Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-18 / 294. szám

Staid, 1951. december h6 18. ÉSZAKMAGYARORSZÁG s 0 A mi költségvetésünk a békés épít&munka szolgálatában áll A költségvetés vitája az Országgyűlésben At országgyűlés hétfői ülésén meg­kezdte a költségvetés általános vitá­vá». Az általános köí ség vetés e őadó- An o® Is.ván eivtáre, a pénziigymi„ tiszte? első helyettese volt. Beszédé­ben a többi , közö.t a következőket snondoti a; — Aa előirányzott bévé elek csak­nem 86 százalékát az állami vállala­tok fizetik be, ami muta ja, hogy nép­gazdaságunk szerkezetének szocialista íi.a aku.ása hatalmasan megnöveli anyagi erőforrásainkat és költségve ősi gazdálkodásunk számára sziláid ala- jm»í biztosít. A szőve- kezeli szektor költségvetési befizetései 558.6 millió forintban van­nak előirányozva, ami -ermésze csen korán sem fejezi ki termelőszövetke­zeteink ée kisipari szövő kezeseink növekvő súlyát népgazdaságunkban, hiszen államunk jelentős adókedvez- inénnyel segíti fejlődésükéit, megerősö. délüket. A lakosság'ől származó bevé.e'ek az idei év 16.9 Százalékával szemben, 3962-ben az összbevételeknek csak 12.9 százalékéi. teszik ki. Ennek na­gyobb hányada a lakosság adóira esik. —~ A költségvetés bevétel o!dala je­lentős .szerkezeti változást h at. Egyszerftrödölt ég lényegesen kö„ zelebb került a szocialista köti“ ségve'ós szerkezetéhez. Az á"ami szék or adóbefizetése dön­tően forgalmi adő fői-májában jelent­kezik és — & Szovje unió pénzügyi rendszeréhez hasonlóan -— a köl ség- vetés bevételi olda.ának gerincét al­kotja. Lényegesen foltozzuk sí esősen munkaigényes iparágak gépesítését Államunk alapvető feladata a szocialista gazdaság szervezése. Ennek megfő e ően kiadásaink döntő részét; 6X.5 ez A, za ékát népgazdaságunk fejlesz é- sére fordítja. A kör.;;égve ősben a gazdasági építőmunka céljaira e.őirányzott 26 milliárd forint dÖAő része szervesen összefügg a népgazdasági tervvel, A népgazdasági terv szabja meg az összkiadások kereté; Beruházási programmunk középpont­jában nehézipari beruházásaink á'l, aak, Az idei esztendőben számé« terü­lő ea komo y gondot okozott a mun­kaerőhiány. Ezért lényegeden fokozzuk az erősen munkaigényes iparágakban a gé­pesítés. , Építőipari beruházásaink döntő része esik a gépesf ésre, az e.öregyártás fej. le.® ősére, ami a termelékenység gyors növekedését teszi lehetővé és lényegé­tjén lerövidí i az építkezések idő arta. mát, Bányászati beruházásaink között is jerea ékeny összeg szerepei bá- üi ászaink munkáját megkönnyí ti gépek beszerzésére. Lényegesen növeltük a beruházási tervben az arató gépek, kombájnok beszerzésé, re előirányzóit összegeket, — Jelentősen megemelt beruházási összegek szerepelnek tervünkben a la­kosságnak fogyasztási cikkekkel való minél jobb e látása érdekében, hogy ’tar óssá tegyük azokat a nagy ered­ményeket, melyeket a december 1-i nagyhorderejű ha ározat biztosított dolgozó népünk számára. D© gozó népünk vaíórovólt;a a költségvetésben meg* határozott feladatokat A kulturális kiadások sorában meg. említen e An os eiv ars, hogy egyma­gában a Földmivelésügyi Minisztérium kö tségvetésében 96 miliő forintot irányoz, ak elő továbbképző é3 szak- tanfolyamokra, 30 ezer hallgató lét­számmal, —• A köl'aégve és gondoskodik né­pünk kuli úrigény ének fokozott kié é- gífcésérő. is. Három új színház létesül, jelemtősen fej ödik a mozihálózat, a népkönyvtárak száma ezerrel, a kul- túro1 thonok száma ezerkó százzal nő. — Százhe venha ezer dolgozó, hét- ezerhétszáz sztahanovista, tizennyolc, ezer gyermek, háromezer tanuló üdül­tetésé biztosi ja köl ségvetésünk. Kormányunk a békés építés po­litikáját folytatja. Híbv követnénk el azonban, ha olyan időszakban, ami­kor az imperial isták háború előkészí­tése cé jából eszeveszetten fokozzák a fegyverkezést, honvédségünk jobb felezerelésétő1 nem gondoskodnánk. Költségvé ésiink összkiadásainak 14 száza’óka néphadseregünk és állam- védelmi szerveink felszere ésének kor. saerűsitését szo’gálj«. A mi költségvetésünk a békés épi- tőmunka szolgálatában áll. Köl- ségvetésünkben a kiadások döntő része produktív célokat szolgál, erősíti iparunka1 mezőgazdasá­gunkat, egész népgazdaságunkat. A kiadások minden forintja né­pitek felemelkedését szolgálja. anyagi és kulturális viszonyaink állandó növekedésé Dolgozó né. púnk tudja ezt, ezért do’goz.k ál­dozatkészen, ön udalosan ö éves Tervünk megva ősításán. — Tervünk végrehajtása a do'goző milliók munkájának eredménye Nem kétséges, hogy do'gozó népünk vég­Az általános vita első felszólalója Krislóf István elvi ars, a Magyar Dől, gozók Pártja Központi Vezelősége tit­kárságának tagja, — Magyar Népköztársaságnak az országgyűlés elé lerjesztetl 1952. évi állami költségvetése szocializmust építő Ország köllségveíése —- kezdte be zé- déí, majd méltatta gyáriparunk és me. zőgazdaságunk fejlődését, azután így folytatta: — A Párt és Rákosi elviár? mutatta meg eddig és mulatja még ezután is dolgozóink számára, hogy minden egye« pillanatban mi az a döntő feladat, amelyre továbbhaladásunk érdekében erőinket összponlosí|áriunk kell A Párt és Rákosi elvtárs tanítja meg népünket arra, hogy helyes cé. lókat tűzzön maga elé és ered Ké­nyesen dolgozzék megvalósítá­sukért. — Terveink számokkal telein papír, darabok maradnának, ha népünk egy. séges akarata nem váltaná teltekké. A dolgozó magyar nép a Szovjetunió se- gíi'égévej és a Bá:1 vezetésével, de a maga erejéből építői IS újjá az orszá­got. hajlottá végre 8 hónappal a ki. tűzött haláridő elölt a hároméves tér. vei Munkásosztályunk dolgozó pa- rasziságunk és értelmiségünk, esősor­ban a műszaki értelmiség, a maga lel- kesedésével, áldozatkészségével, haza. fiasságával viszi előbbre napról-napra minden üzemben, minden községben az ötéves Terv teljesítését, A magyar dolgozok egysége öásze- forrottsőga nagy Pártunkkal és Rákosi elvtárssal, tántoríthatatlan hűségünk a Szovjetunióhoz As Sztá- tin elvtárshoz — ez a magyar népi demokrácia minden eddigi és ez* utáni sikereinek titka, s egyben népi demokráciánk legdöntőbb si­kere is. Az állami fegyelem megszilárdítása érdekében megyei, járási és községi ta­nácsainknak fel kell számolniok a munkájukban még mindig gyakran megmutatkozó lazaságot, a kötelesség, mulasztókkal Szembeni liberalizmust. Az ipar terén az a feladatunk, hogy végrehajtsuk az 1952, évi lervkövetei- ményeket. A tervet azonban nemcsak egészé­ben kell teljesíteni, hanem minden részletében, a cikkek választéka szerint, minősége szerint, előállítá­si költségei szerint, Különösen fel kell hívni a figyel. met a béralapok betartására. Dél kell hívni a figyelmei egy igen fontos és sokhelyütt elhanyagolt lerii. Jetre is: az önköltség betartására. Fel kell számolnunk minden pazarlást, nemtörődömséget, az állami javaknak, a nép vagyonának felelőtlen kezelését. Fel kell tárnunk mindezeket a rej­tett tartalékokat, amelyek üze­meinkben az önköltségcsökkentés területén is nagyszámban fellel, hetők. Hogy azonban tervünk valóban tör­vény legyen, ahhoz az is szükséges hogy az üzemek folyamatos munkajál biztosítsuk, hogy végetvessünk az 1851. ben fennállói! helyzetnek, amikor az év folyamán többször is, sőt nem egyszer egy hónapon belül jg megvál • loztallák a lervszámokal, s egyik.másik üzem csak a hónap folyamán tudta meg az!, hogy terve arra a hónapra mit ír elő. Maradéktalanul meg ken valósítani üzemeinkben, minisztériumainkban, építkezéseinken a felelős egyszemé­lyi vezetés*. Gazdasági vezetőink­nek fel kell számolniok a sokhelyütt tapasztalható liberális, a hibákat Kristóf eivtárs nagy íapesaj foga­dott beszéde után Katona Sándor szó. Iáit fel A jegyrendszer megszűnt'lésé. rő], az árak és bérek rendezéséről és a mezőgazdasági termékek felszabadíiásá- rő szóló Párt és kormánybalározat je­lentőségével foglalkozott. — Teljes bizalommal államunk ve. zelői, népünk üagy vezére, Rákosi Má. lyás iráni — mondoíla — á költségve­tési elfogadom. Nánási László, a SzöVOSz főtitkár­helye' iese hozzászólásában -észleteseb. ben foglalkozott a termelőszöveíkezeiek problémájával. —* Legtöbb uermelöszöveíkezetünk, rehajtja a* 1952, évi tervéi, valőra- váltja a költségve ésben mégha áro- zo’Jt feladatokat, újabb sikereket ér el azon a diadalmas utón, me'yen biztos kézzel veze i ’ harcokban megedzart nagy Pár Unk, a Magyar Dolgozók Pár ja éa népünk szeretett vezére, Rákosi elvtársi y — Öléves sérvünk égyik céikisűzéso az voll, hogy agráripari jellegű orszá­gunkat fejlett ipari, agrár országgá alakítsuk ál, ötéves tervünk első két évének sikeres eredményei ezt a célki­tűzési valóra vállallak. — Országunk ipari-agrár jellege megmutatkozik abban is, hogy ipari Emelésünk növekedése, s a nemzeti jö. védelemben való részesedése ugrássze­rűen emelteden. Ismerieíta Krislóf elvlárs, milyen beruházásoka| végzünk el és milyen feiadajokat kell megoldanunk 1952- beu, majd hangsúlyozta: — Ahhoz, hogy ezeket a Valóban nagyszabású tervekei teljesít ük, ah­hoz, hogy a jegyrendszer megszűnteié, sénck és a mezőgazdasági termékek szabadforgalmának sikerét bizlo-ílsuk, városi és falusi dolgozóinknak jelentős feladatokat kell megoidaniok. — Parasztságunknak az ideihez ha­sonló módon idejében és kellő gon­dossággal kell elvégeznie az idősze-ü mezőgazdasági munkák? |A téli hóna­pok alatt fokozott gondol kell fordít a. ni az állattenyésztésre, —- Hason]óképen fontos feladata pa. rabságunknak, hogy maradéktalanul teljesítse állampol­gári kötelességét, a termény- és átiatbcadást, — Az 1952. évi költségvetés teljesí. lésének egyik föltétele az adó pontos befolyása. Ennek ellenére vannak olya. nők, akik (Chernek érzik a hozzájáru­lási a közös ügyhöz és igyekeznek ki­bújni alóla. Az öntudatos, Tuvzaszerető, orszá­gunk felvirágzását szívükön viselő dolgozó parasztok vessék ki maguk közül a hanyagokat, a kötelesség- mulasztókat, a közösseggel szem­ben közönyösöket eltűrő és sokszor tudatosan elfedő magatartásukat. Kormányunk a műszakiak kezeire ad­ta •mindazoka! a jogokat, amelyeket. ha helyesen tudnák élni velük, biztosíthat, ják a terv telj esi lésének sikeréi Kor. mányunk élői: la a főmérnökök, vaja* mint müvezelők, mesprek kötelességeit és jogait. A cselekvés eszköze a műsza­ki értelmiség kézében van csak tanul, ják még helyesen alkalmazni. Kri'ióf elvlárs ezután a munkafegye­lem kérdéséről beszéli. Idézte Rákos; elvlárs november 30-i beszédét, amely- bn hangsúlyozta: ,,a munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fé. künk“. Kristóf eivtárs rámutatott, hogy ­ki ken küszöbölni <xs üzemekben az indokolatlan késéseket, hiányzáso­kat, Fel kell venni a harcot arrvun- kásvándoriás terén is, Küzdenünk kell azért, hogy dolgozóinkban ki­fejlődjék a munkahelyhez való ra. gaszkodds érzése, „ munkahely sze- retete. Emellett azonban érvényt kell szerezni azoknak a hatályban lévő rendeletek­nek, amelyek tiltják a szabá]y9ze:ü munkakönyvvel nem rendelkező munkás alkalmazását és véget kell vetni annak a tűrhetetlen áltapo’nak, hogy némelyik szocia­lista üzem valósággal elcsábítja a másiktól a dolgozókat, A szocialista mimkaversenyről szólva, kiemeli ipari vezelöinknek, szakszerve. zeti és pftr[fvrakcionáHúsainknak első­rendű kötalessége menléremrní a gaz­dasági fe’lélelekef ahhoz, hogy munká. saink versenylendülete az év befejezte, vél ne szenvedjen tőré»!, hanem már január legelső napjától kezdve foko­zó i! mértékben biztosítsa az 1952. évi terv teljesítését. termelőszövetkezeti csoportunk ebben az esztendőben terméseredményeivel is bi. zonyílotta a nagyüzemi gazdálkodás előnyét Bzek az eredmények azonban még nagyobbak tettek volna, ha termelő- szövetkezeteinkben szilárdabb a munkafegyelem. Termelőszövetkezeteink komoly fejlő­dést érjek el. Fejlődésük, jövőjük fel. felé ível Éppen ezért sürgősen meg ke]! szabadulniok minden kezdeti hibá. juktói — hangsúlyozta, majd kiemelte a szovjet tapasztalatok alkalmazásának nagy jelentőségét. Parragi György felszőlal-íaában L&ng­Do'gozó parasztságunk maradéktalanul teljesítse a termény* és állatbeadást A tervet minden részletében teljesíteni kéül Terme őszővetrezeteink fejődése felfelé ivei A BEGYŰJTÉSI HÉT FELADATAI NAGY ÜNNEPRE KÉSZÜL a szép és boldog jövőt építő magyar nép: felszabadítónk és véde mezőnk, a vi- ágbéke legfőbb őre és harcosa, a di­cső Ez: álin 72. születésnapja múlté megünneplésére, Borsod megye dolgozó népe is mól. tón ki akarja venni részét a hála és szeretet ünnepéből. A megyo ipari üzemeiből egymásután érkeznek a je- entések, hogy a dolgozók öz álin elv- ' árs születése napja, december 21. tis*. té.e éré 'tett fe.ajánlÉLaikat már el- jesítot’.ék. Do gozó parasztjaink sem akarnak elmaradni az ipari munkás­ság mögött és hozzá hasonlóan vál al­ják begyüj ési ; érvük teljesítésé: ső1 últe.'josítésé:, így pó dául MezÖcsát dolgozó parasztsága községi tervét minden terményféleségben — tojásból és baromfiból is — 100 százalékon félül te jesíte le, A községben 97 o.yan dolgozó paraszt van, aki 200 százalékon fe'-ül teljesítet o beadási előírását. A megyében főbb mint 80.000 azok. nak a száma, akik a mozöcsá iákhoz hason óán ú.teljesítet ék előírásukat és mind több társukat Ösa Önzik arra, hogy példájukat kövessék. Ennek a*z egész mozgalomnak hatá­sára határozta el a Megyei Operativ Bizottság, hogy f.e hívással fordul a megyo dolgozó parasz ságához: Sa álin elvtárs gzü e óse napjára teljesítse 'ál begyűjtési tervét, A FELHÍVÁS TELJESITESENEK minden feltélole meg van! Bizonyít ja ezt a dolgozó parasz ok, tszcs-k^ ála­mi gazdaságok, községek és járások nagy száma, amelyek tervüket már ed­dig is teljesítenék és moss, a felhívás után minden egyes termény —- búza, kukorica, a tojás, baromfi, tej, é.őál- ia előírásukat túl fogják te jesiteni. Kűri Lajos homrogdi 8 k. holdas dol­gozó parasz; gabona tervét 1.200 szá­zalékra, Cs. Tamás János hódosesépá_ nyi lakos kukorica tervét 417 száza­lékra, Kovács Mihá y sajőpá falvai 3 kh. dolgozó parasz; baromfi tervét már eddig 120 százalékon felül telje­sít« te, A mezőnyárádi ,,Üj Elé;“ ■ szeg mindenből 100 százalékon felül teljesít© t, Abaujvár a községek kö­zött mutat példát; a miskolci jártás mos; nyerte el munkája jutalmát: fel. szabadult a kukorica-kor.átozás a’ói. A példák bizonyítják, hogy egyál­talán nem indokolt semmiféle kifogás ,,a rossz termésre“, a .helytelen kive­tésre“, „a esa'ád nagy számára“, az „árvízre, jégverésre, rókára, dögvész. re“. va’ó .hivatkozás; .ezek csak a meg­alkuvást, a nem örődömséget, a fele­lősség alól való kibúvást mutatják. TERVÜNK TELJESÍTESS minden­ki számára kö elező. hiszen az a ma­gyar nép által hozott ; örvény. A tú’- teljosítés — a haza iránti Szeré et megnyilvánulása, harcos kiállás az öt­éves terv megvalósí ása mel'ett. Ot, ahol a begyűjtésben jó ered­ményt értek el, a veze ők döntő fela­datuknak tekintet'; ék a begyüj ési munka megszervezésé:, irányítását és ellenőrzésé;. Kötelességüknek tartot­ták a pártfegye em és az áltatni fe­gyelem megtartását és másokkal való megtantatásá: is. A ricsei járás azért került a november 7-iki országos ver­senyszakaszban S.H első 10 járás közé, azén; hódítóba el a büszke verseny­díjat az ország többi járása előtt, mert a Járási Pár bizottság titkára fontos felada- nak tekin ette és tekin- i ma is a begyűjtést Irányt muta: a anácsnak, segíti a járási tanáes ez- irányu munkáját, mozgósí' ja a közsé­gi pártszervezeteket, Hason'óképpen a mezőcsá'.i járás azért teljesítette évi tervét, mert a Járási Pár bizottság és a járási ta­nács helyesen hajt ja végre Pár unk határozatait, kormányunk rendé e eit, Hernádnémeti község azért került a negyedik helyre az orsizágos verseny­ben, mer: a tanács elnöke a kifogá­sok és siránkozás helye-,;t rendbehozat­ta a köz égi nyilvántar'ö lapokat, ki­írta a hátra'ékosokat, alkalmazta az 5—10 'száza ékos felemeléseket, kive­tette a kár érítést. Összehívta a köz­ség jól teljesítő dolgozó parasztjait és atzok mozgósí .ásóval a népnevelő munka megszervezésével meggyőzte az egész község dolgozó parasztsága , hogy ami" a községnek ma adnia ke'l, aa a felszabadulás óta már sokszoro­san megkapta és az -5 éves tervben többszörösen visszakapja. Ez a tanács, elnök más községeknek is segített az­zal, hogy átadja jó munkamódszerét. Valamennyi pártsznrvezo. és tanács, amely hasonlóan dolgozott, a tervét már teljesítette, vagy tűi is teljesí­tő; te. AZOK A PARTSZERVEK ES TA­NÁCSOK, amelyek a begyűjtést má­sodrendű, vagy úgy is mondhatnánk: „sokadrendü“ fe ada nak vekinte ték, vagy eibiza.kodj ak, a segítséget teher­nek vették, a törvény adta tehetősé­ge. nem alkalmazták, olcsó „népszó, rüsége.“ kergettek, nem támaszkodtak a becsülő esen, élenjáró dolgozó pa­rasztságra — átok rosszul do’goztaJv Ha a sárospataki járás a népnevelő munkát nem hanyagolta Volna el, ha az edelcnyi járás az ellenőrzést főm oa kérdésnek tekintene volna, ha a sze- rencsi járás az á laifti fegyelem érvé­nyes! ősében példái; mutatott volna., — most nem ko leno a tervlemaradáa miatt szégyenkezníök. A tények mutatják, hogy a megyé­nek minden lehetősége meg van arraj hogy tervét és vállalását <e’jesí se. Ennek érdekében a begyüj, ésben jelentkező szervez© lenséget és az el­lenőrzés hiányosságát sürgősen ki keli küszöbö’ni. Gondoskodni kell arról, hogy az állami fegyelem most már ne puszta szó, hanem valóság légyen. Fontos, hogy a megyei begyiij- ési ősz, ály állandó kapcsolatot tar son a já­rási begyűjtési csopor.okkal, adjon Út. mutatást a begyűjtési munka jobb végzéséhez, segítse tanácsaival é® el- .enőrzésével a járási begyűjtési cso­portokat, hogy azok megerősödve, ugyanígy segít éni tudják á községi ta­nácsokat a megyei pártbizottság sok értékes segítséget nyújtott a begyűjtési terv teljesítése érdekében a Megyei Ta­nácsnak. Ha a segítséget a Járási Párt- bízol.ságok hasonlóan megadják a járási tanácsoknak és a községi pártszervezete­ket határozottabban fogják mozgósítani, a begyűjtési hé. sikere nem maradhat el, A siker igen fontos előfeltétele, hogy a pártszervezetek vonják be a tömeg­szervezeteket a munkába, indítsanak ver­seny;, utcák, házcsoportok szerint a be­gyűjtési hét sikeréért. A községi taná­csok a Párt irányításával falugyűléseket ismertessék a dolgozó parasztsággal 4 be­gyűjtési hét jelen őségét. Fel kell ismerni, hogy a tanácsszérvek jó nyílván artás nélkül nem érheinek el jó eredményt. Azoknak, akik beadásu­kat határidőre nem teljesí.ették, 5—-10 százalékkal fel kell emelni kötelezettséget, a kártérítéseket ki kell ve’.nl és közadók módjára be kell hajtani. A gabona és kapások begyűjtése mellett mindenkinek elegeit kell tenni tojás-, baromfi-, tej-, élőállat* és mírbeadási kötelezettségének is.' Ólyanök, akik beadásukat egyes tér- ményíéierégnél igazoltan neím tudják teljesíteni, helyettesi;© terményekkel, — kukoricával, napraforgóval, Sertéssel, zsír­ral — tegyenek eleget előírásuknak. Ha a község jól akarja teljesíteni tervéj, moz­gósítsa a jólteljesítő dolgozó parasztokat népnevelő munkára, hozza a dolgozó pa­rasztság tudomáséra a hanyag, rossz, sok­szor ellenséges magafartású személyek nevel. Végül, de nem utolsó sorban fontos szerepe van a begyűjtési terv sikeres végrehajtásában a különböző felvásárló szerveknek és vállala oknak. RÁKOSI ELVTÄRS a Kongresszuson felhívta a dolgozó nép figyelmét, hogyaa ellenség gazdasági területen igyekszik el­helyezkedni és kárt okozni a dolgozó nép­nek. Ez: a figyelmeztetést tartsák szem előtt a felvásárló vállalatok mindennapoa munkájuk közben. Nem ok nélkül figyel­mezteti a megyét az élelmezési kormány­zat, hogy az állatbegyűjtésben munkáját javítsa rneg._ Feltétlenül az ellenség kár­tevéséhez tartozik az Álla forgalmi Válla­lat egyes felvásárlóinak az az eljárása, hogy azért, mert a meghatározott súlynál néhány kilogrammal könnyebb, vagy meri nem a kijelölt napon hozták a ser­tést, nem veszik át. Borsod megye begyűjtési hete- egész hiztosan szép eredményeket fog hozni, Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az eredményeke. fokozni kell és lehet. Eh­hez jó szervezésre, helyes felvilágosító munkára és rendszeres ellenőrzésre van szükség. Borsod megye dolgozó parasztiéi tud­ják, hogy Sztálin nevével épül a világ, felismerték, — mint ahogy Révai elv-tára a Sztálin szobor budapesti felavatásánál mondotta: „Szálin útját járva, jó úton járunk, csak Sztálin útját járva lehet né­pünk erőssé és még erősebbé, egységessé és még egységesebbé, lehet a haza és a hazának minden fia boldoggá és mű­veltté, tehe’i életét széppé és még szebbé SEGÍTSE EHHEZ HOZZÁ a magyar népet Borsodmegye lelkes, eredményes begyűjtési munkája. Vaskó Kálmán, súlyozta: költségre lésünk .győzelmi je- tanté. az ötéves Terv minden frontja, ról. E költségvetés minden forintja a magyar nép javát, szellemi, anyagi fel. emelkedésé! szolgálja s a költségvetés minden oldalán — a számok mögöl! — oil találjuk a szocializmus ajnpelvcinek érvényesüléséi. Parragi György végül az állami egy­házügyi hivatal munkájáról emlékezett meg. Hangoztatta az állatni egyház­ügyi hivatal bfválioHa azokat a rémé. nyeltet, amelyeket a békéi szerető a békéhez hű papság, a Magyar Népköz- társaság államához rendületlenül ra­gaszkodó keresztény hívőit hozzáfűztek Szekeres János felszőla’ásiban rá, muta o't. hogy eddig elért rendkívüli eredményeink© annak köszönhetjük, hogy építőmunkánkat ezerféle módon: áruszál'ítással. tapasztaltainak az G enjáró módszereinek átadásával, szakirodalmának gazdag tárházával önzetlenül segíti a Szovjelűn'ő. A ko'tségvOi'és általános vi ája ez­zel végétért g az Örseátjtfvülés as 1952. évi kö tségveté-t általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául el­fogad} a. Av, Országgyűlés legközelebbi ülésé* nm, kedden 10 órakor tartják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom