Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-24 / 300. szám

északmagyarország S»® smto 1*. FELEJTHETETLEN ÉLMENY-MARAD SZÁMUNKRA M MEGYEI LEVELEZUKONFERENCIA I ißeaamctlimJc e -magyar sujio uuisua- Sioeigj es severesoineJs aeocmber 10-an iar- Jtai Itag)jaseiesusegu et leKeneíci us, unseren Utvesepuuslt megiuigyiMOh u levciezumuz- g<M»u jeiwMou es nic&vtUasZiuita/í Kiu- tdtkoesKes a s&aoud Hep uu'u 1-joZ jeu~ mar ‘1-ra es 1-ra oss&encvou oiszugus Isvesesokotijeienciara. rá t erlekeiseten ióoo maii százán jelen.iKeu.ek jeiszoltá­lasra — ez egymagában is tnusaija az-. iS szeleskorú nagy enlekiodesl, umeuyes levelezőink a konjerenciai kiset kk. űrre masainak azok a szer Kesziosegunmióz nagy szambán érkező levelek is, amelyek­ben íróik elmondjak, naiyen tnaruuu/uw élményénél, gaZaug tanmsugokat nyujloU számukra a vasárnapi megbeszélés, A le­jeink tuunuaaból néhány szemelvényt rogaaunk ki, amelyek tükrözik, muyen nagy lendületet adott Borsodban a leve- lezomozgautmnak a megyei konjerencia. * Felejthetetlen élmcny marad valameny- ayiiiak számára a megyei értekezlet. íjak gazdag tapasztalatot szereztem ezen a jót sikerült, pompás-an megrendezed összejöve­teleit. Különösen megragadta figyelme" met az ózdi eset és az, ami Láng Lajos -Jvtárssai töríént a vasútnál. Mi mindig büszkék vollunk rátok ózdi vasasok, ne engedjétek meg, hogy soraitok között sjarázdálkodhassék az e.lenség. szlnjnyes Béla Diósgyőri Gépgyár t Mindig nagy szeretettel olvasom az Északmagyarországbaa a levelezők írásait. Ezeknek a leveleknek bátor hangja arra készlet, hogy én is a levelezők soraiba álljak. Még nagyobb bátorságot öntöttek, belém azok a napokban leközölt cikkek, I amelyek a borsodi ±evelezők megyei kon- . íerenciájáról számoltak be. Nagy megbe- S csillésnek és megtiszteltetésnek veszem, ; bogy írhatok Pártunk megyei lapjába és j eazeí is hozzájárulhatok hazánk erősítésé- ; hez, a szocializmus építéséhez, MARIK IRÉN Sajószenlpéter­* > Sohg nem fogom elfelejteni a tanulsá­gos előadási is a kiállítást, amelyben a levelező konjerencián részem volt. A pártszervezet segítségével, a tanáccsal és a tömegszervezetekkel karöltve mindent megteszünk a levelezőmozgalom tovább­fejlesztéséért, hogy községünkből is minél több levelező írjon. « pártsajtőr.ak, SZOCS JÁNOS Legyesbénye • ._ _Mi, Károlyi alva dolgozói is nagy figye­lennael kisértük a megyei levelező érte­kezlet tanácskozásait, amelynek tisztele­tére elhatároztuk, hogy községünkben is kiszélesítjük a levelezők táborát és meg­sokszorozzuk a sajtó olvasóinak számát. LÉTRÁI ELEMÉR Károlyfalva * Végtelen öröm és boldog büszkeség töltött el, hogy a magyar sajtó borsod- megyei levelezőinek konferenciáján mint a Szabad Nép levelezője és az Bszakma- gyarország tudósítója résztvehettem, Őröm volt látni és tapasztalni, hogy né­hány év alatt milyen izmos levelezőgárda fejlődött ki megyénkben GULYÁS BÉLA i Mezőcsát Igazán felejthetetlenné és kedvessé tet­ték napunkat és megerősítették önbizal­munkat. Külön köszönetét mondok bá- cyász,levelező; nk nevében, hogy olyan nagy szeretettel foglalkoztak velünk. Az értekezlet nem egyszerű száraz tárgyalás, hanem színvonalas beszélgetés voll, amely hónapokra irányt mutatott munkánkhoz. MISOKA TIBORNÉ Borsodnádasd­Sztmíszló István, a Szabad Nép leve­lezője beszámolt nekem a borsodmegyei levelezőkonferenciáról, ebből megértettem ie levelezés jelentőségét. Szeretnék én is az Északmagyarország levelezője lennio FR1SACZKI KATALIN Fulókércs áh As «rte’fcez'fe'irol hazatérve, az ott hal- liöttak alapján nyomban hozzáláttam új levelezők szervezéséhez, így Weisz Tiva­dar és Barna József rendszeres levelezője fesz Megyei Pártbizottságunk lapjának, FABIAN JÓZSEF Sajóbábony * Én is szeretnék bekapcsolódni az Északmagyarország levelezőinek munká­jába. Mint DISz-tag, lendületesen részt jogok venni ebben a munkában is és rajta leszek, hogy minél több fiatal kapcso­lódjék be a levelezömozgalomba, KENÜERES1 ARANKA Vajdácska. m A levelezők megyei értekezletére Mé­száros K: lalin, a Magyar Írók Szövetsége helyi csoportjának tagja értékes költe­ményben köszöntötte a „közvélemény pa­rancsnokait”. Versét alább közöljük: A LEVELEZŐK MEGYEI ianacskozása Irtat MÉSZÁROS KATALIN Zizegő papírlapok, ingek korodba bújva vagy ételes kosárban indultok vándorútra. Nagy, fáradt munkáskezek dédelgették vigyázva. A sajtó — tilos gyümölcs —• így jutott be a gyárba. Zugnyomdákban nyomatták rejtegették föld alatt — s mindenhová elértek mégis, e szikra-szavak. Szikrából pattan a láng • — kigyúrt a forradalom, — S zizegő papírlapok most röpködnek szabadon. A sajtót népek kenyere, j A hibákra orvosság., Ha kézbe veszed: messze látsz, kezedben egész ország, hozzád hozza a világot Korea népe sorsát, francia sztrájkok győzelmét. s a Szovjetek országát. A sajtó: népek fegyvere. Megleled benn önmagod, mintha tükörlapra néznél: látod napi harcodat. Leveled kapocs közötted, s egész néped között visz is, hoz is, mint a vonat mely két várost összeköt. m. Szava szavad — tanuld olvasd!, Leveleiddel vedd körül! t Erős lesz így mint sok tégla, Ha szilárd fallá tömörül. Már most elvégezzük a Sajó szabályozási munkáinak egy részét hogy olcsóbban építhessük fel a sajóparti, fa- és fémmtntakésxUö üzentet A Sajó szabályozásának és hajózha. tóvá való kiépítésének gondolata már a múlt rendszerben felvetődött, kiilö- n ősképen a választásokat megelőző időkben beszéllek js róla, de megvaló­sításából természetesen semmi sem telt. Szocializmust épí|Ő népi demokrá. piánk elvégzi ezt a hatalmas munkái is A Sajó nagyméretű szabályozásé - nak és hajózhatóvá való kiépítésének munkálatai a második ötéves tervben szerepelnek, de a Városi- tanács építési osztályán felvetődött elgondolás alap­ján egyik részéi már most elvégzik. Az „TJjosztás“.dűlőben, a József Atiila ül déli oldalán ötéves tervünkben új gyárat léte­sítünk, a fa- és fémminfakészítő üzemet, amelyben a diósgyőri és más gyárak számára állítják majd elő as öntéshez szükséges külön­böző mintákat, A gyár számára kijelöli terület azon­ban mélyen fekszik, az építkezés meglő; ténle előd fel kell tölteni, a feli öltéihez 50 ezer köbméter földre van szükség Az eredeti elgondolás az voll, hogy a fellőj léét a vasgyárból ideszámított salakanyaggal -végzik. Költségcsökkentés céljából azonban mégsem így oldják meg, hanem elvég­zik a Sajó szabályozásának egy ré=zé| és az onnan kikerülő földmennyisége] használják fel az űj gyár területének feltűnéséhez Csaknem másfél millió forint meg­takarítást jelent ez a rendkívül öt­letes és helyes elgondolás, A most megépítésre kerülő űj Sajó. ág a vízkávéleli művel — amely 3 vas­gyár számára szolgáltatja az úgyneve­zett ipari vizet — egyenes vonalban köt össze az új Sajó-híddal. Az új ág 1S00 méter hosszúságú lesz, csaknem 1 kilométerrel rövi- debb, mint a régi meder kanyaré, Az új Sajómederből kitermelésre kerülő föld nemcsak a fa- ée. fémmintakészíiő üzem’ierületének fel'.öltéséhez elegendő, egy, részéi az ugyancsak ott épölő bá­nyászati mélyfúró és ópületanyagfuva- roző vállalatok építkezéseinél használják majd fej. A földkiemelés után felszín, re kerülő kavicsrétegei a 23 számú tröszt termeli ki. A holtágban tógaz­daságot létesítenek Több utat is épí­tenek, hogy könnyen megközelíthetővé váljék a mezőgazdasági termelésre fel­szabaduló 55 holdnyi terület Egyébként a jövőben ezen a terű, lefen is gyárakat, üzemeket léte­sítünk majd. December 21.én, Sztálin elviára szü­letésnapján ünnepélyes keretek között Moravszki Antal elvtárs, a miskolci városi tanács végrohájtőbizottságának elnöke tette meg az el®0 kapavágást, amely kezdetét jelentette a nagyjelen­tőségű munkának Elsősorban most atal építenek ezen a részen, hogy biz­tosi l=álk a teherautók gyors és jó köz­lekedését, amelyek majd szállítják a földet, „m<Tyet a napokiban odaérkező szovjet exkavátor termel ki. VIGYÜNK MARTON ISTVÁN ES MÉSZÁ­ROS ETELKA (Sátoraljaújhelyi a tszcs tagok boldog hévízi e- Mllafüred, üdüléséről számol be. Járásuk lerüle. léről többek közötl K Orosz András és Gerenyi Mária, részesüli jó munkája jutalmául üdültetésbe®, felejühete' le­nül szép napokban, amelyekről egy­kor még esak nem is álmodtak. KOZMA GYÖRGY (putnoki gépál­lomás) ugyancsak lillafüredi üdülésé, ről küldött beszámoló sorokat és leé­ri: hálából a gondoskodásért az eddi­ginél is jobb, eredményesebb munkál fog végezni, VARGA JÓZSEF (Ózdi meleg sza­vakkal méltatta az ózdi kórház mun. káját, ahol odaadó gondoskodással gyógyítják meg a beteg dolgozókai Felveli, hogy szovjet minlára itt ;s alkalmazni kellene azt a rendszabályi, hogy a betegnek kívülről semmiféle ételt, vagy italt nem szabad bevinni, mert ez, valamin] a gyakori látogatás károsan befolyásolja a gyógvítá: t FARKAS SANDORNE (Diósgyőr- vasgyár) arról íf, milyen messzemenő gondoskodókban részesíti népi demo­kráciánk a rak dolgozókat, Rendes munkalehetőséget és megélhetési biz­tosít szármákra. 0 1 6 8 0, U RT. Ó S, 0 SZÉP! Sertésnígá® után azonnal tégy eleget ZSÍRBEADASI kötelezettségednek A FÖLDMÜVESSZÖVE1 KEZEINÉL Egy hónap alatt 8 ezer áj tag lépett be megyénkben a Magyar-Szovjet Tárfa*ágba A Magyar-Szovjet Társaság tagszer­vezési íeihívására megyénkben is a dolgozóik ezrei lépnek be as MSzT­Szervezetekbe. November hónapban majd 8 ezer üj belépővel nőtt megyénkben az MSzT tagié száma. A dolgozók a Szovjetunió irán i húsé. güket és szere etükeit a Magyar.Szovjet j-arsa.-agoa vaió belépéssel is kifeje. zésre jn ,a ják. A. Vitányi János makkosho ty kai MSzT-íi kár, a .,Lenin« tszcs agja. A Szovjetunió Hadserege hozta mug számára is a szabadságot. 4 hold tői­det, és 545 öl szőlőt kapó abból a fö.dből, amin azé lő t mint kizsákmá­nyol*; gazdasági cseiéd dolgozót 195J. ben a Lenin iszes megalakulásakor ő is belépett a tszcs-be. Örömmel £o_ gad a az kitüntető bizalmat, hogy MSzT- i kár lehet. E.ha ározi-a, hogy a makkosho ty. kai MSzT szervezet tag.éiSzámát háromszorosára növeli, MSzT előadásokat szervez melyeken ismerte i dolgozó parasz társaival a Szovje unió ha almas segítségéi szó. cialis a építésünkhöz és a kommuniz­must építő hős szovjet emberek ragyo­gó példáját. Munkájában nagy segít­sége- kap a párt. és a DlSz-szerve­nettől. Madák Emma sárospataki MSzT aktíva a malomban dolgozik. Sztálin Ojvuárs 72. szüle ósnapja tiszteletére elhatározta, hogy 40 áj MSzT ago: szervez. Mint elmondja, naponta sok dolgozó paraszt hozza búzájá a ma­lomba őröl etni és ő arról fog beszél­ni az őröltötökkel kinek köszönhe ik szabadságukat, békéjüké Rá fog ma- atni arra, hogy békénk, szocialista építésünk biztos záloga a magyar, szovje- barátság. Perge Magdolna a sárospataki járás népművelési előadója. 21 éves. 5 vére van. Apja a felsaabailuiá» előtt gazdasági eseiéd vol. Perge Magdpia& visszaemlékszik a sok szenvedésre, amis a íeiszauauu.ái, előtt á éti amikor dél« előtt iskoiábd jár , délután pedig a mezőn keilen dolgoznia. Hálás a hős szovjet harcosoknak, akik elhozták számár* is a szabadságo . Feladatá­nak tekin i hogy fe, világosi sa, megér­tesse a járás do.gozó tömegeivel, mi a je.en őségé a Szovjetunió iránti rátságnak. A Ma gyár .Szovje; Társa­ság ,ismeril meg a Szovjetuniótt11 cL. mű előadási füzeten eijut &*ta vata^ mennyi község népművelési ügyvezető­jének. Hódi István, a sárospataki járási -a­náes einökhelye ese, járási békebio. zottsági foie.ős. Munkája e téren kü­lönösen arra irányul, hogy a Magyar-« Szovjet Társaság együ t dolgozzék s, oékebizo tságokkal, ehhez a tahác® útján is minden segítséget megad. deres Is ván pedagógus a sárospa.. ak: 2. számú iskolában pedagógus- társai részére havonta előadásokat tar , ame.yekben ismerteti az élenjáró szovjet pedagógiái. Szerémi Gyű ,a 17 éves tanítóképzőé örömmel fogad a a Magyar-Szovjet Társaság felhívását, hogy a középünkc-, lások írjanak pályázati dolgozatot Sztálin eivnárs szüle ésnapja túsz éle­tére. írni fog szüleinek is, hogy lép­jenek a Magyar.Szovjet Társaság tag­jai sorába. Kiragadott példák ezek. melyekhez hasonlói ezrével lehetne felsorolni és amelyek azt bizonyítják, hogv a Magyar-Szovjet Társaság tag- szervezési felhívását megyénk dűl* gozói magukévá tesz k mert tudják, érzik, hogy a haza ez*- rete e és a Szovje unió szeretet« elvé« lasathatatlan, -udják és érzik, hogy Sztálin — a béke. A munkások távozásra kényszerftették a Reuault-gyáiat meglátogató amerikai tisztet Párásban a Renault gépkocsigyárban egy amerikai tiszt „tanulmányozni" akarta az üzeme*. Az üzemben a mun­kások „takarodjon ki!" ktál*ásókkal fogadták a tisztet, akt kénytelen vei* gyorsan elhagyni az üzemet, Az Eszakmagyarországi Üzemélelmezésl Vállalat olaszliszfeadkirendeliL ségén a közelmúltban vizsgálatot tartottam, A konyhatelep vezetőjével megmértük az egy napra vételezett és már felszeletelt húst Sa.amon Pál, a telep vezetője elmondta, hogy egy személyre 10 deka húst kap. De már akkor helytelenül járt el amikor 932 szeuié.y helyett csak 900 bzeméíyte vé e.eziotit húst. Amikor megmér ük, megállapítottam, hogy ez is 90 kiló helyeit csak 84 kiló volt így tehát lényegében 9 kiló 20 dekával voFs kevesebb a hús. Salamon Pál arra hl vatkozott hogy az a 6 kilő. ami a 90 kilóból hiányzik „elkenödött a fe.szela elésnél'­Erről az ügyről jegyzőkönyvet küldtem Miskolcra az Eszakmagya*. országx Uzemélelmezési Válaat vezetőjének, hogy vizsgálják ki az ügyet, Ezlüáig azonban még semmit nem 'ettek Ezúton kérdezem meg ő'ük váj­jon hajiandok.e még ebben az évben kijönni és megvizsgálni ez: az ügyet ? RONAVOLOYI LAJOS Méxnosz K S* T. e A tokaji gépállomásnak jobban eUonőrianie keil egyes gépészei mun­káját, így Bárány István az egyik silttöltő gépet hely elenül, rosszul ke­zelte és darabokra törte a gép védőjén és kését. Neme h Mihály eimond'a,,, hogy sóik esetben nem vizsgálják meg elég a'aposan a gépeke', nem húzzák sneg a laza csavarokat, pedig ezzel is elejét lehetne venni a gyakori gép­töréseknek. Még 1950 májusában Máityáa Vilmossal, az olajraktár veze'öjévol javasoltuk, hogy a diósgyörvasgyán vasszerkezeti üzem pincéjét kis javi„ tással isméit alkalmassá lehetne tenni olaj táró ására. A hordók elhelyezésé­re egy 20x10 3 m-es épület fe.épí ésétjavasoituk. Javasla unk azonban pa. píron maradt, pedig most, a hideg idők beálltával az olajok megdermednek, a hordókat fel kell bontani, az olajai vágni kell, mindez meglassítja H munkái és tetemes kárt okoz , ( A vállalat vezetőségének meg kall oldania est a kérdést. JÁVORT ISTVÁN Diósgyőri Gépgyár. » A diósgyörvasgyán kenyérgyár üzemvezetőségének. Felemelt ötéves tervünk maradéktalan végrehajtáséhoz az is szükséges, hogy nálatok is megjavítsák a munka minőségét. A kenyérben, amelyet sül tök, gyakran dió nagyságú sódarabolt találunk. A liszt nincs kitisztítva s ami a legnagyobb baj, a tészta nincs jól meg­sülve „Az ember gyomorbaj! kap tőle” — ezt halljuk úton-útféle*n. Kérdezem tőletek, miért tudnak jó minőségű munkát végezni a diósgyőri és a miskolci ke­nyérgyár dolgozói és li miért nem tudtok? JUHÁSZ LÁSZLÓ Diósgyőri Gépgyár, süüyesztékes kovácsműhííy A Miskolci Nehézipari MüszakiEgyetem hallgatói mind azon igyekez­nek, hogy a maguk munkaterűle én jói telj esi sék a ex«ei a iegjo,.«an el­sajátítsák a szükséges ismereteket. Nun könnyű azonban a városfői 6 kiló­mé'erre járni naponta tanú ni. Ez a nihézséget azonban szívesen vaja juk, mert tudjuk miért van. Azt azonban semmiképpen nem tudjuk megér eni< mi az oka annak, hogy a vona unk jőf rmán naponta félórákat is késik, emiatt igen sok időt vesztünk amelyo, alapos tanulásra használha nánk fel. Nagyon sok Időnk esik ki smiat: is hnfnr gva og maid vi'lamossa’ kel be_ járni este Miskolcra, mert abban az időpontban vonat már nem köz.ekadik az egyetemi várostő’. A mi tanulmányi eredményünk, a mi felkészültségünk kfcrdése nem csak a mi ügyüna — e .ész hazánk; dolgozó népünk ügye! Mi ennek, felis­merése alapján akarunk do gozn-' de munkánk sikeréhez a MAV-lél sokkal nagyobb támogatást körül -«kiütést- kérünk- • w.r- r ‘ NAGT MXKLOS é'#sr ' 1 ^péssmémöS haRgatö,

Next

/
Oldalképek
Tartalom