokrata maradványok, a nehézségekkel való megalkuvás szelleme, a bürokratikus munkamódszerek ellen, a szovjet szakszervezetek gazdag tapasztalata ra támaszkodva. Forduljunk a szakszervezetek az eddiginél nagyobb figyelemmel a munkaver seny különböző formái, a termelés újítói és sztahanovistái felé, karolják fel az anyagtakarékossági mozgalmakat. Az »I■o —py/ifljjlj n''da~ÓE«oí',í, <j‘h, (csakúgy, mint ez »pari jellegil szak- sr.ervezetek) fordítsanak gondot a legjobb munkamódszerek elterjesztésére. n munkában kiemelkedő dolgozók anyagi és társadalmi megbecsülésére. A választások menetét a SzOT oln$^sS>4 ge a következőkben szabja megs ^ * A szakszervezeti szervek megválás*. fását az üzemekben (irodákban, intézményeknél) kell kezdeni. Először a bizalmi^, kai válasszák meg a szakszervezeti cső» portokban, majd a mühel.vbizottságok (munkahelyi, osztálybizottságok. síb.) a* üzemi (szakszervezeti) bizottságok, elletu őrző és fegyelmi bizottságok tagjait a vo- zötŐségváTasztó taggyűléseken Ezt kővo- tőep kerüljön sor a területi bizottságok^ majd a központi vezetőségek megválaszt fására. A szakszervezetek megyei taná-, caa.n.ak választására az összes szakszerv^’ ze.tek központ» vo/.<*tőségeinek megválás*, tása után kerül sor. A szakszervezetek központ» vezetőségei felelősek azért, hogy a választások mini dcnliol zavartalanul, szakszervezeti dewo^ krácia elveinek megfelelően menjenek végbe. 9 A szakszervezeti sajtó, elsősorban tó Népszava, rendszeresen ismertesse a választásra vonatkozó útmutatásokat és tapasztalatokat. Ugyanezen cél szolgálatába kell állítani a különböző szakszervezett értekezleteket. Ne külsőséges, hangos választási hadjáratot folytassanak a sxalu sz^rvezeti vezetők és társadalmi munkások. hanem féltsenek k» kö^votl^ir» nevel® munkát * szakszervezet? választások politikai célkitűzéseinek népszer»»«»tésére a do’gozók aktivitásának felíendítés»A érde^. kőben. Ovorsan és hatóroTottan leplezzék *o. ver;ők vissza a jobboldali szociáldemokraták é» más éllenséges elemek pró- há1 hozásait. A SzOT titkársága és a* egyes szak. szervezetek elnökségei gondoskodjanak arról, hogy a választások politikai ég í-yaliorlati kérdéseivel a szakszervezeti Iskolák és tanfolyamok megfelelően foglalkozzanak. A szakszervezeti választások Jelentőségét. módját és sorrendjét a dolgozóké kai szakszervezeti taggyűléseden kell U- m értetni. R 2. A óeszámolé és rezetőségválasztő taggyűlések szolgálják a dolgozók nevelését olymódon is, hogy kidomborítják a szakszervezetek szocialista érdekvédelmi jellegét. A választások során kifejtett agltáriós-nevelő munkában — « termelés feladatai mellett, a termelés» feladatok jobb elvégzése érdekéken — előt'rbe kell helyezni a dolgozók mindennapi problémáival. szükségletével való foglalkozást. Uépjcnek fel a szakszervezetek az eddi- gincl jóval határozottabban a szocialista bérezés elveinek hiánytalan érvénycs.té- seort, a munkásosztály törvényben biztosított jogainak védelmében. Ellenőrizzék gondosan a munka törvénykönyvébe és az üzemi kollektív szerződésekbe frglalt rendelkezések végrehajtását. Ne tűrjék a lélektelen, bürokratikus bánásmódot, a dolgozók Jogos panaszainak. javaslatainak. bírálatának semmibevételét. 3 * * választásoknál messzemenően érvényesíteni kell a szakszervezeti belső demokráciát, szorosabbra kel! vonni a dolgozók kapcsolatát szakszervezetim kel. növelni kell a szakszervezet vonzóerejét a passzív tagok és a még szervezetlen dolgozók, elsősorban ti termelésbe ú»onnan bekerült dolgozók felé A szakszervezeti vezetők legyenek tudatában annak, hogy a vá'asrtások sikere elsősorban az üzemekben (hivntr*’ kban. intézményeknél) végzett munkán múlik. Fel kell viA SzOT elnöksége felhívja szervezett dolgozókat, hogy tevékenyen vegyenek részt a szakszervezeti választásokban. Szavalatukkal, példamutató tér* meló és iáxsadalm: munkával járuljanak tozzá a Politikai Bizottság 1950 július ?4-í határozatának végrehajtásához. Ébe» ren őrködjenek azon, hogy a dolgozók legjobbjai — tapasztalt szervezett dolgozók, a munkában, termelésben élenjárók, nődolgozók és fiatalok — kerüljenek & szakszervezeti mozgalom irányító szervek be. Elvtársi bírálattal, szerető gondolkodássá* erődítsék szakszervezetüket. Foj>; rasszák még jobbau egybe a sok dics* harcban megedzelt magyar munkásosztályt, amely nem ismer szeptebb kö.eles- séget, mint a Párt és llákosi elvtárs út* .»utalásának követését. a szocializmus építésének meggyorsítását hazánkban, ha- záuk és az egész világ békéjének megvédését, a nagy Sztálin zászlaja alatt har* roló Szovjetunió vezette nemzetközi béketábor soraiban. Felhívás a szakszeivezetek központi vezetőségeihez* területi bizottságaihoz és az üzemi bizottságokhoz A szakszervezeti taggyűléseket a mfe megadott napirend alapján december 12 — 22 között kell megtartani, A ßzakszervo- zeti bizottságok egyeztessék az időpontéi v helyi pártbizottságokkal, pártvezeí ősegekkel, mer» e hó 9 é« 16 a között az mekben pártnapok lesznek, A szakszerv«^ zeti vezetők mindenütt gondosan készít, sék elő a taggyűléseket, hogy azok össztagság részvételével, a szakszervcz»*fci tagok aktivitása jegyében menjenek vég^ re, SZOT TITKA KS A hét könyvei SZIKRA KÖNYVKIADÓ. V. I. Lenin művei. 22. kötet. 418 9, kötve 18.— Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ. Coliért Oszkár: Költs a békéért (ver-, sek) 119 o., fűzve 10.50 Ft. Kaffka Margit; Színek és évek íré. gény) 25G o„ fűzve 8.50 Ft. kötve 12 50. klóra Ferenc: Hiszek az emberben (válogatott elbeszélések) 2. kiad. 145 e,< fűzve 6 Ft. Móricz Zsigmondi: Égi madár (elbeszélések) 115 o. (Szépirodalmi kiskönyvtár. 41.) fűzve S Ft. Palotai Boris: Kakasszó (elbeszélések az épülő Sztálinvárosról) 119 o.. fűzve 8.— Ft. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ. Csokonai Vitéz Mihály: Állatok (képes, könyv) 10 e„ kötve 9.— Ft. így dolgozunk A kolhozok komszomoí- titkárainak beszámolói a helyes munka- módszerről 111 o. fűzve 2.50 Ft Teknős Péter: Földalatti gyorsvasat UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ. Ribakov: Százezer kilométer 324 o*r fűzve 9.— Ft kötve 13.— Ft. . ____________ ... Szaltikov—Scsedrin: Mesék 138 o. kaí^ IáKosítani a dolgozókat a népi demokrá- tonkötet kötve 8.50 Ft S. A tömegszervezeiek — föképen a niSz — oktatására nagyobb figyelmei fo-dítsanai A pártbizottságok ellenőrizzék és segítsék munkáinkat. A párt. bizottsági ülésen a pártoklatás mellől! rendszeresen tárgyalják meg B DISz oktatási munkáját is Az előttünk á]]é nagy feladatok, az ötéves terv második évének sikeres befejezése, a harmadik év sikeres beindítása megköveteli hogy a propaganda- munkában ie felszámoljunk minden lazaságot nemtörődömséget. Váltsuk va. léra a Politikai Bizoiiság haiározatát és állítsuk a párimunka előterébe & propagan d" -ee-V* MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AGIT, BEOP OSZTÁLYA)